Az úgynevezett „tűzifatörvény” felrobbantotta az ukrán közösségi hálózatokat, és több tucat mém tárgya lett, mert van benne egy cikkely a bírságokról és börtönbüntetésről, ami azokat fenyegetik, akik tűzifát gyűjtenek fűtésre – számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A Legfelső Tanács 2024. október 10-én elfogadta a 9665. számú törvényt. A jogszabály hetek óta vár az elnök aláírására. Ukrajnában különféle típusú büntetések vannak az illegális fakivágás, fakitermelés, szállítás és fakereskedelem területén. Az új törvény megalkotói azonban úgy vélik, ezek nem elegendőek. Amint az indokoló megjegyzésben szerepel, a jogszabályok Európához való közelítésével Ukrajnának számos kötelezettséget kell vállalnia. Az exportra szánt fa felvásárlásának ellenőrzésétől az erdőirtás elleni intézkedésekig.
A jelenlegi intézkedések pénzbírságot, sőt börtönbüntetést is tartalmaznak, de nehéz őket végrehajtani. És a probléma méretéhez képest a tényleges ítéletek száma csekély. A büntetőtörvénykönyv 246. cikkelyében ellentmondás van. Annak ellenére, hogy a cikkely illegális fakitermelésre utal, a tárgya nem az erdő, hanem a fák és cserjék. Van olyan jelenség is, amikor a minősítés nem magától a kivágás tényétől, hanem a helyszíntől függ. Valójában a parkokban történő fakitermelés nem minősül környezet elleni bűncselekménynek.
Ráadásul a jelenlegi változat szerint a fa esetében a dokumentumok hiánya nem elegendő a vádemeléshez. Emiatt egyedi esetekben büntetnek, amikor a szabálysértőket a helyszínen vagy a fakivágás közelében tartóztatják fel. Az új törvény a felelősség fokozását, a bírságok emelését és börtönbüntetés bevezetését, valamint a fakitermeléssel kapcsolatos tevékenységek szállítástól és tárolástól való elhatárolását javasolja.
Az új törvény 246. cikkelye kimondja, hogy: törvénytelen fakivágás (jelentős kár) 34 000-től 85 000 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal (vagy 3 évig terjedő szabadságvesztéssel) büntetendő. Ismételt cselekmények vagy személyek csoportja – 85 000 és 170 000 hrivnya közötti pénzbüntetés (vagy 3-5 évre szóló szabadságkorlátozás/elvonás); illegális fakivágás parkokban és természetvédelmi területeken – 85 000–170 000 hrivnya pénzbüntetés (vagy 3-5 évre szóló szabadságkorlátozás/elvonás); a fent felsorolt, súlyos következményekkel járó cselekmények – 255 000–425 000 hrivnya pénzbüntetés (vagy 5-7 évig terjedő szabadságvesztés); hadiállapot idején illegális fakivágás – 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztés; jelentős kárnak a több mint 340 hrivnya érték számít. Súlyos következmények – több mint 1020 hrivnya (vagy emberek halálának okozása, az állat/növényvilág károsítása).
A WhatsApp, a Facebook és az Instagram a legnépszerűbb közösségi médiaplatformok közé tartozik Nigériában.
A nigériai trösztellenes hatóság 220 millió dolláros (79,3 milliárd forint) bírsággal sújtotta a Facebook és az Instagram anyavállalatát, a Metát. A felügyeleti szerv szerint az technológiai óriás visszaélt piaci erőfölényével és a nigériaiak személyes adataival. A vállalatnak 60 napja befizetni az összeget.
Nigéria, Afrika legnépesebb országának számít 200 millió lakossal, közül mintegy 164 millióan rendelkeznek internet-előfizetéssel. A nigériaiak közel háromnegyede 24 év alatti, akik előszeretettel használják a közösségi médiát: több mint 38 millió nigériai használja a Facebookot, 51 millió WhatsAppot.
A Metára rájár a rúd: az Európai Bizottság előzetes vizsgálata szerint a Meta „Fizess vagy egyezz bele!” modelljével – a felhasználóknak fizetniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az adataikat összegyűjtsék – szintén megsérti az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozását, ezért nagy bírságra számíthat a vállalat.
A Facebook anyavállalata mellett az Európai Bizottság márciusban már vizsgálatot indított az Apple és a Google ellen is, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak. Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki.
Nem a Meta az egyetlen technológiai óriás, ami célpontba került: az unió az Apple ellen indított számos vizsgálatot, miközben a Biden-kormányzat alatt a trösztellenes ügyekért felelős vezető tisztviselők – az FTC-t vezető Lina Khan és az igazságügyi minisztérium trösztellenes részlegét irányító Jonathan Kanter – fokozták fellépésüket a Big Tech ellen.
Július 1-től a hadköteles nőket 17 000 hrivnya pénzbírsággal sújtják a katonai nyilvántartások megsértése miatt, számolt be a Glavkom.
A nők július 1-jétől való mozgósítása önkéntes maradt. Ugyanakkor egyes szakmák képviselői 17 000 hrivnya összegű pénzbírságot kaphatnak, ha megsértik a katonai regisztráció szabályait.
Mely nők hadkötelesek
A nők mozgósítására vonatkozó szabályok júliusban is változatlanok maradnak. Az egészségügyben dolgozó nőknek regisztrálniuk kell, a szolgálat ugyanakkor nem kötelező. Az alábbi szakmák képviselői hadkötelesek:
fizikoterápia;
egészségügyi és pszichológiai rehabilitáció;
közegészségügy;
fizikai rehabilitáció;
ipari gyógyszerészet;
gyógyszerészet;
higiénia és szakvizsgálat;
fogászat;
orvostudomány;
gondozás;
diagnosztikai és kezelési technológiák;
bioegészségügyi mérnöktan;
biotechnológia és biomérnöktan;
patológiai szakember;
toxikológia;
gyógyszertan;
élettan és epidemiológia.
A hadköteles nők regisztrációs igazolást kapnak, e nélkül nem tudnak munkát vállalni.
A fent felsorolt szakmájú nőknek július 16-ig frissíteniük kell katonai nyilvántartási adataikat. Ha ezt nem teszik meg, rájuk és a férfiakra is 17 000-25 500 hrivnya közötti pénzbírságot szabhatnak ki a toborzó központban való megjelenés elmulasztása miatt. Munkaadók is kötelesek ellenőrizni, hogy alkalmazottjuk szerepel-e a nyilvántartásban.
A katonai nyilvántartásból kizárt nőknek nem kell frissíteniükk adataikat a toborzó központokban. A nők nyilvántartásba vétele a képzés befejezését követően, vagy a foglalkoztatás során történik. A nyilvántartásba vételhez át kell esniük a katonai orvosi bizottság vizsgálatán.
A hadköteles nőket 17 000 és 25 500 hrivnya közötti pénzbírsággal sújtják, ha a mozgósítási törvény május 18-i hatályba lépését követő 60 napon belül nem frissítik adataikat, közölte Miroszlav Volkov, a Kremencsugi járási toborzó központ vezetője a Telegraf kiadványnak adott interjújában.
„A nők is pénzbírsággal sújthatóak a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértése miatt, ha nem frissítik kellő időben adataikat. A 18 és 60 év közötti nőknek bizonyos szakterületeken, főként az orvosokat katonai nyilvántartásba kell venni és meg kell kapniuk be a katonai regisztrációs okmányt” – hangsúlyozta.
Volkov megjegyezte, hogy a nők mozgósítására az 560. számú kormányhatározat értelmében csak személyes beleegyezésükkel kerül sor.
„A kötelező adatfrissítés időszakában, amely július 16-ig tart, nem küldik orvosi vizsgálatra azokat a hadköteleseket, akiknek joguk van a sorozás elhalasztására, az 55 év felettieket, a tartalékosokat és a nőket, akik érvényes katonai regisztrációs dokumentummal rendelkeznek” – mondta Miroszlav Volkov. Hozzátette: azoknak a hadköteles nőknek, akik nem rendelkeznek érvényes katonai regisztrációs okmánnyal, vagy most kapják meg először, katonai orvosi vizsgálaton kell átesniük.
A Google-t bűnösnek találta nemi megkülönböztetésben egy esküdtszék, amely 1,1 millió dollár kártérítést ítélt meg Ulku Rowe-nak, a Google Cloud női vezetőjének.
Az ügy előzménye, hogy Rowe pert indított a technológiai óriáscég ellen, azt állítva, hogy kevesebbet fizettek neki, mint a kevesebb tapasztalattal rendelkező férfi kollégáinak, és hogy a vállalaton belül és később a bíróságon is megtorlásként megtagadták tőle az előléptetést a panaszaiért – írja a The Verge.
A tárgyalást megelőzően Rowe úgy nyilatkozott, hogy a Google-nál töltött szolgálati idejét beárnyékolta az egyenlőtlen díjazás és bánásmódnak, amit a nemének tulajdonított. Azt állította továbbá, hogy egy előléptetésnél alulmaradt egy olyan férfival szemben, aki nem is volt alkalmas a pozícióra, majd egy másik, hasonló előléptetést is megtagadtak tőle.
Cara Green, az Outten & Golden ügyvédje, kijelentette, hogy az „egyhangú ítélet nem csak igazolja Rowe állításait a Google általi rossz bánásmódról”, hanem egyértelmű üzenetet küld, hogy „a diszkrimináció és a megtorlás nem tolerálható a munkahelyen.”
Green elismerte több ezer „Googlernek” erőfeszítését, akik 2018-ban reformokat követeltek. 2018-ban a Google több mint 20 000 alkalmazottja és vállalkozója tartott munkabeszüntetést a New York Times nyomozása nyomán, amelyből kiderült, hogy az Android társalapítója 90 millió dollárt kapott a cégtől való távozásakor a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak miatt.
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
Nagy vitákat gerjeszthet az olasz belügyminisztérium péntek este megjelent rendelete, amely szerint azok a menedékkérők, akiket rajtakapnak, hogy meg akarják úszni az ellenőrzéseket, 5000 euró ellenében kerülhetik el, hogy fogságban várják meg a kérelmük elbírálását.
A biztonságosnak ítélt országokból Olaszországba érkező menedékkérőknek, akik megpróbálják megúszni az ellenőrzéseket, mostantól csaknem ötezer euró letétet kell fizetniük, ha nem akarnak fogságba kerülni a menedékkérelmük elbírálásáig. Az intézkedést péntek este jelentette be az olasz belügyminisztérium.
2023 eddig rekordév volt az Olaszországba érkező migránsok számát illetően. Az olasz kormány szerint Lampedusa szigetén migrációs vészhelyzet alakult ki. Becslések szerint eddig csaknem 133 000 menedékkérő érkezett az országba, ami majdnem kétszerese a tavaly regisztrált számnak, és háromszorosa a 2021-es adatoknak.
Közben a rossz idő beköszöntével lecsökkent a Lampedusára érkezők száma. Néhány nap alatt valamivel több mint 6000 ember érkezett az olasz szigetre, de a migránsok többségét Olaszország más régióiba irányították. Lampedusa migránsokat befogadó központjában, amely néhány napja még túlzsúfolt volt, most alig több mint 100 ember várakozik.
Jönnek a zárt táborok Közben az olasz hatóságok arról is döntöttek, hogy Lampedusán és az olasz-francia határnál létesítik az első zárt táborokat az illegális bevándorlók visszatartására. Az olaszországi tartományokban a prefektusok feladata lesz egy hónapon belül kijelölni az illegális bevándorlók visszatartására szánt zárt táborok helyszínét – jelentette be Matteo Piantedosi belügyminiszter Bolognában pénteken, megerősítve, hogy a tervezett táborokat a nagyvárosoktól távol alakítják ki.
Matteo Piantedosi az ellenzéki vezetésű Emilia-Romagna tartomány polgármestereivel egyeztetett a migrációs helyzetről. Az északi Lombardia és Veneto régió mögött Emilia-Romagna a harmadik, mely év eleje óta a legtöbb embert átvette azok közül, akik a dél-olaszországi partokon kötöttek ki.
A belügyminiszter azoknak a táboroknak a megépítéséről beszélt, melyekről a római kormány hétfőn határozott: tartományonként egy-egy úgynevezett kiutasítási központot hoznak létre az illegális bevándorlók visszatartására, amíg, kiutasításukat követően, el nem szállítják őket az országból.
Korábban Matteo Piantedosi úgy nyilatkozott, az első tábort az olasz-francia határváros Ventimiglia térségében létesíthetik. Az illegális bevándorlók elhelyezésének megoldását a város polgármestere, Flavio Di Muro is sürgette, hangoztatva, hogy a határnál ismét naponta több százan várakoznak, ami biztonsági és ellátási problémát is okoz.
Ezzel egy időben már megkezdődött egy új tábor kialakítása Lampedusa szigetén, és ez ellen a helyiek szombatra megmozdulást hirdettek. Nem akarnak még egy tábort – hangoztatták -, miután a jelenlegi, négyszáz fős központban is több ezren szoktak szorongani, még egy táborral a sziget tényleg teljesen megtelne bevándorlókkal.
Nicola Molteni belügyi államtitkár kijelentette: szükség van ellenőrzött, zárt táborokra a veszélyes, bűncselekményért elítélt emberek elkülönítésére. A jelenlegi migrációs helyzetet rendkívülinek és sürgetőnek nevezte. „Tunézia gazdasági, társadalmi és pénzügyi csőd szélén áll. Olaszországot pedig az európai intézmények magára hagyták. Van, aki még mindig nem értette meg, hogy aki Lampedusán köt ki, Európába érkezik meg” – mondta Nicola Molteni.
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Minden korábbinál nagyob büntetés kiszabására készül a Facebook-ra napokon belül az ír adatvédelmi hatóság, a DPC – szivárgott ki a héten.
A közösségi oldal, illetve az azt üzemeltető Meta a GDPR szabályainak megsértése és az európai felhasználók adatainak illegális „exportálása” miatt számíthat a rekordméretű büntetésre.
Az ügyben évek óta folytatja a vizsgálatot a DPC, de a Facebook újra és újra megpróbálta vitatni az ügyben hozott döntéseket. Egészen a múlt évig, amikor is az utolsó fellebbezési lehetőséget is sikerült kimerítenie, így a törvénysértés megállapításának ténye véglegessé vált, és már csak a büntetés kiszabása maradt hátra.
A most kiszivárgottak szerint ezt a DPC hétfőn fogja bejelenteni, azaz, ekkor fog kiderülni, hogy pontosan milyen összeg megfizetésére is kötelezik a Meta-t, amiért az az európai felhasználói adatait (is) anélkül továbbította amerikai szervereire, hogy erre jogalapja lett volna, illetve garantálni tudta volna azok a GDPR szabályainak megfelelő kezelését.
A közelebbről meg nem nevezett források szerint a büntetés mértéke jóval meghaladja majd azt a 746 millió eurót, amit még 2021-ben szabtak ki az Amazonra hasonló jogsértése miatt. Ezen kívül a DPC kötelezni fogja a Meta-t az adattovábbítás megszüntetésére is, ami lényegében a Facebook, az Instagram és a cég más szolgáltatásainak betiltását is jelentheti, ha utóbbi nem oldja meg valamiképpen, hogy az adatok ne hagyják el európai szervereit.
A Meta-ra egyébként hasonló adatvédelmi jogsértésekért korábbi eljárások során már több, mint 390 millió eurónyi büntetés megfizetésére kötelezte a DPC, és az újabb gigabüntetés, ami ennek háromszorosát is meghaladhatja majd, ezen felül lesz majd esedékes.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
Az e-cigarettát forgalmazó Juul három amerikai államnak összesen 438,5 millió dollárnyi kártérítést fizet azért, mert fiatalkorúaknak reklámozta a termékét.
A cég bejelentette, hogy a jövőben 35 évesnél fiatalabb személynek nem fogja reklámozni a termékeit. A hirdetési stratégiájának éves vizsgálata után a céget Texas, Oregon és Connecticut államok perelték be. A Juul-t azonban már korábban is perbe fogta több más állam, városi önkormányzat és tankerület is, mert a termékei egészen elképesztő népszerűségre tettek a fiatalkorúak körében – írja a Reuters.
A cég pedig alaposan ki is használta ezt: az óriásplakátokon e-cigiző modellek tinédzsereknek tűnnek, a reklámkampányokban rajzfilmkaraktereket szerepeltettek, a korábbi periratok állítása szerint pedig a cég szándékosan a Cartoon Networkön vagy a Nickelodeonon vásárolt reklámspotokat – amik gyerekcsatornák.
Emellett pedig ha a fiatalkorú gyermek az iskolai címet adta meg az online megrendeléséhez, oda is gond nélkül kiszállították a terméket. A Juul a Magyarországon nagy divatnak örvendő Elf Bar amerikai „rokona”. A cég annak az árán akart pénzt keresni, hogy egy újabb generációt szoktatnak rá a nikotinra – vélekedtek az amerikai tisztviselők.
A Juul korábban már négy másik államnak is fizetett kártérítést hasonló okok miatt. A cég egy korábbi nyilatkozata szerint 2019 óta teljesen más marketingstratégiát követnek, mint azelőtt, azóta kivonták a fiatalok által annyira kedvelt e-cigiket a forgalomból, és folyamatosan felhívják a figyelmet a dohányzás káros hatásaira is.
Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos a tanév kezdete előtt emlékeztette a pedagógusokat, hogy a gyerekeket ukrán nyelven kell tanítani az oktatási és a nyelvtörvény előírásainak megfelelően, amit ha megsértenek 3 400-tól 11 900 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal lesznek büntetve. Az elmúlt tanév során több mint 150 panasz érkezett az ombudsmani titkárságra a nyelvi jogszabályok megsértése miatt. Feljelentések futottak be iskolai tanárok, óvodai névelők, egyetemi tanárok ellen – közölte hétfőn a nyelvőri ombudsman közösségi oldalán.
Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi a tanévkezdet előtt emlékeztette a pedagógusokat, hogy a gyerekeket ukrán nyelven kell tanítani az oktatási és a nyelvtörvény előírásainak megfelelően, amit ha megsértenek 3 400-tól 11 900 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal lesznek sújthatók – közölte hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál a nyelvőri ombudsman Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kreminy a hivatalos közösségi oldalán jelezte, hogy az elmúlt tanév során több mint 150 esetben született feljelentés Ukrajnában a nyelvtörvény oktatási intézményekben történt megsértésérőt. Ezzel kapcsolatban emlékeztette az új tanév kezdete előtt a pedagógusokat, hogy Ukrajnában a gyerekeket államnyelven kell tanítani. Mint rámutatott, a 2021–2022-es tanévben konkrétan 157 panasz érkezett az ombudsmani titkárságra a nyelvi jogszabályok megsértése miatt. Feljelentések futottak be mind iskolai tanárok, mind óvodai névelők, mind pedig egyetemi tanárok ellen – mutatott rá.
Az államnyelvvédelmi biztos szerint a hivatalához érkezett bejelentések elsősorban a kétnyelvűség tényeit és a nem államnyelv használatát kifogásolták az oktatási folyamat során. Adatai szerint a nyelvtörvényt leggyakrabban Kijevben (31 panasz), Odessza megyében (17) és Harkiv megyében (14) sértették meg. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Ukrajnában szankciók vannak érvényben a nyelvtörvény oktatási intézményekben történő megsértéséért.
„Ma az ukrán nyelv államnyelvi státuszának erősítésében fontos szerepet játszik az oktatás, mint a személyiségformálás alapja. Emlékeztetünk ezért arra, hogy Ukrajna közigazgatási szabálysértési törvénykönyvének július 16-i módosításaival összhangban 2022-től az államnyelvvédelmi biztos bírságot szabhat ki a nyelvtörvény megsértése miatt, ideértve azokat az iskolaigazgatókat, rektorokat, tudományos-pedagógiai és pedagógiai dolgozókat is, akik szándékosan figyelmen kívül hagyják a nyelvtörvényt” – szögezte le az államnyelvvédelmi ombudsman titkársága.
A hivatal emlékeztetett arra, hogy az államnyelvről szóló törvény megsértéséért járó bírság összege 3 400-tól 8 500 hrivnyáig terjed, ha a szabálysértés első alkalommal történt. Ismételt szabálysértés esetén a hatóság már 8 500-11 900 hrivnya pénzbírságot szab ki.
A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van nemzetük nyelvének a tanulására. „Az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek vagy őshonos lakosok lakóhelyén az államnyelv mellett az adott közösség nyelvén történő oktatáshoz való jog is biztosított” – hangsúlyozta Tarasz Kreminy.
