Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTAwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6NzEwO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 46785
[content] =>
Több mint 800 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre a magyar tudósok szerint ez az első lépés. A kutatások állatkísérletekkel folytatódnak.
Az SZTE kutatói vizsgálták a BCG baktériuma és az újtípusú koronavírus fehérjéit. Az eredmények a rangos Clinical and Translational Immunology folyóiratban jelentek meg – hangzott el Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.
A BCG-oltás esetleges pozitív hatásairól a világjárvány tavaszi szakaszában jelentek meg cikkek.
Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban –, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat.
Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre Virok Dezső az SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense.
Elmondta, hogy találtak a BCG-oltásban és az újtípusú koronavírusban közös fehérjerészleteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki később megfertőződik a koronavírussal, akkor az immunrendszer később felismeri a fertőzést, és védekezhet ellene. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik – magyarázta a kutató.
Két nagy ága van a szerzett immunitásnak. Az egyik ágán 112, a másik, az ellenanyanyag-termeléses ágán 690 közös fehérjerészletet találtak a szegedi kutatók.
Magyarországon 1953-től a mai napig kötelezően alkalmazzák a BCG-oltást a csecsemőknél – mondta Burján Katalin, az SZTE Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézet vezetője. A BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki.
Virok Dezső elmondta, a kutatócsoport által elért eredmények az első lépést jelentik a BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre.
Úgy vélte, hogy kivételes történelmi helyzetről van szó, amikor hónapról hónapra frissülnek a BCG-vel kapcsolatos kutatási adatok, amelyek világszerte gőzerővel folytatódnak.
Szegeden is tovább folynak a vizsgálatok. A számítógépes analízis során elért eredmények alátámasztására most állatokon folytatódik majd a kísérletek, amelyek várhatóan az év középére befejeződhet.
Burján Katalin elmondta, hogy BCG-ről mint vektorról is beszélnek a tudományban.
„Mivel a BCG-nek, amellyel évente több száz millió gyereket oltanak, nincsenek mellékhatásai, így remekül lehet használni, mint platformot egy későbbi koronavírus vakcinához, azzal, hogy beépítik a koronavírus tüskefehérje génjét az oltásba. Jelenleg is sok kutatócsoport foglalkozik ezzel a világon” – mondta a kutató.
(Kossuth Rádió/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Több mint 800 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunit...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1614021360
[modified] => 1614004234
)
[title] => Magyar tudósok kutatása jelenthet áttörést a BCG-oltás és a koronavírus összefüggéseivel kapcsolatban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46785&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46785
[uk] => 46871
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 46786
[image] => Array
(
[id] => 46786
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas.jpg
[original_lng] => 75067
[original_w] => 1356
[original_h] => 668
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas-300x148.jpg
[width] => 300
[height] => 148
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas-768x378.jpg
[width] => 768
[height] => 378
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas-1024x504.jpg
[width] => 1024
[height] => 504
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas.jpg
[width] => 1356
[height] => 668
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas.jpg
[width] => 1356
[height] => 668
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/bcg-oltas.jpg
[width] => 1356
[height] => 668
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614086835:3
[_thumbnail_id] => 46786
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3199
[translation_required_done] => 1
[enclosure] => http://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/mar-kossuth-2021-02-21.mp3
15372288
audio/mpeg
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626458599
[_oembed_a17726b02828242654ee98d77537563d] =>
[_oembed_time_a17726b02828242654ee98d77537563d] => 1635070011
[_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] =>
[_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1647701749
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648919501
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652111509
[_oembed_8db1938d031522e997906beddb469c84] => Back to the Oval.
Thanks to Doc for the good care, and to all of you for your support. pic.twitter.com/Cfzn1zAKJF
— President Biden (@POTUS) July 27, 2022
[_oembed_time_8db1938d031522e997906beddb469c84] => 1659978016
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1661348120
[_oembed_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] =>
[_oembed_time_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] => 1662461982
[_oembed_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] =>
[_oembed_time_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => 1665556505
[_oembed_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] =>
[_oembed_time_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] => 1665556506
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670563571
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 4383
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => COVID-19 HU
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6213
[1] => 1228
[2] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => BCG-oltás
[1] => koronavírus
[2] => kutatás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 46648
[content] =>
Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak – közölte a Kölni Egyetem.
A tudósok körében elfogadott feltételezés, hogy a legkorábbi életformák kicsiny szerves molekulákat használtak építőkövekként és energiaforrásokként. Eddig azonban nem tudták bizonyítani ezeknek az alkotóelemeknek a létezését a korai földi természetes környezetben.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a Kölni Egyetem kutatója, Helga Missbach vezette csoport bemutatta, hogy az ősi hidrotermális kürtőkből származó oldatok tartalmaznak létfontosságú alkotóelemeket, amelyek a bolygón legkorábban kialakult élet alapját alkották. A kutatók az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származó 3,5 milliárd éves barit ásványokat vizsgáltak, amelyek akkor keletkeztek, amikor a korai élet kialakult a Földön.
„A természetben a baritok társulnak a megkövült mikrobiális gyékényfonatokkal és záptojásszaguk van, amikor megkarcoljuk őket. Ennél fogva feltételeztük, hogy szerves anyagot tartalmaznak, amely a korai mikrobiális élet tápanyagaként szolgálhatott” – idézte Helga Missbachot, a tanulmány vezető szerzőjét az egyetem közleménye. A folyékony zárványokban a kutatócsoport szerves összetevőket, köztük ecetsavat és metántiolt azonosítottak olyan gázok mellett, mint a szén-dioxid és a kén-hidrogén. Ezek a alkotóelemek a korai mikrobiális élet metabolikus folyamatainak fontos alapjai lehettek. Sőt azt feltételezik róluk, hogy az élet eredetének fontos hajtóerői voltak.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak - közölte a Kölni Egyetem.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1613857200
[modified] => 1613832805
)
[title] => Szerves molekulákat találtak 3,5 milliárd éves kőzetekben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46648&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46648
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 46649
[image] => Array
(
[id] => 46649
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet.jpg
[original_lng] => 362946
[original_w] => 933
[original_h] => 524
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet.jpg
[width] => 933
[height] => 524
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet.jpg
[width] => 933
[height] => 524
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet.jpg
[width] => 933
[height] => 524
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kozet.jpg
[width] => 933
[height] => 524
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613825606:10
[_thumbnail_id] => 46649
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1639
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1613850009
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624717829
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627135823
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631362468
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648749881
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653029275
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1673206392
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 46318
[content] =>
Paleovírusok után kutatva tanulmányozzák pleisztocén kori állatok maradványait a novoszibirszki Vektor kutatóközpont szakemberei egy jakutföldi múzeumban.
A kutatók kedden kezdték meg a munkálatokat a jakutszki Mamutmúzeum gyűjteményében lévő maradványokon, amelyeket a jakutföldi permafroszt (állandóan fagyott talaj) őrzött meg a jelenkornak.
A szakemberek több mint 50 mintát gyűjtöttek be egy 4450 évvel ezelőtt élő verhojanszki-ló és egyéb ősi állatok maradványaiból – olvasható a The Siberian Times című napilap honlapján.
A novoszibirszki Vektor kutatóközpont és a jakutföldi Északkeleti Szövetségi Egyetem kutatói a következő napokban egyebek között egy csaknem 29 ezer éves gyapjasmamut, egy ősi fogolymadár és különböző rágcsálók maradványaiból vesznek mintákat.
A tetemek a permafroszt olvadásával kerültek a felszínre Jakutföld északi részén. Felfedezésükkor mindegyiken végeztek bakteriológiai vizsgálatot, de ősi vírusok után kutatva sosem tanulmányozták őket.
A mintákat Novoszibirszkbe fogják szállítani, ahol nukleinsav-izolálást és teljes genomszekvenálást fognak végezni rajtuk, hogy feltárják a bennük lévő mikroorganizmusok biológiai sokféleségét.
A Vektor Virológiai Központ célja, hogy paleovírusok felkutatásával megnyissa az utat az oroszországi paleovirológia előtt és vezető kutatásokat végezzen a vírusok evolúciója terén.
[type] => post
[excerpt] => Paleovírusok után kutatva tanulmányozzák pleisztocén kori állatok maradványait a novoszibirszki Vektor kutatóközpont szakemberei egy jakutföldi múzeumban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1613673540
[modified] => 1613658849
)
[title] => Paleovírusok után kutatnak Jakutföldön
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46318&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46318
[uk] => 46709
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46319
[image] => Array
(
[id] => 46319
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton.jpg
[original_lng] => 60491
[original_w] => 691
[original_h] => 338
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton-300x147.jpg
[width] => 300
[height] => 147
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton.jpg
[width] => 691
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton.jpg
[width] => 691
[height] => 338
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton.jpg
[width] => 691
[height] => 338
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton.jpg
[width] => 691
[height] => 338
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/iceagefaunaofnorthernspainmauricioanton.jpg
[width] => 691
[height] => 338
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613906750:2
[_thumbnail_id] => 46319
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4056
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1613651592
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625305709
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626261936
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632738934
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648623449
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653061570
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670598401
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 38982
[1] => 710
[2] => 38981
[3] => 38980
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Jakutföld
[1] => kutatás
[2] => Paleovírusok
[3] => pleisztocén kori állatok
)
)
[3] => Array
(
[id] => 45680
[content] =>
17 ezer éves kora ellenére is tökéletes állapotban maradt fenn az a csigaház, amelyet hajdanán kürtként használhattak. A tárgyat Dél-Franciaországban, a Marsoulas-barlang környékén fedezték fel az 1930-as évek elején.
A szakemberek már korábban is vizsgálták, de a munka egy idő után feledésbe merült. Nemrég azonban újraindult a kutatás, aminek eredményeként új elmélettel álltak elő a régészek: az ereklye az első elméletekkel szemben nem egy ivókupa, hanem hangszer, méghozzá a legrégebbi ismert fúvós hangszer lehet.
A csigaház minden bizonnyal az Atlanti-óceánban honos Charonia lampas nevű ragadozó csigafajta lakhelye volt. A ház nagyjából 31 centiméter hosszú és 18 centiméter széles.
A csigaházon több olyan módosítást is találtak a szakemberek, amelyek megmunkálásra utalnak. Ilyen például, hogy a tetején lévő részt, amely a legkeményebb, letörték. Ez a régészek szerint szándékos. A tárgy oldalain emellett piros festékkel rajzolt motívumokat is felfedeztek, amelyek stílusa nagyon hasonlít a Marsoulas-barlangban felfedezett rajzokra.
A csigaházat megszólaltatta egy kürtművész a BBC szerint, és három, a C, a Cisz és a D közelében lévő zenei hangot sikerült előcsalogatnia belőle. A kutatók most 3D-s vizsgálattal próbálnak még több információhoz jutni a hangszerről, amely a feltételezésük szerint szimbolikus tárgy is lehetett.
A munkáról szóló tanulmányt a Science Advances hasábjain publikálták.
[type] => post
[excerpt] => 17 ezer éves kora ellenére is tökéletes állapotban maradt fenn az a csigaház, amelyet hajdanán kürtként használhattak. A tárgyat Dél-Franciaországban, a Marsoulas-barlang környékén fedezték fel az 1930-as évek elején.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1613080440
[modified] => 1613069094
)
[title] => Csigaházból készült 17 ezer éves hangszert találtak egy barlangban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=45680&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45680
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 45685
[image] => Array
(
[id] => 45685
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer.jpg
[original_lng] => 109130
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kagylohangszer.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613061895:12
[_oembed_dfbb160dd4d966dbef4de90396882478] => {{unknown}}
[_thumbnail_id] => 45685
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2446
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1613073268
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1613073269
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624630235
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626629494
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631537171
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1650093361
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653114548
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672577299
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 598
[4] => 39
[5] => 91
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Tudomány
[4] => Világ
[5] => Zene
)
[tags] => Array
(
[0] => 38228
[1] => 38229
[2] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 17 ezer éves hangszer
[1] => csigaház
[2] => kutatás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 44802
[content] =>
Vizsgálatot indított az Oxfordi Egyetem annak kiderítésére, hogy ugyanolyan hatásosan védi-e az embereket az, ha a koronavírus oltás első és második dózisát két különféle vakcinából kapják meg – adta hírül a BBC News.
A szakemberek az oltási program ilyen megközelítésével az oltóanyagok szállításában előforduló fennakadásokat akarják kiküszöbölni. Nem tartják kizártnak, hogy az új megközelítés akár jobb védelmet nyújthat, mint ugyanazon oltóanyag bedása két dózisban.
A kutatóknak jó okok van feltételezni, hogy az oltóanyagok vegyítése előnyös lehet: egyes ebola elleni oltási programban már alkalmazzák ezt a módszert, hogy javítsanak a védelmen. A brit kormány koronavírus bizottsága által megrendelt vizsgálatba több mint 800 önkéntest vonnak be Angliában, valamennyien 50 év fölöttiek. Az egyik csoport az Oxford-AstraZeneca oltást kapja meg, majd második dózisban a Pfizer-BioNTech vakcinát, a másik csoport fordítva – négy vagy 12 hét különbséggel. A többi oltóanyagot majd akkor vonhatják be a vizsgálati programba, ha megkapják a gyógyszerfelügyeleti hatóság engedélyét.
A kutatók figyelemmel kísérik, hogy milyen mellékhatásai lehetnek a vakcinák vegyítésének, és vérvizsgálatokkal teszteleik, miként reagál az immunrendszer erre a módszerre. Azt is vizsgálni fogják, hogy a vakcinák miként hatnak az új mutációkra, Bár a tanulmány teljes idejét 13 hónapra tervezik, a tudósok azt remélik, hogy már júniusra tudnak számot adni előzetes eredményekről.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Vizsgálatot indított az Oxfordi Egyetem annak kiderítésére, hogy ugyanolyan hatásosan védi-e az embereket az, ha a koronavírus oltás első és második dózisát két különféle vakcinából kapják meg.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1612447140
[modified] => 1612450572
)
[title] => Kombinálnák a különböző koronavírus-oltások két adagját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=44802&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44802
[uk] => 44807
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 41509
[image] => Array
(
[id] => 41509
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342.jpg
[original_lng] => 19021
[original_w] => 496
[original_h] => 311
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342.jpg
[width] => 496
[height] => 311
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342.jpg
[width] => 496
[height] => 311
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342.jpg
[width] => 496
[height] => 311
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342.jpg
[width] => 496
[height] => 311
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/3-2021-01-04t192526342.jpg
[width] => 496
[height] => 311
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1612443373:4
[_thumbnail_id] => 41509
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 3597
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ba18e71be81b00112c385e98ae906e74] =>
[_oembed_time_ba18e71be81b00112c385e98ae906e74] => 1612439948
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1613169537
[_oembed_0e884a6bfdd82a4bf1c64e81d739345b] =>
[_oembed_time_0e884a6bfdd82a4bf1c64e81d739345b] => 1622603212
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624681141
[_oembed_41010249a1e1e1c5bac765ca17dfe19b] =>
[_oembed_time_41010249a1e1e1c5bac765ca17dfe19b] => 1625222400
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626375234
[_oembed_8799ce308ecb57ed261e7a16a1bed293] =>
[_oembed_time_8799ce308ecb57ed261e7a16a1bed293] => 1628639792
[_oembed_d0b76788a5acb48422b818da8d84db34] =>
[_oembed_time_d0b76788a5acb48422b818da8d84db34] => 1629233295
[_oembed_57763812f6c698b663e0a5daf3ab7b2d] =>
[_oembed_time_57763812f6c698b663e0a5daf3ab7b2d] => 1633692881
[_oembed_b045af03af00cf0c8ba683c92385e46b] =>
[_oembed_time_b045af03af00cf0c8ba683c92385e46b] => 1634380535
[_oembed_5223c3bc843741854032e60c0992c2a1] =>
[_oembed_time_5223c3bc843741854032e60c0992c2a1] => 1635023516
[_oembed_773fd05e925513a8843585ba0ee389c3] =>
[_oembed_time_773fd05e925513a8843585ba0ee389c3] => 1637038849
[_oembed_fb268301bb5ee83b5a381e0e68c261d5] =>
[_oembed_time_fb268301bb5ee83b5a381e0e68c261d5] => 1638205402
[_oembed_98ebfe038c34e75126f1c18e6e766e83] =>
[_oembed_time_98ebfe038c34e75126f1c18e6e766e83] => 1638205402
[_oembed_7d3e8740468fb4128474d9e09844f020] =>
[_oembed_time_7d3e8740468fb4128474d9e09844f020] => 1638205403
[_oembed_a68c82db8948866240e650f6ab8c64b6] =>
[_oembed_time_a68c82db8948866240e650f6ab8c64b6] => 1638205403
[_oembed_a34c00ec54e0e5401d109d713e25a538] =>
[_oembed_time_a34c00ec54e0e5401d109d713e25a538] => 1639331091
[_oembed_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] =>
[_oembed_time_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] => 1642404076
[_oembed_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] =>
[_oembed_time_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] => 1642404076
[_oembed_1c3839eb379fca2f9a99e8d0cd93489b] =>
[_oembed_time_1c3839eb379fca2f9a99e8d0cd93489b] => 1642961271
[_oembed_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] =>
[_oembed_time_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] => 1644950352
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648737359
[_oembed_19c1bc6c40bf3d338f3d5ea36a582ae7] =>
[_oembed_time_19c1bc6c40bf3d338f3d5ea36a582ae7] => 1651776711
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1651776712
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652384034
[_oembed_2606544f022e477c0e21fc40198db5d7] =>
[_oembed_time_2606544f022e477c0e21fc40198db5d7] => 1665081189
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670255713
[_oembed_cd195344cfb5b1385f8fe0945b91d19d] => #ÚLTIMAHORA ? @ElenaBuylla, directora General del Conacyt, confirma #EnLaMañanera que Patria, la vacuna mexicana contra #COVID19, ya se encuentra terminada: 'se va a generar una soberanía en vacunas y la posibilidad de retorno de valor al pueblo de #México'. pic.twitter.com/hWgQLYyJy0
— El Financiero TV (@ElFinancieroTv) May 3, 2023
[_oembed_time_cd195344cfb5b1385f8fe0945b91d19d] => 1683658793
[_oembed_eb7a4e6c0b57fcdf189b88114af15aea] => #ÚLTIMAHORA 🚨 @ElenaBuylla, directora General del Conacyt, confirma #EnLaMañanera que Patria, la vacuna mexicana contra #COVID19, ya se encuentra terminada: 'se va a generar una soberanía en vacunas y la posibilidad de retorno de valor al pueblo de #México'. pic.twitter.com/hWgQLYyJy0
— El Financiero TV (@ElFinancieroTv) May 3, 2023
[_oembed_time_eb7a4e6c0b57fcdf189b88114af15aea] => 1719509192
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 594
[3] => 49
[4] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Egészség
[3] => Hírek
[4] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 13181
[1] => 710
[2] => 13654
)
[tags_name] => Array
(
[0] => koronavírus-vakcina
[1] => kutatás
[2] => kutatók
)
)
[5] => Array
(
[id] => 43860
[content] =>
A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.
Az európai együttműködéssel megvalósuló projekt során a kutatók különféle légköri és az európai globális navigációs műholdas rendszer adataira támaszkodva ionoszférikus paraméterekben beálló változásokat vizsgáltak azzal a céllal, hogy kiderítsék, előre jelezhetőek-e a földrengések. A kutatás eredményeiről készült tanulmány a Geosciences című folyóiratban jelent meg – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) hétfőn az MTI-vel.
A beszámoló szerint a kutatócsoport három közelmúltbeli, nagy erejű – 6,6, 8,2 és 7,1 magnitúdójú – mexikói földrengés kapcsán vizsgálta különböző módszerekkel a rengések folyamán, illetve az azokat megelőzően fellépő ionoszféra-zavarokat.
A földrengések időpontjainak (2016. január 21., 2017. szeptember 8. és 19.) különlegessége, hogy a második földmozgás épp egy napkitörés-eredetű geomágneses vihar időszakában pattant ki. Ezért a kutatók további 37, szintén 2017-ben létrejött intenzív földrengést megelőző időszak esetében is tanulmányozták az ionoszféra változásait.
A munkában magyar részről Barta Veronika, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Geodéziai és Geofizikai Intézetének (GGI) tudományos munkatársa vett részt. A kutató és munkatársai megvizsgálták az európai globális navigációs műholdas rendszer (GNSS) adataiból származtatott teljes elektrontartalom (Total Electron Content – TEC) időbeli változását és térbeli eloszlását a földrengések környezetében, továbbá elvégezték ezek spektrális elemzését is. Ezen kívül különös figyelmet fordítottak egy légköri modellből származó paraméter, az úgynevezett légköri kémiai potenciál (Atmospheric Chemical Potential – ACP) időbeli változására és regionális eloszlására.
A beszámoló szerint az elmúlt évtizedekben számos elméleti munka feszegette a földrengést megelőző légköri zavarok, illetve a magnetoszféra és az ionoszféra zavarainak lehetséges fizikai mechanizmusait. A Litoszféra-Légkör-Ionoszféra-Magnetoszféra (Lithosphere-Atmosphere-Ionosphere-Magnetosphere, LAIMC) csatolási modell szerint a földrengést megelőzően mikrorepedések jönnek létre a földkéregben, amelyeken keresztül radon gáz szabadul fel. A megnövekedett radonkoncentráció ionizálja a levegőt, és vízkondenzációs magvakat hoz létre, a kondenzáció során felszabaduló látens hő pedig módosíthatja a légkör hőmérsékletét, páratartalmát és üvegházhatását.
A megnövekedett felszíni ionizáció megváltoztatja a légkör elektromos vezetőképességét, amely a felszín és az ionoszféra közötti globális légköri elektromos áramkörön keresztül elektron-, és ionplazmasűrűség-anomáliákat okozhat az ionoszférában, ami a teljes elektrontartalom változásában is jól követhető. A tanulmány eredményei szerint egy többparaméteres, és egyidejűleg több módszert alkalmazó vizsgálat segítségével ki lehet mutatni a földrengésekkel kapcsolatos légköri, illetve ionoszférazavarokat, még geomágneses szempontból aktív időszakokban is. A kutatók a teljes elektrontartalom nagymértékű és rövid ideig tartó változásait detektálták a vizsgált földrengéseket megelőző néhány órában, illetve napban. Az elektrontartalom spektrális elemzése szerint a földrengések epicentruma fölött 20-25 perces periódusidejű, rövid zavarok alakultak ki az ionoszférában. A legtöbb esetben a regionális ionoszférazavar együtt járt az úgynevezett légköri kémiai potenciál megnövekedésével.
Annak érdekében, hogy a földrengéseket megelőző légköri és ionoszférikus változásokról átfogó és egyértelmű képet lehessen kapni, a kutatók szerint érdemes lenne létrehozni egy olyan állomáshálózatot a szeizmikusan aktív régiókban, amellyel egyidejűleg lehetne vizsgálni a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a radon, a légköri elektromos paraméterek, valamint a teljes elektrontartalom változását – olvasható a közleményben.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1611696600
[modified] => 1611659554
)
[title] => A földrengésekkel összefüggő légköri és ionoszféra-zavarokat vizsgálták kutatók
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=43860&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 43860
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 43861
[image] => Array
(
[id] => 43861
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges.jpg
[original_lng] => 61943
[original_w] => 1000
[original_h] => 541
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges-300x162.jpg
[width] => 300
[height] => 162
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges-768x415.jpg
[width] => 768
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges.jpg
[width] => 1000
[height] => 541
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges.jpg
[width] => 1000
[height] => 541
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges.jpg
[width] => 1000
[height] => 541
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/foldrenges.jpg
[width] => 1000
[height] => 541
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1611652355:10
[_thumbnail_id] => 43861
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2848
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611689407
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1611689408
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624844547
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626454047
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631763024
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649064966
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1654586964
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670925572
[_oembed_fe4b0c74c0726213dc4e14c5217e067a] => This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving:
◾critical trauma kits
◾medical supplies
◾medicines
to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
— WHO/Europe (@WHO_Europe) February 11, 2023
[_oembed_time_fe4b0c74c0726213dc4e14c5217e067a] => 1679425243
[_oembed_a29860c1750810cc4f2c589b548a1488] =>
[_oembed_time_a29860c1750810cc4f2c589b548a1488] => 1700222548
[_oembed_aedcc9993fe178dd875e99d1413e60e3] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 799
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => földrengés
[1] => kutatás
)
)
[6] => Array
(
[id] => 42720
[content] =>
Az Ungvári Nemzeti Egyetem a tudományos kutatások eredményeinek prezentálásával kezdte az új esztendőt. A kárpátaljai tudósok egy nemzetközi kutatócsoporttal együtt végezték el az ukránok genomkutatását. Az eredményeket, részleteiben a Giga Science magazinban lehet olvasni.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem amerikai, illetve kínai felsőoktatási intézményekkel, valamint ukrajnai kollégáikkal együttműködve végezte a kutatást, akik segítettek vérmintákat venni az ország más-más vidékein. Európai viszonylatban ez volt a legnagyobb genomkutatás, amit egy adott nép esetében végeztek – nyilatkozta Volodimir Szmolánka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora.
Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1610789560
[_oembed_947064f89f313e14b8916d180e037131] =>
[_oembed_time_947064f89f313e14b8916d180e037131] => 1610789560
[_oembed_038e67fe7f1713bfd7eb5f5182fe8df3] =>
[_oembed_time_038e67fe7f1713bfd7eb5f5182fe8df3] => 1611504600
[_oembed_61655efe45d7401d612815a940b06688] =>
[_oembed_time_61655efe45d7401d612815a940b06688] => 1612315013
[_oembed_a47750ed1706a74f48e0d1136e7eb852] =>
[_oembed_time_a47750ed1706a74f48e0d1136e7eb852] => 1615417018
[_oembed_757717992baecc2ad2c2e8c13af1ba0b] =>
[_oembed_time_757717992baecc2ad2c2e8c13af1ba0b] => 1618403350
[_oembed_91dd363afae913386b2b3d6ebf2fd9eb] =>
[_oembed_time_91dd363afae913386b2b3d6ebf2fd9eb] => 1620365737
[_oembed_cdfaed4063498abd25d6d942c624424d] =>
[_oembed_time_cdfaed4063498abd25d6d942c624424d] => 1620682368
[_oembed_8b64befba3c3548231767ac5a8da5709] =>
[_oembed_time_8b64befba3c3548231767ac5a8da5709] => 1622383078
[_oembed_92d5e4c687a1c76c8cfa0ff087823540] =>
[_oembed_time_92d5e4c687a1c76c8cfa0ff087823540] => 1622532456
[_oembed_31eb4adb6610cc619bd160533f75e350] =>
[_oembed_time_31eb4adb6610cc619bd160533f75e350] => 1624071727
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624776577
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626603238
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631342908
[_oembed_48bd09f75f2c4c5f734a4f9b23bbceba] =>
[_oembed_time_48bd09f75f2c4c5f734a4f9b23bbceba] => 1633467731
[_oembed_6a6c5956ebf4556919b1997ead6f26df] =>
[_oembed_time_6a6c5956ebf4556919b1997ead6f26df] => 1634331969
[_oembed_b64cc202d99fe3e69cc9f12e6c35de27] =>
[_oembed_time_b64cc202d99fe3e69cc9f12e6c35de27] => 1635314960
[_oembed_11462e56e10800132f40e463dbbcfbc5] =>
[_oembed_time_11462e56e10800132f40e463dbbcfbc5] => 1641280652
[_oembed_33601b7be71841a2661f7391e76ee458] =>
[_oembed_time_33601b7be71841a2661f7391e76ee458] => 1643112483
[_oembed_958e89e3c5b55121f0ff8e5b3e6b2186] =>
[_oembed_time_958e89e3c5b55121f0ff8e5b3e6b2186] => 1644433236
[_oembed_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] =>
[_oembed_time_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] => 1645074472
[_oembed_a16d225ab8711b2dbb37369720793bf8] =>
[_oembed_time_a16d225ab8711b2dbb37369720793bf8] => 1646326269
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648362997
[_oembed_3dc8f44df99ddbe8a61d93e098b12793] =>
[_oembed_time_3dc8f44df99ddbe8a61d93e098b12793] => 1650623982
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652159656
[_oembed_fa11e4e0e1c4362fe2f59c73c8d44b3a] =>
[_oembed_time_fa11e4e0e1c4362fe2f59c73c8d44b3a] => 1652720118
[_oembed_2e90aab1d3809fe3439fd2cc6d00427d] =>
[_oembed_time_2e90aab1d3809fe3439fd2cc6d00427d] => 1659766466
[_oembed_b1bc3c5a0bf7f6395eff6bf00e98dea7] =>
[_oembed_time_b1bc3c5a0bf7f6395eff6bf00e98dea7] => 1665683133
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670701808
[_oembed_93f18629473d7c34d42a9452b09c2ed8] =>
[_oembed_time_93f18629473d7c34d42a9452b09c2ed8] => 1680286023
[_oembed_081a0e66749d459d04591ecd4ecaf04f] =>
[_oembed_time_081a0e66749d459d04591ecd4ecaf04f] => 1685030908
[_oembed_bee92c3bd50528828c4a6b4b721677ad] =>
[_oembed_time_bee92c3bd50528828c4a6b4b721677ad] => 1710153589
[_oembed_bd21a033ec1aef33fbfc3e6db62c7db6] => {{unknown}}
[_oembed_5f1006215bd8baebecebf2c0e2f48c6b] => {{unknown}}
[_oembed_a701711e7ce58eaa1d33ddaea84fe520] => {{unknown}}
[_oembed_c1d1ea445edef3e6fe8453d873a5472a] =>
[_oembed_time_c1d1ea445edef3e6fe8453d873a5472a] => 1721283379
[_oembed_46a2068076fc05bf32b54972286db62b] =>
[_oembed_time_46a2068076fc05bf32b54972286db62b] => 1721283379
[_oembed_ae93eefcf7d745ead0e9eed227be7e42] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
[3] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
[3] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 33656
[1] => 710
[2] => 1459
)
[tags_name] => Array
(
[0] => genetika
[1] => kutatás
[2] => Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE)
)
)
[7] => Array
(
[id] => 42115
[content] =>
Csütörtökön érkeznek Kínába az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott nemzetközi szakértői a vizsgálatok megkezdésére – jelentette be a kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfőn.
A bizottság hivatalos internetes oldalán hétfőn megjelent közleménye szerint a WHO nemzetközi szakértői kínai kutatókkal együttműködve vizsgálják majd a vírus eredetét. A szakértőcsoport pontos munkatervéről azonban a bizottság nem közölt részleteket.
A WHO korábbi közlése szerint az eredetileg január elejére kitűzött misszióban részt vevő tíz nemzetközi szakértő egyebek mellett a közép-kínai Vuhanba utazna, ahonnan 2019. december 31-én jelentették hivatalosan az első „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedéseket”. A küldetés célja, hogy azonosítsák a vírus eredeti hordozóját, valamint azokat a lehetséges módokat, ahogyan a koronavírus állatról emberre terjedhetett.
A szakértők érkezésének dátumáról szóló bejelentést alig egy héttel azután tette közzé a kínai egészségügyi bizottság, hogy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója mély csalódottságát fejezte ki, amiért Peking még nem véglegesítette a szakértői csoport Kínába érkezéséhez szükséges engedélyeket. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatójának tájékoztatása szerint a vízumkérdés volt az akadály, ám a kínai külügyminisztérium szóvivője egy nappal később közölte: nem csupán vízumproblémákról volt szó, de folyik az egyeztetés. A WHO már tavaly februárban és júliusban is küldött szakértőket Kínába hasonló céllal, ám a látogatások eredményeiről később nem közöltek érdemi információt.
Kína egyik északi tartománya jelenleg a legsúlyosabb járványhullámmal küzd azóta, hogy a vírus országos terjedését tavaly áprilisra drákói intézkedéseknek köszönhetően nagyrészt megfékezték. A Pekinget körülvevő Hopej tartományban – amely mintegy 800 kilométerre északra fekszik a járvány eredeti gócaként ismert, közép-kínai Hupej tartománytól, – két nagyvárost zártak le a múlt hétvégén a vírus terjedésének megfékezésére. A legtöbb új esetet a tartomány székhelyén, Sicsiacsuangban azonosították, ahol január 2-ától vasárnap délig összesen 369 koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki a teljes lakosság tesztelését követően. A város vezetése vasárnap bejelentette: a magas esetszámra való tekintettel hamarosan ismét letesztelik a város összes lakóját, a mintegy 11 millió embert érintő intézkedés elvégzésére kétnapos időtartamot tűztek ki.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csütörtökön érkeznek Kínába az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott nemzetközi szakértői a vizsgálatok megkezdésére.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1610371860
[modified] => 1610364291
)
[title] => A WHO szakértői Kínába utaznak a vírus eredetének felkutatására
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=42115&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42115
[uk] => 42161
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 42119
[image] => Array
(
[id] => 42119
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169.jpg
[original_lng] => 246704
[original_w] => 950
[original_h] => 534
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169.jpg
[width] => 950
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169.jpg
[width] => 950
[height] => 534
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169.jpg
[width] => 950
[height] => 534
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/china169.jpg
[width] => 950
[height] => 534
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610369924:3
[_thumbnail_id] => 42119
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 2574
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d7e5ebab5d4ddd91e0eec0118b0892d6] =>
[_oembed_time_d7e5ebab5d4ddd91e0eec0118b0892d6] => 1610716743
[_oembed_c895b56e090841aeb5b3b398545443b2] =>
[_oembed_time_c895b56e090841aeb5b3b398545443b2] => 1610716743
[_oembed_96d3503d496b9b8f42e71b58b396a642] =>
[_oembed_time_96d3503d496b9b8f42e71b58b396a642] => 1614421996
[_oembed_701f90ea38a42d4e9f5f9a08d6d1315c] =>
[_oembed_time_701f90ea38a42d4e9f5f9a08d6d1315c] => 1622658681
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631441803
[_oembed_2b55e189ab4ef87704886bbf287fcf16] =>
[_oembed_time_2b55e189ab4ef87704886bbf287fcf16] => 1632582976
[_oembed_d8379c36e5da186b191d73f4ae52d426] =>
[_oembed_time_d8379c36e5da186b191d73f4ae52d426] => 1632582976
[_oembed_3aa6a08ee76c49acc683952500fdae73] =>
[_oembed_time_3aa6a08ee76c49acc683952500fdae73] => 1633973975
[_oembed_0542890d3e924289ca0eb90b2d6c8fe3] =>
[_oembed_time_0542890d3e924289ca0eb90b2d6c8fe3] => 1638800547
[_oembed_6fb533c86c2acef2ca7b95a38f1ad899] =>
[_oembed_time_6fb533c86c2acef2ca7b95a38f1ad899] => 1638800547
[_oembed_6e02533a8319ebc5f47448b7ba7dba67] =>
[_oembed_time_6e02533a8319ebc5f47448b7ba7dba67] => 1641504769
[_oembed_f96e137dc777907e130b4cc8dd5e934b] => Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) February 5, 2022
[_oembed_time_f96e137dc777907e130b4cc8dd5e934b] => 1645712112
[_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] =>
[_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1647080913
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648820695
[_oembed_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] =>
[_oembed_time_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => 1650866259
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652859326
[_oembed_38136c955e75386109eb3d39962cac9b] =>
[_oembed_time_38136c955e75386109eb3d39962cac9b] => 1658064377
[_oembed_8db1938d031522e997906beddb469c84] => Back to the Oval.
Thanks to Doc for the good care, and to all of you for your support. pic.twitter.com/Cfzn1zAKJF
— President Biden (@POTUS) July 27, 2022
[_oembed_time_8db1938d031522e997906beddb469c84] => 1659096187
[_oembed_ff07833531a95edf7f1d1bb28c1fc7ea] => They have already made the clones of the iPhone 14 cases, amazing how the Chinese are always one step ahead #apple #iphone14 #cases pic.twitter.com/O6XfCcGhvO
— Majin Bu (@MajinBuOfficial) July 14, 2022
[_oembed_time_ff07833531a95edf7f1d1bb28c1fc7ea] => 1659096188
[_oembed_d9736fbe2e44bd17b4b5b9194fe8dfc8] =>
[_oembed_time_d9736fbe2e44bd17b4b5b9194fe8dfc8] => 1659096188
[_oembed_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] =>
[_oembed_time_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => 1665227076
[_oembed_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] =>
[_oembed_time_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] => 1665227076
[_oembed_a4da8dfc5662efc06b288312b3ba1bc9] => LAUNCH! China's Long March 5B launches with the Mengtian science module to the Tiangong space station.
Overview:https://t.co/tL5PU0VIxV - by Adrian Beil (@BCCarCounters).
Chinese livestream:https://t.co/bJHPbD2C3f pic.twitter.com/LVAy7J9740
— Chris Bergin - NSF (@NASASpaceflight) October 31, 2022
[_oembed_time_a4da8dfc5662efc06b288312b3ba1bc9] => 1667583351
[_oembed_2993e271a830be25ff28208ce24e33e6] => — Chinese Space Station (@CNSpaceStation) October 31, 2022
[_oembed_time_2993e271a830be25ff28208ce24e33e6] => 1667583352
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671554021
[_oembed_c529cd795daf246e55c5e2721a834884] => China is expected to see daily Covid deaths peak at 36,000 a day over Lunar New Year, according to a fresh analysis https://t.co/l6XiArHFtL
— Bloomberg (@business) January 18, 2023
[_oembed_time_c529cd795daf246e55c5e2721a834884] => 1674760370
[_oembed_c0a8511452782af34c35cc12ebf5880a] => For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
— Bloomberg (@business) January 18, 2023
[_oembed_time_c0a8511452782af34c35cc12ebf5880a] => 1674760370
[_oembed_a829927a17c1c0f0456056d1f6ae12ef] =>
[_oembed_time_a829927a17c1c0f0456056d1f6ae12ef] => 1674760370
[_oembed_330c85d9d739b84361e8379c32b8a4f0] => China is considering placing limits on screen time for kids and teenagers https://t.co/rmAzMpdY0I pic.twitter.com/XNcxcnJagW
— CNN (@CNN) September 7, 2023
[_oembed_time_330c85d9d739b84361e8379c32b8a4f0] => 1694428920
[_oembed_1bf36eacaed69f972d994b9d6af9ad79] =>
[_oembed_time_1bf36eacaed69f972d994b9d6af9ad79] => 1729003212
[_oembed_5dde14e54030d8f24543ecf2bed240a5] =>
[_oembed_time_5dde14e54030d8f24543ecf2bed240a5] => 1730540811
[_oembed_76919c171b772271d8f64d1950c7579c] =>
[_oembed_time_76919c171b772271d8f64d1950c7579c] => 1730540812
[_oembed_c559bf7eb89b1e09c09c39578407027e] =>
[_oembed_time_c559bf7eb89b1e09c09c39578407027e] => 1731091667
[_oembed_f220625a18ec74e71917939f7a66881d] =>
[_oembed_time_f220625a18ec74e71917939f7a66881d] => 1731849714
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1127
[1] => 1228
[2] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kína
[1] => koronavírus
[2] => kutatás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 41922
[content] =>
Évente több százezer vetélésért és halvaszületésért felelős a szennyezett levegő Indiában és Dél-Ázsia más országaiban – állapította meg egy kínai kutatócsoport.
A The Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány becslései szerint Dél-Ázsiában évente csaknem 350 ezer vetélés – a régió éves mutatójának 7 százaléka – függött össze a magas levegőszennyezettséggel 2000 és 2016 között. Dél-Ázsiában a legmagasabb a vetélések aránya a világon, és a régióban található a világ legszennyezettebb területeinek egy része. Új-Delhi a világ legszennyezettebb levegőjű fővárosa.
A Pekingi Egyetem és a Kínai Orvostudományi Akadémia szakemberei Dél-Ázsiában élő több mint 34 ezer olyan édesanya adatait elemezték, akik legalább egyszer elvetéltek vagy gyermekük halva született, és egy vagy két gyermeket élve világra hoztak. A nők több mint háromnegyede Indiából, a többiek Pakisztánból és Bangladesből származtak.
A kutatók megbecsülték, hogy a nők a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) – ezek képesek mélyen megtelepedni a tüdőben és bekerülni a véráramba – mekkora koncentrációjának voltak kitéve a terhesség alatt. Számításaik szerint az éves vetélések 7,1 százaléka az indiai levegőminőségi határérték (40 mikrogramm per köbméter szállópor-koncentráció), 29,7 százaléka pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott érték (10 mikrogramm per köbméter) feletti szennyezettséggel hozható összefüggésbe.
A tanulmány készítői szerint a vetélés mentálisan, fizikailag és gazdaságilag is hatással van a nőkre. Szerintük a vetélések, valamint halvaszülések számának csökkentése segítheti a nemek közötti egyenlőség javulását.
[type] => post
[excerpt] => Évente több százezer vetélésért és halvaszületésért felelős a szennyezett levegő Indiában és Dél-Ázsia más országaiban – állapította meg egy kínai kutatócsoport.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610214060
[modified] => 1610211087
)
[title] => Vetélést okoz a szennyezett levegő Ázsiában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41922&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41922
[uk] => 42159
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41926
[image] => Array
(
[id] => 41926
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg.jpg
[original_lng] => 78377
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/legszennyezettseg.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610369729:3
[_thumbnail_id] => 41926
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3071
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1610145739
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611313254
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625478705
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626401375
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631437745
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648476907
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653033349
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672938405
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1703763287
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1703763287
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1703763287
[_oembed_1c24980a41c4176d61b2e7a4109fdd15] =>
[_oembed_time_1c24980a41c4176d61b2e7a4109fdd15] => 1717900382
[_oembed_324d292a1463b5a36ee240be78997460] =>
[_oembed_time_324d292a1463b5a36ee240be78997460] => 1719770608
[_oembed_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => 1719770608
[_oembed_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => 1719770608
[_oembed_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => 1719770608
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 596
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Érdekes
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6953
[1] => 710
[2] => 32504
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ázsia
[1] => kutatás
[2] => vetélés
)
)
[9] => Array
(
[id] => 66602
[content] =>
96%-os védelmet nyújt a halálos kimenetelű koronavírus-fertőzés ellen, a Magyarországon is használt, Janssen-vakcina – derül ki egy Dél-Afrikai, 480 ezer egészségügyi dolgozón végzett tanulmányból, melyről a Bloomberg ír.
A tanulmányból az is kiderül, hogy 71%-os védelmet nyújt a vakcina súlyos kimenetelű, kórházi kezelést igénylő fertőzés elől.
Egyelőre tehát úgy látszik, hogy a Janssen/Johnson & Johnson vakcina mellé nincs szükség újabb oltásra – foglalták össze a tanulmány lényegét a dél-afrikai egészségügyi tisztségviselők.
A J&J összesen 400 millió vakcinát szállít le Dél-Afrikába 2022-ig. Az egydózisos vakcinával kapcsolatos hírek az egész kontinensnek kedvezők, hiszen Afrikában a felmerülő logisztikai nehézségek miatt kifejezetten körülményes a kétdózisos oltások beadatása.
[type] => post
[excerpt] => 96%-os védelmet nyújt a halálos kimenetelű koronavírus-fertőzés ellen, a Magyarországon is használt, Janssen-vakcina.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610047260
[modified] => 1628352483
)
[title] => Egy friss kutatás szerint 96%-os védelmet nyújt a Janssen-vakcina
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=66602&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66602
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52479
[image] => Array
(
[id] => 52479
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson.jpg
[original_lng] => 341685
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/johnson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1628341726:12
[_thumbnail_id] => 52479
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1341
[translation_required_done] => 1
[_wp_old_date] => 2021-08-07
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631838722
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653068321
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1653068322
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671000396
[_oembed_aafeecfbe4ff6f1286452b544ba81bb9] => Some say the Swedish police convoy (100 officers) protecting Israeli singer Eden Golan at the Eurovision Song Contest in Malmö today is exaggerated
Let’s remind them that a mob of 300 tried to storm the stadium when Israel came to play Davis Cup tennis in Malmö in 2009
🇸🇪🇮🇱 pic.twitter.com/moVbbxYkvI
— Visegrád 24 (@visegrad24) May 9, 2024
[_oembed_time_aafeecfbe4ff6f1286452b544ba81bb9] => 1716728635
[_oembed_dfa1b009d9b03a48b5fdfe2c0eb019df] => Some say the Swedish police convoy (100 officers) protecting Israeli singer Eden Golan at the Eurovision Song Contest in Malmö today is exaggerated
Let’s remind them that a mob of 300 tried to storm the stadium when Israel came to play Davis Cup tennis in Malmö in 2009
🇸🇪🇮🇱 pic.twitter.com/moVbbxYkvI
— Visegrád 24 (@visegrad24) May 9, 2024
[_oembed_time_dfa1b009d9b03a48b5fdfe2c0eb019df] => 1719733887
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 594
[3] => 49
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Egészség
[3] => Hírek
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 22420
[1] => 58327
[2] => 710
[3] => 23609
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hatékonyság
[1] => Janssen-vakcina
[2] => kutatás
[3] => védelem
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 100
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 710
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 100
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 710
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
kutatás (11 Oldal)
