December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Decemberben, a november végi adatokhoz képest 37 585-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, ezek közül három ország, Olaszország (-125; -0,1 százalék), Franciaország (-245; -0,4 százalék) és Lengyelország (-315; -0,03 százalék) kivétel. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (+15 285; +1,2 százalék), Csehországban (+3705; +1 százalék) és Spanyolországban (+2255; +1,2 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 235 960), Lengyelország (955 110) és Csehország (369 330) biztosította. Ez a három ország a menedékes státuszok 59,8 százalékát biztosították.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a december végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (34,5), Bulgáriában (26.5), Észtországban (26.3), Litvániában (26,2) és Lengyelországban (26) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,6.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,2 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 20,6 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 880 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. Az előző hónaphoz képest 160-nal többet.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1707419340
[modified] => 1707408256
)
[title] => Több mint 4,3 millió ukrajnai menekült van az EU-ban, akik ideiglenes védelmi státuszt kaptak – Eurostat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=177778&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177778
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 175533
[image] => Array
(
[id] => 175533
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[original_lng] => 52270
[original_w] => 768
[original_h] => 512
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1707401056:5
[_thumbnail_id] => 175533
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1042
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 237295
[1] => 574946
[2] => 1995
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Eurostat
[1] => ideiglenes védelem
[2] => statisztika
[3] => ukrán menekültek
)
)
[1] => Array
(
[id] => 177229
[content] =>
Tavaly az Ukrán Nemzeti Bank bizonyos elvárásokat támasztott a külföldről érkező ukrán migránsok 2024-es visszatérésével kapcsolatban. Andrij Pisnij, a jegybank vezetője adatai szerint azonban a mai napig nem volt megfigyelhető ilyenfajta hazatérés, ellenkezőleg, a polgárok kiáramlását regisztrálták, számolt be az RBC-Ukrajine Pisnij tájékoztatójára hivatkozva.
Pisnij elmondása szerint a menekültek Ukrajnába való visszatérésére vonatkozó 2024-es előrejelzés óvatos volt, tekintettel az ország biztonsági kockázataira. De a helyzetet meghatározó kulcstényező – az ukrán állampolgárok asszimilálódása a befogadó országokban és a külföldi élethez való alkalmazkodásuk.
A menekültek idén várhatóan nem térnek vissza Ukrajnába
Szerhij Nyikolajcsuk, a Nemzeti Bank elnökhelyettese is megjegyezte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos kockázatok csak nőnek. Idén kismértékű növekedést jósol az ukrán menekültek számát illetően, de már jövőre a biztonsági kockázatok csökkenése esetén mintegy 400 ezer ember visszatérése várható. Emlékeztetőül, tavaly októberben a jegybank körülbelül 100 000 menekült hazatérését jósolta 2024-re, és körülbelül 700 000-t 2025-re.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint 2023 végén 6,357 millió ukrán menekült volt a világon, ebből 5,954 millió Európában, 0,404 millió pedig a kontinensen kívül.
Ukrajna szeretné, ha állampolgárai hazatérnének
Ukrajna előzetes megbeszéléseket folytat az EU illetékeseivel a jövőbeli migrációs szabályokról, remélve, hogy jövőre több állampolgára tér haza, és támogathatja országa gazdaságát. Mint azt a Politico írta, az EU migrációs miniszterei január 25-én 4 millió európai ukrán új védelmi rendszeréről tárgyaltak. Ukrán tisztviselők azt próbálják meghatározni, hogy 2025 márciusa után milyenek lesznek az EU migrációs szabályai, különösen, ha az EU elkötelezi magát a menekültek támogatása mellett, amíg nincs vége a háborúnak. Kijev ugyan nem fordult az EU-hoz hivatalos kéréssel a menekültek hazatérésének ösztönzésére, de vannak olyan információk, amelyek szerint az ukrán részről némi nyomás nehezedik az állampolgárok hazatérésére vonatkozó jövőbeni szabályok megerősítésére.
Az emberek a gazdasági növekedés hajtóereje
A World Migration Report 2022 adatai szerint Ukrajna a háború kezdete előtt a nyolcadik helyen állt a világon a külföldön munkát vállaló állampolgárok számát tekintve: 5,5–6 millió fő, ebből több mint 1,5 millióan Lengyelországban dolgoztak. Ha az ukránok nem térnek haza, az jelentősen érintheti az ország gazdaságát, amely a GDP 2,7-6,9 százalékát veszítheti évente – jegyezték meg a jelentés készítői. A kényszermenekültek többsége Lengyelországban és Németországban talált menedéket, számolt be a Forbes Ukraine.
Az EU még nem döntötte el, hogy mit fog kezdeni az ukrán menekültekkel
Ezzel egy időben az EU kétszer is meghosszabbította az ideiglenes védelemről szóló irányelvet. Az uniós országokból háború elől menekülő ukránok most 2025 márciusáig meghosszabbítják tartózkodási engedélyüket. Tekintettel az irányelv időtartamára, amely korlátozza a menekültek EU-ban való tartózkodásának idejét, jövőjük ezen időpont után továbbra is bizonytalan.
Az irányelv értelmében ez az utolsó hosszabbítás, amely 2025 márciusáig tart. A jogi védelem érdekében elfogadott irányelv három évre szól, amely jogot biztosít az ukránoknak, hogy az EU területén tartózkodjanak, dolgozzanak és szociális szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Egyre több kétség merül fel e menekültek jövőjét illetően 2025 márciusa után. Ez a kérdés először hivatalosan egy január 24-i találkozón vetődött fel, amelyen a migrációért felelős uniós kormányok képviselői vitatták meg ezt a problémát.
Az ukrán hatóságokkal ebben a kérdésben párbeszédet folytató Európai Bizottság Ilva Johansson európai biztoson keresztül megerősítette, hogy az ukrán fél befolyásolja hivatala kezdeményezéseinek alakulását. Johansson elmondta, hogy az Európai Bizottság addig nem tesz javaslatot, amíg nem kap támogatást Ukrajnától és az EU tagállamaitól, közölte a Szabadság Rádió, az ukrán menekültek 2025 márciusa utáni kilátásairól szóló kérdésére válaszolva.
Johansson elmondása szerint konkrét megoldásokat még nem dolgoztak ki, de van idő arra, hogy minden érdekelt fél számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Hangsúlyozta, hogy az EU-tagállamok és Ukrajna álláspontja nélkül semmilyen lépést nem tesznek.
A január 24-i találkozón az uniós miniszterek megvitatták, hogy államaik készek-e segítséget nyújtani a menekülteknek, ameddig csak kell. Nicole de Moor, a belga kormány képviselője, amely jelenleg az Európai Unió Tanácsának elnöke, megerősítette, hogy az európai országok eltökéltek a menekültek támogatása mellett.
Február elején csökkentett támogatásokat vezetnek be az Írországba érkező új ukrán menekültek számára. A hírt az Irish Independent közölte.
Új szabályokat fogadtak el Írországban az ukrán menekültek tartózkodására vonatkozóan, amelyek csak az újonnan érkezettekre vonatkoznak majd. Konkrétan 90 napra korlátozzák az állam ingyenes lakhatási idejét, és a háború elől menekülteknek járó heti kifizetéseket 220 euróról 38,80 euróra csökkentik.
A miniszter szerint az ukrán menekültek csak addig kapnak alacsonyabb támogatást, amíg állami lakásban élnek. Amint önállóan bérelnek lakást, magasabb szociális segélyben részesülnek majd.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Bulgáriában a kormány 2025 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Erről a Novinite számolt be.
Az Európai Bizottság határozatának megfelelően a Miniszterek Tanácsa bejelentette a kitelepített ukránok ideiglenes védelmének folytatását Bulgária területén. A 2024. március 4-től hatályos meghosszabbítás egy évre szól, és az ukrajnai konfliktus elől menekülő menekültek támogatására irányuló folyamatos elkötelezettséget tükrözi.
Az ideiglenes védelem mechanizmusa az Ukrajnából érkező menekülteknek ugyanolyan jogokat biztosít a munkához, a szociális és egészségügyi ellátáshoz, valamint az oktatáshoz, mint az uniós országok állampolgárai számára. A védelmet az EU irányelve rögzíti.
A lett társadalom támogatja az ukrán menekülteknek nyújtott segítséget, de a legtöbben nem szeretnék, hogy az állam a háború után is az országban tartsa őket a demográfiai vagy munkaerőpiaci problémák megoldására – írja az RBC Ukraine.
A lettek véleményét a Norstat kutatóközpont által az LSM-mel együttműködésben végzett felmérés keretében vizsgálták egy január 2. és 11. között végzett felmérésben. A felmérésben 1006 válaszadó vett részt.
Véleményüket a következő állítással kapcsolatban fejezték ki: Az országnak törekednie kell arra, hogy a háború után az ukrán menekülteket megtartsa, hogy enyhítse a lett demográfiai és munkaerő-problémákat.
A megkérdezettek 6 százaléka „határozottan egyetértett” ezzel az állítással, további 14 százalékuk pedig „valamelyest egyetértett”. Semleges álláspontot a válaszadók 31 százaléka képviselt. „Részben nem ért egyet” a válaszadók 24 százaléka, és 17 százalékuk „nem ért egyet” azzal, hogy az ukránokat hosszú ideig Lettországban kellene tartani. A 40–49 évesek inkább ellenezték a menekültek hosszú távú tartózkodását, 23 százalékuk „határozottan nem értett egyet”.
A belügyminisztérium adatai szerint jelenleg 32 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván a lett településeken. A háború ideje alatt nőtt az ukránok támogatottsága Lettországban, az ország lakosainak több mint a fele adományozott már számukra.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A lett társadalom támogatja az ukrán menekülteknek nyújtott segítséget, de a legtöbben nem szeretnék, hogy az állam a háború után is az országban tartsa őket a demográfiai vagy munkaerőpiaci problémák megoldására.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706199900
[modified] => 1706156806
)
[title] => A lett többség nem szeretné, ha az országban maradnának az ukrán menekültek a háború után
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=176524&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176524
[uk] => 176529
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 176525
[image] => Array
(
[id] => 176525
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[original_lng] => 76761
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1706173265:2
[_thumbnail_id] => 176525
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1846
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1717767098
[_oembed_94adc106c027725f1e7e5612afe80640] =>
[_oembed_time_94adc106c027725f1e7e5612afe80640] => 1719436302
[_oembed_a78ebb2ed1e1f419fd8e8b454a80cd91] =>
[_oembed_time_a78ebb2ed1e1f419fd8e8b454a80cd91] => 1720074407
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 12448
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => Lettország
[2] => ukrán menekültek
)
)
[5] => Array
(
[id] => 176453
[content] =>
Kanada arra számít, hogy 2024. március 31-ig várhatóan mintegy 90 ezer ukrán érkezik az országba, mert eddig az időpontig lehet belépni Kanadába a kiemelt támogatásra jogosító CUAET vízummal – számolt be a ctvnews.ca.
Meg kell jegyezni, hogy 2022 márciusa óta a kanadai kormány 936 293 ideiglenes vízumot adott ki azoknak az ukránoknak, akik Kanadában szeretnének dolgozni vagy tanulni, amíg a háború folytatódik. 2023. november 28-ig 210 178 CUAET-vízummal rendelkező ukrán érkezett az országba.
A letelepedési szervek több tízezer ukrán érkezésére készülnek. Kanada Bevándorlási, Menekültügyi és Állampolgársági Minisztériuma és az Ukrajna Safe Haven hadművelet 90 000 olyan ember érkezését tervezte, akik határidőig sürgősségi vízumot kaptak, áll a felmérésben.
A szervezet ügyvezető igazgatója, Szaros Rizvi elmondása szerint az ukránok állami támogatásának hulláma halványul. Ezzel a szervezetek foglalkoznak. A szálláshelyszektor már készen áll az emberek fogadására, de a nagy létszámban érkező embertömeg csökkenti a lehetőségeket. Várhatóan ellenőrizni fogják a létesítmények készenlétét, a szállodák, az „élelmiszerbankok” kapacitását és személyzetét is. Problémák alakultak ki a szálláshelyek terén, az újonnan érkezőknek felajánlják, hogy kisebb településeken keressenek lakhatást.
A március 31-e után a speciális vízummal rendelkezők állítólag továbbra is érkezhetnek Kanadába, de a program keretében nem kaphatnak hároméves munkavállalási vagy tanulmányi engedélyt, sem anyagi vagy letelepedési támogatást.
Lengyelország még nem hosszabbította meg az ukrán állampolgárok ideiglenes védelmét. A Pesel Ukr 2024. március 4-ig van érvényben, olvasható az ukrán nagykövetség közleményében.
„Azok az ukrán állampolgárok, akik a 2022. március 12-i speciális törvény alapján kaptak ideiglenes védelmet Lengyelországban, azaz UKR státuszú PESEL-számot kaptak, a 2024. január 18-i adatok szerint e státusz alapján 2024. március 4-ig tartózkodhatnak Lengyelországban. A további változásokról külön tájékoztatunk” – áll a közleményben.
A nagykövetség közölte, hogy az ideiglenes védelmi tanúsítványok érvényességi idejének 2025. március 4-ig történő meghosszabbításáról szóló január 18-i közlemény olyan hontalan személyekre vagy harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik a teljes körű invázió kezdetekor legálisan tartózkodtak a Ukrajna területén, majd a háború elől menekülve érkezett Lengyelországba.
A Dziennik Gazeta Prawna című lengyel kiadvány információja szerint a kormány az ukrán menekültek védelmi idejének meghosszabbításán dolgozik.
Egyetlen ukrán menekültet sem küldünk haza, amíg Oroszország teljes körű agressziója véget nem ér. Ukrajnában nincsenek biztonságos régiók – jelentette be Leo Varadkar miniszterelnök, számolt be az Irish Independent.
2025. március 4-én lejár az ukrajnai háború elől menekültek ideiglenes védelméről szóló uniós irányelv. Bár az irányelvet nem lehet újra meghosszabbítani, az EU dönthet az ukrán menekültekre vonatkozó új rendelkezésekről. Írország miniszterelnöke kijelentette, hogy amíg a háború folytatódik, egyetlen menekültet sem küldenek vissza Ukrajnába.
„Nem tudom elképzelni, hogy bárkit is visszaküldjünk Ukrajnába, amíg a háború véget nem ér, amíg nincs biztonságban. Nyilvánvaló, hogy az országnak vannak olyan részei, ahol nap mint nap dúl a háború, és vannak más részei is, amelyeket időről időre érnek rakétatámadások” – mondta Leo Varadkar.
„Nem hiszem, hogy igaz, hogy Ukrajnának van egy olyan része, amely elég biztonságos ahhoz, hogy visszaküldjük az embereket” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az Írország által befogadott százezer menekültből 20 ezren tértek haza, de ez az ő döntésük volt.
[type] => post
[excerpt] => Egyetlen ukrán menekültet sem küldünk haza, amíg Oroszország teljes körű agressziója véget nem ér. Ukrajnában nincsenek biztonságos régiók – jelentette be Leo Varadkar miniszterelnök, számolt be az Irish Independent.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705247340
[modified] => 1705228846
)
[title] => Írország ígéretet tett, hogy nem küldi haza az ukrán menekülteket, amíg véget nem ér a háború
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175380&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175380
[uk] => 175200
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175201
[image] => Array
(
[id] => 175201
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635.jpg
[original_lng] => 104362
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/29-main-v1692621635.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705221651:12
[_thumbnail_id] => 175201
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1749
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 83884
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 22213
[1] => 731235
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Írország
[1] => Leo Varadkar
[2] => ukrán menekültek
)
)
[8] => Array
(
[id] => 175304
[content] =>
Az ideiglenes védelmet kérők jelentős részét nők és gyerekek alkották. A legtöbb ukrán menekültnek novemberben is Németország adott menedéket.
2023 novemberében 4,27 millió ukrán állampolgár tartózkodott az Európai Unióban ideiglenes védelmi jogállással, akik az orosz invázió óta hagyták el a hazájukat – derült ki az Eurostat adataiból.
A menekültstátusszal rendelkező ukránok közül a legtöbben – több mint 1,2 millióan – Németországban tartózkodtak, a második Lengyelország volt 955 ezer fővel, míg Csehország 369 ezer embert fogadott be.
2023. október végéhez képest a legnagyobb növekedést szintén Németországban tapasztalták, ahol a hónap során 1,7 százalékkal, 20 ezerrel lettek többen a menekültek. Lengyelországban, Olaszországban, Franciaországban és Luxemburgban azonban az előző hónapokhoz hasonlóan most is csökkent a védett személyek száma.
2023. november 30-án az ukrán állampolgárok az ideiglenes védelemben részesülők több mint 98 százalékát tették ki. Az EU-ban az átmeneti védelmet élvező személyek közel felét felnőtt nők tették ki, harmadát pedig gyermekek.
Az ENSZ bezárja az ukrán menekültek lengyelországi Kék Pont támogató pontjait, amelyek a háború kezdete óta tranzitzónákban működnek. A központok december 31-ig fejezik be tevékenységüket. Minden harmadik ukrán, aki átlépte az ukrán–lengyel határt, támogatást kapott a Kék Pontnál – áll az UNICEF honlapján.
Lengyelországban 2022 márciusában nyitották e támogató központokat azokban a tranzitzónákban, ahol a menekülteknek a legnagyobb szükségük volt a segítségre: határátkelőhelyeken, vasútállomásokon, fizetési feldolgozási pontokon és szállásközpontokban.
A szervezők elmondása szerint a konfliktus elhúzódása miatt más támogatási formát dolgoznak ki.
