A dán kormány megvitatásra javasolta az automatikus szervadományozást. Ez a kezdeményezés azt irányozza elő, hogy az országban minden 18. életévét betöltött személy automatikusan szervdonorrá váljon. A hírt a Danmarks Radio közölte.
A tervezet kimondja, hogy azoknak, akik haláluk után nem kívánják szerveiket adományozni, le kell mondaniuk nyilatkozatban.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint az ország több mint 400 polgára van jelenleg várólistán új szervre.
„Az elmúlt évben csaknem 30 ember halt meg a listáról. Szeretnénk elkerülni ezeket a haláleseteket azáltal, hogy több embert ösztönözünk arra, hogy váljanak szervdonorokká” – mondta.
Norvégia két F–16-os vadászgépet küld Dániába az ukrán pilóták kiképzésére – jelentette be szerdán a norvég kormány.
„A korszerű hadsereg felállításához Ukrajnának nyújtott segítség nagyratörő és hosszú távú feladat, amelyben egy sor szövetséges részt vesz” – hangsúlyozta közleményében Brjon Arild Gram norvég védelmi miniszter.
Norvégia tavaly bejelentette, hogy több más országhoz, így Dániához és Hollandiához hasonlóan Ukrajnának ad át felújított állapotban szolgálatból kivont F–16-os vadászgépeket, amelyeket modernebb F–35-ös géppel vált fel.
Oslo egyelőre nem közölte az átadandó F–16-os gépek számát és a szállítás ütemtervét, de az illetékes szolgálatok szerint csak néhány repülőgépről van szó.
A skandináv ország tucatnyi oktatóval részt vesz a legénység kiképzésében.
A két norvég F–16-ost egyelőre meghatározatlan időre a dániai Skrydstrup támaszpontra vezénylik, ahol az ukrán pilóták kiképzése folyik nemzetközi együttműködés keretében.
Újévi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán pilóták már képesek ezeket a gépeket vezetni, és arra számít, hogy a vadászgépek idén felszállnak.
Norvégia vállalta, hogy 2023 és 2027 között 6,8 milliárd eurós polgári és katonai célú segítséget nyújt Ukrajnának.
Hétfő óta a skandináv királyság azt is engedélyezi, hogy a norvég fegyvergyártók közvetlenül adjanak el hadianyagot Ukrajnának, holott korábban az ilyen export tilos volt hadban álló országok részére.
Az eladásokat mindazonáltal a norvég külügyminisztérium hozzájárulásához kötik, amelyet minden esetben külön kell kérelmezni.
A jelenleg Dániában élő ukrán menekülteknek a háború lezárulása után vissza kell térniük Ukrajnába – közölte pénteken az rbc.ua hírportál Kaare Dybvad dán bevándorlási és integrációs miniszterre hivatkozva, aki a Berlingske című dán kiadványnak nyilatkozott.
A jelentés szerint a miniszter megjegyezte, hogy Dánia átmenetinek tekinti az ukrán menekültek országban való tartózkodását, annak ellenére, hogy az ukránok „kulturálisan közelebb állnak hozzánk, mint a Közel-Keletről érkezők”. „Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy haza szeretné téríteni mindazokat, akik az orosz terroristák teljes körű inváziója miatt távoztak, és ezt a kívánságot Koppenhágának tiszteletben kell tartania” – hangsúlyozta Kaare Dybvad.
A 2024. december 1-i állapotok szerint több mint 30 270 ukránt tartanak nyilván Dániában. Konkrétan, 2025 márciusáig külön törvény van érvényben az országban, amely a menedékjog megadásának általános szabályain kívül tartózkodási engedélyt és munkaerőpiacra jutást garantál az ukránoknak.
Az új intézkedés alól egyedül a tranzitjáratok mentesülnek. Dánia mellett több uniós ország és még Brüsszel is hasonló adókat vezetne be.
A dán parlament pénteken elfogadta, hogy a légiközlekedés zöld átállásának felgyorsítása érdekében az utasoknak különadót kelljen fizetniük a nem megújuló üzemanyagot használó járatokon – írta a Reuters.
A kormány még novemberben javasolta azt, hogy a légi közlekedésre különadót vessenek ki, hogy ezzel finanszírozzák az iparág zöld átállását, amellyel 2030-ra minden belföldi járat 100 százalékban fenntartható üzemanyagokat használna.
A pénteki megállapodás értelmében az utasoknak Európán belül 50, középtávú járatoknál 310, az interkontinentális járatokon pedig 410 koronányi adót kell fizetniük – olvasható az adóügyi minisztérium közleményében. Az új rendszer fokozatosan, 2030-ig lesz bevezetve, és egyedül a dán repülőtereken áthaladó tranzitjáratok mentesülnek alóla.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tanulmánya szerint a légiközlekedés 3,5 százalékkal járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. Az ágazat által okozott szén-dioxid-kibocsátás 1940 és 2018 között összesen 32,6 milliárd tonnát tett ki, ami nagyjából megfelel a 2010-es teljes globális kibocsátásnak.
2021 októberében a nemzetközi légitársaságok elvállalták, hogy 2050-re kibocsátásmentessé válnak. Ezt a kötelezettségvállalást gyorsított hatékonysági intézkedések, energiaátállási kezdeményezések és innováció végrehajtásával érnék el, amit azonban a világ kormányainak és az utasoknak kell finanszírozniuk.
A 2050-ig megvalósítandó nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése nemcsak a légiközlekedési ágazat számára kulcsfontosságú, hanem összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével is, hogy a globális felmelegedést 1,5 fokra korlátozzák.
Dánia több mint 40 000 ukránnak nyújtott menedéket. A háború után minden második ebben az országban akar maradni és élni, áll az Ukránok Dániában című tanulmányban, amelyet a Koppenhágai Egyetem végzett.
Egy nagyszabású felmérésben, amelyben csaknem 7000 ukrán vett részt, a válaszadók 49,5%-a nyilatkozott úgy, hogy a háború végét követően is Dániában marad. Az országban letelepedni szándékozók ekkora aránya meglepte a kutatókat.
„Nem számítottam rá, hogy a válaszadók majdnem a fele azt mondja, hogy itt akar maradni. Nagy meglepetés volt számunkra. Azt láthat, hogy ez egy olyan csoport, amely jól beilleszkedett a társadalomban. Sokan dolgoznak, sok gyerek jár iskolába” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Karen-Inge Karstoft.
Idei júliusi adatok szerint 20 700 16 és 66 év közötti ukrán élt Dániában. 10 371 személy már dolgozik. Sokan közülük az éttermi- és szállodaiparban, takarítóként vagy a mezőgazdaságban dolgoztak.
Ugyanakkor Karen-Inge Karstoft véleményes szerint az országban való maradás iránti vágyban szerepet játszhat az is, hogy Ukrajnában még folyik a háború, és sokan Dániában tervezik megteremteni hétköznapjaikat.
Az ukránokra vonatkozó különleges törvény 2025. március 17-én jár le. Ezt követően nem részesülnek különleges bánásmódban az ukránok – a feltételek ugyanazok lesznek, mint az összes többi menekült számára Dániában. Ha nem kapnak menedékjogot vagy tartózkodási engedélyt, vissza kell térniük Ukrajnába.
Dániában már gyakorolnak F–16-os vadászgépeken az ukrán pilóták, igaz, még csak oktatókkal – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő közlése szerint ezt megelőzően az ukrán pilóták a NATO-ban rendszeresített könnyűmotoros repülőgépeken gyakoroltak, ami megkönnyíti számukra az F–16-osra való átállást. Szavai szerint napról napra nő azoknak a pilótáknak a száma, akik részt vesznek az oktatókkal közös repüléseken.
Ezt követően – mint mondta – az ukrán pilóták megtanulnak önállóan repülni, majd elsajátítják a gépek harci bevetés közbeni kezelését is. Dánia mellett az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is folyik kiképzés ukrán pilóták számára. Rajtuk kívül az említett országokban képezik ki a földi irányító személyzetet is – tette hozzá Ihnat.
Ihnat október elején hozta nyilvánosságra, hogy Ukrajnában új katonai pilótacsoportok alakulnak, amelyek megtanulják az amerikai F–16-os vadászgép vezetését, és néhány pilóta már ennek a modellnek a szimulátorán tanul – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Dánia átadta Ukrajnának a Maritime Robotics által gyártott autonóm vízrajzi komplexumokat, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tengerfenék és a környezet fejlett tanulmányozási képességeihez.
A többsugaras visszhangszonda fő feladata, hogy pontos adatokat gyűjtsön a tengerfenékről és a tengeri környezetről. Ezután ezek feldolgozhatók, és felhasználhatók tengeri térképek létrehozására és frissítésére, hogy támogassák a biztonságos navigációt a területen.
Ezt a komplexumot elsősorban a kikötőknél és a zárt vízterületeknél használják. A többsugaras visszhangszondával 1024 nyalábról szerezhetnek információt. Ez azt jelenti, hogy a katonai tengerészek részletes topográfiát kapnak a tengerfenékről.
Dánia megkezdte az ukrán pilóták képzését az F-16-os vadászgépekre, emellett az ország azt tervezi, hogy a vártnál korábban lecseréli F-16-osait F-35-ösökre – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Troels Lund Poulsen megbízott dán védelmi miniszter megjegyezte, hogy a NATO-tag Dánia „lépést tett az ukrán pilóták kiképzésének megkezdése és képességeik javítása felé”. „Azt is megfontoljuk, hogy érdemes-e konkrétan Ukrajnának adományozni a dán F-16-os vadászgépeket, és hányat” – tette hozzá.
A megbízott dán védelmi miniszter szerint az ukrán pilótáknak hat-nyolc hónapos kiképzésen kell részt venniük, mielőtt a dán F-16-os repülőgépek esetleges átadása valósággá válik. Ezenkívül azt is kijelentette, hogy Dánia 2025-ben kivonja a hadrendből az F-16-os vadászgépeket. Ez két évvel megelőzi az ütemtervet – jegyezte meg.
Dánia 27 darab F-35A vadászgépet rendelt, amelyek a több mint 40 éves F-16-osokat váltják fel. Az F-35A Joint Strike Fighterre való dán átállás 2023 végétől 2025 végéig fog megtörténni.
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.
Az ország hamarosan megkezdi az ukrán pilóták konkrét kiképzési tervének megvitatását.
Dánia nagy erőfeszítéseket tesz az ukrán pilóták kiképzésére. Ezt Troels Lund Poulsen megbízott védelmi miniszter jelentette ki – írja a dán DR.
„Most továbbléphetünk, hogy közös erőfeszítéseket tegyünk az ukrán pilóták átképzésére, hogy immár hosszú távon is használhassák az F–16-os vadászgépeket” – mondta Troels Lund Poulsen.
Egyelőre nem tudni, hol lesz a képzés, de a végső modellnek a következő hónapon belül kell elkészülnie. A pilótaképzés több hónapig tart majd.
?? army instructors have already trained over 1000 Ukrainian soldiers & will train at least another 1000 by the end of the year. pic.twitter.com/SAgcZ90mHn
Tovább szigorítják az állampolgárság megszerzésének feltételeit Dániában – jelentette be csütörtökön a dán kormány. Dániában a korábbi gyakorlat szerint az állampolgárságért folyamodó személyek külföldön tartózkodva is megvárhatták kérelmük elbírálását.
Kaare Dybvad integrációért felelős miniszter a döntés kapcsán kiadott közleményében kiemelte, hogy az állampolgárság megszerzése fontos esemény, ezért a kérelmezőknek ezentúl Dániában kell élniük az állampolgárság megszerzésének pillanatában, a sikeres pályázati eljárást pedig ünnepélyes kézfogás zárja le.
A dán állampolgárság megszerzésének már eddig is szigorú feltételei voltak: a kérelem beadásakor állandó lakcímet és nyolc év legális ott-tartózkodást kellett igazolnia a kérelmezőnek, de nyelvi és állampolgársági teszten is meg kellett felelnie.
Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy az állampolgárságra pályázók csaknem felének elutasítják a kérelmét a dán hatóságok.