A korai juhar vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben – állapították meg kanadai szakemberek, akik az Urban Forestry & Urban Greening című folyóiratban publikálták eredményeiket.
A Torontói Egyetem kutatói 16 olyan fafaj 64 példányát tanulmányozták, amelyek a torontói iskolaudvarokon és közparkokban leggyakrabban előforduló fajok közé tartoznak – írja a BBC hírportálja.
A szakemberek két nyáron át vizsgálták, hogy mekkora különbség van az UV-sugárzás bőrpírt vagy napégést okozó ereje között a különböző fák koronája és a szabad ég alatt állva. A tanulmány egyik társszerzője, Sivajanani Sivarajah szerint az északi féltekén még soha ezelőtt és világviszonylatban is csupán Ausztráliában, valamint Új-Zélandon végeztek eddig ilyen kutatást. „A globális éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések szerint forróbb és hosszabb nyaraknak nézünk elébe itt északon” – mondta a szakember. Hozzátette: „úgy vélem, hogy fel kellene készülnünk ezekre a globális környezeti változásokra és egészséges, élhető városok tervezésében kell gondolkodnunk”. „A városi környezetben a Napból érkező ultraibolya sugárzás visszaverődik az épített szerkezetekről és kemény talajfelületekről. Az egyik módja annak, hogy csökkentsük az UV-visszaverődés hatásait, a lombkoronafedettség növelése, és ez különösen fontos az olyan városi területeken, ahol a beton és egyéb kemény felületek miatt az emberek ki vannak téve a fokozott UV-sugárzás kockázatainak” – húzták alá a kutatók tanulmányukban.
A szakemberek szerint a korai juhar után a kétszínű tölgy, az ostorfa és az európai bükk nyújtja a legnagyobb védelmet – ezeknek a fáknak az árnyékában háromszor annyi ideig maradhat az ember a szabadban, mintha védelem nélkül menne ki a napfényre -, míg a legalacsonyabb védelmet a vörös juhar (Acer rubrum) és a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nyújtja a vizsgált fajok közül.
A kutatók azt is megállapították, hogy a sűrűbb és kiterjedtebb lombkoronájú fák, valamint az árnyékot jobban toleráló fajok nagyobb védelmet biztosítanak.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Torontói Egyetem kutatói két nyáron át vizsgálták, hogy mekkora különbség van az UV-sugárzás bőrpírt vagy napégést okozó ereje között a különböző fák koronája és a szabad ég alatt állva.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1601323017
[modified] => 1601318559
)
[title] => A juharfa egy faja véd a legjobban a káros UV-sugárzás ellen
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=30946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30946
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 30947
[image] => Array
(
[id] => 30947
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[original_lng] => 382934
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/fa169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1601307783:10
[_thumbnail_id] => 30947
[_edit_last] => 10
[views_count] => 20797
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1601307928
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604762446
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607351991
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] =>
Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet.
A tudományos cikk Szathmáry Eörs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola elmúlt három évtizedének az élet keletkezésével kapcsolatos eredményeit mutatja be, kiegészítve külföldi kutatócsoportok kapcsolódó kísérleti eredményeivel. A cikk társszerzői Szilágyi András, Czárán Tamás és Kun Ádám voltak – közölte az MTI-vel hétfőn az Ökológiai Kutatóközpont.
Mint a közlemény hangsúlyozza, a több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtti események rekonstruálása korántsem egyszerű, hiszen nem maradtak fenn azokból az időkből a kezdetleges élő szervezetek maradványai. A cikk bemutatja a mintegy huszonöt éves kísérleti munka állomásait, illetve azt, hogy meddig jutottak a magyar kutatók annak a teóriának a fölépítésében, hogy milyen folyamatok keretében jöhetett létre a legegyszerűbb, bár még ismeretlen élő szervezet.
A kutatók meghatározása szerint az az entitás tekinthető élőnek, amely valami magához nagyon hasonlót, de magával nem teljesen azonosat képes létrehozni, miközben környezetéből anyagot, energiát vesz fel. A tudomány mai állása szerint erre csak bizonyos kémiai rendszerek képesek, hiszen minden élő rendszer bonyolult kémiai rendszer is egyben. Már a legegyszerűbb élő szervezetek, a baktériumok is rendkívül bonyolult és összetett (bio)kémiai „bestiáriummal” rendelkeznek, és minden élő rendszer működése kémiai folyamatok milliárdjaidnak eredménye: a mozgás, az érzékelés, de még a magasabb kognitív folyamatok, a gondolkodás is mind-mind kémiai alapon történik – emlékeztet a közlemény.
Arra a kérdésre, hogy az élet mikor jött létre, a tudósok már nagyjából pontos választ képesek adni: valamivel több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt az egyszerűbb kémiai folyamatok már olyan komplex kémiai rendszerekké alakultak, hogy képesek voltak saját maguk lemásolására és saját magukhoz igen hasonló, de mégis különböző utódokat tudtak létrehozni. Ez volt az a pillanat, amikor „a kémia biológiává vált”. Az utódok apró különbségei, a folyamatosan megjelenő variációk az evolúció zálogai, hiszen ezek tették lehetővé azt, hogy egyre bonyolultabb és összetettebb szervezetek jöhessenek létre.
A magyar kutatók tanulmánya szintetizálja az elméleti megállapításokat és a kísérleti eredményeket. A közlemény szerint a biokémiai módszerek fejlettsége csak mostanra érte el azt a szintet, hogy kísérletileg is igazolja azokat a jóslatokat, amelyeket a magyar evolúciótudományi iskola az elmúlt két évtizedben megfogalmazott. Nagy előrelépés, hogy az élet keletkezésekor bekövetkező folyamatok bizonyos családjait már kísérletileg is meg tudják valósítani, azaz például sikerül mesterségesen létrehozni olyan molekulákat, amelyek képesek saját maguk lemásolására – mutat rá a kommüniké.
A kísérletek másik, ezzel párhuzamos eleme annak vizsgálata, hogy a legegyszerűbb kémiai és már élővé váló szervezeteken belül hogyan tudott létrejönni a kooperáció. Bár az evolúcióról mindenkinek a verseny jut eszébe, és valóban ez a törzsfejlődés fő hajtóereje, az együttműködés létrejötte és stabil fenntartása legalább olyan fontos, hiszen már az élet kezdetére is a „molekuláris csapatjátékok” voltak jellemzők – emlékeztetnek a cikk szerzői. Ugyanis nem egyes molekulák versengtek egymással, hanem csoportok, amelyek tagjai egymással kooperálnak, míg a csoportok között aktív verseny zajlik. Eközben küzdenek a rendszer működését károsító csalók, az erőforrásokat fogyasztó, de a közös feladatból részüket ki nem vevő „molekuláris rosszfiúk” ellen. Ezek az első hallásra antropomorf tulajdonságok, mint az együttműködés és a csalás már az élet hajnalán jelen voltak, és központi szerepet játszottak az élethez szükséges kémiai komplexitás megjelenésében és az élő formák stabil fenntartásában – zárul az Ökológiai Kutatóközpont közleménye.
Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy 30 évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson – derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói.
A szakemberek az északi-sarkvidéki mérőállomások adatainak archívumában kutatva fedezték fel, hogy 1991. december 22-én mínusz 69,6 Celsius-fokot rögzítettek a grönlandi Klinck állomás automata műszerei. Ez csaknem 2 fokkal hidegebb az oroszországi Verhojanszkban 1892 februárjában (mínusz 67,8 Celsius-fok), valamint a szintén oroszországi Ojmjakonban 1933 februárjában (mínusz 67,7 Celsius-fok) mért korábbi rekordoknál – olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában.
Az északi félteke tekintetében mindhárom hőmérséklet kivételesnek számít, azonban messze elmaradnak a bolygón mért eddigi leghidegebb hőmérséklettől, amelyet – a déli félteke telének derekán -, 1983. július 21-én rögzített az antarktiszi Vosztok mérőállomás: mínusz 89,2 Celsius-fokot.
A sarkvidékek időjárási szélsőségeinek tanulmányozása különösen fontos a régmúltra és a jövőre vonatkozó éghajlati modellek elkészítése miatt. Ezen a héten az északi-sarki tengeri jég második legkisebb kiterjedését mérték a kutatók az elmúlt 40 évre visszamenőleg. A régióban szokatlanul meleg volt idén nyáron, Szibérián hőhullám söpört végig. A verhojanszki mérőállomás 38 Celsius-fokot rögzített június 20-án. A WMO szakemberei szerint jó eséllyel ez lehet az Északi-sarkkörtől északra mért eddigi legmagasabb hőmérséklet.
Az archívumban felfedezett adatot szigorú ellenőrzésnek vetették alá, mielőtt hivatalosan is elfogadták az új rekordot. A szakemberek a Royal Meteorological Society folyóiratában publikálták az eredményeiket.
A kínai és orosz hackereket nemrégiben ismét azzal vádolták, hogy ellopták Spanyolországból a koronavírus elleni oltóanyag fejlesztési eredményeit. Erről az El Pais hírügynökség számolt be forrásaira hivatkozva, akik nem kívánták felfedni kilétüket.
A kiadvány megjegyzi, hogy a Spanyol Királyság Nemzeti Hírszerző Központjának igazgatója, Pas Esteban figyelmeztetett a hackertámadások fokozódására, amelyeket a karantén intézkedések bevezetése után figyeltek meg. Különösen az „érzékeny ágazatok” elleni támadások száma növekedett meg: az ország egészségügyi és gyógyszeripari ágazatai.
Az El Pais forrásai azt állítják, hogy a spanyol kutatóközpontok elleni kiber-támadások leggyakrabban Kínából és Oroszországból érkeztek. Állítólag el akarják lopni a koronavírus-fertőzés elleni oltás fejlesztési eredményeit. Annak ellenére, hogy Oroszország bejelentette, hogy a világon elsőként fejlesztette ki az anti-koronavírus vakcinát. De a találmány, annak tesztelése és a kiszámíthatatlan mellékhatásai folyamatos aggódást váltanak ki a tudósokban szerte a világon.
Idén július végén az amerikai külügyminisztérium tisztviselői azt állították, hogy Kína olyan hackereket szponzorál, amelyek a Moderna által kifejlesztett COVID-19 vakcináról kívánnak adatokat szerezni. Emiatt július 22-én az Egyesült Államok azt követelte Kínától, hogy 72 órán belül zárja be Houstoni főkonzulátusát.
A kínai külügyminisztérium politikai provokációnak és a nemzetközi jog, valamint a kínai-amerikai konzuli megállapodás súlyos megsértésének nevezte az Egyesült Államok döntését. Peking ekkor a döntés megsemmisítését szorgalmazta, mert különben Kína is megteszi a megfelelő intézkedéseket.
Az említett konzulátus egyike Kína hat egyesült államokbeli diplomáciai képviseleteinek. A többi Washington, New York, Chicago, Los Angeles és San Francisco területén található.
Később válaszul Kína a Csengdu-i amerikai konzulátus bezárását követelte. Az Egyesült Államok csengdui főkonzulátusát 1985-ben nyitották meg, és az ország délnyugati részéért volt „felelős”, beleértve Szecsuán, Yunnan, Guizhou, a tibeti autonóm régió és Chongqing központi városait. Július 24-én Kína úgy döntött, hogy visszavonja az amerikai Csengdu-i főkonzulátus létrehozására és működtetésére vonatkozó engedélyt, és külön követelte, hogy a főkonzulátusnak hagyja abba tevékenységét.
Érdekes módon eleinte a Peking az Egyesült Államok irodáját a hírhedt Vuhan városban akarta bezárni, ám ez a lépés nem okozott volna komoly károkat: az Egyesült Államok 2020 januárjában mindenkit evakuált, amikor még csak kezdődött a COVID-19 járvány.
