Október 18-án került sor a Fedák Sári Kulturális Központ átadóünnepségére. Az ünnepség a város főterén lévő Fedák Sári-szobránál vette kezdetét Doktor Benjámin, a Pro Cultura Subcarpathica munkatársának konferálásában. A jelenlévők itt röviden megismerhették Fedák Sári életét, munkásságát.
Ezt követően a meghívott vendégek elhelyezték az emlékezés koszorúit az intézmény névadójának szobránál, majd a rendezvény tovább folytatódott a Fedák Sári Kulturális Központ bejáratánál, ahol Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Illés Boglárka ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány elnöke közösen átvágták az átadást szimbolizáló szalagot.
A történelmi egyházak képviselői, Marosi István görögkatolikus parochus és Taracközi Ferenc református lelkész Isten áldását kérték az intézményre, az ott dolgozók életére és munkájára.
A továbbiakban a vendégek megtekinthették az épület belsejét, ahol Orosz Ildikó elnök asszony kísérte végig a vendégeket. Az épület alagsorában két kisebb szoba szolgál majd sakkjátszmák és kártyaesték helyszínéül, valamint egy fotósarok is a vendégek rendelkezésére áll, akik korabeli ruhákban örökíthetik meg a látogatásukat. Az alsó szinten egy berendezett szabadulószoba is üzemel majd – ami Kárpátalján egyedülálló kikapcsolódási lehetőség –, ahol a kikapcsolódni vágyók a művésznő életével és annak állomásaival ismerkedhetnek meg. A földszint különböző kulturális programoknak helyszínéül szolgál, többek között operetteknek, musicaleknek és más, a művésznő életéhez kötődő rendezvényeknek. Ezek mellett az épület hangulatát idéző folkkocsmák is gyakori programjai lesznek a központnak, valamint a fiatalok szórakoztatását biztosítják majd egyebek mellett a kvízesték és más szórakoztató játékok.
Az átadó ünnepség részeként a Beregszászi Színház színészeinek, Gál Natáliának, Fornosi D. Júliának, Orosz Melindának, Vass Magdolnának, Ferenci Attilának és Sőtér Istvánnak előadásában csodálhattunk meg egy gyönyörű emlékműsort Fedák Sári életéről.
A Fedák Sári Kulturális Központ létrehozását a magyar állam támogatta, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésével. A kulturális központ helyének kialakítása a Kárpátaljai Magyar Drámai Színház épületének hozzáépített épületrész teljes felújításával és nagyértékű eszközbeszerzéssel valósult meg. A felújítási munkálatok a következő munkálatokból álltak: nyílászárók cseréje, elektromos hálózat felújítása, vízvezeték és szennyvízvezetékek belső hálózatának kiépítése, belső felújítás, járólap lefektetése a teljes területen, kondicionáló és ventilációs rendszer felszerelése, lépcső felújítása, valamint a központ valamennyi termében nagyértékű eszközbeszerzés valósult meg.
A szervezők remélik, hogy a most átadott kulturális központ megfelelően ellátja majd a helybéliek és minden érdeklődő kulturális igényét és szórakozási szándékát.
Nagy érdeklődés közepette került átadásra október 15-én Csetfalván a Móricz Zsigmond Kulturális Központ, mely épület felújítása 25 millió forint anyaországi támogatásból valósult meg.
Az esemény kezdetén Beke Mihály András beregszászi magyar első beosztott konzul, illetve Péter Csaba, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselőjelöltje, a Kárpát Ház civilszervezet kuratóriumának az elnöke vágták át az átadást szimbolizáló nemzeti színű szalagot, majd felavatták az épület falán elhelyezett Móricz Zsigmond-emléktáblát.
Ezt követően Egressy Márton görögkatolikus atya, Rácz István római katolikus atya, illetve Orbán Sándor református lelkész kértek áldást a felújított kulturális központra.
Orbán Sándor Isten igéjére utalva elmondta: a legfontosabb az életünkben, hogy a szeretet legyen naggyá. Ez az épület is arra szolgál majd, hogy a helyi közösségben egymás kultúráján keresztül tudjuk szeretni a másikat.
Az ünnepélyes átadó meghívott vendégei voltak még: Bege Krisztina ungvári magyar konzul, Tóth Miklós, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, a KMKSZ járási tanácsi listavezetője, Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a KMKSZ Beregszászi Kistérségi Tanácsának listavezetője, Halász László, a Beregszászi Közigazgatási Hivatal művelődési osztályának a vezetője, Varga Éva, a Beregszászi Járási Könyvtárhálózat igazgatónője, Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára, beregszászi járási képviselő, Tóth Győző, beregszászi járási képviselő, a Kárpát Ház ügyvezetője, illetve Tar Attila, a KMKSZ Csetfalvai Alapszervezetének az elnöke.
Elsőként Tóth Győző ismertette a jelenlévőkkel, hogyan valósult meg a központ felújítása az anyaország támogatásával. Ezt követően Péter Csaba szimbolikusan átadta az épületet Hnatik Anikónak, Csetfalva község jegyzőjének.
Beke Mihály András beszédében elmondta, hogy a Magyarországról érkező támogatásoknak többszörös haszna van, hiszen nemcsak egy kulturális központ jött létre, hanem az építkezés a helyi vállalkozóknak is munkát biztosított. A magyar kormány komolyan veszi alkotmányos kötelezettségét, így gondoskodik a határon túl élő magyarokról, mégpedig teszi mindezt abban a szellemben, hogy minden magyar felelős, minden magyarért – fogalmazott. Erdélyi magyarként engem mindig nagy örömmel tölt el azt látni itt, Kárpátalján, hogy mennyire tisztelik a kárpátaljaiak az innen származó múltbéli neves embereket, hiszen nem mi tartjuk meg hagyományainkat, hanem a hagyományaink tartanak meg minket – tette hozzá.
Péter Csaba örömét és köszönetét fejezte ki, hogy 2015-ben felhatalmazást kapott a kárpátaljai magyar politikai réteg a választóktól, így látható eredményeket sikerült elérniük. Az utóbbi időszakban szinte minden héten hallhatunk arról, hogy a különböző településeken felújításra kerültek a közintézmények, vagy letettük egy létesítmény az alapkövét, esetleg látványtervet osztottunk meg, amelyet szeretnénk a közeljövőben megvalósítani – mondta el a KMKSZ jelöltje. A kuratóriumi elnök beszélt még árvízvédelemről – hiszen Csetfalvát is sújtotta korábban a nagy tiszai árvíz –, így ha ismét bizalmat szavaznak nekik a választók, akkor a töltésfejlesztés kérdését is a megyei tanács elé terjesztik majd. Csetfalvával kapcsolatban még elmondta, hogy Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével és listavezetőjével konzultálva megállapodtak abban, hogy a településen iskolabővítést szeretnének a jövőben kivitelezni – függetlenül a választások eredményétől –, amelynek keretein belül egy új óvoda épül majd Csetfalván. Bízom benne, hogy október 25-én jól fognak dönteni, a magyar érdekképviseletet választják majd, és nem ülnek fel mindenféle „buborékpárt” pillanatnyi, ócska ígérgetéseinek – zárta gondolatait Péter Csaba.
Sin József arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a még szovjet érában elvett szántó- és termőföldeket szeretnék visszaszolgáltatni az embereknek, hiszen a faluban számos mezőgazdász tevékenykedik. Az, hogy most itt állhatunk, ebben a frissen átadott épületben, azt sugallja, hogy az itt élő emberek bíznak magukban, bíznak a jövőben – fogalmazott.
Tar Attila úgy fogalmazott: elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor méltóképpen tudjuk ebben a kultúrközpontban ápolni, gyakorolni hagyományainkat, szokásainkat, valamint átadhatjuk mindezeket a gyerekeinknek. Ezt követően köszönetet mondott a település lakosai nevében Magyarországnak a nagy értékű támogatásáért, illetve a Kárpát Ház civil szervezet munkájáért.
Az esemény végén az újonnan felavatott színpadon az óvodás és iskolás gyerekek kulturális előadásait tekinthették meg a résztvevők.
A közeljövőben Fedák Sári nevét viselő közösségi házat építenek Haláboron. Ennek első lépéseként október 15-én ünnepélyes látványterv-bemutatót tartottak a beregszászi járási településen.
Az esemény istentisztelettel vette kezdetét a helyi református templomban. Károlyi József református lelkész igehirdetésében hálát adott Istennek, illetve köszönetet mondott azért, hogy vannak olyan emberek, akik segítenek és odafigyelnek a kárpátaljai magyarokra. Majd megköszönte a gyülekezet nevében a Haláborért civil szervezetnek, hogy általuk két darab légkondicionálót kapott a templom.
Az esemény a halábori Tiszavirág Néptáncegyüttes előadásával folytatódott a tervezett közösségi ház előtti téren.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Bege Krisztina ungvári magyar konzul, Beke Mihály András, beregszászi magyar első beosztott konzul, Péter Csaba, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselőjelöltje, a Kárpát Ház civil szervezet kuratóriumának elnöke, Tóth Miklós, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Horváth László, a Beregszászi Járási Tanács alelnöke, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, Molnár László, a Beregszászi Járási Tanács képviselője, a KMKSZ kulturális titkára, Tóth Győző beregszászi járási képviselő, a Kárpát Ház civil szervezet ügyvezetője, Kádár Szilvia, a KMKSZ Halábori Alapszervezetének elnöke, illetve Kocsis Barnabás halábori polgármester.
Nem véletlenül fogja Fedák Sári nevét viselni ez a közösségi ház, hiszen egy igazán legendás személyiségről van szó – fogalmazott beszédében Beke Mihály András. „Ez a lány tökéletesség, ez a lány a szebbik élet, ez a lány szomorú vígság, ez a lány csak ide tévedt. Körülötte sír, suhogva, szállva, Heinének és Offenbachnak árnya… Mennyit fog még sírni, bűnhődni, mert szebb és különb, mint a többi…” – idézte Ady Endre szavait Fedák Sáriról a magyar konzul. Fedák Sári jelentősen túlnőtt hőn szeretett szülőföldjén, személyisége az egész magyar kultúra részévé vált. A kultúra és a hagyomány az, amely bekapcsolja a határon túli magyar közösségeket az egész magyar nemzet kulturális vérkeringésébe – fogalmazott.
Péter Csaba beszédében elmondta, hogy a halábori emberek megérdemlik – ezen belül is a gyerekek –, hogy megfelelő körülmények között tudjanak a kulturális ünnepekre készülni, gyakorolni, nem pedig egy olyan épületben, ahol hideg van, vagy éppen túlságosan is meleg, és amelyet a szovjet múlt hagyott hátra. Viszont mindig sikerül megtalálnunk azt az utat, amelyen meg tudjuk találni azokat a személyeket, s eszközöket, akiken s amelyeken keresztül meg tudjuk valósítani az álmainkat. Ebben az esetben is így történt: a magyar kormány mellénk állt, így hamarosan elkezdhetjük a látványterv gyakorlati kivitelezését. Kizárólag helyi munkaerőt szeretnénk alkalmazni az építkezésnél, hogy itthon, szülőföldjükön találják meg családjuk számára a megélhetést – tájékoztatott a KMKSZ megyei képviselőjelöltje.
Babják Zoltán beszédében biztosította a jelenlévőket, hogy a megépülő közösségi ház működtetését a legjobb tudása szerint fogja ellátni annak érdekében, hogy mindig megteljen kulturális tartalommal.
Tóth Győző, a halábori közösség nevében mondott köszönetet az elhangzott biztató szavakért, illetve az anyaországi támogatásért, amely Halábort is elérte. Külön öröm nekünk, haláboriaknak, hogy ez az épület Fedák Sári nevét viselheti majd, valamint hogy haláboriak dolgozhatnak benne – fogalmazott a járási képviselő.
Az ünnepi beszédeket követően Beke Mihály András és Péter Csaba bemutatták a halábori Fedák Sári Közösségi Ház látványtervét a jelenlévőknek.
A szüreti hagyományokhoz kapcsolódó alkalmat szervezett kicsiknek és nagyoknak egyaránt a Beregszászi Rezeda Folkműhely, ahol a gyermekek megismerkedhettek a szüreti szokásokkal és az ahhoz fűződő énekekkel, táncokkal, illetve népmese, kézműves-foglalkozások és táncház is várta az érdeklődőket.
Az eseménynek a Rezeda folkműhely székháza adott otthont, melyet Magyarország Beregszászi Konzulátusa biztosít. A hagyományőrző program keretében a folkműhely ifjai és nagyjai is kipróbálhatták a különböző kézműves mesterségeket, csuhébabák és tárgyak készítését Szilágyiné Tóth Gabriella vezetésével, a nemezelés technikáját Papp Viktória, míg a különböző gyöngyfűzési technikákat Kopinec Emese segítségével.
A szeptember 28-án megrendezett programon a Sodró együttesnek köszönhetően táncházi mulatságon is részt vehettek az egybegyűltek, ahol mezőföldi ugrós, gömöri és visai táncokkal ismerkedtek a jelenlévők. A népi énekeket Komáromi Zsanett vezetésével sajátíthatták el a gyermekek. Népmesével pedig Bak Dávid, a folkműhely oktatója szórakoztatta a csemetéket.
Váradi Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „Műhelyünkben rendszeresen vannak tematikus alkalmak, amelyek által a gyermekek számára a kézművesség, a zene, a tánc világa által mutatjuk be szokáskultúránkat – jelen esetben a szüreti hagyományainkat. Amikor az időjárás engedi, kilátogatunk helyszínre is, hogy megnézzük, hogyan történik például a préselés folyamata. Sajnos, az időjárás miatt erre most nem volt lehetőségünk, de ettől függetlenül a kézműves foglalkozások során, a mese kapcsán vagy egy-egy tájegység tánca előtt igyekszünk a gyermekek számára elmondani azt, hogy a szüreti szokások olyan közösségi munkaalkalmak voltak, amelyekhez gazdag szokáshagyomány tartozott, amelyekben a munka és az ünnep összekapcsolódik. Ezeknek az alkalmaknak a célja a néprajzi ismeretterjesztés a gyermekek körében”.
A gazdag hagyományőrző program az Emberi Erőforrások Minisztériuma Csoóri Sándor-programjának köszönhetően valósult meg.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által meghirdetett Zenevarázslat című programnak köszönhetően 19 kárpátaljai fiatal tehetséges zongorista szerzett oklevelet és részesült ösztöndíjban, melynek átadójára szeptember 19-én került sor ünnepélyes gála keretében Beregszászban. A képzésen a diákokkal 30 órában Várnagy Andrea, Budapest Márka-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész foglalkozott.
A programot 2019 decemberében hirdették meg, melyre 20 fő jelentkezett. A képzést interaktív gyakorlati órák keretében tartották márciusig, ezt követően a karanténhelyzet miatt online kényszerültek megvalósítani a további foglalkozásokat. A haladó képzésre jelentkezők a péterfalvai, beregszászi, verbőci, ungvári és nagylucskai zeneiskolákból érkeztek. A 19 diák az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságnak köszönhetően 3000 UAH ösztöndíjban részesült, valamint az őket felkészítő 11 tanár is átvehette az ösztöndíjat. A diákok emellett 200 000 Ft értékben ajándék kottacsomaggal is gazdagodtak.
Az ünnepélyes gála keretében Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója elmondta: „Az alapítvány immáron 10. tanévét kezdte meg, és igyekszik minden területen tehetségeket képezni. Megfigyeltük, hogy a klasszikus zene kicsit háttérbe szorult, pedig annyi gyönyörű darabja és értéke van az európai és magyar klasszikus zenének, melyet ápolni és őrizni kell a jövő generációja számára. A program célja pedig, hogy közelebb hozza a zenét a gyerekekhez” – fogalmazott az igazgató.
A köszöntőt követően Várnagy Andrea, a program szakmai referense online köszöntötte a megjelenteket, aki sajnos a karantén miatt nem tudott személyesen jelen lenni a gálán. A köszöntéseket követően a diákok bemutatták előadásaikat a nagyérdemű számára, melyet online a művésznő is figyelemmel végigkísért. A nagyszerű zongoraműveket és előadásokat követően a résztvevők megkapták okleveleiket, valamint az ösztöndíjakat.
A képzés kapcsán Engi Erika, a Péterfalvai Művészeti Iskola tanára kérdésünkre elmondta: „Azt gondolom, hogy ismert területre érkeztünk, ugyanis a Zenevarázslat programjainak a mi iskolánk első perctől résztvevője. Az egész programot körül lengte egy nagyon családias légkör, nyilván ez abból is származik, hogy ismerjük a művésznőt. A felhőtlen vidámság, a közvetlenség volt jelen egész végig, egyáltalán nem volt feszültség, pedig az oktató valamelyest mégis csak idegen volt a gyermekek számára, azonban olyan személyisége van a művésznőnek, amely pillanatokat alatt lebontja ezeket a falakat. Ez a program nagyon hasznos és szükség van rá. Mi nagyon vártunk minden egyes képzési alkalmat. Boldogok vagyunk, hogy a program eredményes volt.”
Paládi Máté, az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola diákja, a képzésen részt vevő hallgató elmondta: „Andrea néni nagyon tapasztalt és érett zongoraművész. Számomra mindig megtiszteltetés, ha vele dolgozhatok. Olyan dolgokban tudott nekem segíteni, amit eddig nem is hallottam, s ezek által a tanácsok által ott lehet az a plusz a játékomban, amely által még jobb lehet az előadás.”
A képzést az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságnak és a Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósult meg.
A Pro Arte – Munkács civil szervezet által a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával Beregszászban szervezett nyári alkotótáborban készült szobrokkal gazdagodott Macsola és Tiszacsoma. Szeptember 20-án ifj. Hidi Endre és Korzs Bogdán szobrászművészek alkotásait avatták fel ünnepélyes keretek között a beregszászi járási két településen.
Elsőként Macsolán, a település kastélykertjében avatták fel ifj. Hidi Endre alkotását. Az eseményen jelen volt Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Matl Péter, a Pro Arte –Munkács civil szervezet elnöke és Matl Árpád alelnök, illetve Sebestyén Róbert Macsola polgármestere.
A szobrászművész a jelenlévőknek bemutatta, hogy mit is jelképez az általa készített szobor, hogyan és milyen elemekből tevődik össze, valamint, hogy mit jelentenek az elemek formái. A szobor alakzata a család folytonosságára utal, ahogy egymás mellett helyezkednek el az elemek – akár a fraktálok –, az azt mutatja, hogy támogatják egymást, s így alkotnak egy stabil egységet, amely szintén a családot jelképezi – mondta el ifj. Hidi Endre.
Szilágyi Mátyás kiemelte, hogy a szoborút programot, illetve a minden évben megszervezésre kerülő szobrásztábort Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma immáron negyedik éve támogatja, amely egyszerre hivatott az adott közösségek és települések szimbólumrendszerét erősíteni, a köztereket díszíteni, valamint odavonzani a művészetre érzékeny embereket, illetve a turistákat is. A szoborút program összeköti az anyaországot Kárpátaljával, összeköti az embereket és a különböző nemzetiségeket. Szeretnénk a magunk eszközeivel egy turisztikai-kulturális tervet létrehozni és megvalósítani, amely Magyarországon kezdődik, átnyúlik Kárpátaljára, és tervek szerint ezek a szoborútvonalak ugyanúgy átvezetnének Erdélybe, valamint a Felvidékre is – tájékoztatta a jelenlévőket Szilágyi Mátyás. A jövő érdekében dolgozunk, és a jövő érdekében valósul meg ez a szoborút. Azt szeretnénk, ha minél több kárpátaljai településen kerülnének felavatásra ilyen és ehhez hasonló szép szobrok – zárta beszédét a beregszászi magyar főkonzul.
Matl Péter a program kapcsán elmondta, hogy immár több mint 50 köztéri szoborból álló összefüggő és beutazható szoborút jött létre. Nemcsak az a célunk, hogy képzőművészeti alkotások kerüljenek ide, hanem, hogy kultúrterek létesüljenek – fogalmazott a szobrászművész. „Hiszem, hogy az önök gyerekei, unokái itt fognak majd játszani ezen a téren, s látva ezt az alkotást, valami megérinti majd a lelküket, pl. egy új esztétikum, amelyet majd felnőttként ők is továbbadnak.” Beszéde végén a civil szervezet elnöke egy oklevelet nyújtott át ifj. Hidi Endrének.
A szoboravatás a Tiszacsomai Kultúrház előtt folytatódott. Itt csatlakozott a vendégekhez Horváth László, a Beregszászi Járási Tanács alelnöke, Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke, illetve Kovács Szvetlana polgármester.
Szilágyi Mátyás a Korzs Bogdán által készített szobor – amely egyébként a körte nevet kapta alkotójától – kapcsán így fogalmazott: egy szobornak vagy műemléknek a hatása egyszerre esztétikai, művészeti és kulturális hatás, amely fejleszti az ízlést, az emberek művészeti érzékét, díszíti, magasabb esztétikai szintre emeli az adott községet vagy várost. A jelenlegi, Tiszacsomán felavatásra kerülő szobor erkölcsi és szellemi mondanivalója a család szépsége – a szónak az igazi értelmében. Az az egység, az a legkisebb igen összetartó és meghatározó, az életünket formáló közösség, amelyből mindannyian kikerülünk, amely meghatározza az életünket, gondolkodásmódunkat, helyzetünket. Ennek a jelképe kerül most itt felavatásra – mondta el a főkonzul.
Korzs Bogdán saját alkotásáról elmondta, hogy a szobor sziluettje egy körtét ábrázol. Ha a körtét félbe vágjuk, akkor ugyanúgy megmarad a sziluett, a magvak sziluettjét nézve. Ezzel szeretném szimbolizálni a gyermekeket: a szobor két oldalán három-három nagyobb magot ábrázoltam, amelyek a gyerekeket jelképezik, illetve ott van a köztük lévő legkisebb magocska is. Ezek együttesen 7 gyermeket alkotnak, amely egy egésznek az alkotója. Mivel 7 nap alkot egy hetet, 7 törzse volt a magyaroknak és ukránul is a Сім’я́ (szimjá) „hétszer ént” jelent – ez az az egység, amely egyesíti a családot.
Ezt követően Jancsi Szilveszter helyi iskolás olvasott fel a családról egy rövid költészeti alkotást, majd Kovács Szvetlana polgármester asszony vette át a szót, aki köszönetét fejezte ki Magyarország Kormányának, illetve a beregszászi magyar konzulátusnak és a Pro Arte –Munkácsnak, valamint Korzs Bogdán szobrászművésznek.
Az esemény zárásaként Matl Péter oklevelet nyújtott át a körte szobor alkotójának.
A salánki református parókia gyülekezeti termében szeptember 11-én Csornij Dávid kortárs kárpátaljai magyar költő tartott rendhagyó történelemórát, végigkalauzolva hallgatóit a kárpátaljai magyar irodalom történetén a kezdetektől napjainkig. A rendezvényt Pólin Lénárd, az Egán Ede Szakképzési Centrum Tiszapéterfalvai Szakképzési Központjának igazgatója és Balogh Ágnes salánki tiszteletes asszony szervezte.
Balogh Ágnes köszöntő szavait követően Csornyij Dávid bevezetőjében ismertette a kárpátaljai magyar irodalom létrejöttének történelmi hátterét, a történelmi Magyarország északi és északkeleti területeinek az I. világháború után megszülető Csehszlovákiához való csatolását, de – mint Csornyij Dávid kifejtette – mivel a két országrész, azaz Felvidék és Kárpátalja egyazon államhoz tartozott, igazából ebben az időszakban még nem lehet külön kárpátaljai magyar irodalomról beszélni. Vidékünkön ebben az időben az egyik legmeghatározóbb központnak Munkács város számított a magyar kulturális élet szempontjából, itt jelent meg a Magyar Írás című irodalmi, művészeti lap, és itt élt s alkotott szűkebb pátriánk irodalmi életének akkori meghatározó egyénisége, a szélesebb körben is elismert Sáfáry László költő, akiről Illyés Gyula is írt bemutató jellegű írásokat. Mellette a korszak kiemelkedő szerzői közül megemlíthetjük többek között Tamás Mihályt, Simon Menyhértet, Kiss Lászlót, Ják Sándort, Bellyei Lászlót, s jellemző, hogy szülőföldünk akkori költői írói, a kisebbségi helyzetbe került magyarság sorskérdéseivel foglalkoztak. Az előadó röviden bemutatta az Ungváron működő Mozaik Kultúregyesületet, illetve a Beregszászban működő irodalmi egyesületeket is.
Kárpátalja történelmében újabb korszakváltás történt 1938–1939-ben, amikor 1938 őszén vidékünk délnyugati része visszatért Magyarországhoz, míg az északkeleti rész autonómiát kapott a lassan felbomló csehszlovák állam keretében, az autonóm tartomány, Podkarpatszka Rusz miniszterelnöke, Avgusztin Volosin pedig nagyon kemény ukránosításba fogott. Majd 1939. március 15-én kikiáltották Kárpát-Ukrajnát, ezt azonban napok alatt elfoglalta a magyar honvédség. A rövid időre visszatért magyar világ éveiben több újság is beindult, majd jött az újabb történelmi cezúra: 1944-ben a szovjet hadsereg elfoglalta vidékünket, mely 1945-ben hivatalosan is a Szovjetunió részévé vált.
A kárpátaljai magyar irodalmat az impériumváltás után a semmiből kellett újjáépíteni. Balla László költő, író, újságszerkesztő 1951-ben megjelenő Zengj hangosabban c. verseskötete korszaknyitó volt, mivel ez volt az első magyar nyelvű verseskötet a szovjet időszakban Kárpátalján. Balla inkább a szovjet ideológiai irányvonalat képviselte, míg Kovács Vilmos (1927–1977) költő, író a kisebbségi sorsot jelenítette meg írásaiban, köztük legjelentősebb művében, a Holnap is élünk című regényében. A rendszer bírálata miatt azonban retorziók érték, és a könyvet kivonták a forgalomból. De újabb, fiatal költők is megjelentek a színen, s az Ungvári Állami Egyetem (ma Ungvári Nemzeti Egyetem) magyar nyelv és irodalom szakán tanuló diákok 1965-ben beindítottak egy „szamizdat” irodalmi folyóiratot, az Együttet. Szerkesztői között olyan nevek voltak, mint Füzesi Magda, Balla Gyula, Zselicki József, Vári Fábián László és mások. Ám a folyóirat csak másfél évfolyamot ért meg, mivel az egyetemi pártbizottság betiltotta azt. Ezt követően született meg a kárpátaljai magyar irodalom történetében fontos szerepet játszó Forrás Irodalmi Stúdió, melynek Zselicki József költő lett az elnöke, s tagja volt – többek között – S. Benedek András, Vári Fábián László, Fodor Géza, Füzesi Magda. Szakítottak a szocialista realizmussal, műveikben a kisebbségi magyar létet is megjelenítették, ezért támadás indult ellenük, melyben nagy szerepet játszott Balla László. Nacionalizmussal, szovjetellenességgel vádolták meg őket, s a támadások miatt az irodalmi stúdió megszűnt létezni. 1971-ben aztán Balla László beindította a József Attila Irodalmi Stúdiót, mely szovjet ideológiai irányvonalat követett, míg csak 1981-ben vezetőváltás nem következett be az irányításában. S Debreceni Mihály, Füzesi Magda, Horváth Sándor, Dalmay Árpád, Finta Éva, Dupka György megújulást hozott a stúdió életébe. Majd megszületett a Hatodik Síp irodalmi folyóirat, melyet Balla D. Károly vezetett, amely a rendszerváltás után is létezett.
A rendszerváltást követően újabb irodalmi lapok indultak; az előadó beszélt a Pánsíp és a Véletlen balett folyóiratokról, kiemelte a 2002-ben újrainduló Együtt folyóiratot, a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóiratát. Újraindításának ötlete Vári Fábián László, Nagy Zoltán Mihály és Dupka György nevéhez kötődik. A Kárpátaljai Hírmondóról is szó esett, melyet 2005-ös megalapításától 2015-ig Füzesi Magda vezetett mint alapító főszerkesztő. 2014-ben megalakult a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság – Kárpátaljai Fiatal Magyar Alkotók Közössége. Új irodalmárok léptek színre: a „lyukas generációhoz” Lőrincz P. Gabriella, Bakos Kiss Károly, Lengyel János neve sorolható, míg az új, fiatal generációhoz Marcsák Gergely, Shrek Tímea, Nagy Tamás, Kopriva Nikolett és mások. A szerző előadását a rendszerváltás előtt és után megjelenő kárpátaljai vagy kárpátaljai vonatkozású kötetek, antológiák bemutatásával színesítette. Az est az előadó saját műveiből való felolvasásával ért véget.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ezúttal az Ungvári Gyermek Művészeti Iskola végzős tanulóinak alkotásaiból álló tárlatnak ad otthont, melynek ünnepélyes megnyitójára augusztus 26-án, szerdán délután került sor a járványügyi helyzetre való tekintettel szűk körben.
Kuti László első beosztott konzul köszöntötte az egybegyűlteket, és tolmácsolta Buhajla József főkonzul üdvözletét.
– A gyermek művészeti iskola kedves visszatérő vendég a főkonzulátuson. Egy vegyes kiállítás részeként már megtekinthettük a gyerekek alkotásait, tavaly januárban pedig önálló kiállítást is rendeztünk a műveikből. A művészet valóban nem ismer határokat, ebben az iskolában egymás mellett zenélnek, festenek a különböző nemzetiségű gyerekek – mondta a diplomata és megjegyezte: a mostani nehéz időszakban, amikor minden reggel izgatottan olvassuk az új fertőzöttek számát, arra gondoltak, hogy szükség lenne valamire, ami egy kicsit felvidít, optimizmussal tölt el.
– S mi lenne erre alkalmasabb, mint a gyermekek alkotása, azoké a gyerekeké, akik őszintén, szívből, belülről fakadóan élik meg és mutatják be a világot. A képek csupán egy napja kerültek fel, de hetek óta nem hallottam annyi nevetést a kollégáktól, mint az elmúlt nap folyamán – emelte ki Kuti László és egy gyönyörű, színes virágcsokorral köszönte meg Hromova Natália igazgatónőnek az általa irányított kollektíva munkáját.
– Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy végzős növendékeink bemutathatják az alkotásaikat – hangsúlyozta az igazgatónő, és röviden ismertette az elmúlt tanévben fennállásának 65. évfordulóját méltató intézmény történetét.
Amikor megalakult az iskola, 9 tanár foglalkozott a 36 diákkal. Az iskola azóta az ország egyik legjobb művészeti intézményévé nőtte ki magát, amely a legnagyobb létszámú Kárpátalján. Jelenleg 104 pedagógus 1080 tehetséges gyerekkel foglalkozik itt.
Az Ungvári Gyermek Művészeti Iskola képzőművészeti szaka 1987-ben nyitotta meg kapuit. Az első kibocsátáskor csupán 3 végzős volt, mára közel 200 tanuló közül évente 15-16 ifjú művész szerez elismerő oklevelet a képzőművészeti iskola elvégzéséről, és közülük minden második folytatja művészeti tanulmányait. Ők nemcsak Ungváron és más ukrajnai művészeti akadémiákon szereznek felsőfokú művészi végzettséget, többen külföldön – Bécsben, Prágában, Budapesten – tanulnak.
– Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy egykori és jelenlegi növendékeink a legkülönbözőbb kiállításokon és pályázatokon vesznek részt Ungváron, a megyében, Ukrajnában, Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, számos más európai országban, valamint Izraelben, az Egyesült Államokban, ahol sikeresen szerepelnek. Az iskola egyedi lehetőséget biztosít arra, hogy a növendékek különböző szakokon egyszerre képezhessék tehetségüket – emelte ki Hromova Natália, és a konzul szavaira reagálva elmondta, 35 nemzetiségű gyerek látogatja a művészeti iskolát.
Ezután a nap főszereplői, az ifjú művészek kaptak szót. Az idei végzősök közül hárman – Kupar Alekszandra, Jaszmina Tabakovics, Koszej Katalin – volt jelen. A 15 éves Jaszmina 6 évig tanult az iskolában, korábban énekelt, s közben rajz szakon folytatta. Olekszandra 9 éve foglalkozik az iskolában, zenetagozaton is tanult és képzőművészettel is foglalkozott. Katalin, aki képzőművészeti és hegedű szakon tanult, megköszönte a kiállítási lehetőséget és azt kívánta, hogy a tárlat mindenkiben kellemes benyomást keltsen.
A magyar államalapítás és Szent István király ünnepéről a Felső-Tisza-vidéken sem feledkeztek meg.
„Nem úgy van most, mint volt régen,/ nem az a nap süt az égen…” – választotta jeligeként az ismert népdal sorait a Sodró együttes szabadtéri táncszínházi előadásához, melyet augusztus 22-én, szombaton este láthatott először a közönség. A járványhelyzet miatt szűk körben tartott bemutatóra Sajánban, a Visk Jótékonysági Alapítvány vendégházának udvarán került sor. Az ötletgazda Váradi Enikő által összeállított műsorban a népzenei együttes mellett a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncosai, valamint beregszászi színészek: Gál Natália, Vass Magdolna és Ferenci Attila működtek közre; a koreográfiában Orosz Péter nyújtott segédkezet. A táncosok munkáját a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért társadalmi szervezet támogatta.
A rendezvény a Sodró Jótékonysági Alapítvány szervezésében, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványa társszervezésével valósult meg. A megnyitón elsőként Sin Edina, a színházi alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, aki hangsúlyozta, hogy kulturális-művészeti programok tekintetében a járványhelyzet miatt ínséges hónapok állnak mögöttünk. Beregszászi színházi tapasztalataik alapján érzik, hogy az előadóknak és a nézőknek egyaránt nagyon hiányzik a színpad, ezért döntöttek úgy, hogy a magyar államalapítás ünnepén, a nemzeti összetartozás emlékévének keretében megszervezik ezt az eseményt. Bíznak abban, hogy a későbbiekben szélesebb körben is bemutathatják az összeállítást.
A rendezvény védnökségét Magyarország Beregszászi Konzulátusa töltötte be. A külképviselet nevében Erdei Péter vezető konzul szólt az egybegyűltekhez, aki a Sodró zenekar, illetve a darabban részt vevők szakmai hozzáértését méltatta. Ezt követően a szót Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke vette át. A szervezet támogatóként is hozzájárult az est sikeréhez. A regionális elnök elmondta, hogy eredetileg számos programot terveztek a nemzeti összetartozás évére, amelyek közül azonban a karantén miatt sok meghiúsult. Örömét fejezte ki aziránt, hogy a nehézségek ellenére egy ilyen csodálatos helyszínen és rendhagyó formában mégis ünnepelhet a magyarság.
A műsorban megelevenedtek a Trianonkor elcsatolt tájegységek néptáncai, népzenéje; virtuóz előadásokat hallhattunk és láthattunk a zenészektől és táncosoktól egyaránt. A beregszászi színművészek a tőlük megszokott magas színvonalon tolmácsolták a témához kapcsolódó költeményeket és prózarészeket, s hozták elénk a sokak által ismert menni vagy maradni életérzést. A szülőföldhöz való ragaszkodás vagy az onnan való kiszakítottság témája vezérfonalként kísérte végig az összeállítást, hogy zárszóként elhangozhassék: „Bár Trianon széttépte a magyar földet, egyúttal megalkotott egy nagyobb teret, egy egyetemes magyar lelki nemzetet, mely, fizikai értelemben nézve az egész Kárpát-medencére és azon túl is terjed…” Így esett meg az, hogy Kosztolányi Dezső, József Attila, Csoóri Sándor, Czébely Lajos vagy Lőrincz P. Gabriella írásai nagydobronyi, palatkai dallamokkal vagy épp kalotaszegi, viski, szatmári, gömöri táncokkal kísérve ízelítőt adtak a nézőknek ebből az egyetemes, eltörölhetetlen értékeket felmutató Kárpát-medencei magyar lelki nemzetből, ezzel feltöltődést és valódi ünnepet varázsolva számunkra. A műsor nemzeti imádságunk, a Himnusz közös eléneklésével ért véget. Ezt követően a pohárköszöntőnél Váradi Enikő emlékeztetett: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.” Jusson ez eszünkbe az előttünk álló választási megmérettetés idején is, amikor a kárpátaljai magyarságnak a választásokon bizonyítania kell összetartását és életerejét.
A családias hangulatú, nyár esti program tábortűzzel zárult.
A magyarság Szent István királyra és a keresztény magyar állam megalapítására emlékezik minden év augusztus 20-án. Munkács magyarsága a Szent István-líceum udvarán méltatta ünnepünket a Matl Péter szobrászművész által készített fadombormű előtt.
A szűk körű, de annál inkább bensőségesebb hangulatban megrendezésre kerülő koszorúzási ünnepség kezdetén a Hol vagytok magyarok című egyházi éneket hallhatták az egybegyűltek Popovics Emese tolmácsolásában.
Korolyova Erzsébet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezetének elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy augusztus 20-ról a világ minden olyan pontján megemlékeznek, ahol magyarok élnek. „Szent István államalapító és törzseket egyesítő munkája példaként kell, hogy szolgáljon mindannyiunk számára, hisz kötelességünk tenni a megmaradásért, hogy továbbra is ápolhassuk kultúránkat és nyelvünket” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Korolyova Erzsébet, s legvégül reményét fejezte ki aziránt, hogy az idei megemlékezés hagyományteremtő alkalomként szolgál majd a jövőt illetően.
Kristofori Olga líceumigazgató elmondása szerint első királyunk tette egyben vallási és történelmi jelentőségű cselekedet is egyaránt, melynek szelleme mindmáig él és élni is fog mindaddig, amíg évről évre megemlékezünk róla.
„Igaz, hogy idén sajnos elmaradnak a nagyobb rendezvények Kárpátalján, így az augusztus 20-i megemlékezések is, de szívünkben örökké él a mai ünnepnap” – kezdte ünnepi beszédét Kuti László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, majd a következő jókívánsággal zárta szavait: „Boldog születésnapot, Magyarország, sok boldogságot, magyarok!”
Az ünnepi köszöntőket a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákjainak verses-énekes előadása követte, melynek keretén belül Ruscsák Angéla szavalta el Szuhanics Albert Szent István ünnepe című versét, majd az Itthon a legjobb című Csézy-dal is felcsendült a diákok hangján. Ezt követően mindenki elhelyezhette a koszorúját a líceum falán található dombormű alá.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke a Kárpátalja hetilapnak adott interjújában aláhúzta a következőket: „Elvárjuk, hogy nemzeti ünnepeinket megünnepelhessük, vallásunkat megtarthassuk, nyelvünket használhassuk, a magyar nyelv oktatását ne korlátozzák.”