Hatalmas port kavart Németországban az, hogy a szövetségi munkaügyi hivatal két migránsnak magasabb bért írt elő, mint ugyanabban a munkakörben dolgozó német kollégáiknak.
Az SV Druck GmbH logisztikai vállalat a múlt hónapban két migránst akart alkalmazni szállítmányozási asszisztensként az egyik weingarteni raktárában. A vállalat a leendő munkavállalóknak a törvényes minimálbért, 12,82 eurót ajánlotta fel. Február 1-jén kellett volna munkába állniuk, de a folyamat bürokratikus akadályba ütközött, amikor a migrációs és integrációs hivatal a munkaügyi hivatal kifogására hivatkozva megtagadta a foglalkoztatás engedélyezését – írja a Schwäbische Zeitung cikkét szemléző V4NA nemzetközi hírügynökség.
Németországban a menekültek munkaszerződését az illetékes hatóságoknak kell aláírniuk. A január 20-án kiadott levél szerint a foglalkoztatást azért nem hagyták jóvá, mert a javasolt bért túl alacsonynak ítélték.
Az ügynökség úgy döntött, hogy a migránsoknak legalább 14 eurós órabért kell fizetni, mivel ezt határozták meg a hasonló munkakörökben szokásos bérnek. A vállalat azonban már számos német állampolgárt foglalkoztat ugyanebben a munkakörben a törvényes 12,82 eurós minimálbérért.
A vállalat HR osztálya kifejtette, hogy diszkriminatív lenne, ha magasabb bért hagynának jóvá a migránsoknak, miközben a német alkalmazottak kevesebbet keresnek azonos feladatok elvégzéséért, de tiltakozásukat figyelmen kívül hagyták.
Az SV Druck GmbH végül úgy döntött, a két férfi munkaszerződését felbontja, hogy elkerülje a belső konfliktusokat a személyzet között.
Ausztriában is rengeteg helyen még mindig a migránsoknak kedveznek a balliberális vezető politikusok. A Diakonie jótékonysági szervezet és Bécs városa 110 vadonatúj lakást bocsátott a Bécs Favoriten kerületében menedékjoggal rendelkező migránsok rendelkezésére. Az ügy már tavaly ősszel nagy port vert fel Bécsben, különösen azok körében, akik évek óta várnak lakásfelújításra.
A 110 új, légkondicionált és erkélyes, fényűzően berendezett lakás, amelyet a menedékjoggal rendelkezőknek adnak majd bérbe, a helyi lakosokat is felháborította. Az Osztrák Szabadságpárt a lakásügyben írásban megkereste Peter Hacker baloldali városi szociális tanácsost. A tanácsos közlése szerint a projekt kizárólag migránsokat céloz meg, osztrák állampolgárok nem tartoznak a célcsoportba. Azok a menedékjoggal rendelkező migránsok, akik beköltöznek az új épülő komplexumba, jogosultak az alapellátásra.
Az elismert menedékkérők igényelhetnek támogatást a megélhetési költségeik fedezésére, például a lakbérre is.
2024-ben 46 843 migráns érkezett a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre – ez a szám már a második egymást követő évben egyre nő, és az eddigi legmagasabb lett. Ezt a spanyol belügyminisztérium adataibizonyítják, írta a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
2024-ben csaknem 47 000 illegális migráns érkezett az Afrika északnyugati részén fekvő Kanári-szigetekre az atlanti-óceáni útvonalon.
Ez több, mint az a 39 910 migráns, akik 2023-ban tengeren érkeztek a szigetekre, amikor megdőlt a korábbi, 2006-os rekord.
Az illegális migránsok érkezése feldühítette a szigetek helyi hatóságait, akik azzal vádolták a spanyol hatóságokat, hogy magukra hagyják őket.
Ami Spanyolországot illeti, 2024-ben 63 970 illegális migránst fogadott. Ez a szám nem döntötte meg a 2018-ban felállított 64 298 bevándorló történelmi rekordját, de meghaladta a 2023-ban Spanyolországba illegálisan belépő 56 852 migránst.
Spanyolország az Európai Unió azon országai közé került, ahol az elmúlt években megnőtt a migrációs nyomás a Földközi-tengeren zajló illegális migráció fokozott ellenőrzése miatt.
Egy friss felmérés szerint a svédek többsége úgy véli, nem kellene olyan sok külföldit befogadni az országba.
A multikulturális projekt 2015-ben tetőzött, amikor 163 000 migráns kért menedéket Svédországban. A nyitott határok évtizedei egy mélyen megosztott társadalmat hagytak maguk után egy sor olyan problémával, amelyek korábban nem léteztek ott – írja a Samnytt svéd hírportál, hívta fel rá a figyelmet a V4NA. Mint megjegyzik, ilyen például a társadalom minden szintjére beszivárgó klánok és maffiaszerű csoportok, valamint a párhuzamos társadalmak, amelyeknek kevés közük van Svédországhoz, a svéd törvényekhez és kultúrához.
Az Ipsos által végzett új felmérésből most az derült ki, hogy a svédek valamivel több mint a fele, 56 százaléka azt mondja, hogy a Svédországba érkező migránsok számának csökkentését szeretné. Mindössze 12 százalékuk szeretne még többet beengedni.
A bevándorlással kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a különböző pártok szimpatizánsai között. A Zöld Párt és a Baloldali Párt szavazói között a többség több embert akar befogadni, míg a svéd demokraták, a kereszténydemokraták és konzervatív szavazók körében a legerősebb az ellenállás.
Megoszlik a társadalom véleménye nemek szerint is: több férfi mondja azt, hogy kevesebb embert akar befogadni, és az iskolai végzettség szerint is: a magasan képzettek és a nagyvárosokban élők többet akarnak befogadni.
Novemberben az OECD új statisztikái azt mutatták, hogy Svédország a legbőkezűbb ország Európában a bevándorlók állampolgárságának megadásában.
2023-ban 67 789 bevándorló kapott svéd állampolgárságot, ehhez képest Finnországban 12 000-en, Dániában pedig 5000-en.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a svéd állampolgárság tömeges kiosztásának leállítására szólította fel a kormányt, amely a bevándorlási politikában beígért „paradigmaváltás” ellenére is folytatódik.
Akesson szerint az előző kormányok „teljesen őrült politikát” folytattak, és a svéd állampolgárságot nagyrészt olyan „mélyen diszfunkcionális országokból származó személyek kapták meg, ahol az értékek gyakran teljesen eltérnek azoktól, amelyek a mi svéd kultúránkat jellemzik”.
A svéd kormány egyébként nemrégiben szigorította a svéd állampolgárság megszerzésének feltételeit. Ezek közé tartozik a svéd nyelv elsajátítása, a svéd demokratikus értékek megértése és tiszteletben tartása, valamint az önfenntartó képesség. További követelményeket támasztanak a tisztességes életmóddal szemben, és az állampolgárság megszerzéséhez szükséges svédországi tartózkodási idő minimumát a jelenlegi ötről nyolc évre hosszabbították meg.
Egy Berlin belvárosában álló, háromépületes luxusszállodát menekültközponttá alakítanának. A hírre sok helyi felháborodott, úgy vélik, hogy a környék már így is túlzsúfolt, a közösségi, oktatási és egészségügyi intézmények pedig túlterheltek.
Berlin belvárosában szállásolnának el több mint ezer menekültet jövő nyártól. Az első 740 migráns várhatóan már novemberben beköltözik. A városlakók közt hatalmas az elégedetlenség – értesült a taz.de.
Az egykori Hotel Berlin City East Berlin-Lichtenberg 1200 menedékkérőnek adhat otthont. A Landsberger Allee három toronyházát azért alakítják át migránsbefogadó központtá, hogy enyhítsék az egykori Tegel repülőtér túlzsúfoltságát.
A helyzetről az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió Párt (CDU) parlamenti képviselője, Dennis Haustein lakossági fórumot tartott, amin elszabadultak az indulatok a több mint kétszáz összegyűlt helyi között. Ők számos dolgot sérelmeztek, kezdve azzal, hogy a sajtóból értesültek a tervről.
Sokak szemét szúrja, hogy a luxusszállodába menekülteket költöztethetnek
Martin Schaefer CDU-s kerületi polgármester arról számol be, hogy az állam nem kérte ki a véleményét. Elmondása szerint „nagyon dühíti”, hogy ezen a nagy szálláshelyen kívül még tizenhat új konténertelep épül, amelyek közül négyet Lichtenbergben létesítenek.
A helyiek közül többen azért kritizálták a tervet, mert az élettér már így is szűkös: a játszóterek és a boltok is túlzsúfoltak, de ami még ennél is fontosabb, az orvosi ellátás színvonala is egyre rosszabb. Sokakat az iskolák kérdése aggaszt, mivel már így is kevés a tanár, mások pedig a szállodakomplexumban található egészségügyi központot féltették. Utóbbi kapcsán a lakosok azt a választ kapták, hogy érintetlenül hagyják, az továbbra is működni fog.
Sokan amiatt is aggódnak, hogy a migránsok egy része nem fog dolgozni, mivel a képesítéseik elismertetése gyakran nehézkes. Pedig a bevándorlókra a német gazdaságnak nagy szüksége van, ők tartották vissza a recessziótól az ország keleti területeit.
A menekültek nem kapnak luxuslakásokat
Az állam a lakosok megértését kérte, mivel Tegelen áldatlan állapotok közt, fejenként csupán 2,5 négyzetméteren élnek a migránsok. Sascha Langenbach, az Állami Menekültügyi Hivatal (LAF) szóvivője biztosított arról, hogy a menekülteknek nem biztosítanak luxuslakást, a szállodai duplaágyakat többszintes, alumínium fekvőhelyekre cserélik.
Lara Schmidgall, egy közösségi együttélést elősegítő csoportosulás munkatársa szerint a szociális problémákat és a közszolgáltatások színvonalának romlását nem a menekültek okozzák, hanem társadalmi-politikai döntések.
Egy menekülteket segítő és városfejlesztési szervezet vezetője, Sina Prasse pedig arról számolt be a lakóssági fórum után a lapnak, hogy változik a hangulat, és a menekültek ismét sokkal nyíltabb ellenségeskedéssel szembesülnek. Kiemelte, hogy több forrás kell ahhoz, hogy szembe tudjanak szállni egyrészt a rasszizmussal, másrészt a lichtenbergi szervezett szélsőjobboldallal.
Már nem hiszik a kanadaiak, hogy a bevándorlás fellendíti a gazdaságot. A rekordmigráció miatt súlyosbodik a lakáshiány, nő a munkanélküliség.
A kanadaiak többsége 1998 óta először gondolja úgy, hogy túl sok migráns érkezik az országba, ami éles fordulat a hozzáállásban egy olyan országban, amely egykor szívesen fogadta az újonnan érkezőket. Némi magyarázattal szolgál a migráció ellenzésére, hogy a koronavírus-járvány vége óta özönlenek Kanadába a bevándorlók.
Az Environics Institute hosszú ideje készít felméréseket a migrációval kapcsolatos véleményekről, és a legfrissebb eredmények szerint tíz megkérdezettből majdnem hatan (58 százalék) egyetértenek azzal, hogy „túl sok a bevándorló Kanadában”.
Ezzel már második egymást követő évben emelkedik a túlzott migrációt ellenzők aránya, a tavalyihoz képest 14, 2022 óta 31 százalékponttal, ami a leggyorsabb változás két év alatt a felmérés 1977-es kezdete óta.
Súlyosbodó lakáshiány, emelkedő munkanélküliség
Az ország lakossága az év elején megközelítette a 41 milliót, majdnem 1,2 millió fővel nőtt egy év alatt, de ez nagyrészt a migrációnak köszönhető, hiszen 471 771 ember választotta tavaly Kanadát otthonául. Nélkülük a 3,2 százalékos emelkedés csupán 1,2 százalékos lett volna.
A rekordmértékű népességnövekedés azonban súlyosbította a lakáshiányt, felhajtotta a lakásbérleti díjakat, megterhelte a közszolgáltatásokat és felnyomta a munkanélküliségi rátát, amely 6,6 százalékkal csúcsra ugrott idén augusztusban.
Ezek a változások pedig megkérdőjelezik azt a régóta tartó meggyőződést, hogy a tömeges bevándorlás előnyt biztosít Kanadának az elöregedő munkaerő pótlásáért folytatott globális versenyben – emlékeztetett a Bloomberg.
Kénytelen lépni a kormány a migráció ügyében
Justin Trudeau miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri amiatt, hogy elveszítette a bevándorlás feletti ellenőrzést, ezért kénytelen lépni: november 1-jén jelentik be az új bevándorlási kereteket, az előzetes hírek szerint korlátozzák a diák- és munkavállalási vízumok kiadását és csökkentik a menedékkérők számát.
A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy az eddigi erőfeszítések nem tudták megfordítani a bevándorlás támogatottságának tavaly kezdődött erőteljes csökkenését.
„A bevándorlás növekedése egy olyan időszakban történik, amikor az emberek egyre kevésbé érzik biztonságosnak az anyagi helyzetüket – összegezte Keith Neuman, a jelentés szerzője. – Csökkenti a bizalmat az a tény is, hogy egy népszerűtlen kormány felelős egy olyan jelenségért, amely miatt az emberek egyre nyugtalanabbak. A tényezőknek ezt a kombinációját még nem igazán láttuk korábban.”
Nem hiszik, hogy a bevándorlás fellendíti a gazdaságot
A kanadaiak már abban sem hisznek, hogy a bevándorlás fellendíti az ország gazdaságát. Tíz kanadaiból most kevesebb mint hét (68 százalék) gondolja úgy, hogy a migráció pozitív hatással van a gazdaságra, és az arányuk már a második egymást követő évben csökken az akkori több mint 80 százalékról. Különösen a 18 és 29 év közöttiek szkeptikusak.
Egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy kiket fogadnak be az országba, és azok mennyire tudnak beilleszkedni a kanadai társadalomba. Elsősorban azokat látják szívesen, akik különleges képesítéssel rendelkeznek hiányszakmákban (73 százalék), illetve jó iskolai végzettséggel, és végleg letelepednek az országban (64 százalék).
Nem mindenki menekült, aki annak vallja magát
Egyre többen gondolják úgy, hogy nem igazi menekültek azok, akik annak vallják magukat – ma 43 százalék válaszolta ezt, ami 7 százalékpontos növekedés tavaly óta. 2023-hoz képes 9 százalékponttal, 57 százalékra ugrott azok aránya, akik szerint túl sok migráns nem veszi át a kanadai értékeket.
Mindkét kérdés az aggodalmak jelentős növekedését tükrözi többévnyi figyelemre méltó stabilitást követően, ráadásul nincs véleménykülönbség faji hovatartozás alapján, ugyanúgy gondolkodnak erről a különböző rasszokhoz tartozók és a magukat fehérnek vallók is.
Hasonlóképpen a kanadaiak növekvő kisebbsége véli úgy, hogy az ország túl sok faji kisebbséghez tartozó bevándorlót fogad be (39 százalék, 15 ponttal több, mint 2022-ben), és hogy a bevándorlás növeli a bűnözés szintjét Kanadában (35 százalék, 21 ponttal több, mint 2019-ben).
A kanadaiak még mindig nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a bevándorlás jobbá teszi a helyi közösségüket (32 százalék), mint rosszabbá (14 százalék), de a vélemények egyenlege kevésbé pozitív, mint egy évvel ezelőtt.
A republikánus elnökjelölt bemutatta a tervet, amelynek célja az Egyesült Államokban tevékenykedő külföldi bűnbandák tagjainak eltávolítása az országból. Hozzátette, hogy aki közülük ismét feltűnik az Egyesült Államokban és elfogják, automatikusan 10 év börtönre számíthat.
Elnökké választása esetére halálbüntetést helyezett kilátásba Donald Trump republikánus elnökjelölt pénteken azon illegális bevándorlók esetében, akik amerikai állampolgárt gyilkolnak meg.
A volt elnök a Colorado állambeli Aurora városban tartott választási gyűlésén mutatta be „Aurora Művelet” elnevezésű tervét, amelynek célja az Egyesült Államokban tevékenykedő külföldi bűnbandák tagjainak eltávolítása az országból.
Közölte, hogy elnökké választása esetén egy 1798-as törvény felhatalmazása alapján fog cselekedni a terv végrehajtása érdekében, és hozzátette, hogy a bevándorlási hatóság, a határőrség és a szövetségi hatóságok különleges egységei fogják felkutatni a külföldi bűnbandák tagjait, akiket kitoloncolnak.
Hozzátette, hogy aki közülük ismét feltűnik az Egyesült Államokban és elfogják, automatikusan 10 év börtönre számíthat a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
A bejelentés helyszíne azért volt Aurora városa, illetve a bűnözők kitoloncolásáról szóló terv elnevezésében is ezért szerepel a település neve, mert a Colorado állambeli városban lakótömböket vont ellenőrzése alá egy venezuelai bűnbanda, a Tren de Aragua, amelynek tagjai a helyiek beszámolói szerint félelemben tartották az ott élőket.
Government of Pakistan Recommends President Donald J. Trump for 2026 Nobel Peace Prize
The Government of Pakistan has decided to formally recommend President Donald J. Trump for the 2026 Nobel Peace Prize, in recognition of his decisive diplomatic intervention and pivotal…
— Government of Pakistan (@GovtofPakistan) June 20, 2025
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2025 #NobelPeacePrize to Maria Corina Machado for her tireless work promoting democratic rights for the people of Venezuela and for her struggle to achieve a just and peaceful transition from dictatorship to… pic.twitter.com/Zgth8KNJk9
Today at Trump National Doral Miami, we witnessed an unforgettable moment with the dedication of the 22-foot statue honoring President Donald J. Trump.
Let me be clear: this is not a golden calf. We worship the Lord Jesus Christ and Him alone.
A háború után Ukrajnát afrikaiakkal és afgánokkal népesíthetik be újra, hogy megmentsék a demográfiát, mondta Volodimir Paniotto szociológus a Focusnak adott interjújában, amikor az ukrán Miniszteri Kabinet demográfiai stratégiájáról kérdezték.
Megjegyezte, hogy sok erőforrásra lesz szükség az alkalmazkodásukhoz, és ennek ellenére nem fognak egyhamar ukránokká válni. Emellett Ukrajna nem viszonyul a legjobban a migránsokhoz.
„Nálunk nincs olyan kultúra, mint mondjuk más országokban, ahol már megszokták (az Afrikából érkező migránsokat – a szerk.)” – mondta a szociológus.
Paniotto úgy véli, hogy Ukrajna számára kifizetődőbb lenne a külföldre távozott ukránok hazatérését támogatni, mint erőforrásokat fordítani más országokból érkező, más kultúrájú migránsok alkalmazkodására. További szakértők a demográfiai stratégia más pontjainak prioritását hangsúlyozták: a gazdaság, az életkörülmények, a megfizethető és minőségi gyógyszerek, valamint a munkahelyek javítása.
Korábban a CIA megállapította, hogy Ukrajnában a legmagasabb a halálozási ráta és a legalacsonyabb a születési ráta a világon. Vaszil Szkotobojnyik, az Összukrajnai Nemzetközi Foglalkoztatási Társaság elnöke szerint a sikeres népességnövekedéshez 10 nőre 22 gyermeknek kellene jutnia. A Nép Szolgája ukrán párt jövő májustól adót vetne ki a gyermektelen ukránokra – írja a Sztrana.
Az Európai Unió külső határainak legtöbbjén emelkedett a migrációs beáramlás az idei első fél évben, különösen a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, a Fehéroroszországgal közös határszakaszon és Földközi-tenger keleti medencéjében – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön.
A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint a Földközi-tenger keleti medencéjének főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalán az év első hat hónapjában 24 999 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok. Csak júniusban 2701 határsértésről adtak jelentést az illetékes hatóságok ennél az útvonalnál.
A vizsgált hat hónapos időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok számának 148 százalékos növekedéséről számoltak be: január és június vége között 6725-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait, ebből júniusban 1270-en.
A migrációs adatok legjelentősebb, 174 százalékos növekedéséről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek hatóságai számoltak be.
Itt az év első hat hónapjában 19 636 ember szállt partra illegálisan. Egyedül júniusban 2587-en érkeztek jogtalanul az unió területére.
Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán január és június között 27 100-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, 24 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanitt júniusban 5280-an keltek útra a szigetország felé.
A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első hat hónapjában 5654, azaz 4 százalékkal több észlelésről számoltak be, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban 854 alkalommal intézkedtek illegális migránsokkal szemben.
A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon, ahol a legtöbb illegális határátlépési kísérletet jegyezték fel az elmúlt év során, az év első felében 25 653-an próbáltak meg az unió területére jutni. Ez 61 százalékkal kevesebb, mint 2023 ugyanezen időszakában. Júniusban ezen a migrációs útvonalon 4472 ilyen esetet jelentettek.
Kevesebb illegális bevándorlót jegyeztek fel a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon is, ahol az év első felében 10 642 esetben kellett intézkedniük az illetékes nemzeti hatóságoknak. Ez 72 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Ezen a migrációs útvonalon júniusban 1502-en próbáltak az Európai Unió területére jutni.
A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, mali és afgán állampolgárokat vettek nyilvántartásba – tette hozzá jelentésében a Frontex.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az olimpián nem akarja Franciaország, hogy Párizsban az utcán elő embereket lássanak, mondják aktivisták, akik szerint hiába állít mást a rendőrség, a sportverseny rendezése áll a háttérben.
A francia rendőrség mintegy 30 nyugat-afrikai tizenéves fiút és fiatalembert lakoltatott ki egy ideiglenes táborból, amit segélyszervezetek „társadalmi tisztogatásnak” neveznek. Közülük sokan kiskorúak voltak, és tartózkodási engedélyük intézésére vártak.
Aurelie Huot, egy jogvédő aktivista szerint a menekülők sátrainak felszámolása összefügg az olimpia rendezésével. Párizsban hónapok óta gyors tempóban zajlanak a hasonló evakuálások, amik az összes utcán élő embert érintik.
A rendőrség közölte, hogy az intézkedésnek biztonsági okai vannak, mivel a menekülők egy iskola közelében állították fel sátraikat. A segélyszervezetek ezt a magyarázatot ürügynek tartják.
Elias Hufganel, az Utopia 56 nevű civil szervezet tagja szerint egyértelműen az olimpia áll az intézkedések hátterében, mert az összes utcai tábort felszámolják Párizsban. A sportverseny rendezői vagy a francia vezetés nem akarja, hogy Párizsban az olimpia idején szem előtt legyenek a menekülők és az otthontalanok.
Azért kifogásolják jogvédők a menekülők táborainak felszámolását, mert nem csak a sátrakat bontják el, hanem az embereket is messze telepítik Párizsból, ahelyett, hogy a városon belül kapnának segítséget.
[type] => post
[excerpt] => Az olimpián nem akarja Franciaország, hogy Párizsban az utcán elő embereket lássanak, mondják aktivisták, akik szerint hiába állít mást a rendőrség, a sportverseny rendezése áll a háttérben.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1713997560
[modified] => 1713965150
)
[title] => Gyors tempóban bontatják el a menekülők sátrait Párizsban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=185222&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185222
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 185225
[image] => Array
(
[id] => 185225
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[original_lng] => 990437
[original_w] => 870
[original_h] => 490
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1713954351:5
[_thumbnail_id] => 185225
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2989
[_oembed_0c9b9ef2ed107663a282a28fec37b72c] =>
I never forgot the pain of watching Notre Dame burn, the anger of hearing others cheer as the spire collapsed, and the relief of seeing many of the relics be saved. Have you? pic.twitter.com/H1ZBS3Tqnj
— Napoleon Bonaparte Appreciator (@NapoleonBonabot) December 24, 2023
I never forgot the pain of watching Notre Dame burn, the anger of hearing others cheer as the spire collapsed, and the relief of seeing many of the relics be saved. Have you? pic.twitter.com/H1ZBS3Tqnj
— Napoleon Bonaparte Appreciator (@NapoleonBonabot) December 24, 2023
A lengyel határőrök az ország egészségügyi intézményébe küldtek egy nőt egy újszülött csecsemővel a fehérorosz–lengyel határon átjutni próbáló migránsok közül.
Kedd délelőtt Bialowieza város határszakaszánál a határőrök megtudták, hogy a migránsok közül egy nő, egy etióp állampolgár sürgős orvosi segítségre szorul. Kiderült, hogy egy fiatal anyáról és egy kislányról van szó, aki néhány órája született.
A határőrök kihívták az egészségügyi szolgálat katonai járművét, amely a nőt és a gyermeket kórházba szállította.
Ez az első ilyen eset a fehérorosz–lengyel határon zajló mesterséges migrációs válság több mint három éve alatt.
