Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője, Dmitro Lazutkin azt nyilatkozta, hogy az ukránok a Reserve+ alkalmazás miatt akarják frissíteni adataikat.
„Hadd emlékeztessem önöket, hogy a mozgósítás nem ez év májusában kezdődött, hanem folytatódik, mert az orosz agresszió továbbra is tart. Erősítésre van szükség a harcvonalon. Olyan emberekre van szükségünk, akik visszatartják az ellenséget. Jelenleg a Reserve+ alkalmazás egyre népszerűbb” – közölte.
Elmondása szerint eddig közel egymillió ukrán állampolgár frissítette az adatait az appban.
Bár az elektromos autók legalább egy részét azért veszik az emberek, mert azt hiszik: azok fejlett vezetéssegítő technológiái révén biztonságosabban közlekedhetnek majd az utakon, a valóság ennek az ellenkezőjét látszik mutatni. Egy új statisztika ugyanis határozottan állítja: sokkal több balesetet okoznak az e-járművek, mint belső égésű motorral üzemelő társaik.
A felmérésben összesen több mint 50 milliárd kilométernyi, különböző típusú autókban megtett közlekedés adatait elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy az elektromos és hibrid autók közel 2x nagyobb eséllyel ütnek el gyalogosokat, mint fosszilis üzemanyaggal működő társaik. Sőt, ha a vizsgálatot városi területre szűkítették le, a különbség még egyszer drámaian megugrott, és azt mutatta, hogy 3x nagyobb eséllyel válnak emberek áldozataivá a modern járműveknek.
A kutatók az elképesztő eltérések mögötti okokat kutatva több lehetséges indokot is feltártak. Ezek közül az egyik, hogy az elektromos autókat általában fiatalabb, és így tapasztalatlanabb vezetők kormányozzák, akik nagyobb eséllyel okoznak balesetet, mint idősebb és tapasztaltabb társaik. Egy másik ok lehet az is, hogy az elektromos hajtású járművek csendesebbek, emiatt pedig kevésbé figyelnek fel közeledésükre a gyalogosok is, mint egy pöfögő dízel- vagy benzinmotor által hajtotta.
Egy harmadik potenciális ok, ami miatt több balesetet okoznak az elektromos autók az, hogy általában jobban gyorsulnak, mint belsőégésű motorral szerelt társaik, nehéz akkujuk miatt viszont lassabban állnak meg. Így a gyalogosok sokszor rosszul becsülhetik meg azt, hogy az autó mikor érhet hozzájuk, és a vezetők is nehezebben tudnak időben megállni velük a baleset elkerülése végett.
„Az elektromos autók megnövekedett veszélyt jelentenek a gyalogosokra”, magyarázta a konklúziót Phil Edwards, a tanulmány első szerzője. „A kormánynak enyhítenie kell ezeket a kockázatokat, ha fokozatosan ki akarja vezetni a benzin- és dízelüzemű autók értékesítését.”
„Ha elektromos autóra váltunk, ne feledjük, hogy ez egy újfajta jármű” – tette hozzá Edwards. „Sokkal csendesebbek, mint a régimódi autók, és a gyalogosok megtanultak úgy navigálni az utakon, hogy figyelnek a forgalomra. Az ilyen járművek vezetőinek különösen óvatosnak kell lenniük.”
[type] => post
[excerpt] => Bár az elektromos autók legalább egy részét azért veszik az emberek, mert azt hiszik: azok fejlett vezetéssegítő technológiái révén biztonságosabban közlekedhetnek majd az utakon, a valóság ennek az ellenkezőjét látszik mutatni. Egy új statisztika...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716588360
[modified] => 1716520589
)
[title] => Több balesetet okoznak az elektromos autók, mint a robbanómotorok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=188180&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188180
[uk] => 188291
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 188181
[image] => Array
(
[id] => 188181
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[original_lng] => 93974
[original_w] => 728
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet-300x223.jpg
[width] => 300
[height] => 223
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 540
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/electric-car-in-city-by-dall-e-1-cropped-dyn-fullwidth-tablet.jpg
[width] => 728
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1716577990:8
[_thumbnail_id] => 188181
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 553
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1363
[1] => 1175
[2] => 1995
)
[tags_name] => Array
(
[0] => baleset
[1] => elektromos autók
[2] => statisztika
)
)
[2] => Array
(
[id] => 188174
[content] =>
Ukrajna népessége a háború végeztével 25 millió fő lehet. A frontbeli veszteségek azonban csekélyek az országot elhagyók számához képest – közölte a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet főigazgatója, Volodimir Paniotto egy interjújában.
Nagyon rossz a demográfiai helyzetünk. Ugyanakkor a fronton elesettek száma összehasonlíthatatlan azok számával, akik külföldre mentek, és nem terveznek visszatérni – mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy jelenleg mintegy 6 millió ukrán tartózkodik Európában menekültként, további 1–2 millióan pedig Oroszországban.
Becslések szerint havonta 100–150 ezerrel nő azok száma, akik soha nem térnek vissza Ukrajnába.
Paniotto azt mondta, hogy demográfiai szempontból a legnagyobb veszteséget azok az emberek jelentik, akik nem térnek vissza Ukrajnába. Szerinte a menekültek vissza nem térésének problémáját súlyosbítja az Ukrajnában maradt állampolgárok velük szembeni negatív hozzáállása.
Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében pedig megerősítette, hogy eltaláltak egy Ciklon típusú orosz rakétahordozó hadihajót a Krím félszigeti Szevasztopolban.
Már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen a harcokban – hozta nyilvánosságra Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy keddi tévéműsorban. A tisztségviselő szavai szerint ez a szám megfelel a tárca előzetes várakozásainak.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvényi korlátozások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a jelentkezők közül hányan felelnek meg a követelményeknek. Elmondta továbbá: a katonai orvosi bizottságok ezenkívül szűrni fogják az elítélteket a társadalmilag veszélyes betegségekre, olyanokra mint a HIV-fertőzöttség, tuberkulózis vagy hepatitis, amelyek kizáró okot jelentenek.
Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők, pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek.
Közülük is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.
A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a holland védelmi minisztérium közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy befejeződött tíz ukrán katona kiképzése Hollandiában az F-16-os vadászgépek karbantartására. Hollandia vállalta, hogy legalább 24 darab F-16-os vadászgépet biztosít Ukrajnának.
Kijev szerint eltaláltak egy orosz hadihajót
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kedden robbanóanyagot dobtak le egy drónról a régióban lévő Antonyivka falura, aminek következtében három nő megsérült. A keleti országrészben lévő megyeszékhelyt, Harkiv (Harkov) városát egész éjjel és még kedd délelőtt is orosz légicsapások érték – tájékoztatott Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon.
Közölte, hogy az orosz Sahíd drónok lehulló törmelékeitől legalább hét ember megsérült, tüzek törtek ki, magánházakban keletkeztek károk, 25 teherautó és autóbusz, valamint 3 személygépkocsi rongálódott meg. Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az éjszaka alatt Ukrajnát támadó 29 orosz drónból 28-at sikerült a levegőben megsemmisíteni.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 495 ezret. Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy eltaláltak egy Ciklon típusú orosz rakétahordozó hadihajót a Krím félszigeti Szevasztopolban.
A közlés szerint május 19-re virradó éjjel találták el a Kalibr típusú rakétákat hordozó orosz hajót az ukrán erők. A dél-ukrajnai védelmi erők stratégiai kommunikációs központjának vezetője, Dmitro Pletencsuk – még a találat megerősítése előtt – kijelentette: ha valóban eltalálták az ukrán erők a hadihajót, az azt jelenti, hogy Oroszország nem fog tudni közelről Kalibr rakétákat indítani Ukrajna ellen.
1,3 millióról 950 ezerre csökkent azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai teljes körű orosz invázió kezdete után érkeztek Lengyelországba, jelentette ki Vaszil Zvarics, Ukrajna lengyelországi nagykövete.
„Csökkent az ukránok száma Lengyelországban. A lengyel fél által közölt adatok szerint jelenleg több mint 950 ezer ukrán állampolgár részesül ideiglenes védelemben, korábban ez a szám elérte az 1,3 milliót” – mondta Zvarics.
Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna teljes körű orosz inváziója előtt 1,5-2 millió ukrán élt Lengyelországban.
„Vagyis elég nagy számban élnek és dolgoznak itt Lengyelországban ukrán állampolgárok” – összegezte az ukrán diplomata.
Megjegyezte, hogy Lengyelország jelenleg az ukránok támogatásáról szóló törvény módosítását készíti elő azzal összefüggésben, hogy az ukrán állampolgárok számára az ideiglenes védelmi státuszt 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítsák. Zvarics hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány folytatja az arra rászoruló ukránok támogatását. Ezzel egyidejűleg megerősítik az ilyen jellegű segítségnyújtással esetleg visszaélők ellenőrzési mechanizmusait.
Az ukrán diplomata arról számolt be, hogy Lengyelországban több mint 700 ezer ukrán él, akik a teljes körű invázió után érkeztek Lengyelországba, dolgoznak és adót fizetnek.
„Az ukránok jelenléte a lengyel piacon plusz 1%-ot jelent Lengyelország GDP-je számára. Ez hatalmas pénz. Az elmúlt két évben több mint 30 ezer ukrán tőkével működő kis- és középvállalkozást regisztráltak Lengyelországban” – hangsúlyozta Zvarics.
Elmondta, Lengyelországban nagyon tisztelik az ukránok munkáját, akik hozzájárulnak az ország gazdaságának fejlődéséhez.
Csökken az ideiglenes védelmet biztosító menedékstátusszal rendelkező ukránok száma az Európai Unióban. Márciusban 4 211 495 voltak, húszezerrel kevesebben, mint februárban, és közel százezerrel kevesebben, mint januárban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint a legtöbb ukrajnai menekült március végén Németországban (1 301 790) élt, majd Lengyelországban (955 520) és Csehországban (364 375). A február végi adatokhoz képest márciusban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (plusz 15 210; plusz 1,2 százalék), Hollandiában (plusz 4705; plusz 4 százalék) és Bulgáriában (plusz 3475; plusz 7,6 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma az előző hónaphoz képest öt uniós országban csökkent a legjelentősebben, nevezetesen
és Lengyelországban (mínusz 1680; mínusz 0,2 százalék).
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 965, az elmúlt hónapban 120 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az ideiglenes védelmi státusszal rendelkezők száma januárban tetőzött, akkor érte el először a 4,3 milliót. Decemberben még 4,2 millió ukrán menekült tartózkodott az EU-ban, és hasonlóan a jelenlegi álláshoz, akkor is Németországban, Lengyelországban és Csehországban tartózkodtak a legtöbben.
Ukrajnában 97 fuvarozót zártak ki a Sljah-rendszerből a határátlépés szabályainak megsértése miatt. A közelmúltban 12 fuvarozóval szemben született határozat, mert megszegték a hadkötelesekre érvényben lévő határátlépési szabályokat: három hónapra felfüggesztették hozzáférésüket az Ukrtranszbezpeka Egységes információs rendszeréhez.
12 vállalkozót vontak felelősségre, akik hadköteles korú férfiak külföldre való kiutazásának csatornáit szervezték meg. „Ezek a személyek gépjárművezetőként segítették elhagyni Ukrajna területét. A hadkötelesek 60 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, ezzel megsértették az államhatár átlépésére vonatkozó szabályokat” – áll Ukrtranszbezpeka közleményében.
A közeljövőben a bizottság több tucat olyan esetet vizsgál ki, melyek során visszaéltek a Rendszerben nyilvántartott adatokkal.
Az ukrán határőrök naponta mintegy 150 személyt nem engednek kilépni az országból, akiknek egy része nem rendelkezik az Ukrajna elhagyásához szükséges okmányokkal, másoknak pedig tilos kilépni az országból – közölte vasárnap Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Demcsenko elmondta: „Minden nap körülbelül 120-150 olyan személytől tagadjuk meg országunk elhagyását, akik nem tartoznak a kiengedhetők kategóriájába vagy nem rendelkeznek a határátlépéshez szükséges okmányokkal.”
Mint a szóvivő megjegyezte, a jelenlegi állapotok szerint nem változtak az ukrajnai határátlépés szabályai. Bár nem zárható ki, hogy az új mozgósítási törvény miatt változások lehetnek a külföldre utazás szabályaiban, de ezek nem lesznek radikálisak – tette hozzá.
„Természetesen van új mozgósítási törvény, bizonyos változások vannak a rendelkezéseiben azokra a személyekre vonatkozóan, akiknek felmentésük van a mozgósítás alól. Ezért továbbra is számítani lehet arra, hogy a határátlépés szabályaiban változások lesznek, amelyeket a kormánynak meg kell fontolnia és jóvá kell hagynia” – magyarázta Andrij Demcsenko.
Az Ukrajna területén tartózkodó orosz csapatok száma 2022 óta jelentősen megnőtt, 510 000 és 513 000 közötti katona állomásozik az ideiglenesen megszállt területeken – jelentette ki pénteken Olekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka a The Times című brit lapnak adott interjújában, közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavluk elmondta, hogy az orosz megszállók száma az év folyamán növekedhet, mivel Oroszország a nyári offenzív hadműveletekhez növeli az erőit. „Úgy gondoljuk, hogy az oroszok további 100 000 katonát akarnak mozgósítani, és ezzel már júniusban és júliusban megerősítik a csapataikat Ukrajnában” – tette hozzá.
A tábornok azt is elmondta, hogy az oroszok havonta 30 000 halott és sebesült katonát veszítenek. „Úgy gondoljuk, hogy az év végéig az oroszok további mintegy 300 ezer katonát szándékoznak mozgósítani. Ugyanakkor havonta 25-30 ezer halottat és sebesültet veszítenek” – hangsúlyozta Olekszandr Pavljuk.
Az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken a 2023. július 20-i állapotok szerint 10 863 óvoda működött, és csak három iskolában oktatták külön tantárgyként az orosz nyelvet – áll Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos szerdán közzétett éves jelentésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kreminy jelezte, hogy harmadával kevesebb óvodai intézmény működik Ukrajnában, mint a teljes körű orosz invázió kezdete előtt. Ugyanakkor az óvodások 20%-a nem érti az ukrán nyelvet. Ukrán nyelven összesen 927 144 óvodás gyermeket neveltek. Kárpátalja óvodáiban a gyerekek 10 %-a tanult magyar nyelven. Csernyivci megyében a gyerekek 12%-a tanult román nyelven.
Ukrajnában 2,3%-kal csökkent az általános középfokú oktatási intézmények száma, 12 352 iskolában 3 867 801 diák tanult. Az orosz nyelvet külön tantárgyként tanuló iskolások száma 768-ra csökkent. Az ország mindössze három iskolájában oktatják az oroszt külön nyelvként.
A kormány támogatja az ukrán államnyelvként való működését biztosító nemzeti és kulturális állami célprogramot. A program finanszírozásának hozzávetőleges összege 7,8 milliárd hrivnya.
