A kormány rendeletben kötelezte a külföldön élő hadköteles ukránokat, hogy június 16-ig térjenek vissza Ukrajnába, és személyesen jelentkezzenek katonai nyilvántartásba vételre a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK) – közölte kedden az rbc.ua hírportál az 563. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A jelentés szerint a katonai nyilvántartásba vétel szervezésének és végrehajtásának rendje az alábbi normákkal egészült ki:
a 18 és 60 év közötti hadköteles ukránoknak 60 napon belül pontosítaniuk kell személyes adataikat a TCK-kban vagy az adminisztratív szolgáltatási központokon és az elektronikus fiókon keresztül (Reserve+ alkalmazás) július 16-ig bezárólag.
Ukrajna állampolgárai, akiket az ország három hónapon túli elhagyása miatt töröltek a katonai nyilvántartásból, a május 16-i 563. számú kormányhatározat hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek katonai nyilvántartásba vételre jelentkezni. A dokumentum szerint ez a választott TCK-ban való személyes jelentkezéssel történhet. Azaz, hogy visszatérjenek Ukrajnába és regisztráljanak június 16. előtt.
Így a külföldön tartózkodó ukrán hadköteles férfiak és nők (orvosok és gyógyszerészek) ugyanazon elvek alapján kötelesek nyilvántartásba vétetni magukat, ahogy az országban tartózkodókat. „A tartósan vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok katonai nyilvántartását a járási (városi) TCK-k, az SZBU szervei, a hírszerzés és titkosszolgálatok illetékes osztályai végzik általános alapon” – áll a kormánydokumentumban. A norma nem vonatkozik a diplomáciai intézmények alkalmazottaira.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A kormány rendeletben kötelezte a külföldön élő hadköteles ukránokat, hogy június 16-ig térjenek vissza Ukrajnába, és személyesen jelentkezzenek katonai nyilvántartásba vételre a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716321600
[modified] => 1716319093
)
[title] => A kormány 30 napot adott a külföldön élő hadköteles ukránoknak a hazatérésre és jelentkezésre a toborzóközpontokban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=187890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187890
[uk] => 187893
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187891
[image] => Array
(
[id] => 187891
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[original_lng] => 60906
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/poslugi-ukrayintsi-krakiv-polshcha-gettyimages-2150310137-27d50ab07e0e327c20041f1638727890-650x410-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1716308855:2
[_thumbnail_id] => 187891
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2680
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_05afb23123cc5b359e47097ec94f2c09] =>
[_oembed_time_05afb23123cc5b359e47097ec94f2c09] => 1724417854
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 17
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4336
[1] => 2307
[2] => 711093
[3] => 41271
[4] => 772280
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hazatérés
[1] => jelentkezés
[2] => külföldön élő hadkötelesek
[3] => regisztráció
[4] => területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK)
)
)
[1] => Array
(
[id] => 183179
[content] =>
A herszoni terület és a zaporizzsjai terület megszállt részeiről hazatérhetett hét deportált ukrán gyermek – jelentette Dmitro Lubinec ukrán ombudsman a The Kyiv Independent szerint.
Mint írták, a háború kezdete óta az ukrán hatósági adatok szerint legalább 19 500 kiskorút deportáltak az orosz hatóságok. Közülük kevesebb mint 400-an térhettek haza.
A Lengyel Köztársaság semleges marad az ukrán menekültek Ukrajnába való visszatérésének kérdésében, az ország hatóságai nem tervezik, hogy ösztönözzék vagy akadályozzák őket a hazatérésben – jelentette ki csütörtökön Jaroslaw Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete a Deutsche Welle német médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Guzy elmondta: „Lengyelország abszolút semleges marad ezzel a problémával szemben. Vagyis nem bátorítja és nem akadályozza. Ez a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgárok döntése. Hogy a visszatérés mellett döntenek-e vagy sem.”
A diplomata megjegyezte, hogy Lengyelország érdekelt az ukránokban, akik nagyon fontosak a lengyel munkaerőpiac szempontjából. „A munkaerőhiányra gondolok. El tudok képzelni egy olyan helyzetet, amikor például egy munkáltató, aki ukránokat alkalmaz, meggyőzi őket, hogy maradjanak, mert nehéz lesz helyettesíteni őket. De ez nem az a dolog, amire a lengyel hatóságok reagálnak”– hangsúlyozta Jaroslaw Guzy.
Herszon megye ukrán kormányzója közölte, hogy öt gyerek tért vissza Ukrajnába, akiket korábban elhurcoltak az oroszok. A hivatalos adatok szerint az orosz hadsereg legalább 19 500 gyereket rabolt el a háború sújtotta ukrán területekről. A gyerekeket Oroszországban állítólag „oroszosítják”.
Öt ukrán gyerek térhetett vissza Ukrajnába március 13-án – közölte Herszon megye kormányzója, Olekszandr Prokudin. 2024 eleje óta így már 35 gyerek szabadult az oroszok fogságából.
2022-ben Oroszország rövid időre elfoglalta az ukrajnai Herszon megye nagy részét, viszont a kijevi erők később a Dnyipro folyó keleti partjáig szorították vissza az inváziós erőket. Az orosz csapatok a visszavonulás közben rengeteg gyereket hurcoltak magukkal Oroszországba – írta a Kyiv Independent. A Children of War adatai szerint
legalább 19 500 gyerek került az oroszok kezére, akik közül mindössze 400-an jutottak eddig haza.
A visszatért gyerekeknek pszichológiai, orvosi és szociális segítséget nyújtanak, hogy minél gyorsabban feldolgozhassák a traumákat és visszatérhessenek az ukrán társadalomba.
Bár a legtöbb nyugati ország kiáll Ukrajna mellett a háborúban, a legnagyobb felháborodást mégis az elhurcolt gyerekek híre keltette. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pont emiatt a bűncselekmény miatt adott ki elfogató parancsot az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ellen.
Az Európa Tanács korábban arról számolt be, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy az elrabolt gyerekeket Oroszországban „oroszosítják”. Katonai kiképzést kapnak, nem beszélhetnek ukrán nyelven, orosz propagandának vannak kitéve és az orosz perspektívát adják elő nekik történelemként.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Tavaly az Ukrán Nemzeti Bank bizonyos elvárásokat támasztott a külföldről érkező ukrán migránsok 2024-es visszatérésével kapcsolatban. Andrij Pisnij, a jegybank vezetője adatai szerint azonban a mai napig nem volt megfigyelhető ilyenfajta hazatérés, ellenkezőleg, a polgárok kiáramlását regisztrálták, számolt be az RBC-Ukrajine Pisnij tájékoztatójára hivatkozva.
Pisnij elmondása szerint a menekültek Ukrajnába való visszatérésére vonatkozó 2024-es előrejelzés óvatos volt, tekintettel az ország biztonsági kockázataira. De a helyzetet meghatározó kulcstényező – az ukrán állampolgárok asszimilálódása a befogadó országokban és a külföldi élethez való alkalmazkodásuk.
A menekültek idén várhatóan nem térnek vissza Ukrajnába
Szerhij Nyikolajcsuk, a Nemzeti Bank elnökhelyettese is megjegyezte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos kockázatok csak nőnek. Idén kismértékű növekedést jósol az ukrán menekültek számát illetően, de már jövőre a biztonsági kockázatok csökkenése esetén mintegy 400 ezer ember visszatérése várható. Emlékeztetőül, tavaly októberben a jegybank körülbelül 100 000 menekült hazatérését jósolta 2024-re, és körülbelül 700 000-t 2025-re.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint 2023 végén 6,357 millió ukrán menekült volt a világon, ebből 5,954 millió Európában, 0,404 millió pedig a kontinensen kívül.
Ukrajna szeretné, ha állampolgárai hazatérnének
Ukrajna előzetes megbeszéléseket folytat az EU illetékeseivel a jövőbeli migrációs szabályokról, remélve, hogy jövőre több állampolgára tér haza, és támogathatja országa gazdaságát. Mint azt a Politico írta, az EU migrációs miniszterei január 25-én 4 millió európai ukrán új védelmi rendszeréről tárgyaltak. Ukrán tisztviselők azt próbálják meghatározni, hogy 2025 márciusa után milyenek lesznek az EU migrációs szabályai, különösen, ha az EU elkötelezi magát a menekültek támogatása mellett, amíg nincs vége a háborúnak. Kijev ugyan nem fordult az EU-hoz hivatalos kéréssel a menekültek hazatérésének ösztönzésére, de vannak olyan információk, amelyek szerint az ukrán részről némi nyomás nehezedik az állampolgárok hazatérésére vonatkozó jövőbeni szabályok megerősítésére.
Az emberek a gazdasági növekedés hajtóereje
A World Migration Report 2022 adatai szerint Ukrajna a háború kezdete előtt a nyolcadik helyen állt a világon a külföldön munkát vállaló állampolgárok számát tekintve: 5,5–6 millió fő, ebből több mint 1,5 millióan Lengyelországban dolgoztak. Ha az ukránok nem térnek haza, az jelentősen érintheti az ország gazdaságát, amely a GDP 2,7-6,9 százalékát veszítheti évente – jegyezték meg a jelentés készítői. A kényszermenekültek többsége Lengyelországban és Németországban talált menedéket, számolt be a Forbes Ukraine.
Az EU még nem döntötte el, hogy mit fog kezdeni az ukrán menekültekkel
Ezzel egy időben az EU kétszer is meghosszabbította az ideiglenes védelemről szóló irányelvet. Az uniós országokból háború elől menekülő ukránok most 2025 márciusáig meghosszabbítják tartózkodási engedélyüket. Tekintettel az irányelv időtartamára, amely korlátozza a menekültek EU-ban való tartózkodásának idejét, jövőjük ezen időpont után továbbra is bizonytalan.
Az irányelv értelmében ez az utolsó hosszabbítás, amely 2025 márciusáig tart. A jogi védelem érdekében elfogadott irányelv három évre szól, amely jogot biztosít az ukránoknak, hogy az EU területén tartózkodjanak, dolgozzanak és szociális szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Egyre több kétség merül fel e menekültek jövőjét illetően 2025 márciusa után. Ez a kérdés először hivatalosan egy január 24-i találkozón vetődött fel, amelyen a migrációért felelős uniós kormányok képviselői vitatták meg ezt a problémát.
Az ukrán hatóságokkal ebben a kérdésben párbeszédet folytató Európai Bizottság Ilva Johansson európai biztoson keresztül megerősítette, hogy az ukrán fél befolyásolja hivatala kezdeményezéseinek alakulását. Johansson elmondta, hogy az Európai Bizottság addig nem tesz javaslatot, amíg nem kap támogatást Ukrajnától és az EU tagállamaitól, közölte a Szabadság Rádió, az ukrán menekültek 2025 márciusa utáni kilátásairól szóló kérdésére válaszolva.
Johansson elmondása szerint konkrét megoldásokat még nem dolgoztak ki, de van idő arra, hogy minden érdekelt fél számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Hangsúlyozta, hogy az EU-tagállamok és Ukrajna álláspontja nélkül semmilyen lépést nem tesznek.
A január 24-i találkozón az uniós miniszterek megvitatták, hogy államaik készek-e segítséget nyújtani a menekülteknek, ameddig csak kell. Nicole de Moor, a belga kormány képviselője, amely jelenleg az Európai Unió Tanácsának elnöke, megerősítette, hogy az európai országok eltökéltek a menekültek támogatása mellett.
2024-ben akár 1,5 millió ukrán is hazatérhet, feltéve, ha javul a biztonság – mondta Julija Szviridenko gazdasági miniszter – írja az UNN.
Ha javul a biztonsági helyzet Ukrajnában, akkor az ukránok visszatérésére számítunk. 2024 végéig akár 1,5 millió ember is hazatérhet – véli a miniszter.
Julija Szviridenko szerint az ukránok fokozatosan kezdenek hazatérni. A migrációs helyzet azonban még mindig rendkívül összetett. Az ENSZ becslései szerint jelenleg 6,5 millió ukrán él külföldön.
A gazdasági minisztérium előrejelzése szerint 2024-ben akár 1,5 millió menekült is hazatérhet. Ennek a feltételezésnek két oka van. Először is a biztonsági helyzet valószínűleg javulni fog. A második tényező inkább pszichológiai és pénzügyi. Ez a külföldre kényszerült ukránok fáradtsága.
Hiszen a külföldi tartózkodás nagy anyagi terhet jelent, és a 6,5 millió elvándorló közül nem mindenki szándékozott külföldön élni. Sokuk számára ez egy kényszerű döntés volt, és haza akarnak térni.
Hozzátette azt is, a kormány legfőbb feladata, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az ukránok visszatérhessenek Ukrajnába.
Szviridenko a beszéde során elmondta, hogy az idei GDP növekedését 4,6 százalékra prognosztizálják. A gazdasági minisztérium szerint a beruházások 2024-ben 29 százalékkal fognak növekedni 2023-hoz képest. A minisztérium emellett a hazai termelés fokozatos fellendülését, valamint a magánfogyasztás és a beruházási kereslet növekedését prognosztizálja.
Ami az inflációt illeti, a gazdasági minisztérium arra számít, hogy az nem haladja meg a tavalyi adatokat.
Ugyanakkor a munkaerőpiaci helyzet továbbra is nehéz marad. Szviridenko szerint a munkanélküliségi ráta az előrejelzések alapján meglehetősen magas szinten, 18,7 százalékon áll majd.
Az ombudsmani hivatal csapata Szent Miklós napján négy lányt és négy fiút üdvözölhetett szülőföldjükön. Ezt az ukrán Legfelső Tanács emberi jogi biztosa jelentette be.
Elmondása szerint ez a Katar Állammal való közös munkának köszönhető, amely immár másodszor vesz részt a deportált gyerekek hazaszállításának folyamatában.
A hazatérők életkora 8-18 év. Visszatérési útjukat a csapat hagyományosan más állami hatóságokkal együtt dolgozta ki az ukrán elnök Bring Kids Back UA jóváhagyott akciótervének végrehajtása keretében.
Az ombudsman köszönetét fejezte ki az UNICEF-nek, Ukrajna fehéroroszországi nagykövetségének, az Orphans Feeding Foundation-nek, különösen Mariam Lambert társalapítónak, valamint a határőrség adminisztrációjának.
Dánia több mint 40 000 ukránnak nyújtott menedéket. A háború után minden második ebben az országban akar maradni és élni, áll az Ukránok Dániában című tanulmányban, amelyet a Koppenhágai Egyetem végzett.
Egy nagyszabású felmérésben, amelyben csaknem 7000 ukrán vett részt, a válaszadók 49,5%-a nyilatkozott úgy, hogy a háború végét követően is Dániában marad. Az országban letelepedni szándékozók ekkora aránya meglepte a kutatókat.
„Nem számítottam rá, hogy a válaszadók majdnem a fele azt mondja, hogy itt akar maradni. Nagy meglepetés volt számunkra. Azt láthat, hogy ez egy olyan csoport, amely jól beilleszkedett a társadalomban. Sokan dolgoznak, sok gyerek jár iskolába” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Karen-Inge Karstoft.
Idei júliusi adatok szerint 20 700 16 és 66 év közötti ukrán élt Dániában. 10 371 személy már dolgozik. Sokan közülük az éttermi- és szállodaiparban, takarítóként vagy a mezőgazdaságban dolgoztak.
Ugyanakkor Karen-Inge Karstoft véleményes szerint az országban való maradás iránti vágyban szerepet játszhat az is, hogy Ukrajnában még folyik a háború, és sokan Dániában tervezik megteremteni hétköznapjaikat.
Az ukránokra vonatkozó különleges törvény 2025. március 17-én jár le. Ezt követően nem részesülnek különleges bánásmódban az ukránok – a feltételek ugyanazok lesznek, mint az összes többi menekült számára Dániában. Ha nem kapnak menedékjogot vagy tartózkodási engedélyt, vissza kell térniük Ukrajnába.
A teljes körű invázió kezdetén külföldre menekült ukránok közül kevesebben tértek haza, mint azt az előrejelzések alapján várták – közölte a Nemzeti Bank a november 2-án közzétett, 2023 októberére vonatkozó inflációs jelentésében.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint míg a háború kezdetekor több mint 6 millió ember menekült el Ukrajnából, az ENSZ adatai szerint csak egymillióan tértek vissza azóta. A külföldön élő ukránok száma 2023 júniusa és 2023 szeptembere között csak mintegy 100 ezer fővel csökkent.
Az Ukrajnába visszatérők száma „kevesebb a vártnál” – jelentette a Nemzeti Bank, a magas biztonsági kockázatokra hivatkozva.
Valójában valószínűleg több ukrán van külföldön, mint egy évvel ezelőtt, mivel „az energetikai infrastruktúra elleni támadások megnövekedett kockázata miatt a polgárok egy része valószínűleg külföldön tölti a fűtési szezont”.
Ennek eredményeként 2023 végén a becslések szerint 200 ezerrel több ukrán él majd az országon kívül, mint 2022 végén.
Egy kijevi agytröszt szerint várhatóan legalább 3,3 millió ukrán dönt majd úgy, hogy a háború lezárása után sem tér majd haza – ez az ország háború előtti lakosságának mintegy 8 százaléka.
A háború előrehaladtával egyre többen menekülnek el Ukrajnából: a kijevi székhelyű, nem kormányzati kutatóintézet, a Gazdasági Stratégiai Központ (CES) szerint már mintegy 6,7 millióan inthettek búcsút hazájuknak, elsősorban nők és gyerekek.
Az intézet kiadott jelentése úgy becsüli, közülük akár 3,3 millióan is dönthetnek a későbbiekben úgy, hogy nem fognak visszatérni szülőföldjükre.
Ez a szám tavaly december óta 600 ezerrel emelkedett, amit elsősorban a hosszan elhúzódó fegyveres konfliktusnak, az ukrán energetikai infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásoknak tulajdonítanak, valamint annak, hogy menekültek egyre inkább beilleszkednek külföldön – írja a Bloomberg, megjegyezve, hogy a háborús övezetet elhagyó emberek egy jelentő részének már nincs is hová visszatérnie.
A lap által ismertetett tanulmány szerint a menekültek visszatérése nagyban függ majd attól, hogy milyen gyorsan épül újjá a régió, ahol korábban éltek, vagy hogy megfelelő támogatást kapnak-e, hogy az ország más régióiba költözzenek.
Az a kilátás, hogy több millió ukrán nem tervezi a visszatérést, rendkívül komoly kockázatot jelent Ukrajna azon ambiciózus terveire nézve, hogy a háború után teljesen újjáépül az ország, ráadásul a potenciális népességelvándorlás a gazdaság teljesítményét akár 6,9 százalékkal is visszavetheti.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint a háború kezdete előtt 43 milliós lakosú országból mintegy 4,5 millió fő hiányzik ahhoz, hogy 2032-re sikerüljön duplájára növelni a gazdaságot.
A külföldre menekült ukránok több mint fele Németországban és Lengyelországban él – áll a tanulmányban.
