Array
(
[count_posts] => 5
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjIzMDI4O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 118326
[content] =>
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
„Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden.
A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet.
A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják.
A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete.
„Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a „bődületes” pakisztáni árvizekre.
Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy „szörnyen rossz irányba haladunk”.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1663102964
[modified] => 1663102966
)
[title] => Senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=118326&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 118326
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71599
[image] => Array
(
[id] => 71599
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1.jpg
[original_lng] => 113607
[original_w] => 1024
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1-300x198.jpg
[width] => 300
[height] => 198
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1-768x506.jpg
[width] => 768
[height] => 506
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1.jpg
[width] => 1024
[height] => 675
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1.jpg
[width] => 1024
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1.jpg
[width] => 1024
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/12-10-16sg1.jpg
[width] => 1024
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1663092170:12
[views_count] => 1799
[_thumbnail_id] => 71599
[_edit_last] => 12
[_oembed_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => On #WorldChildrensDay #Ukraine’s children's favorite dog @PatronDsns became the first ever @UNICEF Goodwill AmbassaDog. Patron and UNICEF will work together on mine risk education, as well as providing mental health and psychosocial support for children. https://t.co/khp18ocql2 pic.twitter.com/a6IJXcHHfa
— UNICEF Ukraine (@UNICEF_UA) November 20, 2022
[_oembed_time_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => 1669748553
[_oembed_c785ace4e94bc9608f28f57ce981c383] =>
[_oembed_time_c785ace4e94bc9608f28f57ce981c383] => 1670574823
[_oembed_9700c5c4291157d7b96a62b7360a03e7] => #Pressefreiheit darf nicht nach Belieben ein- und ausgeschaltet werden. Unten stehende Journalisten können auch uns ab heute nicht mehr folgen, kommentieren und kritisieren. Damit haben wir ein Problem @Twitter. pic.twitter.com/Cliuih8Gyq
— Auswärtiges Amt (@AuswaertigesAmt) December 16, 2022
[_oembed_time_9700c5c4291157d7b96a62b7360a03e7] => 1672424281
[_oembed_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] =>
[_oembed_time_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => 1675154589
[_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
?1/4 https://t.co/pQvyRh6Vea
— UN Ukraine (@UN_Ukraine) June 14, 2023
[_oembed_time_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => 1687787427
[_oembed_6adcda52952b6f8fdc7ec87f11e9f635] =>
[_oembed_time_6adcda52952b6f8fdc7ec87f11e9f635] => 1710670305
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4745
[1] => 2803
[2] => 1550
[3] => 23028
)
[tags_name] => Array
(
[0] => António Guterres
[1] => ENSZ
[2] => figyelmeztetés
[3] => természeti katasztrófák
)
)
[1] => Array
(
[id] => 67247
[content] =>
Az ENSZ éghajlat változási kormányközi csoportja világhírű szakértői (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) átfogó és rendkívül pesszimista jelentésükben arra szólítottak fel, halaszthatatlan intézkedéseket kell hozni a globális felmelegedés folyamatának lassítására, mert bolygónk légköri szennyezésének jelenlegi szintje katasztrofális következményekhez vezethet.
„Az utóbbi évek tűzesetei, árvíz, a szélsőséges időjárás – ez csak egy kis része annak, ami a jövőre, az emberiségre vár a jövőben az emberiségre a globális felmelegedés okán” – áll az IPCC jelentésében.
Ha 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken 50%-kal, akkor 2050-re a kulcsfontosságú hőmérséklethatár megszegése apokaliptikus kataklizmákhoz vezet.
A szakértők többek között a jéghegyek teljes eltűnését jósolják az Antarktiszon (és ez valójában egy emberöltő). A tudósok véleménye szerint 2100-re, a tengerszint emelkedése okán, erőteljes kataklizmák várhatóak évente, olyanok, amelyek korábban 100 évente következtek be.
A közelmúltban közzétett jelentés az egész történelem során az legátfogóbb. Különös gondossággal készítették több éven át a világ legjobb szakemberei (több mint 230 tudós a világ 66 országából – szerző). A dokumentum kevesebb, mint három hónappal az ENSZ sorsdöntő glasgow-i csúcstalálkozója előtt látott napvilágot. Ezen kívül néhány nappal ezelőtt ismertették a világ vezető országaival és politikusaival.
Az ENSZ 2021-es, összességében a 26. klímaváltozási konferenciára (más szóval COP26) 2021. november 1-12.-e között kerül sor Glasgow-ban az Egyesült Királyság és Észak-Írország elnökletével.
Mint ismeretes, az IPCC hétévente méri fel az éghajlatváltozást. A jelenlegi jelentés a hatodik, és valószínűleg a legfontosabb. A tudósok becslése szerint a következő évtized döntő fontosságú lesz, amikor felére kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a globális felmelegedés korlátozása érdekében.
Az ENSZ megbízásából készült jelentés szerzői kijelentették, hogy az emberiség által a környezetben okozott kár vitathatatlan tény, megjegyezve, hogy az olyan jelenségek, mint a grönlandi gleccserek olvadása és a világóceán vízszintjének emelkedése, visszafordíthatatlanok. Egyben kijelentették, van remény arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése a hőmérséklet stabilizálódásához vezethet.
„Ez egy vörös kód az emberiség számára” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a közzétett jelentésről. „Ha egyesítjük erőinket, meg tudjuk előzni az éghajlati katasztrófát. De, ahogy a jelentés világosan mutatja, nem halogathatóak az intézkedések és nincs helye a magyarázkodásoknak. Úgy gondolom, hogy az országok vezetői és a döntéshozók biztosítják a COP26 sikerét” – jegyezte meg António Guterres a novemberi konferenciára utalva.
Egyben emlékeztetett arra, hogy ez a jelentés mintegy cselekvési útmutató a világ minden országa számára, amelynek létre kell hozniuk saját programjaikat a légköri kibocsátás csökkentésére még az őszi csúcstalálkozó előtt.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ éghajlat változási kormányközi csoportja világhírű szakértői (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) átfogó és rendkívül pesszimista jelentésükben arra szólítottak fel, halaszthatatlan intézkedéseket kell hozni a globális felmele...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1628802960
[modified] => 1628777964
)
[title] => ENSZ: A világ globális természeti katasztrófák és szélsőséges időjárás küszöbén áll
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67247&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67247
[uk] => 67034
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 67035
[image] => Array
(
[id] => 67035
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg
[original_lng] => 139362
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-2.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1628767166:12
[_thumbnail_id] => 67035
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4265
[_oembed_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] =>
[_oembed_time_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] => 1628767168
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1628796506
[_oembed_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] =>
[_oembed_time_d1e62d11132f36e3f2575d2e17c4a518] => 1633019842
[_oembed_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] =>
[_oembed_time_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] => 1633019842
[_oembed_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] =>
[_oembed_time_ea1766809a3348339afee7b8ee07dc84] => 1644175312
[_oembed_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] =>
[_oembed_time_2f7c2a12368f24726ab0a5893789b712] => 1647268528
[_oembed_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] =>
[_oembed_time_67cfd8b33666ce83f69f6256cd9d0fab] => 1647268529
[_oembed_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] =>
[_oembed_time_57c37e661ee012cdc300004852506fc5] => 1648147697
[_oembed_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] =>
[_oembed_time_d0eb0a218ae43b729a1818477ac00c86] => 1650017369
[_oembed_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] =>
[_oembed_time_810a442b69a3399311e2b5ae42994e3a] => 1653929588
[_oembed_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => On #WorldChildrensDay #Ukraine’s children's favorite dog @PatronDsns became the first ever @UNICEF Goodwill AmbassaDog. Patron and UNICEF will work together on mine risk education, as well as providing mental health and psychosocial support for children. https://t.co/khp18ocql2 pic.twitter.com/a6IJXcHHfa
— UNICEF Ukraine (@UNICEF_UA) November 20, 2022
[_oembed_time_5485cb03d792ab046068c9acb7817f7d] => 1669910518
[_oembed_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] =>
[_oembed_time_4015f6697d4bccd45f38c7c30e382cf3] => 1675444423
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675775809
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685456048
[_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
?1/4 https://t.co/pQvyRh6Vea
— UN Ukraine (@UN_Ukraine) June 14, 2023
[_oembed_time_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] => 1687267342
[_oembed_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] =>
[_oembed_time_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] => 1719036842
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719562396
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2803
[1] => 1746
[2] => 23028
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => Globális felmelegedés
[2] => természeti katasztrófák
)
)
[2] => Array
(
[id] => 62131
[content] =>
Rövid idő leforgása alatt tűnt el egy méretes tó az Antarktiszon- derítette ki műholdfelvételek alapján egy kutatócsoport. Összesen 600–750 millió köbméter víz szivárgott keresztül az alatta található jégselfen.
A Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban megjelent kutatásban maguk a szakértők is beismerik, fogalmuk sincsen, hogyan tűnhetett el egy egész tó egyetlen hét leforgása alatt. Az egykori tó helyén ma egy nagy kráter látható.
Úgy hisszük, a tóban összegyűlő víz súlya alatt a mélyben lévő selfjég megrepedt, a repedéseken keresztül pedig a víz az óceánba szivárgott”- írta a kiadott közleményben a tanulmány vezető szerzője, Roland Warner glaciológus.
A jelenséget a szakma hidraulikus törésnek nevezi.
Az Indiai-óceán déli részének irányába nyúló Amery-jégself, az Antarktisz harmadik legnagyobb selfjege, egyes részei elérik az 1800 méteres vastagságot is. A tó az Amery-jégself tetején helyezkedett el, itt a jég több mint 1400 méter vastag.
A tudósok szerint több selfjégen található tó is eltűnhetett már korábban, és továbbiak lehetnek veszélyben.
Forrás: ORIGO/FL Science
[type] => post
[excerpt] => Rövid idő leforgása alatt tűnt el egy méretes tó az Antarktiszon- derítette ki műholdfelvételek alapján egy kutatócsoport. Összesen 600–750 millió köbméter víz szivárgott keresztül az alatta található jégselfen.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1624999560
[modified] => 1624974862
)
[title] => Nyoma veszett egy hatalmas tónak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=62131&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62131
[uk] => 62256
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 62132
[image] => Array
(
[id] => 62132
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to.jpg
[original_lng] => 140560
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/eltunt-to.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1625040547:8
[_thumbnail_id] => 62132
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 2162
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] =>
[_oembed_time_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] => 1624988770
[_oembed_fb08c26175a5beaab7736674bc89c7c6] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 23028
)
[tags_name] => Array
(
[0] => természeti katasztrófák
)
)
[3] => Array
(
[id] => 52911
[content] =>
Online katasztrófavédelmi képzésen vettek részt a Kárpátaljai Református Egyház, valamint az Ukrajnai Vöröskereszt Beregszászi járási szervezetének munkatársai. Mindez az Európai Unió által finanszírozott Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Együttműködési és Fejlesztési Program keretében valósulhatott meg.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakértői szerint a következő évtizedben majd a hőhullámok jelentik a legsúlyosabb problémát a világon, különösen a szegény országokban.
Elsősorban a klímaváltozás számlájára írható a természeti katasztrófák számának csaknem megduplázódása az elmúlt húsz évben – figyelmeztetett az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési irodája (UNSDIR) hétfőn. A friss értékelés szerint a 2000 és 2019 között regisztrált 7348 természeti katasztrófa több mint 1,2 millió ember halálát okozta, valamint 3000 milliárd dollár anyagi kár is keletkezett. Utóbbi szám azonban jóval magasabb lehet, mivel számos – főleg ázsiai és afrikai – ország nem hozza nyilvánosságra az erről szóló adatokat.
A legtöbb természeti katasztrófát Kínában (577), az Egyesült Államokban (467), Indiában (321), a Fülöp-szigeteken (304) és Indonéziában (278) jegyezték fel. A halálos áldozatok száma nem emelkedett számottevően az 1980 és 1999 közötti időszakhoz képest, amikor nagyjából 3700 természeti katasztrófát regisztráltak. Az ezek által érintett emberek száma ugyanakkor 3,25-ről 4,2 milliárdra nőtt.
Leggyakoribbnak az áradások és a viharok számítottak a vizsgált időszakban. A világszervezet szakértői úgy látják, hogy a következő évtizedben majd a hőhullámok jelentik a legsúlyosabb problémát, különösen a szegény országokban. „A koronavírus-járvány ráirányította a kormányok és a közvélemény figyelmét a kockázatokra. Látható, hogy noha a Covid-19 rossz, a klímavészhelyzet még rosszabb lehet” – mondta az UNSDIR főtitkára. „Szándékosan destruktívak vagyunk. Ez az egyetlen következtetés, amelyet levonhatunk az elmúlt húsz évet vizsgálva” – tette hozzá Mami Mizutori, egyebek mellett a korai előrejelző rendszerek fejlesztésére szólítva fel a nemzetközi közösséget.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakértői szerint a következő évtizedben majd a hőhullámok jelentik a legsúlyosabb problémát a világon, különösen a szegény országokban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1602604860
[modified] => 1602585597
)
[title] => A klímaváltozás miatt még több lesz a természeti katasztrófa
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=32662&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32662
[uk] => 33081
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32663
[image] => Array
(
[id] => 32663
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1.jpg
[original_lng] => 43775
[original_w] => 768
[original_h] => 377
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1-300x147.jpg
[width] => 300
[height] => 147
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1.jpg
[width] => 768
[height] => 377
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1.jpg
[width] => 768
[height] => 377
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1.jpg
[width] => 768
[height] => 377
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1.jpg
[width] => 768
[height] => 377
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ensz-1.jpg
[width] => 768
[height] => 377
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1602849443:2
[_thumbnail_id] => 32663
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 5000
[_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
— CNN International (@cnni) September 4, 2020
[_oembed_time_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => 1602533850
[translation_required_done] => 1
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— The Ice Age ❄️? (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1614482522
[_oembed_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] =>
[_oembed_time_9564d8c0680ccd99f0e14ae996bcb7b7] => 1619100100
[_oembed_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] =>
[_oembed_time_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] => 1625865670
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 709
[1] => 23028
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímaváltozás
[1] => természeti katasztrófák
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 23028
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 23028
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] =>
[_domains] =>
[status] => 1
[from_cache] => 1
)
természeti katasztrófák (1 Oldal)
