Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2026-ban 614 millió dollárra becsülte az ukrán menekültek megsegítésére fordított pénzügyi szükségleteket. Ez 23,6%-kal kevesebb a 2025-re tervezett összegnél (803,6 millió dollár), olvasható a szervezet hivatalos weboldalán.
Az UNHCR megjegyezte, hogy 2025-ben a harci cselekmények eszkalációja, melyet a fokozott légicsapások és a kulcsfontosságú infrastruktúrák elleni csapások váltottak ki, számos civil áldozatot és újabb lakóhelyről való elvándorlási hullámot eredményezett. Ezek a fejlemények valószínűleg 2026-ban is hatással lesznek az országon belüli és kívüli szükségletekre. Még négy évvel a teljes körű orosz agresszió kezdete után is a probléma továbbra is akut.
Ugyanakkor a segélyprogramok finanszírozási szintje jelentősen csökkent. 2025-ben a terv finanszírozásának aránya mindössze 43,7% (351,1 millió dollár), szemben a 2024-es 64%-kal (635,7 millió dollár). Ez pedig jelentősen kevesebb, mint a 2023-as (84%, azaz 924 millió dollár) és a háború első évének, 2022-nek az adatai (91,7%, azaz 1,1 milliárd dollár).
Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziójának 2025. decemberi jelentése szerint a tavalyi év volt a legvéresebb a civilek számára Ukrajnában a 2022-es katonai agresszió kezdete óta. 2514 ember halt meg és további 12 142-en sérültek meg a katonai erőszak következtében – ez 31%-os növekedés 2024-hez képest. 2025 végére az Ukrajnából érkező menekültek száma elérte az 5,86 millió főt, akik közül mintegy 5,3 millió Európában tartózkodik. Ugyanakkor 3,7 millió ember továbbra is belső menekült Ukrajnán belül, akiknek 73%-a több mint két éve rendelkezik ezzel a státusszal.
A 2026-os humanitárius szükségletekre és reagálásra vonatkozó terv szerint több mint 10,8 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre és védelemre Ukrajnában. Sokan közülük többszörös menekültek, és a folyamatban lévő konfliktus miatt egyre kiszolgáltatottabbak. 2025 szeptemberére több mint 1,4 millió ukrán menekült tért vissza otthonába, és legalább három hónapja ott tartózkodott. Közülük több mint 300 000-en állandó lakóhelyüktől eltérő településre tértek vissza.
„A frontvonalon bekövetkezett változások továbbra is újabb elvándorlásokat okoznak: 2025 júniusa és decembere között több mint 150 000 embert evakuáltak a frontvonalbeli területekről a kormány vagy humanitárius szervezetek támogatásával, és még többen menekültek el önként” – jegyezték meg a jelentésben.
Becslések szerint 2,5 millió belső menekült családnak nincs megfelelő lakhatása Ukrajnában. Ezenkívül a 2025-2026-os téli nagyszabású orosz támadások miatt az energetikai infrastruktúra több millió embert maradt fűtés, víz és áram nélkül a kihívást jelentő mínuszok alatti hőmérsékletek miatt.
A menekülteket befogadó országokban sokan továbbra is akadályokkal szembesülnek a lakhatáshoz, a tisztességes munkához, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a szociális védelemhez való hozzáférés terén. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) megjegyzi, hogy a folyamatban lévő, teljes körű háború miatt kiszolgáltatottságuk napról napra csak mélyül.
A dokumentum szerint a 2026-os terv 2,1 millió ukrajnai és további 482 000 külföldön tartózkodó ukrán menekült támogatását célozza meg. A kezdeményezéshez 470 millió dollárra lesz szükség Ukrajna belföldi szükségleteinek kielégítésére és 144 millió dollárra külföldi segítségnyújtásra. Moldovának 64 millió dollárra, Romániának 21,8 millió dollárra, Lengyelországnak pedig 18,4 millió dollárra van szüksége.
A szervezet továbbá kifejtette, hogy az országban tartózkodó 2,1 millió emberből közel egymillió szorul védelmi szolgáltatásokra, 652 ezren várhatóan pénzbeli támogatásban részesülnek, 325 ezren otthonfelújításhoz szükséges anyagokat vagy elhelyezési támogatást kapnak, további 178 ezer ember pedig alapvető szükségleteket lát el.
Az UNHCR 2024-es ukrajnai segélytervének finanszírozottsága 44%-os volt (243 millió dollár), szemben az egy évvel korábbi 57%-kal (338,5 millió dollár). Ez a segélyek csökkenéséhez vezetett: 2025 novemberéig 1,14 millió ember részesült szolgáltatásban, szemben az előző év azonos időszakában mért 1,6 millióval.
A 2025–2026-os téli kampány során 176 000 ember kapott pénzbeli segélyt. Ez 32%-os csökkenést jelent a 2024–2025-ös téli kampányhoz képest, amikor 258 300 ember kapott segítséget.
Azt is megjegyezték, hogy az UNHCR 12 partnerrel működik együtt Ukrajnában, amelyek közül 11 helyi szervezet. Ukrajnán kívül az ügynökség 39 partnerrel működik együtt 11 országban, amelyek közül 33 szintén helyi.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ kezdeményezésére 1992 óta december harmadika a fogyatékkal élő emberek világnapja. A napot azzal a céllal hívták életre, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő személyek társadalmi helyzetére, jogaira és lehetőségeire. A világnap a társadalmi szemléletformálás egyik eszköze, amely arra ösztönzi a döntéshozókat, szervezeteket és magánszemélyeket, hogy támogassák a fogyatékossággal élők integrációját, esélyegyenlőségét és méltóságát. Ennek jegyében Beregszászon is minden éven különböző programokat szerveznek. A Beregszászi Kistérség oktatási intézményeiben jelenleg 80 különleges nevelést igénylő fiatallal foglalkoznak, akik számára különleges programot szerveztek a tiszacsomai Árpád Fejedelem látogatóközpontban.
A november 27–28-án megtartott, az ENSZ Emberi Jogok Főbiztossága által szervezett 18. Kisebbségi Fórumon a kárpátaljai magyarság képviselői is megszólaltak. Közösségünk álláspontját és tapasztalatait a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai ismertették a nemzetközi résztvevők előtt.
Hires-László Kornélia, a kutatóintézet vezetője és Vig Adrienn kutató rövid felszólalásukban kifejezték, hogy a kárpátaljai magyar közösség békében él szülőföldjén, azonban az identitás megtartásához és megőrzőséhez elengedhetetlen az anyanyelv használatának joga, beleértve az anyanyelvű oktatás lehetőségét is.
A részt vevő kutatók számára a fórum értékes alkalmat jelentett arra is, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a rendezvény működésébe, valamint abba, miként jelennek meg és hogyan kerülnek megvitatásra a világ különböző kisebbségi közösségeit érintő kihívások.
A felszólalás és tájékoztatás lehetőségén túl a fórum szakmai kapcsolatteremtésre is lehetőséget adott, többek között a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek körében.
Hires-László Kornélia intézetvezető hetilapunknak adott nyilatkozatában aláhúzta: „A felszólalásunk videófelvétele visszamenőleg is megtekinthető, így a bemutatott érvek és gondolatok minden érdeklődő számára hozzáférhetők. Úgy érzem, hogy a részvételünk és a nemzetközi kapcsolatok építése valódi reményt ad arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség jogainak érvényesülése tovább erősödhessen, és hosszú távon is biztosított legyen a békés együttélés Ukrajnában.”
A fórum végén közösségünk képviselőinek lehetősége nyílt személyesen is egyeztetni prof. Nicolas Levrat úrral, az ENSZ különmegbízottjával a kisebbségi ügyek terén. A beszélgetés során hangsúlyozták a kárpátaljai magyar közösség helyzetét és kifejtették együttműködési szándékukat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó főosztályának idei jelentése szerint Indonézia fővárosa, Jakarta mintegy 42 milliós lakosságával jelenleg a világ legnépesebb metropolisza.
Tokiót 1955 óta a világ legnépesebb városaként tartották számon, a friss jelentés szerint a japán főváros mostanra már csak a dobogó legalsó fokán áll: a legnépesebb város a csaknem 42 millió lakóval Jakarta, míg a második helyen Banglades fővárosa, Dakka követi 40 millió lakójával, Tokió pedig 33 millió lakossal a harmadik – számolt be a hirado.hu.
A helycsere annak tudható be, hogy a két város népessége a kétezres évek eleje óta többszörös ütemben nőtt Tokió gyarapodásához képest.
Az MTI által ismertetett jelentés szerint 1975 óta nyolcról harmincháromra nőtt, vagyis egnégyszereződött a legalább 10 millió lakosú megavárosok száma. Ezekből 19 Ázsiában található.
A világ tíz legnépesebb városa között az egyiptomi Kairó az egyetlen, amely nem Ázsiában van. A beszámoló elkészítői azzal számolnak, hogy 2050-ig további négy város lakossága fogja meghaladni a 10 milliós küszöböt:
az etióp főváros, Addisz-Abeba,
a tanzániai Dar esz-Szalam,
a malajziai Kuala Lumpur
és az indiai Hadzsipur.
Ugyanakkor egyes ilyen nagyvárosokban csökken a lakosságszám, így például Mexikóvárosban és a kínai Csengtuban is.
A jelentés kitér arra is, hogy jelenleg a világ 8,2 milliárdos lakosságának 45 százaléka él városokban (a jelentés készítői azonban csak azokat a településeket sorolták a városok közé, amelyekben legalább 50 ezer ember él).
1950-ben ez az arány még csak 20 százalék volt. Előrejelzések szerint 2050-ig a népességnövekedés kétharmada a városokra fog jutni, vagyis tovább nőhet az arány.
A városok száma 1975 és 2025 között világszerte több mint kétszeresére, mintegy 12 ezerre nőtt. 2050-re valószínűleg számuk már meg fogja haladni a 15 ezret. A kisebb és közepes méretű városok a megapoliszoknál gyorsabban növekednek, s összességében is többen élnek ilyen városokban. A jelenleg létező mintegy 12 ezer város 96 százalékának kevesebb mint egymillió lakója van.
A világ 71 országában a kisváros, mint településtípus – amelyet legalább 5000 lakosú és legalább 300 fő/négyzetkilométer népességű településként határoznak meg – továbbra is a legelterjedtebb, így Németországban, Indiában és az Egyesült Államokban is. Azoknak az országoknak a száma, ahol az emberek főként vidéken élnek, 1975 óta 116-ról 62-re csökkent, és 2050-ig várhatóan tovább csökken 44-re. Ezek közé tartozik jelenleg többek között Ausztria, Finnország, Románia, valamint Mozambik és a Közép-afrikai Köztársaság.
Li Csün-hua, az ENSZ illetékes főtitkárhelyettese korunk hajtóerejének nevezte az urbanizációt. Amennyiben ezt befogadó és stratégiai módon szervezik, lehetőséget teremthet a klímaváltozás elleni küzdelem, a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés terén – vélte.
Jakarta a tenger alá süllyed, ezért kérdés, hogy meddig lesz a dobogó tetején
Jakartáról ismert az is, hogy évente sok centimétert süllyed, és az előrejelzések szerint a város egy része el fog tűnni a tenger alatt a következő évebben.
Indonézia még hat évvel ezelőtt jelentette be, hogy új fővárost építenek, mivel Jakarta természeti problémái egyre csak nőnek.
A jelenlegi tervek szerint a következő években már elkészül az új főváros, a Borneó szigetén épülő Nusantara, és az ország következő elnökét már ott akarják beiktatni.
Valószínűsíthető, hogy az első helyet Dakka veszi át majd tőlük: az előrejelzések szerint a bangladesi főváros népessége 2050-re várhatóan eléri az 52,1 millió főt. Tokió 2050-re a hetedik helyre csúszik vissza a rangsorban, mert megelőzik olyan városok, mint Sanghaj és Új-Delhi.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az Egyesült Államok támogatáscsökkentése miatt az ENSZ kénytelen lefaragni békefenntartó missziói költségvetését, ami több mint tízezer kéksisakos katona és rendőr hazarendelését vonja maga után a következő hónapokban. A döntés az ENSZ világszervezet működését alapjaiban érinti.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) csökkenti a békefenntartó misszióinak és műveleteinek költségét, ami miatt a katonák negyedét hazaküldik a következő hónapokban – tudta meg az AP hírügynökség egy magas rangú ENSZ-tisztviselőtől. A döntés oka az Egyesült Államok újabb finanszírozási megszorítása, ami komoly hatással van a világszervezetre.
A több mint 50 000 békefenntartó közül körülbelül 13–14 ezer katonát és rendőrt küldenek haza kilenc aktív misszióból. A békefenntartó költségvetés pedig mintegy 15 százalékkal csökken az idei évben.
Az ENSZ 193 tagállama jogilag köteles hozzájárulni a békefenntartáshoz. António Guterres ENSZ-főtitkár korábban hangsúlyozta, hogy a szervezet békefenntartó költségvetése „a globális katonai kiadások csupán töredéke – mintegy 0,5 százaléka –, mégis az egyik leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszköz a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére”.
A békefenntartó erők átfogó reformjáról szóló döntés azután született, hogy Guterres kedden egyeztetett a főbb donorországok képviselőivel, köztük Mike Waltz-cal, az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövetével.
Az amerikai kormány szerint az ENSZ túlbürokratizált és párhuzamosan működő szervezeteket tart fenn, amik miatt az Egyesült Államok addig nem folyósít további támogatásokat, amíg a külügyminisztérium fel nem méri minden ENSZ-ügynökség és program hatékonyságát. Trump januári újraválasztása után elrendelte az ENSZ és más nemzetközi intézmények felülvizsgálatát, ami már több szervezetből – például az UNESCO-ból, az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) és az ENSZ emberi jogi tanácsából – való kilépéshez vezetett, mások finanszírozását pedig felülvizsgálják.
Az ENSZ több mint 60 hivatalában és programjában 20 százalékos létszámleépítés várható, ami részben Guterres reformjának, részben a Trump-féle megszorításoknak a következménye.
Waltz a múlt héten adott televíziós interjúban kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja „az ENSZ visszaterelése az alapfeladatához: a béke előmozdításához, fenntartásához és a háborúk megelőzéséhez”. Hozzátette: „minden más fölösleges dolgot meg kell szüntetni.”
Az ENSZ békefenntartó műveletei az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen bővültek. A hidegháború végén, az 1990-es évek elején mindössze 11 000 békefenntartó szolgált, 2014-re számuk 130 000-re nőtt 16 műveletben. Jelenleg mintegy 52 000 férfi és nő teljesít szolgálatot 11 konfliktusövezetben Afrikában, Ázsiában, Európában és a Közel-Keleten, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban, Libanonban, Cipruson és Koszovóban.
A tisztviselő elmondása szerint az Egyesült Államok 680 millió dollárral járul hozzá kilenc aktív misszióhoz, ami jóval kevesebb, mint az előző évben befizetett egymilliárd dollár.
Ez az összeg minden aktív küldetésre felhasználható, különösen azokra, amelyek iránt Washington kiemelt érdeklődést mutat, például Libanonban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Az Egyesült Államok és Kína együtt a teljes ENSZ-békefenntartási költségvetés felét finanszírozza. Egy másik ENSZ-tisztviselő szerint Kína jelezte, hogy az év végéig teljes egészében befizeti saját hozzájárulását.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A tagság maradna, a pénz kérdéses: az amerikaiak harmada csökkentené az ENSZ-finanszírozást, miközben Trump sorra hátrál ki szervezetekből.
Az új Gallup-felmérés szerint az amerikaiak többsége továbbra is szükségesnek tartja az ENSZ szerepét (60%), ugyanakkor keményen bírálja a hatékonyságát: 63% szerint a világszervezet „rossz munkát végez” a globális problémák megoldásában.
A számok jól érzékeltetik a kettősséget: intézményi szükségesség elismerése mellett mély bizalmatlanság a teljesítménnyel szemben.
A tagságot ugyanakkor a lakosság masszívan támogatja: 79% szerint az Egyesült Államoknak maradnia kell az ENSZ-ben. A finanszírozás ügyében megosztottabb a kép: 35% tartaná, 25% növelné, 37% pedig csökkentené a hozzájárulást.
A pártpreferenciák élesen rajzolódnak ki: a republikánusok 59%-a szerint az ENSZ nem szükséges, míg a demokratáknál ez csak 19%; a kilépést 36% republikánus támogatná, szemben 4% demokrata és 17% független szavazóval.
A közvélekedés hátterében az is állhat, hogy Washington az utóbbi hónapokban látványosan hátrébb lépett egyes ENSZ-szervezetektől: a Trump-kormány februárban kiléptette az USA-t az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, majd júliusban bejelentette az újbóli kilépést az UNESCO-ból; emellett több területen visszafogta a nemzetközi szervezetek finanszírozását. Ezek a lépések összhangban állnak a Gallup által mért, az ENSZ munkáját kritikusan szemlélő amerikai közhangulattal.
A felmérés 1 094 felnőtt megkérdezésével, telefonos interjúkban készült augusztus 1–20. között; a hibahatár ±4 százalékpont. A trendek alapján a ’90-es évek végi csúcs (1997-ben 85% tartotta szükségesnek az ENSZ-t) óta mérséklődött a lelkesedés, ám a tagság és az együttműködés támogatása továbbra is többségi álláspont.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Az orosz támadások miatt Ukrajnában a civil áldozatok száma hirtelen 2025-ben hirtelen megnőtt. Az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója adatai szerint az év első nyolc hónapjában az áldozatok száma 40%-kal nőtt 2024 azonos időszakához képest, számolt be a Ragyio Szvoboda.
A halálos áldozatok száma 17%-kal, a sebesültek száma pedig 46%-kal nőtt.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta a misszió legalább 14 116 civil halálesetet dokumentált, köztük 733 gyermeket. A sebesültek száma elérte a 36 481-et, köztük 2285 gyermek.
Az ENSZ hangsúlyozta, hogy a civil áldozatok száma továbbra is „riasztóan magas” amiatt, hogy Oroszország rövid és nagy hatótávolságú fegyvereket alkalmaz.
Augusztusban a legtöbb áldozatot rövid hatótávolságú dróntámadások okozták, 58 ember meghalt és 272 megsérült. Az összes áldozat mintegy 72%-át a fronthoz közeli területeken, többek között a donyecki és herszoni területeken regisztrálták. Danielle Belle misszióvezető arról számolt be, hogy szeptember elején Oroszország újra tömeges támadásokat hajtott végre, és rekord számú rakétát és drónt vetett be. Megjegyezte azt is, hogy az augusztusi orosz csapások az energetikai infrastruktúrát, beleértve a gázellátást, valamint a herszoni Hajóhidat vették célba, ami civilek evakuálásához vezetett.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2024 közepe óta növekedést regisztrált az ukrajnai frontvonalbeli területekről evakuáltak vagy lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számát illetően, jelentette ki Carolina Lindholm Billing, az UNHCR ukrajnai képviselője az Ukrinformnak adott interjújában.
„Jelenleg azt látjuk, hogy Ukrajnában körülbelül 3,7 millióan élnek belső menekültként, és körülbelül 5,6 millióan külföldre menekültek, 2024 közepe óta pedig a frontvonalbeli területekről evakuált vagy kitelepített emberek számának növekedését is megfigyeltük” – áll a közleményben.
Billing pontosította, hogy 2025 eleje óta 190 ezer ukrán vált menekültté a frontvonalbeli Donyeck, Harkiv és Szumi megyékből.
Jelenleg a kitelepítettek többsége a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegei közé tartozik: az idősek, a mozgásukban korlátozottak vagy fogyatékkal élők, az anyagilag korlátozottak, mivel ők maradtak a leghosszabb ideig a frontvonalbeli területeken. A belső menekültek legnagyobb száma Dnyipropetrovszk, Kijev, Harkiv megyékben és a fővárosban él.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Megrázó részletek derültek ki az ENSZ legújabb jelentéséből: Észak-Korea rendszeresen végez orvosi kísérleteket fogyatékossággal élő személyeken, akiket beleegyezésük nélkül használnak fel klinikai vizsgálatokban. A jelentés szerint a fogyatékkal élő terhes nőket erőszakkal sterilizálják, újszülötteket ölnek meg, sőt még gyerekeket is „vásárolnak” szüleiktől laboratóriumi kísérletekre.
Az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottsága hiteles információkra hivatkozva készített jelentést, amely szerint ezeket a kísérleteket gyermekgyógyászati intézményekben és fogvatartási központokban hajtják végre. A dokumentum különösen riasztó részleteket tár fel a pszichoszociális vagy értelmi fogyatékossággal élő embereken végzett orvosi és tudományos kísérletekről.
A bizottság különösen aggasztónak találja azokat az információkat, amelyek szerint fogyatékossággal élő terhes nőket erőszakkal sterilizálnak és abortusznak vetnek alá, míg a fogyatékossággal élő újszülötteket megölik az egészségügyi intézményekben.
„A fogyatékkal élők nem kísérletezés tárgyai, hanem emberi lények, akiknek joguk van a testi épséghez, az autonómiához és a tisztelethez” – mondta Mara Gabrilli, a bizottság egyik tagja.
Lim Cshon-jong, az észak-koreai különleges erők egykori tagja korábban felfedte, hogy ő maga is azért menekült el hazájából, mert látta: fogyatékkal élő gyerekeket használnak „laboratóriumi állatként” egy táborban. „Még sokkolóbb, hogy fogyatékkal élő gyerekeket vásároltak szüleiktől, hogy felhasználhassák őket kísérleti célokra.”
Az egykori katona szerint ha a szülők megtagadják gyermekük átadását, börtönbüntetés fenyegeti őket.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Júniusban a civil áldozatok száma elérte a hároméves csúcsot. Összesen 6754 ember halt meg vagy sérült meg 2025 első félévében.
Ukrajnában az év eleje óta az orosz tüzérségi támadások okozta civil áldozatok száma elérte az elmúlt három év hasonló időszakaiban mért legmagasabb szintet, jelentette ki Miroszlav Jencsa, az ENSZ európai, közép-ázsiai és amerikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának július 25-i ülésén, írta az Ukrinform.
Az elmúlt hónapban „az agresszor az ukrán városok és falvak elleni napi szintű, rakétákkal és drónokkal végrehajtott támadásai csak fokozódtak, katasztrofális károkat okozva a civil lakosságnak”, jegyezte meg Jencsa.
Elmondása szerint júniusban a civil áldozatok száma elérte a hároméves csúcsot. Összesen 6754 ember halt meg vagy sérült meg 2025 első félévében.
Az ENSZ képviselője hozzátette, hogy csak júliusban Oroszország legalább 5183 nagy hatótávolságú lőszert lőtt ki Ukrajnára, beleértve a rekordszintű 728 drónt július 9-én.
„Kijevet és a történelmi kikötőváros, Odesszát az elmúlt hetekben különösen heves támadások érték. Naponta több száz drónnal és több tucat rakétával hajtottak végre támadásokat” – mondta.
Jencsa megjegyezte, hogy „jelenleg nincs biztonságos hely Ukrajnában”, mivel az Oroszországi Föderáció a nyugati régiókat is bombázza, amelyek a teljes körű háború teljes ideje alatt a legsúlyosabb légitámadásokat szenvedték el.
Az ENSZ adatai szerint összesen legkevesebb 13 580 civil halt meg Ukrajna teljes körű orosz inváziójának kezdete óta, köztük 716 gyermek, és további 34 115 civil, köztük 2173 gyermek sérült meg.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
