Véget ért a szeptember 15-én kezdődött XI. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor, amelynek idén a Pro Arte – Munkács civil szervezetet beregszentmiklósi szoborparkja adott otthont. Idén a tábor központi témája a háború volt, arra reflektáltak a nyolc szobrász és egy fotóművész. A főszervező Matl Péter, valamint öt ukrán és két dán szobrászművész szeptember 30-án mutatták be a nagyközönségnek a kéthetes alkotótáborban készült munkáikat.
Cseh Áron ungvári magyar vezető konzul köszöntőbeszédében elmondta: „Örömmel tettem eleget Matl Péter, a Pro Arte – Munkács civil szervezet vezetője meghívásának, aki nem csak kitűnő művész, hanem ügyes és kitartó kulturális szervező. Az immár több mint tíz évvel ezelőtt megálmodott szobrásztáborok mára szép hagyománnyá váltak, és a mostanra létrejött beregszentmiklósi szoborpark méltó helyszínt biztosít az alkotóknak. Az idei nemzetközi szobrásztábor is Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma anyagi támogatásával jött létre, és főkonzulátusunk is a kezdetektől fogva segítette, támogatta ezt a folyamatot, mert a képzőművészet mindig is összekötő kapocs volt népek és nemzetek között” – fogalmazott a magyar diplomata.
Jevhen Tiscsuk, a Kárpátaljai Megyei Kulturális, Nemzetiségi és Vallási Főosztály igazgatója egy olyan csodálatos művészi térnek nevezte a szoborparkot, ahol a művészek formát adhatnak gondolataiknak, érzéseiknek, művészi látásmódjuknak. Magát a szimpóziumot pedig egy olyan mágneshez hasonlította, amely megyénkbe vonzza a magas művészeti érték létrehozására képes alkotókat a világból.
A művészek közül Vjacsiszlav Hutirja, a Donyeck megyéből származó szobrász és festőművész, Ukrajna érdemes művésze mondott köszönetet az általa 30 éve ismert Matl Péternek, hogy a háború idején is vállalta a szimpózium megszervezését, amely az alkotói munka mellett valódi kikapcsolódás is volt a számára.
Házigazdaként és főszervezőként Matl Péter az idei művésztelep kapcsán elmondta: „A tizenegyedik szobrásztáborunk eredményét láthatják, négy kőszobrot és négy vegyes technikával készült műalkotást. A hagyományos kőszobrok mellett láthatunk itt téglainstallációt, illetve a tábor területén talált építési törmelékekből és rakéták maradványaiból készült munkákat is.” Matl Péter idén betonból, acélból és farostlemezből formálta meg a kezdet és a vég, valamint a háború római istenét, a kétarcú Janust.
Matl Péter elmondta még, hogy a nyolc résztvevő zöme Kelet-Ukrajnából jött, akad, aki egyenesen Bahmutból származik. Számukra a szobrásztábor felüdülés volt, az otthoni háborús viszonyokból kiszakadhattak és végre alkothattak. „Ezért is Háború a címe a szobrásztáborunknak, a művészet erejével próbáltunk reflektálni erre a szörnyű eseményre. Most ilyen, történelmi időket élünk, a művészek zöme jövőképet, kiutat próbál mutatni a jelenlegi helyzetből a társadalomnak. Persze különbözőképpen, mert mindannyian mások vagyunk, másként gondolkodunk, de közülünk mindenki a békét várja” – fogalmazott a főszervező, akitől megtudtuk, hogy az idén elkészült szobrok a szoborparkban maradnak, ugyanakkor elképzelhető, hogy a támogatók kapnak egy-egy műalkotást, esetleg elárvereznek közülük egyet, amellyel a fronton szolgáló barátaikat támogatnák.
A házigazdát követően maguk a művészek mutatták be saját alkotásaikat. A már említett Vjacsiszlav Hutirja Várakozás című munkája egy kőbe faragott, stilizált női alakot formáz, Szerhij Szbitnev Angyal című szobra a háború angyalát, egy félig angyal ukrán katonát. Különleges az ungvári Jan Pavel Roman Stabilitás című kompozíciója, amely kőből faragott emberi alak, fölötte és körülötte darabjaira szakadt rakétaalkatrészek. Ivan Demjan „Egy pillanat az árulás előtt” névre keresztelt kőszobra a bibliai Káin és Ábel összeölelkezésének pillanatát tárja elénk. Szerhij Olesko Niké szobra pedig a győzelem istennőjét formázza meg. A dán vendégművészek közül Liz Andersen Háború című installációja a szoborpark bejáratához közel, betonból, márványlapból és építési törmelékekből készült, a civilizációnk útját szimbolizálva, míg férje Ole Videbæk Babilonr/a keresztelt, vörös és fehér téglákból, valamint faelemekből épült tornyában, közepén tüzet rakott, elmondta, hogy alkotása a faelemek elégése után, összeomolva nyeri majd el végső formáját.
Matl Péter oklevéllel ismerte el Andrej Augyijenko fotóművész munkáját, aki idén is csatlakozott, kilencedikként a szobrásztáborhoz, művészi értékű fotókon megörökítve az alkotás folyamatát és az elkészült szobrokat. Ugyancsak elismerő oklevéllel mondott köszönetet a részt vevő művészek mellett a támogatóknak is, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, Gulácsy Gézának, a KMKSZ alelnökének, Tarpai Józsefnek, a Zahid Finance Group igazgatójának ésVolodimir Andruskónak, Beregszentmiklós polgármesterének.
A szobortábor állófogadással, jó hangulatú beszélgetéssel és a sokoldalú Matl Méter szájharmonika-koncertjével zárult.
Az elmúlt évek során a világ számos országából érkeztek művészek a Matl Péter szobrászművész által megálmodott szobrász táborba. Tavalyihoz hasonlóan idén is a háború áll a középpontban. A pályázati kiírás szerint az a cél, hogy a művészek készüljenek a jövőre és a művészet adta lehetőségekkel érezzék kötelességüknek az életigenlést sugározni. Mert az ilyen ember könnyebben képes a megbékélésre önmagával és másokkal, és talán rászánja magát a megbocsátás keresztényi erényének gyakorlására is. Matl Péter szobrászművész minden esetben arra ösztönzi az ide érkező művészeket, hogy a jövőbe tekintsenek és a szobraik a reményt tükrözzék. A művészek nagy része visszanyúlt a mitológiához, a jelekhez, a szimbólumokhoz. Péter idén Januszt jeleníti meg, az idő, a kezdetek és a végek, az átmenetek, valamint a háború és a béke római istenét. Tervei szerint most a kétárcú Jánuszt alkotja meg háttal egymásnak, s a háború végén pedig a két szembeforduló arcot, melyet egy boltív köt majd össze. Szerhij Szbitnyev 1963-ban az oroszországi Dimitrovgradban látta meg a napvilágot, de 1983 óta az ukrajnai Harkivban él. A Harkivi Állami Formatervezési és Művészeti Akadémián végzett, később pedig itt lett tanár. Elmondása szerint az, hogy a békés Kárpátalján eltölthet két hetet, igazi feltöltődés számára, hiszen Harkivban folyamatosak a légiriadók és a támadások. Az elkészülő szobrában a férfiasságot és a hazaszeretetet szeretné megjeleníteni, ezért egy, a kezében kardot tartó angyalként ábrázoló katonát fog megformálni. A nemzetközi szobrásztáborban a korábbi években számos külföldi alkotó vett részt, a háború miatt azonban most kevesen vállalkoznak erre a feladatra. Idén az egyetlen ilyen alkotópáros a Dániából érkezett Vidabaek házaspár, akik egy Bábel tornyot építenek fel téglákból és fa lapokból. A szervezők mögött álló 10 évben mindig olyan helyszínt kellett keresniük, amely befogadta a művésztelepet. Idén azonban már a Pro Arte Munkács Civil Szervezet saját birtokán, Beregszentmiklóson fogadhatták az alkotókat, hiszen a magyar kormány támogatásának köszönhetően sikerült megvásárolni a korábban kolhozként működő elhagyatott területet, ahol elkészült a közösségi térként funkcionáló alkotóház is. Ez nagy öröm a szervezők számára, akik szerint már az is csodának számít, hogy idén sikerült megszervezni a művésztelepet. Emellett abban is reménykednek, hogy jövőre már a béke lesz a téma és a világ számos részéről érkezhetnek majd ismét alkotók Kárpátaljára.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete a nemzetközi hírű Horváth Anna beregszászi keramikus, képzőművész emlékére alkotó és kézműves hetet szervezett gyerekeknek. Minden nap más-más elismert kárpátaljai művész vezette be őket a korongozás, az agyaggal való munka, a rajzolás és a festészet rejtelmeibe. A szervezők célja az volt, hogy a beregszászi közösség életére nagy hatást gyakorolt művész szellemi öröksége a fiatalok munkáiban, törekvéseiben tovább éljen. A portrékészítés nem egyszerű feladat. Még a tapasztalt művészek tudását is próbára teszi. Az alapokat a gyerekek számára Kutasi Csaba festőművész mutatta meg. S ha a Mona Lizához hasonló alkotások nem is születtek a gyerekek nagy igyekezettel fogtak neki a munkának és kiválaszthatták a nekik tetsző technikát. Kutasi művész úr egy kis csalafintasággal is készült. A gyerekeknek egymásról kellett portrét készíteniük, ami izgalmassá tette a folyamatot.
Közel ötven fiatal vett részt a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) által szervezett Horváth Anna napközis alkotóhét alkalmával. Az esemény során a fiatalok kipróbálhatták a viaszkarcolást, gyurmázást, korongozást és a festészetben is elmélyülhettek.
Tarpai József, a KMNE elnöke, az alkotóhét megálmodója elmondta: „Horváth Annát elsősorban keramikusként tartják számon, azonban a kisplasztika, a festészet és a grafika terén is jelentőset alkotott. A hét folyamán a táborba érkező diákok kiváló mentorok segítségével kipróbálhatták magukat ezen tevékenységek valamelyikében. Az elnök elmondta, hogy céljuk, hogy a kivételes tehetségű művésznő szellemi öröksége a beregszászi fiatalokban ‒ akik érdeklődnek a képzőművészet iránt ‒ tovább éljen.”
A tábor első napján Hubal Ljudmila ungvári iparművész közreműködésével a fiatalok agyagból különböző állatgrafikákat készíthettek el, másnap a nagydobronyi Hidi Endre keramikus segítségével a korongozással ismerkedhettek meg közelebbről. Matl Péter, munkácsi szobrászművésszel gyurmából készítettek különböző figurákat, majd zárásként Homoki Gábor tiszapéterfalvi festő a festészet rejtelmeibe avatta be a gyerekeket.
Az alkotóhét vezérgondolata kapcsán Matl Péter így nyilatkozott: „A hét folyamán igyekeztünk a fiatalokat arra buzdítani, hogy legyenek nyitottak a világ felé, és érzéseiket, gondolataikat próbálják megfogalmazni a művészet nyelve által. Nem biztos, hogy mindenkiből nagy művész válik, de mindenképp fontos, hogy minél több olyan technikát próbáljanak ki, amely közel áll hozzájuk. A művészet megismerése, az alkotási folyamat segít mindabban, hogy a fiatalok kiteljesedjenek.
A programra 6‒16 év közötti fiatalok jelentkezhettek. A hét folyamán a Petőfi-centenárium kapcsán a költőóriás alkotásaihoz is készítettek különböző illusztrációkat, de éltere kelt Pókember, a Gyöngyhajú lány, Tüskevár Matula bácsija és számos érdekes figura, valamint illusztráció is.
Szoboravatással és vendégelőadással méltatta a nemzeti összetartozás napját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata Beregszászon. Matl Péter munkácsi képzőművész feltámadást, újjáéledést jelképező Főnix című szobrát ajándékozta a társulatnak. Erről maga az alkotó is beszélt, amikor elmesélte a szobor megszületésének történetét. A nemzeti összetartozás napján a beregszászi színház két erdélyi társulat, a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház közös darabjának bemutatójával elsősorban a fiatalokat vette célba. A Petőfi-szelfi a költő verseit mutatja be a modern kifejezőeszközök segítségével és a magyarságtudat erősítését célozza.
A projekttervet Babják Zoltán polgármester osztotta meg közösségi oldalán.
„A Beregszászi Városi Tanács még a teljes körű háború kezdete előtt elhatározta, hogy emlékműkomplexumot hoz létre azon katonák tiszteletére, akik Ukrajna szabadságáért, függetlenségéért és területi integritásáért harcoltak, akik részt vettek a Méltóság Forradalmán, illetve a terrorelhárítási zóna területén vívott harcokban. A tervekről a lakossággal is megbeszélést tartottunk. A végrehajtó bizottság áprilisi döntésének megfelelően, melyet az elesett katonák családtagjaival közösen hoztak meg, az említett emlékművet a Munkácsi és Korjatovics utcák sarkánál helyeznénk el. A végrehajtásnál figyelembe vesszük a jelen történéseit és kellő tisztelettel adózunk a megszállókkal vívott harcban elhunytak emléke előtt. A projekttervet a bejegyzés alatt tekinthetik meg (közében Mihály arkangyal szobra látható Matl Péter tervezésében)” – olvasható a bejegyzésben.
November 27-én a Beregszentmiklósi Szoborpark területén található alkotóház ünnepélyes átadóján jelen volt Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is, aki kiemelte: „Nagyon fontos a kultúrának az éltetése egy olyan időben, amikor sok szempontból beszűkülnek a lehetőségek. Ilyen időben a kultúra a magyarság mentsvára. A kultúra az, ami meghatározza és megőrzi a közös életvitelünket, megőrzi hagyományainkat, nyelvünket és nemzetünket. Mi magunk vagyunk ennek a kultúrának a letéteményesei.”
„Ma szobrot állítani vagy szobrot dönteni hitvallás. A szoborállítás egy közösség és egy kultúra megtestesült életjele, míg a szobordöntés a rombolást hirdeti. Ez a rombolás lehet indokolt, ahogy 1956-ban a Sztálin-szobor ledöntése volt, de lehet provokáció is, ahogy ez Munkácson történt az elmúlt hónapban” – reflektált beszédében a munkácsi vár Turul-szobrának ledöntésére Szilágyi Péter. Elmondta, hogy mi, magyarok az elmúlt évszázadban számtalan kihívással néztünk szembe, azonban a jelen is egy nehéz időszak, hiszen a mostani kihívást értelemszerűen a háború jelenti. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország, sőt minden magyar számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
„Mindent megteszünk azért, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek működését ebben a háborús helyzetben is biztosítani tudjuk, mert továbbra is ezek a szervezetek a legfontosabb partnereink a kárpátaljai magyar közösség megtartásában” – jelentette ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: „Nemzetünk keresztény elkötelezettségből fakadóan segít mindazoknak, akik ebben a nehéz időszakban Kárpátalján maradtak vagy itt keresnek menedéket. Magyarország megindította történetének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakcióját a Kárpátalján maradtak és az ukrajnai menekültek megsegítésére. Ukrajna ezekben a vészterhes időkben is megtapasztalhatja a magyar nép önzetlen segítségnyújtását. Legyen ez a kölcsönös bizalom alapja a jövőre nézve is.”
A most átadott alkotóház kettős szerepet tölt be: gyűjti a magyarság életjelét hordozó szobrokat, továbbá teret kínál annak, hogy mindenféle alkotásban utat találjon magának a kortárs kultúra művészi igényű ága – fogalmazott Szilágyi Péter, kiemelve: az itt született alkotások segíteni fogják, hogy a helyi magyarság egyetemes érvénnyel örökítse meg értékítéletét és üzenetét a jelennek és az utókornak.
A Pro Arte – Munkács civil szervezetet 2013-ban alapították azzal a céllal, hogy megőrizze vidékünk szobrászati örökségét és a helyi magyarság kultúrájának megmaradása érdekében tovább gazdagítsa alkotásokkal Kárpátalja és a környező régiók településeit. A szervezet elnöke, Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész és társai azon dolgoznak, hogy jelenlétükkel bizonyítsák, részesei az egyetemes magyar és nemzetközi kultúrának egyaránt.
A Pro Arte – Munkács alapítói kidolgozták annak a Kárpátaljai Szoborútnak a tervét, amely a megye magyar- és ruszinlakta településeit öleli magába. Az itt elhelyezett szobrokkal elsősorban az ide látogató turisták figyelmét szeretnék felkelteni, hogy látogassanak el a félreesőbb falvakba is, fellendítve ezzel a falusi turizmust a vidéken. Ebben partnerekre találtak, hiszen támogatja az elgondolást Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, Magyarország ungvári és beregszászi külképviselete, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és más szervezetek, mecénások.
A szervezet 2014 óta nemzetközi szobrásztáborokat szervez Kárpátalján a megye szobrászati örökségének megőrzésén túl kedvező feltételek megteremtése céljából a fiatal szobrászok ötleteinek megvalósításához, lehetőséget adva nekik, hogy megtestesítsék az anyagban a modern monumentális művészeti jövőképüket. A szobrásztáborok egy olyan több évre kidolgozott program részét képezik, amelynek legfőbb szempontjai a magyar identitás és kultúra propagálása, maradandó köztéri alkotások elhelyezése Kárpátalja településein és a megyehatáron túl, határon átnyúló és egymást segítő kulturális projektek létrehozása, a falusi turizmus fejlesztése, valamint egy nemzetközi turisztikai útvonal létrehozása.
Az eddigi tíz művésztelep eredménye közel 100 köztéri alkotás, melyek többsége már Kárpátalján kívül a környező régiók településeinek terét díszíti. A Beregszentmiklósi Szoborpark a szobrok által kikövezett útvonalak – szoborutak – központjaként funkcionál a jövőben.
2020 decemberében ezen célok támogatásához csatlakozott a Zahid Finance Group Kft., amely magyar kormánytámogatásból vásárolta meg azt a területet, ahol két év munka után elkészült a Pro Arte – Munkács civil szervezet alkotóháza, mely közösségi helyszínként gyerekek és felnőttek művészeti oktatásának, kerámia, kő- és fafaragó mesteriskolának biztosíthat otthont, valamint kiállítások helyszínéül szolgálna.
Az épületben egy zeneszoba és egy állandó fotókiállítás is helyet kapott, mely bemutatja az eddigi szobrásztáborok eredményeit, s az egyik szobában megtekinthető egy ideiglenes kisplasztikai kiállítás a művésztelepek résztvevőinek alkotásaiból. A beépített tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki, melyek a táborok idejére szállást biztosítanak a szobrászok számára.
Tarpai József, a Zahid Finance Group Kft. igazgatója köszöntőjében felidézte a kezdeti időszakot, amikor négy évvel ezelőtt bejárták azokat a helyszíneket, melyek közül az egyik potenciális otthona lehetne a Pro Arte – Munkács civil szervezet szoborparkjának és alkotóházának, valamint megfelelő helyszínül szolgálna az évente megszervezett szobrásztáboroknak egyaránt. A választás végül Beregszentmiklósra esett, ahol a hegy lábánál egy 2,5 hektáros területen, csodás környezetben ölthetnek testet a képzelet szüleményei. Az igazgató örömét fejezte ki, amiért a Munkácsy Mihály Magyar Ház, majd az Erdélyi Béla Alkotóház után hivatalosan is átadják ezt az épületet, melyet reményeik szerint a jövőben maga a szoborpark átadása követ.
„Egy álmodozó ember vagyok. Megálmodtam valamikor azt, hogy szobrász leszek, pedig más volt a szakmám. Aztán szobrász lettem. Megálmodtam azt is, hogy legyen egy szoborparkom, amit elkezdtem kialakítani a saját kertemben, majd a Jóisten és a magyar kormány segített abban, hogy megvásároljuk ezt a területet, s áthoztuk ide a szobrokat” – elevenítette fel meghatódva Matl Péter. Elmondta, hogy az első szobrásztábort Borzsován szervezték meg, ahol két hét alatt négy művész négy szobrot készített el, melyeket a szomszédos településeknek ajándékoztak. Mára a szoborutak több száz kilométer hosszú beutazható turisztikai látványosságot képeznek. „Nagy örömömre szolgál, hogy létrejött ez a hely, amiért hálás vagyok minden támogatónak és segítőnek” – fogalmazott a szobrász.
A felavatott alkotóházat Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke szentelte meg.
Ezt követően Matl Péter a tervekről szólva elmondta, hogy egy zenepavilont, valamint Szent Miklós tiszteletére egy ökumenikus kápolnát szeretnének építeni, mely kapcsán már a parkba szállították a Vereckei Honfoglalási Emlékmű 2. számú oltárkövét. Ezután bemutatta a szoborpark vázlatát, majd az alkotóházat.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban megnyílt Matl Péter Munkácsy-díjas szobrász, grafikus Ötösével című kiállítása. A tárlat megnyitóján Dupka György történész tartott előadást a sztálini terror okairól és a legújabb kutatások eredményeiről.
A megnyitón Szilágyi Péter azt mondta, hogy a nehéz időket nem felejthetjük el, hiszen háború van Oroszország és Ukrajna között. AMiniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkára kiemelte: Magyarország egyértelműen a béke pártján áll és a háborús konfliktusban lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát, valamint mindent megtesz a kárpátaljai magyar közösség megtartása érdekében.
Das #Mondrian-Bild hängt seit 42 Jahren falschherum in Düsseldorf (links), man will es trotzdem so hängen lassen (rechts: wie es richtig wäre). pic.twitter.com/5eqKIjrc6O
A Munkácsy Mihály Magyar Házban mutatták be a kárpátaljai közönség előtt először a Munkácsy Mihály-díjas Matl Péter kárpátaljai szobrászművész munkásságát feldolgozó kötetet.
Az életműalbum a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg. Előszavát Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke írta, szerkesztője Sárba Katalin, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kulturális osztályvezetője. A kötet ünnepélyes bemutatójára március 31-én Budapesten került sor.
A Matl Péter közel négy évtizedes munkásságát bemutató, csaknem 300 oldalas kötet a művész életútjának eddigi állomásait, meghatározó, megannyi tematikájú, fából faragott, kőbe vésett és agyagból vagy bronzból megmunkált alkotásait tárja elénk. Az általa képviselt művészet egyszerre állít emléket őseinknek a magyar történelem legjelentősebb helyszínein: Vereckétől Munkácson, Tiszacsomán, Tiszaújlakon át Ópusztaszerig, s a magasztos múltra reflektálva állít példát nemzedékünk és a jövő nemzedékei számára.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház dísztermében tartott kötetbemutatón elsőként Tarpai József igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Cseh Áron ungvári vezető konzul mondott köszöntőbeszédet. „Örömteli pillanat ez azért is, mert a nehéz idők ellenére mi, itt jelenlévők átélhetjük a békés összetartozás örömét. Hiánypótló műről van szó, mert érthetetlen okokból eddig még komolyabb kiadvány nem készült Matl Péterről, egy olyan művészről, akinek szobrai állnak a környező országokban, Nyugat-Európában, de még Japánban, Brazíliában és az Egyesült Államokban is” – fogalmazott a diplomata.
2021 augusztusában jelent meg a TV21 Ungvár munkatársai, Debreceni Kamilla és Balla Béla által készített Kőbe vésve című, Matl Péterről szóló portréfilm. A kötetbemutatót megelőzően levetítették a díjnyertes filmet, melyben a művész saját gondolatai által kalauzolja el világába a nézőt.
Ezt követte a Popovics Béla helytörténész által vezetett panelbeszélgetés, mely kiegészítette Matl Péter életútjának történetét, kiemelve a művész számára kulcsfontosságú eseményeket, a benne legnagyobb hatást kiváltó embereket, a család és az Istenbe vetett hit megrendíthetetlen erejét. Matl Péter festészetén belül is szerteágazó alkotó, elsősorban azonban mégis szobrász, s köztéri szobraiban minden esetben fellelhető hitvallása.
„Több művészt ismerek, de nála érzem nagyon-nagyon azt – talán a legjobban mindazok közül, akiket ismerek –, hogy egyrészt van egyfajta professzionizmus, nagy mértékű művészi igényesség önmaga felé, de ezen túl mély alázatot érzek benne, amikor megfogalmazódik benne egy alkotás, és kezébe kerül egy kő, egy fa, s nem azzal kezdi, hogy ráveti magát az adott anyagra, hanem elkezdődik egy dialógus, egy párbeszéd az anyag és közte. S akkor fokozatosan közeledik az anyagban lévő csoda ahhoz a csodához, amely az ő lelkében van, és a találkozás eredménye aztán az az alkotás, amelyet mi is meg tudunk csodálni” – mondta Popovics Béla Matl Péter kivételes munkájáról. Hozzátette: „Azt a valóságot, azt a lényeget, azt a logoszt fejti meg az adott kőben, fában, amely valójában benne van. Tehát nem »megerőszakolja« az anyagot, hanem alázattal közeledik hozzá, és »átimádkozza« magában,megsejti, mi van benne, majd kibontja – és igazából »csak« annyit csinál, hogy kibontja, elbontja a fölöslegeset, és megtalálja azt, ami benne volt. S talán ezért ilyen örökérvényű és ilyen mély értelmű minden alkotása Péternek, amit én ismerek” – fogalmazott a munkácsi helytörténész.
A kiadvány tartalmazza a világ számos pontján elhelyezett alkotásokat, melyek száma megközelíti a 400-at. Matl Péter neve ismerősen cseng szobrásztársai körében világszerte, s műveit Kárpát-medence-szerte ismerik az emberek.
A szobrászművész alázatát jelzi a bemutató után megfogalmazott gondolata is: „Nagyon izgultam, hogy mit szól majd a munkácsi közönség, de látom, hogy pozitív reakciója volt, tehát követték azokat a gondolatokat, amelyeket el tudtam mondani. Egy ilyen közvetlen beszélgetés sokkal többet árul el egy művészről, mint amennyit egy könyvből esetleg meg lehet tudni, mert mindenféle kis részletet megtudhat így a közönség.” Hozzátette, hogy hamarosan egy irodalmi alkotással jelentkezik, amelyből az olvasók alaposabban is megismerhetik eddigi életútját.
A tervek szerint a közeljövőben vidékünk számos településén bemutatják a kötetet.