Június 6-án a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum ballagási ünnepségét Csitáry-Hock Tamás soraival nyitották meg: „Az ünnep nem naptól függ. Nem dátumtól, nem csillogástól, nem ajándéktól. Az ünnep egészen mástól függ. Tőled. Mert az ünnep nem kívül van. Nem díszekben, csillogásban, ajándékokban. Hanem benned. A te díszeidben, csillogásodban, ajándékaidban. Igen, az ünnep benned van. Az ünnep te magad vagy.” E gondolat jegyében lelküket ünneplőbe öltöztetve gyűltek össze az intézmény udvarán szülők, tanárok, diákok.
Az állami himnusz meghallgatását és nemzeti imádságunk eléneklését követően Szabó Árpád szólt a jelenlévőkhöz. A líceum igazgatója ünnepi beszédében kiemelte, hogy az Ukrajnában dúló háború nagymértékben felforgatta az itt élők mindennapjait, s ebből adódóan sokan nem tudnak részt venni a ballagáson, ugyanakkor a végzősökhöz szólva hangsúlyozta: „Ilyen körülmények között arra biztatni benneteket, hogy maradjatok, eléggé merész dolognak tűnik, de mégis azt mondom: igen, tegyetek meg mindent, hogy a jövőtök Kárpátaljához kössön benneteket!”
A líceum Oroszország és Ukrajna háborújának kitörése óta fogadja a háborús övezetből menekülteket. Szabó Árpád köszönetet mondott azért az önzetlen támogatásért, mellyel segítették az intézményt a rászorulók ellátásában, s külön kiemelte Lévai Anikó asszony, a budapesti székhelyű Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövetének segítségét, melyet a háború első napjaiban nyújtott.
Köszöntőjének végén az igazgató sikereket kívánva a ballagókhoz intézve szavait leszögezte: „…van remény, és míg remény van, addig folytatódik az élet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint líceumunk új szárnyának folytatódó építése a magyar kormány anyagi támogatásával. Tehát fel a fejjel, hódítsátok meg a világot abban a bizonyos nagybetűs életben, és ne feledjétek Kárpátalját!”
Ünnepi beszédét követően átadta az okleveleket azoknak a tanulóknak, akik dobogós helyezést értek el a megyei és összukrajnai tantárgyi vetélkedőkön, ezzel is öregbítve az intézmény hírnevét.
„Az igazgató úr minden évben azt mondja, hogy rendkívüli az évzáró, a ballagás. És ez mindig így van. A kárpátaljai magyarok száz éve rendkívüli helyzetben élnek, tartanak ki és vizsgáznak jelesen. Azt remélem, hogy az élet különböző vizsgáin ti is jól fogtok majd teljesíteni, hiszen a helyzet mindig rendkívüli lesz” – fogalmazott beszédében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, hozzátéve: „Ne felejtsétek el, hogy szeret az Isten, bízzatok benne, hívjátok az ő nevét segítségül. […] Kérjétek az ő áldását, hogy minden igyekezetetek, munkátok, tanulásotok szolgálja az Isten dicsőségét, nemzetünk javát, a ti boldogulásotokat és szüleitek örömét.”
„Szombaton arra emlékeztünk, hogy valamennyien, akik egy nyelvet beszélünk, egy vérből származunk. Vasárnap az egyház születése arra is tanít bennünket, hogyan születik meg egy közösség” – emlékeztetett Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének dékánhelyettese a nemzeti összetartozás napjára, valamint pünkösd ünnepére. Aláhúzta, hogy a közösségi létbe való beilleszkedés és egy erős baráti közösségé való összekovácsolódás már a patinás intézmény falai között kialakul, s ennek köszönhetően annak tagjai évtizedek múltán is képesek felidézni a közös emlékeket, melyek összetartozásuk alapjául szolgálnak.
Az intézmény egyik legkedvesebb hagyományai közé tartozik az első évfolyamosok verébavatója, amelyre az elmúlt tanévben nem tudtak sort keríteni. Ennek okán a tanévzáró kettős ünneppé vált, amikor a búcsúzó végzős diákok átadták az első évfolyamosoknak a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum címerével díszített nyakkendőket, ezzel szimbolikusan befogadva őket a népes diáksereg soraiba. Az ünnepség ezután egy valóban hagyományos mozzanattal folytatódott: az elsősök átnyújtották a ballagóknak az útravaló tarisznyát, ezzel jelezve, hogy elértek életük egyik legfontosabb állomásának a végére.
Ezt követően megható pillanatok következtek: a ballagó diákok verses-énekes búcsúműsora őszinte gondolatokat tartalmazott a szüleik és tanáraik gondoskodó munkájáról, a barátságról, a hazaszeretetről, az otthon fontosságáról és az összetartozás erejéről.
Szívhez szóló és büszkeséggel telített gondolatokkal búcsúztak diákjaiktól Pető Nikolett és Rubec Zsuzsanna osztályfőnökök, majd a szülők nevében Rajkó Balázs mondott köszönetet a Bethlen-líceum – a „gimi” – munkatársainak.
Évekre visszanyúló hagyomány, hogy a végzősök egy jelképes, látható emléket is hagynak maguk után: egy fából kifaragott platánlevelet helyeznek el az épület előtt álló életfán, amely a „beregszászi gimnazisták” egymást követő generációinak összetartozását fejezi ki. Idén a platánlevelet Szimeonov Zsófia és Zán Fábián Bálint helyezték el az életfán.
Az ünnepség végén a ballagók a szokásos héliumos lufik eleresztése helyett idén egy fehér galambot reptettek a magasba annak jelképeként, hogy mihamarabb jöjjön el a béke.
Anna Episheva: My niece was supposed to graduate this year from her high school. She and her friends bought dresses and were looking forward to this day. Then Russians came. Her school was directly hit and destroyed. Today she came back to what is left of her school and her plans pic.twitter.com/q9cJW2j8f0
10 graduates of school N134 in Kharkiv, which was destroyed by Russians at the end of February 2022, danced a farewell school waltz among the ruins of their former school.
You can see their parents who also came to this touching graduate day.
A beregszászi Bethlen Gábor Líceum idei szalagavató ünnepsége nagy hagyományokra tekint vissza az egykori gimnázium életében, amely új színfolttal bővült, hisz idén virág helyett, az erre szánt pénzösszeget teljes egészében Karakas Gyuszika gyógykezelésére gyűjtötték össze a tanulók, a szülők és a tanári karral teljes összefogásban.
A hagyományokhoz híven idén is megtartotta szalagavató ünnepségét a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum.
Az eseményt a helyi művelődési ház dísztermében, szűk körben szervezték meg. A 7. osztályos, végzős diákok zenés-verses összeállításban a haza, a hit, a becsület és a szeretet értékét mutatták be. Természetesen a tanulók palotás tánca, keringője sem maradhatott el. Szabó Árpád, az intézmény igazgatója hangsúlyozta a rendezvény jelentőségét, és a líceum folyamatos fejlődését.
A hagyományokhoz híven ünnepélyes keretek között 37 végzős tanuló szíve fölé tűzték fel a jövőbe vetett hitet és reményt szimbolizáló zöld szalagot az egykori Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, ma már Beregszászi Bethlen Gábor Líceum szalagavató ünnepségén október 8-án.
A líceum igazgatója, Szabó Árpád ünnepi beszédében a végzősöket köszöntötte, akiknek felhívta figyelmét a tradíciók fontosságára, melyekből számos fűződik az intézményhez is. Kiemelte, hogy a gimnázium végzősei továbbtanulásukat követően „tradicionálisan” fényes karriert futnak be, hiszen jelen vannak a közigazgatásban, a gazdasági és tudományos életben, az oktatásban, a kultúrában egyaránt. „Remélem, hamarosan ti is követitek elődeitek példáját, öregbítve gimnáziumunk hírnevét, s hasznos tagjaivá váltok a mi maroknyi kárpátaljai közösségünknek, azonban ha sorsotok más tájra sodorna benneteket, akkor se feledjétek, honnan jöttetek és hová tartoztok” – szólt a diákokhoz az intézmény igazgatója.
A szalagtűző ünnepség a gimnázium legszebb hagyománya, melyre minden évben lelkesen készül az érettségi előtt álló évfolyam. Az idei mindemellett különleges alkalom, ugyanis az iskola harmincadik évfordulóját méltatja annak, hogy az egykori Magyar Királyi Állami Főgimnázium jogutódjaként megnyithatta kapuit a Beregszászi Magyar Gimnázium. A vezetőség ennek apropójából 2021-et a névadó fejedelem tiszteletére Bethlen Gábor-emlékévvé nyilvánította. A feltűzendő zöld szalagok a fejedelem jelmondatára is emlékeztetnek: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” E gondolat jegyében Pető Nikolett és Rubec Zsuzsanna osztályfőnökök feltűzték diákjaiknak a szalagokat, majd a diákok is feltűzték azokat osztályfőnökeiknek és az igazgatóság tagjainak. A büszke osztályfőnökök ezután megható és biztató gondolatokat intéztek diákjaikhoz.
„Nincs szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem barátainkban leltük fel az egész világot” – Kölcsey Ferenc gondolatait idézve köszöntötte a végzősöket, tanáraikat és az ünneplő egybegyűlteket Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul. Ünnepi beszédében aláhúzta: „Tudvalévő, hogy a Bethlen-gimnázium – immár Bethlen-líceum – a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség elitképző intézete, elit középiskola. Ez az elit sokkal több mindenben és többször kell, hogy kiválóbb legyen, mint a magyarországi társaik. […] Emellett van egy másik szempont: a többségi közegben való kiválóság. Ezért különös dicséret illeti a diákokat, akik ezen a terepen kiválóak tudnak lenni!” – fogalmazott elismerően a főkonzul.
A szalagtűzés jelentőségét és szépségét emelte ki köszöntőjében Babják Edit, a Beregszászi Városi Oktatási és Kulturális Osztály vezetője, aki útravalóul Szent-Györgyi Albert szavaival biztatta a végzősöket: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog.”
Ezt követően Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke osztotta meg gondolatait a hálaadás és a könyörgés jelentőségéről, majd Isten áldását kérte a diákokra, a szüleikre, a pedagógusokra, az intézményre és minden jelenlévőre.
A végzős diákok műsorukban az eddig összegyűjtött és számukra fontosnak tartott értékeket, erényeket juttatták kifejezésre, osztották meg az egybegyűltekkel. A hazaszeretetről, a hitről, a szeretetről, az emberségről, a családról, a tiszteletről, a becsületről, a bizalomról, a barátságról, a kitartásról, a reményről tettek szívhez szóló vallomást versben és dalban. S hogy ezeket az értékeket nemcsak szavakban vallják, hanem az életükben is ezek szerint cselekszenek, annak nagyszerű bizonyítéka, hogy arra kérték szeretteiket: az ünnepi virágcsokrokra szánt összegeket ajánlják fel inkább Karakas Gyuszika gyógykezelésére. A gyűjtéshez csatlakoztak más osztályok, a tanári kar és az ünnepségen jelen levő számos meghívott is.
A hagyományokhoz híven a tanári kar dallal köszöntötte a szalagavatós diákokat; ezúttal Bródy János Szabadnak születtél című dalát adták elő, miután a hetedik évfolyam átadta a gimnázium erkölcsi értékeit jelképező stafétát – immár saját értékeikkel gazdagítva – a nyomukban haladó osztálynak azzal az üzenettel, hogy ők is találják meg a számukra legfontosabb értékeket. A szalagavató ünnepség a végzősök által előadott palotással és keringővel zárult.
A 2021-es tanév megnyitóján 31 elsős diák lépte át a tanintézmény küszöbét, majd a hagyományokhoz híven az iskola udvarán található székelykapu boltíve alatt is átsétáltak Ködöböcz Györgyi osztályfőnök vezetésével: így váltak a kis félénk diákok a líceum nagy családjának méltó tagjaivá.
A himnuszok elhangzása és a meghívott vendégek köszöntése után Szabó Árpád igazgató ünnepi beszédében beszámolt az elmúlt év karanténos nehézségeiről, majd reményét fejezte ki, hogy az idei tanévben a jelenléti oktatás fogja játszani a főszerepet. Méltatta az iskola történelmének kiemelkedő sikereket elérő diákjait, valamint a tavalyi évben kitűnő tanulmányi eredményeket elért diákokat egyaránt. „A nehézségek ellenére is sikerült újabb, és magasabb szintű eredményeket elérni” – szólt a jelenlévőkhöz az igazgató. Mától minden egyes tanévnek lesz saját mottója, amely iránytűként szolgál majd a szemeszterek során. Idén az iskola névadójának gondolatára esett a választás: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Végezetül jó egészséget, kitartást és kimagasló eredményeket kívánt mindenki számára.
Az intézmény igazgatójának ünnepi köszöntője után az elsős diákok mellére kerültek a gimnázium jelvényei. A kitűzőket a hagyományokhoz híven a végzős diákok helyezték fel legifjabb diáktársaik zakóira, illetve blúzaira. „Viseljétek büszkén és a tanintézményhez méltóan!” – szólt a felszólítás a legkisebbek számára. A kitűzőátadót követően az elsősök fogadalomtétele következett Jakab Emma elsős diák tolmácsolásában, amit a Mire jó az iskola című vers követett Károly Réka és Májercsik István előadásában.
A tanévnyitó egyik különleges pontjaként Udvari Istvánnak, a gimnázium egykori igazgatójának üzenetét hallhatták a megjelentek. A nyolc évig igazgatóként tevékenykedő, már 21 éve nyugdíjas éveit élő pedagógus visszaemlékezései rendkívül meghatóak voltak. Mint alapító igazgató minden erejével arra törekedett, hogy a magyar nyelven tanulók méltó tudással rendelkező partnereik legyenek az oroszul és ukránul tanuló diáktársaiknak. „Elért eredményeikkel elődeikhez hasonlóan a mai diákok tekintélyt szereznek a többi tanintézmény között is, amely növeli a líceum hírnevét” – szóltak a nyugalmazott gimnáziumigazgató szavai, majd mindenkinek vírusmentes és sikeres tanévet kívánt.
„A Bethlen Gábor nevét viselő tanintézmény a magyar nyelv, oktatás és kultúra bástyája: minden itt tanuló diák büszke lehet arra, hogy itt szerezheti meg a tudását” – mondta ünnepi beszédének kezdetén Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul. Elmondása szerint az iskola Bethlen Gábor nagy fejedelem eszmeiségét hagyományozza az itt tanulókra. „Reméljük, hogy az óvodától az egyetemig a továbbiakban is magyar nyelven zajlik majd az oktatás. Ezt az elvet Magyarország Kormánya töretlenül támogatja. Kiállunk a teljes körű magyar anyanyelvű oktatás mellett Kárpátalján” – szólt az ünnepség résztvevőihez Szilágyi Mátyás főkonzul. Végezetül Reményik Sándor Magyar gyermekek című versével zárta szavait.
Következő mozzanatként Wass Albert Előhang című verse hangzott el a líceum diákjainak előadásában.
Az ünnepség zárásaként Marosi István görögkatolikus áldozópap, valamint Taracközi Ferenc református lelkész kérték Isten áldását a diákokra, iskolai dolgozókra és a tanévre egyaránt.