Nő az aggodalom Ukrajnában a sajtószabadság korlátozásával kapcsolatban, az újságírók és a sajtószabadságot figyelő szervezetek kongatják a vészharangot – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a The New York Times című, legbefolyásosabb amerikai lapra hivatkozva.
A mértékadó újság szerint „az újságírók és a sajtószabadságot figyelő csoportok kongatják a vészharangot, mert szerintük Volodimir Zelenszkij elnök uralma alatt fokozódnak a tömegtájékoztatásra nehezedő korlátozások és nyomás, ami messze meghaladja az ország háborús állapota által megkövetelt szintet”. Okszana Romanyuk, a Tömegtájékoztatási Intézet igazgatója megjegyezte: „Ez valóban aggasztó.” Szerinte ez különösen aggasztó a háborús körülmények között, amikor Ukrajna „a demokráciáért harcol az Oroszország által képviselt diktatúra értékei ellen”.
Az amerikai lap azt írta, hogy a 2022 februári orosz invázió előtt és az 1991-es függetlenség elnyerése óta Ukrajnának hosszú múltja volt a toleranciát, a pluralisztikus médiakörnyezetet illetően, számos televíziós csatorna kötődött ellenzéki és kormánypártokhoz és a független hírszolgáltatásokhoz. Ennek a kultúrának a megőrzése a háború egyik kihívása lett.
A cikk leszögezte, hogy az ukrán újságírók nagyrészt elfogadták azokat a háborús szabályokat, amelyek megtiltják a csapatok mozgására vagy állásaira, az orosz rakétatámadások helyszíneire, valamint a katonai veszteségekre vonatkozó adatok közzétételét, és ezt a nemzetbiztonság szavatolása érdekében szükséges intézkedésnek tartják. „Elfogadtak bizonyos fokú öncenzúrát is, és tartózkodnak a kormányzati tevékenységek kritizálásától, hogy elkerüljék a morál aláásását, vagy nehogy a korrupciós jelentések megakadályozzák a külföldi partnereket abban, hogy jóváhagyják a támogatásokat” – írta a The New York Times.
„Az öncenzúra Ukrajnában a háborús idők jellemzője” – mondta Szerhij Szidorenko, az Ukrajinszka Pravda szerkesztője. Hozzátette, hogy a helyzet „nem probléma” és elkerülhetetlen a háború idején, és megjegyezte, hogy a háború megszűnésekor a normális helyzet visszatérésére számít.
Zelenszkij nyilvánosan nem kért nyomást az újságírókra, és elítélte az újságírók (a Bihus.Info csapata – a szerk.) megfigyelésének esetét a szállodában. Újságírók és médiacsoportok szerint a közelmúltban történt esetek sora arra utal, hogy a riportok egyre korlátozóbb környezetben jelennek meg. Januárban a G7-ek országainak nagykövetei, amelyek Kijev számos kulcsfontosságú katonai szövetségesét foglalják magukban, közös nyilatkozatot tettek az ukrajnai sajtószabadság mellett. „A médiaszabadság a sikeres demokrácia alapja” – áll a közleményükben.
Elemzők szerint a kormánynak a média ellenőrzésére tett erőfeszítései a jelek szerint az ellenzéki tevékenységek pozitív tudósításának korlátozására, valamint a kormányzati és katonai tevékenységekkel kapcsolatos negatív tudósítások visszaszorítására irányulnak. Az amerikai lap megjegyezte, hogy tavaly év végén az Ukrinform állami hírügynökség újságírói megkapták vezetőségüktől a „nemkívánatosként” megjelölt ellenzéki képviselők és helyi képviselők listáját a cikkekben történő idézést illetően.
A The New York Times elemezte az Ukrinform újságíróinak adott utasításokat, amelyek feketelistára tettek tisztviselőket és civil társadalmi aktivistákat, köztük néhány háborús veteránt. Rosztiszlav Karagyejev megbízott kulturális miniszter, aki az állami hírügynökséget felügyeli, ebben a hónapban azt mondta az ukrán sajtónak, hogy semmit sem tud ilyen listáról. Zelenszkij hivatala nem válaszolt a lap érdeklődésére. „Az ukrán hatóságoknak néha feszültek a kapcsolatai nyugati hírszolgálatokkal, különösen a The Times című brit lappal. A kritikus tudósítások után és a katonai műveletekről szóló tudósítás szabályai körüli vita közepette több kiadványtól visszavonták az újságírók katonai akkreditációját, bár később visszaadták. Ukrajnában a színfalak mögötti politikai beavatkozásnak sötét története van az előző kormányok visszaélései miatt.
Marina Szinhajivszka, az Ukrinform korábbi igazgatóhelyettese idén politikai beavatkozás miatt lemondott posztjáról, arra hivatkozva, hogy az újságíróknak utasításokat adott az ellenzék tagjaival készült interjúkkal kapcsolatban. „Nem demokratikus megszabni a médiának, hogy mit tegyenek közzé, és kivel beszéljenek” – mondta.
Szerhij Cserevatij, az Ukrinform élére kinevezett korábbi katonai szóvivő nem volt hajlandó kommentálni az elődje alatt kiadott utasításokat. Elmondta, hogy a hírügynökséget „a törvények és a szólásszabadság elveinek megfelelően” kívánja működtetni.
Az amerikai újság szerint Ukrajna háború előtti viharos és versengő televíziós híradásait Zelenszkij hivatala egyetlen, állami irányítás alatt álló műsorszolgáltatóvá konszolidálta az orosz invázió után. A kormány bemutatta ezt a „telemaratonnak” nevezett megállapodást, amely szerinte szükséges ahhoz, hogy hiteles híreket sugározzanak a háború idején. „De bezárta az ellenzéki csatornákat, és olyan optimista riportokat sugárzott még akkor is, amikor a harcok elhúzódtak, hogy a legtöbb ukrán most azt mondja, hogy nem bízik benne” – áll a cikkben.
A szabad sajtó demokratikusabb, erősebb és befogadóbb társadalmat épít, továbbá fontos szerepet játszik az emberi jogok védelmében és előmozdításában – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a sajtószabadság május 3-án tartott világnapja alkalmából hétfőn.
Az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában Josep Borrell emlékeztetett: újságírók az életüket kockáztatva dolgoznak azért, hogy tájékoztassanak Oroszország Ukrajna ellen indított háborújáról.
„Az orosz fegyveres erők az újságírók és a civil társadalmi szereplők őrizetbevételével, elrablásával és üldözésével akarják megakadályozni, hogy a világ megtudja a háború igazságait. Az Európai Unió határozottan felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget az újságírók elleni támadásoknak” – fogalmazott.
A főképviselő kiemelte: a frontvonalról küldött tudósításaikkal, valamint az orosz katonaság által elkövetett, az emberi, és a nemzetközi humanitárius jogsértések feltárásával az újságírók „jelentős mértékben hozzájárulnak az orosz agressziót övező dezinformáció elleni küzdelemhez”. Az újságírók döntő szerepet játszanak abban is, hogy a háború során elkövetett atrocitások ne maradjanak büntetlenül – mondta.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács illetékes szakbizottságára hivatkozva Borrell közölte: már tíz ukrán és külföldi újságíró vesztette életét a háborúban, és sokan megsebesültek.
A főképviselő kiemelte: az Ukrajnából tudósítókhoz hasonlóan a világ számos független és elkötelezett újságírója dolgozik azért, hogy feltárja a hazájában tapasztalható igazságtalanságokat, és hozzájáruljon egy jobb jövő építéséhez, miközben sokuk napi szinten szembesül zaklatással, erőszakkal és megfélemlítéssel.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A szabad sajtó demokratikusabb, erősebb és befogadóbb társadalmat épít, továbbá fontos szerepet játszik az emberi jogok védelmében és előmozdításában – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1651585680
[modified] => 1651574734
)
[title] => Borrell: A szabad sajtó demokratikusabb társadalmat épít
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=101095&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 101095
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 101096
[image] => Array
(
[id] => 101096
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell.jpg
[original_lng] => 116623
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/josep-borrell.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1651566141:5
[_thumbnail_id] => 101096
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3013
[_oembed_54063759433a6af05957cde02b8e4925] =>
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
A sajtó szabadsága eminens közérdek. A szabad sajtó nélkül nincsen valódi demokrácia, és a többi szabadság sem létezik maradéktalanul. Minderre már nagyon sokan és nagyon régen ráébredtek. Közkeletűvé nálunk például a reformkorban vált, így a cenzúrának nemcsak a radikálisok követelése volt, az előzetes kontrollnak az eltörlése, de a centralistáké és a nemesi liberális fősodoré is.
Ha túlzás is lenne azt írni, hogy „már a régi görögök is”, de az tudva való, hogy már a XVIII. század végének emberi jogi katalógusaiból sem maradhatott ki a sajtószabadság, sőt kiemelt helyen szerepelt bennük. Az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése kimondja, hogy a Kongresszus nem csorbíthatja a szólás- vagy sajtószabadságot, és e jogok azóta is szinte abszolút védelmet élveznek. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában a francia forradalom egyenesen „az ember legbecsesebb jogaként” deklarálta a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezzel együtt jóval szélesebb felhatalmazást biztosított az államnak, a törvényhozásnak a beavatkozásra, mint az amerikai megoldás.
A 1848-as sajtószabadságról szóló magyar törvény elrendelte: „Az előző [értsd: előzetes] vizsgálat [a cenzúra] eltöröltetvén örökre és a sajtószabadság visszaállíttatván [a kor értelmezése szerint egy régi jog állíttatott helyre], ennek biztosítékául ideiglenesen rendeltetik: gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.” A liberális megközelítés szerencsére nem volt „ideiglenes”, noha a „szemtelen, erkölcstelen, tekintélyromboló, hazafiatlan” sajtót később is igyekeztek megrendszabályozni, azért így-úgy a sajtószabadság Magyarországon is 1938-ig létezett, vagyis cenzúra („előző vizsgálat”) az nem létezett. Ekkor jött be az a szabály, amely a lapalapítást a miniszterelnök, az állam engedélyéhez kötötte. Ez a cenzurális megkötés egészen az 1989-es rendszerváltásig élt aztán. A létező szocializmus évtizedeiben például e jogot csak a „szocializmus és a nép érdekeinek megfelelően biztosították”. Azaz voltaképpen sehogyan sem. Mert ugyan miféle jog az, amelyet éppen akkor nem lehet gyakorolni, ha más jogokat és érdekeket sért? Nem is csoda, hogy semmiféle garanciái nem voltak a jog érvényesítésének, bíróság általi kikényszerítésének.
Érdekesség, hogy az előzetes cenzúrára – ügyészségi indítványra és bírósági döntéssel – egészen 1997-ig lehetősége volt a magyar államnak.
