Soha nem tennénk ilyet – reagált a bécsi belügyminisztérium szóvivője az osztrák Exxpress hírportálnak az ukrán kormány követelésére, amely szerint minden nyugat-európai országnak vissza kellene küldenie Ukrajnába az onnan elmenekült hadköteles férfiakat.
Még ha az ukrán kormány írásbeli jegyzékben kérné a kormányt, azt is figyelmen kívül hagynánk, mivel ez a menekültügyi rendszerünkbe és a szuverenitásunkba való beavatkozási kísérlet lenne, senki sem tételezheti fel, hogy Ausztria ilyet tenne – tette hozzá a szóvivő.
Így biztosan nem küldik vissza hazájukba az Ausztriában élő, katonai szolgálatra alkalmas ukránokat – emeli ki az Exxpress.
Az osztrák lap értesülése szerint azonban Lengyelországban már érdemben tárgyalnak Ukrajna követeléséről.
A lengyel határőrségtől a Rzeczpospolia című lengyel laphoz eljuttatott adatok szerint tavaly február 24., azaz a háború kitörése óta csaknem 2,87 millió 18 és 60 év közötti ukrán állampolgár lépett be Lengyelországba, ám közel 2,8 millió már el is hagyta az országot.
Ha a távozókat levonjuk az érkezőkből, akkor körülbelül 80 ezer olyan ukrán marad Lengyelországban, aki potenciálisan katonai szolgálatra kötelezhető – fejtette ki a lapnak Anna Michalska hadnagy, a lengyel határőrség munkatársa.
Ausztriában az Exxpress szerint 14 ezer 18 és 54 év közötti férfit tartanak nyilván háborús menekültként, belőlük 28 ukrán zászlóaljat lehetne kiállítani.
Velük együtt több mint 67 000 ukrán nő is Ausztriában tartózkodik.
Eddig összesen 101 629 háborús menekültről – férfiakról, nőkről, gyermekekről és idősekről – gondoskodott Bécs.
Az ukrán állampolgárok teljesen (34%) vagy inkább (51%) kényelmes körülmények között élnek Európában, és csak 13% találja nem megfelelőeknek a körülményeknek – derült ki a Rating szociológiai csoport frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a körülmények kényelme a régiótól és az országban való tartózkodás hosszától függ. A legjobb életkörülmények Észak-Európában vannak (90% él kényelmes körülmények között), míg Kelet-Európában (84%) és Dél-Európában (83%) némileg kevesebb.
A legkényelmesebb körülmények között azok az ukránok laknak, akik több éve élnek az országban (89%). Bár a mostanában érkezetteknek egészen tisztességes életkörülményeik vannak (kb. 80%). A helyi lakosság ukránokhoz való hozzáállását általában pozitívan értékelik: 51% pozitív, 38% semleges attitűdről beszél. Csak 9% szembesült hideg viszonnyal. Az ukránok hozzáállása a helyiekhez még jobb: 61%-uk melegen, 35%-uk semlegesen és mindössze 3%-uk viszonyul hidegen.
Az ukrán emigránsok 46%-a hazalátogatott Ukrajnába. Ezért az eltávozott ukrán állampolgárok több mint fele soha nem volt otthon külföldi tartózkodása alatt. Fontos, hogy a háború alatt távozók 60%-a soha nem ment vissza Ukrajnába. Az ukránok kíváncsiságot mutatnak, és Európában utaznak. A válaszadók 27%-a gyakran, 33%-a néha utazott a fogadó országba. Más európai országokban – 15%, illetve 26% járt.
A felmérés szerint az orosz invázió után elköltözött ukránok 49%-a nem akarna külföldön maradni. Az invázió előtt Európába költözött ukránok körében 40% az ilyen. A felmérést 2023. július 4. és 11. között végezték 2116 ukrán állampolgár megkérdezésével, akik 2022. február 24-e után találtak ideiglenes menedéket európai országokban. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat reprezentativitási hibahatára legfeljebb 3,2%.
Egy kijevi agytröszt szerint várhatóan legalább 3,3 millió ukrán dönt majd úgy, hogy a háború lezárása után sem tér majd haza – ez az ország háború előtti lakosságának mintegy 8 százaléka.
A háború előrehaladtával egyre többen menekülnek el Ukrajnából: a kijevi székhelyű, nem kormányzati kutatóintézet, a Gazdasági Stratégiai Központ (CES) szerint már mintegy 6,7 millióan inthettek búcsút hazájuknak, elsősorban nők és gyerekek.
Az intézet kiadott jelentése úgy becsüli, közülük akár 3,3 millióan is dönthetnek a későbbiekben úgy, hogy nem fognak visszatérni szülőföldjükre.
Ez a szám tavaly december óta 600 ezerrel emelkedett, amit elsősorban a hosszan elhúzódó fegyveres konfliktusnak, az ukrán energetikai infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásoknak tulajdonítanak, valamint annak, hogy menekültek egyre inkább beilleszkednek külföldön – írja a Bloomberg, megjegyezve, hogy a háborús övezetet elhagyó emberek egy jelentő részének már nincs is hová visszatérnie.
A lap által ismertetett tanulmány szerint a menekültek visszatérése nagyban függ majd attól, hogy milyen gyorsan épül újjá a régió, ahol korábban éltek, vagy hogy megfelelő támogatást kapnak-e, hogy az ország más régióiba költözzenek.
Az a kilátás, hogy több millió ukrán nem tervezi a visszatérést, rendkívül komoly kockázatot jelent Ukrajna azon ambiciózus terveire nézve, hogy a háború után teljesen újjáépül az ország, ráadásul a potenciális népességelvándorlás a gazdaság teljesítményét akár 6,9 százalékkal is visszavetheti.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint a háború kezdete előtt 43 milliós lakosú országból mintegy 4,5 millió fő hiányzik ahhoz, hogy 2032-re sikerüljön duplájára növelni a gazdaságot.
A külföldre menekült ukránok több mint fele Németországban és Lengyelországban él – áll a tanulmányban.
[type] => post
[excerpt] => Egy kijevi agytröszt szerint várhatóan legalább 3,3 millió ukrán dönt majd úgy, hogy a háború lezárása után sem tér majd haza – ez az ország háború előtti lakosságának mintegy 8 százaléka.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694021040
[modified] => 1694015466
)
[title] => Több mint hárommillió ukrán biztosan nem tér vissza hazájába a háború után sem egy ukrán kutatóintézet szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=160581&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160581
[uk] => 160661
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 160582
[image] => Array
(
[id] => 160582
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[original_lng] => 1044510
[original_w] => 884
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-06-at-15-47-12-tobb-mint-harommillio-ukran-biztosan-nem-ter-vissza-hazajaba-a-haboru-utan-sem-veli-egy-ukran-kutatointezet.png
[width] => 884
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1694071278:3
[_thumbnail_id] => 160582
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1490
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4336
[1] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hazatérés
[1] => ukrán menekültek
)
)
[3] => Array
(
[id] => 160025
[content] =>
Írországban a jövő héttől sátrakban szállásolhatják el az ukrán menekülteket a lakáshiány miatt – számolt be a Jevropejszka Pravda az RTE-re hivatkozva.
Az integrációs igazgatóság közleményében megjegyezte, hogy a nyári hónapokban nőtt az ukrajnai háború elől menekülők száma.
Május 1-je óta több mint 10 000 ukrán érkezett Írországba, átlagosan körülbelül 650 ember hetente.
„A jelentős hiány (lakás – szerk.) miatt várhatóan a jövő héttől sátorvárosokba szállásoljuk majd el az Ukrajnából érkezőket” – áll a közleményben.
A lakáshiányt az ingyenes diákotthonok számának csökkenése okozta, ahol a nyáron mintegy ötezer ukránt szállásoltak el. Sok diák azonban most tér vissza az egyetemre.
Összesen mintegy 93 ezer ukrán kért menedékjogot Írországban.
Az még nem dőlt el, hogy a sátrakat hol helyezik el, és az sem, hogy hányan használhatják majd őket.
Az integrációs igazgatóság képviselője ugyanakkor megjegyezte: a hatóságok el akarják kerülni, hogy sátrakat alkalmazzanak menekültek elhelyezésére.
A kormány úgy döntött, hogy módosítja a jelenleg külföldön tartózkodó ukrán gyermekek oktatási folyamatát, és jóváhagyott egy olyan tantervet, amely csak az ukrán vonatkozású tantárgyak tanulását írja elő – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a pénteki kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ez a jelenleg külföldön tartózkodó ukrán gyerekekre vonatkozik. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne veszítsék el kapcsolatukat az ukrán oktatási térrel.”
Smihal szerint egy ilyen döntés az ukránok hazatérésének egyik fontos előfeltétele. „Ezért a kormány úgy döntött, hogy átalakítja a jelenleg nem Ukrajnában tartózkodó gyermekek oktatási folyamatát. Jóváhagytunk egy típustantervet, amely csak az ukrán vonatkozású tantárgyakat tartalmazza. Ez heti 6-8 tanóra.”
A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor, hogy a matematika vagy például a természettudományok osztályzatait abban az iskolában kell majd kiállítani, ahol jelenleg külföldön tanulnak a gyerekek. „Az ukrán elnök feladatának teljesítése érdekében a kormány az oktatási folyamat szisztematikus átalakításán dolgozik” – mutatott rá Denisz Smihal.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A kormány úgy döntött, hogy módosítja a jelenleg külföldön tartózkodó ukrán gyermekek oktatási folyamatát, és jóváhagyott egy olyan tantervet, amely csak az ukrán vonatkozású tantárgyak tanulását írja elő – jelentette be Denisz Smihal.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1693603680
[modified] => 1693602816
)
[title] => A kormány gyökeresen módosította az ukrán menekült iskolások külföldi oktatását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=160011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160011
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 160012
[image] => Array
(
[id] => 160012
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[original_lng] => 40646
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/iskola-osztaly-jelenleti-oktatas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1693592017:12
[_thumbnail_id] => 160012
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1984
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 600
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Oktatás
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 642616
[1] => 7886
[2] => 82890
[3] => 642617
)
[tags_name] => Array
(
[0] => külföldi oktatás
[1] => online oktatás
[2] => ukrán menekültek
[3] => ukrán vonatkozásu tantárgyak
)
)
[5] => Array
(
[id] => 159879
[content] =>
Szeptember 2-re szervezi Viszlát, Nyár nevű programját a Vámos Segély Alapítvány Budapesten a Mogyoródi úti Sportpályán, amivel támogatni kívánja az ukrán menekült gyermekek iskolakezdését.
A programra több száz résztvevőt várnak a 170 ukrán kisgyermeken kívül, akiknek a gyűjtést szervezik.
Az adományokból iskolakezdési csomagot vásárolnak a gyerekeknek, amihez több magánszemély, valamint Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló is hozzájárult.
A rendezvényen felszólal Vámos Tatjána, az alapítvány elnöke, valamint Grexa Liliána is.
Évtizedek óta először nőtt tavaly Románia lakossága annak köszönhetően, hogy a migrációs mérlegnél egy uniós határozat alapján a tagállamoknak a bevándorlók közé kell számolniuk az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező (átmeneti védelemben részesülő) ukrán menekülteket is – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) szerdán közzétett jelentéséből.
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentés szerint tavaly 9100-zal nőtt Románia rezidens lakossága 2021-hez képest. Az INS számításai szerint az országnak az idei év első napján 19 051 562 lakosa volt. A 2021. december elsejei állapotokat tükröző legutóbbi népszámlálás 19 053 815 lakost állandó lakost mutatott ki Romániában.
A statisztikai intézet szerint tavaly 201 ezer lakos hagyta el Romániát, miközben a hazatérő román állampolgárok, illetve az egy évnél hosszabb időre itt letelepült külföldi bevándorlók száma (a Romániában átmeneti védelmet igénylő ukrán menekültekkel együtt) megközelítette a 287 ezret.
A migrációs mérleg így első ízben hozott lakosságtöbbletet, méghozzá olyan mértékűt (85 480 ember), ami ellensúlyozni tudta a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatot.
A statisztikai hivatal jelentése szerint Romániában tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (16,2 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,3 százalékponttal) emelkedett (19,7 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15-65 év közötti) felnőttre – 55,5-ről 56,1 százalékra nőtt.
A rendszerváltáskor még több mint 22 milliós ország drasztikus népességfogyásáért – főleg az uniós csatlakozást követő években – elsősorban az elvándorlás felelős, Romániából ugyanis több mint hárommillió vendégmunkás költözött Nyugatra. Bár a kivándorlás mérséklődött, továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a demográfiai adatokat azáltal, hogy a külföldre költözött román állampolgárok zöme a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályhoz tartozik.
A lakosságfogyás miatt súlyos munkaerőhiánnyal küzdő Románia az utóbbi időszakban egyre több Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár letelepedését engedélyezte, a vendégmunkáskvótát 2022-ben és 2023-ban is százezerben szabta meg a bukaresti kormány. A román média beszámolói szerint azonban a távol-keleti bevándorlók többsége csak ugródeszkának tekinti a román munkavállalói vízumot, amely révén törvényesen bejuthat az Európai Unióba, de nem marad Romániában, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába jutni.
Az európai országok mérlegelik a hazatérni vágyó ukránok támogatását. A cseh kormány még fontolgatja, milyen lehet ez a segítség. Írország pénzügyileg tervezi ösztönözni a hazatérésüket, ezzel egyidejűleg tartózkodási engedélyt ad azoknak, akik dolgoznak. Svájcban a hazatéréshez való segítségnyújtás kérdését minden esetben egyedileg közelítik meg – közölte a sajtóra hivatkozva az UNN.
Mint ismeretes, hogy az EU az ideiglenes védelem 2025 márciusáig történő meghosszabbítását fontolgatja. Ezt az eljárást általában három évre hagyták jóvá. Ukrajnának folytatódnak a harci cselekmények, de néhány európai ország kormánya, amelyek az ukrán menekültek menedékévé váltak, fontolgatják a segélyprogramot arra az esetre, ha állampolgáraink haza szeretnének térni.
Mint a Pro Ukrainu megjegyezte, a cseh kormány az Ukrajna területére való visszatéréssel és a szükséges tanácsadással kapcsolatos költségek egy részének kompenzálásának fontolgatja. Ugyanakkor meghatározza a megengedett kiadások típusait és a pénzeszközök maximális összegét. Ilyen támogatás csak egyszer nyújtható.
A kérelmet legkésőbb az ideiglenes vagy nemzetközi védelem megszűnésének időpontját követő három hónapon belül lehet benyújtani. Ugyanakkor Csehországban is tárgyalnak az ideiglenes védelem alatt álló ukránok jövőbeli sorsáról. A kormány azt fontolgatja, hogy figyelembe vegye-e az állandó tartózkodási hely előtti átmeneti védelmi időt, vagy az uniós rezidens státusz megszerzésének idejét, jegyezte meg a kiadvány.
Az Evakuáció.City kiadvány arról számol be, hogy Írország pénzügyi támogatást fontolgat, hogy motiválja az ukránokat a hazatérésre. A kifizetések összege még nem ismert. Az ország ugyanakkor azt is fontolgatja, hogy letelepedési engedélyt adjon azoknak az ukránoknak, akik dolgoznak vagy tanulnak, illetve akik egészségi állapotuk miatt nem utazhatnak haza.
Mint arról a Visit Ukraine Today portál beszámolt, Svájc anyagi támogatást kínál az Ukrajnába való visszatéréshez. Nincs egységes összeg, a Migrációs Szolgálat minden helyzetet külön-külön mérlegel, és határozza meg a kifizetések összegét. Átlagosan körülbelül 500 svájci frankot fizetnek egy felnőttért és 250 frankot egy gyerekért, de maximum kétezer frankot fizetnek családonként.
Ahhoz, hogy valaki támogatást kapjon, fel kell adnia az ideiglenes védelmet. Fontos az is, hogy pénzt csak az S státuszú ukránok kapjanak, ezt követően fel kell venni a kapcsolatot a Migrációs Szolgálattal, ahol az alkalmazottak részletesen tájékoztatják a teendőkről. Be lehet menni a visszatérést támogató konzultációs pontokra is, ahol segítenek megszervezni az indulást.
Az orosz tömegtájékoztatási eszközök hamis információkat terjesztenek arról, hogy az európai uniós tagországokban tartózkodó hadköteles korú ukrán menekülteket állítólag deportálják, hogy az ukrán fegyveres erők soraiba mozgósíthassák őket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ közlésére hivatkozva.
A központ jelentésében megjegyezte, hogy az orosz propagandaforrások arról számoltak be, hogy Ausztria és Németország belügyminisztériumai állítólag elkezdték számba venni az Ukrajnából érkezett hadköteles korú menekülteket, hogy deportálják és mozgósítsák őket az fegyveres erők soraiba. Ez azonban nem más, mint félretájékoztatás.
Az Eurostat 2023 júniusának végén valóban összeszámolt azokat az ukránokat, akik ideiglenes védelmet kaptak az Európai Unió tagországaiban. Ez azonban az összkép megértése, nem pedig a mozgósítás érdekében.
Megjegyzendő, hogy a diplomáciai képviseletek nem deportálhatnak ukránokat mozgósítás céljából a fegyveres erők soraiba. Így az Állami Határszolgálat csak azokat a hadköteles férfiakat küldheti vissza Ukrajnába, akik a hadiállapot idején illegálisan próbálják átlépni a határt, illetve azokat, akiknek nincs alapjuk menekültstátusz megszerzésére.
Ugyanakkor csak a következő jogsértések szolgálhatnak a kitoloncolás alapjául: ki nem fizetett bírságok, lejárt vízum, érvénytelen meghívó, a vízum kiállításakor eltitkolt büntetett előélet, a közrend megsértése, illegális tartózkodás az adott országban.
Letelepedési engedélyt ad ki Új-Zéland azoknak az Ukrajnából érkező menekülteknek, akik a tavaly bevezetett speciális vízummal érkeztek, számolt be a Bloomberg.
Azok, akik 2024. március 15-ig rendelkeznek a speciális ukrán vízummal, tartózkodási engedélyt igényelhetnek Új-Zélandon.
A 12 hónapos engedély igénylését 2022 márciusában nyitották meg a kérelmezők előtt, februárban pedig további egy évvel meghosszabbították.
A kormány tájékoztatása szerint körülbelül 1510 vízumot adtak ki, és körülbelül 340-en rendelkeznek tartózkodási engedéllyel Új-Zélandon. A kormány március 15-e után leállítja az igénylések befogadását.
„Sokan azok közül, akik biztonságot kerestek itt Új-Zélandon, soha nem számítottak volna arra, hogy hosszú távon itt maradnak, de a háború folytatódásával humanitárius kötelességünk, hogy biztonságot nyújtsunk számukra” – mondta Andrew Little új-zélandi bevándorlási miniszter.
A tartózkodási engedélyt kérőknek orvosi igazolást kell bemutatniuk, át kell menniük a jellemellenőrzésen és meg kell felelniük az azonosítási követelményeknek, valamint 1200 új-zélandi dollár (708 USA dollár) jelentkezési díjat kell fizetniük.
Thank you Kiingi Tuheitia Pootatau Te Wherowhero VII for your service. May you find peace & rest now as you join your ancestors. 😢 pic.twitter.com/y7RGEwn2oD
