A Tejútrendszer szívében lévő szupermasszív fekete lyuk közeléből rendszeresen nagy energiájú gamma-sugárzást lövell a Föld felé. A kutatók most rájöttek arra, hogy a sugárzás egy anyagtömbből származhat, amely a fénysebesség egyharmadával kering.
A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem asztrofizikusainak duója az arXiven közzétett új, nem lektorált kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a Tejútrendszer középpontjában lévő fekete lyuk közeléből a Föld felé érkező sugárzások a fénysebesség közel egyharmadával forgó gázcsomóból származnak – írja a Live Science.
A csapat megállapításai megoldhatják a Tejútrendszer központi fekete lyukával, a Sagittarius A*-val (Sgr A*) kapcsolatos rejtélyt, amely két éve zavarba ejtette a csillagászokat.
A Sgr A* körüli gamma-sugárzási impulzusokat először 2021-ben észlelték. A megfigyelés mögött álló csapat azonban tudta, hogy a sugárzás nem származhat magából a szupermasszív fekete lyukból.
Ez azért van, mert minden fekete lyukat az eseményhorizont határol. Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridőnek egy olyan határfelülete, amelyet átlépve már semmi sem juthat ki a fekete lyukból, még a fény sem. Ez azt jelenti, hogy a fekete lyukak maguk nem bocsátanak ki sugárzást, így a gamma-sugárzásnak az Sagittarius A* környezetéből kell származnia.
Más szupermasszív fekete lyukakról is ismert, hogy erős sugárzást bocsátanak ki közvetlen környezetükből, amikor gravitációs hatásuk turbulens körülményeket teremt a környező gázban és porban, és egy akkréciós korongnak nevezett struktúrát alkotnak. Ahogy a fekete lyukak táplálkoznak ebből az anyagból, az akkréciós korong az elektromágneses spektrumot átfogó fényt bocsát ki, az alacsony energiájú rádióhullámoktól a nagy energiájú gamma-sugárzásig.
Ez azonban nem magyarázhatja az Sgr A* gamma-sugárzását, mivel a Tejútrendszer fekete lyukát nagyon kevés anyag veszi körül, és olyan lassan táplálkozik, hogy ez olyan, mintha az ember egymillió évente egy szem rizst fogyasztana – mondta Chris Impey, az Arizonai Egyetem csillagásza.
A Fermi Gamma-ray Space Telescope 2022 júniusa és decembere között gyűjtött adatainak felhasználásával a kutatók célja az volt, hogy felfedezzék e gamma-sugárzás eredetét.
A duó a nyilvánosan elérhető Fermi-adatokban kereste a gamma-sugárzások periodicitásának mintáit. Azt találták, hogy az impulzusok nagyjából 76,32 percenként egyszer jelennek meg az Sgr A* közelében. Ez a periódus feleannyi idő, mint a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyukának közeléből származó röntgensugárzás impulzusai közti, ami arra utal, hogy a két sugárzás összhangban van, és valószínűleg összefügg.
A röntgen- és gamma-sugárzás több hullámhosszú periodicitásának egybeesése egyetlen fizikai mechanizmusra utal, amely ezt létrehozza – írja a csapat a tanulmányban.
A kutatók felfedezése arra enged következtetni, hogy mind a gamma-, mind a röntgensugárzást egy „gázfolt” bocsátja ki, amely az Sgr A* körül a fénysebesség egyharmadával, vagyis mintegy 320 millió kilométer per órás sebességgel örvénylik. Úgy vélik, hogy ez a száguldó anyagdarab több hullámhosszúságú sugárzást bocsát ki, miközben az Sgr A* körül kavarog, és a pályája során periodikusan fellángol.
A felfedezés révén a tudósok jobban megérthetik a szupermasszív fekete lyukak körüli környezetet.
Ez az első olyan alkalom, amikor Kína egy civil űrhajóst küld az űrbe, aki természetesen nem egyedül vág neki a küldetésnek.
Kína kedden a világűrbe küldi az első civil űrhajósát, aki a Tiangong űrállomásra tart majd egy küldetés részeként. Gui Haichao helyi idő szerint 9 óra 31 perckor vág neki az útnak az északnyugat-kínai Jiuquan műholdindító központból.
Eddig minden kínai űrhajós, aki űrutazáson járt, a Népi Felszabadító Hadsereg tagja volt. Ugyanakkor Gui sem teljesen civil, mivel a Pekingi Repülési és Űrhajózási Egyetem professzora, így igencsak jól ismeri a világűrt.
Ezzel együtt feladatokat is kap a küldetés során, nem lesz tétlen odafent. Összesen három főből áll a legénység, akik közül Jing Haipeng lesz a küldetés parancsnoka, míg Zhu Yangzhu mérnökként van jelen a projektben.
Egyre fejlettebb Kína űrtechnológiája Kína a tervei szerint 2030-ra már űrhajósokat fog juttatni a Holdra, ami miatt dollármilliárdokat fektetett be, hogy mindez megvalósuljon az űrprogramja részeként. Ezzel pedig akár meg is előzhetik az Egyesült Államokat és Oroszországot, akik rendre csúszásokkal teljesítik a mérföldköveiket az űrprogramjukban.
Az Al Jazeera azt írja, Kína tavaly fejezte be a harmadik űrállomásának építését, mely a Tiangong nevet kapta. Mennyei palota a jelentése, aminek az utolsó modulja novemberben dokkolt a szerkezethez, és a tervek szerint legalább 10 évig marad alacsony Föld körüli pályán, 400-450 kilométeres magasságban a bolygónk felett.
A szerkezet lehetővé teszi, hogy rendszeresen érkezzenek az űrbe űrhajósok, akik váltani fogják egymást, és tudományos kísérleteket hajtanak végre, tesztelik az új technológiákat. Ugyan Kínának nincsenek olyan tervei, hogy nemzetközi szintűvé tegyék a projektjüket, nyitottak a külföldi együttműködésre, bár az nem világos, hogy ez a fajta együttműködés mennyire lehet kiterjedt. Kína már több mint 10 éve, 2011 óta gyakorlatilag ki van zárva a Nemzetközi Űrállomásról, mivel az Egyesült Államok megtiltotta a NASA-nak, hogy kapcsolatba lépjen az országgal.
A kanadai CHIME rádióteleszkóp 2019 és 2021 között rögzített adatait átvizsgálva arra jutottak a tudósok, hogy sokkal több lehet az ismétlődő gyors rádiókitörés a világűrben, mint azt eddig gondolták.
A gyors rádiókitörések (fast radio burst, FRB) napjaink talán legizgalmasabb kozmikus jelenségei. Ezek a pillanatnyi események olyan kitörésekből állnak, amelyek több energiát bocsátanak ki a másodperc ezred része alatt, mint a Nap három nap alatt. Bár a legtöbb ilyen esemény valóban csak néhány ezredmásodpercig tart, vannak olyan FRB-k, amik ismétlődnek. A csillagászok nem pontosan értik, hogy mi okozza ezeket, de az elmúlt években egyre több kutatás során keresték a választ.
Az egyik ilyen tanulmány elkészítéséhez a Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment (CHIME) nevű rádióteleszkóp a nagy látószögét és a széles frekvencia-elfedettségét használták ki. A szerkezettel a mai napig több mint 1000 ilyen kitörést detektáltak.
A kutatók nemrég egy új algoritmust futtattak végig a CHIME által 2019 és 2021 között rögzített adatokon. Ennek köszönhetően sikerült 25 olyan ismétlődő FRB-t észlelni, amit korábban nem sikerült felfedezni.
Ziggy Pleunis, a torontói Dunlap Csillagászati és Asztrofizikai Intézet tudósa az Universe Todaynek úgy nyilatkozott, minden egyes FRB-t az égbolton elfoglalt helyzete és a diszperziós mértékeként (DM) ismert mennyisége írja le. Ez a magas és az alacsony frekvenciák közötti időkésleltetésre vonatkozik, amelyet a kitörés anyaggal való kölcsönhatása okoz, miközben az a térben halad.
A módszer segítségével az eddig a szerkezettel detektált ismétlődő FRB-k számát sikerült majdnem megduplázni – 29 után most 25-öt találtak –, ezek mellett pedig találtak néhány érdekes jellemzőt, ami segíthet feltárni a keletkezésük okát.
A szakember szerint több olyat is találtak, ami csak ritkán ismétlődik, vagyis majdnem olyan, mint egy egyszeri FRB. Emiatt viszont úgy véli, nem kizárt, hogy minden FRB ismétlődik, legfeljebb csak nagyon nagy időközökkel.
A kutatók a jövőben szeretnék tovább vizsgálni ezeket a rádiókitöréseket, hogy jobban megismerjék a keletkezésüket és annak okait.
Az amerikai Caltech, azaz a Kaliforniai Technológiai Intézet egy százmillió dolláros támogatásnak köszönhetően hamarosan pályára állíthatja a világ első, űrbe tervezett napelemfarm prototípusát – számolt be róla a New Atlas.
A projektben részt vevő kutatók egy olyan technológiát dolgoztak ki, ami 24/7-ben képes napenergiával áramot termelni a világűrben. Az ultrakönnyű szerkezettel aztán ezt az energiát a Földre sugározzák le.
A fejlesztés nagy előnye, hogy valóban a hét minden napján, 24 órán át képes áramot termelni az eszköz, szemben azokkal a napelemekkel, amelyeket a Földön használunk. Emellett az űrbéli napsugárzás jóval erősebb, ezzel együtt pedig hatékonyabb is, mert nem kell áthaladnia a Föld légkörén.
A kutatók számítása szerint az űrben az energiapotenciál egy négyzetméter napelemre levetítve nyolcszor jobb, mint a Földön.
A Caltech nagyjából tíz éve dolgozik a Space Solar Power Projecten, amit az Irvine Company elnökének 100 millió dolláros adománya indított be még 2013-ban, amit később egy 17,5 millió dolláros befektetés követett a Northrop Grummantól.
A Caltech három csapattal dolgozott a projekten. Az első egy hihetetlenül könnyű fotovoltaikus panelen dolgozott, amelynek tömeg/teljesítmény aránya 50-100-szor jobb, mint amit a Nemzetközi Űrállomáson használnak.
Egy másik csapat egy alacsony fogyasztású, szintén ultrakönnyű berendezést fejleszt, ami az egyenáramot rádiófrekvenciás jellé alakítja, hogy aztán azt lesugározza a Földre. A harmadik csoport azon dolgozott, hogy ezeket az egységeket egy 9 négyzetkilométeres moduláris egységgé tudják konvertálni.
A panelek mindegyike 10×10 cm-es, és egyenként csupán 2,8 grammot nyomnak. Emellett rugalmasak, és egészen kicsi méretre lehet őket összehajtogatni. Ha minden a tervek szerint halad, decemberben felbocsátják majd a világűrbe a készüléket, ahol megindulhat a tesztelése.
Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.
Rendkívül távolról érkező óriási rádiókitörések, amelyek csak ezredmásodpercekig tartanak
A tekintélyesNature tudományos szaklapban július 13-án közzétett publikáció szerint az FRB 201912221A rádiókitörés a maga három másodperces idejével az eddig észlelt leghosszabb úgynevezett gyors rádióhullám (Fast Radio Burst, FRB), amit valaha megfigyeltek. A legtöbb gyors rádiókitörés mindössze néhány ezredmásodpercig tart, ezért az FRB 201912221A szokatlanul hosszú ideig tartó rádiójelnek számít.
Művészi fantáziarajz az FRB 201912221A jelű rádiókitörés objektumáról
A gyors rádiókitörések egy ezredmásodperc alatt több energiát sugároznak szét a kozmoszban, mint amennyi a központi csillagunkban, a Napban keletkezik egyetlen év során.
A csillagászok és az asztrofizikusok már régóta keresik arra a választ, hogy mi okozhatja ezeket a rendkívül erős és csak nagyon rövid ideig tartó rádiókitöréseket.
Egy nap-protuberancia képe a látható fény tartományában. Az FRB 201912221A rádiókitörés egyetlen ezredmásodperc alatt több energiát sugárzott ki, mint amennyit a Nap egyetlen év alatt
Az eddig azonosított FRB-k szinte kivétel nélkül nagyon távoli, több millió vagy akár több milliárd fényév távolságra fekvő galaxisokból érkeztek.
Csak 2020-ban sikerült először a Tejútrendszerből érkező FRB-t detektálni, ami lehetővé tette, hogy a csillagászok közelebb jussanak a gyors rádióhullámok eredetének a megfejtéséhez. A tudósok azt tapasztalták, hogy az intergalaktikus FRB-k jellemzői nagyon hasonlóak a saját galaxisunkban észlelt pulzárok és magnetárok sugárzási tulajdonságaihoz.
Egy pulzár művészi ábrája az objektumot körbevevő planetáris köddel. A pulzárok olyan extrém sűrű neutroncsillagok, amelyek egy szupernóva-robbanás maradványai
Ennek megértéséhez tisztázzuk röviden, hogy mi a különbség a pulzár és a magnetár között. A pulzárok általában egy szupernóva-robbanás után visszamaradó olyan kis térfogatú, de extrém sűrűségű neutroncsillagok, amelyek rendkívül gyorsan forognak a tengelyük körül, adott esetben egyetlen másodperc alatt akár több száz fordulatot is megtéve.
A pulzárok erős mágneses térrel rendelkeznek, és szintén erős röntgenforrásnak számítanak.
A magnetárok rendkívül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagok
A magnetár ezzel szemben olyan speciális neutroncsillag, amelynek rendkívül erős, a pulzárokénál is sokkal erősebb mágneses tere van, ami miatt óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást bocsátanak ki részben röntgen, részben pedig gamma tartományban.
Milliószor fényesebb volt a kitörés a pulzárok és magnetárok hasonló jeleinél
A rendkívül szokatlan FRB 201912221A rádiókitörést 2019. december 21-én detektálták a kanadai CHIME (Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment) rádióteleszkóp segítségével. A CHIME-t a hidrogén által kibocsátott rádióhullámok észlelésére tervezték, amelyek az univerzum keletkezésének egyik legkorábbi szakaszából, abból az időszakból származnak, amikor a feltételezett titokzatos sötét energia hatására az univerzum elkezdett tágulni.
Részlet a Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment rádióteleszkóp antennarendszeréből
Az FRB 201912221A katalógusszámú rádiókitörés különlegességét a jel időtartama és mintázata adja.
Nem sok olyan objektum van az univerzumban, ami szigorúan periodikus jeleket bocsát ki – mondta Daniele Michilli, a tanulmány társszerzője, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) asztrofizikusa. „Hasonló példák, amelyekről a saját galaxisunkban is tudunk, a rádiópulzárok és a magnetárok, amelyek egy világítótoronyhoz hasonló sugaras emissziót produkálnak. Úgy gondoljuk, hogy ez az új jel is talán egy különleges magnetártó vagy pulzártól származhat” – vélekedik Daniele Michilli.
Egy szupernóva-robbanás művészi ábrája. A szupernóva-robbanás után vagy egy szupersűrű neutroncsillaggá, vagy pedig fekete lyukká omlik össze a felrobbanó csillag maradványa
Míg a legtöbb FRB egyszeri esemény, néhány azonban ismétlődik, néha egyetlen rövid sorozatban, máskor pedig több perióduson keresztül. „Nemcsak nagyon hosszú volt – körülbelül három másodperces –, hanem rendkívül pontos időszakos csúcsai is voltak a jelnek, amelyeket szívverésszerűen bocsátott ki. Ez az első alkalom, hogy maga a jel periodikus módon tűnt fel” – nyilatkozta a MIT asztrofizikusa.
A rövid rádiókitörések (FRB) legnagyobb része távoli galaxisokból érkezik
Az FRB 201912221A rádiókitörése keltette mintázat elemzése után a kutatók azt találták, hogy noha a jelek kibocsátása szorosan megegyezik a saját galaxisunkban észlelt rádiópulzárok és magnetárok sugárzásával, de akad egy lényeges különbség is: az FRB 20191221A milliószor fényesebb a Tejútrendszer hasonló forrásaihoz képest.
A kutatók abban bíznak, hogy további kitöréseket is sikerül megfigyelniük
A tudósok egyelőre tanácstalanok, hogy mi állhat ennek a rendkívül intenzív fényerőnek a hátterében, de azt feltételezik, hogy ezt egy olyan forrás okozhatja, ami önmagában ugyan nem túl fényes, ám valamilyen ismeretlen okból sorozatos ragyogó kitöréseket produkál, és amelyeket a CHIME véletlenül „elkapott”.
A CHIME – rádióteleszkóp antennái
A CHIME már számos FRB-t észlelt különböző tulajdonságokkal – mondta Michilli. „Láttunk olyanokat, amelyek nagyon turbulens területről érkeztek, míg mások úgy néznek ki, mintha tiszta környezetből származnának Az új jel tulajdonságai alapján azt mondhatjuk, hogy a forrás körül egy rendkívül viharos plazmafelhőnek kell lennie” – érvel a tanulmány társzerzője.
Egy neutroncsillag művészi ábrázolása
Hogy még többet megtudjanak a rövid rádiókitörésekről és ezek titokzatos forrásáról, a kutatók arra készülnek, hogy – reményeik szerint – sikerül további impulzusokat is észlelniük az FRB 20191221A forrásából. Ez hozzásegítené az asztrofizikusokat annak megfejtéséhez, hogy mi okozhatja ezeket a rendkívül nagy energiájú rádiókitöréseket, és ezáltal többet megtudhatnánk a neutroncsillagok váratlan viselkedéséről is.
Egy kínai és amerikai tudósokból álló kutatócsoport szakmai hírnevét is kockára téve azt állítja: olyan ún. keskenysávú rádiójeleket azonosítottak, amelyek egy Földön kívüli idegen civilizációtól származhatnak. Az állítást azonban sokan vitatják – írja a Futurism tudományos portál.
A szokatlan jel – amelyet a világ legnagyobb teleszkópja, az 500 méter átmérőjű kínai Aperture Spherical Telescope (FAST) fogott – az első olyan üzenet lehet, ami egy értelmes, Földön kívüli életformától származik, állítják a kínai szakértők. Némileg árnyalja a helyzetet, hogy a bejelentés nem egy lektorált szaklapban, hanem a South China Morning Post című újságban jelent meg, igaz, ebben támogatólag megszólalnak az amerikai Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói is.
A tanulmány szerint a jel egy, a Földünkre kísértetiesen hasonlító bolygó, a 2015-ben felfedezett Kepler-438b felől érkezett. Ez a bolygó 473 fényévre található tőlünk, és egy vörös törpecsillag lakhatósági zónájában kering, vagyis folyékony víz lehet a felszínén. Azt maga a kutatócsoport is elismeri, nem kizárt, hogy pusztán egy rádióinterferenciáról van szó, nem idegen civilizáció üzenetéről, de egyelőre mindkét lehetőséget vizsgálják.
A jeleket egy célzottan a Földön kívüli civilizációkat kereső projekt keretében észlelték. A program 2020 novemberében indult és 2021 szeptemberében fejeződött be. Az adatok alapján nagyon valószínűtlen, hogy a jelek természetes forrásból származnának, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy célzottan küldött vagy szivárgó rádiójelekről van szó.
A publikációban a szerzők arról is írtak, hogy a jelet 20 percen át lehetett venni, és a frekvenciasodródás miatt egy forgó égitest felől érkezett, vagyis nem a FAST teleszkóp közelében lévő forrás zavarta meg a távcső megfigyelését.
Összességében a kutatók egyelőre óvatosságra intenek, és folytatják a jel tanulmányozását.
Ausztrál csillagászok egy egyelőre semmihez nem fogható rádiójelet fogtak be. 60 millió fényévnyiről jött az űrből.
Bár még sok dolog nem tisztázott, úgy tűnik, egy igen különös rádiójelet sikerült beazonosítaniuk ausztrál kutatóknak; a jel az eddigi információk alapján egy másik galaxisból érkezhetett – olvasható a Phys.org-on megjelent bejegyzésben.
A Nyugat-Sydney-i Egyetem csillagásza, Joel Balzan azt közölte: a rádiójelet (teljes nevén a J054149.24–641813.7-et) az NGC 2082 spirálgalaxis vizsgálatakor fogták be.
Az NGC 2082 mintegy 60 millió fényévnyire van a Földtől.
Bizonyos objektumok általában nagy mennyiségben bocsátanak ki rádióhullámokat, és korábban több alkalommal észleltek már ilyeneket. A kutatók szerint rádióhullámokat bocsáthatnak ki a pulzárok, azaz a gyorsan forgó neutroncsillagok, a csillagködök (nebulák), de a kvazárok is.
A szóban forgó objektumot az Australian Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP), az Australia Telescope Compact Array (ATCA) és a Parkes nevű eszközökkel vizsgálták.
Az első elemzések arra utalnak, hogy a rádióforrás nem egy pulzár vagy szupernóva-maradvány lesz, az eredete inkább termikus. A legvalószínűbb lehetőség, hogy a J054149.24-641813.7 egy extragalaktikus háttérforrás, rádiógalaxis vagy aktív galaxismag. De biztosat csak később tudnak mondani.
A témában kiadott kutatási anyagot egy preprint, azaz szakmai bírálaton még nem átesett tanulmányban mutatták be.
I congratulate Ukrainians, all Christians celebrating Easter today. At frontline, in our cities & villages. All who celebrate Easter in Europe, the Americas, Africa, Asia, Australia. The world that wants to live freely. World that values life, respect & equality of each person. pic.twitter.com/jMDvdCYms6
I congratulate Ukrainians, all Christians celebrating Easter today. At frontline, in our cities & villages. All who celebrate Easter in Europe, the Americas, Africa, Asia, Australia. The world that wants to live freely. World that values life, respect & equality of each person. pic.twitter.com/jMDvdCYms6
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 9, 2023
A Roszkozmosz orosz űrügynökség vezetője – a háborús szankciók miatti feszültség miatt – azzal fenyegetett, hogy Mark Vande Hei amerikai űrhajóst nem hozzák le a Nemzetközi Űrállomásról, ahová az amerikai űrhajós a Szojuz-űrhajó legénységével együtt jutott fel.
Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség vezetője hozzátette, hogy emellett hagyhatják az űrállomást kontrollálatlanul visszatérni, azaz gyakorlatilag a földbe csapódni – hogy ez hol fog megtörténni, azt pedig nem tudják előre jelezni.
Vande Hei-nek és a legénységnek március végén kell a menetrend szerint visszatérniük Kazahsztánba, Bajkonurba. A repülésekhez az amerikai űrhajósok az elmúlt években, az űrsikló-program leállítását követően maguk is a Szojuz-űrhajókat vették igénybe.
[type] => post
[excerpt] => A Roszkozmosz orosz űrügynökség vezetője – a háborús szankciók miatti feszültség miatt – azzal fenyegetett, hogy Mark Vande Hei amerikai űrhajóst nem hozzák le a Nemzetközi Űrállomásról, ahová az amerikai űrhajós a Szojuz-űrhajó legénységével együ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1647249120
[modified] => 1647214286
)
[title] => Oroszország az űrben akarja hagyni az amerikai űrhajóst
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=94591&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94591
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 94592
[image] => Array
(
[id] => 94592
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei.jpg
[original_lng] => 45725
[original_w] => 750
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei.jpg
[width] => 750
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei.jpg
[width] => 750
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei.jpg
[width] => 750
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei.jpg
[width] => 750
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/mark-vande-hei.jpg
[width] => 750
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1647207087:5
[_thumbnail_id] => 94592
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3024
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1648491778
[_oembed_4feb65e615e4ad2eabbf0a7ff50f8d3e] => {{unknown}}
[_oembed_b58e717ff428b1283bc484eda767c604] => {{unknown}}
[_oembed_6387aa37343a4034fdb9b6dacdd3194f] =>
[_oembed_time_6387aa37343a4034fdb9b6dacdd3194f] => 1653415776
[_oembed_8c6e460ca69f9717844602767014a62d] =>
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Egy haldokló nap, vagyis egy „fehér törpe” közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint.
Ha az eredmények megerősítik, ez lenne az első, az élethez szükséges feltételekkel rendelkező planéta egy fehér törpe közelében – írta a Royal Astronomical Society havi közleménye alapján a BBC hírportálja.
A kutatást vezető Jay Farihi, a Unversity College London tudósa azt mondta, a megfigyelés meglepte a csillagászokat.
Míg a nagyon nagy csillagok haláluk után fekete lyukakká válnak, a kisebbek, mint a Nap, fehér törpék, vagyis olyan csillagok lesznek, amelyek felélték összes magüzemanyagukat, és külső rétegeiket elveszítették. Általában bolygóméretűek, és kialakulásukkor kékesfehér fényt bocsátanak ki.
A kutatócsoportnak nincs közvetlen bizonyítéka, hogy a bolygó létezik, de a fehér törpe élhető zónájában lévő 65, holdméretű égitest mozgása arra utal, hogy ott van. A struktúrák egymástól való távolsága nem változik, ami azt jelentheti, hogy egy közelükben lévő bolygó gravitációs ereje hat rájuk.
Sokkolta a kutatócsoportot. A mozgás annyira pontos volt, hogy azt nem lehetett csak úgy kitalálni – mondta Farihi.
A csillagok körüli élhető zóna egy olyan sáv, melyben a víz folyékony halmazállapotban létezhet, ezáltal életet tarthat fenn. Ha közelebb lenne a csillaghoz, akkor túl forró lenne, ha távolabb, túl hideg, a zónán belül azonban „éppen jó” a hőmérséklet.
Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
Egy hosszabb blogbejegyzésben jelentette be minap a NASA, hogy munkába állt az új, aszteroidafigyelő rendszerük, a Sentry-II. A gyakorlatban egy igen fejlett szoftverről van szó, ami azt vizsgálja majd, hogy a beazonosított kisbolygók összeütközhetnek-e a Földdel.
A NASA mérnökei eddig mintegy 28 ezer földközeli kisbolygót (ear-Earth asteroids, NEAs) fedeztek fel a távcsöves mérésekkel. Ez a szám azonban nem véges, hiszen rengeteg olyan objektum lehet még, amit eddig észre sem vettek.
Ahogy az űrkutatási hivatal rámutat, az emberek legtöbbje azt hiszi, hogy az űrsziklák csak úgy ide-oda repkednek a Naprendszerben, és ezáltal komoly fenyegetést jelentenek. A valóság azonban más: a fizika törvényei alapján minden kisbolygó egy jól meghatározható pályát jár be, amit mindvégig nyomon lehet követni. Ez a fajta monitorozás viszont precíz számítást igényel, hiszen a pontatlanságból komoly problémák adódhatnak. Például az is, hogy nem tudjuk meghatározni egy esetleges jövőbeli találkozás idejét, esélyét.
A NASA ezért is működteti CNEOS (Near Earth Object Studies) nevű központját, mely a földközeli kisbolygókat hivatott figyelni. A csoport ehhez ugyanúgy a számítógépre támaszkodik, és a 2002-ben fejlesztett, még első generációs Sentryre. Azóta viszont eltelt majdnem két évtized, mely a program modernizációját is egyre sürgetőbbé tette. Ezt végezték el mostanában, a már említett Sentry-II üzembe helyezésével. Ugyanakkor az első szoftverváltozat sem volt gyenge: a rendszer a NASA szerint egy óra alatt meg tudta mondani, hogy a következő 100 évben várható-e valamilyen becsapódás.
A Sentry-II viszont ennél is hatékonyabban és gyorsabban dolgozik majd, miközben az olyan alacsony valószínűségeknél is alkalmazható lesz, mint az egy a tízmillióhoz. A másik, hogy a rendszer néhány korábban még manuálisan elvégzett számítást már emberi rásegítés nélkül old meg, ami újabb jelentős segítség a kutatóknak.
[type] => post
[excerpt] => Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1639693680
[modified] => 1639661565
)
[title] => Munkába állt az égi őrszem, ez védi a Földet a legveszélyesebb aszteroidáktól (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=83198&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 83198
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 83199
[image] => Array
(
[id] => 83199
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[original_lng] => 179989
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639654516:12
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1639654213
[_thumbnail_id] => 83199
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1909
[translation_required_done] => 1
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1647952139
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657694128
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665594229
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666954084
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
