Array
(
[count_posts] => 7
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ1OTY7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 165035
[content] =>
A történelem egyik legnagyobb ózonlyukát fedezte fel nemrég az Európai Űrügynökség egyik műholdja. Egyelőre nem tudni, hogyan lehetne csökkenteni a méretét.
Az ózonlyuk a Föld sztratoszférájának azon része, ahol más területekhez képest jelentősen alacsonyabb az ózonmolekulák (O3) koncentrációja. Bár technikai értelemben véve nem beszélhetünk lyukról, az ózonréteg a sztratoszféra egyes részein erősen elvékonyodik. Emiatt a Napból érkező káros ultraibolya-sugarak nagyobb része juthat át rajta, ami negatív hatással lehet a Föld klímájára.
Ezért is baj az, hogy az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel-5P műholdjának mérései alapján az idei évben az egyik legnagyobb ózonlyukat észlelték az Antarktisz felett – írja az Interesting Engineering. 2023. szeptember 16-án az „elvékonyodott réteg” – ahogy a tudósok a lyukra hivatkoznak rá – területe 26 millió négyzetkilométeresre nőtt. Ez körülbelül háromszor akkora területet jelent, mint Brazília.
Az ózonréteget károsító anyagok közül az egyik legismertebbek a CFC-k. Ezek olyan halogénezett szénhidrogének, mely a szén mellett csak fluort és/vagy klórt tartalmaznak. A kibocsátás után ezeket az UV-sugárzás bontja le a légkörben, az így felszabaduló klór pedig pusztítja az ózonmolekulákat.
Az antarktiszi ózonlyuk létezését először az 1980-as években fedezték fel, amikor a tudósok az ózonkoncentráció gyors és drámai csökkenését figyelték meg az Antarktisz felett a tavaszi hónapokban.
Az ózonréteget károsító anyagok (OSD-k) használatának nemzetközi mértékét az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv szabályozza, amely kimondja ezen anyagok gyártásának és használatának folyamatos kivezetését. A jelentések szerint ennek hatására az ózonréteg elkezdett regenerálódni.
A kutatók szerint a mostani elvékonyodás a Hunga Tonga-Hunga Haʻapai nevű víz alatti vulkán kitörésének számlájára írható, erre azonban konkrét bizonyíték még nincs. Ugyanakkor egy 2023 tavaszán közzétett tanulmány szerint egyre több betiltott vegyi anyag van a légkörben, és a tudósok sem értik, hogy pontosan miért. Azt egyelőre nem tudni, hogyan és mikorra lehetne csökkenteni az elvékonyodott terület méretét.
[type] => post
[excerpt] => A történelem egyik legnagyobb ózonlyukát fedezte fel nemrég az Európai Űrügynökség egyik műholdja. Egyelőre nem tudni, hogyan lehetne csökkenteni a méretét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697235480
[modified] => 1697203416
)
[title] => Óriásivá nőtt az Antarktisz fölött tátongó ózonlyuk
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=165035&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165035
[uk] => 165265
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 165036
[image] => Array
(
[id] => 165036
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c.jpg
[original_lng] => 63339
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/22153847-01a8-49ba-8266-4fb132a7bd1c.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1697375002:3
[_thumbnail_id] => 165036
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2629
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => ózonlyuk
)
)
[1] => Array
(
[id] => 122301
[content] =>
Elérte éves maximumát az Antarktisz felett lévő ózonlyuk, amit a NASA is hosszabb ideje tanulmányoz. Adataik szerint – derül ki az IFLScience híréből – a terület idén október 5-én 26,4 millió négyzetkilométeres volt, ami meghaladja a 2015-ös rekordértéket is. Aggódni ugyanakkor nem kell: bár ez már a harmadik egymást követő év, amikor az ózonlyuk ideiglenesen a megszokottnál nagyobb méretű lesz, a trendvonal összességében azt mutatja, hogy továbbra is zsugorodik.
Paul Newman, a NASA Goddard Űrközpont bolygótudományi munkatársa szerint a lyuk általában augusztus és október környéken kezd növekedni, de idén egy kicsit hidegebb az idő, így a helyzet valamivel rosszabb. A kutató elmondta: a déli sarkvidék feletti ózonréteg csökkenését azok a sztratoszférában lévő klórvegyületek okozzák, amik nagy részéért a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) felelősek. A hideg idő pedig – egy bizonyos felhőtípus és a kémiai reakciók miatt is – felerősítheti ezt a folyamatot.
A NASA mérései azt mutatták, hogy az ózonlyuk október 11-re 22,67 millió négyzetkilométerre zsugorodott.
Az ózon minimális vastagsága október 1-jén 97 Dobson-egység volt a déli sarkvidék felett. Tíz nappal később ez az érték 105-re emelkedett. (A Dobson-egység az ózonréteg oszlopsűrűségének mértékegysége.) Összehasonlításképpen: a Földet 220 Dobson-egységben mérhető ózonréteg veszi körül.
Egyesek úgy vélik, hogy az alacsony hőmérséklet mellett az egyes kínai gyárak által illegálisan használt CFC-k is felelősek lehetnek az ózonlyuk növekedéséért. Brian Toon, a Coloradói Egyetem munkatársa szerint az ausztráliai nagy erdőtüzek és a tongai vulkánkitörés is mind olyan jelenségek, amik negatív hatással voltak az ózonlyukra.
Az Antarktisz feletti ózonlyuk mérete 2000 szeptemberében volt a legnagyobb, akkor elérte a 29,9 millió négyzetkilométert.
[type] => post
[excerpt] => Elérte éves maximumát az Antarktisz felett lévő ózonlyuk, amit a NASA is hosszabb ideje tanulmányoz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1666044420
[modified] => 1666033862
)
[title] => 2015 óta nem volt ekkora, most 26,4 millió négyzetkilométeres az Antarktisz feletti ózonlyuk
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=122301&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122301
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122302
[image] => Array
(
[id] => 122302
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[original_lng] => 26418
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ozonjuk.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1666023063:12
[_thumbnail_id] => 122302
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1894
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1666023064
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1666023064
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => ózonlyuk
)
)
[2] => Array
(
[id] => 71889
[content] =>
Szokatlanul nagy idén a déli félteke fölötti ózonlyuk, és máris nagyobb, mint maga az Antarktisz teljes területe – közölte csütörtökön az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S).
Nagyobb a szokásosnál, de aggodalomra nincs ok
A Földet az ártalmas napsugaraktól védelmező ózonrétegben minden évben jelentkező lyuk átlagos indulást követően a szokásosnál nagyobbra nőtt az elmúlt héten. Az adatok arra utalnak, hogy az idei ózonlyuk jóval nagyobb és talán mélyebb is lesz mint általában – mondta Vincent-Henri Peuch, a szolgálat vezetője.
A lyuk jelenleg hasonló a tavalyihoz, amely szintén szokásosan indult, és aztán az egyik legmélyebb és leghosszabb ideig tartó ózonhiány lett a feljegyzések 1979-es kezdete óta. Az idei lyuk is már a legnagyobb 25 százalék közé tartozik – közölte a kutató, aki szerint mindazonáltal nincs ok az aggodalomra.
Szeptember és október között éri el a maximumát
A légkörben lévő ózon elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugarakat. Ózon hiányában erős, az élő sejteket károsító napsugárzás éri a Földet. Az ózonlyuk szeptember közepe és október közepe között éri el maximális kiterjedését a Déli-sarkvidék fölött, és decemberre rendszerint összezárul.
Az egyebek közt a hűtőszekrényekben és szórófejes dobozokban használt ózonpusztító vegyszerek 1987-es betiltása óta lassan regenerálódik az ózonréteg az Antarktisz fölött, de szakértők szerint a 2060–70-es évekig is eltarthat, míg teljesen lebomlanak a légkörben felhalmozódott ózonkárosító anyagok.
[type] => post
[excerpt] => Szokatlanul nagy idén a déli félteke fölötti ózonlyuk, és máris nagyobb, mint maga az Antarktisz teljes területe – közölte csütörtökön az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631916060
[modified] => 1631860293
)
[title] => Az idén szokatlanul nagy az ózonlyuk
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=71889&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71889
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71890
[image] => Array
(
[id] => 71890
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk.jpg
[original_lng] => 57064
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/20210916ozonlyuk.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631849499:12
[_thumbnail_id] => 71890
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2076
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ózonlyuk
)
)
[3] => Array
(
[id] => 69349
[content] =>
Brit, amerikai és új-zélandi kutatók megállapítása szerint az emberiség időt nyert magának az ózonréteget pusztító gázok (CFC-k) használatának betiltásával, ugyanis ezek a kemikáliák plusz 2,5 Celsius-fokkal növelték volna a globális átlaghőmérsékletet a század végéig.
A globális átlaghőmérséklet már most nagyjából 1,1-1,2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, ami azt jelenti, hogy ha – a korábban egyebek között hűtőközegként használt – CFC-k még mindig használatban lennének, akkor 2100-ra 3,5 Celsius-fok lenne a melegedés, ami jócskán meghaladná a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos korlátot.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szimulációs modelljeikben 1987-től – az ózonréteget károsító anyagok használatának radikális csökkentését előíró montreali jegyzőkönyv létrehozásától – kezdődően a CFC-k használatának évi 3 százalékos növekedésével számoltak.
Megállapították, hogy az ózonréteg folyamatos vékonyodása jelentősen csökkentette volna a Föld azon képességét, hogy elnyelje a légköri szén-dioxidot.
A CFC-gázok betiltása nélkül 580 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot kötnének le az erdők, a növényzet és a talaj 2100-ra.
Emellett a légköri szén-dioxid-koncentráció 165-215 ppm-mel lenne magasabb a jelenlegi 420 ppm-nél. Ez a szén-dioxid-többlet pedig 0,8 Celsius-fokkal növelné a globális melegedést.
Az ózonkárosítás mellett a CFC-k erős üvegházhatású gázok is egyben. Amennyiben a használatuk ellenőrizetlenül folytatódott volna, akkor a század végére további 1,7 Celsius-fokkal növelték volna a globális felmelegedést, vagyis a puszta használatuk összességében 2,5 Celsius-fok extra emelkedést eredményezett volna.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Brit, amerikai és új-zélandi kutatók megállapítása szerint az emberiség időt nyert magának az ózonréteget pusztító gázok (CFC-k) használatának betiltásával, ugyanis ezek a kemikáliák plusz 2,5 Celsius-fokkal növelték volna a globális átlaghőmérsék...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1630444980
[modified] => 1630434339
)
[title] => Jó hatással van az ózonrétegre a CFC-gázok betiltása
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=69349&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69349
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 13067
[image] => Array
(
[id] => 13067
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[original_lng] => 39064
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1630423543:4
[views_count] => 1623
[_wp_old_date] => 2021-08-30
[_thumbnail_id] => 13067
[_edit_last] => 4
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ózonlyuk
)
)
[4] => Array
(
[id] => 39739
[content] =>
Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre tágult az ózonlyuk a Déli-sark felett decemberben.
Így nagyobb, mint maga az Antarktisz, amely 14 millió négyzetkilométeres – közölte csütörtökön a Német Űrkutató Központ (DLR). Ez az ebben az évszakban mért legnagyobb kiterjedés az adatgyűjtés 41 évvel ezelőtti kezdete óta.
„Az ózonlyuknak a déli félteke felett decemberben szinte teljesen el kellene tűnnie” – olvasható a központ jelentésében. Az Antarktiszon ugyanis most kezdődik a nyár.
A sarkvidéken a napfény hatására normális esetben megváltoznak a nyomás- és szélviszonyok, emiatt legkésőbb november elejére az ózonlyuk összeomlik. Ez azonban idén nem történt meg – állapították meg a DLR-hez tartozó távérzékelési adatközpont (DFD) tudósai.
A légkörkutatók szerint a jelenség oka az lehet, hogy idén a déli féltekén szokatlanul stabil sarki örvény alakult ki, amely 50 kilométer magasságot is elérhet. Ennek hátterében a sarkvidéki területek és a közepes szélességi körök közötti túl gyenge légtömeghullámok állhatnak, amelyeket a Csendes-óceán különösen hideg felszíne okozhatott.
„Ez előnyös az ózonlyuk kialakulása szempontjából” – mondta Lisa Küchelbacher, a DFD munkatársa.
A léghullámok aktivitása december 5-től kezdődően megnövekedett. Ez most megváltoztathatja a déli-sarkvidéki nyári viszonyokat.
[type] => post
[excerpt] => Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre tágult az ózonlyuk a Déli-sark felett decemberben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1608417180
[modified] => 1608303214
)
[title] => Minden eddiginél nagyobbra lett az ózonlyuk a Déli-sark felett
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=39739&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39739
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39740
[image] => Array
(
[id] => 39740
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark.jpg
[original_lng] => 59220
[original_w] => 716
[original_h] => 716
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark.jpg
[width] => 716
[height] => 716
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark.jpg
[width] => 716
[height] => 716
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark.jpg
[width] => 716
[height] => 716
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark.jpg
[width] => 716
[height] => 716
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ozon-delisark.jpg
[width] => 716
[height] => 716
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1608296014:12
[_thumbnail_id] => 39740
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2528
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 30378
[1] => 4596
[2] => 1240
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Déli-sark
[1] => ózonlyuk
[2] => terjedés
)
)
[5] => Array
(
[id] => 13065
[content] =>
Bezárult
a példátlanul nagy ózonlyuk az Északi-sark felett – adta hírül
Twitter-üzenetében az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata.
„A poláris örvény szétesett, lehetővé téve, hogy ózonban gazdag levegő áramoljon az Északi-sark térségébe, ami összhangban van a Copernicus szolgálat múlt heti előrejelzésével” – írták.
A légkörkutatók március elején hívták fel a figyelmet
arra, hogy szokatlan erős az ózonlebomlás a térségben, március második felében
már mintegy egymillió négyzetkilométeres ózonlyukat figyeltek meg. Kialakulását
a megszokottól eltérő légköri jelenségekkel, köztük a sztratoszféra
szélsőségesen hideg hőmérsékleteivel magyarázták. Utoljára mintegy tíz éve
észleltek hasonló jelenséget.
„Az ózonlyuk, amelyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet” – mondta akkor Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője.
A piros színnel jelzett ózondús levegő elönti az atmoszférát az Északi-sark felett április 23-án, bezárva az Arktiszon valaha észlelt legnagyobb ózonlyukat.
Forrás: https://www.livescience.com/arctic-ozone-hole-closes.html Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Földet a
Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a
tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete
és egy stabil sarkvidéki örvény áll. Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett
sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a
környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak
ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k
előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal
rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az
Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
[type] => post
[excerpt] => Bezárult a példátlanul nagy ózonlyuk az Északi-sark felett – adta hírül Twitter-üzenetében az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1588272060
[modified] => 1588204855
)
[title] => Bezárult a nagy kiterjedésű ózonlyuk az Északi-sark felett
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=13065&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13065
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 13067
[image] => Array
(
[id] => 13067
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[original_lng] => 39064
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ozonjuk2.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1588194056:12
[_thumbnail_id] => 13067
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4679
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => ózonlyuk
)
)
[6] => Array
(
[id] => 10733
[content] =>
Az Északi-sark felett továbbra is szokatlanul nagy ózonlyuk van. Közel 18 kilométeres magasságban lebomlott az ózonréteg nagy része – tudatta az Európai Unió Copernicus megfigyelőszolgálata.
A tudósok már március elején felhívták a figyelmet a régióban szokatlanul erős ózonlebomlásra. A Copernicus Légkörmonitorozó Szolgálat friss felvételei szerint még mindig részben el van vékonyodva az ózonréteg.
A Déli-sarkvidék felett évtizedek óta megfigyelhető az ózonlyuk néhány hónapig az ottani tél után, amikor az ózon lebomlásához alkalmas feltételek fennállnak.
Az, hogy szokatlan módon az északi féltekén is megjelent egy ehhez képest kisebb ózonlyuk, az idén a megszokottól eltérő légköri jelenségeknek, például a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteinek tudható be. A szakértők már korábban is megfigyeltek kisebb ózonlyukakat az Északi-sark felett, de soha ilyen nagy kiterjedésben.
„Az ózonlyuk, melyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet” – mondta Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője.
A tudósok úgy vélik, hogy az ózonlyuk hamarosan bezárul. „A jóslatunk a sarkvidéki örvény hőmérsékleteinek emelkedésén alapul, azzal ugyanis lelassul az ózon lebomlása, végül teljesen leáll” – mondta Vincent-Henri Peuch, a Copernicus légkörmonitorozó részlegének igazgatója.
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, mely a Földet a Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll.
Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az Északi-sark felett továbbra is szokatlanul nagy ózonlyuk van. Közel 18 kilométeres magasságban lebomlott az ózonréteg nagy része – tudatta az Európai Unió Copernicus megfigyelőszolgálata.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1586626440
[modified] => 1586612559
)
[title] => Az Északi-sark felett továbbra sem csökkent a szokatlanul nagy ózonlyuk mérete
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=10733&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10733
[uk] => 11009
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 10734
[image] => Array
(
[id] => 10734
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[original_lng] => 59303
[original_w] => 1512
[original_h] => 850
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[width] => 1512
[height] => 850
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[width] => 1512
[height] => 850
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/eszaki-sark.jpg
[width] => 1512
[height] => 850
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1586783438:2
[_thumbnail_id] => 10734
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 5210
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4595
[1] => 4596
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sark
[1] => ózonlyuk
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4596
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4596
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
ózonlyuk (1 Oldal)
