Október 28-tól minden magyar–ukrán határátkelőhelyen elindult az Európai Unió új beléptetési rendszere (Entry/Exit System – EES) – közölte az Ukrán Állami Határőrszolgálat.
A rendszer célja a harmadik országok állampolgárainak belépésének és kilépésének digitális nyilvántartása, amely magába foglalja a biometrikus adatok – például ujjlenyomatok és arcfelvételek – rögzítését. Az EES bevezetése fokozatosan zajlik az EU és a schengeni övezet külső határain, a határátkeléseket pedig a jövőben nem fogják pecséttel igazolni az útlevelekben.
Az EES rendszerhez október 12-én csatlakozott a Beregsurány–Asztély határátkelő, majd október 21-én a Záhony–Csap vasúti átkelő is. Október 28-tól a rendszer már minden magyar határponton működik, miközben október 27-én Lengyelország több átkelőjén is beindult a rendszer, ami időszakos torlódásokat okozott.
A határőrizeti hatóságok szerint az EES bevezetése egy hat hónapos átmeneti időszakban valósul meg, ezalatt a technikai folyamatok finomítása és az utasforgalomhoz való alkalmazkodás várható.
Az Európai Unió vasárnap megkezdte egy új biometrikus határellenőrzési rendszer (EES) bevezetését, ami felváltja az útlevelekben található hagyományos bélyegzőket, és rögzíti a harmadik országbeli állampolgárok, köztük az ukránok be- és kilépésére vonatkozó adatokat – számolt be az rbc.ua hírportál az Állami Határőrszolgálat közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán határőrég jelezte, hogy az állampolgároknak és a nemzetközi szállítmányozási szervezeteknek figyelembe kell venniük az új digitális beléptető és kiléptető rendszer működésének megkezdését az Európai Unió és a schengeni övezet külső határain. A rendszert a tervek szerint szakaszosan vezetik be 2025. október 12-től kezdődően az ellenőrző pontokon, elsősorban az EU tagállamaival – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia – közös határon.
Az EES rendszer minden harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik majd, beleértve Ukrajnát is, akik rövid távú, 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos tartózkodás céljából lépik át a schengeni övezet külső határát. Az EES rendszer egy automatizált, központosított adatbázis, amelyet a határátlépések elektronikus nyomon követésére terveztek útlevélbélyegzés nélkül.
A határregisztrációs rendszer bevezetése utáni első belépéskor a személy kiterjesztett regisztráción esik át, amely magában foglalja a biometrikus adatok gyűjtését: arckép, négy ujjlenyomat.
A későbbi határátlépések során a folyamat egyszerűsödik és felgyorsul, mivel a biometrikus adatokat a meglévő digitális információkkal vetik össze. A rendszer automatikusan rögzíti a belépés és a kilépés dátumát, időpontját és helyét.
„Az Állami Határőrszolgálat felszólítja az uniós országokba utazást tervező ukrán állampolgárokat, hogy vegyék figyelembe ezeket a változásokat. Az Állami Határőrszolgálat a maga részéről együttműködik a szomszédos országok határőrizeti szerveivel, és felkészült a határforgalomban esetlegesen bekövetkező kisebb változásokra” – szögezte le az Állami Határőrszolgálat.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió vasárnap megkezdte egy új biometrikus határellenőrzési rendszer (EES) bevezetését, ami felváltja az útlevelekben található hagyományos bélyegzőket, és rögzíti a harmadik országbeli állampolgárok, köztük az ukránok be- és kilépésére...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760301960
[modified] => 1760291654
)
[title] => Az EU mától új határellenőrzési rendszert vezetett be, ami az ukrán állampolgárokat is érinti
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=257702&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 257702
[uk] => 257723
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 257703
[image] => Array
(
[id] => 257703
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[original_lng] => 40876
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1760291901:8
[_thumbnail_id] => 257703
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1848
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] =>
[_oembed_time_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] => 1760280859
[_algolia_sync] => 448938692002
[_oembed_1fe914a7377af8ee82344e334caf1750] =>
[_oembed_time_1fe914a7377af8ee82344e334caf1750] => 1765718427
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1788258
[1] => 26402
[2] => 57446
)
[tags_name] => Array
(
[0] => be- és kiléptetési rendszeren (EES)
[1] => Határ
[2] => határellenőrzés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 257595
[content] =>
Az Európai Unió október 12-től megkezdi a digitális határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését a külső határokon, elsősorban Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországban és Romániában – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Állami Határőrszolgálat Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a határőrség közölte, hogy a határbeléptetési rendszer minden harmadik országbeli állampolgárra, köztük az ukránokra is vonatkozni fog, akik rövid távú (180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos) tartózkodás céljából lépik át a schengeni övezet határát.
A rendszer automatikusan rögzíti a belépés és kilépés dátumát, időpontját és helyét, felváltva az útlevelekben található pecséteket. Az első belépéskor biometrikus adatokat rögzítenek – arcképet és ujjlenyomatokat. A jövőben az elektronikus adatellenőrzésnek köszönhetően az ellenőrzési folyamat felgyorsul.
Az Európai Bizottság egy hat hónapos átmeneti időszakot tervez a rendszer teljes körű bevezetésére. Az újítás fő célja az ellenőrzések felgyorsítása, a biztonság növelése és a tartózkodási idők megsértésének megelőzése. „Arra kérjük az állampolgárokat, hogy utazásaik tervezésekor vegyék figyelembe ezeket a változásokat” – tette hozzá a határőrség.
Korábban már beszámoltak arról, hogy 2025. október 12-től új határregisztrációs rendszer (EES) lép hatályba az Európai Unióban. Ez a harmadik országok, köztük Ukrajna állampolgáraira is vonatkozik. Az uniós országokba való belépéshez szükséges biometrikus ellenőrzést szakaszosan vezetik be.
Vasárnaptól jelentős változások lépnek életbe az Európai Unióba történő belépés és kilépés tekintetében. Minden nem uniós állampolgár, így a brit látogatók számára is fontos módosítás, hogy a régóta halogatott új biometrikus belépés-ellenőrzési rendszer október 12-én működésbe lép.
A szabálymódosítás értelmében a belépési/kilépési rendszer (EES) előírja, hogy minden nem uniós állampolgárnak regisztrálnia kell személyes adatait, beleértve ujjlenyomatát és arcképét is, amikor először lép be a schengeni övezetbe, vagyis Írországot és Ciprust kivéve minden uniós tagállamba, valamint Izlandra, Norvégiába, Svájcba és Liechtensteinbe.
A Reuters cikke szerint az adatgyűjtést fokozatosan vezetik be a határátkelőhelyeken, a teljes bevezetés 2026. április 10-ig történik majd meg. A fokozatosság célja az, hogy elkerüljék a hosszú sorok kialakulását a határokon.
Az új elektronikus rendszer megszünteti az EU külső határain az útlevelek kézi lepecsételésének követelményét, ezt digitális nyilvántartások váltják fel, amelyek biometrikus adatok segítségével összekapcsolják az úti okmányt az adott beutazó személyazonosságával.
Az Európai Unió célja, hogy modernizálja külső határainak ellenőrzését, megakadályozva ezzel az illegális migrációt, a személyazonosság-csalásokat, és figyelemmel tudja kísérni, hogy a vízum nélkül az unióba utazók betartják-e a 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos tartózkodásra vonatkozó szabályt.
Így zajlik majd a belépés az Európai Unió területére
Aki először érkezik a schengeni térségbe, annak be kell szkennelnie útlevelét, regisztrálnia kell ujjlenyomatát és arcszkennelést is elvégeznek rajta. A schengeni övezetből való távozáskor az utasok adatait az EES-adatbázisban ellenőrzik, így tudják megerősíteni a tartózkodási időre vonatkozó hatályos szabályok betartását, valamint regisztrálják a távozást is. A további beutazások esetén ez a regisztrációs folyamat értelemszerűen már nem szükséges, azonban az arc biometrikus ellenőrzést ekkor is elvégzik. A 12 év alatti gyermekeket is regisztrálni kell az EES-ben, azonban róluk csak fényképet készítenek.
Fontos kiemelni, hogy az utasoknak az EES nem okoz pluszköltséget, a regisztráció és a belépés is ingyenes.
Az ellenőrzéseket a schengeni térség nemzetközi repülőterein, kikötőiben, vasútállomásain és közúti határátkelőhelyein egyaránt elvégzik.
Nagy-Britanniában azonban ebben is vannak speciális eltérések. A doveri kikötőben, és a Csalagútnál (vagyis a folkestone-i Eurotunnel terminálon és a londoni St Pancras Eurostar terminálon) az Egyesült Királyságból való távozáskor is EES-regisztrációra lesz szükség, ezt a francia határőrök felügyelik.
Azonban a doveri kikötőben és a folkestone-i terminálon október 12-től egyelőre még csak a teherforgalom és az autóbusz-forgalom lesz az EES-ellenőrzés tárgya.
A személygépkocsik ellenőrzése novemberben Doverben, az év végéig pedig az Eurotunnel-terminálon is megkezdődik meg.
Az Eurostar vasúttársaság bejelentette, hogy fokozatosan vezeti be az új határátlépési eljárásokat.
A brit kormány azt tanácsolja az utazóknak, hogy az új európai uniós rendszerek bevezetése miatt több időt tervezzenek utazásaikra. A brit közúti fuvarozói szövetség szerint forgalmas időszakokban hosszabb várakozási időre lehet számítani.
További szigorítások érkeznek a közeljövőben
Mivel az EES bevezetése fokozatosan történik, így az Európai Unió bízik abban, hogy nem lesznek jelentős fennakadások. A határőrök azonban a kezdeti időszakban dönthetnek úgy, hogy rövid időre felfüggesztik az ellenőrzéseket, amennyiben a feldolgozási idő túl hosszúra nyúlik.
Az első nagy próbatételt a 2026-os húsvéti ünnepek jelentik majd, utána a 2026-os nyár lesz a következő, sok család ugyanis ebben a két időszakban utazik majd először az EES bevezetése után.
Ráadásul az EES nem az út vége, hanem egy másik rendszer előfutára lesz. A tervek szerint 2026 végén fog működésbe lépni az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS). Ennek értelmében a schengeni térségen kívüli állampolgároknak utazásuk előtt ETIAS-engedélyt kell igényelniük, ennek során személyes adataikat és utazásuk részleteit meg kell adniuk, valamint 20 euró díjat kell fizetniük. Az engedély három évig vagy az útlevél lejáratáig érvényes, attól függően, hogy melyik következik be előbb.
Október közepétől kezdődően több európai uniós ország is biometrikus be- és kilépési regisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését tervezi a harmadik országbeli állampolgárok, köztük az ukránok mozgásának nyomon követése érdekében – közölte hétfőn Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Demcsenko elmondta: „Az Európai Unió korszerűsíteni akarja adatbázisát a különböző országok összekapcsolása és a biztonság erősítése érdekében”. „A különböző országok határőreinek, elsősorban a schengeni övezet külső határain, lehetőségük kell, hogy legyen ellenőrizni azon harmadik országok állampolgárainak be- és kilépését, amelyekhez az ukránok is tartoznak. Akik belépnek és kilépnek, és európai országok területén tartózkodnak” – magyarázta. Tisztázta, hogy ez mindenekelőtt az ezzel kapcsolatos és szükséges ellenőrző intézkedések biztosítására vonatkozik.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Lengyelország már megkezdte a rendszer tesztelését. „Nos, valójában október 12-től, a rendelkezésre álló információk szerint, ezt a rendszert fokozatosan kellene bevezetni a különböző országokban” – tette hozzá. Ugyanakkor elismerte: „Nem kizárt és nem is szükséges, hogy ez a rendszer 12-én teljes mértékben működőképes legyen a schengeni övezet összes külső határán. Mert, mint látjuk, Lengyelország már tesztel. Valaki október 12. után bevezetheti az ilyen intézkedéseket” – mondta.
Demcsenko szerint az új rendszer biztosítja „a határt átlépő személy fényképével kapcsolatos szükséges információk gyűjtését”. „Ezek ujjlenyomatok, az útlevéladatokkal kapcsolatos információk bevitele… És valójában ez az adatbázis az európai országokba való be- és kilépéssel kapcsolatos információkat is tartalmazni fogja” – jelezte.
A szóvivő ugyanakkor megjegyezte, hogy „a biometrikus adatok gyűjtése és a fénykép készítésének szükségessége miatt ez természetesen kismértékben növelheti a feldolgozási időt”. „Bár valószínűleg ez csak akkor fog megtörténni, amikor ezt a rendszert tesztelik. Ezért az embereknek ezt figyelembe kell venniük, amikor kiutaznak Ukrajnából” – hangsúlyozta.
Amikor újságírók arról kérdezték, hogy szükség lesz-e „minden határátlépéskor ujjlenyomatot venni és fényképet készíteni”, Demcsenko igennel válaszolt. „A rendelkezésre álló információk szerint igen. Mind a belépéskor, mind a kilépéskor. Ez ismét a személy teljes körű azonosítása érdekében történik” – mondta a szóvivő. Ugyanakkor elismerte, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog történni, azt jelenleg nehéz megmondani. „Mert ez Ukrajnán kívül történik. És mi is felhasználjuk azokat az információkat, amelyeket vagy a határ túloldalán lévő kollégáinktól, vagy az Európai Unió hivatalos jelentéseiből kapunk” – mutatott rá Andrij Demcsenko.
A BNS litván hírügynökség a litván hadsereg közlésére hivatkozva október 2-án, csütörtökön közölte, hogy Litvánia december 1-ig fenntartja belarusz határ mentén augusztusban elrendelt légtérzárat, amelyet eredetileg október végén oldottak volna fel – írta az MTI.
Dovile Sakaliene litván nemzetvédelmi miniszter a légtérzárral kapcsolatban elmondta, hogy a hosszabbításra azért van szükség, mert a közelmúltban elfogadott jogszabályok ugyan lehetővé teszik a hadseregnek a drónok hatékonyabb semlegesítését, de amíg nem dolgozzák ki a szükséges eljárásokat, és nem készítik fel a rendszert a működésre, a légtérzár érvényben marad.
Az augusztusban elrendelt légtérzárat az orosz-belarusz Zapad hadgyakorlat, valamint az orosz drónok általi légtérsértések kockázata miatt vezették be. Az incidensek miatt a litván törvényhozás a napokban szigorította a vonatkozó szabályozást.
Litvánia mintegy 679 kilométer hosszan határos Belarusszal, ami egyben az Európai Unió külső határa is. A közlésben nem szerepel, hogy a légtérzár pontosan a határ mely szakaszát érinti.
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
Idén augusztus 28. és szeptember 19. között közel 53 ezer 18 és 22 év közötti ukrán férfi állampolgár lépte át az ukrán–lengyel határt, ebből közel 40 ezer Lengyelországba, több mint 13 ezer pedig Ukrajnába – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel határőrségre hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel határőrség (Straż Graniczna Rzeczypospolitej Polskiej) a hírportál megkeresésére válaszolva közölte az 53 ezer határátlépésre vonatkozó információt.
A lengyel határőrség hangsúlyozta, hogy ezek az adatok az elvégzett ellenőrzések számát tükrözik, nem pedig a személyek számát. „Tájékoztatjuk önöket, hogy a határőrség a határátlépések (határátlépések ellenőrzése keretében) számára vonatkozó statisztikai adatokkal rendelkezik, nem pedig a Lengyel Köztársaság területére „belépő” vagy onnan „kilépő” személyek számára vonatkozóan” – jegyezték meg a lengyel határőrök.
A lengyel határőrség ugyanakkor nem közölt információt arról, hogy ebben a korosztályban hány férfitól tagadták meg a határátlépést.
Augusztus végén a kormány engedélyezte a 18 és 22 év közötti férfiak külföldre utazását. Ez a norma augusztus 28-án lépett hatályba. Ettől kezdve szeptember 3-ig mintegy 10 000 ukrán férfi távozott Lengyelországba a rendelet hatályba lépése után.
A határátlépéshez az ebbe a korosztályba tartozó férfiaknak útlevéllel és katonai regisztrációs okmánnyal kell rendelkezniük papír vagy elektronikus formában.
Korábban az ukrán Állami Határőrszolgálat megjegyezte, hogy a norma hatályba lépése után nem regisztráltak jelentős növekedést a kimenő utasforgalomban.
(vb/life.pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Idén augusztus 28. és szeptember 19. között közel 53 ezer 18 és 22 év közötti ukrán férfi állampolgár lépte át az ukrán–lengyel határt, ebből közel 40 ezer Lengyelországba, több mint 13 ezer pedig Ukrajnába.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1758895200
[modified] => 1758893053
)
[title] => Három hét alatt mintegy 40 ezer 18-22 éves ukrán férfi távozott Lengyelországba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=255714&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 255714
[uk] => 255731
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 255722
[image] => Array
(
[id] => 255722
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar.webp
[original_lng] => 32190
[original_w] => 800
[original_h] => 457
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar-300x171.webp
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar-768x439.webp
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/lengyel-hatar.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1758885325:8
[_thumbnail_id] => 255722
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1901
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2fb0974db0f3bef13995ea46c740ca1e] =>
[_oembed_time_2fb0974db0f3bef13995ea46c740ca1e] => 1758882255
[_algolia_sync] => 416455760002
[_oembed_1fe914a7377af8ee82344e334caf1750] =>
[_oembed_time_1fe914a7377af8ee82344e334caf1750] => 1765193036
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 2461008
[1] => 2433449
[2] => 26402
[3] => 55332
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 18-22 év közötti férfiak
[1] => 18-22 év közötti férfiak határátlépése
[2] => Határ
[3] => ukrán–lengyel határ
)
)
[7] => Array
(
[id] => 254030
[content] =>
A román fél tájékoztatását követően a Kárpátaljai Vámhivatal közölte, az Aknaszlatina–Máramarossziget ellenőrzőponton meghosszabbították a forgalomkorlátozást.
A román külügyminisztérium jegyzéke szerint a Tisza folyón átívelő hídon – amely a két település között van, a munkálatok folytatása miatt a román fél 45 napra, 09:00 és 15:30 óra között, 2025. szeptember 15-től, hétfőtől kezdődően kéri a forgalomkorlátozás újabb bevezetését, és arra kéri az utazókat, hogy vegyék figyelembe az információt, és szükség esetén használjanak más ellenőrzőpontokat, számolt be a Kárpátaljai Vámhivatal.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nemrégiben felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az Ukrán Állami Határőrszolgálat és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomásgyakorlással próbálja megfélemlíteni a kárpátaljai magyar közösséget a határátkelőkön.
Számos kárpátaljai magyar arról számolt be, hogy az ukrán hatóságok indokolatlanul feltartják és alapos ellenőrzésnek vetik alá őket a határátlépés során, ahol átvizsgálják az utasok telefonjait is, átolvasva a személyes magánbeszélgetéseiket, levelezéseiket. Ezek az esetek a magyar nemzetiségű köztisztviselőket, közalkalmazottakat, önkormányzati képviselőket és újságírókat érintik leggyakrabban. Hasonló bánásmódról magyar állampolgárok is beszámoltak. A történtek tisztázása érdekében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke levélben fordult a Legfelső Tanács emberi jogi biztosához.
A válaszlevélben az ombudsman leszögezte: a hivatal a beérkező panaszokat az ukrán alkotmány és a vonatkozó törvények keretei között köteles vizsgálni, ugyanakkor hatásköre nem terjed ki arra, hogy átvegye más állami szervek feladatait. Ez azt jelenti, hogy a biztos nem folytathat büntetőeljárást vagy közvetlenül nem léphet a határőrség helyébe, de joga és kötelessége minden jogsértési bejelentést kivizsgálni, illetve az illetékes hatóságokhoz továbbítani.
Ugyanakkor hozzátette, hogy mivel nem rendelkeznek konkrét adatokkal az esetekről, az emberi jogi biztos így nem indíthat hivatalos eljárást. Elmondta azt is, hogy a konkrét, a határátkelőkön vegzált személyek közül eddig senki nem fordult közvetlenül az ombudsman hivatalához – tudjuk azonban, hogy a kárpátaljai magyar közösség tagjai nem érzik úgy, hogy közvetlenül is érvényesíthetnék jogaikat egy ilyen magas szintű hivatal előtt. Éppen ezért inkább a saját érdekképviseleti szervezetükhöz, a KMKSZ-hez fordultak, amely összegyűjtve jelezte a panaszokat Kijev felé.
Az ombudsmani képviselő levelét azzal zárta, hogy ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy bárki, aki úgy érzi, hogy megsértették a jogait, panaszt tehet a megfelelő szerveknél, vagy közvetlenül bírósághoz fordulhat.
