A napjainkban megfigyelhető nagytestű növényevő állatok gyakran élnek egy vagy több generációt magába foglaló csordákban, mely életmód feltételezése logikusnak tűnhet a nagytestű növényevő dinoszauruszok esetében is. Sok azonban a még felvethető kérdés. Egyedül vagy közösségben Bizonyos állatok miért szeretnek egymás közelében élni, míg mások miért törekszenek arra, hogy fajtársuktól tartsanak egy bizonyos távolságot? Milyen tényezők befolyásolják a társas életmód kialakulását, és miként lehetne megismerni az évmilliók óta, ma élő leszármazottak nélkül kihalt élőlények egykori szociális életmódját? Ehhez hasonló kérdésekre találtak választ magyar kutatók, amikor a dinoszauruszok egy bizarr csoportja, a páncélos dinoszauruszok szociális viselkedésének megismerését tűzték ki célul.
Sokszor rendeződtek hatalmas csapatokba
A dinoszauruszok társas életmódjára utalhatnak az úgynevezett tömeges halálközösségek, melyek olyan egyedek maradványait tartalmazzák, amik nagyon rövid idő alatt ugyanazon esemény következtében vesztették életüket, így indirekt módon arra utalnak, hogy az élőlények a haláluk előtt kisebb-nagyobb csoportokba tömörülhettek.
A legjobb és egyben legtöbbet hivatkozott példa az ilyen jellegű dinoszaurusz halálközösségekre az Észak-Amerikából ismert tülkös-galléros dinoszaurusz, a Ceratopsia leletegyüttesek, ahonnan esetenként több száz, azonos fajtól származó csontváz is előkerült egyetlen üledékes kőzetrétegben felhalmozódva.
A Ceratopsia vagy Ceratopia (az ógörög eredetű név jelentése ‘szarv arcok’ vagy ‘szarvarcúak’) növényevő, csőrös dinoszauruszok csoportja amely a mai Észak-Amerika, Ázsia és Európa területén élt a kréta időszak során
Ez azt sugallja, hogy egykoron ezek a növényevő dinoszauruszok a mai gnú csordákhoz hasonlóan hatalmas csapatokba rendeződhettek – tájékoztatta az Origót dr. Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének munkatársa. – Más növényevő dinoszauruszok, mint például az Ankylosauriáknak nevezett páncélos dinoszauruszok esetén azonban a helyzet nem ennyire egyértelmű.
Ezért vállalkoztak ezeknek az állatoknak a szociális életmódjára, és az azt befolyásoló tényezők vizsgálatára a magyar paleontológusok, akik eredményeiket a Cretaceous Research című tudományos szakfolyóiratban publikálták.
A páncélos dinoszauruszok a halálukat megelőzően csoportokba verődhettek
Ahogy arra a tanulmány rávilágít, a világból ismert Ankylosauria dinoszaurusz csontvázanyagok többsége arra utal, hogy ezek az élőlények inkább kedvelhették a magányos életmódot, hiszen a leletanyagok többsége külön álló egyedektől származik és csak ritkán található, olyan csontfelhalmozódás, ahol egynél több egyed maradványai is fellelhetőek.
A kutatási téma apropóját a bakonyi iharkúti dinoszaurusz lelőhelyről előkerülő 12 páncélos dinoszaurusz csontváz adta, amelyek azonos kőzetrétegből és egymáshoz közeli helyzetben kerültek elő, ami arra utal, hogy az Ankylosauriákról általában feltételezett magányos életmód nem tekinthető minden esetben megalapozottnak.
Páncélos dinoszaurusz csontváz az iharkúti lelőhelyről
Az iharkúti Ankylosauria leletanyagok részletes vizsgálata és a befogadó üledékek felhalmozódási körülményeinek meghatározása után arra a következtetésre jutottunk, hogy az iharkúti lelőhelyről ismert páncélos dinoszaurusz csontvázak felhalmozódása a területen végigsöprő, pusztító erejű árvíznek volt köszönhető, amiben a páncélos dinoszauruszok több egyede is az életét veszthette – mutatott rá a paleontológus. – Ez egyben azt is jelenti, hogy az itt élő páncélos dinoszauruszok a halálukat megelőzően csoportokba verődhettek, mely bizonyos értelemben az említett dinoszauruszok társas életmódjára utalhat.
A páncélos dinoszauruszok teljes szakirodalmának áttanulmányozása után a tudósok végül arra az eredményre jutottak, hogy az iharkúti leletanyagon kívül további két Ankylosauria – a Gastonia és a Pinacosaurus – esetében is feltételezhető a társas életmód, mert ezeknél is jelen vannak olyan csontdúsulások, ahol egy fajhoz tartozó több egyed együttes felhalmozódása volt kimutatható.
Magyar kutatók az iharkúti ásatáson
A kutatók szerint azonban az ilyen jellegű halálközösségek kialakulása legtöbbször olyan váratlan környezeti változásokkal hozható összefüggésbe, mint az elhúzódó aszályos időszakok vagy az intenzív áradások, amelyek a magányos életmódot folytató élőlényeket is kisebb csoportokba kényszeríthetik.
Így a leletanyagok nem minden esetben utalnak tényleges társas életmódra, hiszen az időszakos csoportosulások lehetőségét ezek alapján nem tudjuk kizárni.
Fontos kérdés a ragadozók elleni védekezés
A szakemberek arra azonban rámutattak, hogy a társas életmódra utaló fosszilis bizonyítékok kiértékelésekor mindig fontos szemügyre venni, hogy a csordákba tömörülésnek milyen előnyei és hátrányai lehettek az állatokra nézve az anatómiai adottságaik és a környezetük függvényében.
A páncélos dinoszauruszok igen sokfélék lehettek
A társas életmódnak ugyanis rendkívül sok hátránya lehet az élőlények számára, hiszen a csoportban élés nemcsak megnöveli az egyedek közötti versengést az élelemért és más forrásokért, de megkönnyíti a paraziták és más betegségek terjedését is.
Összehasonlítottuk az Ankylosauriáknál megfigyelhető páncélzat felépítését más dinoszauruszoknál látható, hasonló jellegű struktúrákkal és megállapítottuk, hogy a többi vizsgált növényevőhöz képest az Ankylosauriák páncélzata kiemelkedően hatékony lehetett a ragadozók elleni védekezésben – fejtette ki Dr. Prondvai Edina, az MTA-ELTE-MTM Paleontológiai Kutatócsoport kutatója, a megjelent közlemény megosztott első szerzője. – Ez elméletben lehetővé tehette a magányos életmódot egy olyan világban, ahol a növényevő állatokra gyakorolt predációs nyomás a kor hatalmas testű ragadozó dinoszauruszainak ismeretében igen magas lehetett.
A csoportos életmód egyik leggyakrabban hivatkozott pozitív hozadéka, hogy a csordában élő élőlények egyedeihez nehezebben férnek hozzá az őket prédaként elejtő ragadozók.
Az Ankylosauriáknál megfigyelhető páncélzat felépítését más dinoszauruszoknál látható
Ez egyrészről annak köszönhető, hogy a csorda egységesen és aktívan is felléphet a ragadozók támadásával szemben (mert hatékonyabb védelmet nyújt minden egyednek), másrészről pedig a csordában érvényes az „elvegyülési effektus”, mellyel csökkenthető az egyedekre jutó prédává válás valószínűsége.
Azonban ezt a „predációs nyomást” a nagyobb testtömeg, valamint például a szarvak vagy tüskék jelenléte is nagymértékben csökkentheti. Ez utóbbi lehetővé teszi a magányos életmódot is.
Az iharkúti Hungarosaurus valószínűleg csoportos életmódot folytatott
A társas életmód egyik másik negatív hozadéka az, hogy a csordában élő állatoknak nagy területeket kell bejárniuk, hogy a csoport egyedei hozzájuthassanak a szükséges táplálékmennyiséghez. Ezt figyelembe véve, az ankylosauriák arányaiban rövid végtagjai, zömök teste, és a testüket borító nehéz páncélzat jelentősen megnehezíthette a nagyobb területeken átívelő folyamatos vándorlást.
A nagyobb testű Hungarosaurus és a kisebb Struthiosaurus rekonstrukciós rajza
Kimutatható, hogy a legtöbb páncélos dinoszaurusz végtagjaira jutó testtömeg aránya jóval nagyobb, mint más növényevő dinoszauruszok esetén, mely szintén a csoportos életmóddal járó folyamatos vándorláshoz szükséges energia-hatékony helyváltoztatásnak ellentmondó anatómiai jellegzetesség – jegyezte meg Dr. Ősi Attila az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének vezetője. – Ez az általános megállapítás azonban kevésbé igaz az agilisabb testarányokkal rendelkező iharkúti Hungarosaurusra, azaz pont az egyik olyan ankylosauriára, amely valószínűleg csoportos életmódot folytatott.
Az állatok szociális viselkedését azonban az életterük fizikai strukturáltsága is jelentősen befolyásolja.
A különböző paleoökológiai, paleobiológiai és élettelen környezeti aspektusok együttes tanulmányozásával rekonstruálható az ankylosauria dinoszauruszok egykori életmódja
A nagyobb csordák nyílt vegetációjú területeken alakulnak ki, míg a zárt erdőségek nem igazán kedveznek az ilyen csoportosulásoknak.
Ez a jelenség részben azzal magyarázható, hogy egy nyíltabb területen kevesebb a lehetőség a ragadozók előli rejtőzködésre, és a csorda valamilyen fokú védelmet nyújthat. Egy zárt erdőség vagy dúsabb aljnövényzettel rendelkező élőhely azonban több búvóhelyet biztosít, a nagytestű növényevő csordák számára és a dús vegetáció kisebb csoportokra, gyakran izolált egyedekre „szeparálhatja” a csordákat. Így a kutatók fontosnak tartották megvizsgálni, hogy a magányos egyedekként, illetve csoportosan előforduló páncélos dinoszauruszok jellemzően milyen környezetekben fordultak elő.
Az iharkúti lelőhelyről 12 páncélos dinoszaurusz részleges csontváza került elő, mely felkeltette a kutatók érdeklődését az ankylosauria dinoszauruszok társas életmódjának vizsgálata iránt. Az ábra jobb alsó részén az iharkúti lelőhely és a csontváz maradványok (1-12) felfedezésének helye láthatóForrás: Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport
Az iharkúti lelőhelyről 12 páncélos dinoszaurusz részleges csontváza került elő, mely felkeltette a kutatók érdeklődését az ankylosauria dinoszauruszok társas életmódjának vizsgálata iránt. Az ábra jobb alsó részén az iharkúti lelőhely és a csontváz maradványok (1-12) felfedezésének helye látható
Megállapították, hogy ezeknek az állatoknak a tömeges halálközösségei leggyakrabban sivatagos, vagy félsivatagos, gyér növényzettel borított paleokörnyzetekből ismertek, ahol az állatok a lokalizált élelem- és ivóvízforrások miatt, valamint a ragadozók elleni védekezés érdekében, valóban kisebb csoportokba rendeződhettek.
A magyarországi dinoszaurusz lelőhelyről ismert páncélos dinoszaurusz leletek azonban sűrű ártéri erdőkkel jellemezhető szubtrópusi környezetekből ismertek, mely azt mutatja, hogy ezek az élőlények a zárt erdőségek ellenére is csoportokban mozogtak. Sok tehát még a kérdés.
A szociális viselkedés változatosabb lehetett, mint gondolták
A tudomány és technológia fejlődésével a szakemberek egyre több értékes információt tudnak kiolvasni a gerinces fosszíliák vizsgálatából. A fogak felszínén megjelenő mikroszkopikus kopási mintázatok alapján következtethetnek az egykori élőlények táplálék-preferenciájára; különböző virtuális és valós 3D modellek segítségével rekonstruálhatják az egykori élőlények izomzatát és mozgását; a csontok és fogak kémiai összetételének vizsgálatával meghatározhatják a fosszilizációs folyamatokat vagy akár az egykori klíma viszonyokat.
Az ankylosauria dinoszauruszok testét több sorban elhelyezkedő páncélelemek és tüskék borították, melyek kiemelkedő szerepet tölthettek be a ragadozók elleni védekezésben
A magyar tudósok azonban ennél még egy lépéssel tovább mentek: a fosszilis leletanyagból megközelítőleg meghatározták egy ma már nem létező egykori élőlény szociális viselkedését.
A mai élővilág beható tanulmányozásával olyan analógiákra tudunk támaszkodni, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a megoldáshoz – magyarázta Dr. Botfalvai Gábor, a nemrégiben megjelent publikáció első szerzője. – Ha megértjük a mai nagytestű növényevők, mint például az elefántok vagy az orrszarvúak társas életmódját befolyásoló és szabályozó sokrétű folyamatokat, akkor ezeket felhasználhatjuk a dinoszauruszok társas viselkedésének megértéséhez is.
Hungarosaurus részleges csontváz
Hozzátette: a különböző faktorok együttes értelmezésével kirajzolódott kép alapján az ankylosauria fajok többsége inkább magányos életmódot folytathatott, míg egyéb ankylosauriák, például az iharkúti páncélos dinoszauruszok is, kisebb méretű csoportokat képeztek.
A tanulmány emellett arra is rávilágított, hogy a szociális viselkedés még egy ilyen viszonylag szűk és anatómiai szempontból erősen specializált élőlénycsoportban is sokkal változatosabb lehetett, mint amilyennek eddig gondolták.
Leonardo da Vinci egyes alkotásain mikrobiológosuk mikroorganizmusok egyedi rendszereit fedezték fel.
Mikrobiomnak nevezik a baktériumok, vírusok, gombák összességét. Ahogy az emberek testnek is megvan a sajátos rendszere, úgy mikrobákat lehet találni például a talajban is. Olasz és osztrák kutatók most da Vinci hét alkotásán vizsgálódtak ilyen mikroorganizmusok iránt.
A kutatók a Nanopore nevű génszekventáló eljárással elemezték a rajzokat – olvasható a Frontiers in Microbiology szaklap által leközölt tanulmányukban. A szakértők elsősorban titkos részletek után vizsgálódtak, hiszen az olasz polihisztor gyakran rejtett el egy második alakot, üzenetet vagy fontos jelentéssel bíró számokat az alkotásain. Ekkor kerültek elő emberi DNS-minták és mikrobák.
A biológusok úgy vélik, az apró organizmusok segítségével beazonosítható a rajzok keletkezésének pontos helye.
A vizsgálat emellett feltárta azt is, hogy a rajzon lévő szennyeződések közül többet feltehetően a képeket restauráló és szállító emberek hagyták az alkotásokon, a legkorábbi nyomok 15. századiak lehetnek.
A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.
A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után.
A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az öregedéssel és annak betegségeivel kapcsolatos két fő folyamatra: a telomerek hosszára (minden kromoszóma mindkét végén elhelyezkedő védőrégiók) és az öreg és rosszul működő sejtek felhalmozódására a szervezetben.
Az Aging című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a vérben megtalálható immunsejtekre figyeltek, és megállapították, hogy a telomerek akár 38 százalékkal is hosszabbá váltak a kezeléstől, miközben akár 37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek jelenléte.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelések két fő szempontból valójában megfordították az öregedés folyamatát: a telomerek 20-38 százalékkal hosszabbak lettek, noha elméletileg rövidülniük kellett volna az idő előrehaladtával, és sejttípustól függően jelentősen, 11-37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek százalékos aránya a teljes sejtpopulációban.
A kutatást Sáj Efrati professzor, a TAU orvosi és neurológiai karának professzora, egyben a Samír kórház hiperbár orvosi központjának alapító-igazgatója, valamint Amir Hadanny, a központ kutatási igazgató-orvosa vezette. Efrati hangsúlyozta, hogy míg korábban elsősorban fejsérülteknél, agyvérzésen átesett betegeknél figyelték a hiperbar oxigénkamra hatását, ezúttal egészséges idős emberek voltak az alanyok, s náluk kutatták, hogy az ilyen kezelések képesek-e lelassítani, leállítani vagy akár megfordítani a normális öregedési folyamatot a sejtek szintjén.
Jelenleg elsősorban a telomer rövidülését tekintik az öregedés biológiai alapjának, ezt próbálják hosszabbítani gyógyszerekkel, életmód-változtatással és intenzív testmozgással. A Tel-Aviv-i kutatók bebizonyították, hogy hasonló hatást lehet elérni HBOT terápiával is, az öregedés visszafordítható legalábbis az alapvető sejtmolekuláris szinten.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni.
Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.
„Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról” – mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.
A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a történeti szövegek hét nyelven történő áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében. Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.
Tullett hozzáfűzte, hogy külön foglalkoznak majd azokkal, akiknek a szagok érzékelése egy-egy korban valamiért fontos volt, például az orvosokkal, és azzal, hogy a szaglás mit jelentett számukra. A korabeli orvosok például számos gyógynövényt, például rozmaringot is használtak, egy darabig úgy vélték, hogy ezek védenek a pestistől. A repülősót pedig a 18. és a 19. században a görcsök és ájulás ellenszereként alkalmazták. A kutatás arra is kiterjed, hogy különböző jellegzetes illatok, köztük a dohány szerepének, felhasználásának változását vizsgálják a történelem során.
A kutatók eredményeiket vegyészekkel és illatszerészekkel is megosztják, hogy rekonstruálni tudják az eltűnt illatokat, amelyek később múzeumok és más örökségi helyszínek látogatóinak élményét fokozhatják.
A The Guardian brit napilap honlpja felidézte, hogy az egykori illatok bemutatására már létezik élő példa Nagy-Britanniában: egy yorki múzeumban, a Jorvik Viking Központban a 10. századi szagokat rekonstruálták, ami számos látogató szerint különösen emlékezetessé teszi a viking korszakot bemutató kiállítást.
A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.
Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni.
Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
A kullancsok által terjesztett lyme-kór ellen nincs védőoltás.
A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával.
Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.
A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja – írták a kutatók tanulmányukban.
„Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő” – mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.
Erol Fikrg és kollégái azt is vizsgálják, hogy a magasabb PGLYRP1-fehérjeszintű emberek kevésbé hajlamosak-e a Borrelia burgdorferi okozta fertőzésre, ami segítene megmagyarázni azt, hogy egyes fertőzöttek miért győzik le könnyebben a betegséget.
A Spot névre hallgató robotkutyát, tudományos céllal vitték a robbanás helyszínére – írja a New York Post.
Feladata a négyes reaktor betonszarkofággal körülvont környékének feltérképezése és a sugárzásszint mérése volt, amely egyes részeken még mindig életveszélyesen magas emberek számára.
A Boston Dynamics által fejlesztett szerkezet rendkívül hatékony, képes csapatban dolgozni és elég okos, hogy emberi segítség nélkül jusson ki egy ajtón.
A projektet végző brit kutatók most először használtak robotkutyát az atomerőmű felderítésére, illetve, hogy teszteljék képességét sugárszennyezett körülmények között. A vizsgálat során begyűjtött adatokból 3D-s térképet készítettek.
Az 1986 április 26-án bekövetkezett robbanás, az atomenergia felhasználásának legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, több ezer ember halálát okozta.
A londoni Imperial College kutatói úgy vélik, hogy az idő múlásával csökken a koronavírus elleni antitestekkel rendelkezők száma – közölte az Ukrinform az intézmény honlapjára hivatkozva.
A vizsgálat eredményei megkérdőjelezik a koronavírus elleni kollektív immunitás kialakításának stratégiájának hatékonyságát. A vizsgálatban több mint 365 000 ember vett részt, akiket háromszor teszteltek az antitestek meglétére június 20. és szeptember 28. között. Ez idő alatt az antitestek az alanyok 26%-ában tűntek el.
Egyes szájon át szedhető antiszeptikumok és szájvizek képesek lehetnek hatástalanítani az új-koronavírust az amerikai Penn State Orvostudományi Főiskola kutatása szerint.
A laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek eredményei azt jelzik, hogy egyes ilyen fertőzés ellenes, a kórokozókat megölő és szaporodásukat gátló termékek hasznosak lehetnek a vírusterheltség csökkentésében a szájban a megfertőződés után és segíthetnek csökkenteni a Covid-19-betegséget okozó SARS-CoV-2-fertőzés terjedését – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.
A Craig Meyers mikrobiológus, immunológus és szülész-nőgyógyász professzor vezette kutatócsoport számos száj- és orr-garatöblítőt tesztelt laboratóriumban, hogy kiderítse, képesek-e hatástalanítani az újkoronavírust. A teszteltek között voltak babasamponok egy százalékos oldatai, egy orröblítő, peroxid alapú torokfájás elleni öblítők és szájvizek.
A kutatók azt találták, hogy több ilyen orr- és szájöblítő képes az emberi koronavírus semlegesítésére, ami azt feltételezi, hogy ezen termékek képesek lehetnek csökkenteni a Covid-19-betegek által átadható vírusmennyiséget. „Miközben várunk a vakcina kifejlesztésére, szükség van a fertőzés átadásának csökkentését célzó módszerekre. Az általunk vizsgált termékek már elérhetők és gyakran az emberek napi rutinjának részévé váltak” – idézte az intézmény közleménye a professzort.
A Journal of Medical Virology című folyóiratban bemutatott kutatási eredményekből kiderült, hogy az egyszázalékos babasampon-oldatok, amelyeket az orvosok gyakran használnak az üregek öblítésére 99,9 százaléknál nagyobb arányban hatástalanították a koronavírust két perccel az után, hogy azzal érintkeztek. Több szájvíz és toroköblítő szintén hatékony volt a fertőzőképes vírus hatástalanítására. Több 99,9 százaléknál nagyobb arányban semlegesítette a vírust 30 másodperccel az után, hogy kapcsolatba került vele.
Meyers professzor szerint az eredményeik ígéretesek, és a következő lépésük az lesz, hogy klinikai teszteket végezzenek, hogy felbecsüljék hatékonyságukat Covid-19-betegek fertőzőképességének csökkentésében. Ha ezek az oldatuk csupán 50 százalékkal csökkenthetik a fertőzés átadását, már az is nagy eredmény – tette hozzá.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Egyes szájon át szedhető antiszeptikumok és szájvizek képesek lehetnek hatástalanítani az új-koronavírust az amerikai Penn State Orvostudományi Főiskola kutatása szerint.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1603278657
[modified] => 1603267770
)
[title] => Amerikai kutatók szerint antiszeptikumok és szájvizek képesek lehetnek a koronavírus hatástalanítására
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=33755&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 33755
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 33756
[image] => Array
(
[id] => 33756
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik.jpg
[original_lng] => 87027
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/antiseptik.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1603256970:10
[_thumbnail_id] => 33756
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2308
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611376441
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] =>
Ahogy az embereknél, úgy a kutyáknál is változik korral a személyiség, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek – állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban.
Turcsán Borbála, az ELTE Etológia Tanszékének kutatója szerint még mindig nagyon keveset tudunk a kutyák személyiségfejlődésének időbeli dinamikájáról, arról, hogy milyen életszakaszokban változik legerősebben a kutyák személyisége és mennyit változik a személyiség a kutyák életében. Ezért egy kutatásban – melynek eredménye a Scientific Reports című tudományos lapban jelent meg – az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül. A vizsgálatban a border collie-k személyiségét egy több helyzetből álló tesztsorozat segítségével mérték fel a szerzők. A legfiatalabb kutya fél, a legidősebb 15 éves volt. A kutatók 7 korcsoportra osztották a kutyákat.
A kutatás eredményei szerint, ahogy emberek esetében, úgy kutyáknál is változik a személyiség a korral és ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek: a különböző személyiségvonások különböző dinamika szerint, eltérő életszakaszokban és eltérő irányokba változnak – hangsúlyozta a beszámolóban Virányi Zsófia, a bécsi Clever Dog Lab egyik vezető kutatója. Így például a vizsgálat alapján a kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége körülbelül 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik.
Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, ám ez után folyamatosan és erősen csökken. A kutyák aktivitása szintén csökkenő tendenciát mutat a korral, de ennél a vonásnál a kölyökkor és az 1-2 éves (kamasz) kor között figyelhető meg erős, ugrásszerű csökkenés. Felnőtt és idős korban ez a jellemvonás lassabban és kisebb mértékben változik.
A vizsgálat szerint ugyanakkor nem minden személyiségvonás változik a korral. A kutatók csak gyenge tendenciát találtak arra, hogy a kutyák valamivel jobban tolerálják a frusztráló helyzeteket idősebb korukban, mint fiatalon, míg az emberrel szembeni barátságosságuk úgy tűnik, életük végéig stabilan egy szinten marad.
A felmérés fontos eleme volt, hogy a kutatók nem csupán korcsoportok között, de hosszútávon is megvizsgálták a személyiség időbeli változását. Ehhez 4 évvel az első teszt után 37 vizsgált kutyának ismét felmérték a személyiségét. A beszámoló szerint az eredmények megerősítették, hogy a kutyák személyiségének is van stabil komponense, ugyanis a kutyák egymáshoz képest mind az 5 személyiségvonás esetében ugyanúgy helyezkedtek el, tehát például a legaktívabbak négy évvel később is a legaktívabbnak bizonyultak. Ám az egyedek mégsem egyforma mértékben változtak ez alatt az idő alatt. Emberi kutatási eredményekhez hasonlóan az „érettebb” személyiségű kutyák, akik már az első tesztnél kevésbé aktívak, kevésbé kíváncsiak és jobb problémamegoldók voltak, kevesebbet változtak 4 év alatt, mint társaik.
További érdekességként említik, hogy a szerzők több, időskori szellemi és/vagy érzékszervi leépülésben szenvedő kutyát is azonosítottak. Ezek a kutyák nem tudták megszerezni az elrejtett jutalomfalatokat és extrém aktívak voltak, szinte folyamatosan jöttek-mentek.
„Kutatásunkban részletesen leírjuk, hogyan változik általában a kutyák személyisége az egyes életszakaszokban, milyen irányú és mértékű változások járnak együtt tipikusan az öregedéssel. Az ettől való erős eltérés különböző mentális vagy fizikai betegségekre is utalhat” – emelte ki Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program vezető kutatója. „Korábbi vizsgálataink szerint a kutya jó állatmodell az emberi kognitív öregedés vizsgálatához. A mostani eredmények azt igazolják, hogy a személyiség időbeli változását is hasonló folyamatok szabályozzák az embereknél és a kutyáknál.”
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
Barcelonai orvosok egy csoportja szerint a cink segíthet legyőzni a koronavírust – laboratóriumi vizsgálatokkal követték nyomon a kórházban ápolt fertőzöttek vérének cinkszintjét.
A barcelonai Del Mar Kórház orvosa, Dr. Roberto Guerri-Fernandez és az általa vezetett csoport azt találta, hogy a cink segíthet legyőzni a koronavírust – írja a life.hu. Laborítóriumi vizsgálatok segítségével követték 249 beteg eredményeit, akik koronavírus-fertőzés miatt kerültek kórházba március és április között. A betegek átlagéletkora 63 év volt, és 21 beteg hunyt el a fertőzés következtében. Vizsgálataik szerint az alacsonyabb cinkszint összefüggésben állt a betegség során fellépő súlyosabb gyulladással.
Az összes beteg cinkszintjét vizsgálták beérkezéskor, az átlagos szint 61 mikrogramm/ deciliter volt. A COVID-19 miatt elhunytak között azonban a vér cinkszintje sokkal alacsonyabb volt, átlagosan csak 43 mcg/dl, ezzel szemben a koronavírust túlélők vérében a cinkszint átlagosan 63 mcg/dl volt.
A tanulmány szerint összességében, és az olyan tényezők figyelembevétele után, mint az életkor, a nem, a betegség súlyossága és a kapott kezelések, a vérben lévő cink-növekedés 7%-kal csökkentette annak esélyét, hogy a beteg meghal. A bizonyításhoz azonban még további vizsgálatokra van szükség, ugyanakkor az Egyesült Államok egyik szakértője, Dr. Len Horovitz tüdőgyógyász elmondta, régóta gondolták, hogy a cinknek immunerősítő, gyulladáscsökkentő hatása van.
