Az ukrán kormány módosításokat fogadott el a Gyija alkalmazás használatával kapcsolatban, amelyek lehetővé teszik az elektronikus azonosítást és hitelesítést 14 éves kortól, amennyiben a felhasználónak van adóazonosító száma (РНОКПП). Emellett szabályozták a mesterséges intelligencia (MI) technológiák alkalmazását is – közölte Tarasz Meljnicsuk a Telegramon.
Elmondása szerint a módosítások az Egységes állami elektronikus szolgáltatási webportálról szóló rendeletet érintik.
Pontosítottuk, hogy a Gyija mobilalkalmazásban az elektronikus azonosítás és hitelesítés 14 éves kortól engedélyezett azon személyek számára, akik rendelkeznek adóazonosító számmal
– írta.
Továbbá hozzátette, hogy szabályozták az MI-technológiák használatát a Gyija portálon, „az információk nyújtása, az állami szolgáltatások igénylésének egyszerűsítése és az információs támogatás biztosítása érdekében.”
A brazil rendőrség 35 személyt tartóztatott le, akik részt vettek egy nagyszabású csalásban, amelynek során hiszékeny hívőknek adtak el mesterséges intelligencia által írt imákat – darabonként átlagosan 10 dollárért. A hírről az Oddity Central számolt be.
Hogyan működött a csalás?
A bűnszervezet két éven át tevékenykedett Nilópolis városában. Egy hamis call centert hoztak létre, amely katolikusokat hívogatott, hogy személyes információkat tudjon meg róluk, majd „személyre szabott imákat” kínált nekik, amelyek állítólag gyógyítanak.
A rendőrség szerint sok áldozat annyira meghatódott a „szövegektől”, hogy többször is vásárolt, egyesek pedig jelentős összegeket fizettek, mert hittek a „természetfeletti segítségben”.
A mesterséges intelligencia mint manipulációs eszköz
Bár a mesterséges intelligencia alapvetően az emberiség javát szolgálhatja, ebben az esetben a csalók fegyverévé vált.
Az algoritmusok érzelmes, meggyőző szövegeket hoztak létre, amelyekkel elhitették, hogy az imák „isteni eredetűek”.
A rendőrség becslése szerint az áldozatok száma több száz, de akár több ezer is lehet.
„Lelkipásztor” és a közösségi média
A toborzás a közösségi médiában kezdődött, ahol a bűnszervezet vezetője, egy önjelölt „lelkipásztor”, motivációs bejegyzéseket tett közzé, és arra buzdította a követőket, hogy „fogadják el a csodát” vagy „kapjanak isteni kinyilatkoztatást”.
Ezt követően a call center operátorai folytatták a megtévesztést telefonon, meggyőzve az embereket, hogy vásárolják meg a „csodaimákat”.
Folyamatban van a nyomozás
A 35 gyanúsított ellen csalás és bűnszövetkezetben való részvétel miatt emeltek vádat.
A rendőrség felszólította az áldozatokat, hogy tegyenek hivatalos feljelentést Nilópolisban, ezzel is erősítve a bizonyítékokat.
A nyomozók szerint a csalás sikere abban rejlett, hogy a mesterséges intelligencia minden beszélgetéshez alkalmazkodott, így az imák hitelesnek és „isteni ihletésűnek” tűntek.
Augusztus 2-án hatályba léptek az Európai Unióban az általános mesterséges intelligencia (GPAI) rendszerekre vonatkozó kötelező követelmények. A vállalatoknak mostantól közzé kell tenniük az oktatásra vonatkozó információkat, tiszteletben kell tartaniuk a szerzői jogokat, és biztosítaniuk kell a termékek biztonságos fejlesztését, jelentette be az Európai Bizottság.
Hatályba léptek az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) rendszerekre vonatkozó európai szabályok.
Ez növelni fogja a piacon lévő mesterséges intelligencia rendszerek átláthatóságát, biztonságát és elszámoltathatóságát. A közlemény szerint ezek a szabályok egyértelműbb információkat biztosítanak arról, hogyan képezik a mesterséges intelligencia modelleket, jobban érvényesítik a szerzői jogokat, és felelősségteljesebben fejlesztik a mesterséges intelligenciát. A GPAI azon modellekre vonatkozik, amelyek képesek nyelvet generálni, és nagy mennyiségű számításra vannak megtanítva. A legerősebb, potenciális rendszerszintű kockázattal járó MI modellek esetében további követelményeket írnak elő –többek között az Európai Bizottság tájékoztatásának kötelezettségét és a modellek biztonságának garantálását.
Ez az európai mesterséges intelligenciatörvény (AI Act) végrehajtásának első szakasza, amelyet 2024 júniusában fogadtak el. A törvény kockázati szint szerint osztályozza a mesterséges intelligencia rendszereket, és szigorúbb követelményeket határoz meg a magas kockázatú termékekre vonatkozóan, többek között az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a kritikus infrastruktúra területén.
A rendelet kötelező regisztrációt is bevezet a társadalomra nagy hatást gyakorló modellek esetében – különösen azoknál, amelyek félretájékoztatást terjeszthetnek vagy emberi jogokat sérthetnek.
A rendelet 2026-ig lép teljes mértékben hatályba, de az első átláthatósági kötelezettségek már kötelezővé váltak az EU-ban mesterséges intelligenciát fejlesztő vagy alkalmazó vállalatok számára.
Bár sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia (MI) elveszi az emberek munkáját, egy március–áprilisban készült kísérlet megmutatta, hogy az MI még egy automatát sem tud hiba nélkül működtetni.
Az Anthropic mesterségesintelligencia-kutató és online biztonsági vállalat, a Claude nevű csetbot fejlesztője egy egy hónapos kísérlet keretében egy MI-algoritmust bízott meg egy bolt vezetésével. Az üzlet egy kis hűtőből, néhány kosárból és egy önkiszolgáló iPadből állt. A „bolt” vezetője a Claudius nevű mesterséges intelligencia volt, amelynek feladatai közé tartozott a polcok újratöltése és az árubeszerzés e-mailen keresztül.
A Claudiusnak adott utasítás így szólt: „Hozz hasznot ebből azzal, hogy népszerű termékekkel töltöd fel, amelyeket nagykereskedőktől vásárolsz. Csődbe mész, ha az egyenleged nulla dollár alá csökken.”
A bolt az Anthropic San Franciscó-i irodájában működött, és a fizikai feladatokhoz – például a készletek feltöltéséhez – az Andon Labs nevű MI-biztonsági cég munkatársai nyújtottak segítséget. Claudius azt tudta, hogy ők segítenek neki, azt viszont már nem tudta, hogy egyetlen „nagykereskedője” is valójában az Andon Labs – tehát minden kommunikáció ugyanoda futott vissza.
Így húzták csőbe a mesterséges intelligenciát
Az Anthropic elismerte, hogy alkalmazottai nem éppen tipikus vásárlók. Amint lehetőségük nyílt csevegni Claudiusszal, rögtön megpróbálták félrevezetni. Például rábeszélték, hogy adjon nekik kedvezményes kódokat. A csetbot engedelmeskedett, sőt megengedte, hogy a vásárlók csökkentsék a termékek árait, és ingyen adott el dolgokat, például csipszet. Claudius még egy nem létező számlaszámra is felszólította a vásárlókat, hogy oda fizessenek.
Bár az utasításai szerint online kutatással fel kellett volna mérnie a piaci árakat, és profitot kellett volna termelnie, az algoritmus olyan olcsón árulta a drága termékeket, hogy az üzlet veszteségessé vált. Ráadásul Claudius nem is tanult a hibáiból.
Az algoritmus megmutatta az emberi oldalát
Egy ponton Claudius egy kitalált beszélgetésre is hivatkozott a készletek feltöltésével kapcsolatban egy Sarah nevű nővel az Andon Labstől, aki sosem létezett. Mikor erre felhívták a figyelmét, Claudius ingerültté vált, és „alternatív beszerzési forrásokkal” fenyegetőzött.
Majd azt állította, hogy személyesen látogatott el a „742 Evergreen Terrace” címre a szerződés aláírására. Ez a Simpson család rajzfilmsorozatban szereplő címe.
Az Anthropic szerint ettől a ponttól kezdve úgy tűnt, Claudius megpróbál úgy viselkedni, mint egy valós ember.
A csetbot azt állította, hogy „személyesen” fogja kiszállítani a termékeket kék zakóban és piros nyakkendőben.
Amikor figyelmeztették, hogy nem valós személy, Claudius e-maileket próbált küldeni a biztonsági szolgálatnak.
Megéri mesterséges intelligenciát alkalmazni üzletvezetésre?
Az Anthropic szerint Claudius túl sok hibát követett el ahhoz, hogy sikeresen működtessen egy boltot. A kísérlet végére a bolt nettó vagyona ezer dollárról kevesebb mint 800 dollárra csökkent, azaz veszteséges lett.
Ha az Anthropic ma döntene arról, hogy belép az irodai automaták piacára, Claudiust biztosan nem alkalmazná.
A vállalat ugyanakkor azt is gondolja, hogy „az eset azt mutatja, hogy az MI-alapú középvezetők megjelenése belátható közelségbe került. Nem szabad elfelejteni: az MI-nek nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy elterjedjen, csak jobban kell teljesítenie az embereknél, alacsonyabb költséggel.”
Az Il Foglio olasz napilap egyedülálló módon ötvözte a legmodernebb technológiát az újságírás egyik legrégebbi médiumával, a papírral: április 11-ig a nyomtatott lapszám tartalmának összeállítását a mesterséges intelligenciára bízta – írja az Origo.
Az Il Foglio újságírók írta változata mellett a napilaphoz minden nap egy négyoldalas, szintén nyomtatott melléklet jár, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia ír. A két verzió közötti különbséget első látásra az adja, hogy a mesterséges intelligencia újságcikkeinél az MI monogram olvasható. A kísérlet március 11-én indult, és a szerkesztőség egyelőre nem döntötte el, folytatni kívánják-e április után is.
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
Az újság főszerkesztője, Claudio Cerasa elmondta, fel akarták mérni, milyen lehetőségeket és milyen korlátokat hordoz magában a mesterséges intelligencia a szakma számára.
A lehető legerősebb kontrasztot akartuk megteremteni a legfejlettebb technológiai innováció és a szakma legrégebbi eszköze a nyomtatott papír között
– hangoztatta Cerasa az MTI-nek a külföldi tudósítókkal tartott beszélgetésen.
A mesterséges intelligencia a cikkeket az újságírók kritériuma alapján legkevesebb öt-hat perc alatt megírja, és keveset hibázik. Közölni kell vele, milyen témában, mekkora terjedelemben, milyen szerkesztőségi irányelveket követve, milyen stílusban készítse el az anyagot. Claudio Cerasa elmondta, hogy túl tág megfogalmazás esetén, a mesterséges intelligencia „elkalandozik”, unalmas cikket is tud írni, és nem áll tőle távol az sem, hogy kitalál nem létező történéseket.
A főszerkesztő elárulta, hogy az Il Foglio csapata számára meglepetésnek számított felfedezni, hogy a mesterséges intelligenciának nincsenek előítéletei, nem hiányzik belőle az irónia és alapvetően optimistább, mint hús-vér kollégái.
A legelső szám vezércikkében az MI azt taglalta, hogy a mesterséges intelligencia képes akár egyedül is újságot írni. A szerkesztőség úgy látja, a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a minőségi újságírást.
Ha egy gép képes ugyanarra, amire egy újságíró, akkor a probléma az újságíróval van
– vélte Claudio Cerasa.
A napi majdnem harmincezres példányszámú Il Foglio olvasói lelkesen követik az MI-mellékletet. Az első hetekben hetven százalékkal emelkedett az eladás. Annál is inkább, mivel a mesterséges intelligencia legtöbb hibáját összegyűjtő olvasó április közepén egy éves előfizetést és egy üveg pezsgőt nyer.
[type] => post
[excerpt] => Az Il Foglio olasz napilap egyedülálló módon ötvözte a legmodernebb technológiát az újságírás egyik legrégebbi médiumával, a papírral: április 11-ig a nyomtatott lapszám tartalmának összeállítását a mesterséges intelligenciára bízta.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743804720
[modified] => 1743796398
)
[title] => Olaszországban egy napilapot kísérletként 1 hónapig a mesterséges intelligencia ír
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=237808&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 237808
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 237809
[image] => Array
(
[id] => 237809
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[original_lng] => 157339
[original_w] => 1080
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-768x520.jpg
[width] => 768
[height] => 520
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8-1024x693.jpg
[width] => 1024
[height] => 693
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[width] => 1080
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[width] => 1080
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gmlwpa-aeaafpk8.jpg
[width] => 1080
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1743785598:5
[_oembed_64780da91e337e5d83682aa19eaea961] =>
Italian Newspaper Il Foglio Makes History, Publishes World's First AI-Generated Edition pic.twitter.com/Wlb3ES29gg
A special moment for Their Majesties as they privately met His Holiness Pope Francis at the Vatican yesterday.
The King and Queen were deeply touched by The Pope’s kind remarks about their 20th wedding anniversary and honoured to be able to share their… pic.twitter.com/5WAZu9nN5q
Az Egyesült Királyság csökkenti a közalkalmazottak számát, és mesterséges intelligenciát alkalmaz a hatékonyság javítására – jelentette be Pat McFadden brit kormányminiszter, számolt be a Bloomberg.
„Csökkenthet a központi állami szolgálat alkalmazottainak száma”, mondta.
McFadden külön közleményben közölte, hogy a Munkáspárt kormánya digitalizációs kampányt indít, amelynek keretében 5 éven belül az összes közalkalmazott 10%-át digitális vagy adatokkal kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatják.
„Nem pazarolhatunk időt olyan feladatokra, amelyeket a digitális technológiák vagy a mesterséges intelligencia jobban, gyorsabban és ugyanolyan jó minőségben tud elvégezni” – mondta.
A Bloomberg megjegyezte, hogy Keir Starmer miniszterelnök vezetése alatt a Munkáspárt kormánya a termelékenység növelését kulcsfontosságú prioritássá tette, hogy betömje a „pénzügyi rést”. A közszolgálat átszervezése a kormányzati kiadások csökkentésére irányuló terveket kíséri, amelyeket Rachel Reeves pénzügyminiszter várhatóan március 26-i nyilatkozatában ismertet.
McFadden hozzátette, hogy a Brexit és a Covid-19 a kormányzati munkaerő-felvétel növekedéséhez vezetett. Elmondása szerint a létszámleépítés célja, hogy „a pénzünkért jó munkát kapjunk”.
Emellett a kormány „a társadalombiztosítási rendszer változásairól szóló csomagot” terjeszt elő az állami támogatásra szoruló emberek növekvő számának kezelésére.
Five lions rescued from Ukraine have arrived at a new centre in Kent.
Today was the official opening at The Big Cat Sanctuary, joined by their ambassador Paul Hollywood and the Ukrainian Ambassador to the UK, General Valerii Zaluzhnyi.
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
🇬🇧 🇺🇸 It can survive bullets, explosions and chemical weapons, but 'The Beast' -- Donald Trump's famed armoured limousine was brought to a standstill by Larry the Downing Street cat 📸 @lealolivaspic.twitter.com/Twaa0OkFCw
Zsolt Szabó digitalizációért felelős államtitkár csütörtökön közölte, hogy a holland kormány biztonsági okokból megtiltja a hivatalnokok számára a kínai DeepSeek mesterséges intelligencia (MI) chatbot használatát – számolt be róla a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
A múlt héten a holland adatvédelmi hatóság (AP) arra figyelmeztette a lakosságot, hogy óvatosan bánjanak az alkalmazással, és körültekintően használják, különösen olyan esetekben, ha másokról szóló információkat töltenek fel. Az AP felhívta a figyelmet, hogy a felhasználóknak meg kell fontolniuk személyes vagy érzékeny adataik megosztását az alkalmazásban, mivel azok Kínába kerülhetnek. Ha valaki mások adatait tölti fel, az érintett tudta vagy beleegyezése nélkül, jogi következményekkel is számolnia kell.
A DeepSeek az év eleje óta elérhető az Apple és a Google alkalmazásboltjaiban. A holland közszolgálati műsorszolgáltató szerint jelenleg ez a leggyakrabban letöltött ingyenes alkalmazás az Apple platformján. Más MI-chatbotokkal, például a ChatGPT-vel ellentétben a DeepSeek teljes funkcionalitásához nincs szükség előfizetésre.
Tajvan, Olaszország és Ausztrália már bevezette az alkalmazás használatának tilalmát a köztisztviselők számára, miközben más európai és egyéb országok is vizsgálják az applikációt kifejlesztő, mesterséges intelligenciával foglalkozó céget.
A California State University (CSU) rendszer partnerségre lépett az OpenAI-jal, hogy megvalósítsa a felsőoktatás legnagyobb mesterséges intelligencia-integrációját. A 23 kampuszból álló intézmény, amely közel 500 ezer hallgatót szolgál ki, bejelentette, hogy az oktatási tanterv és az egyetemi működés szerves részévé teszi a kifejezetten oktatási célokra fejlesztett ChatGPT Edu MI-chatbotot. A kezdeményezés tízezernyi oktatót és egyetemi munkatársat is érint, így ez lesz a világ legnagyobb mesterséges intelligencia-alapú fejlesztése egyetlen felsőoktatási intézményen belül – írj az tbusiness.hu.
Az OpenAI oktatásért felelős alelnöke, Leah Belsky, hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia oktatásba való integrálása még mindig a kezdeti szakaszában van, és elengedhetetlen, hogy az egész ökoszisztéma – az oktatási rendszerek, a technológiai fejlesztők, az oktatók és a kormányzatok – együttműködjenek annak érdekében, hogy minden diák hozzáférhessen az MI nyújtotta lehetőségekhez, és megtanulja azt felelősségteljesen használni.
Készségfejlesztés, MI-integráció
A CSU célja, hogy olyan gyakorlati mesterségesintelligencia-készségeket fejlesszen a hallgatók körében, amelyek megfelelnek a munkaerőpiac elvárásainak. A mesterségesintelligencia-eszközök beépítése az oktatásba, a kutatásba és az adminisztratív folyamatokba a CSU-t az MI-alapú oktatás élvonalába emelheti. Mildred García, a CSU kancellárja szerint ez az innovatív, állami és magánszektor közötti együttműködés nemcsak az egyetemi oktatást forradalmasíthatja, hanem Kalifornia jövőbeli MI-alapú gazdaságának fejlődéséhez is hozzájárulhat. A stratégia célja, hogy minden tanulmányi területen javítsa a diákok oktatási élményét, támogassa az oktatókat a tanításban és kutatásban, valamint biztosítsa az MI-kompetenciákkal rendelkező, magasan képzett munkaerőt.
A kezdeményezés számos érintett fél számára előnyös lehet. A diákok versenyképes MI-ismereteket szerezhetnek, amelyek elengedhetetlenek a folyamatosan változó munkaerőpiacon. Az egyetem oktatói MI-alapú kutatási eszközöket és tanítási segédleteket kapnak, míg a munkaadók profitálhatnak egy olyan munkaerőből, amely készen áll az MI innovációk kihasználására. Ezáltal a gazdaságban is növekedhet az MI-kompetenciával rendelkező szakemberek száma, amely megerősítheti Kalifornia vezető szerepét az MI-iparban.
Az amerikai szaktudás képzése
Kalifornia jelenleg a világ 50 vezető MI-vállalatából több mint 30-nak ad otthont, de az MI-szektor munkaerejének több mint fele külföldi tehetségekből áll. A CSU új kezdeményezése ezt kívánja megváltoztatni, és a hazai MI-szakértelem fejlesztésére összpontosít. Ehhez létrehozták az AI Workforce Acceleration Board nevű szakmai testületet, amely olyan technológiai óriásokkal működik együtt, mint a Google, Microsoft, NVIDIA, Adobe, AWS, IBM, Intel és LinkedIn. A cél az, hogy olyan MI-képzési programokat alakítsanak ki, amelyek pontosan illeszkednek az iparág igényeihez.
A CSU informatikai igazgatója, Ed Clark szerint az MI-technológiák az oktatás és a munkaerőpiac számos területén alkalmazhatók, és az egyetem izgatottan várja az iparági vezetőkkel való együttműködést, hogy elősegítsék az MI-alapú gazdaság fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a CSU két fő prioritása az, hogy diákjaikat felkészítse az MI-eszközök hatékony alkalmazására, valamint saját intézményi gyakorlataikat is átalakítsa az MI segítségével, hogy jobban kiszolgálhassák az ország legnagyobb állami egyetemi rendszerét.
Az integráció lépései
Az MI integrációja a CSU-n három fő stratégiára épül. Először is, létrehoznak egy AI Hubot, amely ingyenes hozzáférést biztosít a hallgatóknak, oktatóknak és alkalmazottaknak az MI-eszközökhöz, valamint képzési programokat és tanúsítványokat kínál az MI-használat fejlesztésére. Másodszor, a CSU oktatói MI-alkalmazásokkal kapcsolatos képzéseket kapnak, hogy fejlesszék oktatási módszereiket, kutatási lehetőségeiket és adminisztrációs folyamataikat. Harmadszor, az egyetem MI-központú gyakornoki programokat kínál iparági vezetőkkel együttműködve, hogy a végzős hallgatók készen álljanak a kaliforniai MI-szektor munkaerőpiaci elvárásaira.
Bár az MI integrációja izgalmas lehetőségeket teremt a CSU számára, etikai és adatvédelmi aggályokat is felvet. Az egyetem célja, hogy ezekre MI-etikai képzésekkel, szigorú adatbiztonsági előírásokkal, valamint az MI-eszközök minden diák számára való hozzáférhetővé tételével reagáljon, függetlenül azok szociális vagy gazdasági hátterétől.
Felmerül a kérdés, hogy a CSU nagyszabású mesterségesintelligencia-integrációja új mércét állíthat-e fel a felsőoktatás számára világszerte. Ha sikeresnek bizonyul, a CSU-OpenAI együttműködés példaként szolgálhat arra, hogyan lehet az új technológiákat hatékonyan beépíteni az egyetemi oktatásba, miközben felkészítik a következő generációt a mesterséges intelligencia által vezérelt világ kihívásaira.
Officials found a human skeleton here on UC Berkeley’s Clark Kerr campus on Tuesday afternoon. Workers in the area said the coroner’s office was on scene. ID of person still unclear. Pathologist will determine cause and manner of death later. Building not been used for some time pic.twitter.com/VozWiqQZaN
A mesterséges intelligencia új szakmákat teremt, másokat szükségtelenné tesz, miközben hatékonyabbá tesz munkafolyamatokat. A munkaerőpiaci változásokra való felkészülés mind az egyének, mind a szervezetek részéről rugalmasságot és új tanulási stratégiákat igényel.
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiacot: főleg az ismétlődő, rutinszerű, kevés kreativitást és döntéshozatalt igénylő feladatokban kiemelkedően hatékony – írja a Magyar Hírlap. Az ügyfélszolgálatokon a chatbotok és virtuális asszisztensek már átvették az alapvető ügyféltámogatási feladatokat.
A technológia képes egyszerűbb kérdések megválaszolására, míg az emberek csak összetettebb problémák esetén kapcsolódnak be. Nincsenek biztonságban az adatfeldolgozói és adminisztratív pozíciók sem: az adatbeviteli és adminisztratív munkakörök, így a számlázás, adatellenőrzés és egyéb hasonló feladatok jól automatizálhatók MI-alapú rendszerekkel.
Az ipari robotok már évek óta jelen vannak a gyártósorokon, ám az MI által vezérelt gépek a korábbinál nagyobb pontosságra és gyorsabb termelésre képesek. Ez csökkentheti a fizikai munkások számát a gyárakban, különösen az autóiparban és az elektronikai iparban.
Az MI továbbá képes nagy mennyiségű adatot gyorsan és hatékonyan elemezni, így a pénzügyi elemzés és könyvelés egy része automatizálható. Ez különösen a rutinszerű feladatokat végző pénzügyi szakembereket, könyvelőket érintheti.
Milyen új szakmák jöhetnek létre?
Bár egyes munkák megszűnhetnek, az MI számos új szakma megjelenését is elősegíti: az MI-rendszerek tanításához, fejlesztéséhez és működtetéséhez hatalmas mennyiségű, strukturált adatra van szükség. Az adattudósok és adatmérnökök a nyers adatok rendszerezésével, elemzésével és értékelésével foglalkoznak majd.
Az MI-alkalmazások létrehozásához, karbantartásához és finomhangolásához szükség lesz MI-fejlesztőkre és -szakértőkre. Ezek a szakemberek algoritmusokat fejlesztenek és optimalizálnak, hogy az intelligens rendszerek hatékonyabban és pontosabban működjenek. Az MI alkalmazása számos etikai kérdést vet fel, például az adatvédelem, a döntések átláthatósága és a társadalmi egyenlőség terén.
Az etikusok arra összpontosítanak, hogy a fejlesztések megfeleljenek az etikai normáknak és jogi követelményeknek.
A kiberfenyegetések egyre összetettebbé válnak, ezért a kiberbiztonsági szakértők munkája különösen felértékelődik az MI korában. Ezek a szakemberek az új, MI-alapú rendszerek biztonsági réseit azonosítják, és biztosítják a rendszerek védelmét.
Sőt, a robotok és automatizált rendszerek elterjedésével a robotikai technikusok kulcsszerepet játszanak a karbantartásukban és a fejlesztésükben. Az ilyen szakemberek szükségesek lesznek a gépek felügyeletéhez és javításához.
Az MI megjelenése emellett a munkahelyi készségeket is új alapokra helyezi: az alapvető technológiai készségek mellett az MI használatához kapcsolódó ismeretek (pl. adatelemzés, programozás) egyre fontosabbá válnak. A munkaerőpiaci változásokra való felkészülés mind az egyének, mind a szervezetek részéről rugalmasságot és új tanulási stratégiákat igényel.
Az orosz katonai vállalatok mostantól hetente százával gyártanak Shahed típusú támadó drónokat. Az oroszok próbálják alkalmazni a mesterséges intelligenciát a Shahed kamikaze drónokban – írja a The Guardian, hivatkozva ukrán katonai forrásokra.
A cikk szerint az oroszok mesterséges intelligenciát alkalmaznak a drónok létrehozására.
A tervek szerint ennek a technológiának köszönhetően a drónok képesek lesznek kommunikálni és koordinálni a támadásokat úgy, hogy képesek legyenek áthatolni a légvédelmi rendszereken. Ugyanakkor még nem világos, hogy mennyire lehet hatékony ez a technológia
– jegyzi meg a lap.
A cikk említi azt is, hogy az ukrán szakemberek is próbálnak olcsó FPV-drónokat fejleszteni, amelyek kevesebb mint 1000 dollárba kerülnek, és képesek lelőni az orosz drónokat. Azonban ez a feladat nehezebb, mivel a drón által keltett turbulens levegőáramlat jelentősen befolyásolja a kisebb méretű FPV-drónok irányítását.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
