Olaszországban elsőként a középső térségben található Emilia-Romagna tartomány nyilvánított válsághelyzetet a rendkívüli aszály miatt, miközben szerdától újabb hőhullám éri el az országot negyven Celsius-fok feletti hőmérséklettel.
Olaszország több részén szerdától meteorológiai riasztást léptettek életbe, egyelőre a legalacsonyabb, sárga fokozatút. A mostani a harmadik hőhullám a nyár kezdete óta, 37–43 Celsius-fok várható.
Az országos meteorológiai szolgálat közleménye szerint ritkaságnak számít, hogy az utóbbi több mint két hétben egyszer sem volt 35 foknál kevesebb, és a következő két hétben is ugyanez várható.
A nagyvárosokban az energiafogyasztás maximális szintet ért el, Milánóban és Torinóban többször volt áramszünet. A helyzetet súlyosbítja, hogy év eleje óta alig esik csapadék. A Pó folyó vízszintje hetven éve nem volt ennyire alacsony. November óta nem esett az évszakhoz megfelelő csapadékmennyiség a Pó vízgyűjtő medencéjében.
A legnagyobb olasz folyótól érintett Lombardia tartományban elfogyott a mezőgazdasági vízkészlet – közölte az energiaszolgáltató Enel, mely szerint hárommilliárd köbméter vízmennyiség hiányzik. Felmerült a Maggiore-tó vizének a felhasználása, de a tó vízszintje az utóbbi három nap alatt egy métert süllyedt. A Coldiretti termelői szövetség szerint a mezőgazdasági termőterület negyven százaléka „szenved” az aszálytól. A melegben a tejtermelés harminc százalékkal visszaesett.
A milánói érsek, Mario Delpini szombaton az egyházmegye három templomában vezet imát az esőért. Piemont régió százhetven önkormányzata rendelt el vízkorlátozást, arra szólítva fel a lakosságot, hogy „tudatosan” takarékoskodjon. Az agrárrégiónak számító Emilia-Romagna elsőként hirdetett vészhelyzetet, melyhez szerdától a főváros Róma körüli Lazio tartomány is csatlakozik. Első lépésben ez a magánkertek öntözésének, a medencék feltöltésének, a kocsimosásnak a tiltását jelenti. A régió elnöke, Nicola Zingaretti kizárta az ivóvíz korlátozását. Utoljára 2017 nyarán történt meg, hogy Rómában az utcai kutakat is elzárták a vízhiány miatt. A fővárosban év eleje óta 137 milliméter csapadék esett az utóbbi tizenhat év ugyanazon időszakába átlagban mért 357-hez képest.
Confiscato a Torino il «Ritratto di Gentiluomo con berretto nero»: era scomparso dal 2004 e portato in Svizzera. I carabinieri l'hanno rintracciato in un laboratorio dov' era arrivato con un corriere: vale 7 milioni di euro pic.twitter.com/Uc9GBhrqWx
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Az emberi tevékenységből származó aeroszolok és az üvegházhatású gázok okozzák az esőzés mértékének csökkenését Közép-Ázsia északi részén.
Közép-Ázsia az északi félteke legnagyobb szárazföldi régiója, kevés csapadék és nagy mértékű párolgás jellemzi.
http://www.85millimeter.de/Lightbox/desert.jpg
Az 1950-es évek óta csökken a nyári csapadék, ami súlyos aszályokat és az északi területek növényzetének csökkenését okozta – állapították meg a Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének tudósai.
Mind a természetes tényezők, például a naptevékenység és a vulkáni eredetű aeroszolok, mind a külső faktorok, mint az üvegházhatású gázok és az emberi tevékenységből származó aeroszolok értékelésével a kutatók arra jutottak, hogy a szárazságot eredményező tendenciát elsősorban az antropogén légköri változások okozzák.
Ezt bizonyítja például a szubtrópusi nyugati futóáramlat dél felé tolódása és gyengülése.
A szubtrópusi nyugati futóáramlat Eurázsia egyik legfontosabb szélrendszere, szorosan kapcsolódik a Közép-Ázsia északi része feletti nyári csapadékhoz.
A futóáramlatban megfigyelt változások az üvegházhatású gázok és az emberi tevékenységből származó aeroszolok együttes hatásának köszönhető a Geophysical Research Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint.
Az üvegházhatású gázok emissziójának növekedése kedvez a szubtrópusi nyugati futóáramlat Egyenlítő felé történő eltolódásának, miközben az ázsiai szennyezés növekedése és az aeroszolemisszió európai csökkenése gyengíti az áramlatot – olvasható a jelentésben.
Ez a két tényező erősíti a lefelé irányuló mozgást és csökkenti a csapadékot Közép-Ázsia északi része felett.
Minden korábbinál súlyosabbak Európában az aszályok: egy nemzetközi kutatás szerint a 2015 óta a kontinensen tapasztalható nyári szárazságok pusztítóbbak voltak, mint az azt megelőző 2100 évben.
Kiszáradt erdők, a termés kiesése és a elapadó folyók: csak néhány azokból a súlyos következményekből, melyeket a hőhullámok okoznak Európában – olvasható a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányban. Elkészítésében részt vett mások mellett a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL).
A tudósok speciális elemzési módszerrel vizsgálták a fák évgyűrűit és létrehoztak egy hatalmas adathalmazt, mellyel leképezték Közép-Európa hidroklimatikus, vagyis a vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig.
A szokatlanul száraz periódus a tudósok szerint az ember okozta klímaváltozásra vezethető vissza.
Európa 2003-ban, 2015-ben és 2018-ban szélsőséges nyári hőhullámokat és szárazságokat élt meg. Ezek hatásai nemcsak a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást érintették: megnőtt a hőség halálos áldozatainak száma is. „Mind tudunk az elmúlt évek szokatlanul meleg és száraz nyarairól. Szükségünk volt azonban a történelmi viszonyok precíz rekonstruálására ahhoz, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak a korábbi évekhez” – mondta Ulf Büntgen, a Cambridge Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Büntgen és kollégái 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A fák az időszámítás előtti 75 és időszámítás szerinti 2018 között mintegy 2100 évet öleltek fel. A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből. Minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat, melyek a fák fizikai körülményeit és az azokra adott reakcióit rögzítik.
A szénértékek a fotoszintetikus aktivitástól függnek, az oxigénértékeket a forrásvíz befolyásolja. Ezek együtt szorosan összefüggnek a növekedési periódus körülményeivel – mondta Paolo Cherubini, a WSL munkatársa.
Az évgyűrűk stabil izotópjai így sokkal pontosabban képesek rekonstruálni a mérsékelt területek hidroklimatikus körülményeit, mint a hagyományos vizsgálatok – mondta Jan Esper, a Mainzi Egyetem tudósa. Az évgyűrűk izotópjainak elemzése alapján Európában nagyon nedves nyarak is voltak, például 200-ban, 720-ban és 1100-ban, de nagyon szárazak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben és 1510-ben.
Összességében a kontinens az elmúlt kétezer évben egyre szárazabbá vált.
A 2015–2018-as minták megmutatták, hogy az elmúlt évek nyarain jóval súlyosabbak voltak a szárazságok, mint az azt megelőző 2100 évben.
„Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó. Az Európa nagy részén tapasztalható példátlan erdőpusztulás alátámasztja eredményeinket” – mondta Mirek Trnka társszerző.
A tudósok a szokatlanul száraz nyarak halmozódását az ember által okozta klímamelegedésre és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezeti vissza. Ezek a légáramlatok szabályozzák a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérsékleti eloszlást és nagy hatással vannak az időjárásra.
Queste incredibili immagini non provengono da una sonda NASA su Marte ma bensì dalle Alpi svizzere!
Un enorme massa di aria calda si è mossa dal nord Africa fin verso l'Europa portando con sé un ingente quantità di sabbia del Sahara dando vita a paesaggi "alieni". pic.twitter.com/BxSVhtVcbE
Businesses required to demand customers present valid ‘corona passports’ under Denmark’s requirements for lifting restrictions could face heavy fines for not complying with rules. https://t.co/LoyZdcTIvM
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
