„Merj élni, meghalni bárki tud!” – vallotta Frida Kahlo, a 20. századi Mexikó ikonikus alakja és a modern festészet egyik legkülönlegesebb személyisége.
A Frida című monodráma június 19-i premierje igazán emlékezetesre sikeredett: az előadást megelőzően légiriadó volt, majd a bemutatót áramszünet közepette tartották. Mindezek ellenére a Fedák Sári terem közönsége elbűvölten figyelte egy egyszerre sebezhető és erős nő történetét, akit Orosz Ibolya színésznő személyesített meg.
Frida kétségtelenül a legismertebb és legelismertebb női képzőművészek közé tartozik. Bár festményei az 1900-as évek első felében készültek, ma, 2024-ben is relevánsak és erőteljesek. Művei olyan egyetemes és időtlen témákat ábrázolnak, mint a fájdalom, a szexualitás, a születés és az elmúlás.
„Van egy különleges jelentése annak, hogy a beregszászi színház 2023–2024-es évadát a Frida Kahlo életét feldolgozó előadás zárja. Kahlo festményei vibráló színkavalkádot idéznek, ahogy az elmúlt hónapokban a színház is színes és eseménydús volt. Bár életünkben is megjelentek a sötétebb árnyalatok, nehézségek és kihívások, mégis egy csodálatos évadot hagyhatunk magunk mögött” – mondta Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója.
Frida Kahlo mexikói festőművész, a 20. századi művészet egyik legikonikusabb alakja híres önarcképeiről és vibráló, szürrealista stílusáról. Életét és munkásságát mélyen befolyásolták testi és lelki szenvedései, valamint szenvedélyes kapcsolata a híres mexikói művésszel, Diego Riverával. Kahlo művei erőteljesen ábrázolják identitását, fájdalmát és kulturális örökségét, gyakran használva szimbolikus és személyes motívumokat.
Oleh Melnyicsuk, az előadás rendezője elmondta, hogy a Viva la vida szelleme, az élni akarás, a szerelem és a művészet adták meg a motivációt, hogy az előadás létrejöjjön.
Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja a bemutató után kiemelte: Frida Kahlo élete példázza, hogy a legnagyobb tragédiák után is talpra lehet állni. Áramszünet, hideg és háború sem tántoríthat el minket, mert egymás megbecsülése és szeretete a legfontosabb, és ezáltal Kárpátalján az életigenlés, a kitartás és az összetartás a legfontosabb.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház a 2024–2025-ös évadban is további előadásokkal készül gazdagítani a lehetőségeket a kulturális élményekhez.
„Öt nő, egy még nem férfi, egy majdnem férfi és egy már nem férfi tánca…” A Brian Friel drámája alapján színpadra vitt Pogánytánc (Tánc Lughnasa idején) című előadás premierjével nyitották meg a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház harmincadik évadát szeptember 22-én.
A bemutató előtt a színház zsúfolásig megtelt nagytermében helyet foglaló nézőközönséget Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója köszöntötte: „Szavakkal ki sem tudjuk fejezni, hogy mekkora öröm számunkra, hogy az elmúlt 19 hónap fényében mi már sokadik alkalommal állhatunk itt új előadással, illetve régi előadások megelevenítésével az önök – remélhetőleg – örömére, megelégedésére.” Elmondta, nagyon hosszú út vezetett odáig, hogy a mostani előadást be tudják mutatni, ugyanis a próbafolyamat sokszor viszontagságos volt. Éppen emiatt van benne az előadásban az a fajta kitartás és küzdelem, amely a kárpátaljai magyarokat jellemzi, és talán sajátos jegyként is tartják már rólunk számon. „Itt vagyunk, s örömmel vagyunk itt. Megpróbáljuk megélni azt a szeretetet, amely minket a magyar kultúránk, azon belül a magyar színház iránt tart. Azt kívánom, hogy a mai este folyamán érezzék meg ezt az odaadást, és ezzel a lelkülettel feltöltődve tudják a mindennapokat folytatni, a nem kevés nehézséget leküzdeni, és megélni azt, hogy Kárpátalján magyarokként élhetünk” – emelte ki Sin Edina.
A kultúra művelése és őrzése, azon belül a színház nem elhanyagolható a háborús időben sem, ugyanis ez reménységet adhat a kárpátaljai magyaroknak, köztük azoknak az embereknek, akik itthon maradtak és bíznak a jövőben – erre helyezte köszöntőjében a hangsúlyt Bacskai József ungvári magyar főkonzul, aki az előadást követően hozzátette: „A ma este egy csodálatos este volt. Háborús időben nagyon fontos, hogy színházi előadások legyenek, s reménységet adjanak. Ma este éppen ezt a boldogságkeresést láttuk ebben a csodálatos előadásban. Öt gyönyörű nő a színpadon, a színészek a távolból vettek részt, de mindannyian úgy éreztük, hogy mi, magyar emberek együtt vagyunk.” A beregszászi színház feladata magyarságunk megőrzése, és ennek, mint ahogyan az elmúlt harminc év során, ma este is ragyogóan eleget tett – fűzte hozzá a diplomata.
„Mint ahogyan a színháznak szüksége van ránk, nézőkre, a tapsunkra, a biztatásunkra, az elismerésünkre, úgy nekünk is szükségünk van színházunkra, hiszen a magyar és a nagyvilági kultúrát közvetíti felénk, és megörvendeztet minden alkalommal a nagyszerű előadásaival” – szögezte le felszólalásában Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. Rámutatott arra, hogy amint a színészek kitartanak a színház mellett, úgy a nézők is ki fognak tartani mellette, hisz immár harminc éve szórakoztatja és lelkesíti a kárpátaljai magyar közönséget. Sin József felidézte a múlt század kilencvenes éveinek történéseit, s kiemelte, hogy az emberpróbáló időszakban a kárpátaljai magyarság és a KMKSZ magyar iskolákat, magyar főiskolát, magyar színházat akart és teremtett, leküzdve minden nehézséget, akadályt és kishitűséget. „Jól emlékszem az első előadásra, melyet a beregszászi kultúrházban mutattak be rendkívüli körülmények között. Farkasordító hideg volt, mégis hozzájutottunk hatalmas élményekhez, s a beregszászi társulat a Szentivánéji álom után elhozta városunkba a nagyvilágot, hiszen olyan darabokat játszottak, mint Az ember tragédiája, A szarvassá változott fiú, Godot-ra várva, Tóték, Csehov művei, és még sorolhatnám” – emlékeztetett a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, hozzátéve: „A beregszászi magyar színház immár több mint húsz országban szerepelt és vitte jó hírét a kárpátaljai magyarságnak, törekvéseinknek, és bizonyítja, hogy a háborús körülmények közepette is él, működik s bátorít minket, hitet ad. Az egyetlen kárpátaljai magyar színház él és élni akar.” Ezt támasztja alá az is, hogy Gogol Háztűznéző című komédiájának tavaszi premierjét követően most újabb bemutatónak lehettünk tanúi.
A köszöntők után a terem elsötétült, majd a lassan világosodó, sziluettekből nőalakokká változó szereplők játékára irányultak a tekintetek. Brian Friel Pogánytánca (Dancing at Lughnasa) 1990-es megírása óta számos elismerést kapott. Az 1936 nyarán játszódó történetben két esemény bolygatja fel az Írország északnyugati csücskében, a Donegal megyei kis falu melletti tanyán élő Mundy család életét, amikor beköltözik házukba a kor egyre népszerűbbé váló technikai vívmánya, a rádió, s egy ugandai lepratelepen eltöltött huszonöt évnyi misszionárius papi szolgálat után hazaköltözik a família legidősebb tagja (Jack – Ivaskovics Viktor) hajadon unokahúgaihoz. Öt nagyon szerény körülmények között élő, többé-kevésbé mélyen katolikus nő (Kate – Vass Magdolna, Maggie – Orosz Melinda, Agnes – Orosz Ibolya, Rose – Gál Natália, Chris – Mónus Dóra) világa bontakozik ki előttünk, akik közül csak a legfiatalabbnak volt dolga férfival, szerelemgyereke együtt is lakik velük. Felnőtt korából visszatekintve ő (Michael – Séra Dániel, Ivaskovics Olivér) meséli el a nézőnek a történetet: közeledik az aratás ideje, az egész környék a termékenység ősi pogány istene, Lugh ünnepére készül, amit egyrészt állatáldozatok bemutatásával, másrészt féktelen vad táncokkal szoktak megülni. A testvérek közül négyen örömest részt is vennének rajta, azonban a családot összetartó legidősebb nővér a keresztény hit nevében mindenáron vissza akarja tartani őket. Ráadásul váratlanul betoppan a hűtlen szerető (Gerry – Ferenci Attila), Michael apja, s vele együtt beköszönt otthonukba a kísértés is. Vajon van-e kiút a szegénység, a kielégítetlenség, az előítéletek és az összezártság hálójából? Szerencsére a lányok mindegyike örökölt felmenőiktől jócskán szeretetet, gyengédséget és odaadást egymásért, valamint a legnehezebb helyzeteken is átsegítő derűt és talpraesettséget. És nem utolsósorban azt a különleges képességet, hogy vágyaikat és fájdalmukat zenébe és táncba fojtsák.
A beregszászi színház számára a szövegkönyv Upor László fordításának felhasználásával készült, a darabot pedig a társulattal már 15 éve együtt dolgozó Gyevi-Bíró Eszter rendezte. „Egy egészen különös történelmi helyzet miatt úgy kellett gazdálkodnunk a színészekkel, hogy sajnos nem mindenki tudott hazajönni, és éppen ezért esett a választás Brian Friel Pogánytáncára, amely nyolc szereplőre van írva, öt nő és három férfi, de mi a férfiszerepeket bejátszva jelenítjük meg. Ezek nem monológok, hanem párbeszédek a jelen lévő szereplőkkel, és ezt a párbeszédet felvenni, összeállítani és aztán élővé tenni, beleszőni úgy az előadásba, mintha ezek a számunkra fontos és szeretett emberek itt lennének, ez egy nagyon komoly feladat volt, amit úgy érzem, hogy megléptünk” – mondta a rendező, s reflektálva a helyzetre a bemutató előtt így fogalmazott: „Színháztörténeti pillanatnak leszünk a tanúi” – s így is történt.
Bebizonyosodott, hogy akármilyen problémával kell szembenéznünk, a művészeten keresztül meg lehet találni az utat az élet harmóniájához és szépségéhez. Az este folyamán egésszé állt össze az a munka is, amely az elmúlt hónapokban jellemezte a beregszászi színházat s a benne zajló folyamatokat. A dráma férfinélkülisége pedig sok ponton cseng most egybe a kárpátaljai nőléttel, ábrázolja a nők mindennapi nehézségeit, küzdelmeit és az ezekre adott szükségszerű megoldásokat, míg a virtuálisan megjelenő férfi szereplők sem csak egy technikai bravúr, hanem a mindennapok valóságának a tükre.
Az előadást a színház októbertől műsorra tűzi; emellett a jubileumi évfordulóra is nagy erőkkel készülnek, hiszen október 3–9. között egyhetes nemzetközi színházi fesztivállal kedveskednek a kárpátaljai közönségnek.
2022. február 24.-e… A hajnali órákban Oroszország nagyszabású offenzívát indított Ukrajna ellen. A világ egyik pillanatról a másikra megváltozott. Több millió ukrán hagyta el otthonát az ország északi, keleti, déli és középső részén, hogy elmeneküljön a harcok elől. Hatalmas tömegek vágtak neki vakon Európának. A menekült áradat egy része Magyarországra érkezett. 2022. február 24.-én a világ megváltozott. A koronavírus világjárvány után az emberiség még lejjebb csúszott a lejtőn. Ahogy az ismert mondás tartja: „bajban ismerszik meg a barát”… Ez pedig most a gyakorlatban is bizonyítást nyert. Magyarország a háború kirobbanása óta kiáll az ukrán nép és Ukrajna területi egysége mellett, illetve gondoskodik az Európában menedéket kereső ukrán családokról.
A beregszászi színház előadásait kedvelő közönség a március 19-i premieren megújult köntösben láthatta újra Gogol Háztűznézőjét a színház alapítójának, Vidnyánszky Attilának rendezésében.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
A két felvonásban játszott komédia pikantériáját az adja, hogy az eredetileg túlynomórészt férfi karaktereket felvonultató darabot a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház női szereplői testesítik meg, sajnos, a kialakult „nagy nemzetközi izére…” való tekintettel, hangzik el az előadás elején. S bár a kialakult háborús helyzet valóban jelentősen megnehezíti az ország kulturális életének működését, a beregszásziak most is zseniálisat alkottak. Az előadás 7 női szereplője és egyetlen férfi színésze magas színvonalú alakításokkal hozza közelebb a komédia eszközén keresztül a „háztűznézést” és az abban rejlő férfi-női lelki tusát, a félelmet az elköteleződéstől, változástól, az ismeretlentől. A házasodást minduntalan halogatni kívánó hivatalnok és cselszövő társainak a balul elsült háztűznéző látogatásában megjelenik az ember, egyszeri mivoltában és hétköznapiságában. S bár lehet, hogy a darab közel 190 éve íródott, a benne megjelenített karakterek ábrázolása, színpadra vitele most is aktualitással bír a ma embere számára, hiszen tematikája időszerű, amellyel minden kor nemzedékeinek szembe kell nézniük.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
A darabban felsejlik a jelenkor által megvívott létharc, amely átitatja mindennapjainkat, azonban mindezen túl a rendező megvillantja az élet igazi értelmét, melyért a nehéz időkben is érdemes küzdeni.
Az elmúlt egy évben a színház nem tudott a tőle megszokott módon működni, hiszen eleinte a Belső-Ukrajnából érkező menekülteket fogadta, majd a társulat mind ez idő alatt folyamatosan előadásokat játszott Magyarországon és a szomszédos országokban. Az elmúlt évben elindultak a színház meseelőadásai, és a Háztűznézővel újra tudják fogadni felnőtt közönségüket is.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Vidnyánszky Attila, a darab rendezője, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója elmondta: „Attól, hogy a női szerepek mellett a férfi szerepeket is a nők játsszák, még izgalmasabbá válik a dolog. Helyenként talán áthallásos és fájó is, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy nevessünk és igeneljük az életet. Derű legyen a szívünkben, és örüljünk annak, hogy mi, magyarok itt, Kárpátalján is tudunk még örülni.”
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója elmondta: „A most bemutatott Háztűznéző című előadásunk nemcsak szakmai szempontból számít mérföldkőnek a beregszászi színház életében, de egyben egy különlegességet is hordoz magában: hogy a férfiak szerepében női szereplőket láthatunk. Egyfajta »életjeladás« is mindez a színházunk részéről a kárpátaljai közönségünk felé. A kárpátaljai magyar közösség nagyon nehéz időszakon megy keresztül, rájuk fér, hogy segítsük őket és bátorítsuk abban, hogy mindezt igenis át lehet vészelni, és a színháznak ez is feladata, hogy a maga eszközeivel élve ebben szerepet vállaljon. Bízunk abban, hogy minél több emberhez elér Kárpátalján az előadásunk, és minél többször műsorra tudjuk majd tűzni.”
Az előadás a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója.
Próba a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyszínpadán. A két év koronavírus járvány és az egy éve kitört háború következményei nem tették lehetővé azt, amire a társulat és a vidékünkön élő kultúrát szerető emberek már nagyon vártak. Most azonban a Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkcióját, a Vidnyánszky Attila által színpadra vitt Nyikolaj Gogol Háztűznéző című darabjának előadására készülnek a színészek. A rendkívüli „izé”-re való tekintettel, a darabban elhangzó megnevezést használva 7 nő és egy férfi lép színpadra, ezért a férfi karakterek nagy részébe is női művészek bújnak. A darabban a házasodni készülő ifjú és a korosodó szereplők szórakoztató vívódásának, a párválasztással járó gyötrelmének lehetünk tanúi. A menyasszony jelölt szerepét Polyák Anita, borzsovai születésű színésznő alakítja, aki egyébként a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila tanítványa. Stábunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy szavakba nem önthető milyen felemelő érzés az itthoniak előtt játszani. Ez pedig már a premier napja.
Újabb Tom Cruise-filmek premierdátuma csúszik. Korábban az volt a módosított terv, hogy a Mission: Impossible-sorozat hetedik filmje csak 2022. május 22-én kerül bemutatásra, majd pedig szeptemberben, a 8. rész pedig 2023. július hetedikén kerül az amerikai mozikba, most azonban robbant a bomba, és kiderült, hogy a hetedik film 2023. július 13-én kapja csak meg az amerikai premierjét, míg a folytatás 2024. június 28-án.
A Paramount nem véletlenül óvatos a filmekkel, hiszen a franchise elég komoly sikert ért el az elmúlt évtizedekben, és méltó konkurenciája lehet a James Bond-sorozatnak.
Az első Mission: Impossible-film 1996-ban Brian De Palma munkája volt, s nagy sikert aratott, Amerikában 181, a világ többi részén 277 millió dollár bevételt termelt. A Mission: Impossible 2 John Woo rendezésében készült el 2000-ben, a bevételek pedig megnőttek (Amerika – 216 millió dollár, Amerikán kívül – 331 millió dollár). A 2006-os harmadik részre, amit J.J. Abrams jegyzett, visszaesett az érdeklődés (Amerika – 134 millió dollár, Amerikán kívül – 264 millió dollár), viszont utána 2011-ben Brad Bird ismét felvirágoztatta a franchise-t a Fantom protokollal (Amerika – 209 millió dollár, Amerikán kívül – 485 millió dollár). És valószínűleg a stúdió McQuarrie-val sem elégedetlen, aki nagyjából hozta a Titkos nemzettel az előző epizód bevételeit (Amerika – 195 millió dollár, Amerikán kívül – 487 millió dollár), utána Az utóhatással sem vallott kudarcot, sőt, egyenesen a legsikeresebb epizóddá tette (220 + 571 millió dollár), így nem volt meglepő, hogy a 7. és 8. részt is rá bízták.
From new releases like season 2 of #She on @NetflixIndia to older shows still going strong like #Aashram on @MXPlayer, here’s a list of the most-viewed shows and movies from the Indian streaming space of last week.https://t.co/bh08GncZ0J
Vasárnap estétől látható a Doktor Balaton, indul a TV2 új, napi sorozata.
A TV2 új, teljes egészében magyar fejlesztésű napi sorozatában a címszereplő, Mészáros András mellett többek között olyan további nagyszerű színészekkel találkozhatnak majd a nézők hétköznap esténként, mint Bodrogi Gyula, Voith Ági, Hirtling István, Gula Péter, Pálfi Kata, Sárközi-Nagy Ilona, Tenki Dalma, Ujlaki Dénes, Ambrus Asma, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.
A járványhelyzetre való tekintettel szűkkörben mutatták be Joel Pommerat „Ez a gyerek” című darabját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban.
A francia drámaíró-rendező azért kezdett klasszikus mesék átdolgozásába, hogy kislánya érdeklődését felkeltse munkája iránt, megértesse vele, mivel foglalkozik édesapja, amikor nincs vele. A rendező, Oleh Melnyicsuk szerint a darab üzenete mindig aktuális marad, hiszen a családi kapcsolatokról szól.
Klamm háborúja c. monodrámát először mutatták be Beregszászban február 7-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A darab egy elkeseredett, magába roskadt német irodalomtanár csatáját viszi színre az ellene teljes bojkottot hirdető osztállyal.
Kai Hensel német szerző 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámájának elején a tanulók levélben tudatják irodalomtanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. A hadüzenetben valódi passzív ellenállást tanúsítanak. Klamm tanár úr eleinte megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, de eljön az idő, amikor ő is meghirdeti saját csatáját – ekkor azonban az igazgató, kollégái és az egész iskola ellen. Az elvárásoknak eleget tevő viselkedés jelenetről jelenetre foszlik le a főhősről, akinek lába alól végérvényesen kicsúszik a talaj, ezáltal olyan tabukat is néven nevez, amelyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.
Az osztályterem-színházi előadást Magyarországon elsőként a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház mutatta be 2008-ban. A műfaj jellegzetessége, hogy valódi osztálytermekben szembesíti a tanulókat a mindennapi iskolai élet során tapasztalható problémákkal.
Kacsur András, alias Klamm tanár úr harca a némaságba burkolódzó osztállyal bőven hagy a nézőben kérdéseket. Az előadás bővelkedik ugyan humoros részletekben, a lényeg mégis a tanári lét azonosságában nyilvánul meg: miként jut el egy szigorú, megátalkodott tanár a létezés legaljáig. A mélyenszántó előadásban kitűnően alakítja szerepét a beregszászi színház színésze, akinek remek játékát Novák János rendező segítette Gyevi-Bíró Eszter színházi nevelési programvezető közreműködésével.
Az előadást követően az osztályteremben maradt tanulóknak és tanároknak lehetőségük nyílik a bennük megfogalmazódó gondolatokat megosztani egymással, amelyek támpontul szolgálhatnak mindannyiuknak saját helyzetük, valamint a másik oldal hatékonyabb megértéséhez.
A premier utáni szakmai beszélgetésen Novák János rendező kifejtette, hogy a tudásátadással nap mint nap találkozik az ember, hiszen ez egy soha véget nem érő folyamat. „Ez egy olyan darab, ami a közhelyekből merít, felismerhetők benne olyan szövegfordulatok, amiket milliószor hallhattunk évnyitókon, évzárókon. Van azonban egy olyan része is a dolognak, ami zavarba ejtő: belelátunk egy ember nyomorúságába is. Ezzel szembesülve, ellenszenves dolgokat felerősítve mutat meg az előadás, így mélyebbre jutunk az ember ismeretében és a szeretetében is” – húzta alá a rendező.
A jövőben az osztályterem-színházi előadást Kárpátalja magyar iskoláiban láthatják a felső tagozatos tanulók, akik azt követően részt vesznek a darabot feldolgozó foglalkozáson is.