A Facebook-fiókját letiltottuk, mert nem tartotta be az irányelveinket – ezt az üzenetet kapta sajtóhírek szerint több Facebook-felhasználó, de azt már nem tudni, miért.
Több felhasználó is kellemetlen percekkel szembesült a minap, amikor nem tudott bejelentkezni a Facebook-fiókjába. Az oldal ugyanis – látszólag minden ok nélkül – megtagadta tőlük a hozzáférést, a fiókokat pedig zárolta.
A történtekről a BBC is hírt adott, hangsúlyozva, hogy még mindig nem tudni, mi áll a háttérben. A Facebook több esetben csak egy figyelmeztető üzenetet dobott fel, ami szerint a felhasználó megsértette a közösség irányelveket, így a fiókját zárolta az oldal.
Az nem ismert, hogy pontosan hányan kerültek ilyen helyzetbe, mert arról a szolgáltatás mögötti anyacég, a Meta képviselője sem adott tájékoztatást. Andy Stone ugyanakkor jelezte: már vizsgálják az ügyet, és az érintettek türelmét kérik.
A BBC szerint okkal feltételezhető, hogy a jelenséget valamilyen rendszerszintű probléma okozta. Ezt alátámasztandó idézik egy PR-tanácsadó esetét, aki arról beszélt, hogy már hosszú ideje nem osztott meg semmit az oldalon, és nem is kommentelt. Így, mondta az érintett, rendkívül valószínűtlen, hogy olyan dolgot tett volna, ami büntetést érdemel.
Jen Roberts azt is mondta: bosszantó, hogy nem tud hozzáférni a felülethez, mert rengeteg képet őriz ott, köztük élete legfontosabb pillanatairól. Az is zavarja, hogy semmit nem tud tenni az ügy érdekében.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
A 21. század amazonjai című alkotás, amely az idei Emmy-díj jelöltjei között szerepelt, nem indulhat a versenyen – számolt be az Index az RTVI magántulajdonban lévő, nemzetközi, orosz nyelvű televíziós hálózatra hivatkozva.
A Nemzetközi Televíziós Művészeti és Tudományos Akadémia bizottsága úgy döntött, hogy az ukrajnai háború miatt nem lesz orosz alkotás a nemzetközi Emmy-versenyen. Az RTVI vezérigazgatója, Olga Piven szerint a csatornát meglepte a döntés.
„Szeretném azt hinni, hogy az ilyen visszautasítások csak átmeneti érzelmi reakciók. Reméljük, hogy az orosz kultúra elszigeteltségével járó helyzet nem éri el az abszurditás szintjét, és a sikeres orosz nyelvű projekteket nemzetközi helyszíneken mutatják be” – mondta a vezérigazgató.
[type] => post
[excerpt] => Nemzetközi Televíziós Művészeti és Tudományos Akadémia bizottsága úgy döntött, hogy az ukrajnai háború miatt nem lesz orosz alkotás a nemzetközi Emmy-versenyen.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1648592700
[modified] => 1648579832
)
[title] => Kizárták az Emmy-díj jelöltjei közül az orosz nyelvű filmet
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=96980&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96980
[uk] => 96956
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 96957
[image] => Array
(
[id] => 96957
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0.jpg
[original_lng] => 67274
[original_w] => 660
[original_h] => 371
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0.jpg
[width] => 660
[height] => 371
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0.jpg
[width] => 660
[height] => 371
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0.jpg
[width] => 660
[height] => 371
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0.jpg
[width] => 660
[height] => 371
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/205733-2-960x380-0.jpg
[width] => 660
[height] => 371
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1648569033:5
[_thumbnail_id] => 96957
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2477
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_54ec66ab0865305490d2ec3aa38fdb4d] =>
[_oembed_time_54ec66ab0865305490d2ec3aa38fdb4d] => 1648569035
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8417
[1] => 14233
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Emmy-díj
[1] => kizárás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 66016
[content] =>
A német szövetségi legfelsőbb bíróság csütörtökön megállapította, hogy a Facebook általános szerződési feltételei érvénytelenek, amelyek alapján a közösségi oldal a felhasználók posztjait törli vagy a saját, úgynevezett kommunikációs standardokban lefektetett feltételek elleni vétsége miatt ideiglenesen vagy végleg kizárja.
A bíróság annyiban igazat adott a Facebooknak, hogy törölhet bizonyos, például gyűlöletbeszédnek minősíthető bejegyzéseket, de köteles arról utólag, indoklással értesíteni a felhasználót.
Mi több, a felhasználó szándékolt ideiglenes letiltásáról vagy végleges kizárásáról ugyancsak köteles előre tájékoztatni, sőt lehetőséget kell adni arra, hogy az érintett nyilatkozhasson a tervezett szankcióval kapcsolatban.
Az ügy háttere, hogy két Facebook-felhasználó azért perelte be a techóriást, mert az törölte a muzulmánok és migránsok ellen szóló posztjaikat, és törölte őket a közösségi oldalról, mert a szolgáltató azokat idegengyűlölőnek minősítette. De a szövetségi legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a bejegyzések még belefértek a német alaptörvényben garantált véleménynyilvánítási szabadság védelmébe. Igaz, hogy egy másik német törvény, a 2017-ben életbe lépett hálózati végrehajtási törvény (NetzDG) kötelezi a közösségi szolgáltatókat arra, hogy többek között személyes sértegetés, gyűlöletbeszéd és népcsoportok vagy kisebbségek elleni uszítás esetén törölni kötelesek az ilyen bejegyzéseket. Ezt a törvényt viszont számos jogász kezdettől fogva kritizálja, mert lehetővé teszi rengeteg bejegyzés önkényes törlését és a posztolók jogtalan kizárását is.
Joachim Steinhöfel neves német ügyvéd, aki elsőként nyert pert Bíró Gábor védence érdekében a Facebook, valamint később a Facebookon megjelenő bejegyzések cenzúráját bérmunkában végző és Soros György által is támogatott Correctiv elnevezésű szervezet ellen is, a legfelső bírósági döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az mindegyik közösségi oldalt arra fogja kényszeríteni, hogy átírják az általános szerződési feltételeiket, és az ítélethez igazítsák a törlési és a kizárási gyakorlatukat. Úgy vélte, a bírósági döntésnek két nagy horderejű következménye lesz még. Egyrészt megszűnik az algoritmusok által mindenféle indoklás nélkül véghez vitt automatikus letiltás vagy kizárás lehetősége, másrészt a szolgáltatóknak rengeteg emberre lesz szükségük, akiknek az egyéni válaszok alapján kell majd dönteniük az egyes felhasználók sorsáról.
Az ítélet értelmében a Facebook csak ezután döntheti el, hogy valóban letiltja vagy kizárja a felhasználót. Amennyiben igen, akkor az érintett a bíróságokhoz fordulhat.
Az ítélet – legalábbis Németországban – azt is jelenti, hogy a Facebook az összes folyamatban lévő pert az érvénytelennek nyilvánított általános felhasználási feltételek miatt el fogja veszíteni, és addig, amíg azokat nem igazítják hozzá az ítélethez, minden egyéb pert is.
Mindehhez még hozzájön, hogy meg kell találni és be kell tanítani azokat az embereket, akik majd az egyéni döntéseket meghozzák a tiltási, illetve kizárási ügyekben. – Addig is vadnyugat uralkodik a Facebookon – figyelmeztetett Steinhöfel.
A berlini kormány is hadat üzent a Facebooknak, Ulrich Kelber szövetségi adatvédelmi biztos nemrég levelet írt minden kormányzati szervnek, amelyben arra kérte a hivatalvezetőket, hogy az év végéig töröljék az általuk vezetett szervezeti egységek hivatalos oldalait a legnagyobb közösségi platformról. A problémájuk az, hogy a Facebook nem hajlandó információt megosztani arról, hogy milyen típusú adatgyűjtést folytat az oldalkezelő felületén, így nem tudják betartani az unió adatvédelmi törvényét.
Eurovíziós Dalfesztivál szervezői nem találták eléggé politikamentesnek a belorusz állami tévé által másodjára benevezett dalt sem, ezét kizárták Fehéroroszországot a versenyből.
Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) már március 11-én elutasította Fehéroroszág elsőként benevezett, Ja naucsu tyibjá (Megtanítalak) című dalát, mivel az kigúnyolja az Aljakszandr Lukasenka elnök ellen folyó tüntetések résztvevőit.
„Megtanítalak engedelmeskedni” – énekelte egyebek között dalában a Galasy ZMesta együttes.
Az együttes jelölését élesen bírálták fehérorosz ellenzékiek, és európai parlamenti képviselők is felhívást tettek közzé, Fehéroroszország felfüggesztését követelve az európai dalversenyből.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a dal megkérdőjelezi a dalverseny politikamentes jellegét” – írta korábbi közleményében az EBU, amely pénteken elutasította Minszk másik nevezését is, ugyanazon előadó egy másik dalát. A műsorszolgáltatók szövetségének esti közleménye szerint az alapos vizsgálat megállapította, hogy „az újabb dal sem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek garantálják, hogy a versenyt senki se használhassa ki politikai célokra vagy hozhassa rossz hírbe”.
Az EBU nem részletezte, hogy konkrétan milyen kifogások merültek fel az újabb versenydallal szemben.
Ivan Ejszmontnak, a fehérorosz állami tévé vezetőjének szombatra virradóra kiadott közleménye szerint az EBU döntése „politikai indíttatású”, a szervezőket „nyomás alá helyezték politikusok és gyűlölködők a közösségi médiában”.
Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást. A fehérorosz ellenzék szerint a voksolást elcsalták, a nemzetközi közösség több tagja azóta sem ismeri el annak eredményét. Számos tüntetést tartottak az országot 26 éve vezető Aljakszandr Lukasenka ellen. A megmozdulásokon többen meghaltak, megsebesültek és ezreket őrizetbe vettek.
A dalfesztivált május 18–22-én rendezik a hollandiai Rotterdamban.
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
18 történelmi tagját, köztük Roman Polanski francia–lengyel filmrendezőt, zárta ki soraiból a legjelentősebb francia filmes elismerésnek számító César-díjakat jelölő francia filmakadémia új vezetése.
A kedden meghozott döntés az első fontos intézkedése a szeptember végén megválasztott új igazgatóságnak, amely célul tűzte ki a belterjesség és a szexizmus felszámolását a testületben.
A határozat kimondja, hogy az a 18 történelmi tag, akik az elismeréseik alapján automatikusan helyet kaptak a közgyűlésében, ezentúl nem vehetnek részt a döntéshozatalban. Roman Polanski Oscar-díja miatt volt tagja a vezetőségnek.
A szervezet szeptemberben megválasztott 164 tagú új közgyűlésében 82 nő és 82 férfi foglal helyet, élén egy tandem áll, a női elnök Véronique Cayla, az ARTE francia-német tv-csatorna és a francia nemzeti filmintézet, a CNC korábbi vezetője, a férfi elnök pedig Eric Toledano filmrendező.
A 18 történelmi tag kizárásáról szóló módosítását 134 szavazattal fogadta el a közgyűlés azonnali hatállyal – derül ki a vezetőség közleményéből.
A múlt öröksége a történelmi tagok befolyása miatt az egyik legsötétebb árnyék volt a César-díjat odaítélő testületen. Feminista szervezetek elsősorban a nemi erőszakkal vádolt Roman Polanski jelenlétét kifogásolták évek óta.
A filmakadémia előző vezetősége február közepén mondott le több hétig tartó válság után, amely akkor tört ki, amikor a legígéretesebb színészek César-díjára jelöltek vacsoráján kiderült, hogy az akadémia minden magyarázat nélkül visszautasított több olyan vendéget, akiket a fiatal színészek választottak pártfogójuknak.
A február végi díjkiosztón végig feszült hangulat uralkodott, miután feminista szervezetek a helyszín közelében tiltakoztak az ellen, hogy a nemi erőszak miatt az Egyesült Államok által negyven éve körözött Roman Polanski Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje kapta a legtöbb jelölést, majd három Césart el is nyert, köztük a legjobb rendezésért járó elismerést.
Szavazati jogát már 2018-ban megvonták, most pedig azzal fenyegetik Romániát, hogy kizárják az Európai Űrügynökségből, ugyanis Bukarest 115 millió euróval tartozik a szervezetnek.
Románia 2011-ben csatlakozott a párizsi székhelyű szervezethez, mely az űr felderítésével és a benne rejlő lehetőségekkel foglalkozik alapvetően. Az űrügynökség minden tagja köteles tagdíjat fizetni és anyagilag támogatni a kutatási programokat. Románia ezen kötelezettségeinek 2017 óta nem tesz eleget, melynek köszönhetően az ország 2018-ban elveszítette szavazati jogát. Románia 2017 óta 115 millió eurós tartozást gyűjtött fel, melyet többszöri felszólításra sem törlesztett, így most az ügynökség a végleges kitiltással kezdte el fenyegetni az országot.
Az űrügynökség 45 éves fennállása óta még sosem volt rá példa, hogy bárkit is ki kelljen zárni, így ha fenyegetésük valósággá válik, Románia lehet az első ilyen állam. A romániai oktatási minisztérium 2019-ben megígérte, hogy megkezdi a törlesztést, ám ezen ügyben azóta sem történt előrelépés. Ez annak a függvényében aggasztó kifejezetten, hogy a 2019-es tartozások további 20 millió euróval gyarapodtak az elmúlt egy évben. Bukarest azóta egyszer elővette a törlesztés tervezetét, hogy egy 6,2 millió eurós (a teljes tartozás 5,83%-a) törlesztésről döntsenek, ám a törvényhozás ezt sem fogadta el.
Az Európai Űrügynökségbe befizetett összegek szerepe jelentős, hiszen ezeket forgatják bele a különböző kutatási projektekbe. Kifejezetten aggasztó a történetben, hogy Románia az elmúlt 4 évben 185 szerződést kötött a szervezettel kutatási, fejlesztési és innovációs programokra, melyeket a szervezet finanszírozott is. A szervezet büntetőkamatokat is megállapított, melyeket szintén Bukarestnek kell majd kifizetnie.
