Bezárták Iránban a síita ország legnagyobb webáruházának központját a fejkendőviselési előírások megsértése miatt.
A Sarg című iráni lap vasárnapi jelentése szerint a Digikala nevű internetes kereskedő cég teheráni irodáját lepecsételték.
Nem sokkal korábban olyan csoportképek szivárogtak ki, amelyeken egyes női alkalmazottak nem viselték az előírásszerű fejkendőt.
A Sarg úgy tudja, hogy mindennek ellenére az interneten leadott rendeléseket a cég továbbra is teljesíti.
Hónapok óta számos nő Iránban tüntető jelleggel nem visel hidzsábot. Az állam nemrég ismét az erkölcsrendészetet bízta meg az iszlám öltözködési szokások ellenőrzésével, illetve azzal, hogy a szervezet járőrei intézkedjenek az előírások megsértőivel szemben.
A hidzsáb viselésére vonatkozó előírás Iránban nem újkeletű, de különös jelentőséget kapott a tavaly őszén kitört országos tüntetéshullám miatt, amelyet Mahsza Amini halála váltott ki. Az öltözködési szabályok megsértése miatt előállított fiatal kurd nő az erkölcsrendészet őrizetében halt meg. Az ország politikai és vallási vezetése elleni tiltakozásba átcsapó tüntetési hullám nyomán az erkölcsrendészet alakulatai egy időre eltűntek a nagyvárosok utcáiról.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Iránban ismét az erkölcsrendészet ellenőrzi a fejkendőviselési előírásokat – jelentette be a rendőrség szóvivője vasárnap.
Az erkölcsrendészet illetékes alakulatai mostantól az egész ország területén járőröznek gyalogosan, illetve autóval, és intézkedni fognak az előírások megsértőivel szemben – ismertette az ISNA iráni hírügynökség a szóvivő közlését.
A hidzsáb viselésére vonatkozó előírás Iránban nem újkeletű, de különös jelentőséget kapott a tavaly őszén kitört országos tüntetéshullám miatt, amelyet Mahsza Amini halála váltott ki. Az öltözködési szabályok megsértése miatt előállított fiatal kurd nő az erkölcsrendészet őrizetében halt meg. Az ország politikai és vallási vezetése elleni tiltakozásba átcsapó tüntetési hullám nyomán az erkölcsrendészet alakulatai egy időre eltűntek a nagyvárosok utcáiról.
Az ország vezetése nemrégiben beterjesztett a parlamentben egy törvénytervezetet, amely egyebek között kemény büntetéseket helyez kilátásba az előírások megsértőire.
„A precíziós irányítású Fattah hiperszonikus rakéta hatótávolsága 1400 km, és minden védelmi pajzsot képes áthatolni” – állítja a Forradalmi Gárda.
Irán kedden bemutatta első hazai gyártású hiperszonikus ballisztikus rakétáját – jelentette az IRNA állami hírügynökség. A Reuters szerint a lépés valószínűleg fokozza a Teherán rakétaképességével kapcsolatos nyugati aggodalmakat.
Az iráni állami média által közzétett felvételeken látható, hogy a Fattah nevű rakétát egy ünnepségen mutatták be, amelyen részt vett Ebrahim Rahisi elnök és a (Amerikában terrorista szervezetként számon tartott) Forradalmi Gárda parancsnokai.
„A precíziós irányítású Fattah hiperszonikus rakéta hatótávolsága 1400 kilométer, és képes minden védelmi pajzson áthatolni” – idézte az iráni állami média Amirali Hajizadehet, a Gárda légierejének vezetőjét. A rakéta végsebessége 15.000 km/h.
Oroszország és Kína után Irán a harmadik olyan állam, amely hiperszonikus rakétatechnológiát fejlesztett ki, Amerika egyelőre a tesztelési fázisban van.
A hiperszonikus rakéták a hangsebességnél legalább ötször gyorsabban és összetett röppályán is képesek repülni, ami megnehezíti az elfogásukat.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb videóüzenetében arra kérte az iráni lakosságot, hogy ne legyenek bűnrészesek egy véres orosz háborúban, amelyben iráni önmegsemmisítő drónokat használ ukrán civilek megölésére.
„Egy egyszerű kérdés teszek fel: miért lennének önök cinkosok az orosz terrorban, miért állnak a gonosz állam oldalán? A világ látja, mi történik, és mindenki láthatja ezt Iránban is” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij kiemelte, hogy bár az ukránok megtanulták megsemmisíteni az Irán által Oroszországnak átadott kamikaze drónok nagy részét, még mindig vannak találatok és áldozatok.
„Miért lenne szükségük önöknek, iráni anyáknak ás apáknak arra, hogy egy iráni drón megöljön egy várandós ukrán nőt a férjével az otthonukban, hogy Sahid drónt találjon el egy iskolai kollégiumot, amelyben emberek halnak meg, a mentést végzők életét pedig egy a második Sahid drón oltja ki? Miért kellenek ezek a cinikus gyilkosságok Iránnak? Mit nyernek ezzel maguk Teheránban vagy Irán bármely más városában?” – folytatta az elnök.
Hangsúlyozta, hogy az agresszor Oroszország támogatásával Irán csak még jobban elszigetelődik a világtól és még több problémája lesz.
„Ez Oroszország részéről egy gyarmatosító háború egy szomszédos nemzet ellen. Irán népe egészen másképp élhetne, ha nem állnának egy oldalra olyan gonoszsággal, mint az orosz agresszió. Az önök Sahid drónjai, amelyek minden éjjel terrorizálják Ukrajnát, csak azt jelentik, hogy Irán népe egyre inkább a történelem sötét oldalára kerül” – zárta üzenetét Zelenszkij.
Csütörtökre virradóan Oroszország megint több hullámban indított dróntámadásokat Ukrajna több települése, köztük a főváros Kijev ellen.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy az ukrán ellentámadás már több napja tart. Később a Twitteren hozzátette, hogy az ellentámadás nem olyan esemény, amely „egy adott nap egy adott órájában” kezdődhet el. Szavai szerint az ellentámadás az ukrán határ mintegy 1500 kilométeres szakaszán zajlik intenzív harci cselekmények formájában.
Nem akarunk csapást mérni orosz területekre, a nyugat által biztosított fegyvereket arra használjuk, hogy megsemmisítsük az orosz állásokat a Moszkva által megszállt ukrajnai területeken, beleértve a Donyec-medencét és a Krím-félszigetet is” – emelte ki.
Megjegyezte, hogy Ukrajnának vannak nagy hatótávolságú Storm Shadow típusú rakétái, Leopard harckocsijai, Franciaország és Olaszország által biztosított rakétaelhárító rendszerei, az F-16-os vadászgépek pedig lehetővé teszik majd a légtér lezárását Ukrajna fölött.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter a Telegramon arról írt, hogy a Donyeck megyei Bahmut peremvidékén a Wagner orosz zsoldoscsoport fegyvereseit felváltották az orosz reguláris hadsereg alakulatai, bent a városban viszont még vannak Wagner-zsoldosok.
Kiemelte, hogy az ukrán csapatok változatlanul ellenőrzésük alatt tartják Bahmut délnyugati részét.
Hangsúlyozta még, hogy a harcok epicentruma továbbra is az ország keleti részében van: az orosz erők Donyeck megyében Bahmuton kívül Avgyijivka, Marjinka és Liman városok, valamint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában próbálnak előrenyomulni. Avgyijivkánál és Marjinkánál az ukrán csapatok visszaverték az orosz erők minden támadóműveletét – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölte, hogy csütörtökön Ukrajna visszakapott 106, Bahmutnál fogságba esett ukrán katonát. A katonai hírszerzés pedig arról számolt be, hogy két külföldi és egy ukrán katona holttestét kapta vissza Kijev az orosz oldaltól.
Az ukrán nyilatkozatokban arról nincs szó, hány katonát adtak át cserébe Oroszországnak. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint fogolycserével eddig 2430 ukrán, köztük 139 civil tért haza.
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Concerning the Russian strike on the warriors of the 128th Mountain Assault Brigade.
My condolences go out to the close ones of the fallen warriors. This is a tragedy that could have been avoided. Defense Minister Umerov informed me on all actions taken to determine full… pic.twitter.com/USA1Zcl0jd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 5, 2023
The sacred Hanukkah lights, lit these days, remind us once again that light always prevails over evil. And of the value of life, which is worth fighting for. My best wishes to the Jewish community on Hanukkah! pic.twitter.com/ghoawSdy7b
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 7, 2023
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
⚡️God has a chevron with the Ukrainian flag on his shoulder. With such an ally, life will definitely defeat death - Zelensky's powerful address on Easter.
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Germany‼️👇 Rod Stewart showed the Ukrainian flag and a picture of Zelensky,the crowd loudly booed and whistled. People dont buy this Zelensky Bullshit anymore👍 pic.twitter.com/QKkRTUjNVl
Az Iszlám Forradalmi Gárda bejelentése szerint Irán sikeresen pályára állította második katonai műholdját, a Noor 2-t – közölte kedden a Tasnim hírügynökség. Teherán továbbra is tagadja, hogy űrtevékenysége a ballisztikus rakéták fejlesztését szolgálná.
Az első katonai műhold, melyet Irán még 2020 áprilisában bocsátott fel, 425 kilométeres pályán kering, ezzel ellentétben a Noor 2 500 kilométeres magasságban állt pályára.
Az Egyesült Államok szerint ugyanakkor Irán most is azt a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétatechnológiát használta, mely akár nukleáris robbanófejek indítását is lehetővé tenné. Teherán mindazonáltal továbbra is tagadja ezeket az állításokat – írta meg a Reuters.
Iránnak – amely a Közel-Kelet legkomolyabb rakétaprogramjával rendelkezik – az elmúlt években több fellövése is kudarccal végződött, különböző műszaki rendellenességek miatt.
Az Egyesült Államok a próbálkozásokat látva már 2019-ben szankciókat vezetett be Irán polgári űrügynökségével és két kutatószervezetével szemben, mondván, hogy a műholdak fellövése csupán a ballisztikus rakéták fejlesztésének és tesztjeinek álcája.
Forrás: liner.hu
[type] => post
[excerpt] => Iszlám Forradalmi Gárda bejelentése szerint Irán sikeresen pályára állította második katonai műholdját, a Noor 2-t – közölte kedden a Tasnim hírügynökség. Teherán továbbra is tagadja, hogy űrtevékenysége a ballisztikus rakéták fejlesztését szolgálná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1646777040
[modified] => 1646756353
)
[title] => Irán Föld körüli pályára állította második katonai műholdját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=93515&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93515
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 93519
[image] => Array
(
[id] => 93519
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[original_lng] => 50562
[original_w] => 781
[original_h] => 439
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1646749154:4
[_thumbnail_id] => 93519
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2122
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ea66cfaabe1f7c455bc196eda332a3fe] =>
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
I've safely arrived at Lagrange Point L1, 1.5 million km from my home planet. 🌍Excited to be far away, yet intimately connected to unravel the solar mysteries #ISROpic.twitter.com/BCudJgTmMN
I've safely arrived at Lagrange Point L1, 1.5 million km from my home planet. 🌍Excited to be far away, yet intimately connected to unravel the solar mysteries #ISROpic.twitter.com/BCudJgTmMN
Egy három eszközt szállító műholdhordozó rakétát bocsátott fel Irán a világűrbe – közölte az iráni állami televízió csütörtökön.
A televízió idézte Ahmad Hoszeinit, a védelmi minisztérium szóvivőjét, aki azt mondta, hogy Szimorg típusú rakétát bocsátottak fel, amely három eszközt vitt magával. A szóvivő szerint kutatásra alkalmas eszközökről van szó.
A Szimorg (amely fárszi nyelven főnixet jelent) kétfokozatú hordozórakéta, amelyről Irán először 2010-ben tett bejelentést.
A mostani bejelentés arról nem szólt, hogy honnan indították a rakétát, és milyen eszközöket helyeztek el a hordozóban.
A korábbi indításokat az Egyesült Államok rendszerint bírálta.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit….https://t.co/z58UU4W5OP
Az iráni állami média nyilvánosságra hozott egy listát az iszlám köztársaság polgári űrprogramjának keretében tervezett műholdfelbocsátásokról. Korábban többször előfordult, hogy ezek az indítások kudarcba fulladtak.
A Forradalmi Gárdának egy másik program keretében tavaly sikerült Föld körüli pályára állítania műholdat.
Eközben Bécsben tárgyalások zajlanak a 2015-ös atomalku megmentéséről, amelyeken Irán mellett Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselői közvetlenül, az Egyesült Államok megbízottjai pedig közvetetten vesznek részt.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km. The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5
This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0pic.twitter.com/22IVIpyJOk
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Az Iráni Forradalmi Gárda ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket tesztelt kedden egy Perzsa(Arab)-öböl menti háborús szimuláció során – jelentette az iráni állami televízió.
A katonai szimulációs gyakorlaton öt manőverező robotrepülőgépet egyidejűleg lőttek ki, illetve olyan felfegyverzett drónokat is bevetettek, amelyek egyenként két célpont megtámadására képesek – tette hozzá az iráni média. Az ötnapos katonai gyakorlat hétfőn kezdődött.
„A Forradalmi Gárda haditengerészetének ballisztikusrakéta-kilövései új megközelítést jelentenek, és ezek 100 százalékos találati aránnyal működnek” – jelentette ki a katonai modellezésről Hoszein Szalámi tábornok, a Forradalmi Gárda vezetője a tévécsatornának.
Az iráni bejelentés szerint ballisztikus rakétáinak hatótávolsága 2000 kilométer, amellyel képesek elérni az ország legfőbb ellenfelét, Izraelt, és a térségbeli amerikai katonai támaszpontokat is.
Teherán hétfőn „elsöprő” választ helyezett kilátásba minden, Irán elleni izraeli támadással szemben. Tel-Aviv ellenzi a 2015-ben Iránnal tető alá hozott nukleáris megállapodás (JCPOA) felélesztésére irányuló nagyhatalmi törekvéseket, és már hosszabb ideje katonai akciókkal fenyegeti Iránt, ha a diplomáciai tárgyalások kudarcot vallanak, és nem sikerül megakadályozni, hogy Teherán atomfegyverre tegyen szert. Irán szerint nukleáris tevékenysége békés célú.
Az általános vélekedés szerint jelenleg Izrael az egyetlen közel-keleti ország, amely atomfegyverrel rendelkezik.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
#Puma22 has just commenced! Being the biggest Visegrad Group countries' exercise of the year, it joints increased efforts of #V4 states' troops ????????and Allies from ??&?? further strengthening interoperability capabilities. #StrongerTogether#DeterAndDefendpic.twitter.com/3uKDuLpzSy
Irán egyetlen nukleáris erőműve vészhelyzeti leállás miatt ideiglenesen nem termel áramot – közölte az iráni állami televízió.
A híradásban idézték Golamali Raksanimer, a létesítményt üzemeltető állami energiaszolgáltató vállalat szóvivőjét, aki szerint az orosz segítséggel épített busehri atomerőmű leállítását szombaton kezdték meg, ez három-négy napig is eltarthat, és emiatt áramkimaradások lehetnek.
Az iráni médiában olyan hírek láttak napvilágot, hogy baleset miatt történt a vészhelyzeti leállás.
Ez eddig soha nem fordult ott elő.
Az erőmű működését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyeli. A NAÜ egyelőre nem reagált a történtekre.
A busehri az ország egyetlen atomerőműve. Az építési munkálatok még az 1970-es évek derekán indultak. Az atomerőmű aktív tektonikai törésvonalak mentén található, ezért úgy építették, hogy ellen tudjon állni a nagyobb földrengéseknek is. Az utóbbi időben nem jelentettek jelentősebb földmozgásokat a térségből.
Az orosz segítséggel épített, és 2011-ben üzembe helyezett erőműben egy 1000 megawattos reaktor működik. 2016-ban orosz–iráni együttműködésben ugyancsak Busehrben elkezdtek építeni két másik reaktort, amelyek várhatóan csak tíz év múlva lesznek készen.
Mahmúd Dzsafári, az iráni atomenergia-ügynökség egyik tisztségviselője márciusban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris erőmű leállhat, mivel Irán a 2018-ban ismét életbe léptetett amerikai szankciók miatt nem tud alkatrészeket beszerezni Oroszországból.
A busehri létesítményt Oroszországba termelt uránnal működtetik, és oda szállítják vissza az elhasznált fűtőelemeket.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
1999-ben egy súlyos aszály már rávilágított Irán kiszolgáltatottságára. A növekvő vízigény, a természeti környezet állapotának romlása és a vízkészletek nem megfelelő kezelése súlyos vízválságot okozott az országban.
Irán népessége az elmúlt évtizedek alatt ugrásszerűen megnőtt, az 1980-as 39 millióról mára közel 83 millióra. Az ebből fakadó villamosenergia-igény kielégítésére hatalmas vízerőműveket és gátakat építettek az országban. A nyugati embargók miatt az iszlám rezsim az élelmiszerellátás függetlenségére törekszik, ami sokszor az ökológiai adottságokkal szembemenő, illetve azokat figyelmen kívül hagyó mezőgazdasági gyakorlatokhoz vezet. Az agráripar az ország vízfogyasztásának 92 százalékát teszi ki, a mezőgazdaság intenzívebbé válása és a nem hatékony öntözési technikák pedig tovább fokozzák a vízkészletekre nehezedő nyomást.
Sok gazda a mai napig illegális magánkutakat használ, ami a vízkészlet további csökkenését eredményezi.
Az iráni vízhiányt súlyosbítja az egyre növekvő és fenntarthatatlan vízfogyasztás. Ma az irániak egy olyan vízválság időszakában vannak, amelyet a nem elég körültekintő, a túl gyors népességnövekedés, az éghajlatváltozás, az ipari fejlődés, a növekvő mezőgazdaság együttesen okozott. A kormányzati politikák drasztikus megváltoztatása nélkül egyesek úgy vélik, hogy körülbelül a lakosság 70 százalékának, azaz körülbelül 56 millió iráninak kell majd más területekre vándorolnia, ha az elkövetkező 20-30 évben nem kezelik megfelelően az iráni vízválságot.
Környezeti kihívások
Iránban évente átlagosan 376 mm csapadék hullik, amelynek nagy része csak az ország negyedének kedvez, főleg a Kaszpi-tenger menti és az északnyugati régióknak, míg a többi területre csupán átlagosan 200 mm csapadék jut, és az is szabálytalan időközönként.
Ráadásul Irán a globális felmelegedés egyik legnagyobb áldozata. A csökkenő csapadékmennyiség, a magasabb hőmérséklet, az elsivatagosodás és a szélsőséges időjárás nyomást gyakorol az ország vízellátására. Ezenkívül a fosszilis tüzelőanyagok intenzív égetése hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez és a fokozott vízszennyezéshez. A megújuló vízkészletek az elmúlt 50 év alatt 25 százalékkal csökkentek, kevesebb mint 100 milliárd köbméterre. Ezenkívül a hőmérséklet 1,1 Celsius fokkal emelkedett az elmúlt 15 évben, ami még jobban csökkenti a nedvességet és fokozza a párolgást, így homok- és porviharokat idéz elő. Szakértők szerint, ha a globális hőmérséklet jelenlegi tendenciái folytatódnak, a fejlemények komolyan súlyosbíthatják a vízzel kapcsolatos feszültségeket, nemcsak Iránon belül, hanem a szomszédok között is.
Diplomáciai feszültség
Az iráni vízválság fokozza az ország és szomszédjai közötti diplomáciai feszültségeket. A határokon átnyúló vízkészletek miatti konfliktusok közé tartozik az Afganisztánnal folytatott vita a Helmand folyó és a Harirud folyó miatt, a Kaszpi-tenger körüli konfliktusok más parti nemzetekkel, valamint az Eufrátesz-Tigris folyók körüli viták, amelyeken Irán Törökországgal, Irakkal és Szíriával osztozik.
A Pakisztánnal és Afganisztánnal határos Szisztán és Beludzsisztán a legnagyobb iráni tartomány, 2,5 millió lakosával. Az élet a régióban nagymértékben függ a Hamoun-tó vizétől és a Helmand folyó által táplált vizes élőhelyektől. A Hamoun, az ország legnagyobb édesvizű tava egykor 4000 négyzetkilométer területet ölelt fel. Az 1975-ös Ramsari Egyezmény értelmében a világ egyik legfontosabb vizes élőhelyévé nyilvánították, buja növényzettel és gazdag állatvilággal. Köszönhetően az éghajlatváltozásnak, valamint a hibás vízgazdálkodásnak az azóta eltelt évtizedek alatt a tó egyre zsugorodik és az egykor virágzó élőhelyek homoktengerré váltak. A területet egyre gyakoribb aszályok sújtják és az elmúlt három évben az itt élő emberek mintegy 30 százaléka elvándorolt.
Megoldási javaslatok
A jelentős vízhiány súlyos kihívás elé állítja a társadalmat és a gazdaságot egyaránt. Nem titok, hogy a helyzet komoly lakhatási válsághoz vezethet a következő évtizedekben, hacsak nem hoznak megfelelő kompenzációs intézkedéseket. A természeti erőforrások kezelésében Irán korábbi intézkedései ellenére a tudósok úgy vélik, hogy vannak lépések, amelyekkel meg lehetne előzni a környezeti katasztrófát.
„Az ország ezt a válságot csak azzal a paradigmaváltással tudja kezelni, amely a meglévő vízkészletek kiaknázásáról a drámai vízmegőrzésre, valamint a rendelkezésre álló víz fenntartható felhasználására irányul” – mondta el Mohammad Reza Najafi, a Nyugat-Ontarioi Egyetem hidrológusa.
Hasszán Rohani kormánya a közelmúltban elkezdte a reformokat. Teherán együttműködik az ENSZ-szel és más nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőket vízhatékonyabb technikákra oktassák, és számos vízzel kapcsolatos infrastrukturális projektet indított el az ágazat korszerűsítése érdekében. Számos sótalanító létesítmény épül a part menti területeken, hogy növelje a rendelkezésre álló édesvíz mennyiségét, amelyet újonnan épített csővezetékek útján juttatnak el a belső szárazföldi régiókba. Az irániakat az állam által támogatott reklám- és dokumentumfilmek segítségével ösztönzik a víztakarékosságra.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
China has been the world’s most populous country for hundreds of years. But it is now suffering from a demographic slump #WorldAheadhttps://t.co/Y7x3r6zcJM
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Oroszország fejlett műholdat fog eladni Iránnak, amellyel az egész Közel-Keleten nyomon tudja követni potenciális katonai célpontjait – írta csütörtökön a The Washington Post című amerikai napilap.
Egy nagyfelbontású kamerával felszerelt, orosz gyártmányú, Kanopusz-V típusú műholdról van szó, amelyet Oroszország néhány hónapon belül juttatna rakétával a világűrbe – tette hozzá a lap.
A műholddal folyamatosan tudják majd figyelni a perzsa-öbölbeli olajfinomítókat, az izraeli katonai támaszpontokat vagy az iraki katonai támaszpontokat, amelyek közül többön amerikai katonák is szolgálnak – közölte a lappal egy volt és egy jelenlegi amerikai tisztségviselő, valamint egy közel-keleti ország kormányának egyik magas rangú tagja.
Noha a Kanopusz-V-t polgári felhasználásra gyártja Oroszország, az iráni Forradalmi Gárda elitalakulat vezetői 2018 óta többször jártak Oroszországban, hogy egy ilyennek a megvásárlásáról tárgyaljanak. A kamera felbontása jóval nagyobb, mint amilyennel Irán jelenleg rendelkezik, miközben azonban messze elmarad az amerikai műholdak kameráinak képességétől. Most tavasszal pedig orosz szakértők jártak Iránban, hogy kiképezzék a műhold leendő kezelőit, akik egy újonnan felépült létesítményben, a Teherántól nyugatra lévő Karadzs város közelében végeznék a feladatot.
A Forradalmi Gárda 2020 áprilisában bejelentette, hogy sikeresen Föld körüli pályára állították az ország első katonai műholdját. Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter erre reagálva úgy vélte, Irán megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik határozatát, ezért felelősségre kell vonni.
Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy június 16-án lesz Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozója Genfben, és hogy az Iránnak történő műholdeladás egy újabb probléma lehet az Egyesült Államok számára, amelyet Biden fel fog vetni.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
