Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTEwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6NzEwO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 41682
[content] =>
Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen, mintegy 77 százalékkal csökkenteni a kávé szénlábnyomát.
Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak – írja a The Conversation hírportál.
Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár. A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire. Szerencsére a kávétermesztésnek léteznek környezetkímélőbb módjai is. A University College London munkatársai kiszámolták és összehasonlították a Brazíliából és Vietnamból származó, hagyományos és fenntartható módon termelt arabica kávé szénlábnyomát. Arra jutottak, hogy a kávé termesztési, szállítási és fogyasztási módjának megváltoztatásával akár 77 százalékkal is csökkenthető lehet a kávé előállításával és élvezetével járó szénkibocsátás. Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése bármely országban és exportálása Nagy-Britanniába átlagosan 15,33 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár – állapították meg a szakértők. Ez a hagyományos módszerekkel termelt, még nyers, pörkölés előtt álló kávébabra (zöld kávé) vonatkozik.
Kevesebb növényvédőszer használatával, az energia- és vízhasználat optimalizálásával, repülőgép helyett hajókkal történő szállítással azonban 3,51 kilogramm szén-dioxidra csökkenthető az egy kilogramm kávéval járó emisszió. Egy csésze kávé átlagosan 18 gramm zöld kávét tartalmaz, így egy kilogrammból 56 eszpresszó készíthető. Egyetlen eszpresszó szénlábnyoma mintegy 0,28 kilogramm, de fenntartható módon termesztve 0,06 kilogrammra csökkenthető. A tejjel fogyasztott kávé esetében nagyobb a karbonlábnyom. A latte mintegy 0,55 kilogrammnyi szén kibocsátását okozza, a cappuccino 0,41 kilogrammnyit, a flat white 0,34 kilogrammnyit. A fenntartható módon termesztett kávéból készült italoké viszont csak 0,33 kilogramm, 0,2 kilogramm és 0,13 kilogramm. A növényi alapú tejitalok fogyasztása is egy módja a kávézás környezetkímélőbbé tételének – vélik a tudósok. Csökkenti a szénlábnyomot például a kémiai növényvédőszerek organikusra cserélése vagy a farmok megújuló energiával való ellátása. Ha pedig a kávét már származási helyén pörkölik, szállításuk során a jármű kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mivel könnyebbé válnak a kávészemek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen, mintegy 77 százalékkal csökkenteni a kávé szénlábnyomát.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1609968660
[modified] => 1609965714
)
[title] => Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen csökkenteni a kávé szénlábnyomát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41682&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41682
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 41688
[image] => Array
(
[id] => 41688
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169.jpg
[original_lng] => 396266
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/kave169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1609959019:10
[_thumbnail_id] => 41688
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 1
[views_count] => 2199
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609961468
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611255859
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624861778
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627962046
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631948497
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649691944
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1657453359
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672327474
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 41124
[content] =>
Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken.
Popa langur
FORRÁS: WIKIPEDIA A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak.
„Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet minket arra, hogy egyetlen kíváncsi, rendkívüli hatalommal rendelkező faj vagyunk, mely kezében tartja sok más faj sorsát” – mondta Tim Littlewood, a múzeum tudományos igazgatója.
A szakértők eddig csaknem kétmillió különböző életformát ismertek meg a Földön, de valódi számuk a korábban becsült 8,7 milliónál jóval több is lehet.
Az új DNS-elemzéses technikák révén ugyanis a látszólag hasonló élőlények különbözőségei is feltárhatóvá váltak.
A sors váratlan fordulatai is szerepet játszottak egy-egy felfedezésben. A Pseudoacanthocephalus goodmani nevű új parazita férget az Amietophrynus gutturalis nevű varangy ürülékében fedezték fel, miután a varangy véletlenül egy turista poggyászában eljutott Mauritiusról Cambridge-be. Még a mosógépet is megjárta a ruhákkal együtt, mielőtt észrevették volna az állatot.
A múzeum gyűjteményében lévő mintegy 80 millió példány is szolgált új felfedezésekkel. Az egyik új faj, az Oedipina ecuatoriana nevű tüdőtlen szalamandra egyetlen egyed alapján ismert, melyet több mint 100 éve gyűjtöttek be, azóta van a múzeum tulajdonában. Ezek a féregszerű kétéltűek az esőerdők talajába fúrva élnek, bőrükön keresztül lélegeznek.
A leglátványosabb felismerés a Trachypithecus popa (Popa langur) nevű majomfaj felfedezése volt, ezt ugyanis korábban más fajokkal keverték össze. Egy mianmari kihunyt vulkán oldalában él, de a múzeum gyűjteményében több mint 100 éve meglévő bőrök és csontok alapján azonosították. Súlyosan veszélyeztetettnek számít, mindössze 200-260 példány él belőle vadon.
„Reméljük, hogy a fajok elnevezése segíti védelmüket” – mondta, a múzeum emlősökkel foglalkozó kurátora.
A legtöbb felfedezést a bogarak rendjében tették a kutatók: 170 új fajt azonosítottak, köztük egy Új-Guinea-i szkarabeuszbogarat, karmosbogárféléket Brazíliában és egy apró, mocsárkedvelő bogarat Malawiban. A szakértők 70 új darázsfajt, három új méhfajt, 9 új éjjeli lepkét, hat új százlábút, kilenc laposférget, egy pillangót és 10 mohaállatkát azonosítottak.
A Természettudományi Múzeum munkatársai tavaly nevet adtak 122 új, fosszíliaként megismert fajnak és 10 új ásványnak, mely jelentős eredmény, mivel mindössze nagyjából 6000 ásványféle ismert.
(Guardian/MTI/origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1609502880
[modified] => 1609376325
)
[title] => Brit kutatók több mint 500 új fajt azonosítottak 2020-ban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41124&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41124
[uk] => 41383
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 41125
[image] => Array
(
[id] => 41125
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca.jpg
[original_lng] => 227964
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/majmoca.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1609666977:2
[_thumbnail_id] => 41125
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2821
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609369127
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6521b17b0dbe5665361cefb1c31994bb] =>
[_oembed_time_6521b17b0dbe5665361cefb1c31994bb] => 1609871476
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611311034
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625244711
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1627073799
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627631322
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1629713010
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631475685
[_oembed_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] =>
[_oembed_time_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] => 1632308925
[_oembed_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] =>
[_oembed_time_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] => 1632308925
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1632753760
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1632753760
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648878740
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653043620
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672332024
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1703672894
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1703672895
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1703672895
[_oembed_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => 1720337922
[_oembed_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => 1720337923
[_oembed_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => 1720337923
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 49
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Hírek
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11438
[1] => 15854
[2] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2020
[1] => felfedezés
[2] => kutatás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 40006
[content] =>
Lelassították az anyagcseréjüket és hónapokig aludtak, ami megfigyelhető a csontszerkezetükben bekövetkezett változásokon.
Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon – számolt be róla a The Guardian vasárnap.
A kutatók a spanyolországi Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti helyszínen feltárt 400 ezer éves tömegsírban talált fosszilis csontmaradványokat vizsgálták meg. Elemzésük nyomán arra a megállapításra jutottak, hogy az ősemberek úgy védekeztek a rendkívüli hideg téllel szemben, hogy átaludták.
A kutatók szerint a korai emberek megkövesedett csontjainak elváltozásai és egyéb károsodásai megegyeznek azokkal, amelyek a téli álmot alvó állatok csontjain voltak megfigyelhetők. Ez pedig arra utal, hogy az ősemberek úgy küzdöttek meg a hideg telekkel, hogy lelassították az anyagcseréjüket és hónapokig aludtak.
Az észak-spanyolországi Atapuercában lévő Sima de los Huesos barlangban folytatott ásatásokon az elmúlt három évtizedben több tucatnyi ember megkövesedett csontmaradványait találták meg a régészek. A barlang csak egy 13 méter mély, merőlegesen lefelé vezető aknán keresztül közelíthető meg.
A tudósok szerint a barlang valójában egy tömegsír. A megkövesedett csontok több mint 400 ezer évesek és vagy a korai neandervölgyiek vagy elődeik maradványai lehettek.
A Föld egyik legfontosabb paleontológiai kincsesbányájának tekintett régészeti helyszín eddig is kulcsfontosságú betekintést nyújtott az emberi evolúció európai történetébe. A L’Anthropologie című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kutatásuk alapján most váratlan elmélettel gazdagították ezt a történetet.
Mint az első ásatásokat vezető Juan-Luis Arsuaga és Antonisz Barciokasz, a görögországi Démokritosz Egyetem tudósa tanulmányukban erről beszámoltak: vizsgálatuk szerint a csontokon megfigyelhető, hogy növekedésük szezonálisan minden évben néhány hónapra megszakadt.
Állításuk szerint ezek a korai emberek olyan anyagcsere-állapotba kerültek, amely segített nekik túlélni a rideg körülményeket, korlátozott mennyiségű táplálékkal és elegendő testzsírkészlettel.
Téli álmot aludtak, és ennek nyoma meg is maradt a csontjaik fejlődésében bekövetkezett változások miatt.
A tudósok elismerték, hogy elméletük „tudományos-fantasztikumnak tűnhet”, de mint rámutattak, sok emlős, köztük olyan főemlősök, mint a fülesmakik vagy a lemúrok is téli álmot alszanak.
Ez azt sugallja, hogy egy ilyen csökkent anyagcsere genetikai alapja és fiziológiája sok emlősfajban fennmaradhatott, ideértve az embereket is – érvelt Arsuaga és Barciokasz.
A Sima-barlangban talált csontokon megfigyelt elváltozások a téli álmot alvó állatok, köztük a barlangi medvék csontjain megfigyelt elváltozásokhoz hasonlítanak.
A téli álom lehetett az egyetlen megoldás számukra, hogy túléljenek a zord körülmények között hónapokig egy barlangban – magyarázták a tanulmány szerzői.
A tudósok szerint elméletüket az is alátámasztja, hogy a Sima-barlangban egy barlangi medve maradványait is megtalálták, s ez hihetőbbé teszi, hogy az ősemberek ugyanazt tették a hideg körülmények és az élelem hiányának túlélésére, mint a medvék.
A szerzők az elméletükkel kapcsolatos ellenérveket is megvizsgálták. Köztük azt, hogy az inuitok és a számik szintén kemény, hideg körülmények között élnek, de mégsem alszanak téli álmot. Arsuaga és Barciokasz szerint azért, mert a zsíros halak és a rénszarvasok zsírja télen is elegendő táplálékkal látja el őket. Ibéria akkori szárazsága azonban nem tudott elegendő, zsírban gazdag élelmet nyújtani a Sima-barlangban élőknek a hideg teleken, ezért nem maradt más választásuk, minthogy a barlangban aludják át ezt az időszakot.
A Guardian által idézett brit szakértők szerint azonban lehet más magyarázat is a fosszilizálódott csontmaradványokon talált elváltozásokra, és a tanulmány szerzőinek elmélete bizonyára vitát vált ki.
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum tudósa rámutatott, hogy a nagytestű emlősök, mint a medvék valójában nem alszanak téli álmot, mert nem képesek eléggé csökkenteni a belső hőmérsékletüket. Ehelyett kevésbé mély álomba merülnek, amelyet torpornak neveznek.
[type] => post
[excerpt] => Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1608581220
[modified] => 1608574014
)
[title] => Átaludhatták a kemény teleket az ősemberek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=40006&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40006
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 40007
[image] => Array
(
[id] => 40007
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember.jpg
[original_lng] => 39155
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/osember.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1608566815:10
[_thumbnail_id] => 40007
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1608501964
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 1
[views_count] => 2290
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1608501966
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611341141
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625334495
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626720920
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631289995
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648579942
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652341179
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672595736
[_oembed_fc623dbd8dbd6f4616114dc5814b8b81] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_fc623dbd8dbd6f4616114dc5814b8b81] => 1719517482
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 2688
[2] => 30681
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => neandervölgyi ember
[2] => téli álom
)
)
[3] => Array
(
[id] => 39213
[content] =>
Mindannyian láthatjuk azt a tényt, hogy minden alkalommal, amikor megkezdődik az influenzaszezon, az előző alkalmakkor szerzett immunitás nem hatásos az új törzsek ellen. Az univerzális készítmény létrehozása, melyen több éve dolgoznak, egyelőre továbbra is sikertelen.
Nemrég azonban egy New York-i munkacsoport nagyon biztató eredményeket mutatott be a gyógyszer klinikai kísérleteinek első szakaszában. A vakcinákat 50 önkéntes személyen próbálták ki.
Az eredmények azt mutatták, hogy az oltás jelentős mennyiségű antitest termelését váltotta ki a szervezetben, azonban arról még nem tudtak beszámolni, hogy mennyire lesznek hatékonyak az antitestek a vírus különböző törzsei ellen.
[type] => post
[excerpt] => Mindannyian láthatjuk azt a tényt, hogy minden alkalommal, amikor megkezdődik az influenzaszezon, az előző alkalmakkor szerzett immunitás nem hatásos az új törzsek ellen.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1607952176
[modified] => 1607905549
)
[title] => Megkezdte az univerzális influenza elleni oltás klinikai vizsgálatát egy nemzetközi tudóscsoport
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=39213&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39213
[uk] => 38757
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 38758
[image] => Array
(
[id] => 38758
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882.jpg
[original_lng] => 78922
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/1-2020-12-09t204349882.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1607940060:5
[_thumbnail_id] => 38758
[_edit_last] => 5
[views_count] => 5033
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607944987
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609082104
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611455420
[_oembed_74ee8f6c078417afa923533365793cfa] =>
[_oembed_time_74ee8f6c078417afa923533365793cfa] => 1613629873
[_oembed_74739b43cd4fe59a5644d3b13cb3e3d8] =>
[_oembed_time_74739b43cd4fe59a5644d3b13cb3e3d8] => 1621284064
[_oembed_0e884a6bfdd82a4bf1c64e81d739345b] =>
[_oembed_time_0e884a6bfdd82a4bf1c64e81d739345b] => 1622458351
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624971541
[_oembed_e28a9b2f63e924a15059254bd6552013] =>
[_oembed_time_e28a9b2f63e924a15059254bd6552013] => 1625517665
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626340031
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631222259
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648311741
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652302015
[_oembed_ef1b20d4a56157499359b76cceb8f6bd] =>
[_oembed_time_ef1b20d4a56157499359b76cceb8f6bd] => 1653478326
[_oembed_836362a01f96f344925f6630da511f06] =>
[_oembed_time_836362a01f96f344925f6630da511f06] => 1657017154
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1661265613
[_oembed_135a550e49e49e9dea9202389dd2e9da] =>
[_oembed_time_135a550e49e49e9dea9202389dd2e9da] => 1668188879
[_oembed_fda23cbb2884a2d5107820b3de8911e1] =>
[_oembed_time_fda23cbb2884a2d5107820b3de8911e1] => 1669902913
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671020860
[_oembed_36b3561c324da7e7cf40065c30eb5892] =>
[_oembed_time_36b3561c324da7e7cf40065c30eb5892] => 1676311683
[_oembed_185773006b7bee5218afb5c80b8c4cbf] =>
[_oembed_time_185773006b7bee5218afb5c80b8c4cbf] => 1677775117
[_oembed_274a2e4f3d2da251cca257af6439b578] =>
[_oembed_time_274a2e4f3d2da251cca257af6439b578] => 1680262004
[_oembed_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] => Premier tir d’essai réussi du missile balistique stratégique M51.3 !
Cette évolution pérennise la crédibilité de notre dissuasion nucléaire et démontre l’excellence de notre filière lanceur.
Merci à @DGA, @CEA_Officiel, @ArianeGroup et à tous les acteurs de de ce tir réussi. pic.twitter.com/Rwrgn6FEXq
— Sébastien Lecornu (@SebLecornu) November 18, 2023
[_oembed_time_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] => 1701444905
[_oembed_a328e607e2287972dd13cf83d4c0385e] =>
[_oembed_time_a328e607e2287972dd13cf83d4c0385e] => 1707725709
[_oembed_03319abb5f1dfb336886cce6f2e5224a] =>
[_oembed_time_03319abb5f1dfb336886cce6f2e5224a] => 1711010784
[_oembed_efcdbcd2b2e9c84667755f0f676c564e] =>
[_oembed_time_efcdbcd2b2e9c84667755f0f676c564e] => 1716138154
[_oembed_c756f0b4f5006d90b27b4cf2dd4e0267] =>
[_oembed_time_c756f0b4f5006d90b27b4cf2dd4e0267] => 1720392630
[_oembed_7af7117ac26fb576b1f354b5fe0671f2] =>
[_oembed_time_7af7117ac26fb576b1f354b5fe0671f2] => 1720864741
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1185
[1] => 710
[2] => 8448
[3] => 2326
)
[tags_name] => Array
(
[0] => influenza
[1] => kutatás
[2] => tesztelés
[3] => védőoltás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 38828
[content] =>
A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint ugyanis a tudósoknak elsőként sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást – számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont szerdán.
Az ALICE detektorFORRÁS: AFP/LANSARD GILLES Ez a jövőben lehetővé teszi, hogy precízebb elméleti modelleket készítsenek a hiperoncsillagokról, ami közelebb vihet az ősrobbanáskor létrejövő kvark-gluon plazma megismeréséhez.
Az ALICE kísérletben az ősrobbanást követő milliomod másodpercekben létrejött anyagot, az úgynevezett kvark-gluon plazmát kutatják. A közlemény szerint ez a forró, sűrű anyag szimmetrikus volt abban a tekintetben, hogy egyformán tartalmazta a kvarkfajtákat. A mai kihűlt univerzumban azonban csak a legkönnyebb – u és d – kvarkokból álló barionos anyagot láthatjuk, elvétve találni csak hiperonokat. Azonban mindezidáig nem bizonyított, hogy létezhet-e hiperonos, például s (strange) kvark tartalmú anyag a mai világegyetemben nagyobb mennyiségben.
„A mai tudásunk szerint hiperonok előfordulhatnak a szupernóva-robbanások utáni visszamaradt pulzárok szupersűrű, hideg maganyagában – azonban ezek direkt megfigyelése nem lehetséges. A hiperoncsillagok, vagy más néven ritkaságtartalmú csillagok modellezéséhez pontosan ismerni kellene a részecskék közötti kölcsönhatást, ami lehetővé teszi, hogy precízebb elméleti modelleket készíthessünk. Ha ez sikerül, akkor például a hiperoncsillagokra utaló jeleket kereshetünk a sokcsatornás asztrofizikai megfigyelésekkel: gravitációs hullámokkal, gamma- és rádióteleszkópokkal, ahogy ezt például a Wigner FK-ban a Gravitációfizikai Kutatócsoport végzi” – idézi a közlemény Barnaföldi Gergely Gábort, a Wigner FK Nehézionfizikai Kutatócsoport vezetőjét, aki maga is tagja az ALICE kísérleti együttműködésnek.
„Jelen eredmény több szálon is kapcsolódik a Wigner Fizikai Kutatóközponthoz: egyrészt a nehézionfizikai kutatócsoportban elméleti modelleket dolgozunk ki a pulzárok belső szerkezetének megértésére; emellett a Magyar ALICE Csoport kísérleti kutatás-fejlesztései – az adatgyűjtő rendszer (DAQ), az időprojekciós kamra (TPC) és a belső nyomkövető rendszer (ITS) fejlesztései – jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ALICE kísérleti berendezésbe ki tudják mérni a barion és hiperon részecskék közötti kölcsönhatást” – magyarázta Barnaföldi Gergely Gábor.
Az ALICE (Nagy Ion Ütköztető Kísérlet) az LHC (Nagy Hadronütköztető) nevű részecskegyorsító egyik legnagyobb berendezése. A detektor tömege csaknem 10 ezer tonna, több, mint az Eiffel-toronyé; magassága 16 méter, hossza 26 méter. 36 ország több mint 1200 fizikusa és mérnöke dolgozik a kísérlethez kapcsolódó nemzetközi együttműködésben.
A magyar ALICE csoport kutatói több projektjükkel is részt vesznek a CERN-ben folyó kutatómunkában..
MTI
[type] => post
[excerpt] => A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1607638808
[modified] => 1607600607
)
[title] => Közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38828&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38828
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 38829
[image] => Array
(
[id] => 38829
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice.jpg
[original_lng] => 253894
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/alice.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1607593408:10
[_thumbnail_id] => 38829
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2371
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607593409
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1608705255
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611503158
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625740786
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626568978
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631386272
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649161643
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1654879650
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1675770139
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 38331
[content] =>
Egy magyarországi kutatás szerint az idősebb generáció egyre nagyobb magabiztossággal bánik az okoseszközökkel, vagy az online videóchattel. Az internetező magyar lakosság körében a 60-69 évesek közel 30 százaléka többet chatel, mint a járványt megelőzően – derült ki a Telenor reprezentatív kutatásából.
Az idén a magyarok 44 százaléka a járvány miatt kevesebb személyes találkozást tervez az ünnepek idején, és közülük közel 50 százalék leginkább az idősebb, nem közös háztartásban élő rokonokkal, szülőkkel, nagyszülőkkel nem fog találkozni. A vírushelyzet hatására általában is az idősekre jellemző a kevesebb szociális interakció: a 60-69 évesek 64 százaléka csökkentette a személyes találkozások gyakoriságát. Az egy évvel korábbihoz képest ötből négyen ritkábban találkoznak a velük nem egy háztartásban élőkkel, amit a mobil- és digitális kommunikáció segítségével kompenzálnak.
A járvány óta a magyarok harmada többet telefonál mobilon, de leginkább a digitális platformok, a csevegő alkalmazások és az online konferenciaeszközök használata ugrott meg: szinte minden második válaszadó használ gyakrabban legalább egy ilyen applikációt vagy eszközt. Ha idén az ünnepekkor kevesebb is lesz a személyes találkozás, a kutatás szerint az emberek háromnegyede tervezi, hogy karácsonykor valamilyen módon kapcsolatba lép másokkal, aminek legfőbb eszköze a mobiltelefon (79 százalék szerint) lesz, és jelentős a chat alkalmazások szerepe is.
A Telenor megbízásából az Impetus Research készítette Magyarországon a kutatást, amely 1000 ember megkérdezésével zajlott október 28. és november 5. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-69 éves magyar internetező lakosság körében.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Egy magyarországi kutatás szerint az idősebb generáció egyre nagyobb magabiztossággal bánik az okoseszközökkel, vagy az online videóchattel
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1607203208
[modified] => 1607169513
)
[title] => Egyre magabiztosabbak az okoseszközökkel az idősebbek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38331&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38331
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 38332
[image] => Array
(
[id] => 38332
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169.jpg
[original_lng] => 127805
[original_w] => 650
[original_h] => 366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/babushka169.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1607162313:10
[_thumbnail_id] => 38332
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2016
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607196067
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1608949896
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611220788
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624915573
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626544836
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631053893
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648889133
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652969616
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671877157
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
)
)
[6] => Array
(
[id] => 38162
[content] =>
Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának csütörtöki közleményében vázolta a könyvtárak és levéltárak megújuló digitális szolgáltatásait. A rugalmasabb kölcsönzési szabályzat mellett e-learning-felületekkel és változatos digitális tartalmakkal is segítik az érdeklődőket.
Bár a könyvtárak kapui zárva vannak, a könyvtárosok kreativitásukkal, innovatív ötleteikkel és a digitális technológiák alkalmazásával megtalálják az utat olvasóikhoz. A magyarországi helyzetet online értekezleten ismertette Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára az EU kulturális minisztereivel – közölte az Emmi csütörtökön az MTI-vel.
A könyvtárak a járványveszélyre tekintettel rugalmassá tették a kölcsönzési szabályokat és a késedelmi díjakat is felfüggesztették vagy eltörölték. Több intézmény biztosít online vagy telefonon megrendelt, előre összekészített könyvcsomagot a könyvtárépületen kívüli szolgáltatási ponton vagy házhozszállítás útján. Népszerűek az online tájékoztatási formák; a könyvtárosok üzenetküldő platformon, e-mailben vagy telefonon segítenek a szakdolgozati, doktori disszertációírásban, irodalomkutatásban.
Továbbra is működnek a felsőoktatási és a szakkönyvtárak kutatástámogató szolgáltatásai: többek között kutatásmódszertani és hivatkozáskezelési tanácsadás, idézettség-keresés és publikációs adatbevitel, plágiummal és plágiumellenőrzéssel kapcsolatos segítségnyújtás. A tanuláshoz, kutatáshoz nélkülözhetetlenek az intézmények digitális szolgáltatásai. Több intézményben biztosítják a távoli hozzáférést az előfizetett adatbázisokhoz, továbbá e-learning-felületeket alakítanak ki és ajánlanak a hatékonyabb online ismeretszerzés érdekében. A rendezvények is az online térbe költöztek, változatos digitális tartalmak – videós könyvismertetések, helyismereti-helytörténeti vetélkedők, irodalmi és fotópályázatok, virtuális kiállítások, könyvtári podcastek, élő könyvtári bejelentkezések – készülnek. A Könyvtári Intézet konyvtarak.hu portálján pedig elérhető a szolgáltatáskínálat térképes megjelenítése is.
A magyarországi közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak a járvány második hulláma okozta veszélyhelyzet idején is végzik ügyfélszolgálati, kutatószolgálati feladataikat, ellátják a közigazgatáshoz kapcsolódó feladataikat (adatszolgáltatás, iratátvétel, iratkezelés ellenőrzése), lehetőséget biztosítanak a levéltári iratanyag kutatására, akár otthonról is. A történelem, családfakutatás iránt érdeklődő magyar állampolgároknak így továbbra is lehetőségük van levéltári kutatások végzésére. A közösségi média felületeit felhasználva állandó és aktív kapcsolatot tartanak kutatóikkal, tudományos ismeretterjesztő munkák közlése és a levéltárakat érintő alapvető információk megosztása révén. A levéltárak nagy részénél lehetőség van a kutatni kívánt iratanyag digitális másolatban történő kutatására. A Magyar Nemzeti Levéltár a koronavírus-járvány idején keletkező feljegyzések és naplók gyűjtésébe kezdett, hogy a jövő nemzedékeinek is érthető, átérezhető legyen a pandémiás időszak és annak hatása. Budapest Főváros Levéltára Hívd a levéltárost! elnevezésű programot indított azzal a céllal, hogy telefonos segítséget adjon az internetes adatbázis böngészéséhez.
Fekete Péter a több, mint 350 résztvevővel tartott online értekezleten értékelte a kialakult helyzetet és elismerését fejezte ki az ágazatnak azért, mert Európában egyedülálló módon képes szolgálni az országos intézményrendszer a lakosságot a pandémiás helyzetben. A magyarországi tapasztalatokról, jó példákról hamarosan szakmai fórumon egyeztetnek majd a V4-országok kulturális minisztereivel is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának csütörtöki közleményében vázolta a könyvtárak és levéltárak megújuló digitális szolgáltatásait. A rugalmasabb kölcsönzési szabályzat mellett e-learning-felületekkel és változatos digitális tartalmak...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1607100900
[modified] => 1607034028
)
[title] => Kreatív szolgáltatásokkal készülnek a magyarországi könyvtárak és levéltárak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38162&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38162
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38165
[image] => Array
(
[id] => 38165
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek.jpg
[original_lng] => 275670
[original_w] => 938
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek-768x510.jpg
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek.jpg
[width] => 938
[height] => 623
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek.jpg
[width] => 938
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek.jpg
[width] => 938
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/konyvek.jpg
[width] => 938
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1607026829:12
[_thumbnail_id] => 38165
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2357
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607566436
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609267263
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611248595
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625181187
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627574837
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631752860
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648484410
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1654863663
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1680852277
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 271
[3] => 347
[4] => 600
[5] => 592
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kultúra
[3] => Oktatás
[4] => Oktatás
[5] => Társadalom
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 3389
[2] => 28713
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => magyarországi könyvtárak
[2] => online kiszolgálás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 37591
[content] =>
Minden 11. percben megöli magát egy amerikai, ez naponta 132, évente több mint 48 ezer élet – írta a medicalxpress.com.
Az egyik tényező a családi előtörténet, talán a leghíresebb példa Ernest Hemingway és rokonai. Az író 1961-ben lett öngyilkos, de ugyanígy ért véget az élete apjának, nővérének, fivérének és egy unokahúgának, három nemzedék alatt öten lettek öngyilkosok. Rajtuk kívül világszerte családok ezreiben ismétlődik a tragédia, ezért a tudósok fontosnak érezték a háttérben lévő genetikai okok felderítését.
Az American Journal of Psychiatry című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányt a Utah-i Egyetem mentális egészség kutatóintézetének munkatársai készítették. Több mint 20 olyan gént azonosítottak, amely szerepet játszhat az öngyilkosságban. A kutatás – mely az egyik első átfogó genomelemzés volt a témában – genetikai kapcsolatot talált az öngyilkossággal kapcsolatba hozott betegségekkel és viselkedésekkel, többek között a bipoláris zavarral, a skizofréniával és az autizmussal.
Megállapították, hogy az öngyilkossági hajlam részben örökölhető és a környezeti hatásoktól függetlenül jelentkezik egy-egy család generációiban. Noha a stressz, a magány, a pénzügyi gondok, a gyerekkori traumák és más környezeti hatások szerepet játszhatnak az öngyilkosságban, a tudósok régóta sejtik, hogy más tényezők is fontosak lehetnek.
„Amikor elmondom az embereknek, hogy az öngyilkosság kockázatának 45-55 százalékban genetikai oka van, nagyon meglepődnek. Azt mondják, dehogy, mert az állásuk elvesztése, a reménytelenség vagy a szakítás miatt végeznek magukkal az emberek. Nos, ha a szakítás lenne az öngyilkosság oka, már nem élnénk” – magyarázta Douglas Gray, a tanulmány társszerzője, gyermekpszichiáter, az öngyilkosságmegelőzés szakértője.
Korábban a kutatócsoport 43 magas kockázatú család vizsgálatával négy génvariánst azonosított, amely növelheti az öngyilkosság esélyét. A kutatás az emberi genom egyes specifikus szakaszaira összpontosított.
Anna R. Docherty pszichiáter, genetikus és kollégái 3413 öngyilkosság miatt elhunyt mintái alapján DNS-változatok millióit elemezték az új kutatásban. Az elhunytak egy részének voltak a családjában öngyilkosok, másoknak nem. Ez volt az eddigi legnagyobb genetikai minta, amelyet a témában elemeztek. A mintákat összevetették több mint 14 ezer Utah államon kívüli ember DNS-ével, akik nem öngyilkosság miatt haltak meg. Megvizsgálták az elhunytak hajdani mentális betegségeit is.
A több millió genetikai változat tanulmányozásával (genome-wide association study, GWAS) 22 gént találtak, amely szerepet játszhat az öngyilkosság fokozott kockázatában. Megállapították azt is, hogy az öngyilkosok esetében jelentősen fokozottabb volt az impulzivitás, a skizofrénia és a súlyos depresszió kockázata. Hozzátették, hogy az öngyilkosság hátterében általában események láncolata áll.
„Kezeletlen mentális betegség, szerhasználat, a mindennapok stressze, elérhető lőfegyver, valamint egy végső szikra, például egy szakítás együtt vezethetnek a tragédiához” – mutatott rá Grey.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Utah-i Egyetem mentális egészség kutatóintézetének munkatársai megállapították, hogy az öngyilkossági hajlam részben örökölhető és a környezeti hatásoktól függetlenül jelentkezik egy-egy család generációiban.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606593631
[modified] => 1606559266
)
[title] => Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=37591&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37591
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 37592
[image] => Array
(
[id] => 37592
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169.jpg
[original_lng] => 89009
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/ongyilkos169.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1606552067:10
[_thumbnail_id] => 37592
[views_count] => 2826
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1606586469
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607559211
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1608697880
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611183604
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625011777
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626503928
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631947009
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653315535
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1653315536
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671193873
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 37526
[content] =>
„Mumbai, Nairobi vagy Jakarta. Ezek a városok egyikük azoknak, amelyek egy jövőbeli járvány kiindulópontjává válhatnak” – magyarázzák a sidney-i tudósok, akik speciális kutatást végeztek e tény bebizonyítására.
Ezek a városok olyan régiókban találhatók, ahol nagy a kockázata az új kórokozók állatokról emberekre történő átadásának, az egészségügyi rendszer az említett helyszíneken fejletlen, ugyanakkor a repülőtereknek köszönhetően számos országgal van kiépített összeköttetésük. A világ összes nagyvárosának mintegy 20%-a fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik, az ilyen helyek igencsak kedveznek egy járvány elterjedésének.
Ahhoz, hogy egy járvány kitörjön, további két tényező fennállása szükséges: először az új kórokozó meg kell telepedjen a helyi lakosságban, aztán pedig gyorsan el kell terjednie más régiókban – légi- vagy vízi közlekedés által.
A tudósok annak érdekében, hogy megtudják, hol jönnek létre ilyen feltételek három kategóriába sorolták a Föld városait és régióit. Kezdetben meghatározták azokat a régiókat, ahol különösen sok állat él, és ahol az állatok és az emberek a lehető legközelebb élnek egymáshoz. Azokat a régiókat, ahol gyakran érintkeznek a vadállatok és háziállatok, a vadon élő állatok és az emberek, sárga zónába sorolták. Azokat a helyszíneket, ahol mindhárom csoport érintkezik egymással, narancssárgába.
Ezt követően megfigyelték, hol találhatók olyan városok, ahol ezek a zónák fejletlen egészségügyi rendszerrel egészülnek ki, s ezáltal meghatározták, mely városok tartoznak a vörös zónákban a járványok kitörésének szempontjából.
[type] => post
[excerpt] => „Mumbai, Nairobi vagy Jakarta. Ezek a városok egyikük azoknak, amelyek egy jövőbeli járvány kiindulópontjává válhatnak” – magyarázzák a sidney-i tudósok, akik speciális kutatást végeztek e tény bebizonyítására.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1606591380
[modified] => 1606493226
)
[title] => A tudósok szerint ezekben a városokban lehetséges egy új világjárvány kitörése a jövőben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=37526&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37526
[uk] => 37450
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 37451
[image] => Array
(
[id] => 37451
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27.jpg
[original_lng] => 96133
[original_w] => 763
[original_h] => 430
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27.jpg
[width] => 763
[height] => 430
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27.jpg
[width] => 763
[height] => 430
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27.jpg
[width] => 763
[height] => 430
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27.jpg
[width] => 763
[height] => 430
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/0-27.jpg
[width] => 763
[height] => 430
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1606485893:5
[_thumbnail_id] => 37451
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3935
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1606486039
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1606584187
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1608755480
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611412558
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624697346
[_oembed_d6eed8c850a29ca3792c5283be1fcd1c] =>
[_oembed_time_d6eed8c850a29ca3792c5283be1fcd1c] => 1625374121
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626337477
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631770577
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648756272
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652022351
[_oembed_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] =>
[_oembed_time_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] => 1654809183
[_oembed_cb0491e9d1a4a435aa9cf18732c64c70] =>
[_oembed_time_cb0491e9d1a4a435aa9cf18732c64c70] => 1659539976
[_oembed_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] =>
[_oembed_time_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => 1665497790
[_oembed_fda23cbb2884a2d5107820b3de8911e1] =>
[_oembed_time_fda23cbb2884a2d5107820b3de8911e1] => 1670231095
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1673792808
[_oembed_f719b290e601fedac874d77b878f42d2] =>
[_oembed_time_f719b290e601fedac874d77b878f42d2] => 1700739707
[_oembed_a9f44989c29bdc781abc3363c852739c] => {{unknown}}
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[_oembed_bfcb67a6571a08901080038bab8a8162] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3893
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => járványhelyzet
[1] => kutatás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 37587
[content] =>
Ötödik éve szervezi meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszéke és a Fodor István Kutatóintézet a Kutatók Éjszakáját. Az Európa-szerte megrendezett, ingyenes eseménysorozatot a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére hozták létre.
A rendezvényre minden éven olyan kísérleteket és előadásokat készítenek, amelyeket helyben, az intézmény falai között akár ki is próbálhatnak az érdeklődők. Mivel jelenleg online térbe kényszerült a rendezvény, így a szervezők is más szempontok alapján állították össze a programot.
Bár a jelenlegi járványügyi kihívások megnehezítették a Kutatók Éjszakájának megtartását, viszont az online felületeknek köszönhetően volt olyan előadás is, amelyet egyszerre száznál is többen kísértek figyelemmel.
[type] => post
[excerpt] => Ötödik éve szervezi meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszéke és a Fodor István Kutatóintézet a Kutatók Éjszakáját. Az Európa-szerte megrendezett, ingyenes eseménysorozatot a tudomány és a kutatói életpálya né...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606566609
[modified] => 1606564851
)
[title] => Kutatók Éjszakája a Rákóczi főiskolán (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=37587&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37587
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 37588
[image] => Array
(
[id] => 37588
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1.jpg
[original_lng] => 109289
[original_w] => 1521
[original_h] => 856
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1.jpg
[width] => 1521
[height] => 856
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1.jpg
[width] => 1521
[height] => 856
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/kohut-erzsebet-1.jpg
[width] => 1521
[height] => 856
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1606557651:4
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1606548880
[_thumbnail_id] => 37588
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3188
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1606549183
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1608759067
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611161920
[_oembed_49030e0037473ab5cba4653fb1a9a7cb] =>
[_oembed_time_49030e0037473ab5cba4653fb1a9a7cb] => 1611610276
[_oembed_5fbb34efa5a0aae7e0ec6478523fdeb5] =>
[_oembed_time_5fbb34efa5a0aae7e0ec6478523fdeb5] => 1613046782
[_oembed_71f8eb56f5e639d4f7ab7dc3c9e2b978] =>
[_oembed_time_71f8eb56f5e639d4f7ab7dc3c9e2b978] => 1615133215
[_oembed_f3bd5fa6e96236d6b45d0c606829db7e] =>
[_oembed_time_f3bd5fa6e96236d6b45d0c606829db7e] => 1615380094
[_oembed_93e1dfe76aff9915e13c1577b4dc712e] =>
[_oembed_time_93e1dfe76aff9915e13c1577b4dc712e] => 1622728600
[_oembed_bed66667c16fb510cbc5d932b76cbd54] =>
[_oembed_time_bed66667c16fb510cbc5d932b76cbd54] => 1622788971
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624714999
[_oembed_1b27546c3ab824c432f4a33c4f518ca1] =>
[_oembed_time_1b27546c3ab824c432f4a33c4f518ca1] => 1625665128
[_oembed_0b110e2f6849284f9872026cbddd27a9] =>
[_oembed_time_0b110e2f6849284f9872026cbddd27a9] => 1625758919
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626826397
[_oembed_c736368b7ba8166b9b89112ebcd91207] =>
[_oembed_time_c736368b7ba8166b9b89112ebcd91207] => 1631390652
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631390652
[_oembed_19c1bc6c40bf3d338f3d5ea36a582ae7] =>
[_oembed_time_19c1bc6c40bf3d338f3d5ea36a582ae7] => 1633068674
[_oembed_a468ed9db6650906e1539c44926808d8] =>
[_oembed_time_a468ed9db6650906e1539c44926808d8] => 1636800619
[_oembed_4e754b439702de0ef170143a59909f95] =>
[_oembed_time_4e754b439702de0ef170143a59909f95] => 1642233998
[_oembed_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] =>
[_oembed_time_db01b02dfe2d02dd3671880c0e1c6ba8] => 1645625651
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648486204
[_oembed_d3572950a81b53c5faccb2c6da15260d] =>
[_oembed_time_d3572950a81b53c5faccb2c6da15260d] => 1650442420
[_oembed_af343117ef3e1ec601735e7e7dd03868] =>
[_oembed_time_af343117ef3e1ec601735e7e7dd03868] => 1652197454
[_oembed_ccabf8d02932574f51c72c5a7cd02461] =>
[_oembed_time_ccabf8d02932574f51c72c5a7cd02461] => 1652197454
[_oembed_0ccdf416d6f6426e0f962fb819cb225d] =>
[_oembed_time_0ccdf416d6f6426e0f962fb819cb225d] => 1652197454
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652197455
[_oembed_42af823b870fc62970796693abd5d991] =>
[_oembed_time_42af823b870fc62970796693abd5d991] => 1652389314
[_oembed_42ffefac7b2fce3ad2cc1ea9ee56d8ed] =>
[_oembed_time_42ffefac7b2fce3ad2cc1ea9ee56d8ed] => 1652866940
[_oembed_d6ca7eb25d4b978fef543d793487b8c6] =>
[_oembed_time_d6ca7eb25d4b978fef543d793487b8c6] => 1653324342
[_oembed_1282a7bc256c65e223a93cec0f65d709] =>
[_oembed_time_1282a7bc256c65e223a93cec0f65d709] => 1654869041
[_oembed_21c4bad36a339fe9616fb181303b357a] =>
[_oembed_time_21c4bad36a339fe9616fb181303b357a] => 1654869042
[_oembed_4561ef1214fce472cd1d99ffe1903143] =>
[_oembed_time_4561ef1214fce472cd1d99ffe1903143] => 1654869042
[_oembed_9c511d9763c5569e203ac52b8818456d] =>
[_oembed_time_9c511d9763c5569e203ac52b8818456d] => 1655802427
[_oembed_0f40e4b76af7f1454a6820897dfe0445] =>
[_oembed_time_0f40e4b76af7f1454a6820897dfe0445] => 1655802427
[_oembed_de41904c38dd936b2a89381e330c6e18] =>
[_oembed_time_de41904c38dd936b2a89381e330c6e18] => 1655802427
[_oembed_56df183f107dbd138608cd46230a0a77] =>
[_oembed_time_56df183f107dbd138608cd46230a0a77] => 1656183122
[_oembed_54deca16bcf8867cb39904da28a4e71c] =>
[_oembed_time_54deca16bcf8867cb39904da28a4e71c] => 1656183122
[_oembed_a6ebbb6ec8c75f2d334bb3c6ab0d037a] =>
[_oembed_time_a6ebbb6ec8c75f2d334bb3c6ab0d037a] => 1656183123
[_oembed_a49c24836c75c9ed067d747606e32af6] =>
[_oembed_time_a49c24836c75c9ed067d747606e32af6] => 1656183123
[_oembed_e19af496a73d5f83dd91ec087c59a180] =>
[_oembed_time_e19af496a73d5f83dd91ec087c59a180] => 1657308761
[_oembed_8fa0cea783fa5742906d82b102c3c73c] =>
[_oembed_time_8fa0cea783fa5742906d82b102c3c73c] => 1658053518
[_oembed_8cb3b247e790d2ce6f1057940a638c85] =>
[_oembed_time_8cb3b247e790d2ce6f1057940a638c85] => 1658053518
[_oembed_929ee1b94c0fea1a2bbbed97c4d1ba7a] =>
[_oembed_time_929ee1b94c0fea1a2bbbed97c4d1ba7a] => 1660466985
[_oembed_f0a56c8546d70d59920f2b4633d127e2] =>
[_oembed_time_f0a56c8546d70d59920f2b4633d127e2] => 1661761408
[_oembed_b98df8805f5fa74f862c01318340e94e] =>
[_oembed_time_b98df8805f5fa74f862c01318340e94e] => 1661761409
[_oembed_de4e9f17419c6152aacf828f07c018bd] =>
[_oembed_time_de4e9f17419c6152aacf828f07c018bd] => 1663056195
[_oembed_e6228743daa8f677f2dc0746c1c12e34] =>
[_oembed_time_e6228743daa8f677f2dc0746c1c12e34] => 1665393665
[_oembed_fb0a7a081e9def0df4cf0b739b43534b] =>
[_oembed_time_fb0a7a081e9def0df4cf0b739b43534b] => 1665393665
[_oembed_448ba37fafb1fb3d9c453f0d7cfae00e] =>
[_oembed_time_448ba37fafb1fb3d9c453f0d7cfae00e] => 1665393672
[_oembed_625e37bd0ca8b1e20f2046abed46feb6] =>
[_oembed_time_625e37bd0ca8b1e20f2046abed46feb6] => 1665393672
[_oembed_c89375b203120611fdace9a54601e0af] =>
[_oembed_time_c89375b203120611fdace9a54601e0af] => 1665393672
[_oembed_b4fb90d8e3b69178cd55519f1b84f189] =>
[_oembed_time_b4fb90d8e3b69178cd55519f1b84f189] => 1667737544
[_oembed_7fbab94be94c2ee3c90f5892fea1ded5] =>
[_oembed_time_7fbab94be94c2ee3c90f5892fea1ded5] => 1667737544
[_oembed_ef5cb0a25130a6c36051087e4e195767] =>
[_oembed_time_ef5cb0a25130a6c36051087e4e195767] => 1667737545
[_oembed_9ee2837087a55f00eb19377c89add108] =>
[_oembed_time_9ee2837087a55f00eb19377c89add108] => 1669898343
[_oembed_18507d41e28001f067988fd0a819442f] =>
[_oembed_time_18507d41e28001f067988fd0a819442f] => 1669898343
[_oembed_75c1b25502f19f19707fd7f70da6202f] =>
[_oembed_time_75c1b25502f19f19707fd7f70da6202f] => 1669898343
[_oembed_f956c44ceb55dd1e3cb283d9061c9d0a] =>
[_oembed_time_f956c44ceb55dd1e3cb283d9061c9d0a] => 1669898344
[_oembed_41b524a7e2f4f732d55fd43d48402cdf] =>
[_oembed_time_41b524a7e2f4f732d55fd43d48402cdf] => 1669898344
[_oembed_3e192f654ed50d5c4978cba2e9958755] =>
[_oembed_time_3e192f654ed50d5c4978cba2e9958755] => 1671438506
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671438506
[_oembed_ff9c5f785eab0fe757bad893149e389d] =>
[_oembed_time_ff9c5f785eab0fe757bad893149e389d] => 1673883389
[_oembed_46602b5f7c58b07513935a26cf5201f9] =>
[_oembed_time_46602b5f7c58b07513935a26cf5201f9] => 1675631049
[_oembed_d8000088a9af8b9862c6c193f7e1f433] =>
[_oembed_time_d8000088a9af8b9862c6c193f7e1f433] => 1675631050
[_oembed_89bf522f1f664bf4048ff05ce7696959] =>
[_oembed_time_89bf522f1f664bf4048ff05ce7696959] => 1675631050
[_oembed_4688696f19c9ae286b7fdcf7ecc59a37] =>
[_oembed_time_4688696f19c9ae286b7fdcf7ecc59a37] => 1676269947
[_oembed_f10969c872c0385f8f3b502c4e0c9d0b] =>
[_oembed_time_f10969c872c0385f8f3b502c4e0c9d0b] => 1678031969
[_oembed_b722a64793af446c1278c36dba8d6f9a] =>
[_oembed_time_b722a64793af446c1278c36dba8d6f9a] => 1678031969
[_oembed_d848d6291b8a9ed51dc04d71f3e632cc] =>
[_oembed_time_d848d6291b8a9ed51dc04d71f3e632cc] => 1678111800
[_oembed_0e54c045029881c965d1dba7b4447313] =>
[_oembed_time_0e54c045029881c965d1dba7b4447313] => 1678111800
[_oembed_76a795cd91e7c25042309dcaf4d189af] =>
[_oembed_time_76a795cd91e7c25042309dcaf4d189af] => 1679417929
[_oembed_de18694f457fc7f7d95819285c5b8a04] =>
[_oembed_time_de18694f457fc7f7d95819285c5b8a04] => 1679994965
[_oembed_106640fb4354f1afb34cb40f8b46e3cc] =>
[_oembed_time_106640fb4354f1afb34cb40f8b46e3cc] => 1681217078
[_oembed_98c16f5b0a934c0840506200cadbc762] =>
[_oembed_time_98c16f5b0a934c0840506200cadbc762] => 1682701070
[_oembed_6d1cd08c7eb72463e824ce50a59ec664] =>
[_oembed_time_6d1cd08c7eb72463e824ce50a59ec664] => 1683793995
[_oembed_0c4abbdc8471b452dd896ffc8440404e] =>
[_oembed_time_0c4abbdc8471b452dd896ffc8440404e] => 1683793995
[_oembed_9c8b8d3d1d99d948e21938b88975ee82] =>
[_oembed_time_9c8b8d3d1d99d948e21938b88975ee82] => 1683793995
[_oembed_64d67e43f19efb72344bc6ab2ef6286d] =>
[_oembed_time_64d67e43f19efb72344bc6ab2ef6286d] => 1685473562
[_oembed_e94ad3c072c3340b4ee1a3e5f2360562] =>
[_oembed_time_e94ad3c072c3340b4ee1a3e5f2360562] => 1685473563
[_oembed_39a755fae2f7267a46d18f7fce1c519b] =>
[_oembed_time_39a755fae2f7267a46d18f7fce1c519b] => 1687283021
[_oembed_0dbb8c942264d37362c212673c3ec2fa] =>
[_oembed_time_0dbb8c942264d37362c212673c3ec2fa] => 1687283021
[_oembed_7f3cc30ef578a06b346d99d6ab45463d] =>
[_oembed_time_7f3cc30ef578a06b346d99d6ab45463d] => 1687283021
[_oembed_220ee2c7f4a4177e2ba0650458e370af] =>
[_oembed_time_220ee2c7f4a4177e2ba0650458e370af] => 1688712356
[_oembed_b827d0c6923097bdf85aee715bbd55db] =>
[_oembed_time_b827d0c6923097bdf85aee715bbd55db] => 1690451397
[_oembed_ad4fc4ec89af186ca27878e5edd0e1af] =>
[_oembed_time_ad4fc4ec89af186ca27878e5edd0e1af] => 1693231746
[_oembed_bb8d8a2356922318c2fdb0172a8074a3] =>
[_oembed_time_bb8d8a2356922318c2fdb0172a8074a3] => 1694535570
[_oembed_008c1c61dc43ca85c1634d700888a5cc] =>
[_oembed_time_008c1c61dc43ca85c1634d700888a5cc] => 1694535570
[_oembed_e91c29933b9a8d745b0503c6c80c2cf2] =>
[_oembed_time_e91c29933b9a8d745b0503c6c80c2cf2] => 1694535570
[_oembed_5f7e7dbea06841c92dc8e55f88656050] =>
[_oembed_time_5f7e7dbea06841c92dc8e55f88656050] => 1695737530
[_oembed_a7f751cff633c9dafef71c728ac8d3e2] =>
[_oembed_time_a7f751cff633c9dafef71c728ac8d3e2] => 1698164328
[_oembed_52da4068f2672cec6fb109b5da91fc8f] =>
[_oembed_time_52da4068f2672cec6fb109b5da91fc8f] => 1698164329
[_oembed_430ce63a84612a5c01a7599ccbaf003a] =>
[_oembed_time_430ce63a84612a5c01a7599ccbaf003a] => 1698164329
[_oembed_e15686f679230a33ac446b6bafd55902] =>
[_oembed_time_e15686f679230a33ac446b6bafd55902] => 1699712267
[_oembed_a0df8369f915d42e2e7cfd5aedb06569] =>
[_oembed_time_a0df8369f915d42e2e7cfd5aedb06569] => 1701373283
[_oembed_66b73dc4cb26c283423ab66c131f1b41] =>
[_oembed_time_66b73dc4cb26c283423ab66c131f1b41] => 1701373283
[_oembed_9f0fce1cb284dbbf6f8f33f8a5102b1a] =>
[_oembed_time_9f0fce1cb284dbbf6f8f33f8a5102b1a] => 1703405783
[_oembed_c6b34d1c47d22f9b315a76edfad71370] =>
[_oembed_time_c6b34d1c47d22f9b315a76edfad71370] => 1703405783
[_oembed_59b8fbc3813a240b3cd9ab2342926295] =>
[_oembed_time_59b8fbc3813a240b3cd9ab2342926295] => 1703405783
[_oembed_67c777146632464a49f485e833568cc5] =>
[_oembed_time_67c777146632464a49f485e833568cc5] => 1703405783
[_oembed_b3bfaf53443d86f468ac10fabbd5e879] =>
[_oembed_time_b3bfaf53443d86f468ac10fabbd5e879] => 1706884049
[_oembed_65f09a61e0ea0be1d16bc0f400068ff8] =>
[_oembed_time_65f09a61e0ea0be1d16bc0f400068ff8] => 1707732912
[_oembed_560c88ea8a6b327072e7f834a97de091] =>
[_oembed_time_560c88ea8a6b327072e7f834a97de091] => 1707732912
[_oembed_63aa8ff37c7956d0ad5fa1738c3252ab] =>
[_oembed_time_63aa8ff37c7956d0ad5fa1738c3252ab] => 1710704238
[_oembed_0a13f06e608e48487e9109166232f48e] =>
[_oembed_time_0a13f06e608e48487e9109166232f48e] => 1710704238
[_oembed_6012eaeada7df3f27eed97181d6041a9] =>
[_oembed_time_6012eaeada7df3f27eed97181d6041a9] => 1710704238
[_oembed_511b8ac800a299696354436438f7a43f] =>
[_oembed_time_511b8ac800a299696354436438f7a43f] => 1710704238
[_oembed_7e52456c215292608877b372aa0b5d87] =>
[_oembed_time_7e52456c215292608877b372aa0b5d87] => 1710704238
[_oembed_7e210eeed4c87ea2078a020fe2fec74b] =>
[_oembed_time_7e210eeed4c87ea2078a020fe2fec74b] => 1713022212
[_oembed_07b95ca1ee6b08cdf97d82e98a703399] =>
[_oembed_time_07b95ca1ee6b08cdf97d82e98a703399] => 1713022212
[_oembed_db21b40c82cc91b6f32b8605f03bde54] =>
[_oembed_time_db21b40c82cc91b6f32b8605f03bde54] => 1713022212
[_oembed_9ed645509f32f1c6653465440d06b8fc] =>
[_oembed_time_9ed645509f32f1c6653465440d06b8fc] => 1713022212
[_oembed_68e2069fde672eafa0adf595a1bf46bb] =>
[_oembed_time_68e2069fde672eafa0adf595a1bf46bb] => 1713022212
[_oembed_043d244610db3ac0ef639f1a2ccd72d0] =>
[_oembed_time_043d244610db3ac0ef639f1a2ccd72d0] => 1713270385
[_oembed_5edf608944d566e9f539f5bfa9d68566] =>
[_oembed_time_5edf608944d566e9f539f5bfa9d68566] => 1713592346
[_oembed_9c0baee13958f6250998e6b18826f0bf] =>
[_oembed_time_9c0baee13958f6250998e6b18826f0bf] => 1714716438
[_oembed_e64ed775cd93283a0583f4366c0cf2db] =>
[_oembed_time_e64ed775cd93283a0583f4366c0cf2db] => 1714716438
[_oembed_50904255b7186906002a7d07f6ce8b96] =>
[_oembed_time_50904255b7186906002a7d07f6ce8b96] => 1714716438
[_oembed_799a2fdbd007f239818dcea4d0afd6a1] =>
[_oembed_time_799a2fdbd007f239818dcea4d0afd6a1] => 1714716438
[_oembed_a71b376dbd17d4073ded26f6e53f97f4] => {{unknown}}
[_oembed_6f356c6ff54cd04fd0e858902de7e7e8] => {{unknown}}
[_oembed_8694dfa671b61bbcda84873754b23330] =>
[_oembed_time_8694dfa671b61bbcda84873754b23330] => 1716461583
[_oembed_ae792c238f1eae67bab1ff35b8951863] =>
[_oembed_time_ae792c238f1eae67bab1ff35b8951863] => 1716461583
[_oembed_b97d0097ef2de6d483705abac6fef1f9] =>
[_oembed_time_b97d0097ef2de6d483705abac6fef1f9] => 1716461583
[_oembed_c13d51046855e272b11cebca0d58faf4] =>
[_oembed_time_c13d51046855e272b11cebca0d58faf4] => 1716461583
[_oembed_36411fb0a73fe45499049364ac30b0db] =>
[_oembed_time_36411fb0a73fe45499049364ac30b0db] => 1716461583
[_oembed_098cd45a5d79effe3efb58c440c4be57] =>
[_oembed_time_098cd45a5d79effe3efb58c440c4be57] => 1716628754
[_oembed_c758bdffab3224ff1459c10916a42346] =>
[_oembed_time_c758bdffab3224ff1459c10916a42346] => 1716826295
[_oembed_e1d856f3d5e7bb888e4a5eee46a7ee5c] =>
[_oembed_time_e1d856f3d5e7bb888e4a5eee46a7ee5c] => 1717517535
[_oembed_61ee062babf051d200bb47b987aca598] =>
[_oembed_time_61ee062babf051d200bb47b987aca598] => 1718374856
[_oembed_14dfe9579ed2de8ed4487c8eaedf0c9f] =>
[_oembed_time_14dfe9579ed2de8ed4487c8eaedf0c9f] => 1718374856
[_oembed_a0ecbe4872e112c727c26109326c432a] =>
[_oembed_time_a0ecbe4872e112c727c26109326c432a] => 1719152632
[_oembed_25651c8b56b46330b7ffae6ab3bcf1c0] =>
[_oembed_time_25651c8b56b46330b7ffae6ab3bcf1c0] => 1719152632
[_oembed_47f9a055acd6488e45e36dde7dbae309] => {{unknown}}
[_oembed_7325c98c98571b843d22cabe39ae9fa9] =>
[_oembed_time_7325c98c98571b843d22cabe39ae9fa9] => 1719940710
[_oembed_1b5d2ef5b4fe08f30640389434c373f1] =>
[_oembed_time_1b5d2ef5b4fe08f30640389434c373f1] => 1719940711
[_oembed_76be25b8aa9f5a689164c04418e4b751] =>
[_oembed_time_76be25b8aa9f5a689164c04418e4b751] => 1719940711
[_oembed_e7847f0e7fdfb9817a369f98dc4fa0ef] =>
[_oembed_time_e7847f0e7fdfb9817a369f98dc4fa0ef] => 1721156035
[_oembed_4ba6a18a4ebd8f6dd5f840cb7ce943b4] =>
[_oembed_time_4ba6a18a4ebd8f6dd5f840cb7ce943b4] => 1722187562
[_oembed_a05101975868f04738275f79cc8846cf] =>
[_oembed_time_a05101975868f04738275f79cc8846cf] => 1722187562
[_oembed_e1ee4d03b2812c937b8bd9760b6c7436] =>
[_oembed_time_e1ee4d03b2812c937b8bd9760b6c7436] => 1723134353
[_oembed_237bcda1f74f001e1a5c0110f3126d82] =>
[_oembed_time_237bcda1f74f001e1a5c0110f3126d82] => 1723134353
[_oembed_747aa56852cc8cdb418f700b030a6093] =>
[_oembed_time_747aa56852cc8cdb418f700b030a6093] => 1723644928
[_oembed_d64b6cc1d6e080dffd2d90819317d8d0] =>
[_oembed_time_d64b6cc1d6e080dffd2d90819317d8d0] => 1723644928
[_oembed_c219f8a5bba14e68da8cd07c15a1231b] =>
[_oembed_time_c219f8a5bba14e68da8cd07c15a1231b] => 1723644928
[_oembed_5fbaee316632e25a19d1b67a4419bc82] =>
[_oembed_time_5fbaee316632e25a19d1b67a4419bc82] => 1724134757
[_oembed_15e81f872651ff684ba4f692ed514098] =>
[_oembed_time_15e81f872651ff684ba4f692ed514098] => 1724134757
[_oembed_199ff9043d6cad4bad7f12f438b7b4fc] =>
[_oembed_time_199ff9043d6cad4bad7f12f438b7b4fc] => 1724700570
[_oembed_45db4d69dfb4869dda104912485ffa9d] =>
[_oembed_time_45db4d69dfb4869dda104912485ffa9d] => 1724700570
[_oembed_9e9e3ef920f11ccdd06e65efdd00c331] =>
[_oembed_time_9e9e3ef920f11ccdd06e65efdd00c331] => 1724700570
[_oembed_822131d80ec964850ffd54805035f613] =>
[_oembed_time_822131d80ec964850ffd54805035f613] => 1724700570
[_oembed_ef4966fa0acb89574f7495c5cca2027d] =>
[_oembed_time_ef4966fa0acb89574f7495c5cca2027d] => 1725966105
[_oembed_45ce68e41f3dd068ef28dc4b1b365924] =>
[_oembed_time_45ce68e41f3dd068ef28dc4b1b365924] => 1726394141
[_oembed_5c9354509708d4469f41a77952c700bf] =>
[_oembed_time_5c9354509708d4469f41a77952c700bf] => 1726658015
[_oembed_6bec129bad54d03012ef032bf81032fe] =>
[_oembed_time_6bec129bad54d03012ef032bf81032fe] => 1727955132
[_oembed_47ebc823a4fd2ca2b6cc06f23f1f7801] =>
[_oembed_time_47ebc823a4fd2ca2b6cc06f23f1f7801] => 1727955132
[_oembed_e4313b73710a0604af0f6e96c8a04295] =>
[_oembed_time_e4313b73710a0604af0f6e96c8a04295] => 1727955132
[_oembed_6c56d088cf7c0fd6b21be1b0464d8805] =>
[_oembed_time_6c56d088cf7c0fd6b21be1b0464d8805] => 1728910931
[_oembed_022cf3765aa878165c59835316ff681b] =>
[_oembed_time_022cf3765aa878165c59835316ff681b] => 1728910931
[_oembed_5c563685541198e85e42a936f983f566] =>
[_oembed_time_5c563685541198e85e42a936f983f566] => 1728910931
[_oembed_bcd34f6051b6a15313552a0b7bb8954b] =>
[_oembed_time_bcd34f6051b6a15313552a0b7bb8954b] => 1728910931
[_oembed_3832d32319e5ea5c6f519b8bc2728df2] =>
[_oembed_time_3832d32319e5ea5c6f519b8bc2728df2] => 1731170143
[_oembed_f5e7e2cd5c998423667da0c280f3e0ab] =>
[_oembed_time_f5e7e2cd5c998423667da0c280f3e0ab] => 1731170143
[_oembed_1054506c5a5df33daa98387f969e01f5] =>
[_oembed_time_1054506c5a5df33daa98387f969e01f5] => 1731503400
[_oembed_e5d192b386533fea348f080d8e64a1f9] =>
[_oembed_time_e5d192b386533fea348f080d8e64a1f9] => 1731503400
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 347
[5] => 600
[6] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Oktatás
[5] => Oktatás
[6] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 7885
[1] => 710
[2] => 13654
)
[tags_name] => Array
(
[0] => II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
[1] => kutatás
[2] => kutatók
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 110
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 710
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 110
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 710
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
kutatás (12 Oldal)
