A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerdán közzétett tanulmánya szerint a tagállamoknak ideje áttérniük a vészhelyzeti intézkedésekről a hosszú távú megoldásokra a menekült ukrajnai gyermekek számára biztosított oktatás estében.
A 46 tagországot számláló Európa Tanács a gyermekek világnapja alkalmából közzétett tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnából érkezett menekült gyerekek milliói szembesülnek nyelvi akadályokkal a befogadó államban biztosított oktatás során. A menedéket nyújtó országok számára a legjelentősebb kihívást pedig a korlátozott iskolai kapacitás és az iskolát nem látogató gyermekek számontartása jelenti.
Ezer nappal az ukrajnai háború megkezdését követően ideje áttérni a vészhelyzeti megoldásokról a fenntarthatóbb, hosszú távú mechanizmusokra – írta tanulmányában az Európa Tanács, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok területén menedéket kapott ukrajnai gyermekek mintegy 50 százaléka nem jár iskolába. A fogadó országokban iskolába beiratkozott gyerekek 60 százaléka még mindig Ukrajnából közvetített online órákon vesz részt – tájékoztattak.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború elől elmenekült gyermekek gyakran szenvednek traumától, pszichés szorongással küzdenek, vagy az instabilitás érzésével szembesülnek. Ezen kihívásokat az ukrajnai gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének szavatolása mellett szükséges orvosolni – áll a tanulmányban, mely hatékony stratégiákat mutat be az érintett gyermekek helyi iskolákba való integrálására, a beiratkozás személyre szabására és az osztályok elhelyezésének rugalmassá tételére, miközben védi a kulturális identitáshoz való jogukat az ukrán kultúrával és nyelvvel való kapcsolatuk megőrzése mellett.
A tanulmány arra ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék az iskoláztatást a gyermek számára azáltal, hogy felhívják a szülők, vagy a gyámok figyelmét ennek előnyeire. Elegendő férőhely biztosításának szükségességégét hangsúlyozza az iskolákban és elegendő számú tanár alkalmazását. A befogadó állam oktatási rendszerébe be nem került ukrajnai gyermekek azonosítására szólít fel, és szorgalmazza, hogy az oktatási intézmények alkalmazzanak személyre szabott tanulási terveket a rögzített tanterv helyett. A tanulmány végezetül befogadó környezet kialakítását tartja szükségesnek, miközben kiemeli a gyerekeknek kulturális identitása megőrzésének fontosságát.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola november 13-án, a magyar nyelv napján ünnepelte a Filológia Tanszék jubileumát egy különleges visszatekintő rendezvény keretében, amelyet a főiskola átriumában tartottak. Az eseményen méltatták az angol, magyar és ukrán tanárképzés hosszú múltra visszatekintő fennállását. A résztvevők között kárpátaljai és magyarországi partnerek, valamint a tanszék egykori végzősei is jelen voltak.
A rendezvény fő célja az elmúlt évek eredményeinek megünneplése, valamint a főiskolai egység jelenlegi és volt oktatóinak, hallgatóinak köszöntése volt.
Az eseményt Ferku Szilveszter mesterszakos hallgató előadásában Vári Fábián László – a tanszék nyugalmazott oktatója – versével nyitották meg, aki az Útban Törökország felé című művet adta elő. Ezt követően dr. habil. Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője mondott köszöntőt, amelyben kiemelte a tanszék fontos szerepét a régió kulturális életében. Mint aláhúzta: „26 éve vagyok ezen a tanszéken, végigjártam a szamárlétrát. Ma itt állva azt kell mondanom, a tanszék nemcsak képzést kínál, de közösséget is épít. Ékes bizonyítéka ennek a mai nap s számos sikeres végzett hallgató.”
Ezt követően köszöntötték a megjelenteket, köztük a külképviseletek vezetőit, a főiskola vezetőségét, külhoni és kárpátaljai partnerintézmények delegációit s a már végzett hallgatókat, akik ellátogattak a jubileumi ünnepségre.
Majd Bocskor Andrea korábbi európai parlamenti képviselő, egykori végzett hallgató emlékezett vissza főiskolai éveire, méltatta tanárait s az intézményt, amelynek, mint mondta: „oly sokat köszönhet”.
A következőkben Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője is beszédet mondott, hangsúlyozva a főiskola jelentőségét a kárpátaljai magyarság megőrzésében. A magyar nyelv napjának apropóján kiemelte: „Anyanyelvem magyar, de ukránul is megtanultam, hiszen arra is szükségem volt. Majd elsajátítottam az angolt is. Később, egy dél-amerikai kaland során a spanyol nyelvet is elkezdtem elsajátítani. […] Mandátumom alatt, remélem, meglesz az ötödik nyelv, a francia is.”
Ezután Mándy Dávid Lajos főiskolai hallgató Monti csárdás című hegedű-előadása következett. Gazdag Vilmos tanszékvezetőhelyettes ezután részletesen bemutatta a tanszék múltját és jelenét számadatokkal, majd kitért a különböző szakok és képzési kínálatok fejlődésére is. A Filológia Tanszék az intézmény egyik legrégebbi egysége, 1998-ban alakult Nyelvészeti Tanszék néven. Jól mutatja a fejlődést az is, hogy jelen tanévben a jubiláló tanszék hét képzési programot felügyel, amelyek nappali és levelező képzési formában is elérhetők, s ezáltal ezen a kampuszon van a legtöbb hallgató is az intézményben.
Az informatív összefoglaló után ismét a diákok előadása következett: elsőként Leszja Ukrajinka, majd Pavlo Ticsina versét adták elő magyar és ukrán nyelven.
Az ünnepi program pódiumbeszélgetéssel folytatódott, ahol a főiskola részéről Orosz Ildikó elnök, Csernicskó István rektor, Beregszászi Anikó tanszékvezető, valamint a partnerek közül Kecskés Judit, a Miskolci Egyetem docense és Vraukó Tamás professzor vetettek számot Csordás László moderálásával a tanszék kezdeti időszakáról, majd a jelenlegi működési és kutatói tevékenységéről.
A program részeként az Összukrán Hallgatói Shakespeare-fordítói Verseny 3. helyezést elért díjazottja, Rotkovszka Viktória főiskolai hallgató is bemutatta munkáját, majd magyar és ukrán népdalokat hallgathattak meg a résztvevők.
Ezután ismét pódiumbeszélgetésre került sor, a jelenlegi oktatók s egykori, már végzett hallgatók részvételével.
Az esemény záróakkordja a magyar nyelv napjához kapcsolódó irodalmi összeállítás volt, melynek különlegessége, hogy olyan verseket alkalmaztak színpadra, melyeket egykori és jelenlegi oktatók, hallgatók munkáiból válogattak össze.
A nagyszabású esemény méltóképpen megkoronázta a Filológia Tanszék jubileumának megünneplését.
2025-től általános katonai alapképzésen vesznek részt a felsőoktatási intézmények harmadéves hallgatói. Ezt Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes mondta a Novina.LIVE-nek adott interjújában.
Emlékeztetett arra, hogy elfogadták azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek 2025-től kötelezik a felsőoktatási intézményekben a kombinált katonai alapképzés bevezetését: „Nyilvánvalóan nem elsőévesekről beszélünk, mert ők többnyire 17 évesek. Valószínűleg a 3. évfolyamról beszélünk, mert ezek már felnőtt fiúk.”
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek abszolút nincs köze a mozgósításhoz, mert a mozgósítási életkor 25 évtől van.
„Csupán arról van szó, hogy a felsőoktatásban végzett ember tudjon bánni a fegyverekkel, tudja, hogy szükség esetén hol kell gyülekezni, hogyan védekezhet, hogyan nyújthat elsősegélyt” – tette hozzá.
Ukrajnában véget ért a 2024-es felvételi kampány – jelenti az Oktatási és Tudományos Minisztérium.
„Október 31-én volt az elektronikus kabinetek és a jelentkezések benyújtásának utolsó napja. A 2024-ben bejegyzett összes kabinet leállt, és többé nem lehet belépni” – áll a minisztérium közleményében.
A minisztérium megjegyezte, hogy jövőre minden jelentkezőnek új elektronikus fiókot kell létrehoznia, még akkor is, ha ebben vagy a korábbi években regisztrálta azt.
A több mint 100 000 doktori képzésre jelentkező személy több mint 90 százaléka katonakorú, már mesterdiplomával rendelkező férfi – közölte az Oktatási és Tudományos Minisztérium sajtószolgálata.
Azok az iskolások, akik ebben a tanévben a 4., 9. és 11. osztályban fejezik be tanulmányaikat, mentesülnek az állami záró attesztáció (DPA) letétele alól.
A vonatkozó határozatot már megszavazta Ukrajna Legfelső Tanácsa. Összesen 258 parlamenti képviselő hagyta jóvá.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány 2011 őszén indította útjára tehetséggondozó programját, melynek célja a rátermett gyermekek felkarolása, segítése és fejlesztése az esélyegyenlőség jegyében. A 13. tanévet az Ungvári Dayka Gábor Líceumban kezdték meg. A 15 tehetségpontban megvalósuló programra 1386 fő jelentkezett, legtöbbjük itt és Péterfalván. Több száz kárpátaljai tanár és koordinátor irányításával a nyár folyamán a tantárgyi szakfelelősök előre kidolgozták a tananyagot. Az alapítvány fontosnak tartja az esélyegyenlőséget, a 15 tehetségpont mindegyikén ugyanazokkal az új dolgokkal ismerkednek meg a korcsoportok. A befogadó iskolák igazgatói is nagy örömmel várják ezeket az alkalmakat, hiszen ekkor az iskolai tananyagot sokkal érdekesebb formában sajátíthatják el a gyerekek. A jelentkezéseket online várták szeptember 22-ig. A foglalkozások időtartama az alsósok számára 4×45, a felső osztályokban 3×60 perc. A legkisebbek, a harmadikosok matematikát, anyanyelvet, népi kultúrát és természetrajzot tanulnak. A felsőbb osztályos csoportok tantervében már megjelenik a biológia, földrajz, kémia, informatika és a fizika. A tanulók láthatóan élvezik az órákat, az sem számít, hogy hétvégi napról van szó, hiszen olyan módszertant dolgoztak ki a szervezők, aminek köszönhetően sokkal izgalmasabban és érthetőbben tudják átadni a tananyagot a pedagógusok.
A Legfelső Tanács oktatási és tudományos bizottsága az állami iskolai arany- és ezüstérmek gyártásának és odaítélésének megszüntetését indítványozza – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Natalija Pipa parlamenti képviselő Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Pipa kifejtette: „Az oktatási bizottság javasolta az iskolai kitüntetések, valamint az állami arany- és ezüstérmek gyártásának megszüntetését. Az elmúlt években nőtt az érmek száma, de ezzel párhuzamosan az oktatási hiányosságok és a szint csökkenése is tapasztalható. Ez az anakronizmus már csak a posztszovjet országokban létezik.” Mint hozzátette, az érmek megszüntetése segít az állami költségvetésnek a takarékosságban. Az iskolák érem helyett saját díjakkal jutalmazhatják a legjobb tanulókat.
Az oktatási ombudsman szerint tavaly Ukrajnában 21 300 érem beszerzésére 1,8 millió hrivnyát költött az állam, 2022-ben pedig 20 600 érem beszerzésére 1,77 millió hrivnyát.
„Az éremgyártásra szánt összeg jelentősen növekszik, ezért a parlament oktatási bizottsága a teljes körű invázió körülményei között azt javasolja, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium hagyja abba az érmek gyártását. Vagyis az érmek odaítélésének ténye megmarad, azt egyszerűen feltüntetik a dokumentumokban” – magyarázta Julija Hrisina, a Legfelső Tanács felsőoktatási albizottságának elnöke. Szerinte a megtakarított összeget gyermekdíjakra, ösztöndíjakra, illetve a hadsereg támogatására fordíthatják.
Korábban az arany- és ezüstérem a felsőoktatási intézményekbe való felvételizéskor jelentett előnyt, ma már csak a szakmai (szakmai-műszaki) oktatási intézménybe történő felvételkor van jelentősége.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szükségesnek tartja a médiaműveltség és az információbiztonság, valamint a pénzügyi kultúra integrálását az oktatási folyamatba – közölte Andrij Sztaskiv oktatási és tudományos miniszterhelyettes a Hromadske-nak adott interjújában.
„A médiaműveltség és az információbiztonság valójában nagyon fontos kérdés. Ezeket a komponenseket beépítjük az oktatási folyamatba – az erre vonatkozó készségek különböző tantárgyak összetevői lesznek”, – mondta.
Sztaskiv elmondta, hogy a partnerek – a gyerekekkel foglalkozó szervezetek – külön segítenek ebben. Képzést tartanak számukra, hogyan viselkedjenek megfelelően az interneten, hogyan ellenőrizzék az információkat, ismerjék fel az álhíreket, stb.
„Az iskolások pénzügyi ismereteit is fejlesztjük. Hogyan kezeljük a személyes költségvetést, keressünk pénzt, nehogy a csalók csapdájába essenek. Jelenleg minisztériumunk a Nemzeti Bankkal közösen azon dolgozik, hogy a következő tanévben a nyolcadik osztálytól bevezessünk egy ilyen képzést”, – mondta a tisztviselő.
[type] => post
[excerpt] => Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szükségesnek tartja a médiaműveltség és az információbiztonság, valamint a pénzügyi kultúra integrálását az oktatási folyamatba – közölte Andrij Sztaskiv oktatási és tudományos miniszterhelyettes.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1725462540
[modified] => 1725392710
)
[title] => Az oktatási minisztérium az információbiztonságot és a pénzügyi műveltséget kívánja integrálni az oktatási folyamatba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=213452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 213452
[uk] => 213347
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 46686
[image] => Array
(
[id] => 46686
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia.jpg
[original_lng] => 231384
[original_w] => 1920
[original_h] => 1280
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/magneses-techonogia.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1725381910:5
[_thumbnail_id] => 46686
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1025
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0aec5cbbfb75924ff43a670d3d9d0e9f] =>
[_oembed_time_0aec5cbbfb75924ff43a670d3d9d0e9f] => 1725381912
[_oembed_fd638f4f0491e45a3a6895ab58196421] =>
[_oembed_time_fd638f4f0491e45a3a6895ab58196421] => 1729263668
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 600
[3] => 216476
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Oktatás
[3] => Tudnivalók az új tanévről
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 297
)
[tags_name] => Array
(
[0] => oktatás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 213205
[content] =>
Okszen Liszovij, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere közölte, hogy az Oroszországi Föderáció Kurszki régiójának az ukrán hadsereg által ellenőrzött területein nem indul el a tanév az iskolások számára.
Liszovij szerint a minisztérium komoly szinten tárgyalta az oktatás megkezdését az Ukrajna által ellenőrzött területeken.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem kezdik meg a tanévet, mert Ukrajna betartja a nemzetközi jog normáit.
„Nem fogunk úgy tenni, mint Oroszország, mi jobbat fogunk cselekedni” – mondta Liszovij.
Kötelező arabórákat vezetnek be egy belga gimnáziumban. Az iskola igazgatója szerint ez intellektuális kihívás elé állítja a diákokat, és megmutatja, hogy intézményük mindenki felé nyitott. A terv ellenzői szerint azonban politikai döntés született.
A belga Leuven városában található Heilige-Drievuldigheidscollege (Szentháromság Kollégium Előkészítő Iskola) felsőbb éves középiskolás diákjainak arabul kell tanulniuk. Frank Baeyens, a Heilige-Drievuldigheidscollege igazgatója elmondta, ezzel az volt a céljuk, hogy intellektuális kihívás elé állítsák a diákokat egy olyan nyelvvel, amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A kötelező arabórák kritikusai szerint azonban a lépés a tömeges migráció és esetleg az iskolák iszlamizálódásának eredménye.
A belga oktatás az elmúlt években hanyatlott, a flamand oktatás a nemzetközi PISA-rangsorban mind a nyelvi, mind a matematikai készségek terén hátrébb csúszott – emlékeztet a Brussels Signal hírportál. Mint írják, a kötelező arabórák kapcsán a közösségi médiában többen megjegyezték, hogy az arab nyelvben sok változat és dialektus létezik, és úgy vélték, hogy a döntés politikai okokból született. Egyesek szerint egy olyan nyelv, mint például a kínai oktatása értelmesebb lenne, különösen gazdasági, tudományos és kulturális szempontból.
A tömeges migrációt ellenző jobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt politikusai is megszólaltak: „Az arab nyelv kötelező az iskolában, mert »társadalmilag hasznos«?” – tette fel a kérdést Tom Van Grieken pártelnök, és hozzátette: „Biztos holland nyelvtudás és a minőségi alapfokú matematikai ismeretek társadalmilag hasznosak. Az arab nyelv nem az. Állítsuk meg az öngyűlöletet az oktatási rendszerünkben!”
A Het Nieuwsblad című belga lap arról számolt be, hogy a középiskolában hat nyelvet fognak tanítani a diákoknak: hollandot, franciát, angolt, spanyolt, németet és most már arabot is. A döntéssel kapcsolatban Baeyens azt mondta, hogy meg akarták mutatni a diákoknak, hogy egy nyelv teljesen másképp is felépíthető, sajátos írásrendszerrel és írásjegyekkel. „Nem az a cél, hogy folyékonyan beszéljenek arabul. Inkább a nyelv filozófiai és kulturális felfedezéséről van szó – ez egy gyakorlat a látókörük tágítására” – fogalmazott, és kiemelte: „Más nyelveket is fontolóra vettünk, de azt választottuk, amelyikről úgy éreztük, hogy a leginkább releváns a társadalom szempontjából.” Az igazgató szerint ez megmutatta, hogy iskolája „mindenki számára nyitott”.
A Het Nieuwsblad lapnak pedig azt is megjegyezte, hogy „van az iskolánkban egy olyan diákcsoport, amelynek az arab az anyanyelve. Ha sikerülne egy arab gyökerekkel rendelkező tanárt bevonni, aki példaképként szolgálhatna ezeknek a diákoknak, az óriási előny lenne: egy oktató, aki felsőfokú tanulmányokat folytatott, elért egy bizonyos társadalmi pozíciót, és elégedett az elért eredményeivel.” Mint mondta: „Ma túl kevés a migrációs hátterű tanár.”