Nagy területen pusztító villámárvizekkel kell szembenéznie a jövőben a ma történelmi szárazsággal küzdő Kaliforniának, amelyek nagyobb kárt okozhatnak majd, mint egy erős földrengés – állapították meg a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.
A Science Advanced folyóiratban megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás már most megkétszerezte a katasztrófát okozó árvizek esélyét, a jövőben pedig ma még elképzelhetetlen nagyságrendűek lehetnek az áradások.
Daniel Swain, az egyetem klímatudósa, a tanulmány egyik szerzője a CNN-nek azt mondta, olyan nagyságrendű áradásokra kell gondolni, mint amilyenek Saint Louis környékén és Kentucky állam keleti részén pusztítottak a nyáron, csak jóval nagyobb területen, akár Kalifornia állam egészét érintően.
A tanulmány szerint Kalifornia klimatikus adottságai miatt természetesen módon kitett a hirtelen kialakuló áradásoknak, amit a klímaváltozás még erősíthet is.
Az elmúlt napokban Kalifornia keleti részén, valamint Nevada és Arizona állam sivatagos részén rendkívüli esőzések okoztak károkat. Las Vegas utcáit víz árasztotta el, és a világ legszárazabb vidékének számító Death Valley-ben három óra alatt egyévnyi csapadék hullott.
A károkat okozó erős monszun pozitív hatásokkal is jár, a sivatag kivirágzott és enyhült a Kaliforniát régóta sújtó vízhiányt. Az Amerikai Aszályfigyelő Központ közlése szerint Arizona és Új-Mexikó nagyobb részén, a kaliforniai sivatagban és Nevada déli felén az átlagos csapadék kétszerese esett az elmúlt két hónapban.
Az ország középső részén, Saint Louis város környékén és Kentucky állam keleti részén két hete voltak heves esőzések. Kentuckyban a katasztrófahelyzetet feloldották, és már az újjáépítésen dolgoznak. Az állam kormányzója pénteken jelentette be, hogy az áradások halálos áldozatainak száma 39-re emelkedett.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében – közölte az ELKH hétfőn. A kutatást Kovács Ilona, az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmányok a Nature Scientific Reports és a Journal of Sleep Research című szakfolyóiratokban jelentek meg.
Az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez kötődnek. Az eddig is ismert volt, hogy az agykéreg viselkedéskontrollért felelős elülső, frontális területei csak a serdülőkor végén kezdenek beérni, jóval az érzékelési folyamatokkal foglalkozó hátsó, poszterior területek érését követően.
Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE asztrofizikai kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd az űrtávcső segítségével.
A James Webb űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap–Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.
Az SZTE közleményében felidézi, hogy a kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.
Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb űrtávcső adatait.
A tájékoztatás szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikuspor-gyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem.
A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.
„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget” – idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.
A kutató szerint a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.
Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.
A Floridai Egyetem kutatói az Apolló–11 asztronautái által hazahozott talajmintán lúdfüvet neveltek – ez az első holdi talajon termesztett növény.
Kép a mintákról Forrás: UF/IFAS PHOTO BY TYLER JONES
A kísérletben arra kerestek választ, hogy a Holdról származó durva por alkalmas-e növénytermesztésre, és a későbbi Hold-expedíciók űrhajósai tudnak-e majd élelmet termeszteni maguknak.
A tudósok maguk is meglepődtek, hogy a kísérlet sikerült: a növény megél a holdi talajon.
Robert Ferl, az egyetem élelmiszer- és mezőgazdaság-tudományi karának tudósa elmondta, hogy kollégáival abba a talajmintába ültettek növényt, amit Neil Armstrong és Buzz Aldrin hozott haza magával az Apolló-11 misszióval, valamint olyan talajmintákba, amelyek más missziókkal érkeztek.
Forrás: UF/IFAS PHOTO BY TYLER JONES
A kísérletből ugyanakkor kiderült, hogy a holdi talajon durvasága és más kedvezőtlenebb tulajdonságai miatt lassabban nőttek a növények, mint a Földről származó, imitált holdi talajba ültetett palánták. A legtöbb holdi talajba ültetett növény végül elszáradt.
A kutatás eredményeit a tudósok csütörtökön tették közzé a Communications Biology című szaklapban. Mint írták, minél hosszabb ideig volt a talaj a Holdon a kozmikus sugárzásnak és a napszélnek kitéve, annál rosszabbul tűrték a növények.
A tudósok szerint az Apollo-11 talajmintái voltak a legkevésbé kedvezőek a növekedéshez, mert a Nyugalom tengerének kőzete, ahonnan származtak, néhány milliárd évvel tovább volt kitéve az elemeknek.
„A következő lépés, hogy a Hold felszínén kell megismételni a kísérletet” – idézte a The Guardian Simon Gilroy űrnövény-biológust, a Wisconsin-Madison Egyetem tudósát, aki nem vett részt a kísérletben.
A hat Apolló-küldetés űrhajósai mindössze 382 kiló holdkőzetet és talajmintát hoztak vissza a Földre, a legtöbbet elzárták. A NASA végül tavaly év elején 12 grammot adott át a Floridai Egyetem kutatóinak, és a régóta várt ültetést tavaly májusban végezték el egy laboratóriumban.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Az Ukrajnából elmenekülni kényszerült tudósoknak a spanyol egyetemek igyekeznek menedéket nyújtani és kutatási lehetőséget biztosítani. A spanyol intézmények többükkel már korábban is kapcsolatban voltak.
Az ukrán kutatók egyike, Olekszandr Kozacsok mondja, hogy sok bombatámadás idején bújtak pincékbe.
A harkivi központ, ahol dolgoztak, évtizedeken keresztül partneri kapcsolatot ápolt Spanyolországgal. Ezek a már létező együttműködések jelentik a mostani kezdeményezés magját.
Olekszandr Kozacsok az ukrajnai kutatási körülményeket is jónak tartotta, és biztos benne, hogy a Madridi Egyetemen (CIEMAT) még jobb körülmények között dolgozhatnak.
A kezdeményezést a spanyol Nemzeti Fúziós Laboratórium tette.
Az intézmény igazgatója, Carlos Hidalgo magyarázza, hogy az Ukrajnából elmenekült tudósok helyzete azért nehéz, mert szeretteik közül sokakat maguk mögött hagytak, aggódnak az Ukrajnában élő rokonokért, barátokért.
A madridi egyetemen kutatásokat kezdő ukrán tudósok előreláthatólag egy évig maradnak a spanyol fővárosban, utána visszatérhetnek hazájukba, amikor a körülmények engedik.
Az Euronews riportere, Carlos Marlasca mondja, hogy eddig orosz tudósok is résztvettek a spanyol kutatási együttműködésekben, de a legtöbb európai projektből kiszorultak az orosz agresszió miatt.
Az ukrán tudósokat a Science for Ukraine nevű platform kapcsolja össze az európai tudományos élettel.
Albert Palou, a spanyolországi koordinátor hangsúlyozza, hogy az ukrán kutatók szakmai életrajza nagyon jó, képességeik és tudásuk versenyképes Európában, így a spanyolországi tartózkodás alatt máshonnan is kaphatnak ajánlatokat. Svájcból már érkezett megkeresés.
Az ukrán törvények kutatók esetében is csak a nők és a 60 év feletti férfiak számára engedélyezik az ország elhagyását.
A kutatók szerint nemcsak az adatok késlekedése miatt halnak meg többen a koronavírus miatt a hétvégéken, mint a hétköznapokon. A tényt egy friss tanulmány hozta nyilvánosságra, melyet a Bloomberg tett közzé.
A kutatók szerint az adatok késleltetett bejelentésének is köze van ahhoz, hogy hétvégéken többen halnak meg világszerte, mint hétköznapokon, de szerintük nagy szerepet játszik ebben az is, hogy hétvégén hiányosabb a klinikai személyzet, a kapacitás és ott van a tapasztalathiány is.
A számok azt mutatják, hogy a koronavírus okozta halálesetek átlagos száma világszerte 6%-kal volt magasabb hétvégén, mint hétköznap – 8532, szemben a 8083-mal – a világjárvány során. A kanadai Torontói Egyetem szakértői a WHO Covid-19 adatbázisának 2020. március 7. és 2022. március 7. közötti összes halálesetét elemezték.
Az Egyesült Államokban például a hétvégi halálesetek száma átlagosan 1483 volt, míg a hétköznapokon 1220 – ami 22%-os eltérést jelent. Brazíliában a hétvégi halálesetek száma átlagosan 1061 volt, szemben a hétköznapi 823-mal, ami 29%-os különbség, az Egyesült Királyságban pedig a hétvégi halálesetek száma átlagosan 239 volt, szemben a hétköznapi 215-tel, ami 11%-os növekedés.
Az ügyben megszólaló egyik kutató szerint a hétvégi halálesetek bejelentésében bekövetkezett késések nem magyarázzák teljes mértékben a különböző országok közötti különbségeket – Németországban például kevesebb átlagos halálesetet jelentettek hétvégén (137), mint hétköznap (187). szerinte a „hétvége hatás” valószínűleg a klinikai személyzet, a kapacitás és a tapasztalat hiányosságainak is köszönhető. Ráadásul az eredmények azt mutatják, hogy ezek az arányok nem javulnak annak ellenére sem, hogy az egészségügyi rendszer teljesítménye és felkészültsége is javult a világjárvány során.
A kutatók ugyanakkor elismerik azt is hogy a kapott eredményeket befolyásolhatják a kihagyott esetek és az adatbeviteli hibák, valamint hogy a rendelkezésre álló adatok nem veszik figyelembe a betegségek súlyosságát, és nem vizsgálják a helyi politikák és közegészségügyi beavatkozások hatását az egyes országokban.
Régóta ismert, hogy a koleszterinszint csökkentése mérsékelheti a szívbetegségek kockázatát, és az erre adott gyógyszerek, a sztatinok segíthetnek ebben. Egy új kutatás viszont megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.
Az iparosodott országok egyfajta népbetegsége a kívánatosabbnál magasabb koleszterinszint, pontosabban az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), azaz a „rossz” koleszterin szintje. A felesleges koleszterin leül az erek falain, szűkíti az ereket, ezzel csökkenti a véráramlást, és ezzel növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. Tehát ha csökkenteni lehet ezt a koleszterinszintet, akkor kisebb lesz a megbetegedések kockázata is. Ez a magyarázat teljesen logikus, azonban éppen ezt kérdőjelezték meg a dublini RCSI orvosi és Egészségtudományi Egyetem kutatói, több ország szakembereivel közösen végzett vizsgálataik eredményeire támaszkodva.
A kutatók úgy vélik, hogy bár általánosan elfogadott a sztatin-kezelés a koleszterinszint csökkentésére, és így a későbbi szövődmények megelőzésére, nem olyan egyértelmű ez az összefüggés, mint korábban gondolták. Ez egyúttal kérdéseket vet fel a sztatinok (koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) hatékonyságával kapcsolatban is, amennyiben azokat kifejezetten a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére írják fel.
A sztatinok roppant „népszerűek” sok országban, korábbi kutatások szerint például az 50 év feletti írek mintegy harmada szed ilyen orvosságot. A mostani kutatás viszont azt állítja, hogy az LDL-szint sztatinokkal történő csökkentése nincs meggyőző hatással a szív- és érerndszeri betegségek kimenetelére, például a szívinfarktusra. Egyenesen úgy vélik, hogy a sztatinok szedésének általános előnye valójában csekély lehet, és az egyén személyes kockázati tényezőitől függően változhat.
A kutatók most azt javasolják, hogy ezt az új információt frissített klinikai irányelveken és szabályzatokon keresztül közöljék a betegekkel is. A kutatási eredményeket a JAMA Internal Medicine folyóiratban tették közzé a szakemberek.
A Global Witness jelentése szerint ha valaki klímaszkeptikus, annak egy idő után egyre durvább álhíreket és összeesküvés-elméleteket ajánl a Facebook.
A Facebook a klímaszeptikusokat az egyre szélsőségesebb álhírek, valamint az összeesküvés-elméletek hívőinek csoportja felé tereli – derült ki a Global Witness nemzetközi emberi jogi szervezet szerdán közzétett jelentéséből. A szakemberek megállapítása szerint a közösségi oldal algoritmusa inkább felerősítette a kételyeket, mintsem a megbízható információk felé terelte volna a felhasználókat – írja a BBC. A cég ugyanakkor azt állítja, hogy a rendszert a félretájékoztatás csökkentésére tervezte.
A szakemberek két profilt hoztak létre – a klímaszkeptikus Jane-t, valamint Johnt, aki megbízható tudományos szervezeteket követtek. Ezután arra voltak kíváncsiak, milyen tartalmakat ajánl nekik a Facebook. Jane esetében hamarosan olyan tartalmakkal találkoztak, amelyek tagadták, hogy az ember lenne az oka a klímaváltozásnak. Ezek között voltak azok az oldalak is, amelyek az egész problémát hoaxnak állítják be, és amelyek támadják a helyzet enyhítésével kapcsolatos döntéseket.
A szervezet szerint olyan bejegyzések is feltűntek Jane hírfolyamában, amelyek szerint a zöld mozgalmak valójában rabszolgasorba akarják hajtani az emberiséget, az ENSZ-t pedig még Tapsi Hapsinál is kevésbé hiteles szervezetnek állították be.
Fotó: Facebook
A kutatók Jane profiljával kezdésként lájkoltak egy, az éghajlatváltozással kapcsolatos álhíreket terjesztő oldalt, majd ezt még kétszer megismételték – mindkét esetben olyan oldalakkal, amelyeknek legalább 14 ezer követője van. Az egyik ilyen az I Love Carbon Dioxide nevű Facebook-oldal volt, egy olyan oldal, amelynek bejegyzései a valós és az álinformációkat gyúrják egybe.
Fotó: Facebook
Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke 2009-ben a klímatudósokat idézve azt mondta, 75 százalékos esély van arra, hogy a következő 5-7 éven belül a teljes északi-sarki jégtakaró a nyári hónapok egy részében elolvad majd. Bár ez már önmagában is a kutatók megállapításainak egy félreértelmezése volt, Gore sosem mondott újabb és újabb időpontokat a következő években, mint ahogy azt a fenti bejegyzés sugallja. Eközben az oldal egy másik bejegyzése rávilágított az elektromos autókkal kapcsolatos problémákra, ugyanakkor az éghajlatváltozást nem valós problémának állította be.
Fotó: Facebook
A szakemberek a következő két hónapban azt találták, hogy Jane-nek egyre több és súlyosabb álhírt kezdett el tálalni a Facebook. Az ajánlott oldalak közül csak egy olyat találtak, ahol nem volt a klímaváltozást tagadó tartalom. További probléma, hogy az oldalak és bejegyzések kétharmadánál nem volt olyan címke, ami jelezte volna a felhasználónak, hogy álhírrel van dolga.
Jane-nel ellentétben John profiljával egy megbízható szervezetet, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének oldalát követték be először. A másik profillal ellentétben John hírfolyamában megbízható, tudományosan megalapozott tartalmak jelentek meg. Jane-nél ehhez képest egyre komolyabb összeesküvés-elméletek bukkantak fel, például a chemtraillel kapcsolatban.
A Meta szóvivője a BBC-nek úgy nyilatkozott, egyre több hamis tartalmat jelölnek meg a Facebookon, a rendszert pedig úgy találták ki, hogy az a hiteles információk felé terelje a felhasználókat. Ugyanakkor a szakemberek szerint csupán a problémás tartalmak 10 százalékát jelölte meg eddig a Facebook.
A vállalat korábban 1 millió dolláros támogatási programot indított az éghajlatváltozás ellen küzdő szervezetek számára.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
Az IQAir svájci vállalat legfrissebb kutatása szerint egyetlen nemzet sem teljesítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi előírását 2021-ben. Bár a Virgin-szigetek lakosai és a Puerto Ricó-iak fellélegezhetnek, hiszen náluk az egyik legjobb minőségű a levegő, az indiaiakat és a kínaiakat óvatosságra intik a szennyezettségi számok. A világjárvány után újrainduló gazdaság és a fokozott természeti csapások megnehezítik a kormányok munkáját.
Világszintű légszennyezettségi mérés A felmérés során 6475 város szennyezettségi adatait mérték, vizsgálva, hogy milyen arányban fordulnak elő a 2,5 mikrométer vagy annál is kisebb átmérőjű levegőrészecskék, amelyek bejuthatnak a tüdőbe, a véráramba, károsítva a szív- és érrendszert, valamint a légzőrendszert.
A szervezet adatai alapján évente több mint 4 millió ember hal meg a levegő szennyezettsége miatt. Ezért is szigorították tavaly a levegőben lévő finom részecskék ajánlott szintjére vonatkozó előírásokat: a korábbi 10 helyett már csak maximum 5 mikrogramm lehet a levegőben köbméterenként.
Az IQAir a méréseket kizárólag földi levegőfigyelőkkel végezte – ahogyan az valóban hat az emberekre –, nem pedig műholdon keresztül, ahogyan azt néha teszik.
Csúfos eredmények A vizsgált városok mindössze 3,4 százaléka felelt meg a szabványnak, ráadásul 93 városban a 2,5 mikron méretű vagy annál kisebb részecskék száma 10-szerese volt az ajánlott szintnek.
„Számos ország jelentős lépéseket tett a csökkentés érdekében” – mondta Christi Schroeder, az IQAir tudományi menedzsere. „Kína például nagyon magas szennyezettségi számokkal kezdett, amik az idő múlásával folyamatosan csökkennek. Azonban sajnos vannak olyan helyek is a világon, ahol a helyzet jelentősen romlik.”
Ezen helyek közé tartozik India is: továbbra is Újdelhi a világ legszennyezettebb fővárosa. A legszennyezettebb ország pedig Banglades volt, ahol szintén nem javult a helyzet az előző évekhez képest.
Kína, a világ legnépesebb országa 2014 óta folyamatosan harcol a környezetszennyezés ellen, ugyanakkor a 2020-as 14. helyről tavaly visszaesett a 22. helyre a légszennyezettségi rangsorban. A legrosszabb légminőséget Hszincsiang déli részén elterülő Hotan városában mérték, ahol elsősorban a homokviharok miatt a 2,5 mikron és annál kisebb részecskék átlagos értéke több mint 100 mikrogramm volt – az ajánlott 5 helyett.
Míg Kína a 22. helyre csúszott, a legrosszabb 5 helyet Banglades, Csád, Pakisztán, Tádzsikisztán és India foglalta el.
A legszennyezettebb városi adatokat így az indiai Újdelhiben, a bangladesi Dakkában, Csád fővárosában, a tádzsikisztáni Dusanbe városában, valamint az ománi Maszkatban mérték.
Van még, ahol friss és tiszta a levegő A városok, ahol harapni lehet a tiszta levegőt: Nouméa Új-Kaledóniában, Charlotte Amalie az amerikai Virgin-szigeteken, San Juan Puerto Ricóban, Canberra Ausztráliában, valamint Grenada fővárosában, Saint George’sban.
Amikor mindezt súlyozták a lakosságszámmal is, a legkisebb légszenyezettség az alábbi 5 országban volt: a Virgin-szigeteken, Új-Kaledóniában, Puerto Ricóban, a Zöld-foki-szigeteken és a karib-tengeri Saba szigetén.
Az Egyesült Államok is leszerepelt Az Egyesült Államokat sem kerülte el a svájci vállalat, méréseik szerint a legszennyezettebb nagyváros Los Angeles, annak ellenére, hogy 2020-hoz képest tavaly már 6 százalékkal csökkentették a légszennyezettséget. Hasonlóképpen járt el Miami is, azonban Atlantában és Minneapolisban jelentősen nőtt a szennyezés – derült ki a jelentésből. Az amerikai légszennyezettség esetenkénti emelkedéséhez nagymértékben hozzájárultak az erdőtüzek, valamint a világjárvány után beinduló gazdaság is.
Ébresztőt fújtak a jelentéssel Ez a jelentés egy ébresztő, hogy világszerte milyen rossz minőségű levegőhöz jutnak az emberek – írta Avinash Chanchal, a Greenpeace indiai kampánymenedzsere válaszul a jelentésre. Chanchal szerint a levegőszennyezést elsősorban az üzemanyagok, köztük a szén, az olaj és a fosszilis gáz égetése, valamint a mezőgazdasági tevékenységek okozzák. A megújuló, tiszta energia és a minőségi tömegközlekedés egyaránt segítenének a levegő megtisztításában.
A megoldások a levegőszennyezésre egyúttal az éghajlati válságot is kezelnék. Ráadásul a tiszta levegő belélegzése alapvető emberi jog, nem pedig kiváltság – mondta a kampánymenedzser.
Forrás: vg.hu
[type] => post [excerpt] => Az IQAir svájci vállalat legfrissebb kutatása szerint egyetlen nemzet sem teljesítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi előírását 2021-ben. Bár a Virgin-szigetek lakosai és a Puerto Ricó-iak fellélegezhetnek, hiszen náluk az egy... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1648073400 [modified] => 1648070017 ) [title] => Egyetlen ország sem teljesítette a WHO környezetvédelmi előírásait [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=95998&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 95998 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 96018 [image] => Array ( [id] => 96018 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828.jpg [original_lng] => 364182 [original_w] => 2000 [original_h] => 1331 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828-1024x681.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828-1536x1022.jpg [width] => 1536 [height] => 1022 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828.jpg [width] => 2000 [height] => 1331 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/563587129e914941be772fad435d8828.jpg [width] => 2000 [height] => 1331 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1648062817:10 [_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA) friss kutatásában rangsorolta a kontinens legzöldebb városait – írja a Smart Cities World. A lap információi szerint a felmérés élén a skandináv országok, valamint néhány balkáni és balti állam osztozik.
A kutatás során a városi parkok, erdők, az utcák mentén ültetett fák és a parkosított folyóparti területek alapján számolták ki a zöld és kék (azaz vízparti) infrastuktúra arányát az egyes településeken. Az EEA felméréséből kitűnik, hogy komoly egyenlőtlenségek vannak a hasonló területek hozzáférésében, amely társadalmi, gazdasági és demogárfiai hatásai is vannak, nem beszélve az egészségügyi hatásokról. A szervezet rámutat, hogy a városi zöld terek pozitív hatásai hatványozottan érvényesülnek a gyerekek fejlődése, illetve az idős emberek fizikai egészsége és mentális jóléte szempontjából.
Bár a lista meglehetősen vegyes, feltűnő, hogy az északi és nyugati országok városaiban jóval nagyobb a zöld területek aránya, mint Európa déli és keleti országaiban. Ennek ellenére, még a fejlettebb országokra is jellemző, hogy az igazán jó minőségű zöld terek jellemzően a magasabb gazdasági státuszú közösségek sajátjai. A felmérés rámutat, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint az lenne ideális, ha minden városlakó legfeljebb 300 méterre lakna valamilyen zöld területtől, parktól, fasortól, ez azonban városonként erősen eltérő lehet Európában.
A lista élén a norvég főváros, Oslo végzett,itt a legnagyobb a teljes zöld infrastuktúra aránya, és itt található a legtöbb fa is. Érdekesség, hogy az egyéb városi zöld terek arányát tekintve viszont Oslo a lista átlaga körül teljesít csupán, ami arra utal, hogy a norvégoknál a legtöbb a természetes zöld terek mérete az épített parkokkal szemben.
A képzeletbeli dobogó második fokára Zágráb került, amelynek zöld infrastuktúrája alig marad el Oslóétól, a fák mennyiségét tekintve viszont jelentős a lemaradása a norvég fővároshoz képest. A harmadik helyezett pedig Szlovénia fővárosa Ljubljana lett, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy a város egyharmadát a Tivoli nevű, természetvédelmi területnek számító hatalmas park teszi ki.
A negyedik helyen Helsinki végzett, a finn fővárost Vilnius, Madrid, Bern, Berlin követi, míg kilencedik lett a 2022 zöld fővárosának választott Tallinn. Az első tíz helyezett rangsorát a portugál főváros, Lisszabon zárja.
Az összesen 37 várost felsoroló listán Budapest a 21. helyen végzett, Prága után és Ankara előtt. A lista sereghajtója a máltai főváros, Valletta lett.
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
