New York városa a rabszolgaság következményeit felszámolni hivatott jóvátételi programot fogadott el, amely a hétvégén lépett hatályba.
New York városi tanácsa csütörtökön szavazta meg az intézkedést, aminek keretében két testület alakul a program végrehajtására. Az egyik bizottság az úgynevezett Igazság, Begyógyítás és Megbékélés Bizottsága, a másik testület pedig egy jóvátételi munkacsoport. A városi tanács a jogszabály elfogadását követően közleményben jelezte, hogy a testületek megalakulása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy elismerjék a rabszolgaság múltját és hatását, valamint a múltban történt faji igazságtalanságokat New York városában.
A bizottság és a munkacsoport egyebek mellett elkészít egy tanulmányt a jóvátételről, valamint információs táblákat helyeznek el a város több pontján, így az egykori rabszolgapiac helyén, valamint javaslatokat fogalmaznak meg a rabszolgaság örökségéből eredő igazságtalanságok újbóli megjelenése ellen.
New York eddig a legnagyobb amerikai város, ahol a rabszolgaság korához kötődő jóvátételi programot fogadtak el. A program anyagi kártérítést ugyanakkor nem tartalmaz. Az 1700-as években New York a legjelentősebb rabszolgatartók közé tartozott a mai Egyesült Államok területén. San Francisco városa, és Kalifornia állam már korábban elfogadott egy olyan jóvátételi programot, amelyhez több millió dolláros összeget rendeltek az afroamerikai lakosság kárpótlására.
Azt viszont még nem találták ki, hogy mi fedezné a kiadásokat, mint ahogy azt sem, hogy egyáltalán ki lenne jogosult a kártérítésre.
A rabszolgaság és annak következményei máig fontos részét képezik az amerikai kultúrának, az utóbbi években pedig egyre többen követelik, hogy az Egyesült Államok fizessen jóvátételt a múlt bűneiért. Hogy mennyit, arról egy kaliforniai testület adott ki jelentést, és a végösszeg akár több száz milliárd dollárba kerülhetne az adófizetőknek – írta a Bloomberg.
2020-ban, a George Floyd halálát követő tüntetéssorozat árnyékában Kalifornia állam kormánya összeállított egy munkacsoportot, amely egy, az elmúlt években újra népszerűvé vált kérdésre próbált választ találni:
Mennyi kártérítést kellene fizetnie az Egyesült Államoknak a rabszolgák leszármazottainak?
A gondolatmenet a következő módon vezethető le – nagyjából 250 év rabszolgaság, 90 év Jim Crow-féle apartheid és 35 év rasszista lakáspolitika után a modern afroamerikaiak, azaz feketék súlyos hátrányba kerültek más rasszok képviselőivel, elsősorban a fehérekkel szemben. S bár az utóbbi évtizedekben az amerikai kormány jelentős beruházásokat hajtott végre, amelyek a feketék taníttatását, életkörülményeit és munkaerőpiaci helyzetét támogatta, a különbség továbbra is szembetűnő.
A jóvátétel támogatói ezért nem csak ezeknek a programoknak a kibővítését és a feketék szociális megsegítését akarják elérni, hanem egy pénzbeli kártérítést követelnek, amelyet az USA a rabszolgák leszármazottainak fizetne ki egy összegben. A munkacsoport pedig arra a következtetésre jutott, hogy az államnak személyenként akár az 1,2 millió dollárt is ki kellene fizetni jóvátételként.
Számításaik során több tényezőt is figyelembe vettek, az eredmény pedig nagyjából ezekből állna össze:
Az emberi élet minden egyes évének statisztikai értéke, figyelembe véve a várható élettartam faji különbségeit: 13 619 dollár.
Az afroamerikaiak alacsonyabb arányú lakás- és földtulajdona miatt hiányzó vagyon: 148 099 dollár.
A feketék tulajdonában lévő vállalkozások átlagos értékvesztése: 77 000 dollár.
Az aránytalan bebörtönzés minden egyes éve faji alapon számítva, az elvesztett bérek és szabadság kombinálásával: 159 792 dollár.
Tekintettel arra, hogy az átlag amerikai állampolgár összes megtakarítása mindössze ötezer dollár, egy ilyen mértékű program egy csettintésre milliomossá tehetné a feketéket, legalábbis Kaliforniában.
A javaslattal azonban több probléma is van, például az, hogy ezt ki fizetné ki?
A munkacsoport számításai szerint a végösszeg elérheti a 800 milliárd dollárt – ez közel háromszorosa az állam éves büdzséjének.
Ráadásul Kalifornia a következő pénzügyi évben várhatóan 32 milliárdos deficitbe fog kerülni, tovább csökkentve a jóvátételi terv esélyeit.
A másik nagy probléma, hogy ki számít a rabszolgák utódjának? Bár az amerikaiak szeretnek azon szörnyülködni, hogy milyen rasszista az országuk, az Egyesült Államok nem csak egy kulturális olvasztótégely, hanem genetikai is – alig lehet olyan embert találni, akinek ne lenne legalább egy-két fekete felmenője, aki rabszolgaként érkezett az USA-ba. Ez akkor se működik, ha csak a feketéket számoljuk, hiszen pontosan ki számít annak?
Még ha az óriási pénzügyi és jogosultsági kérdésekre választ is találnának Kaliforniában, az továbbra is fenn fog maradni, hogy ez mennyire igazságos.
Mi a helyzet az amerikai őslakosokkal, akik már jóval a feketék előtt súlyos sérelmeket szenvedtek el? A kínai bevándorlókkal, akik a Vadnyugaton éhbérért építették fel a vasutat, amely később az amerikai gazdaságot hajtotta? Az ír, olasz vagy zsidó menekültekkel, akiket mi fehérnek gondolnánk, de a XX. század elején még rosszabb előítéletekkel kellett szembenézniük, mint a feketéknek?
A kaliforniai „megoldás” valójában megvalósíthatatlan, de még ha meg is próbálnák, az csak további feszültséget keltene az Egyesült Államokban, ahol a faji kérdés már most is magas lángon forr.
A rasszizmusra nem lehet dollárjelet tenni, de be kell nyújtanunk a számlát, és annak csillagászati összegnek kell lennie. Mi a lelkiismeret, a józan ész és a jóakarat emberei vagyunk. Nem azt mondjuk, hogy fizessék ki egyben az egészet, de az igazságos társadalom érdekében szükség lesz erre – jelentette ki Amos C. Brown tiszteletes, a jóvátételi munkacsoport alelnöke.
San Francisco városi közgyűlése támogatja a rabszolgaság intézménye miatti jóvátételt a város afroamerikai lakossága számára – derült ki a kaliforniai nagyváros testületének meghallgatásán még kedden.
Az önkormányzat testülete (San Francisco Board of Supervisors) az általa kinevezett jóvátételi bizottság javaslatait tárgyalta meg, amely összességében minden afroamerikai felnőttnek 5 millió dollár értékű kártérítést irányoz elő a XIX. század közepén az Egyesült Államok teljes területén hivatalosan megszüntetett rabszolgaság intézménye miatt.
A bizottság által javasolt intézkedések között szerepel adósságelengedés, adómentesség, valamint garantált éves 97 ezer dollár jövedelem és jelképes egy dolláros áron.
A beszámolók szerint a meghallgatáson kialakult vitában a városi képviselők úgy érveltek a tervvel szemben ellenérzéseket hangoztató politikailag liberálisnak mondott San Francisco-i polgárok előtt, hogy a rabszolgaság öröksége és a fajgyűlölet ma is az egészségügy, az oktatás és a gazdasági jólét alsó lépcsőfokán tartja az afroamerikaiakat, akik számarányuknál jóval nagyobb mértékben kerülnek börtönbe és válnak hajléktalanná.
Kaliforniában a rabszolgaság miatti jóvátétel kérdése állami szinten is napirenden van, Gavin Newsom demokrata kormányzó is többször hangoztatott erre irányuló elképzeléseket, és 2020-ban az első kormányzó volt az országban, aki jóvátételi munkacsoportot állított fel.
A jóvátételi tervek ellenzői ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy egy olyan államról és városról van szó, ahol soha nem volt érvényben a rabszolgaság intézménye, és hozzáteszik, hogy a tervezet alapján olyan embereknek kellene fizetniük a rabszolgaságért, akik, illetve akiknek családja soha nem volt rabszolgatartó, olyan emberek számára, akik soha nem voltak rabszolgák.
A Stanford Egyetem számításai szerint, amennyiben San Franciscóban végrehajtanák a kárpótlási intézkedést, az minden ott élő nem afroamerikai családnak 600 ezer dollárjába kerülne.
A javaslatról a nagyváros önkormányzati testületének még szavaznia kell, amelynek során a tervezett intézkedések módosulhatnak.
Eduárd herceg és felesége, Zsófia várhatóan a rabszolgasággal kapcsolatos jóvátételi követelésekkel szembesül majd karibi látogatásuk során. A királyi pár április 22-e és 28-a között Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Antigua és Barbuda szigetére látogat el a királynő uralkodásának hetvenedik évfordulója alkalmából.
Az utazás során a szigetek kultúráját, jövőjét és életerejét fogják ünnepelni, ahol a wessexiek találkoznak a helyi közösségekkel, vállalkozókkal és kézművesekkel.
Az Antigua és Barbuda jóvátételt támogató bizottsága azonban az érkezésük után nyílt levelet fog benyújtani a párnak a transzatlanti rabszolga-kereskedelem jóvátételéről és a helyreállító igazságszolgáltatásról, amelyben Nagy-Britannia központi szerepet játszott.
Az út alig néhány héttel azután következik, hogy Vilmos herceg és felesége, Katalin cambridge-i hercegné hasonló utazáson vett részt, amelyet széles körben a királyi család PR-katasztrófájának tartottak – fogalmaz az Independent.
Ahmed Abutaleb, Rotterdam polgármestere pénteken a városi közgyűlésen hivatalosan bocsánatot kért a város rabszolgaságban és gyarmatosításban játszott szerepéért – írta a helyi sajtó.
Az emberi jogok világnapján tartott beszédében a marokkói származású, munkáspárti Abutaleb kijelentette: városvezető elődei kiemelkedő szerepet játszottak a holland gyarmatosításban, a rabszolgatartásban és -kereskedelemben. Mint fogalmazott, „részben ők voltak felelősek a gyarmati elnyomásért, a Karib-térségtől Afrikán át Indonéziáig. „A gyarmatosító múltnak nyomai érzékelhetőek a volt kolóniák mai kultúrájában, építészetében és társadalmában, az ott elkövetett atrocitások és durva emberi jogi jogsértések mély sebeket hagytak maguk után” – tette hozzá.
A polgármester elmondta továbbá, hogy a városnak alapos kutatásra volt szüksége a gyarmati múltban betöltött szerepét illetően. A rotterdami vezetés 2017-ben bízta meg a holland nyelvészeti, földrajzi és néprajzi intézetet a kérdés kutatásával, amelynek eredményei három könyvben jelentek meg. Ez a kutatás megállapította, hogy 1602 és 1795 között a Holland Kelet-indiai Társaság és a Nyugat-indiai Társaság vezetői a rotterdami városi tanácsban is fontos tisztségeket töltöttek be. Maga a tanács is befektetett ezekbe a kereskedelmi társaságokba, később pedig a magán rabszolga-kereskedelembe és az ültetvényekbe.
Abutaleb bejelentette, hogy jövőre önkormányzata olyan helyi projektet indít el, amely Rotterdam gyarmati tevékenységeit tárja fel, az oktatás és kulturális párbeszéd révén. A kezdeményezés keretében olyan rotterdami lakosok számára készítenek programokat, akiknek felmenői az egykori gyarmatokról származnak.
Idén júliusban egy másik holland nagyváros, Amszterdam vezetése is bocsánatot kért a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért. Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök tavaly ugyanakkor visszautasította, hogy az egész állam nevében bocsánatot kérjen a gyarmati múlt miatt, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát.”
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.
Szövetségi ünnepnappá nyilvánította Joe Biden elnök június 19-ét, „juneteenth” napját, amikor véget ért a rabszolgaság az Egyesült Államokban – írja a CNBC.
Ezzel tizenkettőre bővült a fizetett szövetségi ünnepnapok száma.
A törvényjavaslatot nagy valószínűséggel elfogadja a képviselőház is, ezt követően pedig továbbítja Joe Biden elnöknek aláírásra.
A Gallup vállalat felmérése szerint azonban van még mit tanítani az amerikaiaknak az új ünnepnapjukról, mivel közel kétharmaduknak (62 százalékuknak) semmi, vagy csak kicsi ismerete van a dátum történelmével kapcsolatban, és csupán 12 százalékuk az, aki áthatóan ismeri az eseményeket.
A kutatás egyik érdekessége, hogy a fekete lakosságnak számottevően nagyobb aránya (37 százaléka) volt tisztában az ünnepnap történetével, míg másik 32 százalékuk is tudott több tényt az adott nappal kapcsolatban – írja a Statista.
Az amerikaiak között csak minden negyedik ember (25 százalék) nem támogatja a szövetségi ünnepnappá nyilvánítását, szemben azzal a 35 százalékkal aki egyetért az újítással.
A 70-es évek végétől a Juneteenth Texas államban már hivatalos ünnepnapnak számított.
Azóta ugyan több államban is bevezetésre került a kezdeményezés, komolyabb szövetségi hátszelet csak mostanában kapott a dátum.
The State of Health for Blacks in Chicago is a stark reminder of the legacy of unacceptable inequities that continue to plague our city and country to this day. pic.twitter.com/mtrc9SYM4v
— Mayor Lori E. Lightfoot (@chicagosmayor) June 17, 2021
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
INL is pleased to support border guard partners & the #Ukraine national police by providing vehicles to protect its citizens. In addition to recent armored vehicles, INL has donated 25 Mitsubishi L200 pick-ups, 35 Renault Duster SUVs, 16 4x4 personnel carriers, & 13 cargo trucks. pic.twitter.com/eSrWBdhX5T
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
President Joe Biden's granddaughter, Naomi Biden, and her fiance, Peter Neal, are joining the small club of people who have gotten married at the White House pic.twitter.com/z6LC70sRLa
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
