Külföldi érettségi bizonyítvánnyal a felsőoktatási intézményben való felvételi esetén a dokumentumot Ukrajnában egy éven belül el kell ismertetni, közölte Andrij Vitrenko oktatási és tudományos miniszterhelyettes a Telemaraton.
Elmondása szerint a Nemzeti multidiszciplináris tesztelésre bármilyen dokumentumcsomaggal lehet jelentkezni. Külföldi érettségi bizonyítvánnyal rendelkező felsőoktatási intézménybe való felvétel esetén azonban a dokumentumot egy éven belül elismertetésre kell benyújtani az „Információs és imidzs központ” állami vállalathoz. A köztisztviselő hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban nem lesznek problémák.
„Ha egy végzős diák például Lengyelországban fejezte be az iskolát, lengyel bizonyítványa van, akkor egy éven belül Ukrajna felsőoktatási intézményébe való belépés után az általános középfokú bizonyítványát elismerés céljából benyújthatja az »Információs és imidzs központ« állami vállalathoz, hogy ismerje el a dokumentumot, és ezzel nem lesz probléma” – mondta Vitrenko.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint 243 ezren regisztráltak a Nemzeti multidiszciplináris tesztelésre, ebből 220 ezren Ukrajnában, közel 23 ezren pedig külföldön.
Az ukrán nyelvnek védelmet kell kapnia az ország valamennyi felsőoktatási intézményében, ezért be kellene tiltani az orosz nyelv használatát az egyetemeken és a főiskolákon – vélekedett Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos az ukrán ötös csatorna egyik keddi műsorában.
Az ombudsman hozzátette, hogy levelében kérte a rektori szövetséget és az oktatási minisztériumot, hogy minősítsék tabunak az orosz nyelvet a felsőoktatásban.
A biztos ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Kijev-Mohila Akadémia vezetése a napokban megtiltotta az orosz nyelv használatát az intézmény falain belül. Az új normát az intézmény belső szabályzatában írták elő, amelyet január 27-én fogadtak el.
Az intézményben már régóta ukrán nyelven zajlik az oktatás, az új rendelkezés viszont az egymás közötti beszélgetést érinti, és egyaránt vonatkozik a tanárokra, a diákokra és az akadémiai adminisztráció dolgozóira. Szerhij Kvit, az akadémia elnöke a BBC-nek ugyanakkor azt mondta, hogy az orosznyelv-használatért nem jár büntetés, és senki sem fogja külön figyelni az emberek közötti kommunikáció nyelvét.
Olekszij Aresztovics volt elnöki tanácsadó szerint viszont a Kijev-Mohila Akadémián hozott döntés az orosz nyelv használatának megtiltásáról alkotmányellenes, és sérti az európai uniós normákat.
A nyelvi ombudsman ezzel szemben úgy véli, hogy ebben a szabályban nincs jogsértés, és nem korlátozza az orosz ajkúak jogait.
A törvény szerint az ukrán diákoknak joguk van államnyelvű oktatásban részesülni – szögezte le a nyelvi biztos.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán nyelvnek védelmet kell kapnia az ország valamennyi felsőoktatási intézményében, ezért be kellene tiltani az orosz nyelv használatát az egyetemeken és a főiskolákon – vélekedett Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos az uk...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1675240200
[modified] => 1675216382
)
[title] => Kreminy: Be kellene tiltani az orosz nyelv használatát az ukrán felsőoktatásban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=135604&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 135604
[uk] => 135666
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 135605
[image] => Array
(
[id] => 135605
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas.jpg
[original_lng] => 142250
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/orosz-nyelvtanulas.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1675260985:2
[_thumbnail_id] => 135605
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2181
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6f125c3ac5f2a430baf9357fd2571efb] =>
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma ismertette, milyen követelményeket kell teljesíteniük a felvételizőknek 2023-ban. Azok viszont nem vonatkoznak a háborúban elesett honvédek gyermekeire. A részleteket Oleh Sarov, az ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Szakmai Felsőoktatási Igazgatóságának vezérigazgatója ismertette.
„A pontszámok a különböző szakterületeken a tantárgyakra megállapított együtthatók figyelembevételével kerül kiszámításra. A felvételizők maximum 20 jelentkezési kérelmet nyújthatnak be, amelyből maximum 5 lehet az állami és/vagy regionális finanszírozású helyre.
A felvételi versenypontszám a középfokú végzettség, az alapképzés (bakalavrátus) és szakképzési végzettség (specialista) alapján nem lehet kevesebb 150 pontnál az orvosi szakokon, nem lehet kevesebb 140 pontnál a jogi, közigazgatási, nemzetközi kapcsolatok, gyógyszerészi szakokon.
Az összes többi szakterületen a jelentkezőknek 130-as versenypontszámmal engedélyezik az állami és regionális finanszírozású helyekre való felvételt. Ezek a követelmények nem vonatkoznak Ukrajna elesett honvédői gyermekeire” – mondta Sarov.
Az idei felvételihez nemcsak a 2022-es nemzeti multiteszt eredményeit alkalmazhatóak, hanem érvényesek lesznek a 2021-es vagy 2020-as külső független teszt eredményei is. A művészeti és sportszakterületekre jelentkezőknek pedig további kreatív vagy sportfeladatot kell teljesíteniük.
Idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Helyette lesznek úgynevezett keretszámok, amelyek által a jelentkezők láthatják, hány államilag támogatott hely van az adott képzési területen.
A vonatkozó szakokhoz korábban, a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott minimumponthatárok megszűntek, de a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatnak meg minimumpontokat. Az állami ösztöndíjas meghirdetések korlátját az egyetemeknek a fenntartójukkal is egyeztetett kapacitása határozza meg – írta a magyar Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére.
Mivel idén már nem lesznek központi, előzetes ponthatárok a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy meghatároznak-e egy előzetes pontszámlimitet.
Már nyelvtudás sem kell a diplomához.
A legtöbb intézmény – a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági kara, valamint a pécsi és a szegedi egyetem – azonban egyáltalán nem húzott minimumponthatárt, míg a Debreceni Egyetemen és a Pannon Egyetemen 280-nál, a győri egyetemen 350-nél határozták meg a limitet. A 400-as ponthatárt egyedül a Corvinuson és az Óbudai Egyetemen tartották meg.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy idén akár minimális pontszámmal is be lehet majd jutni ezekre a képzésekre. Valójában a végleges ponthatár a jelentkezők teljesítményétől és az adott szakra felvehető hallgatók maximális számától függ majd.
Visszatérnek a keretszámok
Korábban a felvételizők arról nem kaptak információt, hogy egy-egy egyetem különböző képzésein hányan tanulhatnak állami ösztöndíjasként, idén viszont ez már másként lesz. Bárki számára elérhetővé válik, hogy az adott egyetemen a különböző képzési területeken hány elsőéves hallgató tanulhat ősztől ingyen.
A legnépszerűbb egyetemek összesített keretszámai a következők:
Budapesti Gazdasági Egyetem 3228
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 6605
Budapesti Corvinus Egyetem 2395
Debreceni Egyetem 7494
Eötvös Loránd Tudományegyetem 12 580
Károli Gáspár Református Egyetem 2645
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 4745
Miskolci Egyetem 3413
Óbudai Egyetem 3551
Pécsi Tudományegyetem 5820
Semmelweis Egyetem 2670
Szegedi Tudományegyetem 7417
A különböző képzési területekre lebontott keretszámokat ide kattintva lehet megtekinteni.
A fizetett szakon tanuló főiskolai és egyetemi hallgatók áttérhetnek a költségvetés által támogatott oktatásra. Az erre vonatkozó határozatot a kormány október 21-én, pénteken hozta meg – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
A rendelet Ukrajna elesett védőinek gyermekeire, a harci cselekmények résztvevőire és gyermekeikre vonatkozik. Továbbá azokra, akik belföldi menekültek, megszállás alatt álló területekről vagy a harcok helyszíneiről települtek át.
A 2021-ig érvényes szerződéssel rendelkező hallgatók állami költségen folytathatják tanulmányaikat, összesen több mint 80 ezer diákról van szó. Az állam 363 millió hrivnyát különít el az erre vonatkozó projektre.
A külföldi egyetemek férfi hallgatói szeptember 14-e után nem hagyhatják el Ukrajnát, amíg tart a hadiállapot – közölte csütörtökön Andrij Demcsenko, az Állami Határszolgálat szóvivője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Demcsenko elmondta: „korábban, még márciusban Ukrajna legfelsőbb katonai vezetése úgy döntött, hogy lehetőséget ad azoknak a diákoknak, akik február 24-ig külföldön tanultak, hogy továbbtanulhassanak, és a határőrség ennek a határozatnak eleget tett.” De mint megjegyezte, „az utóbbi időben sok kísérletet láthatunk, amikor tömegesen hamisítanak dokumentumokat a külföldi egyetemeken történő tanulásról. Csak július–augusztus folyamán mintegy 600 ilyen okmányt fedeztek fel a határőrök.”
A szóvivő ennek kapcsán hangsúlyozta: „emiatt a legfelsőbb hadvezetés döntése értelmében újabb határozatot hoztak, hogy megtagadják ettől az állampolgári kategóriától a határátlépés jogát.” Ez a döntés szeptember 14-én született – mutatott rá. „A 18 és 60 év közötti ukrán férfiak általában is korlátozott mértékben utazhatnak Ukrajnából külföldre” – emlékeztetett Andrij Demcsenko.
A határőrség sajtószóvivője azt még megjegyezte, hogy vannak ugyan kivételek az 57-es kormányhatározatban, amely Ukrajna állampolgárai hadiállapot alatti határátlépésének szabályait írja elő, de az egyetemi hallgatók kategóriája nem tartozik ebbe a körbe.
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
The official stamp contains a blistering message for the Russian president on the one-year anniversary of the invasion of Ukraine. https://t.co/B2fUZXCmfF
Több ezer afrikai hallgató esett bürokratikus csapdába az orosz–ukrán háború miatt. A diákok Ukrajnában tanultak, de az invázió miatt kénytelenek voltak elmenekülni az országból. Most sokan azt sem tudják, hogy folytathatják-e valamikor a tanulmányaikat, illetve mikor kaphatnak papírt az elvégzett félévekről. Annak ellenére vannak nagy bajban, hogy az Európai Unió még februárban közölte: aki Ukrajnában tanult, folytathatja tanulmányát bármelyik EU-tagállamban. Ebből az ígéretből azonban szerintük nem lett semmi.
A The Africa Report című lap cikke szerint az afrikai diákok esetében nem történt előrelépés az ügyben, nem dolgoztak ki programot a számukra.
Az egyetemek elsősorban az ukrán állampolgárokra gondoltak a lap szerint.
A lapnak nyilatkozó zimbabwei orvostanhallgató Dnyipro városában tanult még januárban, elmondása szerint még az invázió megindítása előtt is azzal hitegették őket, hogy hamisak a hírek, nem támadnak az oroszok. Ő személy szerint azért ment Ukrajnába tanulni, mert ott csak 3 ezer dollárba kerül a tandíj, szemben például a brit egyetemen fizetendő 30 ezer dollárral. A hallgató végül több társával együtt Románián keresztül volt kénytelen menekülni, mert elmondása szerint a bőrszíne miatt Lengyelországba nem engedték volna be.
Egy másik, orvosként végzett afrikai diák is arról számolt be, hogy bár ő a Manchester Egyetemen folytatja a kutatómunkáját, sokan nem kerülhetnek be ezekbe az intézményekbe, mert a felkínált helyek csak az ukránoknak szólnak. A cikk szerint ezért sok, egykor Ukrajnában tanuló diák nomádként él, országról országra jár az EU-ban, hátha valahol felveszik őket egy egyetemre vagy főiskolára.
A beszámolóik szerint a legtöbb oktatási intézmény azt tanácsolta nekik, hogy térjenek haza Afrikába, és ott tanuljanak tovább.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Az ukrán hallgatóknak felajánlották, hogy vegyenek részt egy ösztöndíjprogramban, mely által Németországban szerezhetnek mesterképzést. A hírt a Német Felsőoktatási Csereszolgálat közölte – írja az UNN.
Elmondásuk szerint az ösztöndíj havi 861 euró, amely teljes mértékben fedezi a kiadásokat. Ezenkívül biztosítják az ukrán diákok számára az utazás költségeit oda és haza, biztosítást és tanfelszerelést is kapnak.
A programban részt vehetnek azok a hallgatók, akik rendelkeznek baccalaureusi végzettséggel; a művészet és az építészet kivételével bármely szakterületen tanultak vagy tanulnak; beszélik a nyelvet, amelyen folyik az oktatás az adott egyetemen és rendelkeznek nyelvvizsgával ennek igazolására.
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült diákoknak és a különösen veszélyes területek lakóinak, ahol jelenleg is harcok zajlanak, ingyenes felsőoktatást biztosítanak.
A hírt Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációs minisztériuma közölte.
A rendelet azokra a diákokra vonatkozik, akik az elmúlt években fizetett szakra nyertek felvételt az egyetemeken.
A továbbtanuláshoz nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, az ötödik érettségi tárgyról, és a plusz száz pontról az egyetemek maguk dönthetnek szeptember 30-ig, emellett megszüntetik a minimumponthatárt – írta a felsőoktatásért felelős államtitkár Hankó Balázs.
A Magyar Kormány július végén jelentette be, hogy jelentősen átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszert, a módosítások pedig a 2024-es őszi szemeszterben lépnek majd életbe. Csák János, a kulturális és innovációs miniszter sajtótájékoztatón mondta el, hogy az 500 pontos rendszer marad.
100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ,
300 pont az érettségi eredményétől,
100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”.
Az önkéntes katonai szolgálatért járó pluszpontok akkor is megtarthatók, ha a maximális értéken felül vannak.
Ezeket a változásokat már a 2023-as felvételin is figyelembe kell venni, de kötelezően csak 2024-től kell alkalmazni, a részletszabályozásokról az egyetemek maguk dönthetnek szeptember 30-ig.
A továbbtanuláshoz elvárt plusztárgyak
Eddig az egyetemek csak azt szabhatták meg a felsőoktatási miniszterrel konzultálva, hogy milyen tárgyból várnak el emelt szintű érettségit, most viszont eltekinthetnek az emelt szintű érettségi követelménytől intézményi hatáskörben.
Emellett Hankó Balázs leveléből az is kiderült, hogy a plusz száz pont mellett azt is eldöntheti, hogy a tanulmányi eredményeket hogyan veszik figyelembe adott szakok szerint. A tanulmányi pontokat a 9–12. évfolyamon a matematika, történelem, magyar, idegen nyelv és egy legalább két évig természettudományos tárgy adta, ez utóbbiba nagyobb beleszólásuk van az egyetemeknek. Az érettségi ötödik tárgyánál szintúgy, meghatározhatják a szakhoz igazítva a választható érettségi tárgyak körét.
A minimumponthatár eltörlése
Eddig egy felsőoktatási intézménybe nem kerülhetett be az, aki nem érte el a 280 pontot, az új rendszerben elméletben már olyanok is tovább tanulhatnak, akik ennél kevesebb pontszámmal rendelkeznek. Az egyetemek saját maguk határozhatnak meg szakonként elvárt minimumponthatárt. A legtöbb szak bekerülési ponthatára eddig is jóval magasabb volt, emiatt nem valószínű, hogy 280 pontnál kevesebbel később lehet majd felvételt nyerni bármely felsőoktatási intézménybe.