A jelenleg Dániában élő ukrán menekülteknek a háború lezárulása után vissza kell térniük Ukrajnába – közölte pénteken az rbc.ua hírportál Kaare Dybvad dán bevándorlási és integrációs miniszterre hivatkozva, aki a Berlingske című dán kiadványnak nyilatkozott.
A jelentés szerint a miniszter megjegyezte, hogy Dánia átmenetinek tekinti az ukrán menekültek országban való tartózkodását, annak ellenére, hogy az ukránok „kulturálisan közelebb állnak hozzánk, mint a Közel-Keletről érkezők”. „Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy haza szeretné téríteni mindazokat, akik az orosz terroristák teljes körű inváziója miatt távoztak, és ezt a kívánságot Koppenhágának tiszteletben kell tartania” – hangsúlyozta Kaare Dybvad.
A 2024. december 1-i állapotok szerint több mint 30 270 ukránt tartanak nyilván Dániában. Konkrétan, 2025 márciusáig külön törvény van érvényben az országban, amely a menedékjog megadásának általános szabályain kívül tartózkodási engedélyt és munkaerőpiacra jutást garantál az ukránoknak.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
A holland hatóságok felszólították az országban átmeneti védelmet kapott ukránokat, hogy mérlegeljék annak lehetőségét, hogy önállóan béreljenek lakást, amennyiben van anyagi lehetőségük, és adják át helyüket újonnan érkezett polgártársaiknak.
A vonatkozó közleményt Ukrajna hollandiai nagykövetsége hozta nyilvánosságra a Királyság Igazságügyi és Biztonsági Minisztériumának kérésére.
A felhívás szerzői kijelentették, hogy Hollandia mindaddig támogatja az Ukrajnából lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, amíg ez szükséges. Arra is emlékeztettek, hogy Hollandiában már több mint 100 ezer ukrán talált menedéket. Sokukat az önkormányzatok gondozzák számos civil szervezet és önkéntes támogatásával.
[type] => post
[excerpt] => A holland hatóságok felszólították az országban átmeneti védelmet kapott ukránokat, hogy mérlegeljék annak lehetőségét, hogy önállóan béreljenek lakást, amennyiben van anyagi lehetőségük, és adják át helyüket újonnan érkezett polgártársaiknak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702672440
[modified] => 1702644447
)
[title] => Hollandia arra kérte az ukrán menekülteket, hogy hagyják el a menedékhelyeket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172457&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172457
[uk] => 172379
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 172380
[image] => Array
(
[id] => 172380
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283.webp
[original_lng] => 90792
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/1646291478-9283.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702637255:5
[_thumbnail_id] => 172380
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1901
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e964c4ae9e23b927eef079b20ab52620] =>
[_oembed_time_e964c4ae9e23b927eef079b20ab52620] => 1731527599
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2217
[1] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Hollandia
[1] => ukrán menekültek
)
)
[3] => Array
(
[id] => 172318
[content] =>
Egyre nő az ideiglenes védelem alatt álló ukránok száma Lengyelországban. Márciustól szeptemberig csökkent az ukrán menekültek száma.
Hogy mi az oka annak, hogy Ukrajnából Lengyelországba vándorolnak az emberek, az RBK-Ukrajina publikált anyagot az EWL migrációs platformra hivatkozva.
Az Eurostat adatai szerint 2023. október végére a Lengyelországban átmeneti védelem alatt álló ukránok száma meghaladta a 957 ezret. Ez az EWL szakértői szerint a jelenlegi tendencia változását jelzi a menekültek számának csökkenése felé.
2023 márciusa óta most először nőtt a Lengyelországban ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekültek száma. Szeptemberhez képest októberben mintegy 2000 fővel nőtt az ukránok száma Lengyelországban. 2023 márciusában a Lengyelországban tartózkodó ukrán menekültek száma 995 000 volt.
„Néhány hónappal ezelőtt megfigyeltük az ukrán állampolgárok Lengyelországból való kiutazásának növekvő hullámát. Most ez a tendencia megváltozott. A hideg hónapok közeledtével, a háború folytatásával, Oroszország fokozza támadásait Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, mindez a menekültek számának növekedését okozza” – mondta Anatolij Zimnyin, az EWL platform szóvivője.
Ráadásul az év végén Lengyelországban hagyományosan több állásajánlat kínálkozik a logisztika vagy az e-kereskedelem területén, amelyek tapasztalattal és nyelvtudással nem rendelkezők számára is elérhetőek.
A szakértő szerint ezek a körülmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fennmarad a Lengyelországba irányuló menekültáradat.
Az Eurostat adatai szerint Dánia kivételével minden uniós országban nő az ukrán menekültek száma. Az előző hónapokban több európai országból, köztük Lengyelországból is tömegesen távoztak az emberek. 2023 októberében 50 ezer fővel nőtt a háború elől menekülők száma. Az ukránok számára ideiglenes védelmet biztosító uniós országok Németország (1 millió 176 ezer fő), Lengyelország (957 ezer fő) és Csehország (364 ezer fő).
Október végéig meghaladta a 4,2 milliót, 4 238 010 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menekültstátuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekülteket továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálták ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Októberben, a szeptember végi adatokhoz képest 51 845-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, egyedül Dánia a kivétel, ahol 4,5 százalékkal (1700-zal) csökkent a befogadott ukrajnaiak száma. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 465 fő; 1,7 százalék), Csehországban (6490; 1,8 százalék) és Hollandiában (4005; 3,0 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 215 365 fő), Lengyelország (960 620) és Csehország (364 450) biztosította. Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,7), Észtországban (26,3), Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 26,1), valamint Litvániában (25,8) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,5. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,4 százalékát nők, 33,4 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
Az Európai Bizottság négymillió euró finanszírozású programot indított tíz országban, köztük Magyarországon az átmeneti védelmi státuszt élvező ukrán menekültek egészségügyi ellátásának javítására.
A testület szerdai brüsszeli közleménye szerint az EU4Health uniós egészségügyi program keretéből Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, a nem EU-tag Moldova, Lengyelország, Románia és Szlovákia egészségügyi rendszerét támogatják majd a szóban forgó célra.
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott program 24 hónapig fog működni.
Célja a nemzeti egészségügyi rendszerek azon képességének erősítése, hogy megbirkózzanak az ukrajnai háború elől menekülők ellátásával, beleértve a védőoltásokhoz való hozzáférését is.
A kezdeményezés prioritásai közé tartozik az Ukrajnából menekülni kényszerült egészségügyi dolgozók integrációja a fogadó országok egészségügyi munkaerőpiacába. Emellett létre kívánja hozni az Ukrajnából származó egészségügyi dolgozók hálózatát, hogy lehetővé tegye a menekültek számára nyújtható speciális egészségügyi segítségnyújtást – közölték.
Az uniós bizottsági közlemény Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: miközben Oroszország háborúja folytatódik Ukrajnában, az országból csaknem 5 millió menekültet regisztráltak ideiglenes védelemre az EU-ban.
Ez a jogállás ingyenes orvosi segítséget és ellátást biztosít számukra.
A bizottsági tag szavai szerint a finanszírozás biztosítja, hogy az EU-tagállamok és az Ukrajnához legközelebb fekvő országok egészségügyi rendszerei képesek legyenek megadni a szükséges segítséget a rászorulóknak.
A jövő héten megkezdődik az ukrajnai háború elől menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyének meghosszabbításának folyamata, számolt be az LRT.
„Nagyon sok ukrán kapott ideiglenes védelmet 2024. március 4-ig. Mivel az engedélyek lejárnak, ideje megfontolni azok cseréjét. Az EU úgy döntött, hogy további egy évvel, 2025 márciusáig meghosszabbítja az ideiglenes védelmet. Ez azt jelenti, hogy minden ideiglenes védelemben részesült ukrán menekült még egy évvel meghosszabbíthatja tartózkodási engedélyét” – kommentálta a közleményt Evelina Gudzinskaite, a migrációs osztály vezetője.
Hozzátette: a jövő héten bejelentik, hogy már megkezdhető az engedélyek módosítására vonatkozó online kérelmek kitöltése és időpont egyeztetés a Migrációsfőigazgatósággal. Gudzinskaite megjegyezte, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta Litvánia 46 000 digitális tartózkodási engedélyt adott ki ideiglenes védelem alapján. Az ország minden nap újabb háborús menekülteket regisztrál Ukrajnából, naponta 20-50 főt.
A migrációs igazgatóság adatai szerint jelenleg több mint 85 ezer ukrán él Litvániában, ami az ország legnagyobb külföldi állampolgárainak közösségét alkotja. A Litvániába érkezett ukránok többsége azonban nem hajlandó megszokni az ország életét. Gudzinskaite szerint a legtöbben Ukrajnához kötik a jövőjüket.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
Az ENSZ közlése szerint az ukrajnai menekültválság a világ legnagyobb menekültválsága. Csaknem nyolcmillió ember menekült a szomszédos országokba, és 5,4 millió ember vált belső menekültté. Németországban és Lengyelországban jelenleg 1,2 millió ukrán él, akik elhagyni kényszerültek az otthonaikat. Az ukrajnai orosz invázió nyomán az Európai Unió országai által elfogadott törvény értelmében ezeknek az ukránoknak joguk van az ország bármely pontján dolgozni és élni, valamint hozzáférhetnek a németeknek elérhető oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és szociális ellátáshoz.
A Németországba érkezett egymillió főből mintegy 350 ezer 18 év alatti gyermek és fiatal érkezett, a felnőtt menekültek kétharmada pedig nő.
Hogy mi lesz a háború után, azt egyelőre ők sem tudják. Több német kutatás is készült azzal kapcsolatban, hogy mit hozhat a jövő a menekültek számára.
Egy kutatás alapján az ukrán menekültek csaknem fele szeretne tartósan az országban maradni, 44 százalékuk mondta, hogy szeretne még néhány évig vagy örökké Németországban élni.
Azok közül, akik nem terveznek örökre maradni, mindössze 38 százalék tervezi, hogy a háború vége után visszatér Ukrajnába. A további válaszolók harminc százaléka bár szeretne hazatérni, nem akarja teljesen elengedni Németországot, és legalább még a háború után is pár évet élne ott.
Bár az utóbbi időben a közvélemény ellenérzése megnövekedett a bevándorlással kapcsolatban, és minden politikai párt támogatja Németország határainak szigorítását, az ukránok befogadása mégis sikernek számít.
A közelmúltban a német vezetők még azt is jelezték, hogy hosszabb távra marasztalnák a menekülteket az országban.
Integrálják a velünk együtt élő ukránokat a cégeikbe! − mondta Olaf Scholz kancellár egy októberi beszédében, és arra szólította fel a német cégeket, hogy növeljék a munkaerő-felvételüket. Ezért a több mint egymillió ukrán menekült többsége nyelvi és integrációs tanfolyamokon vesz részt, hogy gyorsabban és könnyebben kaphasson munkát.
Ehhez képest, míg az ukránok egy része Németországban látja a jövőt, a kormánystatisztikák szerint jelenleg a munkaképesek mindössze körülbelül egyötöde dolgozik, és a közelmúltbeli felmérések szerint körülbelül a felük még mindig inkább hazautazna.
Ez pedig már a német társadalomban is legalábbis kérdéseket vet fel, hogy hol van a jó cselekedetek határa, és mikor kell meghúzni a vészcsengőt. Német médiumok foglalkoznak azzal, hogy mennyire lassan is állnak munkába az ukránok.
Ukrajna Oroszország elleni harcának és az országból érkező menekültek befogadásának erős belpolitikai támogatásával várhatóan meghosszabbítják az ukránok munkavállalási és ellátási jogait biztosító jelenlegi rendszert, amely jelenleg 2025-ig tart.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ közlése szerint az ukrajnai menekültválság a világ legnagyobb menekültválsága. Csaknem nyolcmillió ember menekült a szomszédos országokba, és 5,4 millió ember vált belső menekültté.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701686880
[modified] => 1701655271
)
[title] => Németország hosszú távra tervez az ukrán menekültekkel
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=171169&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171169
[uk] => 171334
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 171170
[image] => Array
(
[id] => 171170
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek.jpg
[original_lng] => 97998
[original_w] => 850
[original_h] => 478
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-menekultek.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1701771792:3
[_thumbnail_id] => 171170
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3280
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4aa7e74ae85a9d428ba5782787e0fa6d] =>
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A cseh parlament alsóháza december 1-jén jóváhagyta az ukrán menekültek ideiglenes védelmének 2025. március végéig történő meghosszabbítását, számolt be a Novinky.
A cseh képviselők jóváhagyták a „lex Ukraine six”-t, ami azt jelenti, hogy az ukrán menekültek 2025 március végéig meghosszabbíthatják ideiglenes védelmüket Csehországban. A dokumentumot ezt követően átadják a Szenátusnak, majd az elnöknek kell aláírnia.
„A javaslat fő célja az ideiglenes védelem 2025. március végéig történő meghosszabbítására szolgáló mechanizmus létrehozása, ami egy összeurópai döntés, és a mi jogrendszerünkben is reagál rá” – jelentette ki Vit Rakusan belügyminiszter a plenáris ülésen.
Az ideiglenes védelem lehetővé teszi az ukrán menekültek számára az állami egészségbiztosításhoz, az oktatáshoz vagy a munkaerőpiachoz való hozzáférést.
Először is az ukránoknak jövő év március 15-ig kell online regisztrálniuk. Ezzel egyidejűleg időpontot foglalnak, személyesen kell megjelenniük a Belügyminisztériumban, ahol vízumbélyeget kapnak, amivel igazolják az ideiglenes védelmet. A képviselők ugyanakkor egy módosítással korlátozták a menekültek ingyenes átmeneti lakhatási idejét. A koalíció és az ANO ellenzéki mozgalom képviselői megszavazták a törvénytervezetet. A jobboldali SPD mozgalom nem tudta véghez vinni a törvényjavaslat elutasítását.
Dánia több mint 40 000 ukránnak nyújtott menedéket. A háború után minden második ebben az országban akar maradni és élni, áll az Ukránok Dániában című tanulmányban, amelyet a Koppenhágai Egyetem végzett.
Egy nagyszabású felmérésben, amelyben csaknem 7000 ukrán vett részt, a válaszadók 49,5%-a nyilatkozott úgy, hogy a háború végét követően is Dániában marad. Az országban letelepedni szándékozók ekkora aránya meglepte a kutatókat.
„Nem számítottam rá, hogy a válaszadók majdnem a fele azt mondja, hogy itt akar maradni. Nagy meglepetés volt számunkra. Azt láthat, hogy ez egy olyan csoport, amely jól beilleszkedett a társadalomban. Sokan dolgoznak, sok gyerek jár iskolába” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Karen-Inge Karstoft.
Idei júliusi adatok szerint 20 700 16 és 66 év közötti ukrán élt Dániában. 10 371 személy már dolgozik. Sokan közülük az éttermi- és szállodaiparban, takarítóként vagy a mezőgazdaságban dolgoztak.
Ugyanakkor Karen-Inge Karstoft véleményes szerint az országban való maradás iránti vágyban szerepet játszhat az is, hogy Ukrajnában még folyik a háború, és sokan Dániában tervezik megteremteni hétköznapjaikat.
Az ukránokra vonatkozó különleges törvény 2025. március 17-én jár le. Ezt követően nem részesülnek különleges bánásmódban az ukránok – a feltételek ugyanazok lesznek, mint az összes többi menekült számára Dániában. Ha nem kapnak menedékjogot vagy tartózkodási engedélyt, vissza kell térniük Ukrajnába.
