Mindez egy 60 éves időtávlatot tekintve, miközben a népesség csökkenése az orosz-ukrán háború árnyékában is jelentős.
Ukrajna lakossága akár 25 millióra is csökkenhet 2051-re egy új kutatás szerint. A fronton elszenvedett veszteségek azonban csekélyek az országot elhagyók számához képest. A Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének új kutatása feltárta: 2041-ben, vagyis 17 év múlva az ukrán népesség 28,9 millióra csökken, 2051-re pedig 25,2 millióra. 2022. január 1-je, vagyis az orosz hadsereg inváziója előtt Ukrajnában még 42 millióan laktak.
A népességfogyáshoz természetesen hozzájárul a háború, de az elvándorlás még nagyobb mértékben – írja a Kyiv Post. Az intézeti jelentés szerint ugyanakkor a „népességszám előrejelzése nehéz a szükséges statisztikai adatok hiánya miatt. Ennek az az oka, hogy az ideiglenesen megszállt területek demográfiai mutatóit nem tudjuk figyelembe venni.”
A jelentés szerzői kiemelik a népességfogyás (amikor a halálozások száma meghaladja a születések számát) jelentőségét és a nagyarányú munkaerő-elvándorlás okozta jelentős népességcsökkenést, amely gyakran állandósul.
A Wall Street Journal múlt havi cikke szerint, amelyet ukrán forrásokra, és nyugati hírszerzési adatokra alapoztak, az ukrán hadsereg elesett tagjainak a száma elérte a 80 ezret. Ezen felül akkor 400 ezer sebesült katonát tartottak számon.
Mivel egyik fél sem publikál hivatalos adatokat a halottak és sebesültek számáról, nehéz felmérni a valódi veszteségeket.
2023 novemberében az ENSZ becslése szerint legalább 10 ezer ukrán civil halt meg a háború miatt, de ez a szám is jóval magasabb lehet.
Ukrajna lakosságának csökkenése már a háború előtt elkezdődött. A 2001-es népszámlálás szerint az országban akkor még 48,5 millióan éltek, tehát mintegy 6,5 millióval többen, mint a háború kezdete előtt.
Ukrajna népessége az ország 1991-es függetlenné válásakor még 52 millió volt. Ez a szám hamarosan csökkent, amint az ukránok elkezdtek külföldre vándorolni a jobb munkalehetőségek reményében.
A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet – jelentette ki hétfőn Olekszij Poznyak, az M. V. Ptuh Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet tudósa, a Nemzeti Tudományos Akadémia demográfia- és migrációkutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Poznyak szerint „legvalószínűbb, hogy Ukrajna lakossága megközelíti a 30 milliót. És ez feltéve, ha hatékony migrációs politika lesz. Akkor többé-kevésbé ezen a szinten lehet stabilizálni.” Hozzátette, hogy ez többé-kevésbé normális forgatókönyv, mert a 30 millió „nem az elnéptelenedés mértéke, hanem az a szint, amikor kellő mértékben fenntartható a terület fejlesztése”. „Annál is inkább, mert az agresszor állammal határos területek nyugtalanok maradnak és nem lesznek sűrűn lakottak” – mutatott rá.
A demográfus úgy vélte, hogy az ország keleti részén bizonyos lélekszám fenntartása szükséges lesz. Ugyanakkor – jegyezte meg – e területek nagy népsűrűsége egyszerűen veszélyes lehet a lakosokra nézve. „Ennek megfelelően ilyen feltételek mellett 30 millió ember elegendő lesz a lakosság eltartására minden régióban” – vázolta. Egyúttal megemlítette azt a minimális lakosságszámot is, amely kritikussá válhat az állam működése szempontjából. „Szerintem 20 millió. Ez kritikus szint lesz” – jelezte.
Ennek kapcsán a kutató elmondta: előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy migránsokat kell bevonzanunk. „És nem azon múlik, hogy a menekültjeink mekkora hányada tér vissza. Ha feltételezzük is, hogy az összes ukrán menekült és háború előtti vendégmunkás visszatér, ez lehetővé teszi számunkra, hogy csak bizonyos ideig tartsuk fenn a szükséges munkaerőszintet. Hosszú távon pedig előbb-utóbb mégiscsak be kell vonzani a migránsokat. Ez egy elkerülhetetlen folyamat, és már most fel kell készülni rá, fel kell készíteni a lakosságot, el kell magyarázni, hogy a migránsok nem veszélyt jelentenek, hanem a fejlődés forrásait. Évente 300 ezerről lehet szó, és ez a munkaerőpiac háború utáni kapacitásától függ” – vázolta Ukrajna demográfiai jövőjét Olekszij Poznyak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702325400
[modified] => 1702321751
)
[title] => Ukrajna lakosságát fel kell készíteni a migránsok befogadására a romló népesedési helyzet miatt – demográfus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172112&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172112
[uk] => 172116
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172113
[image] => Array
(
[id] => 172113
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[original_lng] => 46037
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702315110:3
[_thumbnail_id] => 172113
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4131
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 598
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Tudomány
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 499697
[1] => 19808
[2] => 23424
[3] => 639108
[4] => 706166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => lakosságcsere
[1] => migráció
[2] => migránsok
[3] => népességfogyás
[4] => Olekszij Poznyak
)
)
[2] => Array
(
[id] => 159729
[content] =>
Évtizedek óta először nőtt tavaly Románia lakossága annak köszönhetően, hogy a migrációs mérlegnél egy uniós határozat alapján a tagállamoknak a bevándorlók közé kell számolniuk az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező (átmeneti védelemben részesülő) ukrán menekülteket is – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) szerdán közzétett jelentéséből.
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentés szerint tavaly 9100-zal nőtt Románia rezidens lakossága 2021-hez képest. Az INS számításai szerint az országnak az idei év első napján 19 051 562 lakosa volt. A 2021. december elsejei állapotokat tükröző legutóbbi népszámlálás 19 053 815 lakost állandó lakost mutatott ki Romániában.
A statisztikai intézet szerint tavaly 201 ezer lakos hagyta el Romániát, miközben a hazatérő román állampolgárok, illetve az egy évnél hosszabb időre itt letelepült külföldi bevándorlók száma (a Romániában átmeneti védelmet igénylő ukrán menekültekkel együtt) megközelítette a 287 ezret.
A migrációs mérleg így első ízben hozott lakosságtöbbletet, méghozzá olyan mértékűt (85 480 ember), ami ellensúlyozni tudta a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatot.
A statisztikai hivatal jelentése szerint Romániában tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (16,2 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,3 százalékponttal) emelkedett (19,7 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15-65 év közötti) felnőttre – 55,5-ről 56,1 százalékra nőtt.
A rendszerváltáskor még több mint 22 milliós ország drasztikus népességfogyásáért – főleg az uniós csatlakozást követő években – elsősorban az elvándorlás felelős, Romániából ugyanis több mint hárommillió vendégmunkás költözött Nyugatra. Bár a kivándorlás mérséklődött, továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a demográfiai adatokat azáltal, hogy a külföldre költözött román állampolgárok zöme a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályhoz tartozik.
A lakosságfogyás miatt súlyos munkaerőhiánnyal küzdő Románia az utóbbi időszakban egyre több Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár letelepedését engedélyezte, a vendégmunkáskvótát 2022-ben és 2023-ban is százezerben szabta meg a bukaresti kormány. A román média beszámolói szerint azonban a távol-keleti bevándorlók többsége csak ugródeszkának tekinti a román munkavállalói vízumot, amely révén törvényesen bejuthat az Európai Unióba, de nem marad Romániában, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába jutni.
