Tatjana Bobnar belügyminiszter szerint az idő megmutatta, hogy a kerítés nem tudja megállítani a migrációt, ám számos végzetes tragédiát okozott már. Mivel a kerítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Szlovénia megkezdte a kerítés bontását a horvát határon.
Fotó: AP Photo/Darko Bandic
„A migráció nem állt le, és nem is fog leállni, a szögesdrót azonban egy teljesen aránytalan intézkedés.” – mondta Tatjana Bobnar, szlovén belügyminiszter.
A miniszter korábban arról beszélt, hogy Szlovénia megváltoztatja migrációs politikáját, és szolidárisabb lesz a bevándorlókkal.
A kerítést ideiglenes megoldásnak szánták, ezért megengedhetetlen Bobnar szerint, hogy az ország határvédelmének állandó részévé váljon.
A kerítést a szlovén kormány még 2015-ben emeltette válaszul a migránsválságra, megakadályozandó, hogy az illegális bevándorlók Horvátország felől Szlovéniába juthassanak. A kerítés lebontása a Robert Golob vezette új, baloldali kormány egyik prioritása.
A kerítés 51 kilométeres részét a szlovén hadsereg távolítja el, míg a maradék 143 kilométer kerítést egy ezzel megbízott vállalat számolja fel.
A jobboldali ellenzék szerint a kormány hibát követ el a kerítés eltávolításával, ugyanis a döntést nem előzte meg sem az ország biztonsági helyzetének az elemzése vagy szakértők véleményének a kikérése.
Ideiglenes migrációs program indult az ukrán állampolgárok számára Kanadában, amely magában foglalja a legfeljebb három évre szóló tartózkodási engedélyt, a munkavállaláshoz és az oktatáshoz való jogot.
A hírt a DW közölte.
A programban Ukrajna minden állampolgára és bármilyen állampolgárságú közeli hozzátartozója részt vehet. Még csak érvényes útlevéllel (Kanada egyszeri beléptetőt állít ki) vagy koronavírus elleni védőoltással sem kell rendelkezniük.
Ahhoz, hogy az országban menedékjogot kérjenek, elektronikus kérelmet és biometrikus adatokat kell benyújtani bármely kanadai vízumközpontban. Az ingyenes vízum megszerzésének folyamata legfeljebb két hetet vesz igénybe.
[type] => post
[excerpt] => Ideiglenes migrációs program indult az ukrán állampolgárok számára Kanadában, amely magában foglalja a legfeljebb három évre szóló tartózkodási engedélyt, a munkavállaláshoz és az oktatáshoz való jogot.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1647719580
[modified] => 1647717831
)
[title] => Migrációs program indult az ukrán menekültek számára Kanadában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=95492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95492
[uk] => 95356
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 95357
[image] => Array
(
[id] => 95357
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101.jpg
[original_lng] => 77146
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/61141886-101.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1647710631:12
[_thumbnail_id] => 95357
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3400
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4040ff898c078b2eb064157407b2f873] =>
[_oembed_time_4040ff898c078b2eb064157407b2f873] => 1654276831
[_oembed_a68526c8c577f7cf26ef067af69eeb89] =>
[_oembed_time_a68526c8c577f7cf26ef067af69eeb89] => 1655408892
[_oembed_8d69632788d209e5285fc79b6903df6e] =>
UK promised, UK delivered! ????? More M270 MLRS arrived in Ukraine. Thanks to @BWallaceMP and all the ?? people! Your support is amazing and so important for Ukraine. Our #UAarmy will skillfully use this "replenishment" at the battlefield. P.S. More “gifts” will arrive soon. pic.twitter.com/DvVIpz6XjK
In this video you can see a dog, called "Adik" with his master. The animal looks visibly nervous as if it knew what will happen to them next. The occupiers stole the dog and gave it to Kadyrov. @UAnimalsENG saves animals during the war in Ukraine. Join us! pic.twitter.com/ALmhXOIHia
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Oroszország ukrajnai inváziója esetén több mint egymillió menekült érkezhet az Európai Unióba, jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke. A menekülteket az EU-ra való nyomásgyakorlásra használhatják ugyanúgy, ahogyan az Fehéroroszországban történt. Ebben az esetben több mint egymillió menekült indulhat el az Európai Unió irányába, közölte Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke a Die Welt német kiadványnak adott interjújúban, számolt be a Korrespondent.net.
„A becslések szerint 20 000-től több mint egymillióig tehető a valószínű menekültek száma” – mondta, kiemelve, hogy az EU „készen áll jelentős humanitárius segélyek mozgósítására és a polgári védelem biztosítására.”
Margaritis Schinas megjegyezte, közel 20 000 európai uniós állampolgár él Ukrajnában, és emellett „nem kevesen vannak azok, akiknek az EU-ban vannak a gyökerei”. Ugyanakkor, jegyezte meg az európai biztos, a menekülteket „eszközként használhatják, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Unióra”, ahogy az a közelmúltban a Fehéroroszország esetében is volt”.
A feltételezések szerint egy orosz invázió esetén az ukrán menekültek először Lengyelországba érkezhetnek, amely 535 kilométer távolságban van Ukrajnától. A lengyel kormány már kijelentette, hogy olyan forgatókönyvre készül, amelyben akár egymillió ukrán menekült is átlépheti majd a határt.
Becslések szerint jelenleg 1,5 millió ukrán él Lengyelországban, de hivatalosan csak 300 ezren vannak bejegyezve az országban. Ráadásul a Krím Oroszország általi annektálása és a kelet-ukrajnai háború 2014-es kezdete óta mintegy 1,5 millió belföldi menekültet tartanak nyilván az országban. Orosz invázió esetén több millió ukrán csatlakozhat hozzájuk, számolt be az AFP.
Az elmúlt hónapokban a nyugati országok az ukrán határ mentén az orosz katonai csoportok összevonását tapasztalják, akik invázióval fenyegetőztek. Az Egyesült Államok szerint Oroszország több mint 150 ezer főre növelte csapatai számát az ukrán határ és Fehéroroszország közelében. A Kreml tagadja a katonai agresszióra vonatkozó terveit.
109 kids. 109 kids have been killed by Russians since the day one of full-scale Russian invasion of Ukraine.
Empty prams on Rynok Square today symbolize the lives of little angels. They are now defending Ukraine’sky instead of decisive actions of the world. pic.twitter.com/x4sIs8fAbh
Vier ukrainische Familien, die vor dem Krieg in ihrem Land nach Irland geflohen sind, haben in Ballindooley Castle - einer Burg aus dem Mittelalter - ein neues Zuhause gefunden. pic.twitter.com/C9puSBUO4V
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Változott az uniós állampolgárok hozzáállása a migrációhoz az elmúlt években: a „hurráoptimista” felfogást óvatosabb megközelítés váltotta fel – közölte a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Janik Szabolcs szerint az elmozdulás egyik oka, hogy az országok vezetőinek is változott a véleménye, egyre kritikusabb nyilatkozatokat lehet hallani tőlük. Az emberek stabil többsége szerint az érkezők inkább gazdasági bevándorlók és csak minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy a bevándorlók biztonságos menedéket keresnek – jelezte a Századvég Alapítványnak az Európai Unió egészét lefedő felmérése alapján az igazgatóhelyettes. Hozzátette: a felmérést hatodik alkalommal végezte el az alapítvány, így az is látható, hogy évről évre egyre többen vannak, akik szerint a többség gazdasági bevándorló. A múlt évet összegezve azt mondta: az olaszországi érkezések „felfutottak”, november végéig több mint 66 ezren érkeztek azon az útvonalon, a nyugat-balkáni határsértések száma is magasabb volt – november végéig 55 ezret regisztráltak – az előző évekhez képest, a fehérorosz geopolitikai nyomás részeként pedig megnyílt a keleti határ is, ami a továbbiakban is komoly kihívást jelent majd. Janik Szabolcs azt mondta: idén sem vár javulást, többek között az afrikai térségben tartó fegyveres konfliktusok és a koronavírus-járvány miatt tovább romló gazdasági helyzet miatt.
Soha korábban nem nyújtottak be olyan sok menedékkérelmet Mexikóban, mint tavaly: 2021 januárja és decembere között 131 448 kérelmet regisztráltak – közölte a mexikói menekültügyi hatóság helyi idő szerint hétfőn.
Az eddigi legmagasabb számot 2019-ben jegyezték fel, akkor hetvenezer körül volt a menedékkérelmek száma, amely 2021-re csaknem megkétszereződött. A legtöbb menedékkérő Haitiből és Hondurasból érkezett Mexikóba. Sok kérelmező gyaníthatóan az Egyesült Államokba akart bejutni Mexikón keresztül.
A statisztikák szerint tavaly érezhetően emelkedett azoknak a száma is, akik illegálisan kísérelték meg átlépni az Egyesült Államok déli határát, minden bizonnyal abban a reményben, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden elnök liberálisabb bevándorlási politikát alkalmaz majd elődjénél, Donald Trump volt elnöknél. A valóságban viszont a Biden-adminisztráció továbbra is zárva tartotta a határokat, elsősorban a koronavírus-járványra hivatkozva, sőt újra alkalmazni kezdték azt a Trump által bevezetett intézkedést, amely szerint az Egyesült Államoknál menedékkérelmet benyújtó bevándorlóknak az eljárásuk lezárulását Mexikóban kell kivárniuk.
Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy készen áll segítséget nyújtani Ukrajna Belügyminisztériumának az illegális migráció elleni küzdelemben, jelentette be Meri Akopjan belügyminiszter-helyettes az Ukrajna és az Egyesült Királyság közötti stratégiai partnerségi párbeszéd program keretein belül megrendezett „Biztonság és védelem” ülést követően, számolt be az RBK-Ukrajina a Belügyminisztériumra hivatkozva.
„Tisztában vagyunk az ukrán kormányra és a Belügyminisztérium egységeire háruló felelősséggel – amikor Európát egy mesterségesen létrehozott migrációs válsággal zsarolják a lengyel–fehérorosz határon. Munkánk célja az EU külső határainak védelme és biztosítása” – mondta Akopjan.
A Belügyminisztérium tájékoztatta brit kollégáit a nemzetbiztonságot fenyegető újabb hibrid veszélyek felszámolására tett intézkedéseiről, valamint az államhatár ukrán-fehérorosz szakaszának megerősítésének módjairól.
„Jelenleg a Fehéroroszországgal közös határszakasz teljes ellenőrzés alatt áll, de megértjük, hogy fennáll a helyzet rosszabbodásának lehetősége, ha az illegális migránsok áramlását átirányítják ide és azok megpróbálkoznak az ukrán határt áttörésével. Tehát itt az ideje, hogy egyesítsük erőinket és együtt dolgozzunk, hogy megfeleljünk ezeknek a kihívásoknak. A brit fél megerősítette, hogy készen áll segítséget nyújtani Ukrajna Belügyminisztériumának a határok megerősítésében és az illegális migráció elleni küzdelemben” – hangsúlyozta ki Akopjan.
ЮНИСЕФ: 2 млн детей-беженцев покинули Украину в поисках безопасности. С учетом того, что внутри страны перемещено еще 2,5 млн детей, 60% украинских детей в настоящее время вынуждены покинуть свои дома из-за продолжающихся нападений на городские районы https://t.co/9qA4i9IIrYpic.twitter.com/ofmlDlAYB2
UK promised, UK delivered! ????? More M270 MLRS arrived in Ukraine. Thanks to @BWallaceMP and all the ?? people! Your support is amazing and so important for Ukraine. Our #UAarmy will skillfully use this "replenishment" at the battlefield. P.S. More “gifts” will arrive soon. pic.twitter.com/DvVIpz6XjK
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet a november 24-én nyilvánosságra hozott jelentésében élesen bírálta a bevándorlók és menedékkérők jogainak megsértését a fehérorosz és lengyel hatóságok által.
A „Dögölj meg itt, vagy húzzál Lengyelországba – Minszk és Varsó közös felelőssége” című 26 oldalas jelentésében az emberi jogok megsértését ismerteti mind a fehérorosz, úgy a lengyel fél részéről egyaránt.
„Fehéroroszország az emberi jogok tiszteletben tartása nélküli forgatókönyvet követ, viszont Lengyelország felelősséggel tartozik a határ mentén kialakult embertelen helyzetért”, írta Lilia Gal, a jogvédő szervezet Európáért és Közép-Ázsiáért felelős vezető kutatója.
A dokumentum alapját a múlt hónapban a lengyel-fehérorosz határon 19 migránssal készült interjú képezi.
A HRW beszélgetőpartnerei szerint a lengyel határőrök állítólag többször is visszalökdösték őket Fehéroroszország területére annak ellenére, hogy menedékjogot kértek, fehérorosz oldalon pedig a helyi katonák és a biztonsági erők embertelen viselkedésének voltak kitéve.
A három személy elmesélte, hogy a lengyel határőrök szétszakították családjaikat. Szülőket a gyerekeiktől választottak el, kórházba szállították azokat, akiknek sürgős orvosi ellátásra volt szükségük, a többieket pedig visszazavarták Fehéroroszországba. Október végén egy szíriai nőt elszakítottak 5 éves fiától, amikor ő maga kórházba került, és a fiút a rokonaival együtt visszaküldték a határ túloldalára”, – jegyezték meg a HRW jogvédői. Szubjektív értékelésük szerint a lengyel határőr szolgálat magatartása sérti az uniós jogban rögzített menedékjogot.
A HRW képviselői észrevételeikkel hivatalosan kérték a lengyel hatóságokat, hogy kommentálják a kialakult helyzetet, akik viszont a törvény új változatára hivatkoztak, amely felhatalmazza a határőröket, hogy visszatoloncolják a határt illegálisan átlépő személyeket. A lengyel hatóság elmondása szerint, jegyezte meg a jogvédő szervezet, az idei év eleje óta a múlt hétig 29 920 illegális határátlépést hiúsítottak meg. A szervezet által felsorolt vádakat, többek között a családok szétszakítását, Lengyelország elutasította.
A fehérorosz hatóságok viszont nem válaszoltak a HRW tanulmányának kommentálása iránti kérelemre.
A fent említett jelentés beharangozójában a jogvédők kiemelték, hogy Fehéroroszország képviselői a határzónában rendkívül kegyetlen viselkedést engednek meg maguknak a migránsokkal szemben: „…a fehérorosz hatóságok viselkedése a határzónában lévőkkel minimum embertelen szintet ér el, megalázó, sőt bizonyos helyzetekben eléri a kínzás szintjét, ami közvetlenül sérti Fehéroroszország nemzetközi jogi kötelezettségeit”.
A HRW emberi jogi aktivistái felszólították Minszket és Varsót, hogy biztosítsák a független megfigyelőknek, emberi jogi aktivistáknak, újságíróknak valamint a humanitárius szolgálatok képviselőinek belépést a határzónába, előzzék meg újabb haláleseteket. A jogvédők információi szerint már több mint 15-en haltak meg a fehérorosz-lengyel határon.
A szervezetnél egyben kihangsúlyozták, hogy az Európai Bizottságnak „szolidaritást kell tanúsítania a kialakult helyzet áldozataival a határ mindkét oldalán”, valamint kötelezze a feleket, hogy cselekedjenek az emberi életek megmentése érdekében.
W lutym rozpoczęła się budowa zabezpieczeń na granicy z obwodem kaliningradzkim. Dziś żołnierze rozpoczęli stawianie umocnień na granicy z Białorusią. To element naszej strategii obrony i odstraszania. pic.twitter.com/PiR6LlQlgy
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
Az Európai Uniónak is be kell szállnia a lengyel-fehérorosz határon épülő kerítés költségeibe a lengyelek többsége szerint, derül ki egy friss kutatásból.
A lengyelek túlnyomó többsége támogatja, hogy határkerítés épül az Európai Unió külső határán, Lengyelország és Fehéroroszország között, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amit a Social Changes intézet készített a wPolityce hírportál megbízásából, számolt be a V4NA. A tanulmány arra is rámutat, hogy a válaszadók háromnegyede úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak részben vagy egészében finanszíroznia kell az határkerítés megépítését, ami az egész EU-t védi az illegális migrációtól.
Az eredményeket részletezve a hírportál beszámol róla, hogy a válaszadók 60 százaléka támogatja a kerítés megépítését, míg 24 százaléka ellenzi azt.
Arról is kérdezték a lengyeleket, hogy szerintük kinek kellene finanszírozni a határzár építését. A válaszadók 50 százaléka szerint Lengyelországnak és az Európai Uniónak közösen és 25 százaléka szerint teljes egészében az Európai Uniónak kell állnia a költségeket.
Csupán 6 százalék válaszolta azt, hogy Lengyelországnak kell egyedül fizetnie a kerítésért, a válaszadók 19 százalékának pedig nem volt véleménye a kérdésről.
Cardinal Marcello Semeraro, under the mandate of @Pontifex, reads the apostolic letter by which the Pope inscribes the Venerable Servants of God Sr. Paschalis Jahn and nine Companions of the Congregation of the Sisters of St. Elizabeth among the Blessed. pic.twitter.com/Cfk8u7uVNR
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
W lutym rozpoczęła się budowa zabezpieczeń na granicy z obwodem kaliningradzkim. Dziś żołnierze rozpoczęli stawianie umocnień na granicy z Białorusią. To element naszej strategii obrony i odstraszania. pic.twitter.com/PiR6LlQlgy
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
Kedden a calais-i és grande-synthé-i üzleteiben leállította a kajakok és kenuk eladását a Decathlon. A sportnagykereskedés azért döntött így, mert a La Manche csatornán való átkeléshez használhatják azokat az észak-franciaországi térségekből Nagy-Britanniába induló illegális migránsok.
A Decathlon sajtószolgálata a jelenlegi helyzetre hivatkozva döntött arról, hogy ezekben a városokban kiveszi választékából a kajakokat, kenukat. Hangsúlyozta, hogy ezek a járművek alkalmatlanok arra, hogy azokkal átkeljenek a La Manche csatornán. Hozzátette, hogy az életét teszi kockára, aki ezt mégis megpróbálja.
A cég ugyanakkor közölte, hogy az olyan, hajózás során biztonságot növelő árucikkeket, mint az életmentő mellényeket, evezőket és hővédelmi eszközöket továbbra is értékesíteni fogják calais-i és Grande-Synthé-i üzleteiben. A Decathlon szerint az a javaslat, hogy a kajakokat és kenukat vegyék ki a kínálatból, a helyi üzletektől érkezett.
Péntek óta három migránsnak veszett nyoma, akik kajakokkal vágtak neki a veszélyes tengeri átkelésnek az Egyesült Királyságba. Nem sokkal korábban két sodródó kajakot találtak Calais partjai előtt és két embert mentettek ki a vízből.
Az idén több mint 23 ezer migráns szelte át csónakokon a forgalmas és ezért veszélyes tengeri útvonalat, hogy eljusson az Egyesült Királyság területére, miközben tavaly mindössze 8404 átkelést regisztráltak. Csak a múlt csütörtökön rekord számú, 1185 migráns érte el a brit partokat.
Gérald Darmanin francia belügyminiszter utasítására kedden felszámolták az egyik legnagyobb migránstábort az északkeleti Dunkerque Grande-Synthe nevű elővárosa közelében.
Franciaország és Nagy-Britannia között feszült a helyzet, a többi között éppen a La Manche csatornát átszelő illegális migránsok miatt. Darmanin egyébként hétfőn egyeztetett a brit hivatali partnerével, Priti Patellel a migrációs kérdés kezeléséről.
A legsúlyosabb helyzet jelenleg a fehérorosz–lengyel határon van, itt kövekkel és fémcsövekkel dobálták a migránsok a lengyel határőröket. A lengyel hatóságok vízágyúval és könnygázzal verték vissza a támadást, amely során hét rendőr megsebesült, őket kórházba kellett szállítani. Közben több európai vezető a helyzet megoldására törekszik, ám egyelőre nem sikerült eredményt elérni a tárgyalásokon.
November 15-én ismertté vált, hogy Bagdad úgy döntött, hazahozza állampolgárait belorusz-lengyel határról, közölte Ahmed as-Sahaf, az iraki külügyminisztérium hivatalos képviselője. Egyben megjegyezte, hogy a Minszk-Bagdad első, november 18-ra tervezett különleges járata készen áll.
Ahmed as-Sahaf kihangsúlyozta, hogy csak „önkéntes visszatérésről” van szó. Közölte azt is, hogy „a lengyel-fehérorosz határnál” rekedt 571 iraki polgár már jelezte, hogy vissza akar térni hazájába”.
Főleg az iraki Kurdisztán lakosairól van szó, akik a közel-keleti országokból érkező migránsok ezrei közé kerültek, akik sátrat vertek a belorusz-lengyel határon. Néhányan azt mondták, hogy Németországba és Nagy-Britanniába szeretnének menni egy jobb életért.
Irak még szeptemberben felfüggesztette minszki járatait, a bagdadi és az erbili fehérorosz konzulátus pedig egy hete zárt be. Ahmed as-Sahaf elmondása szerint ezek az intézkedések csökkentették az irakiak kiáramlását Fehéroroszországba. Jelenleg az irakiak közvetett úton repülnek Fehéroroszországba: Törökországon, Kataron, az Egyesült Arab Emírségeken és Egyiptomon keresztül.
Ugyanakkor november 15-én a fehérorosz „Bruzgi” ellenőrzőpont közelében egy spontán migráns tábor lakói, többségében iraki kurdok útnak indultak a lengyel Kuznyica ellenőrző pont felé.
A BelTA állami hírügynökség szerint a táborban az a pletyka terjedt el, hogy Lengyelország be akarja engedni az Európai Unióba belépni kívánó migránsokat.
„A migránsok tömeges beáramlása a fehérorosz szolgálatok által terjesztett pletykák eredménye”, – jelentette ki Sztaniszlav Zsarin, Lengyelország titkosszolgálatát koordináló miniszter hivatalos képviselője.
Kuznyicá-ban a migránsokat a határőrség csapatai és a lengyel rendőrség fogadták, így a „közel-keleti turistáknak” nem sikerült áttörniük a kordont. Jelenleg a lengyel hatóságok hivatalos adatai szerint mintegy 3500 migráns tartózkodik a lezárt kuznyicai határátkelőnél.
A belarusz hatóságok számára pedig a lengyel határszolgálat hangszórón keresztül orosz nyelven az alábbi üzenetet terjeszti:
„Fehéroroszok, kérjük, hagyjátok abba. Ne okozzatok fájdalmat ezeknek az embereknek. Semmi rosszat nem tettek önöknek. Attól, amit önök tesznek, meghalhatnak. Engedjék, hogy éljenek. Engedjék, hogy hazatérjenek. Mi megértjük, hogy erre felső utasítást kaptak. Semmi sem igazolja, hogy nők és gyerekek szenvednek. Szomszédok, engedjék, hogy elmenjenek, hogy hazatérjenek. Egészen a közelmúltig közösen védtük a határt, és önök most borzalmasan viselkednek ártatlan emberekkel. Képesek lesznek ezek után feleségeik és gyermekeik szemébe nézni? Légyenek szívesek, térjenek észhez!”.
Ennek kapcsán a fehérorosz állami határőrségi bizottság is kifejtette álláspontját: „November 15-i adatok szerint több mint kétezer menekült tartózkodik a Bruzgi ellenőrzési ponton. Mindannyian a mai napon távoztak a táborból, ahol 7 napot töltöttek abban a reményben, hogy a lengyel fél teljesíti migrációs jogszabályok keretein belüli kötelezettségeit és elfogadja a menedékjog iránti kérelmüket. Szemben a menekültekkel a kerítés közelében – lengyel felfegyverzett biztonsági erők tartózkodnak. A Kuznzica Bialystok ellenőrzőponton a szomszéd fél növelte a katonák létszámát, speciális technikai felszereléseket telepített, többek között vízágyúkat. A légtérben lengyel katonai helikopterek járőröznek. A hangszórókból fenyegetések hangzanak el különböző nyelveken. És mindez fegyvertelen emberek, nők, kisgyermekek ellen, akik nyíltan kizárólag békés törekvéseiket nyilvánítják ki”.
November 15-én este a migránsok a fehérorosz és lengyel ellenőrzőpontok közötti betonátjárón ütöttek tábort – tüzet gyújtottak, sátrakat állítottak fel, számukra a belorusz határőrök szállítottak étel és vizet.
Szintén november 15-én tárgyaltak a Visegrádi 4-ek (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia) külügyminiszterei. A diplomácia vezetői Lengyelország azonnali támogatásáról állapodtak meg. Ugyanezen a napon találkoztak Vilniusban Litvánia, Lettország és Észtország elnökei az EU határain kialakult migrációs válságot megvitatása céljából.
