A brit Which? tanulmánya szerint a Google nem tudta eltávolítani az oldalairól az csaló hirdetések 34 százalékát, a Facebook pedig a 26 százalékát, annak ellenére, hogy mindkét vállalat azt nyilatkozta, hogy kivonta felületeiről a káros hirdetéseket. A felmérés szerint sokkal proaktívabb megközelítést kellene alkalmazniuk a weboldalaknak, hogy megóvják az embereket az átverésektől.
Az online platformok tétlensége a káros hirdetések jelentésekor, az áldozatok alacsony jelentési hajlandósága, és a viszonylag könnyű helyettesítése az eltávolított csalárd reklámoknak arra utal, hogy a digitális weboldalaknak proaktívabban kell eljárniuk, hogy az ártalmas digitális anyagok ne jussanak el a potenciális áldozatokhoz – írta meg a BBC.
Mi a Which?
A Which? egy brit fogyasztóvédelmi kezdeményezés, mely tájékoztatja az embereket a termékek és szolgáltatások minőségéről, kiemeli az alacsony minőségű termékeket, illetve felhívja a figyelmet a fogyasztók jogaira.
A tanulmányból kiderült, hogy a megkérdezettek 15 százaléka esett átverő hirdetések áldozatául és jelentette is azoknak. Ezeknek a reklámoknak a 27 százaléka a Facebookon fordult elő, 19 százaléka pedig a Google-ön. Fontos kiemelni, hogy a felhasználók 43 százaléka nem jelentette a megtévesztést a technológiai vállalatoknak. Ennek az oka valószínűleg az lehet, hogy az emberek kételkednek abban, hogy a nagy cégek bármit is tennének az ilyen csalások eltávolítása érdekében.
A Which? egyik szakértője szerint a technológiai óriásoknak, a szabályzó hivataloknak és a kormánynak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a csalások gyakoriságát. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy az online platformoknak jogi felelősséget kell vállalniuk az átverős tartalmak azonosításáért, eltávolításáért és megelőzéséért a webhelyeiken.
Mindkét technológiai cég azt nyilatkozta, hogy fellépnek a csalárd tevékenységekkel szemben, illetve a Google hozzátette, hogy több mint 3,1 milliárd hirdetést távolított el vagy blokkolt irányelveik megsértése miatt. A vállalatok számára viszont túlságosan nagy összegeket emésztene fel egy olyan rendszer, ahol minden hirdetést ellenőriznének megjelenés előtt. Mindemellett az áldozatok nagy része úgy gondolja, hogy felesleges jelenteni a káros reklámokat, mivel a technológiai cégek úgysem foglalkoznak a problémával.
A Facebook bár lehetővé teszi, hogy egy hirdetést félrevezetőnek jelentsenek az emberek, de arra nem ad lehetőséget, hogy megmagyarázhassák, hogy miért gondolják annak. Emellett a Google nem küld értesítést, hogy intézkedett-e a jelentéssel kapcsolatban. Mivel a csalások, átverések száma a XXI. században egyre növekszik és ma már cselesebben játsszák ki a különböző szabályzásokat, így a nagyvállalatoknak sokkal aktívabbak kell eljárniuk a problémával kapcsolatban. Ahogy a tanulmányból kiderül, a Google nem tudta eltávolítani az átverős hirdetések 34 százalékát, a Facebook pedig a 26 százalékát, így a felmérés készítői azt tanácsolják a digitális cégeknek, hogy proaktívabb módon lépjenek fel a csalók ellen, hogy ezzel is elősegítsék azt, hogy az emberek ne váljanak átverős hirdetések áldozataivá.
Kitört a botrány a Bukaresti Tudományegyetem jogi karán, ahol 49 elsőéves egyetemista kizárását tervezik egy kollektív internetes vizsgacsalási akció miatt – írja a foter.ro cikke alapján a Pesti Srácok.
A gólyák „ügyesen” kihasználták az online vizsgázás előnyeit, létrehoztak egy csoportot a WhatsApp nevű üzenetküldő applikáción, ahol közösen oldották meg a feladatokat, videofelvételeket küldtek egymásnak a puskázási módszerekről, de arról is, hogyan kell elhelyezni a monitort, hogy lazán lehessen inspirálódni vizsgázás közben – írja a portál. Răzvan Dincă dékán egyenesen felháborítónak nevezte, hogy épp egy olyan felsőoktatási intézmény keveredik ilyen botrányba, ahol a jövő bíráit, ügyvédjeit, ügyészeit képzik.
Nehezen találok szavakat a történtekre. Ez homlokegyenest szemben áll az egyetem szellemével, értékrendjével – fogalmazott az intézményvezető.
A Check Point elemző vállalat szakértői arra figyelmeztetik az internetfelhasználókat, hogy egyre több csalást rögzítenek a Google-ön, Amazonon és WhatsAppon keresztül. A sajtóközlemény szerint 2020 második negyedévében ezeket a neveket használták leggyakrabban az adathalász támadások során.
Az ilyen jellegű tevékenységek során a csalók lemásolják a jól ismert cégek hivatalos weboldalait. Céljuk legtöbbször a felhasználók személyes adatainak vagy fizetési adatainak ellopása. Ezenkívül az internetes csalók különféle módszereket használnak a hamis oldalak linkjeinek terjesztésére is.
Érdekes, hogy a kutatók szerint a leggyakoribb adathalász támadásokhoz a Google és az Amazon márkákat használták: ezek az internetes bűnözők kísérleteinek csaknem 13%-át tették ki. A harmadik és a negyedik hely (9-9%) a WhatsApp és a Facebook között oszlott meg.
2020 második negyedévében az adathalász támadások körülbelül 15%-át okostelefonokra irányították. Az ez esetben használt internetes márkák listája kissé más lett: a vezető pozíciót a Facebook, a WhatsApp és a PayPal vette át.
A szakértők azt tanácsolják a felhasználóknak, hogy kizárólag hivatalos webhelyeket nyissanak meg, legyenek elővigyázatosak a kecsegtető ajánlatokkal, és a lehető leggyakrabban ellenőrizzék a domaineket.
[type] => post
[excerpt] => A Check Point elemző vállalat szakértői arra figyelmeztetik az internetfelhasználókat, hogy egyre több csalást rögzítenek a Google-ön, Amazonon és WhatsAppon keresztül. A sajtóközlemény szerint 2020 második negyedévében ezeket a neveket használták...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1596744240
[modified] => 1596676849
)
[title] => Egyre több a csalást rögzítenek a Facebook, Amazon, PayPal és WhatsApp oldalakon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=24121&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24121
[uk] => 24050
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 24051
[image] => Array
(
[id] => 24051
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330.jpg
[original_lng] => 37901
[original_w] => 620
[original_h] => 464
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330.jpg
[width] => 620
[height] => 464
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330.jpg
[width] => 620
[height] => 464
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330.jpg
[width] => 620
[height] => 464
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330.jpg
[width] => 620
[height] => 464
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-2020-08-05t173652330.jpg
[width] => 620
[height] => 464
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1596666050:5
[_thumbnail_id] => 24051
[_edit_last] => 5
[views_count] => 9535
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bef5fa9dca501761595c11f47e17b258] =>
[_oembed_time_bef5fa9dca501761595c11f47e17b258] => 1622221513
[_oembed_e27855e4073d04b81e262064ca0f3b6b] =>
The review: “This app forced me to give it a good rating before I could use it.”
Mint ismeretes, az Állami Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Szolgálatának részlegei az ingyenes privatizáció keretében évente mintegy 100 ezer hektár földet adtak át az ukrán lakosság magántulajdonába.
Így 2013 és 2020 között, jóváhagyva a földgazdálkodási projekteket 690 ezer hektár földet adtak át magántulajdonba, ebből 235 ezer hektárt az ATO résztvevőinek, jelentette be Roman Lescsenko, az Állami Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Szolgálat vezetője, a 2013–2020 közötti időszak földterület-privatizációs anyagai elemzése előzetes eredményeinek ismertetésekor, közölte az állami intézmény sajtószolgálata.
Az állami geokataszteri szolgálat vezetője szerint ilyen átfogó ellenőrzést nem végeztek az elmúlt 7 évben, mivel az általa vezetett intézmény a mezőgazdasági földterületek kezelőjévé vált. „2013 óta az állami geokataszteri szolgálat megyei részlegei lettek az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági területek kezelői. A 2013 és 2020 közötti időszakban 445 486 polgár kapott ingyen földterületet az állami geokataszteri szolgálat megyei szervei határozatainak megfelelően. A kiosztott telkek teljes területe 690 ezer hektár. Ezek többségét, nevezetesen 570 ezer hektárt az ukrán polgárok magángazdálkodás céljából kaptak. Ez az a 2 hektár föld, ami az ingyenes privatizáció keretében jár” – mondta Roman Lescsenko.
A szolgálat vezetője szerint a belső ellenőrzés 2020 végéig tart. Az információk nagy részét manuálisan kell feldolgozni, ami jelentősen bonyolítja a folyamatot. Az előzetes eredmények alapján, az ellenőrök már több ezer, „dupla”privatizációs esetet tártak fel. „Az állami geokataszteri szolgálat számos esetet tárt fel azonos célú rendeltetésű földterület kettős privatizációjáról. Az első eredmények alapján már több mint 10 000 földkiosztási határozatot azonosítottunk, amelyek potenciálisan kettős privatizációt jelentenek. Az ország egész területén kiadott határozatok ellenőrzése van folyamatban, azonosítjuk azokat, akik részt vettek a privatizációban. Az a tény, hogy a polgárok a földterület szabad privatizációjának jogát gyakorolták a megyékben, jelentősen megnehezíti ezen információk összesítését” – mondta az Állami geodéziai, térképészeti és kataszteri szolgálat vezetője. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felfedett jogsértésekkel – beleértve a föld kettős privatizációját – kapcsolatos információkat továbbítják a bűnüldöző szerveknek.
Ugyanakkor azoknak, akik tudatosan vagy nem sejtve a szabálysértést, vettek részt az ilyen akciókban, lehetőségük van arra, hogy önként visszaadják a jogellenesen privatizált területeket. „Megértjük, hogy sokan azok közül, akik többször kaptak földet, talán nem is tudták, hogy törvénysértést követnek el, mert még csak nem is gyanították, hogy az ő nevükben már privatizáltak telkeket. Nem az a célunk, hogy túlterheljük a rendvédelmi szerveket, hanem a földfelosztás során bekövetkezett jogsértések felfedése, megszüntetése és az illegálisan kiosztott földterületek állami tulajdonba való visszaadása. E célból egy mechanizmust javasolunk, nevezetesen folyamatban van egy olyan rendszer bevezetése, amely automatikusan meghatározza, hogy az állampolgár gyakorolta-e megfelelő rendeltetésű céllal a föld szabadon történő privatizálásának jogát. Célunk – az igazságosság helyreállítása a társadalomban” – foglalta össze Roman Lescsenko.
