Az államalapítás tiszteletére magyar nemzeti színű fényfestést kapott Csungking egyik legmagasabb felhőkarcolója. A kínai metropolisz ezer szállal kötődik Magyarországhoz, a barátságos gesztusnak pedig már három éves hagyománya van a városban.
2020. augusztus 20-án este magyar zászló lobogott a világ legnépesebb városának, Csungking központjának legmagasabb felhőkarcolóján (ott hat órával jár előbb az óra, mint Magyarországon). A kivilágított épület ad otthont a magyar konzulátusnak is. A kínai metropolisz vezetése a magyar államalapítás és a magyar kunzulátus megalapításának tizedik évfordulója előtt tisztelgett a fényjátékkal. Az esemény Magyarország Csungkingi Főkonzulátusának kezdeményezésére valósult meg immár harmadik alkalommal.
A 33 milliós kínai város ezernyi szállal kötődik Magyarországhoz, a gazdasági és kulturális együttműködés ebben a régióban a legerősebb. A termálvizekben bővelkedő kínai tartomány magyar szakemberek segítségével fejleszti turisztikai programját.
Forrás: origo
[type] => post
[excerpt] => Az államalapítás tiszteletére magyar nemzeti színű fényfestést kapott Csungking egyik legmagasabb felhőkarcolója. A kínai metropolisz ezer szállal kötődik Magyarországhoz, a barátságos gesztusnak pedig már három éves hagyománya van a városban.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1598135400
[modified] => 1598087103
)
[title] => Magyar nemzeti színekkel világítottak ki egy kínai felhőkarcolót(videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=26379&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 26379
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 26490
[image] => Array
(
[id] => 26490
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo.jpg
[original_lng] => 85447
[original_w] => 644
[original_h] => 483
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo.jpg
[width] => 644
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo.jpg
[width] => 644
[height] => 483
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo.jpg
[width] => 644
[height] => 483
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo.jpg
[width] => 644
[height] => 483
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/kina-felhokarcolo.jpg
[width] => 644
[height] => 483
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1598076304:4
[_thumbnail_id] => 26490
[_oembed_fda5e043c4360d280f1ff1a0d4cdf9cd] =>
[_oembed_time_fda5e043c4360d280f1ff1a0d4cdf9cd] => 1598041676
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 5600
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ad9423c773ad82f5a7e87e0e695d1d2a] =>
[_oembed_time_ad9423c773ad82f5a7e87e0e695d1d2a] => 1598124608
[_oembed_fd6ff7ada472f3d6bfb7bb14a7c9a015] =>
[_oembed_time_fd6ff7ada472f3d6bfb7bb14a7c9a015] => 1598499087
[_oembed_a9f2b0a807c2ac27436674b0fd671080] =>
[_oembed_time_a9f2b0a807c2ac27436674b0fd671080] => 1600475845
[_oembed_a13206d17cb09a061ee7d7c399659f75] =>
[_oembed_time_a13206d17cb09a061ee7d7c399659f75] => 1604718894
[_oembed_e62dc2cff691bf57091d0fb274db91f0] =>
China sends world's first 6G test satellite into orbit
A ptychoparioid trilobite Phantaspis auritus gen. et sp. nov. from the middle Cambrian (Miaolingian, Wuliuan) Mantou Formation, Longgang section, Shandong Province, North China. Scale bars 5 mm
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
109 kids. 109 kids have been killed by Russians since the day one of full-scale Russian invasion of Ukraine.
Empty prams on Rynok Square today symbolize the lives of little angels. They are now defending Ukraine’sky instead of decisive actions of the world. pic.twitter.com/x4sIs8fAbh
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Orbán Viktor miniszterelnök a hagyományos augusztus 20-ai tisztavatás keretében adta át a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét, a budapesti Alkotmány utcában. Az emlékhely átadását korábbra tervezték, ám a koronavírus járvány miatt végük Szent István ünnepnapján került rá sor. A miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott: kétségek gyötörnek bennünket az európai civilizáció jövője miatt, de mi magyarok, hasonlóan a többi közép-európai néphez, életünket egy megújított keresztény világban képzeljük el.
Augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat arra: a saját otthont, földet hazát nyújtó önálló államiság, a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota – mondta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében, és kiemelte, hogy egy népnek, aki saját hazára vágyik, és saját szokásai szerint akarja berendezni életét, a szabadságáért minden percben meg kell küzdenie, akkor is, ha ez nem mindig nyilvánvaló.
A kényelem, a szűklátókörűség, a politikai könnyelműség, az élj a mának, a „neked minden jár itt és azonnal”, ezek mind a történelem rendre visszatérő veszedelmei – sorolta a kormányfő, majd hozzátette: ez emeli a magyar történelem legmagasabb pontjára államalapítóink tetteit.
Ritka kegyelem, ha egymást követő nemzedékek minden stratégiai döntése helyesnek bizonyul – fogalmazott Orbán Viktor, aki visszatekintett őseinkre: a Kárpát-medencét Eurázsia legvédhetőbb szállásterületét vették célba. Vándorlás helyett letelepedést, latin szövetség helyett központosított államot, nomád hitvilág helyett a nyugati kereszténységet választották. A helyi népeket meghódították, a ránk törő nyugati birodalmi hadakat szétzúzták, a belső lázadást letörték, és lélegzetelállító országépítésbe kezdtek.
Micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény! Máig nem értjük honnan a tudás. Hála és köszönet! Mennyi tetterő, céltudat és vitézség kellett ahhoz hogy mi ma itt éljünk – tette hozzá a miniszterelnök.
Tudjuk, hogy hazánk válságos pillanatiban a megsemmisülés szakadékának szélére szorulva újra és újra utat tör magának és buzog a ki tudja honnan felsereglő magyar. Ezért lesz újra dicsőség – hangsúlyozta a tisztavatásra felsorakozottaknak Orbán Viktor, aki a felavatott tisztekhez külön is szólt.
Ma még kevesen tudják, hogy mennyire fontos szerep vár Önökre, nemcsak fegyvereink gyarapodó ereje miatt. Orbán Viktor kiemelte: az élet kötelesség, és a korszellemmel szemben ezen áll vagy bukik Magyarország jövője.
A miniszterelnök arról beszélt, ez az igazság tölti majd meg lélekkel a mai gazdasági gyarapodást, és ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe. A kormányfő hangsúlyozta, az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el, nem kínozzák értelmetlen vágyak, nem hálózza be az éhes önzés.
Önök mától egy férfieszményt, a kötelességét fegyverrel, és ha kell élete árán is teljesítő katonáét testesítik meg számunkra – mondta Orbán Viktor az újonnan avatott tiszteknek. A miniszterelnök úgy fogalmazott: minél kevesebben vannak, akik teljesítik kötelességüket, másoknak annál inkább kell. Ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre – húzta alá a kormányfő. A miniszterelnök az ország nevében megköszönte az új tisztek szüleinek, hogy ilyen derék hazafiakat adtak Magyarországnak.
Ma átadjuk és felszenteljük az összetartozás emlékhelyét – folytatta Orbán Viktor, és hozzátette: A trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességünket teljesítettük.
Európa, sőt a teljes Nyugat sem képes többé maga felé irányítani a világgazdaság erőforrásainak áramlatait, ezért erőpróba előtt állunk – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: vissza kell találni Európának a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és a felelős életvezetés világába.
Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint a trianoni békediktátum századik évfordulóján, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszterelnök hangsúlyozta: „kétségek gyötörnek bennünket az európai civilizáció jövője miatt, és a kontinens országai széttartó irányban haladnak. A nyugat lemondott a nemzet erejéről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a keresztény Európáról” – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: ehelyett migrációval, nyitott társadalommal és szivárványos családokkal kísérleteznek.
Orbán Viktor szerint Közép-Európa népei viszont a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget és a keresztény értékeket helyezik középpontba. Ezért megvédjük határainkat, és migránsok helyett saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: a nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben.
A kormányfő szerint a kontinens egyik fele sem kényszerítheti a másikra saját világlátását.
A közép-európai népek, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, meg kell, hogy találják az együttműködés útját, ami garantálja önállóságukat, de hozzájárul az európai egységhez is. Ez csak akkor lehetséges, ha megértjük hogy Közép-Európát nekünk közép-európaiaknak kell megszervezni – mondta a miniszterelnök, és kiemelte: nem vezet jóra, ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, mert az megosztottsághoz, alávetettséghez vezet, és így értékes munkánk hasznait mások szedik le.
Orbán Viktor szerint évszázadok óta nem kínálkozott ilyen esély hogy a közép-európai népek számára, hogy lengyel vezetéssel a Balti tengertől a Balkánig maguk szabják meg sorsukat. A csillagok szerencsés együttállása azonban nem tart örökké – figyelmeztetett Orbán Viktor.
Szembenéztünk és számot vetettünk: e száz év tanulságait súlyosaknak és messze hatónak éreztük, előle ki nem térhettünk. De a száz év magánya véget ért – mondta.
Felmérve az előttünk álló évtizedeket, bejelentettük a szuverenitás, szabadság és a közös érdekre alapozott érdekeltségünket és részvétvételi szándékunkat. Mi magyarok ma a túlélés bajnokaiként állunk a történelem színpadán – hangsúlyozta a kormányfő, aki kiemelte, hogy olyan erővel kell erről szólni, ami a Kárpát-medence legtávolabbi zugáig, sőt azon is túl elhallatszik.
Magyarország nemcsak túlélt és megmaradt, de zászlóit magasra emelve győzelemre áll. Száz verejtékes év árán megértettük, soha többé nem engedhetjük meg maguknak a gyengeség luxusát – nyomatékosította.
Ünnepi beszédében kiemelte: a megmaradásnak és túlélésnek is törvényei vannak, amiket fel kell vésni hazánk tartóoszlopaira:
Haza csak addig van, amíg van aki szeresse.
Minden magyar gyermek, újabb őrhely.
Az igazság erő nélkül keveset ér.
Csak az a miénk amit meg tudunk védeni.
Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük.
Határa csak az országoknak van, a nemzetnek nincs.
Egyetlen magyar sincs egyedül.
Ez a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának könnyekkel és vérrel kiizzadt hét törvénye. Hozzátette: miközben mi idehaza ünnepelünk, Európa hajója éppen megfeneklett. Véget ért az európai népek megkérdőjelezhetetlen szellemi és technikai fölénye.
Az avatási ünnepségen Orbán Viktor arról beszélt, hogy ez az emlékhely összekapcsol bennünket. Hangsúlyozta, hogy közös örökösei vagyunk mindannak, amit őseink a Kárpát-medencében felépítettek. Ez az örökség minden magyaré, bárhol is éljen a világban. Legyünk rá büszkék és tegyük hozzá a magunkét! – hangsúlyozta.
“Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok” – zárta beszédét Orbán Viktor.
Március 15. Az egyik nemzedék helytállása és hősiessége adja az erőt a következő nemzedéknek // March 15. The perseverance and heroism of a generation gives strength to the upcoming generation
COVID 2/147. 2,5 millió honfitársunk beoltva. Újraindulhatnak az üzletek és a szolgáltatások! // 2.5 million Hungarians vaccinated. Shops and services can reopen!
Kedves Maszk, goodbye! Megvan az ötmilliomodik beoltott, közterületen nem kell többé maszkot viselni // Dear Mask, goodbye! We have vaccinated 5 million Hungarians. Mask-wearing is no longer obligatory in public spaces
Egész napos virtuális megemlékezésen vehettünk részt a közösségi média oldalán Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó szervezésében. A versmondó június 4-re, a nemzeti összetartozás napjára hirdetett online eseményében szerte a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is csatlakoztak művészek, egyházi képviselők.
Az egész napos online kulturális műsorban szűkebb pátriánkat Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze, a Kovács család Váriból, Lőrincz P. Gabriella versmondó, valamint a beregszászi központú Sodró népzenei együttes képviselte. A kárpátaljai művészek előadásában a próza, a néptánc, a népzene és hazafias gondolatok elevenedtek meg.
Az ünnepi műsorban Kárpátaljáról Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke mondott köszöntőt, aki beszédében kiemelte: „Ma erőt kell meríteni ezen évfordulóból. Hiszen száz évnyi megaláztatás, meghurcoltatás után is a megtört nemzettudat és nemzeti büszkeség új erőre tudott kapni.” Az elnök beszélt arról is, hogy közel 10 éve, hogy a Magyar Országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjának nyilvánította, s ezáltal a magyar nemzet újra egységbe kovácsolódhatott. Balogh Lívia szerint fontos az, hogy ne csak emlékezzünk, hanem tegyünk is azért, hogy élő kapcsolatok alakuljanak ki a nemzetrészek között. „Tégy azért, hogy közelebb kerüljön magyar a magyarhoz, hogy megismerjük egymást, hogy tájegységeknek, falvaknak ne csak nevük, hanem arcuk is legyen, ahol egy-egy ismerőshöz, baráthoz kötnek az emlékek” – emelte ki.
Kótyuk Zsolt tiszasalamoni református lelkész elmondta: „Isten az, aki meghatározta a népek, nemzetek életet és határait. Isten kezéből kell ezért elfogadnunk azokat a határokat, amelyek között élünk, és előre tekintünk az ige útmutatására. Hiszen ő az, aki megőriz és megtart, bárhol is legyünk. Ő az, aki küldetést ad számunkra, hogy magyarként, emberként építsük saját közösségünket. Június 4-én nemcsak vissza, de előre is tekintünk, hogy megértsük, mi a feladatunk ebben a világban.”
Gál Natália színésznő Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versének egy részletét tolmácsolta a közönség felé, míg a mezővári Kovács család Bodnár Éva Fohász a hazáért című megzenésített versét adta elő. Lőrincz P. Gabriella költő Kegyelem című saját versét szavalta el. Az ismert kárpátaljai Sodró népzenei együttes egy egészen különleges helyszínről, a Vereckei-hágó honfoglalási emlékművétől jelentkezve nagydobronyi táncokat adott elő a közönség számára.
A különleges online alkalomra versmondók, népdalénekesek, néptáncosok, mesemondók, katolikus papok és református lelkészek egész nap videoüzenetekkel készültek a nemzeti összetartozás napjára Felvidéktől Drávaszögig, Kárpátaljától Délvidékig és Muravidékig, Kanadától Erdélyig.
A nemzeti összetartozás napjára Kárpát-medencei méretű néptáncos megmozdulás született. Több mint háromszáz táncos kisfilmmel üzent egymásnak a néptáncos szakma határon innen és túl az Összetartozunk 100folk című esemény keretén belül.
Június 4-én mutatták be azt a közel félórás kisfilmet, melyet Sztanó
Hédi, a Hagyományok Háza munkatársa és Pál István Szalonna, a
Hagyományok Háza művészeti vezetője szerkesztett. A közel félórás
néptáncos kisfilmben az anyaországi és határon túli, elszakított
területek tájegységeinek táncain túl azon hűséges, más nemzetiségek
táncai is láthatóak, akik szolidaritásukat fejezték ki a magyar nemzet
számára a száz évvel történt igazságtalan események kapcsán.
A felhívás ötlete a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes egyik
táncosának fejéből pattant ki, melyet aztán a Szombathelyi ELTE SEK
Szökős Néptáncegyüttessel közösen valósítottak meg. Az online
kezdeményezésben minden csalatkozni kívánó együttesnek 1-2 perces
kisfilmet kellett készítenie, melyben egy táncot mutatnak be – ezzel
kifejezve az együvé tartozást. (Lehetett ezt párban, vagy ahol a
karantén körülmények engedték, együttesi formában is.) Az eseménynek
olyannyira nem várt sikere lett, hogy több mint háromszáz kisfilm
érkezett szerte a Kárpát-medencéből.
Varga Albin, a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes vezetője így
nyilatkozott: „Nagyon-nagyon jó volt látni a táncosokat, a táncokat, a
sok gyönyörűséges helyszínt, legyen az természeti vagy pedig épített
örökségünk a kassai dómtól az eplényi kastélyig, a jáki templomtól a
munkácsi várig. Tényleg csoda szépek, ezért ez egy különleges találkozás
lett.”
Vidékünket a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncosai, Váradi Enikő és
Orosz Péter képviselték a kezdeményezésben, akik előadásában viski
táncokat láthatunk a munkácsi vár lábainál a színvonalas kisfilmben,
melyet Gazdag Misi készített. Az előadásban zenei kísérettel
közreműködött a Sodró együttes.
Váradi Enikő lapunknak elmondta: „Bár a körülmények nem tették
lehetővé, hogy erre a centenáriumi eseményre együtt, közösségben
emlékezzünk. Azt gondoljuk, hogy ez a kezdeményezés – még ha az online
térben, de – lehetőséget biztosított arra, hogy a Kárpát-medence
bármelyik pontjában élő nemzettársunk egy tánccal kinyilváníthassa, hogy
száz év után is összetartozunk. Másfelől ez a kezdeményezés azt is
bemutatta, hogy a magyar kultúra egyetemessége a határon túli magyarság
kultúrájával teljes. S ennek a reprezentálására a magyar népművészet,
ezen belül a néptánc az egyik legjobb módja, hiszen sokszínű kulturális
örökséggel bír.”
A beérkezett videók számára egy online térképet is létrehoztak a
szervezők, amelyen most is megtekinthetőek a kisfilmek az
Összetartozás100folk Facebook-oldalon.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban is fellobbant a magyar nemzet összetartozását szimbolizáló őrtűz, amellyel a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség világméretűvé nőtt kezdeményezéséhez csatlakoztak.
Június 3-án Nagypaládon a nemzeti összetartozás napjáról és a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáról emlékeztek meg szűk körben, ahol Barta József, a KMKSZ alelnöke hangsúlyozta: „Június 4-én minden magyar szíve együtt dobog. Bár 1920-ban megpróbálták ellehetetleníteni Magyarországot, az elmúlt 100 év után mégis meghatározza a közép-európai és az európai politikát, valamint befolyással van Európa jövőjére.”
Az alkalom a Himnusz eléneklésével kezdődött, ezt követően Molnár László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kulturális titkára köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta, hogy bár a körülmények nem tették lehetővé, hogy nagy létszámban méltassák a nemzeti összetartozás napját, a KMKSZ fontosnak tartotta, hogyha szűk körben is, de megyeszerte megemlékezzen a centenáriumról.
Barta József alelnök beszédében megjegyezte: Trianon fájdalmas és örömteli is egyben. A politikus szerint a békediktátummal nemcsak Magyarországot csonkították meg, hanem az emberek lelkében és önérzetében is károkat okoztak; nemcsak egy területet téptek szét, hanem mindazt, ami évszázadok alatt összeforrt és összetartozott. A békediktátum szerzői vétettek és tévedtek. Vétettek, mert törvénytelenül és igazságtalanul, embertelenül jártak el a magyar nemzettel szemben, és tévedtek abban, hogy a békediktátum stabil, békés, új Európát hoz létre, hiszen rövid időn belül bekövetkezett a második világégés. Tévedtek a szövetségesek abban is, hogy ha egy országot úgy megcsonkítanak, mint Magyarországot, akkor az abba összeroppan, belepusztul, és a nagy történelmi múlttal rendelkező büszke magyar nemzet végleg eltűnik majd a történelem színpadáról. Nem következett be ez sem, Magyarország száz év után is erős, stabil, fejlődő pályán lévő európai ország, amely meghatározza nemcsak a közép-európai, de az egész európai politikát is, és Európa jövőjére is befolyással van.
A KMKSZ alelnöke felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy száz év elteltével a magyar nemzetpolitikának nagyon fontos része, hogy az anyaországon kívül rekedt nemzetrészek szülőföldjükön magyarként megmaradjanak, boldoguljanak és megerősödjenek. „A nemzeti kormány a nemzet akaratából a magyar nemzet újraegyesítésén dolgozik határrevízió nélkül, a határon átnyúló és a határ menti kapcsolatok erősítésével, békés úton” – emelte ki. Szerinte a nemzetpolitikának egyik kulcskérdése Kárpátalja, amely a legnehezebb gondokkal küzd, hiszen a gazdasági problémákon túl kisebbségi jogainak megőrzéséért harcol.
A beszédet követően Oroszi Kármen, a helyi magyar iskola tanulójának előadásában Hangai Sándor Az én térképem című vers hangzott el, majd Bornemissza Emesével közösen a Tartsd magad, nemzetem! című dalt énekelték el. Végül a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet.
Az esemény a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezetének szervezésében valósult meg.
A Kárpát-medence valamennyi borvidékéről érkezett, jellegzetes helyi szőlőfajtákból készült fehérborok házasításából készíti el az Összetartozás borát a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete.
„Száz éve választják el egykori történelmi borvidékeinket egymástól országhatárok. Az évforduló alkalmából egy közös borban szeretnénk újra egyesíteni a Kárpát-medence szőlőterületeit. Felkérjük ezért a magyar borászokat, csatlakozzanak felhívásunkhoz, és készítsük el közösen összetartozásunk borát”
– áll a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete felhívásban.
A Czap Sándor felvidéki bortermelő ötlete alapján, a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én meghirdetett felhívás célja, hogy a Kárpát-medence összes borvidékéről összeállított fehér házasítást egy másik szimbolikus dátumon augusztus 20-án mutathassák be. A borból a tervek szerint 1100 litert palackoznak majd.
A programhoz bármely magyar bortermelő csatlakozhat száraz fehér, 2019-es évjáratú borával, amely jellegzetes kárpát-medencei szőlőfajtákból készült. Az érdeklődők az info@borhirado.sk email-címen regisztrálhatnak.
A közös bor arculatára a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete hamarosan szintén pályázatot ír ki.
A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség által kezdeményezett Összetartozásunk Tüze akcióra 73 ország 2551 településéről 6128-an jelentkeztek. Popovics Pál ötletgazda szerint ez minden várakozásukat túlszárnyalta. Az akció célja az volt, hogy a magyar érzelmű emberek, a világ bármely pontján egyszerre fejezhessék ki összetartozásunkat.
A tűzgyújtások helyszínein a résztvevők elénekelték a Himnuszt, elmondtak egy imát, népdalokat énekeltek, a megható pillanatokról készített fényképeket, videókat pedig feltöltötték a gyujtsukmeg.ma oldalra.
Június 4-én szerte a világon őrtüzek hirdették a nemzeti összetartozás napján. A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében – is fellobbant a magyar nemzet összetartozását szimbolizáló őrtűz.
A rossz idő ellenére is igen sokan gyűltek össze az emlékparkban, hogy tiszteletüket tegyék a magyarság történelmének egyik legnagyobb tragédiája előtt. Tíz évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává tette, s ezen az estén szerte a világban, de legfőképpen a Kárpát-medencében fellobbantak az összetartozást jelképező lángok.
A 20.20-kor meggyújtott, közel öt méter magas máglya a zuhogó eső ellenére is fényesen tündökölt, jelezve, hogy mi magyarok voltunk, vagyunk és leszünk!
A lobogó tűz körül az egybegyűltek elénekelték a nemzeti imádságunkat, a magyar Himnuszt. Emellett sokan hosszú percekig csodálták a tűz káprázatos játékát.
Ezt követően a heves eső elől fedezékbe húzódva, a szervezők jóvoltából finom falatok és családias hangulat várt mindenkit a zord idő ellenére.
Az ungvári járási Szalóka központjában lévő szabadtéri színpadnál – a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség felhívására – gyűltek össze az Árpád-kori község mai lakói, hogy magyar idő szerint 20 óra 20 perckor meggyújthassák a magyar nemzet összetartozását jelképező őrtüzet. A legelszántabb szalókaiakat ettől a zuhogó eső sem tántorította el.
A színpadról Halászné Kovács Mária, a helyi kultúrház
vezetője köszöntötte a megjelenteket, emlékeztetve mindenkit arra, hogy
1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon
palotában írták alá a trianoni békediktátumot. Az igazságtalan diktátum a
magyar nemzet történetének máig legnagyobb tragédiája. 2010-ben a
Magyar Országgyűlés nagy többséggel a nemzeti összetartozás napjává
nyilvánította június 4-ét, erre is emlékezünk a centenáriumon, és
reméljük, egykor Szalókán élt magyar őseink büszkék lennének ránk, a mai
megemlékezésünk miatt – fogalmazott a kultúrház vezetője.
A helyi gyerekek hazafias verseket szavaltak és magyarságunkban megerősítő dalokat énekeltek a szabadtéri színpadon. Majd levetítették a község magyarországi testvérvárosának televíziója számára készült, összetartozás napi műsort. A Püspökladányi TV műsorának elején Biró Sándor, Szalóka polgármestere beszélt arról a traumáról, amit Szalóka lakóinak át kellett élniük 1920-ban. Majd a helyi műkedvelő együttesek műsora, Fekete Erzsébet tanárnő és Bátori József megyei képviselő, a helyi egyház gondnokának gondolatai következtek.
Az egykor a térség fő közlekedési útvonalának számító Tisza folyó
partjára épült település ma is szögesdróttal van elválasztva az éltető
Tiszától. A kedvező helyre, egy Tisza-parti magaslatra, fokra települt
községből, a világtól elzárt zsákfalut csinált Trianon, amely ma is szín
magyar község, de Kárpátalja más településeihez hasonlóan az 1919-es
román katonai megszállást követően négy különböző országhoz tartozott az
elmúlt 100 évben. A száz évvel ezelőtti gyászos esemény miatt lettek a
szalókiak is – minden kárpátaljai sorstársukkal együtt – idegenek a
saját hazájukban.
