Array ( [count_posts] => 10 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc2NDU7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 189032 [content] =>Szeptembere végén érheti el a Földhöz legközelebbi pontját az az üstökös, ami látszólag a csillagokat is túlragyoghatja majd.
Június elején látványos bolygóvonat érkezik majd az égboltra, ám nem ez lesz az egyetlen izgalmas csillagászati esemény az év hátralévő részében. Tavaly azonosította a NASA azt az üstököst, ami 2024-ben a Földet is megközelíti. Aggodalomra nincs ok, nem kerül vészesen közel a bolygónkhoz az égitest, látni viszont szabad szemmel is lehet majd.
A C/2023 A3 – vagy más néven Tsuchinshan–ATLAS – a fényereje miatt lesz igazán izgalmas. Míg a legtöbb ilyen égitest csupán homályos fényfoltként látható, és úgy is csak távcsövön keresztül, a Tsuchinshan-ATLAS esetében más lesz a helyzet. Az égitest várhatóan ősszel kerül majd olyan közelségbe a Földhöz, hogy látszólagos fényessége túlragyogja majd a csillagokat. (Pontos fényességéről nyár végén várható becslés.)
Az üstökös a Jupiter pályáján túlról érkezik, és szeptember 27-én közelíti meg a Földet. A számítások szerint októberben kerül majd a legközelebb a bolygónkhoz, ekkor 70,8 millió kilométerre lesz tőlünk. Ez a Föld és a Hold közötti távolság sokszorosa, egész pontosan 184,3-szorosa.
A kutatók úgy vélik, a Naphoz közeledve az üstökösből elszöknek majd az onnan felszabaduló anyagok, így a fényesedés egy ponton megállhat.
[type] => post [excerpt] => Szeptembere végén érheti el a Földhöz legközelebbi pontját az az üstökös, ami látszólag a csillagokat is túlragyoghatja majd. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1717281180 [modified] => 1717280462 ) [title] => Újabb üstökös közelíti meg a Földet, lehet, hogy túlragyog majd mindent [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=189032&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 189032 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 189033 [image] => Array ( [id] => 189033 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34.jpg [original_lng] => 23295 [original_w] => 560 [original_h] => 346 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34-300x185.jpg [width] => 300 [height] => 185 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34.jpg [width] => 560 [height] => 346 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34.jpg [width] => 560 [height] => 346 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34.jpg [width] => 560 [height] => 346 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34.jpg [width] => 560 [height] => 346 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-05-31-12-14-34.jpg [width] => 560 [height] => 346 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1717269666:12 [_thumbnail_id] => 189033 [_edit_last] => 12 [views_count] => 876 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1717269667 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1717269667 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1717269667 [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1717269667 [_oembed_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] => 1719489922 [_oembed_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] => 1719489922 [_oembed_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] => 1719489922 [_oembed_81042fd437d076da93865c6e897b63c7] => [_oembed_time_81042fd437d076da93865c6e897b63c7] => 1719489922 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => üstökös ) ) [1] => Array ( [id] => 158545 [content] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RAAz előrejelzések szerint szeptemberben akár szabad szemmel is látható lehet az északi égbolton a váratlanul felbukkant és felfedezett C/2023 P1 (Nisimura) üstökös – írták a csillagaszat.hu hírportálon.
Az új üstököst egy 72 éves japán üstökös- és nóvafelfedező amatőr csillagász, Hideo Nisimura fedezte fel a Kakegava város melletti Gomjo nevű teaültetvényen levő észlelőhelyén 2023. augusztus 12-én.
Mivel a felfedezésekori 11 magnitúdós látszó fényesség nagynak számít a mai kisebb távcsövek számára, ezért sok amatőr csillagász megfigyelte és megerősítette a felfedezést a Japán Nemzeti Obszervatórium bejelentése után – olvasható a cikkben.
A sok megfigyelés gyorsan lehetővé tette az égitest pályájának meghatározását, ami megerősítette, hogy egy korábban ismeretlen üstökösről van szó.
Az üstökös, amely a Naprendszerhez tartozik, tehát nem valahonnan a Naprendszer távoli vidékeiről érkezett a Nap közelébe, szeptember 18-án lesz napközelben. Ez azt jelenti, hogy a Merkúrnál is közelebb kerül a Naphoz, ami potenciálisan fényes üstököst jelenthet.
A cikk szerint az üstökösnek a kellően sötét, fényszennyezéstől mentes helyekről készített újabb, hosszú expozíciós képein már halvány csóvája is látszik. Gázkómája zöld színű, ami a kétatomos szénmolekulától ered.
Az üstökös látszó fényessége szeptemberi napközelsége idején elérheti a három magnitúdót, így akár szabad szemmel is megfigyelhető lenne, ha nem látszana nagyon kis szögtávolságra a Naptól. Az üstökös ekkor inkább a világosodó, pirkadati égen lesz megfigyelhető. A csillagászok szerint érdemesebb lesz egy héttel a napközelsége előtt, szeptember 10-e körül próbálkozni a megfigyelésével, amikor még halványabb, de könnyebben észlelhető lesz.
Az üstökös szeptember 13-án lesz a legközelebb a Földhöz, ekkor 127,5 millió kilométer fogja elválasztani bolygónktól – írták a csillagaszat.hu portálon.mti.hu
[type] => post [excerpt] => Az előrejelzések szerint szeptemberben akár szabad szemmel is látható lehet az északi égbolton a váratlanul felbukkant és felfedezett C/2023 P1 (Nisimura) üstökös - írták a csillagaszat.hu hírportálon. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1692655980 [modified] => 1692631263 ) [title] => Szeptemberben akár szabad szemmel is látható lesz egy új üstökös [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=158545&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 158545 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 158549 [image] => Array ( [id] => 158549 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos.png [original_lng] => 485410 [original_w] => 714 [original_h] => 430 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos-300x181.png [width] => 300 [height] => 181 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos.png [width] => 714 [height] => 430 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos.png [width] => 714 [height] => 430 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos.png [width] => 714 [height] => 430 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos.png [width] => 714 [height] => 430 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ustokos.png [width] => 714 [height] => 430 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1692620464:4 [_thumbnail_id] => 158549 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 2034 [translation_required_done] => 1 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1692645188 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1692645188 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1692645188 [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1692645189 [_oembed_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] => 1719522720 [_oembed_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] => 1719522720 [_oembed_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] => 1719522721 [_oembed_81042fd437d076da93865c6e897b63c7] => [_oembed_time_81042fd437d076da93865c6e897b63c7] => 1719522721 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => üstökös ) ) [2] => Array ( [id] => 108742 [content] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RAIdén július 14-én közelíti meg a Földet a C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös, ami a számítások alapján mintegy kétszer akkora, mint a Mount Everest. Az objektum az Oort-felhőből érkezik bolygónk felé.
A csillagászok azt egyelőre még nem tudják, hogy az üstökös pontosan milyen közel lesz majd a Földhöz, de abban biztosak, hogy nem jelent majd veszélyt a bolygónkra. Az égi látogatót először 2017-ben fedezték fel a Hawaii-szigeteken található Pan-STARRS segítségével. Felfedezésekor az üstökös valahol a Szaturnusz és az Uránusz között járt. Most már viszont a belső Naprendszer felé tart.
Ahogy a BGR is írta, az igen fényes üstököst egy kis távcsővel is meg lehet majd figyelni.
Annak ellenére, hogy a C/2017 K2 (PanSTARRS) abszolút hatalmas üstökösnek minősül, nem ez a valaha látott legnagyobb ilyen objektum. A C/2014 UN271 ugyanis sokkal nagyobb nála.
A csillagászok szerint az üstökös a Földre nem jelent veszélyt.
[type] => post [excerpt] => Idén július 14-én közelíti meg a Földet a C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös, ami a számítások alapján mintegy kétszer akkora, mint a Mount Everest. Az objektum az Oort-felhőből érkezik bolygónk felé. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1656540180 [modified] => 1656536750 ) [title] => Kétszer nagyobb a Mount Everestnél és a Föld felé száguld [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=108742&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 108742 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 108743 [image] => Array ( [id] => 108743 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida.png [original_lng] => 343462 [original_w] => 1440 [original_h] => 810 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida-1024x576.png [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida.png [width] => 1440 [height] => 810 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida.png [width] => 1440 [height] => 810 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/aszteroida.png [width] => 1440 [height] => 810 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1656525951:12 [_thumbnail_id] => 108743 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1750 [_oembed_d5345c4aae10cb648ad0e6cdaa90a25a] =>[_oembed_time_d5345c4aae10cb648ad0e6cdaa90a25a] => 1656525953 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>VIDEO: ???? 'It was a beautiful flight down': S. African paraglider makes first legal flight off Everest
— AFP News Agency (@AFP) May 24, 2022
Daredevil Pierre Carter, 55, took off from near the summit of the world's highest mountain at an altitude of nearly 8,000 metres pic.twitter.com/Xgs6yHPZ8S[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1656525953 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1656525953 [_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => [_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1656525954 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1656525954 [_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => [_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657289009 [_oembed_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] => [_oembed_time_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] => 1720375543 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2746 [1] => 7861 [2] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => Föld [1] => Mount Everest [2] => üstökös ) ) [3] => Array ( [id] => 104067 [content] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RAKülönleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak – közölte kedden a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amelynek tájékoztatása szerint magyar csillagászok Texasban követik a kitörés csúcsát, és a Facebookon is bejelentkeznek.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a 73P/Schwassmann-Wachmann nevű üstökös darabjaira hullott, és a széteső üstökösből kilökődött porfelhő érheti utol a Földet május 31-én. Ez esetben látványos és igen sűrű hullócsillag-kitörésben lehet majd gyönyörködni.
A különböző előrejelzések alapján a kitörés csúcsa magyar idő szerint május 31-én 06:55-kor, 7:04-kor vagy 7:17-kor következik be. Ez azt jelenti, hogy a kelő Nap fénye miatt Magyarországról a csúcsot nem lehet majd látni, de a felszálló ágat meg lehet figyelni. Hajnali 3 óra körül nyugat felé érdemes kémlelni az eget.
A kitörés maximumának megfigyelésére magyar csillagászati expedíció indul a Texas államban található, kiváló asztroklímájú McDonald Obszervatóriumba. Az expedíción részt vesz Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Sárneczky Krisztián, az év első üstökösének felfedezője, valamint Igaz Antal, a Carl Zeiss Technika Kft. cégvezetője, a meteorkamerák felelőse.
A magyar csillagászok május 31-én 14:00 órakor jelentkeznek be a Facebookon, ahol a tervek szerint bemutatják a kitörés csúcsáról készült felvételeiket is. Az eseményt a https://fb.me/e/3504iUP4y linken lehet követni. A Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján részletes blogbejegyzésben is bemutatják a különleges hullócsillag-kitörést.
A közleményben felidézik, hogy 1995-ben a 73P/Schwassmann-Wachmann-üstökös fényessége hatszázszorosára nőtt, miközben 4 nagyobb darabra esett szét. A később 68 részre porladó üstökös maradványából létrejött a Tau Herculidák meteorraj, melynek egy porfelhője ütközik most a Földdel a számítások szerint.
Ahhoz, hogy a meteorkitörés megvalósulhasson, három kitételnek kell egyszerre teljesülnie. Egyrészt, hogy legyen elég por, ami leszakadt az üstökösről. A csillagászok megfigyelése szerint ebből nincs hiány. Másrészt a szétesés során a porból elegendő mennyiségnek kell a megfelelő szögben szétrepülnie. Emellett a pornak megfelelő sebességgel kell leválnia az üstökösről.
Mint írják, az adatok és a számítások alapján reális esély van rá, hogy mindhárom feltétel teljesül, és óránként 100-10 ezer hullócsillag is látható lesz. De az is előfordulhat, hogy a látványos meteorhullás elmarad, mert nem teljesül valamelyik kritérium.
[type] => post [excerpt] => Különleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1653517320 [modified] => 1653516029 ) [title] => Széthullott egy üstökös, meteorkitörés várható május utolsó napján [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=104067&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 104067 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 104071 [image] => Array ( [id] => 104071 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj.jpg [original_lng] => 584837 [original_w] => 2200 [original_h] => 1464 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj-1024x681.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj-1536x1022.jpg [width] => 1536 [height] => 1022 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj-2048x1363.jpg [width] => 2048 [height] => 1363 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/20171123geminidak-meteorraj.jpg [width] => 2200 [height] => 1464 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1653505229:12 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2014 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1653476931 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1653476932 [_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => [_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1653476932 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1653476932 [_thumbnail_id] => 104071 [_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => [_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665524050 [_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => [_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1719522725 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6101 [1] => 135967 [2] => 135966 [3] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => csillagászat [1] => hullócsillag [2] => meteorok [3] => üstökös ) ) [4] => Array ( [id] => 98096 [content] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RAEgy tavaly kilőtt Hosszú Menetelés-3B harmadik fokozata biztonságosan visszatért a Földre, és még a légkörben látványos tűzcsóvát eredményezett. Károk nélkül és emberélet veszélyeztetése nélkül zajlott a visszatérés. India Mahárástra államában mindenkinek leesett az álla, aki felnézett az égre és meglátta a fénycsóvát.
Többen üstökösnek hitték az égi látogatót, de mint kiderült, valójában egy széteső rakétadarabot láttak.
Tavaly februárban küldték ki az eszközt Kínából, amivel akkoriban semmi problémát nem észleltek, így a szerkezet el tudta végezni küldetését. Később jöttek a bajok Jonathan McDowell, csillagász szerint, mert a rakétadarab elkezdett fokozatosan veszíteni a magasságból.
Nem ez az első eset, hogy a kínai eszközökkel probléma adódik. Két éve majdnem New York városra zuhant a Hosszú menetelés-5B húsztonnás darabja, viszont végül Elefántcsontpartnál landolt és nem okozott túl nagy károkat. 2019-ben azonban súlyosabb volt a helyzet, amikor visszahullott a hszicsangi űrkikötőből indított rakéta első fokozata, és lakott területre, házakba csapódott. A pusztítás mértéke látszik ezen a videón:
Néhány hibás szerkezet ellenére Kína egyébként meglepően jól áll a rakéták fejlesztésében, amivel meglepte a többi országot.
[type] => post [excerpt] => Egy tavaly kilőtt Hosszú Menetelés-3B harmadik fokozata biztonságosan visszatért a Földre, és még a légkörben látványos tűzcsóvát eredményezett. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1649612940 [modified] => 1649597708 ) [title] => Üstökösnek hitték, de csak egy kínai rakétadarab fénylett az égen [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=98096&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 98096 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 98097 [image] => Array ( [id] => 98097 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg.jpg [original_lng] => 10905 [original_w] => 600 [original_h] => 338 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aaw2hzhimg.jpg [width] => 600 [height] => 338 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1649586908:5 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1649538455 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1649538515 [_thumbnail_id] => 98097 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2939 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1649538669 [_oembed_216bf04f7c7a1409a6ace79d90415acd] => {{unknown}} [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1649538669 [_oembed_ea66cfaabe1f7c455bc196eda332a3fe] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_ea66cfaabe1f7c455bc196eda332a3fe] => 1649586842 [_oembed_1bd5d110117d0f6ce865b0314b6cade1] =>#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
— Sumaira Khan (@sumrkhan1) December 30, 2021
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP[_oembed_time_1bd5d110117d0f6ce865b0314b6cade1] => 1649586842 [_oembed_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] =>Orbital Launch no.146 of 2021 ??????️❌#Iran launched Simorgh SLV, with 3 Payloads!
— Karthik Naren (@nkknspace) December 30, 2021
The SLV was launched from the fortified Imam Khomeini Space Center, south of Semnan.
It reached alt of 470km, speed of 7.3 km/s but failed to put the satellite into orbit!
©️ @irinn.ir pic.twitter.com/hXjmsJztd8[_oembed_time_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] => 1720612607 [_oembed_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] => 1720612607 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 25 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Videók [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 28725 [1] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => rakéta [1] => üstökös ) ) [5] => Array ( [id] => 86286 [content] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019Már rá is bukkantak 2022 első üstökösére, melyet ráadásul egy magyar csillagász, Sárneczky Krisztián fedezett fel. A C/2022 A1 már meg is kapta felfedezője, Sárneczky Krisztián vezetéknevét. Ezzel ő a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el. A hírt Central Bureau for Astronomical Telegrams friss hírlevelében is bejelentették.
Sárneczky – aki a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagásza – január 2-án éjszaka vett észre egy korábban nem látott, ködös foltot a Hiúz csillagképben a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt teleszkópjával. A csillagász fényképeket készített, majd rájött, hogy egy addig ismeretlen, igen kicsi üstököst fedezett fel.
Az üstökös még csak öt napja ismerni, de Sárneczky már megosztott néhány dolgot róla. Ezek egyike, hogy január 8-án, magyar idő szerint 21:20-kor lesz a legközelebb a Földhöz, bár akkor is 47,6 millió kilométerre (0,318 CSE, csillagászati egységre). Az üstökös a csillagász szerint nagyon gyorsan mozog, a mozgása pedig retrográd, azaz a Földdel ellentétes irányban kering a Nap körül.
„Ez egy nagyon picike üstökös, a valaha észleltek közül az egyik leghalványabb. Hozzávetőlegesen 50 ezerszer halványabb, mint a szabad szemmel vagy kézi távcsövekkel látható üstökösök. A magja párszor tíz méter átmérőjű lehet, legfeljebb százméteres, ködössége pedig 6-8000 kilométeres, azaz nagyjából akkora, mint a Mars bolygó” – mondta Sárneczky Krisztián.
[type] => post [excerpt] => Már rá is bukkantak 2022 első üstökösére, melyet ráadásul egy magyar csillagász, Sárneczky Krisztián fedezett fel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1641656580 [modified] => 1641649050 ) [title] => Magyar csillagász szúrta ki 2022 első üstökösét [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=86286&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 86286 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 86287 [image] => Array ( [id] => 86287 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos.jpg [original_lng] => 101547 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1641641866:12 [_thumbnail_id] => 86287 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2048 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1641641892 [_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1641641892 [_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] =>This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1641641893 [_oembed_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] => [_oembed_time_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] => 1641641893 [_oembed_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] => {{unknown}} [_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => {{unknown}} [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1647948898 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1650939673 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1650939673 [_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704042163 [_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] =>Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704042163 [_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] =>Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704042163 [_oembed_72af59296509bea9abb5950765f32e53] =>Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr[_oembed_time_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => 1721217262 [_oembed_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] =>Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc[_oembed_time_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => 1721217262 [_oembed_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] =>Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023[_oembed_time_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => 1721217262 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 17 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Sürgős [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 15854 [1] => 79798 [2] => 79799 [3] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => felfedezés [1] => magyar csillagász [2] => Sárneczky Krisztián [3] => üstökös ) ) [6] => Array ( [id] => 81737 [content] =>Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjrGregory J. Leonard csillagász egy különleges üstökösre figyelt fel idén januárban, amelyet C/2021 A1 (Leonardnak) neveztek el. Ha elég tiszta lesz az ég december 12-e környékén, akkor a kométa a számítások szorosan megközelíti a Földet, a fényessége pedig olyan szintet érhet el addigra, hogy már szabad szemmel is követhetjük majd.
Az üstökös nagyjából 70 ezer évvel ezelőtt járt utoljára a Naprendszer belső térségeiben, ezért az érkezése mindenképp különleges eseménynek számít – írta a BBC Sky at Night Magazine. Ha minden körülmény megfelelő lesz a megfigyelésre, akkor egy szép, kecses csóvát lehet majd látni az égbolton, amely valószínűleg az érkezést követő napokban is kitart majd.
A közelmúltban készült felvételeken már szinte a legfejlettebb alakjában tárul elénk az objektum.
José J. Chambo üstökösvadász aktívan tanulmányozza a távoli érkezőt, és úgy véli, hogy a fényerőssége határozottan növekszik, ezért decemberben egy korántsem mindennapi látvány előlegezhető meg.
„Az üstökös külseje az utóbbi két hétben látványosan megváltozott fényessége 10 magnitúdóra nőtt, amely már jóval túl van a minimális láthatóság küszöbértékén. A magja körül keletkező ködszerű gázfelhő, a kóma szögmérete is megnőtt, miután egy erős, intenzív zöld színű külső glória alakult ki körülötte. Minden jel arra utal, hogy egy továbbra is szokatlanul aktív kométáról van szó” – tájékoztatott Chambo.
December közepéhez közeledve az üstökös fényessége folyamatosan erősödik, először távcsővel, majd később már szabad szemmel is látható lesz. Az alkonyi ég világosságában viszont nehéz lesz megfigyelni, ehhez tökéletes rálátás kell a horizontra, és tiszta ég.
December első felében még a hajnali keleti égen is láthatjuk, ám ekkor már megjelenik az alkonyi égen is, utána pedig szép lassan áttér a déli féltekére. Az üstökös aktuális helyzete a The Sky Live oldalon követhető.
[type] => post [excerpt] => Gregory J. Leonard csillagász egy különleges üstökösre figyelt fel idén januárban, amelyet C/2021 A1 (Leonardnak) neveztek el. Ha elég tiszta lesz az ég december 12-e környékén, akkor a kométa a számítások szorosan megközelíti a Földet, a fényessé... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1638734880 [modified] => 1638656358 ) [title] => Szabad szemmel is látható üstökös tart a Föld felé [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=81737&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 81737 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 81739 [image] => Array ( [id] => 81739 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-scaled.jpg [original_lng] => 269710 [original_w] => 2560 [original_h] => 2560 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-300x300.jpg [width] => 300 [height] => 300 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-768x768.jpg [width] => 768 [height] => 768 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-1024x1024.jpg [width] => 1024 [height] => 1024 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-1536x1536.jpg [width] => 1536 [height] => 1536 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-2048x2048.jpg [width] => 2048 [height] => 2048 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ustokos-2-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 2560 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1638649161:5 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1638648785 [_thumbnail_id] => 81739 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2080 [_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => [_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1638649164 [_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => [_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1638688996 [_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1638688996 [_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => [_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1643778101 [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1649395714 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1651787763 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1651787763 [_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => [_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665763050 [_oembed_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] => 1719729128 [_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => [_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1719729128 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6101 [1] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => csillagászat [1] => üstökös ) ) [7] => Array ( [id] => 34649 [content] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RAA 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös belsejének vizsgálata a Rosetta-misszió Philae leszállóegységének második földet érése révén vált lehetségessé, amikor az egység több milliárd éves jeget tárt fel. Az Európai Űrügynökség (ESA) most közölte az elemzés eredményét.
A Rosetta űrszonda két éve kering a 67P/Csurjumov–Geraszimenko körül és vizsgálja az üstököst. A hűtőszekrény méretű Philae 2014. november 12-én a terveknek megfelelően leereszkedett az üstökös felszínére. A landolás azonban nem zajlott problémamentesen, a leszállóegység visszapattant az eredeti leszállóhelyről, és két órán keresztül repült még tovább, majd egy szikla peremének ütközött, ekkor rövid időre ismét megállt. Végül az üstökös egy sötét szakadékában rekedt meg, ahol csak a Rosetta által készített felvételek kiértékelésekor, 22 hónappal később fedezték fel.
Laurence O’Rourke, az ESA kutatója és munkatársai a Rosetta és a Philae műszereinek adatait használva kutatták fel az eddigi ismeretlen, második érintési pontot. A szakértőknek éveken át tartó munkájukba került, míg végre fellelték a második helyszínt.
„A Philae szenzorai szerint a leszállóegység a felszín alá ásott, és nagy valószínűséggel feltárta a felszín alatt fekvő, őskori jeget” – írták a kutatók az ESA közleményében. Ezáltal egy 4,5 milliárd éves anyaghoz jutott hozzá, mely nem volt kitéve örök idők óta a világűr hatásainak.
A szonda és leszállóegysége magnetométereinek adatai szerint a Philae csaknem két percet töltött el második „állomáshelyén”, és legalább négy különböző ponton bolygatta meg az üstökös felszínét. (A második érintési pont mindössze 30 méterre van attól a helytől, ahol a Philae végleg megállt.) A képeken látható egy látványos lenyomat, amely akkor keletkezett, amikor a Philae felső oldala 25 centiméter mélyre süllyedt a jégben egy szakadék mellett és a fúrója, valamint oldalai felismerhető lenyomatát hagyta hátra.
A landolás idején a jég nagy része árnyékban volt, a hónapokkal később készített képeken azonban a nap közvetlenül a második becsapódás területére világít rá, mely fényesen ragyog. A műszerek képeinek és adatainak elemzése megerősítette, hogy a világos régió 3,5 négyzetméternyi területű vízjég – amelyet a Philae tárt fel – és hogy ez az ősi, több milliárd éves, jégből és porból álló keverék szokatlanul lágy.
A tudósok annak a sziklának a porózusságát is vizsgálták, amelybe becsapódott a Philae. A Nature folyóiratban közölt eredményeik szerint a szikla szerkezetének mintegy 75 százalékát a jeges porszemcsék közti üregek teszik ki. Ez megfelel a más vizsgálatok során az egész üstökösre mért értéknek.
Az eredmények kiemelt fontosságúak a jövőbeli missziók számára, segíthetnek az új szondák landolómechanizmusa és a mintavételi mechanikus folyamatok kifejlesztésében.
[type] => post [excerpt] => A 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös belsejének vizsgálata a Rosetta-misszió Philae leszállóegységének második földet érése révén vált lehetségessé, amikor az egység több milliárd éves jeget tárt fel. Az Európai Űrügynökség (ESA) most közölte az e... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1604094186 [modified] => 1604054852 ) [title] => Meglepően lágy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös belseje [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=34649&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34649 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 34650 [image] => Array ( [id] => 34650 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos.jpg [original_lng] => 87388 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/ustokos.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1604048106:12 [_thumbnail_id] => 34650 [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1604047650 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3156 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639323404 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1651850028 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1651850028 [_oembed_81042fd437d076da93865c6e897b63c7] => [_oembed_time_81042fd437d076da93865c6e897b63c7] => 1719823874 [_oembed_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_f6b20a4434dea1e06d201a015a0a36e4] => 1719823874 [_oembed_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_a542922e4386f0d329a9e8e5f2e952b1] => 1719823874 [_oembed_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019[_oembed_time_3aae0d48a46fcba497a025281843e2e2] => 1719823874 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 598 [3] => 25 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Tudomány [3] => Videók [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => üstökös ) ) [8] => Array ( [id] => 20690 [content] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RAA NEOWISE üstököst július közepén akár szabad szemmel is láthatjuk.
Az előző hónapban még az űrben dolgozó SOHO napszonda felvételei mutatták a vártnál fényesebben a C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst, a napokban viszont már a földfelszíni fotók is egyre biztatóbbak, így akár szabad szemmel is láthatjuk a NEOWISE-üstököst a hónap közepén a hajnali, majd esti égbolton.
A C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst idén március 27-én fedezték fel, ekkor a déli égbolton, a Puppis (Hajófara) csillagképben járt, később átjött az északi égre. Július 3-án, pénteken a délutáni órákban elérte a napközelpontját, amikor a Merkúrnál jóval közelebb, 0,295 CSE-re került a Naphoz. Közelsége miatt a Merkúrt nem könnyű megfigyelni, és az üstökösök is ritkán állnak a megfigyeléshez ideális geometriában. A NEOWISE üstökös viszont a napközelségénél korábban elérte a legkisebb látszó szögtávolságát a Naptól, és azóta napi egy fokkal messzebbre látszik tőle. Ennek köszönhető, hogy már a napokban észlelni lehetett a Földről. A Naptól távolodva, a Földhöz közeledve pedig egyre kedvezőbb megfigyelési helyzetbe kerül.
Legközelebb hozzánk július 23-án kerül, amikor 0,692 CSE-re lesz tőlünk.
Az üstökös pályasíkja 129 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával, ami azt jelenti, hogy keringési iránya retrográd, vagyis a bolygók keringési irányával ellentétesen halad, 51 fokos hajlású pályán. A legfrissebb távcsöves megfigyelések alapján 1-1,5 magnitúdó a fényessége. A látványon a horizonthoz való közelsége sokat ronthat, de ahogy közeledik, egyre jobbak az esélyek, hogy júliusban szabad szemmel lássuk az üstököst.
Néhány eddig készült fotó a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről:
Hol láthatjuk a következő hetekben?
Július 10-12-ig hajnalban, hó közepétől pedig az esti égen is jól látható lesz:
Fényszennyezéstől mentes helyen július 20-25. könyékén 15-20 fok magasan már szabad szemmel is megfigyelhető lesz:
(idokep.hu/csillagaszat.hu/wikipedia/spaceweathergallery.com)
[type] => post [excerpt] => A NEOWISE üstököst július közepén akár szabad szemmel is láthatjuk. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1593978060 [modified] => 1593914802 ) [title] => Szabad szemmel kémlelhetünk egy újabb üstököst [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=20690&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 20690 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 18796 [image] => Array ( [id] => 18796 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos.jpg [original_lng] => 349138 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1593904002:5 [_thumbnail_id] => 18796 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 5753 [_oembed_4e06febf87290988346ebd9b464f5e3b] => [_oembed_time_4e06febf87290988346ebd9b464f5e3b] => 1593904003 [translation_required_done] => 1 [_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => [_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1596891440 [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1604583082 [_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => [_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619756296 [_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] =>[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619756296 [_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => [_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1621366272 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1638885619 [_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => [_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644783890 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1651339265 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1651339265 [_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => [_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1664795039 [_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => [_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1719952685 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 23 [3] => 49 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Fotók [3] => Hírek [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6101 [1] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => csillagászat [1] => üstökös ) ) [9] => Array ( [id] => 18795 [content] =>This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019A tavaly decemberben felfedezett C/2019 Y4 ATLAS üstökös az idei tavasz nagy reménységének számított. Sokáig úgy gondolták, hogy az üstökös talán az elmúlt tíz év legfényesebb kométájává válik. A Nap felé közeledve az ATLAS azonban több darabra esett szét, s ezzel véget vetett a várakozásoknak. Most azonban egy újabb, már kisebb távcsövekkel is látható üstökös közeledik a Nap felé. A prognózisok szerint a nyár második felében szabad szemmel is látható lesz, ha nem jut az ATLAS sorsára.
Darabjaira hullott az évtized legfényesebb üstökösének jósolt égi vándor
Az idei tavaszt akár az üstökösök évadjának is nevezhetnénk, hiszen számos olyan égi vándor bukkant fel az esti, éjszakai égbolton, amelyeket már kisebb távcsövekkel is megfigyelhettek az amatőr csillagászok.
Ezek közül különösen a múlt év december végén felfedezett C/2019 Y4 jelű ATLAS üstökös tűnt különösen ígéretesnek, amely a pályaszámítások szerint idén május 31-én érte volna el a Naptól számított legkisebb távolságát.
A felfedezésekor rendkívül halvány kométa március közepétől egyre intenzívebben kifényesedett, ami miatt egyes prognózisok azt jósolták, hogy az évtized legfényesebb üstökösévé válhat.
Az ATLAS a pályaszámítások szerint a központi csillagunkhoz legközelebb keringő legbelső bolygó, a Merkúr pályáján belülre kerül, ami még egy viszonylag kis maggal rendelkező üstökös esetében is rendkívüli kifényesedést okozhat.
A csillagászok azonban már márciusban óvatosságra intettek a felfokozott várakozásokkal szemben, mivel a Nap a hozzá túl közel kerülő kométa halálos ellenségévé válhat, darabokra szaggatva a kisebb üstökösök magját. Végül ez a pesszimistább jóslat vált valóra: a napközelbe került C/2019 Y4 magja több darabra esett szét.
Egy másik ígéretes, szabad szemmel is látható jelölt a C/2020 F8 SWAN üstökös volt, de a déli féltekéről már március végén látható kométa sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Van azonban egy harmadik jelölt is, amit kis szerencsével a nyár második felétől talán szabad szemmel is látni fogunk, a C/2020 F3 NEOWISE, ami nem csak emiatt számít különleges üstökösnek.
Nagy várakozással tekintenek a Nap felé tartó üstökösre
A C/2020 F3 jelű NEOWISE üstököst csak nemrég, március 27-én fedezték fel az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA infravörös égboltfelmérő űrtávcsövével (Wide-Infrared Survey Expolorer, WISE) végzett kutatási programnak köszönhetően. Felfedezésének időpontjában a C/2020 F3 NEOWISE a déli félteke égboltján, a Puppis (Hajófar) csillagképben tartózkodott.
Az elvégzett pályaszámítások szerint a Naphoz közeledő üstökös virtuálisan egyre feljebb „kúszik” az égbolton, és ennek köszönhetően a napközelsége idején már az északi féltekéről is megfigyelhető lesz.
Az elvégzett pályaszámításokból sok érdekesség derült ki; így többek között a csillagászok számításai szerint a C/2020 F3 NEOWISE – amely rendkívül elnyúlt pályán kering a Nap körül-, utoljára 4700 évvel ezelőtt járt a Nap közelében.
Azt is megmérték, hogy az üstökös pályasíkja kereken 129 fokos szöget zár be az ekliptikával, vagyis a földpálya síkjával, ami egy másik érdekes jelenséget, az üstökös retrográd, vagyis a bolygók haladási irányával ellentétes irányú mozgását eredményezi.
A déli égbolton már most is szép látványt nyújt a NEOWISE üstökös a kisebb teleszkópok látómezejében.
A derűlátó becslések szerint a C/2020 F3 maximális fényessége a napközelség idején elérheti a +2 magnitúdót, de még az óvatosabb számítások is legalább +4 és +5 magnitúdó közöttire teszik az üstökös legnagyobb fényességét jelenleg. (A szabad szemmel láthatóság alsó határértéke +4,5 magnitúdó környékén mozog.)
Amennyiben az üstökös fényessége az optimista számítás szerinti értéket fogja megközelíteni, akkor jól látható lesz szabad szemmel, egy binokulárral, vagy kisebb távcsővel pedig részletesebben is megfigyelhetjük az égitestet.
Még semmi sem biztos, a NEOWISE is az ATLAS sorsára juthat
Sajnos, az üstökösök viselkedésével, pontosabban a kifényesedésükkel kapcsolatos előrejelzésekre csak prognózisként, valószínűségi kategóriaként tekinthetünk.
A Nap közelébe ért üstökösökkel ugyanis több, előre pontosan ki nem számítható dolog történhet, ami miatt korántsem biztos, hogy a fényességük az előzetes kalkulációk szerint alakul.
A Naphoz túl közel került üstökösöknek könnyen széteshet a magja, ahogyan az például az ATLAS üstökössel is történt. De más okai is lehetnek a remélt kifényesedés elmaradásának.
Azt, hogy mennyire válhat fényessé egy-egy üstökös, a Naphoz való legközelebbi távolságán kívül a mag méretétől, illetve az üstökösmagot összecementáló jég tömegétől is függ. Ahogy az üstökös egyre közelebb kerül a Naphoz, a szilárd kőzetmagot összecementáló jég a napsugárzás hatására elkezd párologni.
Először egy gázburok alakul ki az üstökös magja körül, amit kómának hívnak a csillagászok. Amint a kométa még közelebb kerül a Naphoz, a sugárnyomás hatására az üstökös haladási irányával ellentétes irányú látványos csóva képződik.
A C/2020 F+ NEOWISE július 3-i napközelsége után egyre kedvezőbb égi pozícióba kerül az északi félteke megfigyelői számára is. Július második felében először a Lynx (Hiúz), majd pedig az Ursa Maior, vagyis a Nagymedve, közismert nevén a Göncölszekér csillagkép területén lesz látható.
A C/2020 F3 NEOWISE a számítások szerint egészen augusztus végéig kedvező helyzetben marad a megfigyelésekhez.
(Forrás: origo.hu/Csillagászat.hu Csillagászati Hírportál)
[type] => post [excerpt] => A tavaly decemberben felfedezett C/2019 Y4 ATLAS üstökös az idei tavasz nagy reménységének számított. Sokáig úgy gondolták, hogy az üstökös talán az elmúlt tíz év legfényesebb kométájává válik. A Nap felé közeledve az ATLAS azonban több darabra es... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1592519640 [modified] => 1592440964 ) [title] => Újabb üstökös közeledik a Nap felé [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=18795&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 18795 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 18796 [image] => Array ( [id] => 18796 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos.jpg [original_lng] => 349138 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ustokos.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1592430164:5 [_thumbnail_id] => 18796 [_edit_last] => 5 [views_count] => 5451 [_oembed_4e06febf87290988346ebd9b464f5e3b] => [_oembed_time_4e06febf87290988346ebd9b464f5e3b] => 1592430166 [_oembed_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => [_oembed_time_c6a6977a3746f053ec0bcca946fabf9b] => 1596900966 [_oembed_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => [_oembed_time_43e29d5c33079227be0d94ba779e618b] => 1604832453 [_oembed_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => [_oembed_time_d57831b3be1a0e3454aa20b73f25ed52] => 1619780996 [_oembed_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] =>[_oembed_time_f91b0db48a31b737d937e90c9479d868] => 1619780997 [_oembed_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => [_oembed_time_20ce5ecb79e31c6e14d8a9c485b3cd67] => 1621863293 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>Liftoff of Falcon 9 and Dragon! pic.twitter.com/g6Oi8qwU2Y
— SpaceX (@SpaceX) April 23, 2021[_oembed_time_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] => 1639292627 [_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => [_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1644230505 [_oembed_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] =>#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
— Paul Macklin (@MathCancer) November 29, 2021
The tail is really taking shape! Possibly caught the emerging ion tail #Astrophotography #comet #C2021A1.
Full details: https://t.co/iTSSKRXt5O pic.twitter.com/VtcOYsg1RA[_oembed_time_89332762be00218f6bd865152ce1f2cf] => 1651611022 [_oembed_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] =>After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km.
— Jonathan McDowell (@planet4589) April 3, 2022
The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5[_oembed_time_baf2366c1029feffedfea0d94ef0bdb7] => 1651611023 [_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => [_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665220966 [_oembed_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => [_oembed_time_28b0f4235b47648e91bb39fdc2c71d35] => 1720663895 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6101 [1] => 7645 ) [tags_name] => Array ( [0] => csillagászat [1] => üstökös ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7645 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7645 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0 pic.twitter.com/22IVIpyJOk
— Andrew Jones (@AJ_FI) November 23, 2019