Egy írországi jelentés szerint az ország azt fontolgatja, hogy időkorlátot vezet be a jelenleg állami lakásokban élő ukránok számára – számolt be az Index a Sky News-ra hivatkozva.
Az Irish Examiner egy kormányzati forrásra hivatkozva azt írja, a törvényhozók azt fontolgatják, hogy három hónapra korlátozzák azt az időtartamot, amíg az országba érkező ukrán menekültek állami lakásokban lakhatnak, mielőtt saját maguknak kell szállást találniuk.
Az orosz invázió kezdete óta közel 100 ezer ukrán menekült Írországba, ami Dublin szerint az Európában tartózkodó ukrán menekültek 1,6 százalékának felel meg.
Jelenleg nincs korlátozva, hogy mennyi ideig maradhatnak az ukrán menekültek, de a rendszer hónapok óta óriási nyomásnak van kitéve, miközben Írországban szélesebb körű, országos szintű lakáshiány van.
Kanada új ideiglenes migrációs programot vezetett be, amely lehetővé teszi a kanadaiak közeli rokonai számára, hogy állandó tartózkodási engedélyt szerezzenek. Erről az Ukrinform számolt be a Kanadai Bevándorlási Minisztériumra hivatkozva.
A programban való részvételre október 23-án lehet jelentkezni.
Ukrajna állampolgárai, akiknek közeli hozzátartozói kanadai állampolgársággal vagy állandó lakcímmel rendelkeznek, mind részt vehetnek a programban. A program szerint közeli hozzátartozónak számítanak a gyermekek, a szülők, a nagyszülők, a házastársak, valamint a testvérek.
A program azt is lehetővé teszi, hogy harmadik országok állampolgárai kérelmet nyújtsanak be, ha házastársuk ukrán állampolgárságú, de nem hagyhatja el Ukrajnát, vagy meghalt vagy eltűnt.
A pályázatok elbírálásának feltételeiről és a benyújtás áráról jelenleg nincs információ.
[type] => post
[excerpt] => Kanada új ideiglenes migrációs programot vezetett be, amely lehetővé teszi a kanadaiak közeli rokonai számára, hogy állandó tartózkodási engedélyt szerezzenek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1698156600
[modified] => 1698150927
)
[title] => Kanada új migrációs programot jelentett be azon ukránok számára, akik közeli rokonokkal rendelkeznek Kanadában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=166443&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 166443
[uk] => 166069
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 166070
[image] => Array
(
[id] => 166070
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c.png
[original_lng] => 376311
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/6534152f02d1c.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1698140129:5
[_thumbnail_id] => 166070
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1299
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bb4409bedd71d11095ec7818411144a2] =>
Oslo olyan programot vezetett be, amelynek célja, hogy a Norvégiában élő több mint 51 ezer ukrán menekült közül minél többet rávegyen a hazatérésre: közel 18 ezer norvég koronányi támogatást ajánlottak fel a királyságot elhagyni szándékozó ukrán állampolgároknak – írta a Mandiner.
A program, amelynek részletei a miniszteri kabinet Utlendingsdirektoratet (UDI) honlapján jelentek meg, 17 ezer 500 norvég koronát ígér azoknak a személyeknek, akiknek „komoly humanitárius megfontolások alapján kollektív védelmet vagy tartózkodási engedélyt adtak”, és akik úgy döntenek, hogy hazatérnek.
A kifizetésért folyamodóknak ismertetniük kell az utazási útvonalat, és be kell nyújtaniuk a repülő-, vonat-, busz- vagy más közlekedési eszközre szóló jegyek másolatát, vagy ki kell tölteniük egy önbevallási űrlapot, ha saját gépjárművet használnak.
A kérelmezőket arra is figyelmeztetik, hogy hazatérés esetén elveszíthetik tartózkodási engedélyüket vagy menekültstátuszukat, és hogy a Norvégiába visszaköltözni szándékozóknak vissza kell fizetniük a távozáskor kapott támogatás egészét vagy egy részét.
Norvégia nem az egyetlen ország, amely készpénzzel ösztönöz ukrán állampolgárokat a távozásra: a svájci média a hónap elején számolt be a kormány hasonló programjáról, Írország hatóságai pedig az év elején a szociális segélyalapok felhasználásával próbálták „ösztönözni” az ukránokat a hazatérésre.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának múlt havi becslése szerint tavaly több mint 6 millió ukrán menekült el hazájából, közülük mintegy 4,8 millióan az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban telepedtek le. Oroszország 2022-ben csaknem kétmillió ukrán állampolgárt fogadott be.
Ukránok ezrei, akik a kormány „Lakás Ukrajnának” programja keretében érkeztek Nagy-Britanniába, már hajléktalanok vagy otthonuk elvesztése fenyegeti őket – számolt be a Sky News-ra hivatkozva a Jevropejszka pravda.
A programról jelentést készítő Nemzeti Számvevőszék (NAO) szerint 4890 háztartásban (az Angliába érkezők 8%-a) szorultak a helyi hatóságok segítségére.
Ugyanakkor ez valószínűleg nem a valóságos helyzet, ugyanis az önkormányzatok mintegy harmada nem közölt adatokat, a hajléktalanná válás kockázata pedig „valószínűleg növekedni fog” – közölte a NAO.
A hajléktalanná vált ukránok számáról nem közöltek pontos adatokat.
„A helyi önkormányzat számos intézkedést hozott, hogy megvédje az embereket a hajléktalanná válástól, beleértve a szponzori támogatás visszaadását és a bérlakásba költözés támogatását, valamint sokuknak a jövőben átmeneti szállást biztosítanak” – áll a jelentésben.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
A lány, aki nyitva tartotta a szemét címmel kedden magyar nyelven is megjelent az Európai Bizottság gyerekkönyve, amely azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az ukrán gyerekek a befogadó országok iskoláiban küzdenek.
Mára csaknem negyvenezerre nőtt azoknak az ukrajnai menekülteknek a száma akik eddig menedéket kaptak Magyarországon. Közülük több mint ötezer gyerek, akiknek hátra kellett hagyniuk az egész életüket, sokszor családjukat, barátaikat, iskolájukat, mindent, ami számukra kedves. A könyv arra ösztönzi az olvasókat, hogy tartsák nyitva a szemüket, figyeljenek a gyerekekre, akiknek a saját hazájukban dúló háború okozta nehézségekkel kell megküzdeniük a befogadó országokban – közölte a kiadvány kommunikációjával megbízott ügynökség kedden az MTI-vel.
A gyermekkönyv elkészítése során az Európai Bizottság egy neves ukrán illusztrátorral, Anna Sarvirával működött együtt. A könyv magyar verziója egy fiatal ukrán lány történetét meséli el, aki új, magyarországi iskolájában egy kivételesen éleslátó lánnyal találkozik. A két lány kapcsolatán keresztül mutatja be a könyv, milyen fontos odafigyelni másokra, támogatni őket nehéz helyzetükben.
A hét és tíz év közötti gyerekeknek, valamint szüleiknek és a pedagógusoknak szánt kötet az együttérzésről és a szolidaritásról szól. Olyan eszköz kíván lenni, amely a fiatalok számára is érthetőbbé teszi a háború összetett hatásait, és segíti az erről folytatott kommunikációt a gyerekekkel.
A közlemény idézi Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosának szavait, aki szerint egy befogadóbb, együttérzőbb és igazságosabb társadalom kialakításához kiemelten fontos elfogadni a háborúk elől menekülők jogait, és megérteni azt, hogy min mennek keresztül. A történetmesélés erejével már egészen fiatal korban meg lehet erősíteni az empátia és a szolidaritás érzéseit a gyermekekben, amelyek segítségével talán egy mindenki számára szebb jövőt lehet teremteni.
A könyv az Európai Bizottság Tartsd nyitva a szemed! elnevezésű kampányának folytatása, amely az áldozatok jogaira hívta fel a figyelmet az Európai Unión belül. Ennek célja, hogy az áldozatok tisztában legyenek az őket megillető jogokkal, valamint azzal, hogy hova fordulhatnak segítségért. A könyv ugyanis azt is hangsúlyozza, hogy a háború elől menekülő emberek különleges támogatást és figyelmet igényelnek, mivel közülük többen is olyan háborús bűncselekmények áldozatai lehetnek, amelyek alapján az EU egyéb jogokat is biztosít nekik.
A kötet már tizenhárom nyelven érhető el, a magyar mellett angolul, franciául, hollandul, bolgárul, horvátul, csehül, észtül, lettül, lengyelül, románul, szlovákul és ukránul. A könyvet iskolákban, könyvtárakban és közösségi szervezeteken keresztül fogják terjeszteni, de digitálisan is elérhető a Tartsd nyitva a szemed kampány weboldalán.
[type] => post
[excerpt] => A lány, aki nyitva tartotta a szemét címmel kedden magyar nyelven is megjelent az Európai Bizottság gyerekkönyve, amely azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az ukrán gyerekek a befogadó országok iskoláiban küzdenek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697627280
[modified] => 1697577960
)
[title] => Magyarországon is megjelent a gyerekkönyv mely segíti az Ukrajnából menekült gyerekek beilleszkedését az iskolákban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=165590&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165590
[uk] => 165745
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 165591
[image] => Array
(
[id] => 165591
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[original_lng] => 125161
[original_w] => 1200
[original_h] => 1200
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-768x768.jpg
[width] => 768
[height] => 768
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-1024x1024.jpg
[width] => 1024
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[width] => 1200
[height] => 1200
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[width] => 1200
[height] => 1200
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[width] => 1200
[height] => 1200
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1697703890:3
[_thumbnail_id] => 165591
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2307
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 84007
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Magyarország segít
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 31922
[1] => 85053
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gyerekkönyv
[1] => orosz–ukrán háború
[2] => ukrán menekültek
)
)
[5] => Array
(
[id] => 164937
[content] =>
Csehország továbbra is az egyik legnagyobb számú ukrán menekültet befogadó ország, jelenleg több mint 300 ezer ukrán vesz igénybe ideiglenes védelmet, de ezzel egyre kevesebb cseh ért egyet – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a proukrainu.blesk.cz cseh honlapra hivatkozva.
A jelentés szerint 2023 szeptemberében a STEM cseh szociológiai ügynökség új tanulmányt készített a cseh közvélemény hozzáállásáról az ukrajnai háborúhoz és az ukrán menekültekhez. Az eredmények azt mutatták, hogy az ukrajnai háború elől menekültek támogatottsága az idő haladtával nem csökken jelentősen, a negatív attitűdök viszont erősödnek.
A felmérésben részt vevők 79%-ának volt személyes tapasztalata ukrán menekültekkel történt kommunikációt illetően. 43%-uk megjegyezte, hogy a háború kezdete óta romlott a hozzáállása az ukránokhoz. De a válaszadóknak csak a 18%-a értékelte negatívan az ukrán menekültekkel történt kommunikáció tapasztalatait.
A megkérdezett csehek 51%-a azonban támogatja az ukrán állampolgárok további csehországi tartózkodását, míg vannak, akik ellenzik. A háború elején a válaszadók többsége (70%) támogatta, hogy Csehország több százezer menekültet fogadjon be. „2022 nyara óta először tapasztaljuk, hogy csökkent azok aránya, akik támogatják az ukrán menekültek befogadását vagy tartózkodását hazánkban. Túl korai lenne megmondani, hogy ez csak alkalmi ingadozás vagy valódi változás” – jegyezte meg Jaromir Mazak, a STEM kutatási igazgatója.
A cseh válaszadók többsége úgy vélte, hogy az ukrán menekültek érkezése nem befolyásolta az életüket. De egynegyedük úgy gondolja, hogy romlott a személyes helyzete. Körülbelül 60% vélte úgy, hogy nőtt a bűnözés mértéke. A negatív attitűd okai között szerepel még: az óvodai és iskolai férőhelyek rendelkezésre állása (66%), csökkent a lakások elérhetősége (57%). Az orvosi ellátáshoz és a munkához való hozzáférés a válaszadók kétötödénél romlott. 30% úgy vélte, hogy a menekültek negatívan befolyásolták a cseh vállalatok munkaerő-gazdálkodását.
Egyre nő az ideiglenes védelemben részesülő ukránok száma Európában, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ukrajnai háború elől csaknem 4,2 millió menekült tartózkodik az Európai Unióban – számolt be az rbc.ua hírportál a schengenvisainfo.com európai uniós hírportálra hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajnából már 4 millió 155 ezer ember vesz igénybe ideiglenes védelmet Európában. 98 %-uk ukrán állampolgárságú. Három uniós ország fogadja be a legtöbb menekültet: Németország (1 175 695 fő, az összes Európába menekült ukrán 28 %-a), Lengyelország (960 550, 23 %) és Csehország (365 085, 9 %).
E hónap során 41 275 fővel nőtt az átmeneti védettséget kérők száma. Ezek az Eurostat 2023 augusztus végi adatai. A legnagyobb növekedés a menedékkérők számában a következő országokban volt: Németország (+21 830, +1,9 %), Csehország (+7545, +2,1 %); Hollandiában (+2635, +1,7 %).
Eközben néhány ország jelezte az ukránok kiutazását. Három országban csökkent az ideiglenes védelemben részesülők száma: Lengyelország (– 10 530, –1,1 %); Olaszország (–550, –0,3 %),
Franciaország (–420; –0,6 %). Általánosságban elmondható, hogy a helyi lakossághoz viszonyítva (1000 lakosra vetítve) a legtöbb ukrán menekült a következő országokban marad: Csehország (33,7), Észtország (26,2), Lengyelország (26,1), Bulgária (25,6), Litvánia (25,3). Uniós szinten ez a mutató átlagosan 9,3 ezer főre vetítve.
Időközben Svájcban tervet dolgoztak ki az ukránok hazatérésére. Akár 4000 eurót is fizetnek a háború befejezése után Ukrajnába való önkéntes távozásért.
[type] => post
[excerpt] => Egyre nő az ideiglenes védelemben részesülő ukránok száma Európában, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ukrajnai háború elől csaknem 4,2 millió menekült tartózkodik az Európai Unióban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697062020
[modified] => 1697057241
)
[title] => Több európai országban nő az ukrán menekültek száma az Eurostat adatai szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=164821&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164821
[uk] => 164823
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 160032
[image] => Array
(
[id] => 160032
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[original_lng] => 45835
[original_w] => 740
[original_h] => 415
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff-300x168.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1698754358:5
[_thumbnail_id] => 160032
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2263
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] =>
[_oembed_time_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] => 1699467093
[_oembed_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] =>
[_oembed_time_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] => 1716470718
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 237295
[2] => 85053
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Eurostat
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => ukrán menekültek
)
)
[7] => Array
(
[id] => 164386
[content] =>
Reinhard Sager, a német kerületi tanács elnöke szerint az Ukrajnából Németországba érkező menekültek a továbbiakban nem kaphatnának azonnali állampolgársági kedvezményt – írja az Unian ukrán hírügynökség a Die Welt alapján.
Az Ukrajnából először Németországba érkező menekültek a továbbiakban nem kaphatnak azonnali állampolgársági ellátást, hanem a menedékkérők ellátásairól szóló törvény értelmében kaphatnak – fogalmazott a tisztviselő.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
A svájci kormány közzétette az ukrán menekültek hazatérésének előzetes stratégiáját. A védelmi státusz lejárta után 6-9 hónapot kapnak a hazautazásra – számolt be az RBC-Ukrajina a swissinfo.ch-ra hivatkozva.
A tisztviselők tervei azon alapulnak, hogy az ukránok S (átmeneti védelmi) státuszát 2024-ben vagy 2025-ben deaktiválhatják.
A svájci hatóságok előrejelzései szerint az ukránok 80%-a (kb. 70 000 ember) önként térhet majd haza. Legtöbbjük nő és gyerek.
A menekültek 20%-a (14 000 fő) valószínűleg Svájcban marad S-státuszának lejárta és a távozásra engedélyezett idő lejártát követően. Ez a mutató várhatóan a háború időtartamától és az orosz agresszió által Ukrajnának okozott károk mértékétől függően változik. Ezzel csökken a hazatérés valószínűsége.
Mivel az országban 5 év folyamatos tartózkodás után a menekülteknek joguk van „B” kategóriás (évente megújítható) svájci tartózkodási engedélyhez, a svájci hatóságok úgy vélik, hogy mindent meg kell tenni az ukránok hazautazása hatékony ösztönzése érdekében.
A tisztviselők azt javasolják, hogy a hazautazás 6 és 9 hónap közötti tartományban határozzák meg, hogy lehetővé tegyék az utazás tervezését.
Az önkéntes hazautazás a szárazföldön önkéntes döntés lesz. A repülőgéppel való kényszerű hazatérés az utolsó lehetőség lesz. Nem fognak ragaszkodni a speciális támogatásra szoruló emberek gyors távozásához – ez körülbelül 1000 kísérő nélküli gyermek és 1600 75 év feletti egészségügyi problémával küzdő menekült.
Egyben mérlegelik a pénzügyi támogatás kérdését is. Az összegek változhatnak, hogy ne biztassák arra az embereket arra, hogy az utolsó pillanatig várjanak. A kifizetések 1000 és 4000 svájci frank (1037 és 4150 euró) között mozognak személyenként az indulás időszakától függően. A svájci külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy a státuszt mindaddig fenntartják, amíg az Ukrajnából érkezőknek védelemre van szükségük.
A Cseh Köztársaságban tartózkodó ukrán menekültek több mint fele szembesült nemzetiségi alapon agresszív viszonyulással, 5 százalékukat pedig fizikai támadás is érte – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál a vinegret.cz cseh internetes honlapra hivatkozva.
A PAQ Research ügynökség felmérése szerint a legtöbb verbális támadást a fiatal ukrán menekültek szenvedték el, a fizikai támadások pedig gyakran gyerekeket értek. A közvélemény-kutató cég interjúk formájában készítette a felmérést ukrán menekültek körében a nemzetiségi agresszióval kapcsolatos tapasztalataikról. A vizsgálatba 3789 személyt vontak be, 1425 menekült családot, amelyben 1203 17 év alatti gyermek él. A menekülteket 2023 júniusában kérdezték meg.
Mint kiderült, hogy a válaszadók több mint fele (57 %) szembesült nemzetiségi alapon verbális támadásokkal és sértésekkel. A válaszadók 5 %-a tapasztalt fizikai támadást ukrán származása miatt. Leggyakrabban a 40 év alatti menekültek szembesültek verbális agresszióval. Ugyanakkor az idősek ritkán tapasztaltak verbális támadást, amiatt, hogy Ukrajnából származnak, a válaszadóknak mindössze 30 %-a.
A felmérést végző szakemberek megjegyezték, hogy a szolgáltató szektorban dolgozó ukránok szembesültek leggyakrabban agresszív hozzáállással a származásuk miatt. A kutatókat ugyanakkor aggasztotta az az eredmény, hogy a két- vagy többgyermekes egyedülálló szülők gyakrabban (14 %) szembesültek agresszióval, mint a teljes családok (6 %). „Itt gyakran a gyermekek közötti fizikai támadásokról beszélünk, az egyszülős családokban. Azonban ahol mindkét szülő és több gyermek is van, a válaszadók mindössze 6 %-a számolt be ilyen élményekről” – áll a jelentésben.
