Pályázati felhívást tett közzé az Európai Bizottság, mely szerint 123 millió eurót (azaz mintegy 44,3 milliárd forintot) mozgósít a koronavírus új variánsai elleni kutatásokra – közölte az uniós bizottságra hivatkozva az MTI.
Kiegészíti a koronavírus okozta betegség kezelésére és az oltóanyagok fejlesztésére irányuló korábbi támogatásokat a klinikai kutatásokban, és elősegíti a hatékony készítmények és vakcinák fejlesztését.
A bizottsági közlemény Marija Gabrielt, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztost idézte, aki azt közölte, hogy a támogatás a győztes pályázatokon keresztül hozzá fog járulni az adatok, a szakértelem, a kutatási erőforrások és a szakértői szolgáltatások megosztásához a kutatók és kutatószervezetek között azzal, hogy erősíti az ehhez szükséges infrastruktúrát.
Elmondta azt is, hogy a támogatott kezdeményezések várhatóan felgyorsítják a koronavírus és változatainak mélyebb megismerését, segíteni fogják a koronavírus ellen ígéretesnek mutatkozó kezelések vagy oltóanyagok továbbfejlesztését.
A pályázaton győztes kezdeményezéseknek együtt kell működniük az illetékes nemzeti, regionális és nemzetközi szintű projektekkel a megszerzett ismeretek és lehetőségek legjobb kihasználása, valamint a kutatási erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében – tette hozzá az uniós biztos.
В ефірі «Ранок з Україною» поговорили про початок вакцинації в Україні. Безумовно, МОЗ контрактує тільки безпечні та якісні вакцини. Українці отримуватимуть препарати на рівні з громадянами Великобританії, Південної Кореї, Канади та країн Європейського Союзу. Сам процес вакцинації іде планово. Вчора дзвонив по вайберу Євгену Горенку, лікарю-реаніматологу Черкаської обласної лікарні, якому першому в Україні зробили щеплення. Почувається добре. Про подробиці першого дня вакцинації, подальші плани МОЗ та як записатись на щеплення від COVID-19 - у відео.Вакцинуймося, бо ми того варті!
?? Whether a snack or a food ingredient, did you know there are currently three insects authorised in the EU 'novel food'?
‘House cricket’, ‘yellow mealworm’ and ‘migratory locus’ are the three types of insects authorised as ‘novel food’ in the EU market. ? pic.twitter.com/PIvWNVWtBr
Egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához hoztak létre magyar kutatók új modellállatot, ami 40–50 éves korra vaksághoz is vezethet. Mindez az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködés keretén belül történet – olvasható az egyetem közleményében. A Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból az is kiderül, hogy az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható.
A Pseudoxanthoma elasticum (PXE) ritka genetikai betegség, amely legtöbbször serdülőkorban vagy kora felnőtt korban jelentkezik először. A tüneteket a bőr alatti kötőszövetben és a retinában létrejövő hidroxiapatit kristály lerakódások okozzák, melyek előrehaladott állapotban a keringési rendszerben is megjelennek. Előbbi vaksághoz, utóbbi az érfalak rugalmasságának elvesztéséhez, vagyis súlyos keringési betegségek kialakulásához vezethet.
Az ELTE Genetikai Tanszékén működő, Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program által támogatott Halgenetikai kutatócsoport munkatársai az ELKH-TTK Enzimológiai Intézetének, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és az amerikai National Human Genome Research Institute (NHGRI) kutatóival együttműködve, a betegség mélyebb megértésének érdekében létrehozták a kór egy újfajta modelljét. Ehhez, a genetikai kutatásban közkedveltnek számító modellállatot, a zebrahalat (Danio rerio) hívták segítségül.
Miért jó modellállat a zebrahal?
A PXE kialakulásának hátterében legtöbbször az ABCC6 gén mutációja áll a háttérben, aminek zebrahal esetében három féle variánsa (ún. paralógja) is megtalálható. Az abcc6a a 6. kromoszómán, míg az abcc6b.1 és abcc6b.2 a 3. kromoszómán helyezkednek el. A génvariánsok vizsgálata során fény derült arra, hogy közülük kizárólag az abcc6a és az abcc6b.1 rendelkezik fehérje kódoló funkcióval. Ezzel szemben az abcc6b.2 az aktív szerepét elvesztette és ún. pszeudogénként van jelen a zebrahal genetikai állományában. Erre az eredményre az NHGRI munkatársainak közreműködésben, újgenerációs szekvenálási módszerek felhasználásával derítettek fényt a hazai kutatók.
Az ELTE kutatói a CRISPR/Cas9 rendszer segítségével mindkét fehérje kódoló paralóg génre sikeresen létrehoztak olyan mutáns zebradánió vonalakat, ahol az adott gén funkciója teljesen kiesik.
„Ezek közül az abcc6a homozigóta mutáns állatok már viszonylag korai, lárvális állapotban is mutattak olyan elváltozásokat, melyek azt jelezték, hogy ennek a génnek a funkció vesztése a zebrahalban a csontosodási mintázat felborulását fogja okozni. Felnőtt korukra az ilyen állatokban a vázrendszer erőteljesen eltorzul. A gerinc látványosan elferdül, ami a csigolyák mentén létrejött meszes gócoknak köszönhető. Ezen a gócok kialakulásának mechanizmusa hasonló a betegekben megfigyelhető patológiás meszesedési tünetekéhez” – mondta Varga Máté, az ELTE Halgenetikai kutatócsoport vezetője.
Az újfajta modell esélyt adhat a kutatóknak, hogy további hasznos információkat kapjanak erről az anyagcsere betegségről, valamint, hogy a klinikai kutatás számára is használható hátteret biztosítson a jövőben.
A mutáns vonalakat potenciális gyógyszermolekulák tesztelésére is használják a jövőben.
Egy új amerikai tanulmányban olvashatunk arról, miszerint a Zika-vírus olyan immunsejteket hoz működésbe, amelyek elpusztítják az agresszív daganatos sejteket az egerek agyában.
A kutatás szerint, amely a St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem portálján olvasható, az eredmények új immunterápiás gyógyszerhez vezethetnek, valamint hosszan tartó immunológiai memória reményét keltik, amely legalább 18 hónapon át megvéd a tumor visszatérésétől.
Az egerekbe agytumorsejteket ültettek, majd egy héttel később Zika-vírust fecskendeztek a gyorsan növekedő daganatba, összehasonlításul más egerek daganatába pedig steril sóoldatot juttattak. A vírus látványosan növelte az állatok túlélési esélyeit: az egyik ráksejttípus esetében 10 százalékról 63-ra, egy másik esetében nulláról 37 százalékra emelte.
További elemzéssel kimutatták, hogy a vírus nagyszámú, sokféle immunsejtet, leginkább az úgynevezett citotoxikus vagy ölő T-sejteket – amelyek végeznek a szervezet vírusfertőzött vagy rákos sejtjeivel – vonzott a daganat közelébe.
Ennél is fontosabb lehet, hogy a Zika-kezelés hosszan tartó immunrendszeri memóriát alakított ki. A kutatók az első daganat után másfél évvel az egerek agyának másik felébe ültették vissza a tumort. Egy kivételével néhány héten belül mindegyik egér kigyógyult a daganatból.
A JCI Insight című szakfolyóiratban megjelent tanulmány arra utal, hogy a Zika-vírus lehet a kulcsa a glioblasztóma nevű súlyos agydaganat immunterápiás kezelésének.
A módszer hatásosnak bizonyult a vér, a bőr és néhány másik szerv daganatának kezelésében, de a glioblasztómásoknak egyelőre csak korlátozottan segített.
„Olyan gyorsan terjed, hogy semmilyen beavatkozással sem tudjuk végleg megállítani. Kezelhetjük az eredeti tumort, de a rák gyorsan és kivédhetetlenül visszatér. A Zika-vírus használatával úgy felpörgetjük az immunrendszert, hogy a másképp hatástalan immunterápiára reagáljon. Ezzel a daganat visszatérését is megelőzhetjük” – magyarázta Milan G. Chheda, a tanulmány társszerzője.
A glioblasztóma az agydaganatok leggyakoribb és legagresszívebb formája. Az Egyesült Államokban évente mintegy 12 ezer embernél diagnosztizálják, átlagosan 14 hónap a túlélési idő.
A 48 éve tartó nemzetközi verseny elérkezett a végéhez: egy rendkívül tünékeny részecske, az odderon létezése bizonyítást nyert. Ez most elsőként négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült, derült ki a napokban a tekintélyes The European Physical Journalban megjelent közleményből. A kutatócsoport vezetője Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének kutatóprofesszora. A csoport tagja még Novák Tamás, a MATE Műszaki Intézet egyetemi docense, Ster András, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Wigner Fizikai Kutatóközpontjának fizikusa, Roman Pasechnik, a Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense, valamint Szanyi István ELTE-s doktorandusz, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa. Kárpátaljai vonatkozásban a Nagydobronyban élő Szanyi Istvánt kértük, hogy meséljen munkájáról és a mostani szenzációs felfedezésről úgy is, hogy a fizikában kevéssé jártas olvasóink is megértsék azt.
– A Nagydobronyi Középiskolában érettségizett, majd az ungvári egyetemen kezdett tanulni…
– Igen. Az alapdiplomámat az Ungvári Nemzeti Egyetemen szereztem meg, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a mesterdiplomát. Most pedig az ELTE-n doktori képzésben veszek részt.
– Nagydobronyi középiskolásként miért választotta a fizikát?
– Ennek több oka is volt. Mindig érdekelt a körülöttünk lévő világnak a működése. A biológia és a történelem is számításba jött, hogy azt fogok majd tanulni, de amikor el kellett dönteni, a fizika tűnt olyannak, amivel a későbbiekben el fogok tudni helyezkedni.
– Utólag is jó választásnak tartja, hogy az ungvári egyetemen kezdte a tanulmányait?
– Mindenképpen jó választás volt, mert ott meg ismerkedtem olyan emberekkel, akik végül arra az útra tereltek, amelyen most haladok, és amelyen sikereket tudtam elérni. A nagyenergiás fizikával, a proton-proton és proton-antiproton ütközések vizsgálatával egy kárpátaljai származású, Kijevben élő tudós, kutató hatására kezdtem foglalkozni. Jenkovszky László eljött Kijevből Ungvárra, és mondta, hogy szeretné, ha az ungvári fiatalok bekapcsolódnának ebben a témában a nemzetközi tudományos kutatásokba. Jelentkeztem, hogy én szeretnék bekapcsolódni. Ekkor kezdtem együtt dolgozni Jenkovszky Lászlóval, akkor a négyéves egyetemi alapképzés harmadik évét kezdtem. Neki köszönhetően jutottam el tudományos konferenciákra Magyarországra, de voltam Németországban és Olaszországban is. Tehát a vele közösen végzett munkának az eredményeit mutattam be ezeken a konferenciákon. Így már könnyebb volt az átmenet az ELTE-re, hisz látták, hogy milyen eredményeim vannak.
Sokat köszönhetek az ungvári egyetemnek. Ugyanakkor Budapest főváros, ott sokkal jelentősebb tudományos vérkeringésbe kapcsolódtam. Az ELTE-n kicsit szélesebb ismeretekre lehet szert tenni mindenféle területen, ugyanakkor hangsúlyoznám, ha valaki tanulni akar, akkor Ungvár sem rossz választás, nekem például nagyon jó ugródeszka volt.
– PhD-hallgatóként hogyan sikerült bekerülnie ebbe a mostani tudóscsapatba? Mik voltak ennek az előzményei?
– A kutatási terület, legalábbis a témakör ugyanaz, amit Jenkovszky Lászlóval kutatni kezdtünk. Annak egy altémája, amivel most foglalkoztunk. Csörgő Tamással az első budapesti konferencia részvételem alkalmával ismerkedtem meg. Először a mesteri tanulmányaim alatt, majd a dokoti képzés alatt is vállalta a tudományos témavezetésemet. Vele már a kezdetektől az odderon témát kezdtük el kutatni. Aztán egy évvel később meghívott engem a modellfüggetlen módszereket alkalmazó odderonkutatásba is, mert úgy gondolta, hogy van olyan, amivel hozzá tudnék járulni ahhoz is. Így 2019 nyarától bekapcsolódtam a felfedező munkába.
– A mostani szenzációs tudományos eredményt el tudná úgy magyarázni, hogy a fizikában kevéssé jártas olvasóink is megértsék? Mi az, amit sikerült bizonyítaniuk?
– Az iskolában mindenki által megismert periódusos rendszerben lévő elemek mindegyikéhez egy atom tartozik. A körülöttünk lévő világot – akár minket is és a tárgyakat rajtunk körül – a periódusos rendszerben lévő elemek atomjai építik fel. A fizikusok továbbmentek, és rájöttek, hogy az atom atommagból és körülötte elhelyezkedő elektronokból áll. Majd kiderült, hogy az atommagon belül protonok és neutronok vannak, később még tovább mentek, és kiderült az is, hogy a protonokon és neutronokon belül kvarkok helyezkednek el. Ennél tovább még nem tudtak menni, a kvarkokat elemi részecskének, elemi építőkőnek nevezzük, amit nem tudunk tovább bontani. Ugyanilyen az elektron is, nem bontható tovább. A protonokat alkotó kvarkokat gluonok tartják össze, amiket ragasztórészecskéknek mondhatnánk magyarosan. Ők szintén elemi részecskék. Tudományosabb megfogalmazásban a gluonok közvetítik a kvarkok közötti erős kölcsönhatást, ami által például kötött állapotot tudnak kialakítani, tehát a kvarkok össze tudnak kapcsolódni protonná. A fizikusok azt is észrevették, hogy ezek a gluonok nemcsak kvarkokat tudnak összeragasztani, hanem egymással is össze tudnak ragadni. Odderonnak pedig a páratlan számú gluonból összeragadt részecskéket nevezték el, ami állhat 3, 5, 7, 9 stb. gluonból. A páros számú gluonokból felépülő részecskék gyűjtőneve a pomeron, azok létezésére már elég bizonyítékunk volt korábban is. Az odderon létezésére viszont eddig nem volt elegendő, méréseken alapuló bizonyíték. A részecskefizikában úgynevezett szigma bizonyosságokat határoznak meg, azt mondják, ha valami 5 szigmára már bizonyos, akkor az létezik. Mi pedig több mint 6 szigma bizonyossággal tudjuk bizonyítani, hogy az odderon létezik.
– Hogyan sikerült ezt bizonyítani? Miként zajlott maga a kutatás?
– Olyan folyamatokat vizsgáltunk, amelyekben két proton, illetve egy proton és egy antiproton rugalmasan ütközik. Az antiproton a proton antirészecskepárja azonos tömeggel, de ellenkező, negatív előjelű elektromos töltéssel. A rugalmas ütközésekben nem változik meg a részecskék belső szerkezete, nem törnek össze: ugyanazok a részecskék repülnek tovább, csak kicsit megváltozott irányba, mint az ütközés előtt. A részecskegyorsítós kísérletekben mérik a rugalmas proton-proton és proton-antiproton ütközések fizikai jellemzőit. Az ilyen ütközések ún. önhasonlósági tulajdonságára sikerült fényt derítenünk. Ezzel azt tudtuk bizonyítani, hogy a proton-proton ütközések jellemzői nem egyeznek meg a proton-antiproton ütközések jellemzőivel. Ebből következik, hogy léteznie kell olyan kölcsönhatást közvetítő részecskének, amely eredményezhet ilyen eltérést az erős kölcsönhatás tartományában. Ez a részecske pedig az átalunk vizsgált magas energiák esetén kizárólagosan csak az odderon lehet.
– Az önök – négyen magyarok és egy svédországi kutató – közös munkájának eredménye a mostani, nagy visszhangot kapott publikáció, az odderon létezésének a bizonyítása. A részecskegyorsítók nyilvános mérési eredményeit használták fel ehhez a kutatáshoz?
– Az adatokat a Svájc és Franciaország határán elhelyezkedő Európai Nukleáris Kutatási Szervezet LHC gyorsítójában, illetve az Amerikai Egyesült Államokban, a Fermi Nemzeti Laboratórium TEVATRON gyorsítójában mérték. Az általunk felhasznált adatok mindenki számára elérhető, publikus adatok. Mi új mérést nem végeztünk, csak az általunk kitalált, új módszerrel a már meglévő adatokból mutattuk ki az odderon létezését.
Leszek Łukaszuk nevű lengyel és Basarab Nicolescu nevű román fizikusok 1973-ban megírt elméleti munkájukban javasolták először az odderont. Ők már akkor úgy gondolták, hogy léteznie kell egy ilyen részecskének, de csak most, 48 év elteltével sikerült rá kísérleti bizonyítékot is találni.
– Ezt a magas szintű kutatómunkát a világhálón fellelhető adatoknak köszönhetően itthonról is lehet végezni? Mennyi időt tartózkodik Nagydobronyban, és mennyit Budapesten?
– A koronavírus-járványnak „köszönhetően” egy éve sokat vagyok itthon. 2020-ban, pont március közepén hazajöttem, és szeptemberig Nagydobronyban voltam. Minden elektronikusan történt, a tanulás, a vizsgázás. November végétől megint itthon vagyok, azóta ugyancsak a világhálón keresztül történő oktatásban és kutatásban veszek részt. A jövő héten vissza kell mennem Budapestre, de ügyintézés miatt, nem a tudományos munkámmal vagy a tanulmányaimmal kapcsolatosan. Egyébként a mostani kutatás során mi Skype-on tudtunk egymással értekezni, megbeszélni a teendőket, a megkapott eredményeket. Ehhez a kutatómunkához csak internetre és számítógépre volt szükség, ami itt, Nagydobronyban ugyanúgy megvan. Természetesen, ha olyan jellegű lenne a munkám, hogy valamilyen műszeren kellene mérést folytatni, akkor amellett ott kellene lenni. Szerencsére ez esetben már dokumentálva voltak az adatok, és mi öten a számítógépünkön tudtunk dolgozni – lehettünk volna a világ bármelyik pontján. A technológiai fejlődésnek köszönhetem, hogy már ungvári egyetemistaként is be tudtam ilyen kutatásokba kapcsolódni, itthonról. Ez nagy plusz volt. Szeretek utazni, de az utazásra elő kell teremteni az anyagi feltételeket és egyebeket is. Az olyan elméleti kutatásokat, amelyeket eddig csináltam, itthonról is lehetett, csak a számítógépem, az időm és a kitartásom kellett hozzá.
– Milyen tervei vannak? Valóban jól gondolta felvételizőként, hogy fizikusként könnyen el lehet helyezkedni?
– Bár már látom, hogy biológusként és történészként is lehet érvényesülni, egyáltalán nem bántam meg, hogy felvételizőként mégis a fizikát választottam. A fizika által betekintést nyerhettem a világegyetem működésébe, az azt uraló alapvető törvényekbe. Emellett az elhelyezkedési lehetőségek a tudományos pályán kívül is valóban sokrétűek. A doktori cím megszerzése után szeretnék néhány évet külföldön tölteni, ezzel még több tapasztalatot és egy kis presztízst is szerezni a szakmán belül. Utána a családhoz, rokonokhoz, barátokhoz minél közelebb szeretnék majd élni, elhelyezkedni. Ezzel együtt olyan munkahelyet szeretnék választani, ahol továbbra is foglalkozni tudok majd a tudomány azon ágával, melyet jelenleg is művelek.
A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön – állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai.
A meteoritok által több mint négymilliárd éve a Földre juttatott ásványokat régóta kulcsfontosságú alkotóelemnek tartják az élet kifejlődéséhez. Tudósok régóta feltételezik azt is, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival érkezett a fiatal Földre.
A leedsi kutatók most megállapították, hogy a villámcsapások ugyanolyan fontos szerepet játszottak ebben, mint a meteoritok – olvasható az egyetem közleményében. A tudósok szerint ez azt mutatja, hogy az élet kialakulhat a Föld-szerű bolygókon bármikor, ha megfelelőek a légköri feltételek.
A kutatók egy különösen nagy és érintetlen fulguritot vizsgáltak, ez az üvegszerű ásványi anyag akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri a földet. Ez az ásványminta 2016-ban keletkezett, amikor az amerikai Glen Ellyn egyik ingatlanjába villám csapott, és a fulguritot a közeli Wheaton Főiskolának adományozták. A kutatók eredetileg a fulgurit keletkezését vizsgálták, de meglepődve fedezték fel, hogy a mintában nagy mennyiségű szokatlan schreibersit, vagyis foszfornikolvas van, amelyet eddig csak meteorvasban találtak. A foszfor létfontosságú az élethez és fontos szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig. A fiatal Föld felszínén a foszfor csak olyan ásványokban volt, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni.
„Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres ‘meleg kis pocsolya’ evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk ebben a fulguritban” – magyarázta Benjamin Hess, a leedsi kutatás vezetője, aki egyben a Yale Egyetem doktorandusza. Villámcsapások rendszeresen érik a Földet, ami azt jelenti, hogy az élet keletkezéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Valószínűleg még fontosabb, hogy ezek szerint az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon lehetséges marad azután is, hogy a meteoritbecsapódások ritkábbá válnak – tette hozzá a kutató.
A tudósok becslése szerint a villámcsapások által keletkezett foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt, ez a legkorábbi ismert mikrofosszíliák kora. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a villámcsapások kevésbé pusztítók, mint a meteoritbecsapódások, ezért kevésbé avatkozhattak bele azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek az élet kialakulásához vezettek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön - állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1616016000
[modified] => 1616009461
)
[title] => A villámcsapások létfontosságú szerepet játszottak a földi élet eredetében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49560&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49560
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 49561
[image] => Array
(
[id] => 49561
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam.jpg
[original_lng] => 666048
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1616002261:10
[_thumbnail_id] => 49561
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2111
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre) vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született gyerekeknél, akik már születésüktől fogva digitális eszközökkel vannak körülvéve, ez megváltozott. Ez az átalakulás hosszú távon pedig jelentősen megváltoztathatja a világunkat – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából.
A teljes kép gyors felmérése (vagy az úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat. Az ELTE kutatói szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél.
Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.
Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt óvodás gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott (a gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem). „Az eredmények szerint 6 perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassák a figyelmi teszten. Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” – mondta Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője.
A szakemberek úgy összegeztek, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk. Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokat is magával vonhat. Aggódni ugyanakkor nem biztos, hogy kell.
„A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor” – mondta Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa.
(hvg.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre) vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615046400
[modified] => 1615045214
)
[title] => Szokatlan jelenség tapasztalható a mobilozó gyerekeknél
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=48049&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48049
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48050
[image] => Array
(
[id] => 48050
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon.jpg
[original_lng] => 59478
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/gyerek-mobiltelefon.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615038015:4
[_thumbnail_id] => 48050
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2104
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Fogászatban használt röntgenkészülékkel lestek be 17. századi, bontatlan levelekbe brit kutatók, akiknek a világon elsőként sikerült elolvasniuk a reneszánsz kori Európából származó néhány lezárt levelet anélkül, hogy felbontották vagy bármilyen módon megrongálták volna a dokumentumokat.
A szakemberek a londoni Mária Királynő Egyetem fogászati kutatólaboratóriumában kifejlesztett röntgen-mikrotomográffal vizsgáltak meg olyan bontatlan leveleket, amelyeket egy 17. századi postai láda rejtett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A küldemények feladói különleges lezárási technikákat alkalmazva érték el, hogy maga a levél szolgáljon saját borítékjául. Az ilyen leveleket eddig csupán úgy tudták tanulmányozni és elolvasni a kutatók, hogy felbontották őket, gyakran megrongálva a történelmi dokumentumokat.
A kutatók úgy tervezték meg a szóban forgó röntgenkészüléket, hogy példátlan érzékenysége révén feltérképezze a fogak ásványianyag-tartalmát, ami óriási jelentőségű a fogászatban. A műszer érzékenysége azonban lehetővé teszi a vizsgált levelek megírásához használt tintában lévő apró fémrészecskék észlelését is.
Az elkészült röntgenfelvételeken a kutatók számítógépes algoritmusokat alkalmazva azonosították és elkülönítették az összehajtogatott levelek egyes rétegeit, majd „virtuálisan kibontották” a dokumentumokat.
Az egyik levél 1697. július 31-i keltezésű. Az írója egy bizonyos Jacques Sennacques, aki egy gyászjelentés hitelesített másolatát kéri Hágában élő unokatestvérétől, a kereskedő Pierre Le Pers-től. A szakemberek szerint a levél lenyűgöző bepillantást enged az európai történelem egy viharos időszakában élő átlagemberek mindennapjaiba.
A kutatók a Nature Communications című folyóiratban ismertették eredményeiket.
A lakossági antitestvizsgálatok már egyértelműen jelzik a koronavírus elleni oltás hatékonyságát – ismertetették csütörtökön vizsgálati eredményeiket brit kutatók.
A patinás Imperial College London egyetem által rendszeresen elvégzett valós idejű közösségi járványterjedési felmérések (Real-time assessment of community transmission, REACT-2) legfrissebb, január 26. és február 8. közötti fordulójának adatai szerint az ebben az időszakban elvégzett antitestvizsgálatok azt mutatják, hogy Pfizer/BioNTech-oltóanyag mindkét adagjának beadása után a felmérésbe bevont önkéntesek átlagosan 91 százalékának szervezetében volt kimutatható vérvizsgálattal a koronavírus ellen termelődő antitestek jelenléte.
Az átlagon belül a 60 évesnél fiatalabb beoltottak 95,5, a 80 év felettiek 88 százalékának szűrővizsgálata jelezte az antitestek termelődését az oltás két dózisának beadása után.
Brit kutatók összefüggést találtak bizonyos szakmák, munkakörök és az erős alkoholfogyasztás nagyobb valószínűsége között.
A kapcsolatot a 40-69 éves korosztályban mutatták ki a BMC Public Health című szaklap friss számában megjelent tanulmány készítői.
A Liverpooli Egyetem kutatói azt találták, hogy az ipari és építőipari szakmunkák esetében a legvalószínűbb az összefüggés az erős alkoholfogyasztással, a diplomás foglalkozások – többek között orvos, tanár – esetében kevésbé valószínű a kapcsolat.
Az Egyesült Királyságban a kocsmárosok és vendéglősök, a kőművesek és az ipari takarítók munkaköre függött össze az erős alkoholfogyasztás legnagyobb esélyével. A legkisebb összefüggést a lelkészek, a fizikusok, a geológusok, a meteorológusok és az orvosok esetében találták.
A foglalkozás és az alkoholfogyasztás kapcsolatát a brit Biobank egészségügyi adatbázis 2006 és 2010 között toborzott résztvevői közül 100 817 felnőttön vizsgálták, átlagéletkoruk 55 év volt. A résztvevők beszámoltak foglalkozásukról, valamint a hetente és a havonta megivott alkohol mennyiségéről. A nőknél az számított erős fogyasztónak, aki hetente több mint 35 egységnyi, a férfiaknál, aki heti 50 egységnyi alkoholnál többet ivott. Egy egységnek Nagy-Britanniában 10 milliliter (8 gramm) tiszta alkohol számít.
A kutatók azt is megállapították, hogy a foglalkozás és az erős alkoholfogyasztás összefüggése eltérő a nők és a férfiak esetében. Az ipari vagy építőipari szakmunkák a férfiaknál kapcsolódtak az erős alkoholfogyasztás valószínűségéhez, a nőknél a vezetői-menedzseri munkakörök. Az erős alkoholfogyasztás a férfi lelkészek, orvosok és várostervezők körében volt legkevésbé valószínű, a nőknél ezek a foglalkozások az iskolatitkár, a biológus, a biokémikus és a fizioterapeuta voltak. „A nők és férfiak között megfigyelt, foglalkozás és alkoholfogyasztás kapcsolatát érintő különbségek jelezhetik, hogy a munkakörnyezet, a nem és más bonyolult tényezők hogyan befolyásolják az alkohollal való kapcsolatot” – mondta Andrew Thompson, a tanulmány egyik szerzője.
Egy belső WHO-dokumentum alapján úgy tűnik, a kínaiak a pandémia első hónapjaiban nem siettek a vírust kutatni, és a hozzájuk érkező szakértőknek is alig adtak át adatokat – olvasható az inforádió honlapján.
Alig jutott új információhoz a vírussal kapcsolatban az a szakértői csoport, amely tavaly július 10. és augusztus 3. közt Kínában járt, sőt, semmilyen írásos dokumentumot nem kaptak kézhez a kínai féltől ott töltött heteik során, írja a The Guardian. A kétoldalas, belső használatra született dokumentum Peter Ben Embarek és csapata korai látogatását írja le, megvilágítva azt, milyen nehézségekbe ütköztek, amikor igyekeztek felgöngyölíteni a történések láncolatát.
A dokumentumot, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem kívánt kommentálni, azután tekinthették meg a The Guardian újságírói, hogy az Amerikai Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a kínai félnek a vizsgálatban tanúsított segítőkészségével kapcsolatosan. Arra is felszólították az országot, hogy tegye nyilvánossá minden, a járvánnyal kapcsolatos adatát, hogy valódi közreműködő legyen egy átlátható és alapos vizsgálatban.
Előzetesen vizsgálódtak
A tavaly nyári utazás az idén év eleji WHO-missziót megelőzően igyekezett feltárni, hogy mi mindent tudott meg eddig a kínai fél a koronavírus eredetéről. Két hét karantén után tíz napig tartottak a találkozók a releváns szervekkel, köztük a nemzeti egészségügyi bizottsággal, a piacszabályozás állami felügyeletével, a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztériummal, valamint más ügynökségekkel, beleértve a Vuhani Virológiai Intézetet.
„A kínai kollégákkal folytatott megbeszéléseket és prezentációkat követően úgy tűnik, hogy 2020 januárja óta keveset tettek a Vuhan körüli járványügyi vizsgálatok terén. A szóban elmondott adatok részletesebbek voltak, mint azok, amelyeket a sürgősségi bizottsági üléseken 2020 januárjában bemutattak. Nem készültek PowerPoint-prezentációk, és nem osztottak meg velünk dokumentumokat sem” – írja a jelentés.
Tavaly augusztusban Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzetekkel foglalkozó programjának vezetője a következőket mondta el a nyári látogatás kapcsán: „Fontos, hogy a munka folytatódjon, de számos előzetes tanulmányt is el kell végezni. Kínai kollégáink alaposan megvitatták ezeket szakértői csapatunkkal, reméljük, hogy ezek a kutatások a lehető leghamarabb elkezdődnek.”
Kérték, de nem kapják
A januári WHO-látogatás is megkérdőjelezte a kínai fél együttműködési hajlandóságát, mivel nyers adatok helyett csak összefoglalókat adtak a szakértőknek. Dominic Dwyer ausztrál fertőzőbetegség-szakértő, a csoport egy tagja szerint az anonimizált nyers adatok átadása bevett gyakorlat járványkitörések esetén, a nyers adatok pedig kulcsfontosságúak lehetnek, mivel a kezdeti 174 esetnek csak felét tudták a vuhani vizes piachoz kötni. „Ezért kértük folyamatosan a nyers adatokat. Hogy miért nem kaptuk meg, azt nem tudom kommentálni” – fogalmazott.
Korai adatok kellenek a megértéshez
A WHO egy szóvivője a lapnak eljuttatott közleményben a következőket írta: a szervezet folyamatosan hangsúlyozza a kínai fél felé a legkorábbi időkre visszamenő adatok megértésének lényegességét. Ahogy írta, a nyári látogatás a kínai fél kezdeményezésére történt, majd ősztől kínai és WHO-s szakértők virtuális megbeszélések segítségével már együtt dolgoztak. Ezt követte az év eleji látogatás Vuhanban.
„A járvány kezdeti napjaiban prioritás az életmentés, a betegség megértése és az terjedés megakadályozása. Azt is gondoljuk ugyanakkor, hogy a járvány eredetének megértését már korán el kell kezdeni, amikor bizonyos nyomok könnyebben megtalálhatók” – tette hozzá.
Forrás: The Guardian/infostart.hu
[type] => post
[excerpt] => Alig jutott új információhoz a vírussal kapcsolatban az a szakértői csoport, amely tavaly július 10. és augusztus 3. közt Kínában járt, sőt, semmilyen írásos dokumentumot nem kaptak kézhez a kínai féltől ott töltött heteik során.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1614177540
[modified] => 1614164700
)
[title] => WHO-jelentés: Kína alig tett valamit a járvány eredetének felderítésére
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46961&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46961
[uk] => 47008
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 46962
[image] => Array
(
[id] => 46962
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who.jpg
[original_lng] => 232694
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kina-who.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614174531:3
[_thumbnail_id] => 46962
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 4786
[translation_required_done] => 1
[_oembed_050a75d904d5d63fe8129d8d5ae01e2e] =>
[_oembed_time_050a75d904d5d63fe8129d8d5ae01e2e] => 1617211916
[_oembed_ff357f27b5496a7337962375d56ff81b] =>
[_oembed_time_ff357f27b5496a7337962375d56ff81b] => 1620441095
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Israel authorized Pfizer’s Covid-19 vaccine for vulnerable children 5 to 11 years old, as cases of the highly contagious Delta variant rise sharply https://t.co/5ATbFgObLg
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
