A még szovjet időkben történt baleset eredményeként 50 éve lángoló kráter, a Pokol kapujának nevezett kráter lezárására adott Utasítást a Türkmenisztánt uraló Gurbanguly Berdymukhamedov – írja a France 24.
Az ország elnöke a televízióban beszélt erről, szerinte a képződmény gazdasági és környezeti károkat is okoz, egyrészt az elvesztegetett földgáz révén, másrészt a környék lakóinak egészségkárosodása kapcsán.
Az elnöki utasításon dolgozó szakértőknek nem lesz könnyű dolguk, hogy eloltsák a Karakum sivatagban található Darvaza kráter tüzét, ugyanis ezt 50 éve nem sikerült megoldani, noha az elnök erre már 2010-ben is utasítást adott egyszer. A jelenség még 1971-ben jött létre, amikor egy szovjet fúrás balul sült el, miután egy földgázüreget talált el. A fúrótornyot elnyelte a föld és a környező területen is beszakadt.
A veszélyes gázok terjedését leállítandó, a szovjetek begyújtották azokat és a tűz azóta ég a kráterben. Minden korábbi kísérlet annak eloltására kudarcba fulladt. Ez nem is csoda, hiszen a kráter 70 méter széles és 20 méter mély. Az időközben turistalátványossággá lett krátert az elnök 2018-ban hivatalosan Karakum ragyogásává nevezte át.
#Turkmenistan - #AFP presents a photo essay by Natalia Kolesnikova on the inauguration of Arkadag, a $ 5-billion "smart" city built in honour of former Turkmen strongman leader Gurbanguly Berdymukhamedov. pic.twitter.com/9X7RIcHTnj
29 June: With the participation of ??President, large-scale celebrations were held in honor of the opening of the first smart city in Turkmenistan - Arkadag, which has been awarded more than 20 international certificates and diplomas confirming its achievements in various fields. pic.twitter.com/3qEEsWkx3S
— Turkmenistan in Belgium (@TKM_in_Belgium) June 29, 2023
#Turkmenistan - #AFP presents a photo essay by Natalia Kolesnikova on the inauguration of Arkadag, a $ 5-billion "smart" city built in honour of former Turkmen strongman leader Gurbanguly Berdymukhamedov. pic.twitter.com/9X7RIcHTnj
29 June: With the participation of 🇹🇲President, large-scale celebrations were held in honor of the opening of the first smart city in Turkmenistan - Arkadag, which has been awarded more than 20 international certificates and diplomas confirming its achievements in various fields. pic.twitter.com/3qEEsWkx3S
— Turkmenistan in Belgium (@TKM_in_Belgium) June 29, 2023
Ötven éve lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.
A helyi lakosok által „A pokol kapujának” nevezett képződmény érdekes látnivalóval szolgál az arra tévedő maroknyi turistának. A Darvaza falu közelében fekvő látványosság Türkmenisztán középső részén, Közép-Ázsia szinte alig lakott, nehezen megközelíthető sivatagi területén található.
Darvaza környéke földgázban gazdag, ezért a szovjetek úgy döntöttek, fúrásokat végeznek a régióban. 1971-ben a munkálatok során a geológusok egy földgázzal teli barlangot tártak fel. Pechjükre a fúrótorony alatt beszakadt a föld, a baleset során pedig egy 70 méter átmérőjű, 20 méter mély kráter keletkezett.
A tudósok nem csak a mérgező anyagok szivárgása miatt aggódtak; a földgáz fő alkotóeleme ugyanis a metán, ami erősen üvegházhatású gáz.
A nagyobb baj megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni a kamrából szivárgó földgázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég.
Nem ez történt; a szakemberek alaposan alábecsülték a nyílás méreteit, a katlan ugyanis máig nem aludt ki.
Csak találgatni lehet, mekkora mennyiségű gáz égett el eddig, illetve mennyi tartalékkal rendelkezik még.
Az izzó gödörből kiáramló hőség csak néhány percig elviselhető, érdemesebb távolabbról szemlélni a lángoló üstöt, mely főként éjszaka nyújt „pokoli” látványt.