Külhoni néptáncszínházak és népszerű budapesti együttesek a Határtalan Táncfőváros programjában
AHatártalan Táncfőváros műsorsorozatát október 25-27. között rendezik meg a Hagyományok Házában. A határon túli hivatásos magyar néptáncegyütteseket ebben az évben a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncszínház képviseli.
Fotó: Kátai Jocó
Az immár hagyománnyá váló Határtalan Táncfőváros három napját a Magyar Táncművészeti Egyetem fiataljai nyitják. A műsoruk bepillantást enged a képzés színességébe, megmutatja az autentikus táncanyagok hiteles elsajátítását, valamint a táncszínházi koreográfiák magas fokú előadását.
Ezt követően a Bekecs Néptáncszínház A helység kalapácsa című néptánckomédiájával lép színpadra. A Petőfi Sándor azonos című műve alapján készült feldolgozást Benő Barna-Zsolt az Intézmény igazgatója ismerteti.
„A táncjátékot az előző év tavaszán mutattuk be, sikerét az is igazolja, hogy több mint harmincszor játszottuk azóta a Kárpát-medencében. Az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján is ezzel az összeállítással mutatkoztunk be, s talán ez is hozzájárult, hogy ezt a produkciót hívta meg a Hagyományok Háza. A darab rendező-koreográfusa Györfi Csaba, a színház művészeti vezetője. A Petőfi emlékév is motiválta a választást, ezzel kívántunk tisztelegni a nagy magyar költő életműve előtt. Nagyon megtetszett az újabb vidám darab, mivel már előtte is próbálkoztunk tánckomédiával, akkor Örkény István Tóték című tragikomédiáját dolgoztuk fel. Petőfi kifinomult humora – a tánc nyelvén – a székely közönség körében is megértésre talált, reméljük, a fővárosi közönség is élvezni fogja.”
A második napon egy már klasszikusnak számító produkciót, a Magyar Állami Népi Együttes Naplegenda előadását láthatja a közönség, amiért Mihályi Gábor, a produkció rendező-koreográfusa 2000-ben a Magyar Táncművészek Szövetségétől „Az évad legjobb alkotója” díjat kapta. A régóta nagy sikerrel játszott előadás zenei anyagát Nikola Parov zeneszerző segítségével újrahangszerelték erre az alkalomra, hogy a mai, jó minőségű zenehallgatáshoz szokott fülek számára még kifinomultabb élményt nyújtson. „A 25 évvel ezelőtti hangtechnika szavatossága lejárt, rettenetes nagyot fejlődött az audiotechnika azóta” – indokolja a döntést Nikola Parov. A korábban akár napokig tartó, nagyzenekaros felvételek helyett mára már digitálisan rögzített hangminták is kerülhettek az eredeti zenei anyagba, erősítve ezzel az új hangzást. Pár új dal is helyet kapott, de megőrizték az eredeti koncepciót, hogy a tánc lendülete adja meg az ívét ennek a sodró erejű, a magyar néptánc legerőteljesebb mozdulatait felsorakoztató, időtálló produkciónak.
Fotó: Csibi Szilvia
A háromnapos fesztivált a Háromszék Táncszínház Hazától hazáig című folklórelőadása zárja. Virág Endre igazgató mutatja be a produkciót.
„A Hazától hazáig előadást 2023-ben mutattuk be, s megvalósításának az ötlete egy évvel korábban született. Magyarországon találkoztam Módos Máté Junior Príma-díjas, Aranysarkantyús táncművésszel, a Magyar Állami Népi Együttes táncosával. Korábban láttam tőle az Országos Szólótáncfesztiválon egy tánckezdő szólótáncot, bukovinai silladrit, s mind a művész mozgása, mind az egyénisége mély hatást gyakorolt rám. Egy hosszabb beszélgetést követően, mint külső koreográfust kértem fel egy produkció elkészítésére. Az volt a kívánalmam, hogy az előadásban ne legyenek erdélyi anyagok, mivel úgy éreztem, hogy a Táncszínház művészeinek javára válik, ha egy más mozgásstílusban is megmérettetik magukat, s tánctechnikájukat is fejlesztik. Így állt össze az előadás alföldi, kárpátaljai és felvidéki táncokkal. Megtiszteltetés számunkra a fővárosi fellépés, s nem is ismeretlen a fesztivál: 2021-ben a Tiszta című táncszínházi produkcióval mutatkoztunk be. Miután hazaértünk, még számos feladat vár ránk, a kolozsvári, Maros-környéki fellépéseket említhetem, s ne feledkezzünk meg a sepsiszentgyörgyi 34. Népzene- és Néptánctalálkozóról sem!”
A P. Frangepán Katalin Gimnázium és a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezettel közreműködve a zene világnapja alkalmából hagyományőrző koncertet és hangszersimogatót szervezett a Gimnázium beregszászi bázisóvodájában.
Yehudi Menuhin hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának kezdeményezésére 1975 óta október elsején világszerte megünneplik a zene világnapját, elsősorban azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a zene összekötő erejére, valamint a különböző népek kultúrájában betöltött egyetemes jelentőségére.
A P. Frangepán Katalin Gimnázium megalakulása óta kiemelt hangsúlyt fektet a népi hagyományok megőrzésére és átadására, melynek szerves részét képezi a zenei nevelés is. A beregszászi bázisóvodában jelenleg hat csoportban összesen 98 gyerekkel foglalkoznak. Jakab Andrea, az intézmény igazgatója elmondta, hetente többször tartanak zene- és néptánc-foglalkozásokat, emellett a gyerekek népi játékokat tanulnak, s rendszeresen tesznek virtuális kirándulást a magyar népmesék világában is. A magyar népmese napján az óvodások részt vettek a Rákóczi-főiskolán megrendezett Mesevarázs Fesztiválon, a zene világnapján a hangszerekkel ismerkedhettek meg, október 9-én pedig együtt fogják méltatni a magyar népi játék napját – jegyezte meg Jakab Andrea.
Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója kiemelte: „A mai program célja, hogy közelebb vigyük a gyerekekhez a zenét, ezért a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola oktatói rövid koncerttel készültek, melyet követően hangszersimogatóra is sor kerül.” A koncert után a csöppségek kíváncsian érintették meg a harmonikát, a furulyát, a citerát és a tárogatót; volt, aki meg is szólaltatta a hangszereket.
Az óvodában immár két éve működik a Tulipán Tanoda kihelyezett népijáték-szakköre Szilágyiné Tóth Gabriella vezetésével. „Minden csoportban rendszeresen tartok népijáték-oktatást, mellyel az a célunk, hogy ez élmény legyen a gyerekeknek. Mivel a játék egy természetes tevékenység, így élményszerűen tanítjuk azokat a játékokat, melyeket valamikor a szüleink, nagyszüleink is játszottak” – fogalmazott Szilágyiné Tóth Gabriella, majd vidám hangulatú játékra invitálta a gyerekeket és szüleiket.
Az alkalom végén a jelenlévők táncházon vettek részt.
Nagy sikerrel rendezték meg a negyedik Rezeda Folktábort Beregszászban. A négynapos edzőtábor célja a folkműhely diákjainak készségfejlesztése volt. Az augusztus 5. és 8. között zajló eseményen közel hatvan gyermek táncolt, népzenélt, énekelt és kézműveskedett.
Immáron negyedik alkalommal szervezte meg a Rezeda Folkműhely hagyományos nyári edzőtáborát, melyet idén két fő tájegység köré építettek: a haladó táncosok és zenészek felcsíki táncokkal és zenével ismerkedtek, az utánpótlás- és kezdő csoportok pedig nyírségi, szatmári muzsikával és táncokkal. A tábor célja, hogy a gyerekeket felkészítsék az őszi félévre, valamint hogy négy napon keresztül minél szélesebb körű alapismereteket szerezzenek a résztvevők az adott tájegységről, melyeket aztán egész évben még szélesebb körben ismerhetnek meg és sajátíthatnak el.
A program kapcsán Váradi Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „A tábor gondolata a Covid-járvány idején fogalmazódott meg bennünk, amikor a tavaszi időszakban a korlátozások miatt nem tudtunk foglalkozásokat tartani. Így jött az ötlet egy négynapos nyári tábor megszervezésére. Aztán a háború kitörése is nehéz helyzetbe hozta az oktatást, ezért úgy gondoltuk, hogy szükség van a nyári edzőtáborra. A tábor ideje alatt valósítjuk meg a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja néptáncos mentorprogramját. Nem havonta járnak ki hozzánk az oktatók, hanem egy közös egyeztetés után a nyári edzőtábor során érkeznek Nyíregyházáról mentoraink, Antal Roland és Antal Dóra néptáncpedagógusok, akik a négy nap folyamán intenzív foglalkozásokat tartanak mind a kezdő, mind a haladó táncosaink számára. Viszont mivel a folkműhelyben nem csak táncosok vannak, így a zenészszekció is foglalkozásokat tart ilyenkor.”
A hét folyamán nemcsak a folkműhely diákjai vettek részt a foglalkozásokon, hanem a szervezők nyitottá tették a programot azok számára is, akiket érdekel a műhelyben zajló oktatás. A négy nap során közel hatvan gyermek zenélt, táncolt, énekelt és kézműveskedett. A diákokkal a néptánc szekcióban Antal Roland és Antal Dóra, a Nyíregyházi TáncTanoda vezetői, valamint Orosz Péter és Váradi Enikő, a Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetői foglalkoztak. A zenészekkel a folkműhely tanárai oktatták a diákokat: Halász Bertalan harmonikán, Lemen Iván népi hegedűn, Simon Sarolta citerán. Balogh Marianna, a Sodró együttes énekese, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákja népiének-oktatással színesítette a tábor programját, Gogola Éva pedig egész héten népi kézművességgel, nemezeléssel tette érdekesebbé a foglalkozásokat. A szabadidős tevékenységek során a fiatalok számára lehetőség volt különböző sporttevékenységeket is folytatni. A tábor ideje alatt nem maradhatott el a kedvelt élőzenés néptáncalkalom sem, amikor kicsik és nagyok egyszerre mulattak.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely augusztus 15-től várja a jelentkezőket a következő tanévre néptánc, népi harmonika, népi hegedű, brácsa, nagybőgő, citera, cimbalom, népi ének szekciókba. A folkműhelyben 6 és 18 év közötti, a népzene és a néptánc iránt érdeklődő fiatalok jelentkezését várják. Jelentkezni a rezeda.beregszasz@gmail.com címen lehet.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) immár hetedik alkalommal szervezte meg július 29. – augusztus 3. között az Ung-vidéki Népzenei és Néptánctábort, melynek ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centrum Nagydobronyi Képzési Központja adott otthont.
Az egyhetes táborban 38 gyerek vett részt, akik 13 település tíz iskolájából érkeztek.
A tábor szakmai vezetője Mészár Katalin, a Nagydobronyi Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola citeraoktatója volt, aki népiének-órákat tartott a gyerekeknek. „Alföldi népdalokat tanultunk, mindennap nagyon sokat, és azokból egy csokrot készítettünk, amit ma szeretnénk be is mutatni” – fogalmazott a zárókoncert előtt Mészár Katalin, hozzátéve: „Mivel nem fogyunk, hanem gyarapodunk, ezért biztos, hogy szükség van ezekre az alkalmakra, ahol a gyermekek erősítik a tudásukat, újat is tanulnak, és a közösség az mindenféleképpen fontos számukra is.”
A táborozók képzését hat szakképzett oktató végezte: Mészár Katalin mellett a Csipkés Zenekar tagjai – Molnár István (hegedű), Bernáth Ferenc (brácsa), Lénárt Leontyij (cimbalmos kísérő oktató), Juhász József (nagybőgő) –, valamint Illár Viktória néptánctanár. A népzenei és néptáncfoglalkozások mellett lehetőség nyílt kézművesórákon is részt venni, melyeket Nagy Anikó tartott. Emellett a gyerekek a szövés fortélyaival is megismerkedtek Kupás Gizella vezetésével.
Az augusztus 2-ai zárókoncerten megjelent szülőket, nagyszülőket, testvéreket Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte. „Ez az az esemény, amelyet egy hétig várunk, hiszen a gyermekek szívvel-lélekkel készülnek arra, hogy önöknek kedveskedjenek azáltal, hogy bemutatják, mit sajátítottak el a tábor folyamán. Ennyi tehetséget látni mindig felemelő érzés, főleg, hogy a népzenének, a néptáncnak és alapjában véve a népi hagyományainknak hatalmas, közösségmegtartó és közösségtápláló ereje van” – szögezte le reflektálva arra, hogy napjainkban erre az összekovácsoló erőre még nagyobb szükség van.
A hét folyamán a táborozók elsősorban a vidékünkre jellemző táncokban és dallamokban mélyültek el: a hangszeres foglalkozásokon többek között nagydobronyi és szatmári népzenét játszottak, a néptáncosok nagydobronyi és viski táncokat tanultak, valamint ráti, nagygejőci és nagydobronyi népi játékokkal ismerkedtek. A délutáni és az esti órákban a szervezők rendszerint a szórakozásra fektették a hangsúlyt, így volt közös filmklubozás és vetélkedők is.
A pénteki gálaműsort alföldi népdalokkal nyitották meg, majd az ifjú hegedűsök sárközi ugróst és rábaközi dust mutattak be. A kárpátaljai népi játékok után Huzina Szintia viski dalokat énekelt, majd Ljahovics Vszevolod szilágysági cövekelőt és zsibolyit adott elő. Ezután Györke Anna nagydobronyi énekekkel kápráztatta el a közönséget, s őt követte Hadar Lara Martina A csitári hegyek alatt című hegedűjátéka. A koncertet a gyerekek nagydobronyi lassúja és friss csárdása zárta. A bemutatót a jelenlévők hosszan tartó vastapssal jutalmazták.
A VII. Ung-vidéki Népzenei és Néptánctábor Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Július 27-én, szombaton a Badaló központjában található Petőfi Sándor Kulturális Központ adott otthont a II. KárpátHáz-fiestának. Az eseményt Péter Csaba megyei képviselő által alapított KárpátHáz civil szervezet szervezte, és a beregvidéki néptánccsoportok közös délutánját ünnepelték. Az idei Fiesta különösen jelentős volt, mivel öt évvel ezelőtt indította el a KárpátHáz civil szervezet a néptáncprogramját Badalóban.
A rendezvényt Tóth Győző ügyvezető igazgató nyitotta meg. Az eseményre és a néptáncosok életére Isten áldását kérte Sápi Zsolt badalói református lelkész. A Fiesta egy nagy közös tánccal kezdte meg rendezvénysorozatát, melyet a kultúrház előtti téren mutattak be. „Felemelő érzés, amit itt láthatunk. Amikor átadtuk a kultúrházat, azt mondtuk, szeretnénk gyerekzsivajjal megtölteni, mert ez a célunk. Öt év elteltével elértünk valamit, hiszen a tavalyi évhez képest a néptáncosaink száma szinte megduplázódott: 120-an voltak, míg az idei Fiestán több mint 250-en” – hangsúlyozta köszöntőjében Tóth Győző, a KárpátHáz ügyvezető igazgatója.
Screenshot
A 250 néptáncos gyermek a munka gyümölcse, mely büszkeséggel tölt el mindenkit, hiszen ők ápolják a magyar kultúrát azon a helyszínen, ahol öt évvel ezelőtt elkezdték a néptáncprogramot. „A gyerekek a mi jövőnk, ők jelentik azt, ami megtart itt Kárpátalján” – tette hozzá Tóth Győző.
Az idei Fiestán már részt vettek a Beregszászi kistérségen kívül a Nagybégányi és a Mezőkaszonyi kistérség gyerekei is, és tervezik a Nagyberegi kistérség bevonását is, ahol Beregújfalu ad majd otthont a következő kulturális központnak ‒ ott jelenleg is zajlanak a felújítási munkálatok.
A rendezvény vendége volt Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, aki elmondta, hogy a háború szörnyűsége mellett igenis fontos, hogy gyermekeinknek legyenek ilyen és ehhez hasonló lehetőségei, hogy közönség előtt is megmutathassák néptánctudásukat: „Én azt gondolom, hogy kistérségünk eme rendezvénye erősíti a közösségünket, erősíti az itthon maradást és a hazaszeretetünket is.”
A fellépések sorát a badalói Levendula Néptánccsoport nyitotta meg, őket a halábori Tiszavirág, majd a macsolai Százszorszép Néptánccsoport követte. A programban szerepelt továbbá a kígyósi, a beregsomi, a mezővári, a csetfalvai, a csonkapapi, a borzsovai, a beregdédai és a nagymuzsalyi néptánccsoport, illetve a sárosoroszi citeraegyüttes is. A magas színvonalú műsor zárásaként Tóth Győző elismerő oklevelekkel jutalmazta a felkészítő tanárokat és klubvezetőket. Kovács István tánctanár és koreográfus pedig emléklapokat adott át azoknak a lelkes gyerekeknek, akik a program kezdetétől fogva aktívan részt vesznek a foglalkozásokon.
A rendezvényen átadták a Csoóri Sándor-programnak köszönhetően beszerzett 12 népviseleti ruhát is, melyet nagy örömmel és büszkeséggel fogadtak mind a táncosok, mind a közösség többi tagja, hiszen ezek a ruhák a magyar népi hagyományok továbbélését segítik elő. A szervezők ígérik, hogy a KárpátHáz-fiestát jövőre is megszervezik, remélve, hogy ez a rendezvény hagyománnyá válik, és minden évben örömet szerez a néptáncos gyerekeknek, valamint a közösség minden tagjának.
A KárpátHáz-fiesta egy olyan rendezvény, amely nemcsak a magyar népi kultúra ápolását tűzte ki célul, hanem a közösség összekovácsolását is. A résztvevők és a nézők egyaránt élvezhették a színvonalas előadásokat, a gyerekek lelkesedése pedig „átragadt” minden jelenlévőre. A szervezők és támogatók reményei szerint a Fiesta továbbra is egyre több embert vonz majd, és évről évre növekvő létszámmal, illetve még színvonalasabb műsorokkal gazdagítja Kárpátalja kulturális életét.
Mezőváriban immáron negyedik alkalommal szervezték meg a Cseperedő Táncosok és Zenészek Találkozóját. A program ötletgazdája és szervezője a Borzsavári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet. A projekt célja: a népzenével, néptánccal foglalkozó fiatalok közösségének erősítése. Az alkalomra érkezett néptánccsoportok több mint száz résztvevője népviseletbe öltözve vonult át a Nemzet Házából a református templomba, ahol rendhagyó, zenés istentiszteleten vettek részt a helyi gyülekezettel közösen. Nagyon fontos a fiatalok számára a közösségi élet, és hisszük azt, hogy egy ilyen találkozó csodálatos alkalom az evangélium átadására, fogalmazott Menyhárt István, a mezővári református gyülekezet lelkipásztora. A nap folyamán a fiatalok különböző kézművesfoglalkozásokon vettek részt, majd a közösen elfogyasztott ebédet követően a házigazda mezővári Cseperedő hagyományőrző együttes által meghívott tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző, benei Gyöngyvirág, valamint badalói Levendula tánccsoportok előadásai következtek. Az elmúlt évek viszontagságai és nehézségei ellenére kitartottunk és nem törtünk meg, hangsúlyozta Kovács Erika, az idén megalakulásának 5. évfordulóját ünneplő Cseperedő hagyományőrző együttes énektanára. A benei Gyöngyvirág néptánccsoport másodízben vesz részt a néptáncosok találkozóján. Idén egy dél-alföldi tánccal érkeztek Mezőváriba. A tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző néptánccsoport állandó résztvevője az idén negyedik alkalommal megrendezett népzenei fórumnak. Az ilyen alkalmak közösségformáló erővel bírnak, hangsúlyozta Reskó-Pap Angéla, a csoport vezetője. Az egész napos program fénypontja a szülőkkel közös táncház volt. A IV. Cseperedő Táncosok és Zenészek Találkozója a Csoóri Sándor program és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Élőzenés táncházra gyűltek össze szombat délelőtt a helyi táncoslábú fiatalok a község kultúrházának előcsarnokában.
Reskó-Papp Angéla, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője újságírónknak elmondta, az alkalmon nemcsak a helyi gyerekek vesznek részt, ugyanis a szomszéd településről, Badalóból is érkeztek táncosok. „Szerintem óriási jelentőséggel bír, hogy az ifjúság az ilyen összejöveteleken megismerkedik egymással, kapcsolatok alakulnak ki – hiszen ez a célja a táncházaknak: amellett, hogy a jelenlévők megtanulják a magyar néptáncok jellegzetes lépéseit, egymást is megismerik, barátságok kötődnek, s szerintem nincs ennél fontosabb egy ilyen alkalmon” – fogalmazott.
A talpalávalót a BorzsaVári Népi Zenekar biztosította, melynek tagjai legutóbb tavalyelőtt jártak a helyi középiskolában a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja által meghirdetett, táncházak lebonyolítását célzó kezdeményezés kapcsán, ezúttal pedig a Csoóri Sándor Program jóvoltából érkeztek a kultúrházba.
Kovács Sándor, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnöke, a 2009-ben megalakult BorzsaVári Népi Zenekar vezetője elmondta, hogy első alkalommal 2017-ben hirdettek táncházat, s azóta, immár hét éve folyamatosan zajlanak az alkalmak szerte a környező falvakban. A táncház iránti szeretetük, a bennük lakozó lelkesedés elmondása szerint azonban sokkal korábban bontakozott ki bennük. Már 2011-ben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán fél éven keresztül heti rendszerességgel tartottak táncházat. „Mint pedagógus tudom, hogy valamivel össze kell tartani a csapatokat, az iskolában a tanulókat, a faluban az utcák közötti kapcsolatot a gyerekek között. Így arra gondoltam, hogy valahogyan meg kell fogni őket, s ezt az utat láttam olyannak, ami eredményt hozhat” – magyarázta Kovács Sándor, folytatva: „A tánc a lányokban a nőiességet, a kecsességet mélyíti el vagy éppen hozza ki belőlük, a fiúk esetében pedig az erősséget, a vagányságot, vagy például a verbunknál az erőfitogtatást. Hiszen minél figurásabban tud az adott ember táncolni, annál nagyobb tekintélye volt régen is – ezt szerettük volna egy kicsit eléjük tárni” – tette hozzá.
„A néptánc nem egy ciki dolog, hiszen vannak mondanivalói, van egy személyiségformáló hatása is az emberre, ezen felül pedig a kapcsolatok kialakításában is nagy szerepet játszik, gondoljunk csak a páros táncokra. Régen a fiúk a verbunkkal mutatták meg a lányoknak, hogy kik is ők, aztán pedig a lányok a karikázóban vagy a leánytáncokon válaszoltak az előre kiszemelt ifjúnak, hogy márpedig őt ő nézte ki magának. Gyakorlatilag ezek azok a dolgok, amelyek arra ösztönöztek, hogy valamit el kell kezdeni, s mivel zenészek vagyunk, próbáltunk erre az oldalra »húzódzkodni«. Tudjuk azt, hogy jelenleg nehéz időket élünk, s nekünk ezt úgy kell csinálni, hogy később is tudjuk folytatni” – fogalmazott a népzenész.
A tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport több éve részt vesz a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogramban, melynek keretében magyarországi néptáncpedagógusok tanítanak néptáncokat a helyi gyerekeknek. A foglalkozásokon az élő zenét a BorzsaVári Népi Zenekar szolgáltatja. A csoport már elsajátította a szatmári, a viski és a nagydobronyi táncok lépéseit és koreográfiáját. A mostani táncházi alkalmon a bemelegítő lépések után szatmári táncokat és nagydobronyi táncot gyakoroltak.
Említésre méltó továbbá, hogy májusban közel ezer résztvevővel rendezték meg a XVI. Krétakör Művészeti Versenyt a kelet-magyarországi Leveleken. A néptáncosokat is felvonultató megmérettetésen több kárpátaljai csapat is részt vett, köztük Tiszacsoma, Bene, Sárosoroszi, Mezővári és Huszt egyesített tánccsoportja, a TiszaBorzsa táncegyüttes, mely a BorzsaVári Népi Zenekarral közösen lépett színpadra és varázsolta el a közönséget.
A BorzsaVári Népi Zenekar a tiszacsomai alkalom után Benében és Mezőváriban invitálta táncházba a fiatalokat.
Színvonalas gálakoncerttel zárta a tanévet a Beregszászi Rezeda Folkműhely június 16-án. A rendezvénynek a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyterme adott otthont.
Az alkalomra érkezett vendégeket elsőként Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte. A Rezeda Folkműhelyben Várady Enikő és Orosz Péter vezetésével folyó művészeti tevékenység célja, hogy a felnövekvő gyermekek minél szélesebb körben ismerjék meg a magyar népzene és néptánc, a népi kultúra csodálatos világát, s egy életre kötelezzék el magukat a magyarság értékei mellett – fogalmazott ünnepi beszédében a diplomata. „A népzene, a néptánc és a népi kézművesség, az ősi mesterségek ápolása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához” – hangsúlyozta Gyebnár István, így folytatva: „Minden tájegységnek megvan a maga sajátos, csak rá jellemző népművészeti hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A hagyományokhoz kapcsolódó kulturális értékek ápolása és bemutatása teszi az egy területen élő embereket igazi közösséggé.” A konzul kiemelte továbbá, hogy a magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, a magyarság kulturális és nyelvi értékeinek megőrzését, valamint támogassa a magyarság szülőföldjén való boldogulását. „A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítását kiválóan szolgálja a Rezeda Folkműhelyben folyó munka” – adott hangot meggyőződésének a diplomata.
„Mi, kárpátaljai magyarok bizakodó lelkületű és hangulatú emberek vagyunk, hiszen a háború és a nehéz körülmények ellenére számos rendezvényt szervezünk megyeszerte” – emelte ki köszöntőjében Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, hozzátéve: ez arról tanúskodik, hogy az itt élő magyarság hisz a szebb jövőben, melynek egyik alappillére a békés együttélés. „Ahhoz, hogy igazán higgyünk a kárpátaljai magyarság megmaradásában, az kell, hogy gyermekeink megtanuljanak, elsajátítsanak és átéljenek mindent, ami úgy kezdődik, hogy népi vagy folk” – szögezte le Sin József, megköszönve a Rezeda Folkműhely vezetőinek kitartó munkáját.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója felszólalásában az összefogás fontosságát hangsúlyozta: „Az összefogás minden körülmény között elvárható emberi magatartás. De különösen elvárható, sőt szükséges hadiállapot idején, amikor minden az ellen dolgozik, hogy ez az összefogás ember és ember között megszülessen. Így igaz az összefogás szükségessége a kultúrát művelő intézmények és egyesületek között is. Mi beregszászi színházi alkotóként nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy más előadó-művészeti intézménnyel szoros kapcsolatot ápoljunk. Így van ez évek óta a Sodró Együttessel, a Kárpátalja Néptáncegyüttessel és már a Rezeda Folkműhellyel is” – mondta. A beregszászi színház történetében ez a fajta összefogás más előadó-művészeti ágazattal – akár néptáncot művelő közösségekkel – nem újkeletű. „Mindig örülünk, amikor más irányból érkezik előadóművész hozzánk, akivel együtt ünnepelhetünk, együtt méltathatjuk az előadó-művészetet. Ezen törekvésünket a jövőben sem szeretnénk feladni” – húzta alá a színházigazgató.
„A tanévzáró gálakoncert egyfajta ünnep is egyben, egy olyan ünnep ez, amelyen hálával tekintünk vissza az elmúlt hónapokra, hogy Isten segítségével befejeztük ezt a tanévet, s minden nehézség ellenére tudtunk dolgozni” – szólt a jelenlévőkhöz Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője, aki mindenekelőtt köszönetet mondott a szülőknek az évről évre beléjük fektetett bizalomért, a támogatóknak – köztük Magyarország Kormányának –, hogy nem engedik el a kezüket, valamint a Folkműhelyben oktatóknak az áldozatos munkáért. „Nem volt könnyű évünk, de lassan, együtt túl leszünk rajta. Talán a nehézségekben egy biztos pont lehet nemzeti hagyományunk, hiszen aki ennek a forrásnak a vizét issza, annak nemcsak szíve vágyik vissza közösségéhez, de megtanulja az évek során elfogadni és tolerálni a mellette és vele élő más kultúrákat is. Kimondottan fontos ez számunkra, kisebbségi létben élők számára, hiszen sokszínű nemzeti kultúrák között élünk, s jelenleg egy olyan világban, ahol a toleranciára, egymás elfogadására, megértésére mindennél nagyobb szükség van” – fogalmazott Várady Enikő, majd Kodály Zoltán egy gondolatát idézte: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” A Rezeda Folkműhelyben immáron kilenc éve azon dolgoznak, hogy a magyar népművészet ne csak ismert, hanem beszélt nyelvvé váljon az ott tanuló diákok számára. Elmondható, hogy nagy utat jártak be az elmúlt kilenc évben, de a nehézségek ellenére is igyekeztek színvonalas oktatást nyújtani, élményt és közösséget teremteni.
Összegezve az elmúlt tanévet a folkműhely vezetője elmondta: az állandó alkalmak mellett sikeresen megtartották hagyományőrző rendezvényeiket is, köztük a közös szüretelést, farsangot, valamint a karácsonyi foglalkozásokat, ahol a népzene és néptánc mellett rendszerint kézműves-foglalkozásokkal és népmesékkel is várták a gyerekeket. Sosem maradnak el ezekről az alkalmakról az élőzenés táncházi foglalkozások sem. Több meghívásnak is eleget tettek, így a tanulók Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, valamint Kárpátalja több településén felléptek. A Rezeda Folkműhely növendékei kiemelkedő sikereket értek el Kárpát-medencei, országos és megyei szakmai versenyeken egyaránt, de emellett a kikapcsolódásra is volt idő, így számos táborban és tanulmányúton vettek részt. Beszédének végén Várady Enikő megjegyezte: a folkműhely egyfajta utánpótlás-nevelésként is szolgál a vidéken jelenleg működő egyetlen félhivatásos felnőtt táncegyüttesnek, a Kárpátalja Néptáncegyüttesnek.
A köszöntőket követően a Rezeda Folkműhely növendékei léptek színpadra, akik az Impressziók egy felvonásban című gálakoncertjükben mutatták be az elmúlt tanév megfeszített munkájának gyümölcsét, melyet odaadással, kitartással és lelkesedéssel tártak a nézők elé. A néptáncosok, cimbalmosok, citerások és népi vonós hangszeren játszó diákok közös műsorában a nagydobronyi, a szatmári, a galgamenti, a dél-alföldi, a bogyiszlói, a mezőföldi, a szilágysági, a zsibai, a bukovinai, a bodrogközi és a tövisháti tájegységek táncaival, valamint zenéivel kápráztatták el a közönséget.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány május 25-én tizedik alkalommal rendezte meg a „Szól a fülemüle!” Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutatót. Az eseményt tíz éve indították el azzal a céllal, hogy a fiatalok megismerkedjenek a népzene és néptánc világával, és bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a kárpátaljai műhelyek, művészeti iskolák és tanodák számára.
Az elmúlt tíz évben a „Szól a fülemüle!” verseny a viszontagságos idők ellenére sem maradt el, és egyre népesebbé vált. Az idei, jubileumi eseményre rekordmennyiségű, 86 produkció nevezett. A mostani alkalommal is nívós magyarországi zsűri értékelte a produkciókat, akiket a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja biztosított a rendezvény szakmai partnereként. A hangszeres zsűri tagjait voltak: Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, Junior Príma díjas előadóművész, népzenetanár, a Hagyományok Háza Hálózat mentorprogramjának oktatója, a Pengetős Trió formáció tagja; Albert Sándor Szilárd hegedűművész, a Nyíregyházi Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanársegédje, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium hegedűtanára; Margetán Máté zenepedagógus, népi fúvós, népzenei tanszakvezető ‒ Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola, a Magyar Állami Népi Együttes tagja; Pál Lajos népzenész, zenetanár, karnagy, a 25 éve működő péterfalvai, nemzetközivé vált Ének-, Zene-, Néptánc- és Kézművestábor alapítója, szakmai vezetője, Ukrajna Érdemes Népművelője, a Magyar Kultúra Lovagja, Magyarország Érdemes Művésze, Artisjus és Európa-díjas muzsikus; Unger Balázs cimbalomművész, népzene-pedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere, Fonogram díjas népzenész, a Cimbaliband zenekar alapítója, művészeti vezetője. A néptánc kategória zsűrijét alkották: Bistey Attila Örökös Aranysarkantyús táncos, a Népművészet Ifjú Mestere, néptáncpedagógus; ifj. Zsuráfszky Zoltán Örökös Aranysarkantyús, Junior Prima díjas néptáncos, Harangozó Gyula-díjas koreográfus és a Népművészet Ifjú Mestere díj tulajdonosa, továbbá a Magyar Állami Népi Együttes táncművésze és koreográfusa, a Százszorszép Táncegyüttes művészeti vezetője; Mikulics Ádám, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozatának pedagógusa, a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc Tanszékének óraadó oktatója; Margetán-Gál Bettina táncművész, táncpedagógus, a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, a Budapest XVII. kerületi Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola néptánctanára.
Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója köszöntőjében megjegyezte: „A népzene egy nemzet lelke, második anyanyelve, de szíve is, hiszen szívből és szívhez szól. A népzene és népdal együtt születik a néppel, és árnyékként követi azt történelme során, ezért ha meg akarunk ismerni egy nemzetet, akkor mindenekelőtt meg kell néznünk népi kultúráját, népi hagyományait.” Az igazgató beszámolt arról, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva idén rekordmennyiségű produkció és gyermek jelentkezett: 391 fiatal 86 produkcióját lehet majd megtekinteni.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul ünnepi köszöntőjében elmondta: „Minden tájegységnek megvan a maga sajátos, csak rá jellemző hagyománya, amelynek követése a közösségek fontos összetartó ereje” – hívta fel a figyelmet a diplomata, aki szerint a hagyományok ápolása és továbbadása teszi az egy területen élő embereket igazi közösséggé. Mint mondta: „Nagyon fontos kinevelni a jövő generációját, akik hordozói és ismerői ennek a kultúrának, hiszen ők lesznek azok, akik majd továbbadják népi örökségünket.”
A jubileumi esemény megnyitóján Orosz Ildikó, a verseny ötletgazdája, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke hangsúlyozta: „Aki ismeri saját kultúráját, az a máséban is fel tudja ismerni az értéket. Különösen fontos ez azon a területen, ahol mi élünk. Sajnos mára már eltűnőben vannak hagyományaink: tollfosztók, fonók, lekvárfőzések. Ez az esemény alkalmat ad a találkozásra, az inspirációra a gyerekek számára, amivel készülhetnek egy éven át és elsajátíthatják magasabb színvonalon népi kultúránkat.”
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének vezetője visszaemlékezve a kezdetekre kiemelte: a határon túli területek közül Kárpátalján fejlődött az elmúlt évek közül a legdinamikusabban a népművészeti oktatás. Örömmel konstatálta, hogy ma már azok a pedagógusok is elhozzák tanítványaikat a versenyre, akik egykor maguk is versenyzők voltak. Szerinte a kárpátaljai emberek nap mint nap ‒ reagálva a kihívásokra ‒ megélik a csapatépítést, meg tudnak újulni, ebből adódóan is sikeres ez a program. Kiemelte, hogy a kezdetektől jó az együttműködés a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal, amit a rendezvény sikere is bizonyít. „Azt kívánom, hogy a »Fülemüle« még nagyon sok évig szóljon” – hangsúlyozta a kirendeltség vezető.
A köszöntéseket és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány köszönő okleveleinek átadását követően megkezdődött a verseny párhuzamosan két helyszínen a Rákóczi-főiskolán. A jubileumi esemény színvonalát a Kárpátalja Néptáncegyüttes Utazás a Kárpát-medencében című előadása emelte.
A tehetségkutatóra az autentikus magyar népzene, néptánc bármely tájegységéhez kötődő produkcióval lehetett jelentkezni két korosztályban (6‒11 és 12‒17 éves), négy kategóriában: hangszeres szólista, hangszeregyüttesek, táncospárok/szóló táncos, néptáncegyüttesek. A zsűri értékelése alapján a következő eredmények születtek:
Hangszeres szólista 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Körözsi András
Kiemelt arany II. hely: Balogh Máté
Kiemelt arany III. hely: Fudella Csenge
Hangszeres szólista 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Jőrös Ádám
Kiemelt arany II. hely: Botos Diána
Kiemelt arany III. hely: Makó Jázmin
Hangszeregyüttes 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I hely: Dobronyi Rózsák
Kiemelt arany II. hely: Kisgejőci Tulipán Tanoda citeraegyüttese
Kiemelt arany III. hely: Tücsök zenekar
Hangszeregyüttes 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Rezeda Band
Kiemelt arany II. hely: Mezővári Harmonikások
Kiemelt arany III. hely: Viski Banda
Táncos szólista/táncospár 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Ljahovics Vszevolod
Kiemelt arany II. hely: Tóth Noémi és Paszerbovics Emir
Kiemelt arany III. hely: Kossey Péter
Táncos szólista/táncospár 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Csizmadia Márk
Kiemelt arany II. hely: Pércsi Márton
Kiemelt arany III. hely: Jancsik Szilveszter és Móricz Viktória
Néptáncegyüttes 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Cseprente Néptáncegyüttes
Kiemelt arany II. hely: Ungvári Tulipán Néptánccsoport
Néptáncegyüttes 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes
Kiemelt arany II. hely: Viski Szivárvány táncegyüttes – nagy csoport
Kiemelt arany II. hely: Reménység Néptáncegyüttes
Kiemelt arany III. hely: Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes
Kiemelt arany III. hely: Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport
Kiemelt arany III. hely: Téglási Orchidea Néptáncegyüttes
A rendezvény oklevél-, emléklap- és tallérátadóval zárult. A zsűri a népzene- és néptáncoktatókat is értékelte. Pedagógiai különdíjban részesült Mészár Katalin, Kurendás Szilvia, Becske Adrienn, Botos Boglárka, Várady Enikő és Orosz Péter. Valamennyi versenyző az általa bemutatott produkció alapján arany, ezüst és bronz minősítést szerzett.
Közel ezer résztvevővel rendezték meg a kelet-magyarországi Leveleken a 16. Krétakör Művészeti Versenyt. A néptáncosokat is felvonultató megmérettetésen több kárpátaljai csapat is részt vett. A szervezők célja az volt, hogy őrizzék és népszerűsítsék a magyar néphagyományokat, valamint a modern művészeti ágakat is bemutassák.
