Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban rendezték meg a XIX. Kárpát-medencei népi textilfesztivált, amelyet a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület és a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány közösen szervezett. A fesztiválhoz konferencia és kiállítás is kapcsolódott. A fesztiválra több, mint 1400 pályamunka érkezett Magyarországról és a külhoni területekről Szakrális textíliák és Színhangulatok témában. A megmérettetésen a szakmai zsűri döntése értelmében a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület égisze alatt megalakult Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjainak hímzései nyertek. Daskovszka Szabina,Horváth Erika, Kovács Marianna, Kopinec Emese és Vass Veronika alkotásai Színhangulatok témakörben első helyezést értek el.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a szórványvidéken oktató pedagógusok számára szervezett konferenciát „Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken” címmel március 1-je és 3-a között. A résztvevők gyakorlati és elméleti tréningen vehettek részt. Az előadások során megismerkedhettek az anyanyelvi oktatás helyzetével Kárpátalján, a bábozás és a mesefeldolgozás lehetőségeivel, és kézműves foglalkozáson is részt vettek. A képzéssel egybekötött konferenciára 20, többnyire vasárnapi iskolákban dolgozó pedagógus jelentkezett. Jakab Andrea, a P.Frangepán Katalin Gimnázium megbízott igazgatója a mesefeldolgozás és a bábozás lehetőségeivel ismertette meg a jelenlévőket. Elmondása szerint ezen módszerek segítségével bővíthető a szórványban élő gyermekek szókincse. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke Anyanyelvi oktatás Kárpátalján címmel tartott előadást. Ebben a beiskolázási programokra, az új kihívásra adható válaszokra, ennek elemeire hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a képzések bővítése fontos eleme a fejlődésnek. Az idei szórvány-konferencia témájával kapcsolatban Elnökasszony kiemelte, a gyermekek fejlődése szempontjából a memorizáláson kívül fontos szerepet játszik a gyermek-gyermek kapcsolat. Vadas Mária a terebesfehérpataki vasárnapi iskolában tanít. Elmondása szerint nagyon fontos visszavezetni a gyerekeket a játék és a mese világába. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvi oktatásának szervezésére, a pedagógusok továbbképzésére.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség március 1–3. között tartotta a szórványvidéken oktató pedagógusok konferenciáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A KMPSZ mindig is fontosnak tartotta azon magyar közösségek támogatását, akik iskolán kívüli szakkörökön, illetve vasárnapi iskolákon foglalkoznak a magyar nyelv tanulásával. Évek óta szerveznek tematikus találkozókat, képzéseket és konferenciákat, melyeken a pedagógusok új módszereket sajátíthatnak el, illetve megoszthaták egymással tapasztalataikat.
A kétnapos konferenciát Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken címmel rendezték meg iskolában, óvodában és vasárnapi iskolában dolgozók számára.
A konferencián ismertették a jelenlévőkkel, hogyan lehet elbeszéléseken, meséken, dalokon és verseken keresztül játékos formában elősegíteni a nyelvoktatást és a nyelvtanulást. Az előadások során a jelenlévők megismerkedhettek a kárpátaljai anyanyelvi oktatás helyzetével, a bábozás és a mesemondás lehetőségeivel, valamint kézműves foglalkozáson is részt vehettek.
A pedagógusok több tematikus előadást is hallhattak, melyek segítségével tovább fejleszthetik saját képességeiket, ezzel is erősítve az oktatást Kárpátalja távoli járásaiban. A konferencián 20 tanár vett részt, akik többnyire vasárnapi iskolákban dolgoznak Szolyvától egészen Kőrösmezőig.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a szórványvidéken oktató pedagógusok számára szervezett konferenciát „Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken” címmel március 1-je és 3-a között. Az előadások során a jelenlévők megismerkedhettek az anyanyelvi oktatás helyzetével Kárpátalján, a bábozás és a mesefeldolgozás lehetőségeivel, és kézműves foglalkozáson is részt vettek. A képzéssel egybekötött konferenciára 20, többnyire vasárnapi iskolákban dolgozó pedagógus jelentkezett.
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye szemináriumának Ungvárra történő áthelyezésének 245.-ik évfordulója alkalmából rendeztek könyvbemutatóval egybekötött konferenciát az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézetben. 1771-ben Mária Terézia apostoli királynő kérésére XIV. Kelemen pápa felállította a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, amelynek székhelye 1775-től Ungvár lett, majd 1778-ban a görögkatolikus szeminárium is Ungvárra költözött. Ezen évforduló kapcsán került bemutatásra Boda Attila-Szögi László Az ungvári görögkatolikus szeminárium növendékei az 1778-1852-es években című kiadvány. A könyvet Szolánszky Ágoston, az akadémia tanára mutatta be. Felszólalásában kiemelte, a szemináriumban eltöltött évek meghatározóak voltak minden diák számára. A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára kötetet Bendász István kanonok gyűjtése alapján Marosi István atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, valamint Marosi Anita kutató, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár igazgatója állította össze. A kiadvány több mint 7 500, a kezdetektől 1949-ig valaha élt és szolgált áldozópap életrajzi adatait tartalmazza. A rendezvényen jelen volt Nílus Luscsák püspök, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli kormányzója, aki felszólalásában kiemelte, Bendász István gyűjtése felbecsülhetetlen érték az egyházmegye számára. Bendász István egyháztörténész, parochus, kanonok neve többek között helytörténeti munkái révén vált ismertté. Az 1940-es években az egyházak üldözésének folyamata őt is elérte, 5 évig Karagandában raboskodott. Sok éves levéltári kutatásait tartalmazó hagyatéka csodával határos módon menekült meg és maradt az utókorra.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) a Narancsik Imre Kutatói Műhely (NIKM) közreműködésével 100 éves a Kárpátaljai Református Egyház címmel emlékkonferenciát szervezett november 16-án. A rendezvénynek a Rákóczi-főiskola Esztergom terme adott otthont.
A konferencia előtt Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke tartott nyitó áhítatot, melynek központi gondolata a centenáriumra reflektálva a 100. zsoltár köré épült: „Hálaadó zsoltár. Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”
„A 100. zsoltár egy hálaadó zsoltár. Az a legjobb, ha mi is hálaadással tekintünk vissza az elmúlt száz esztendőre, és igyekszünk meglátni az elmúlt száz évben Isten csodáit azon események között, amelyek történtek népünkkel és az egyházunkkal. Az ige biztatás és bátorítás” – emelte ki Zán Fábián Sándor, hangsúlyozva a mai esemény fontos üzenetét: „Mindig legyen ott a szívünkben a hálaadás, mert Isten tartott meg bennünket.” Az áhítatot a Beregszászi Református Gyülekezet kamarakórusának szolgálata foglalta keretbe.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya főszervező, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, az intézmény Apáczai Csere János Könyvtárának vezetője köszöntőjében aláhúzta: bármilyen nehéz helyzetben élünk jelenleg, bármennyire tűnik olykor kilátástalannak a jövő, „őseink sem tudták, hogy valójában az az esemény, ami 1923 májusában létrehozta azt az egyháztestdarabot, ami Trianon után a leszakadt 3,5‒4 egyházmegyéből létrehozta a Kárpátaljai Református Egyházkerületet – amely később a Szovjetunióban Kárpátaljai Református Egyházként létezett –, meg fogja engedni a századik évfordulóját” – fogalmazott. „Úgy vélem, a tudomány szolgálója az Úrnak. A történelemtudomány még inkább az, hisz a múltat próbálja feltárni, azokat a napokat, amelyek közül nagyon sokat szándékosan elfelejtünk, vagy amelyek eltűnnek az emlékezetünkből. Nekünk, történészeknek viszont az a dolgunk, hogy ezekről a napokról leporoljuk a rárakódott múltat, napokat, és előhozzuk, emlékezzünk a régiekről” – konstatálta Szamborovszkyné Nagy Ibolya.
Buczkó István beregszászi magyar konzul beszédében elmondta, annak ellenére, hogy csupán néhány hónapja teljesít szolgálatot Kárpátalján, az itt eddig eltöltött idő alatt egyértelművé vált számára, hogy a kárpátaljai magyarság folyamatosan hallat magáról, megmutatja erejét, s ez kitűnik a kulturális, tudományos, egyházi és ismeretterjesztő rendezvények számából is. „Mindannyiunknak szüksége van kapaszkodóra, támaszra, s én úgy gondolom, hogy a kárpátaljai magyarságnak ahhoz, hogy megőrizze és megerősítse identitását, nagy szüksége van az egyházakra, nagy szükség van arra a lelki támaszra, amit az egyházak nyújtanak az embereknek” – húzta alá a diplomata.
Fodor Gyula, a II. RF KMF tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese beszédében a konferencia jelentőségét kiemelve hangsúlyozta: a rendezvény egyrészt közérdekű, másrészt nagyon fontos a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek és identitásának megőrzése szempontjából. „Egy százéves évforduló minden körülmény között kiemelkedő, s különösen így van ez abban az esetben, ha a kárpátaljai magyarság szempontjából egy olyan megtartó erőről, egy rendkívül fontos közösség- és identitásformáló erőről van szó, amit számunkra a református egyház jelent” – szögezte le a rektorhelyettes.
A köszöntőket követően levetítették a Károli Gáspár Református Egyetem egyháztörténeti kutatócsoportja által 2020-ban készített Reformátusok és Trianon című dokumentumfilmet, melyben a néző a téma legjobb szakértőitől kap betekintést a Kárpát-medencei reformátusság szétszakításának hátterébe. A film készítői a Magyarország határain túli egyházi levéltárakból az 1918 és 1923 közötti korszakra vonatkozó, a nagyközönség által még ismeretlen dokumentumokat is előástak, melyek részletei feltűnnek a képkockákon is.
A konferencia ezután két panelbeszélgetéssel folytatódott. Az előadók arra törekedtek, hogy felelevenítsék az elmúlt száz év meghatározó történéseit, azon belül különleges figyelmet fordítva az 1920-as évek eseményeire: mi és hogyan történt, kik és miért mozgatták azokat a szálakat, amelyek oda vezettek, hogy 1923-ban létrejött a Kárpátaljai Református Egyházkerület.
A prezentációk sorát Szakál Imre, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója kezdte, aki A „pacifikáló megszállástól” a „hódításig”. A csehszlovák Kárpátalja első öt éve (1919–24) címmel tartotta meg előadását. Őt követte Orosz Zsolt, a Zápszonyi Református Egyházközség lelkésze, aki Bertók Bélának a Kárpátaljai Református Egyház megalakulásában betöltött szerepét taglalta. Szamborovszkyné Nagy Ibolya A Bertók–Bary kettős, avagy Bertók Béla és Bary Gyula munkakapcsolata a KRE létrehozása előtt-alatt-után című előadása után Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi és bótrágyi református lelkész a KRE szerveződésénél kialakult személyes viszonyok motivációira és irányaira mutatott rá. Az első panelt Molnár D. Erzsébet, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője moderálta, aki Kiutasítás és visszatérés: Szútor Jenő beregszászi református lelkész kálváriája a csehszlovák államhatalommal címmel egyben első előadója volt a délutáni előadás-sorozatnak. Őt követte Székely Marianna, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense, aki egy ugocsai gyülekezet mindennapjait mutatta be az első világháborút követő területrendezések tükrében. Túri László történész, az NIKM tagja a Kígyósi Református Egyházközségnek az első világháborút követő éveit foglalta össze. A délutáni panel moderátora Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője volt.
A rendezvény részét képezte két minikiállítás is. A 100 éves KRE című anyagot Szilvási Erzsébet, a KRE Levéltára és Múzeuma igazgatója ismertette a jelenlévőkkel, míg P. Szalay Emőke, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma muzeológusa a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának tablókiállítását mutatta be, mely a kárpátaljai református templomok felújítási programjának eredményeit tárta a nézők elé.
Hibrid formában tartotta meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontja és az intézmény Biológia és Kémia Tanszéke a Tudomány napi rendezvényét. A programot minden évben a Magyar tudomány napjához illetve hónapjához igazítva szervezik meg, tisztelegve a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója gróf Széchenyi István előtt, aki 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. A Rákóczi-főiskolán egész novemberben olyan programokat szerveznek, amikkel tisztelegnek a magyar tudomány előtt és ezek által igyekeznek felkelteni az érdeklődést a kutatói pályák iránt. A tudomány népszerűsítéséért a biológia és kémia tanszék munkatársai sokat tesznek, hiszen év közben is számos programlehetőséget biztosítanak a fiataloknak. Az konferencián nem csak szervezőként, de előadóként is beszámolt kutatói eredményeiről Kolozsvári István, aki a fehér gólyák helyzetét mutatta be vidékünkön. Európa több országában, Olaszországban és Franciaországban szinte teljesen eltűntek ezek a nagyon hasznos madarak és sajnos Kárpátalján is fogy a létszámuk. Az előadásokat követően a résztvevők megtekinthették azt a poszter kiállítást, amelyet az említett tanszék magiszteres hallgatói állítottak össze saját kutatási eredményeikből.
Elon Musk amerikai milliárdos részt vesz a mesterséges intelligencia AI Journey 2023 konferencián, amelyet hamarosan Oroszországban tartanak. A hírt az EUReporter közölte.
A kiadvány szerint Musk részvétele a mesterséges intelligenciával foglalkozó orosz konferencián összefügghet azzal, hogy Musk nemrég bejelentette az xAI Grok neurális hálózatát, amely a ChatGPT versenytársává válik.
Az EUReporter forrásai szerint Musk előadóként beszél majd a rendezvényen. A kiadvány ugyanakkor nem árulja el, hogy Musk az Oroszországi Föderációba repül-e, hogy személyesen vegyen részt a konferencián, vagy az online formátumban való felszólalásra korlátozódik.
India, Kína és más országok kutatói is felszólalnak a konferencián – jegyezte meg az EUReporter.
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
A november 7–8-án konferenciát szervezett a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány. A kétnapos rendezvényen a dinnye termesztéstechnológiájába kaptak betekintést a helyi gazdák.
Mint ismeretes, a dinnyetermesztés hatalmas változásokon ment keresztül Ukrajnában. Az orosz invázió következtében a nap érlelte, zamatos óriások bölcsője, a herszoni régió ideiglenes megszállása nagyban befolyásolta a piacot. Az ennek következtében kialakult piaci résre lettek figyelmesek a kárpátaljai gazdák, akik közül sokan úgy határoztak, megpróbálkoznak a dinnyetermesztéssel. Ennek aktuális technológiájába, a dinnyetermesztés fortélyaiba kaptak betekintést a jelenlévők kedden Nevetlenfaluban, szerdán pedig Nagydobronyban, ahol az Enza Zaden vetőmagok nemesítésére és zöldségmagok előállítására szakosodott észak-hollandiai székhelyű vállalat szakemberei tartottak előadást.
Varga István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza a nevetlenfalui konferencia előtt tudósítónknak elmondta, a számok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben Kárpátalján jelentősen megnőtt a dinnyetermesztők száma, a tapasztalathiány viszont okozott némi gondot a felmerülő problémák megoldásában. „A háború okozta sajnálatos gazdasági helyzet miatt, melynek következtében Dél-Ukrajnában, ahol a dinnyetermesztésnek nagy múltja van, nem tudnak most úgy termelni a gazdák, ahogy a piaci igény megkívánná. Vidékünkön is sokan felismerték, hogy a dinnyetermesztésben jó lehetőség van, emiatt tavaly és tavalyelőtt is többen megpróbálkoztak több hektáron dinnyét termeszteni. A helyiek ugyanakkor nem rendelkeznek még tapasztalattal, voltak a gazdáknak problémáik, felmerültek különböző gondok. Ezért gondoltuk azt, hogy egy olyan előadót hívunk meg, aki ebben a témakörben a segítségünkre tud lenni. Egy dél-ukrajnai szakember érkezett hozzánk, aki bemutatja a különböző fajtákat és azok termesztéstechnológiáját” – magyarázta a benei falugazdász.
„Az alatt a húsz év alatt, amióta Ukrajnában vagyunk, igyekszünk minőségi szolgáltatásokat nyújtani, magas szintű szakembereink vannak. Mikola Szova, a mai előadónk a dinnyetermesztés tapasztalt szakembere. Társaságunk székhelye Hollandiában van, mi pedig az ukrajnai kirendeltsége vagyunk; vetőmagok értékesítésével foglalkozunk, emellett szaktanácsokkal, konzultációkkal segítjük a termesztés folyamatát” – hangsúlyozta a konferencia elején Vaszil Felcan, az Enza Zaden nyugati régiójának értékesítő menedzsere.
Mikola Szova, az Enza Zaden Ukraine technikai menedzsere, a konferencia előadója, a háború kitörése előtt 13 éven át foglalkozott dinnyetermesztéssel a Herszon megyei Kahovkában. Szemléletes prezentációjában saját tapasztalatait osztotta meg a kárpátaljai gazdákkal: felhívta figyelmüket a palántázás, az ültetés és az öntözés fontos részleteire, valamint a kártevők elleni hatékony védelemre is hangsúlyt fektetett. A kárpátaljai gazdák eredményeit értékelve a szakember elmondta, vidékünkön van jövője a dinnyetermesztésnek: „Ebben a régióban van jövője ennek a tevékenységnek. A kárpátaljai gazdák második éve foglalkoznak komolyabban ezzel az ágazattal. Néhányukkal telefonon konzultáltam, próbáltam segíteni tanácsokkal őket. Meg kell mondjam, elég jól sikerült nekik, a lembergi piacon tudták értékesíteni a termést. Az íze jó, az időjárási körülmények adottak, úgyhogy ha lesz a gazdákban akarat, minden további nélkül lehet Kárpátalján dinnyét termeszteni” – mondta Mikola Szova.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a konferencia célját kiemelve aláhúzta: szem előtt kell tartani, hogy a jövőben sikeresebbek és jövedelmezőbbek legyenek a kárpátaljai gazdák vállalkozásai, ennek elérésében nyújtanak segítséget az ilyen alkalmak. „Régi kapcsolatunk van egy holland vetőmagcéggel, amely Ukrajna egész területén jelen van. Kértük, hogy javasoljanak egy olyan szakembert, akinek gyakorlati tapasztalata van a dinnyetermesztésben. Az elmúlt két év a dinnyének egy óriási fellendülését hozta Kárpátalján, melyből jelentős jövedelmet lehet realizálni. A szakember eljött, rámutatott azokra a technológiai problémákra, esetleges hibákra és apróságokra, amelyek sikeressé vagy éppen sikertelenné tehetik a dinnyetermesztést” – fogalmazott Őrhidi László, hozzátéve: véleménye szerint aki részt vett ezen az eszmecserén, az hasznos tanácsokat hallott, és olyan tudással megy haza, melynek birtokában sikeresebb lehet a jövő évi termesztés.
Bár a régióban valóban többen kezdtek dinnyetermesztésbe, ez még nem elégíti ki az ukrajnai piaci igényeket, ugyanakkor világossá vált, hogy van és lesz kereslet a Kárpátalján termett dinnyére.
Az ukrajnai dinnyetermesztés az utóbbi időben nagy változásokon ment keresztül. Az orosz invázió következtében a tökfélék családjába tartozó népszerű gyümölcs bölcsője, a herszoni régió ideiglenes megszállása jelentős hatással volt a piacra. Ezt a rést kihasználva az elmúlt 2 évben egyre több kárpátaljai gazda kezdett dinnyetermesztésbe. A Kárpátalján még gyermekcipőben járó ágazat fortélyainak megismerése céljából szervezett kétnapos konferenciát a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány. A Nevetlenfaluban a közégházán gyűltek össze a gazdák, hogy a dinnyetermesztés aktuális technológiájával ismerkedjenek meg. A Jótékonysági Alapítvány a nagy tapasztalattal rendelkező holland székhelyű Enza Zaden vetőmag értékesítő társaság szakembereit kérte fel az előadás megtartására. Varga István, a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza elmondta, az elmúlt két évben Kárpátalján jelentősen megnőtt a dinnyetermesztők száma, a tapasztalathiány viszont némi gondot jelentett a felmerülő problémák megoldásában. Ifjabb Sztojka Miklós Öregakliból több mint 10 éve foglalkozik dinnyetermesztéssel. Elmondása szerint, az ágazat folyamatosan fejlődik és nagyon fontos megismerni a termesztés legújabb technológiáját. Nagydobronyban a Magyar Ház adott otthont a rendezvénynek. Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke felszólalásában kiemelte, a konferencia célja, hogy a jövőben sikeresebbek és jövedelmezőbbek legyenek kárpátaljai gazdák vállalkozásai. Mikola Szova, a konferencia előadója, a háború előtt 13 évig foglalkozott dinnyetermesztéssel a Herszon megyei Kahovkában. Prezentációjában saját tapasztalatait osztotta meg a kárpátaljai gazdákkal: a palántázás, az ültetés, az öntözés fontos momentumaira, valamint a kártevők elleni hatékony védelemre helyezve a hangsúlyt. A kárpátaljai gazdák eredményeit értékelve Mikola Szova elmondta, vidékünkön van jövője a dinnyetermesztésnek. A herszoni hiány fedezésére és a bevétel reményében Kárpátalján egyre többen kezdenek dinnyetermesztésbe, ám ez még mindig nem elegendő a megye és az ukrajnai piac igényeinek teljes fedezésére. Ez azt jelenti, hogy a jövőben biztosan lesz kereslet a minőségi kárpátaljai dinnyére.