A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózati munkájában Erdély kiemelt szerepet kapott. Színvonalas rendezvényekre, serény munkára emlékezik vissza Tóth János, az Intézmény hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője.
„Minden év végén általában úgy kezdjük a beszámolót: ’mozgalmas évet zártunk’, most sem teszünk másként: az elvégzett feladatok száma és minősége ez elmúlt évben is kiemelkedő volt. Annak ellenére summázhatjuk így, hogy a gazdasági helyzet nem mindig támogatta a teljes tevékenységi kört.
Erdély egy országnyi terület, tömbmagyarsága még mindig meghatározó a Kárpát-medencei magyarság életében. Emellett a szórvány is nagyon fontos számunkra. Jelentős programokkal támogattuk a szülőföldön maradást és az identitás megőrzését. Kiemelt partnerünk az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, testvérként tekintünk rájuk, szervezéseink jelentős részét az ő közreműködésükkel bonyolítottuk le. Különösen fontos az együttműködésünk nagyobb, országos jelentőségű programok megvalósításában. Itt térek ki a képzések, az oktatás, s azok akkreditációjának területére. Felhívom a figyelmet a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat programjaira, amik megvalósításában ugyancsak példás a közös munka.
Tevékenységünket segíti az Erdély területén működő tizenkét partner-szervezet: a régiókban helyismeretükkel tűnnek ki, s közreműködésük elengedhetetlen. Kiemelném közülük a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, Szatmárnémetiben a Borókagyökér Egyesületet, valamint Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítványt.
Számos programunkkal már hagyományt teremtettünk, itt térnék rá a táncháztalálkozókra, a nagyobb fesztiválon való jelenlétünkre, s a Mikházi szabadegyetemre, amit évek óta az Alapítvánnyal közösen valósítunk meg, s aminek hatása már túlmutat Erdély határain. A kisebb találkozók, konferenciák is jelentősek, hiszen a ’végvárakról’ hívjuk meg az egyesület vezetőket. Ezeken az összejöveteleken mind a gyakorlati kérdések, mind pedig az új irányvonal, és a támogatási formák is szóba kerülnek.
Az elért eredményeink ez évben is köteleznek minket: folytatjuk a hálózat építését, s törekszünk arra, hogy egy nagyobb eseményen való részvételünket a helyi szervezőkkel koordináljuk. Itt említhetem a nagyváradi Csillagocska Alapítványt: aktivitásuk a Fekete-Körös völgyében előremutató. A határon átnyúló együttműködésekre is külön figyelmet fordítunk, példaként a Bihari Népművészeti Egyesülettel való közös munkánkat hozhatom fel, őket a nagyszalontai Sinka István Kézműves Körrel kötöttük össze sikerrel.
A szervezéseket elkötelezett munkatársakkal valósíthatjuk meg: magam is legalább húsz alkalommal jutottam el rendezvényekre, tárgyaltam partnerekkel. A munka idén sem lesz kevesebb, de felkészültünk rá: hiszen küldetést teljesítünk.”
Megtartotta hagyományos karácsonyi félévzáró ünnepségét a Beregszászi Rezeda Folkműhely. Az eseményen idén is megható műsorral készült a folkműhely apraja-nagyja. A meghitt pillanatok mellett a felkészítő tanárok táncban és zenében hozták közelebb a karácsonyi ünnepkör üzenetét.
Az esemény elején Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetét fejezte ki a szülőknek és a magyar kormánynak, hogy segítik és támogatják munkájukat. Mint fogalmazott: „A mai estén szeretnék a hála szavával élni elsősorban a szülők felé, akik támogatása nélkül nem tudnánk végezni a munkánkat; másodszor hálásak lehetünk, hogy az idei év – a nehéz körülmények ellenére – valamelyest már könnyebb volt, hiszen volt áram és víz, így emberi körülmények között tudtunk újra dolgozni.” A folkműhely vezetője elmondta, hogy a gyerekek lázasan készültek a karácsonyi műsorra, hiszen van közöttük olyan diák is, aki most lép először közönség elé.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ideiglenes ügyvivője köszöntőjében elmondta: a magyar kormány kiemelt figyelemmel tekint a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben zajló munkára, és nagyra értékeli azt a szakmai tevékenységet, melyet az itt dolgozó oktatók fejtenek ki. Hiszen ők azért tesznek nap mint nap, hogy megszerettessék a magyar népi kultúrát a gyermekekkel.
Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője házigazdaként megjegyezte, nagy örömmel tölti el intézményüket, hogy a Rezeda Folkműhely már nem első alkalommal hozta el félévzáró karácsonyi műsorát a kollégiumba. Mint fogalmazott: a görögkatolikus egyházi hagyományok alapvetően a népi énekekre, a népi hagyományokra épülnek, és a mi magyar kultúránk is nagyon közel áll ehhez. „Amikor Krisztus megszületésének ünnepére készülünk, akkor ez a mai délután is nagyon sokat segít abban, hogy elcsendesüljünk, és testünk-lelkünk felkészüljön a befogadásra.”
Az ünnepi köszöntéseket követően a folkműhely diákjainak megható műsora következett, melyben kicsik és nagyok varázsoltak meghitt pillanatokat. A műsor során a Bimbócska csoport mezőföldi ugrós táncokat és kántáló énekeket adott elő, míg a nagycsoport nagydobronyi táncokkal lépett fel, majd a jól ismert Diótörő mesevilágát a bukovinai székelység táncaival elegyítve keltették életre. A zenész és énekes szekció vonósai, cimbalmosai és citerásai a Kárpát-medencére jellemző különböző kántáló énekeket mutatott be.
A diákok felkészülését a táncban Orosz Péter és Várady Enikő, míg a vonós hangszereken Vámosi Csaba, cimbalmon Kurendás Szilvia, citerán és népi énekekben Simon Sarolta segítette. A program során a koreográfia zenei kíséretét a Sodró zenekar szolgáltatta kiegészülve a folkműhely ügyes kis prímáspalántáival.
A rendezvény végén a diákok közös kántáló énekkel is készültek, majd előadták Ady Endre Kis, karácsonyi ének című versének megzenésített változatát is. Ezt követően a gyermekek kisebb ajándékcsomagban is részesültek a Jézuskának és Varga Sándor FIFA-menedzsernek köszönhetően.
A program támogatója a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
Közel 350 gyermek táncolt és zenélt a kilencedik alkalommal megrendezett „Szól a fülemüle!” ‒Kárpátaljai Népzenei, Néptánc Tehetségkutató alkalmával. Az eseményre szerte a megyéből érkeztek versenyzők, számos kárpátaljai folkműhely, tanoda, művészeti iskola, néptáncegyüttes képviseltette magát.
A korábbi évektől eltérően az idén egyfordulós versenyre 71 produkció érkezett. A szervező „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány ebből adódóan az eseménynek helyet adó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének két külön szintjén bonyolította le a rendezvényt. Míg az átriumban a táncos lábú ifjak mérték össze tudásukat, addig az Esztergom teremben a népzenét szerető muzsikus palánták mutatták be tehetségüket a különböző népi hangszereket megszólaltatva.
A versenyre a 6 és 17 év közötti korosztály jelentkezését várták hangszeres szólista, hangszeregyüttes, táncos szólista és táncospár, valamint néptáncegyüttes kategóriában. A tehetségkutatón induló versenyzőket idén is neves anyaországi zsűri pontozta a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja jóvoltából. Hangszeres szólisták és hangszeregyüttesek kategória zsűritagjai voltak: Albert Sándor Szilárd, hegedűművész, a Nyíregyházi Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanársegédje, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium hegedűtanára; Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, Junior Príma díjas előadóművész, népzenetanár, a Hagyományok Háza Hálózat mentorprogramjának oktatója, a Pengetős Trió formáció tagja; Pál Lajos népzenész, zenetanár, karnagy, a kárpátaljai magyar népzene-, néptáncoktatás elindítója, a 25 éve működő, ma már nemzetközivé vált Tiszapéterfalvai Népzene-, Néptánc- és Kézművestábor alapítója, Ukrajna Érdemes Népművelője, Magyarország Érdemes Művésze; Unger Balázs, cimbalomművész, népzenepedagógus, a Cimbaliband alapítója, vezetője.
Táncospárok és néptáncegyüttesek kategória zsűritagjai: Bistey Attila, Örökös Aranysarkantyús táncos, a Népművészet Ifjú Mestere, néptáncpedagógus; Papp Judit okleveles néptánctanár, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozatának néptáncoktatója, Örökös Aranygyöngyös Táncos; Tiszai Zsuzsanna táncpedagógus, koreográfus, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetője, az Örökség Népművészeti Egyesület észak-alföldi régiójának elnöke. A hálózat jóvoltából a magyarországi Flaskba Banda, valamint a BorzsaVári népi zenekar élőzenei kíséretét is igénybe vehették a versenyzők produkcióik során.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja köszöntőjében hangsúlyozta a népzene, a néptánc, a népi mesterségek ápolása és gyakorlása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához. Minden tájegységnek megvan a maga sajátos hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzet és a magyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, valamint támogassa szülőföldön való boldogulásának megmaradását. „A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon anyanyelvükön való oktatáshoz, nyelvhasználathoz fűződő jogaik minél szélesebb körben érvényesüljenek”‒ jegyezte meg a konzul.
Az ünnepélyes megnyitó alkalmával Orosz Ildikó, a verseny ötletgazdája, a Rákóczi-főiskola elnöke Füzesi Magda nagyberegi költőnő gondolatait idézve megjegyezte: „Bár a földet nem kaptuk mind vissza, de a kultúrát nem lehetett elvenni tőlünk. A mai rendezvénynek is az a feladata, hogy ezt a kultúrát megőrizzük és továbbadjuk, hogy száz év múlva is virágozzon ezen a vidéken a magyar kultúra. […] Azt kívánom, hogy minél mélyebben ismerjétek meg saját kultúrátokat, ezáltal tiszteljétek másokét is, s Kárpátalja a béke szigetének maradjon meg.”
Pál Lajos a zsűri nevében köszöntve a versenyzőket, s megjegyezte: „Közel harminc évvel ezelőtt kezdtük el együtt Orosz Ildikóval a kárpátaljai népzeneoktatást. Hálás köszönet a pedagógusoknak és szülőknek, hogy a nehézségek ellenére is ennyi gyermek ma megjelent ezen az eseményen.”
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátaljai kirendeltségének vezetője köszöntőjében kiemelte: „A népművelő közösségeinkre nagy szükség van a jelenlegi nehéz időszakban. Az elmúlt három hétben a kárpátaljai művészek mind a Hagyományok Házában, mind a Nemzeti Színházban hatalmas művészeti produkciókat mutattak be, amire méltán lehetünk büszkék.” A hálózat vezetője köszönetét fejezte ki a magyarországi mentoroknak, zsűritagoknak, akik szeretettel jönnek és segítenek a helyi közösségeknek.
A köszöntőgondolatokat követően megkezdődött a verseny, amelyen a táncos és zenész palánták bemutatták népi kultúránk színes örökségét.
A zsűri értékelése alapján a tehetségkutató eredménye a következő lett kategóriánként:
Hangszeres szólista: I. hely: Jőrös Ádám ‒ Viski Folkműhely, II. hely: Seres Cintia ‒ Nevetlenfalui Művészeti Iskola, III. hely: Tudósi Patrik ‒ Viski Folkműhely.
Hangszeregyüttesek (6‒11 éves korosztály): I. hely: Dobronyi Rózsák ‒ Dobronyi Tulipán Tanoda, II. hely: Tücsök Zenekar ‒ Verbőci Tulipán Tanoda, III. hely: a Kisgejőci Tulipán Tanoda Citeraegyüttese.
Hangszeregyüttesek (12‒17éves korosztály): I. hely: Körözsi Band ‒ Beregszászi Rezeda Folkműhely, II. hely: Bukovinai Csapat ‒ Viski Folkműhely, III. hely: Viski Harmonikások ‒ Viski Folkműhely.
Táncos szólista és táncospár: I. hely: Pércsi Márton és Nagy Eszter ‒ Beregszászi Rezeda Folkműhely, II. hely: Csizmadia Márk ‒ Ungvári Csüllő Néptáncegyüttes, III. hely: Kocsányi Dániel ‒ Ungvári Csüllő Néptáncegyüttes.
Néptáncegyüttesek (6‒11 éves korosztály): I. hely: Cseprente Néptáncegyüttes ‒ Ungvár, II. hely: Viski Szivárvány Táncegyüttes Kis Csoportja ‒ Viski Folkműhely, III. hely: Tiszapéterfalvai Tulipán Néptáncegyüttes Kis Csoportja.
Néptáncegyüttesek (12‒17 éves korosztály): I. hely: Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes, II. hely: Kék Viola Néptáncegyüttes ‒ Mezőgecse, III. hely: Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes
A győztes produkciók az alábbi különdíjakban részesültek:
Bistey Attila zsűritag felajánlása 4 x 5000 forint: Pércsi Márton és Nagy Eszter számára, a nagydobronyi táncok hiteles és stílusos előadásáért; Cseprente Néptáncegyüttes részére, a nyírségi gyermekjátékok élményszerű és lelkes előadásáért; Botos Diána számára, a mezőföldi dallamokért; Kalotaszegi csapata részére a kalotaszegi muzsikáért.
Unger Balázs zsűritag felajánlása: fellépési lehetőség 4 cimbalmos számára a felkészítő tanárokkal együtt 2024. január 13-án a Galgamenti Népzenészek Újévi Koncertjén (ingyenes utazás, szállás, étkezés): Mester Mirjám, Pupcsik István ‒ felkészítő tanár Kurindás Szilvia; Rozsi Sándor és Botos Diána ‒ felkészítő tanár Becske Adrienn.
Tiszai Zsuzsanna zsűritag felajánlása 2 x 5000 forint előadói különdíj: Bereczky Tamás és Komáromi Levente részére. Az Örökség Nemzeti Gyermek és Népművészeti Egyesület díja 2 x 30 000 forint a Cseprente Néptáncegyüttes részére a nyírségi gyermekjátékok élményszerű és hiteles előadásáért; Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes részére a Szilágysági regrutabál c. koreográfia kimagasló előadásáért.
A Debreceni Hajdú Táncegyüttes felajánlása Tiszai Zsuzsanna jóvoltából 3 x 15 000 forint pedagógiai különdíj Botos Boglárka, Várady Enikő és Orosz Péter pedagógusok számára. A kategóriák első helyezést elért produkciói ötezer hrivnya pénzjutalomban részesültek a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által, valamint a BorzsaVári népi zenekar felajánlásából Keresem az Álmot c. CD-jutalomban.
A „Genius” Jótékonysági Alapítvány a háború ellenére is folytatja tehetséggondozó, kutató és támogató munkáját. A nyár folyamán több sport és kulturális tábort tartottak, az őszi szezonban pedig egymást követő két megméretetést is szervezés alatt van. Az egyik a Buzánszky Jenő labdarúgó emléktorna, október 21-én, szombaton tartanak a beregszászi főiskola bázisán több mint 100 fiatal részvételével. Szintén népszerű a „Szól a fülemüle!” kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató verseny, amelyre rekord számú 428 fiatal jelentkezett. A tehetségkutatót október 28-án tartják a Rákóczi főiskolán, az eseményre szeretettel várják az érdeklődőket is.
Az elmúlt hétvégén a Határtalan Táncfőváros keretében a Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében nagy sikerű gála keretében mutatkoztak be a kárpátaljai népi zenekarok, valamint a Kárpátalja Néptáncegyüttes a Hagyományok Házában.
A közel háromórás gálaműsor során fellépett a Csipkés zenekar, a BorzsaVári Népi Zenekar, a Sodró együttes, a Cifra Banda, a Kokas Banda, a Viski Fricskák, valamint a Kárpátalja Néptáncegyüttes. A program második felében pedig a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadását láthatták az érdeklődők.
Az eseményen Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket és konferálta be a fellépőket. Köszöntőjében elmondta: a mai estén a Határtalan táncfőváros elnevezésű sorozatunk keretében volt lehetőség arra, hogy bemutassuk a kárpátaljai népi zenekarok és táncosok műsorát. Köszönet érte a Kárpátaljai Kultúrkaravánnak és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak. Mint fogalmazott, a mai estén azok a fiatalok, pedagógusok és koncertzenészek érkeztek ide, akik otthon a nehéz körülmények ellenére is szívvel-lélekkel éltetik a magyar kultúrát.
Az esemény során a kárpátaljai muzsikusoktól viskit, nagydobronyit, máramarosi zsidót, nagypaládit és kalotaszegi összeállításokat hallhattak. A Kárpátalja Néptáncegyüttes előadásában viski táncot láthatott a nagyérdemű, az esemény második felében a Magyar Állami Népi Együttes a Kárpátalján élő nemzetiségek román, ruszin, zsidó, magyar, hucul táncát és muzsikáját mutatta be egy táncszínházi előadás keretében.
A program apropójául szolgált, hogy a nyár folyamán a Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében Pál István Szalonna és bandája koncertjein többször megfordult már egy-egy kárpátaljai zenekar. Ebből született az ötlet, hogy egy nívós gála keretében minden zenekar adjon műsort, és muzsikáljanak közösen a székesfővárosba idézve ezáltal néhány óra erejéig Kárpátalját. A program igazán népszerű lett, hiszen telt házas tapsvihar fogadta a kárpátaljai művészeket, akiket többször visszatapsolt a lelkes, zömében kárpátaljai közönség. Az esemény egyben egy találkozás is volt, a jelenleg kint élő kárpátaljaiak számára.
Az eseményen a kárpátaljai viseletek is megtekinthetőek voltak a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja jóvoltából, akik a program szakmai partnerei is voltak.
Augusztus 9. és 12. között a Kárpátaljai KultúrKaraván támogatásával Erdélyben, Fehér és Kolozs megyében turnézott a beregszászi székhelyű Sodró együttes, amely közel tíz éve népszerűsíti a magyar népi kultúrát Kárpátalján, valamint a vidékre jellemző népi örökséget szerte a Kárpát-medencében.
Az együttes augusztus 9-én a 31. Mezőségi Népzene- és Néptánctáborban adott nagykoncertet az eseményen részt vevő közel háromszáz néző előtt, akik a világ több pontjáról érkeztek. A Kallós Zoltán Alapítvány által immáron harmincegy éve töretlenül megszervezett nagy múltú táborban minden este az erdélyi hagyományőrző, adatközlő zenekarok, énekesek és táncosok mutatkoztak be. A tábornak idén is a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány központja biztosított helyszínt. A nemzetközileg ismert tábort az egykori Kossuth-díjas néprajzkutató, Kallós Zoltán hívta életre. A táborban kizárólag felnőttek vehettek részt, hiszen kimondottan a felnőttek oktatását célozza meg. A Sodró együttes az egyórás nagykoncert során igyekezett bemutatni a kárpátaljai vidékre jellemző sokszínű népzenei és néptáncörökséget, így viski, nagydobronyi, szatmári táncokat adtak elő, valamint máramarosi zsidó és nagypaládi cigányos muzsika is felcsendült többek között.
Ezt követően augusztus 10-én az együttes a torockói nemzetközi Double Rise Fesztiválon a Hagyományok Háza Folkudvarába varázsolta be a kárpátaljai népzenei világot, többek között olyan előadók mellett, mint a Bekecs Táncszínház és a Parno Graszt zenekar.
Várady Enikő, a Sodró együttes művészeti vezetője elmondta: „Hatalmas lehetőség, hogy Kárpátalja is bemutatkozhatott ezeken a neves rendezvényeken. A Mezőségi Népzene- és Néptánctábor a nagymúltú és neves táborok egyike, ahol évente a szakma krémje jelenik meg, és a legkiválóbb erdélyi adatközlők koncertjeit lehet megtekinteni estéről estére. A Double Rise Fesztivál pedig egy lendületes nemzetközi esemény Erdély szívében, a Székelykő lábánál, maga a hely is fantasztikus atmoszférával bír. A fesztivál pedig nem csupán összművészeti jellegű, de évente a legnagyobb népzenei és művészeti egyéniségek és fellépők sora jelenik meg rajta bemutatva a népi örökségünket, valamint a kultúra más szegmenseit magas színvonalon. Mindenképp hatalmas lehetőségnek tartjuk, hogy Kárpátalja bekapcsolódhat és megmutatkozhat az ilyen jellegű eseményeken. Ezért is köszönet illeti Pál István Szalonnát és a Kárpátaljai KultúrKaravánt.”
Július 23–30. között hetedik alkalommal szervezték meg a Nyárádmente Fesztivált Nyárádszeredán, melynek keretében tartották meg a Magyarok Kenyere program székelyföldi búzaösszeöntését is. Idén a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes vendégszerepelhetett a fesztiválon.
A közel egyhetes fesztiválon számtalan különleges koncert és szórakozási lehetőség várta a nyárádmentieket, valamint a fesztiválozni vágyókat. Az eseményen ünnepélyes keretek között tartották meg a Kárpát-medencei magyar gazdák ünnepét, a búzaösszeöntést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének koordinálásával. A programon felszólaló politikusok, civil és egyházi szervezetek vezetői a kárpátaljai magyarokért is szót emeltek.
„Ez az esemény a Nyárádmente Fesztivál egyik fénypontja is, és olyan üzenetet hordoz a nyárádmentiek számára is, amely erőt ad a következő nehéz időszakban, mert a kenyér nem hiányozhat az asztalról” – szögezte le köszöntőjében Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere.
A tizenharmadik éve indított búzaösszeöntési program „a magyar gazdák lelkéből fakad”, és minden ilyen nap öröm, „mert hitet adhat egymásnak, hogy minden nehézség közepette talpon maradjunk” – kezdte beszédét Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke. A tavalyi szörnyű aszály ellenére ezer tonna gabona gyűlt össze, és ezt az eredményt idén lényegesen meg lehet haladni, nemcsak mennyiségben, hanem lelkesedésben, mert egyre több gazda, szervezet kapcsolódik be, így tudnak kenyeret biztosítani a rászorulóknak. A politikus beszélt többek között a jövő évi európai parlamenti választásról is, melyet sorsdöntőnek nevezett. Köszöntve a kárpátaljaiakat elmondta: „A kárpátaljai magyarság óriási küzdelemben áll helyt, és határozott hittel segíti azokat, akik a háború borzalmai elől menekülnek.” Mint mondta: a tavalyi évben a program révén közel 100 millió forint segítséget is tudtak nyújtani a kárpátaljai magyaroknak.
A köszöntéseket követően kezdetét vette a Nyárádmente Fesztivál néptánctalálkozójának programja, melyen többek között kiemelt fellépő volt a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes.
Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetője elmondta: „Megtisztelő volt számunkra, hogy Nyárádszereda önkormányzata felkérte a táncegyüttesünket, hogy részt vegyünk az eseményen. A táncegyüttes először jár Erdélyben. Mindig nagy örömmel megyünk el a határon túli területekre is, jó volt megtapasztalni mindazt a szeretetet és támogatást, amit a nyárádszeredaiaktól kaptunk. Ezek a fesztiválok egyben elősegítik a magyar–magyar kapcsolatok erősítését is, melyekre ezekben a nehéz időkben nagy szükség van.”
A fesztivál során a Rezeda Néptáncegyüttes szilágysági regrutabállal és nagydobronyi táncokkal lepte meg a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a produkciókat.
Az egyhetes fesztivál ideje alatt több koncerttel, színházi előadással és rengeteg szórakoztató programmal várták a fesztiválozókat.
A Viski Népzenei és Néptánctábor immáron tizenhárom éve segíti a felső-Tisza-vidéki szórványmagyarok identitásának megőrzését, melynek megrendezése idén ismét megvalósult.
A június 11–15. között zajlott program alkalmával több szekcióban tartottak foglalkozásokat, így lehetőség volt táncolni, zenélni, énekelni vagy épp kézműveskedni a hét folyamán. Takács Zsuzsanna, a tábor főszervezője elmondta: „Idén kisebb körben tudtuk megszervezni a tábort, de hálásak vagyunk, hogy a viszontagságok ellenére is megvalósulhatott az esemény. Első alkalommal érkeztek a táborba erdélyi népzenészek és táncosok, akiknek köszönhetően erdélyi, azon belül kalotaszegi táncanyaggal és muzsikával ismerkedtek a gyerekek. A diákok nagyon lelkesen várták már a tábort, hiszen ilyenkor együtt lehetnek közösségben, és elfeledhetik az országban zajló borzalmakat.”
Az erdélyi muzsikosok mellett a viski származású Pál Lajos, Magyarország érdemes művésze, népzenész foglalkozott a harmonikásokkal, míg Pál Eszter népdalénekes, a népművészet ifjú mestere az énekespacsirtákat oktatta. Esténként táncház, napközben pedig kézműves-foglalkozás is várta a diákokat. A tábor idén is ünnepélyes táborzáró gálával ért véget, ahol a diákok bemutatták szüleiknek és a megjelenteknek a tanultakat. A gála egyben a Viski Folkműhely évzáró eseménye is volt, így a folkműhely diákjai számot adtak az elmúlt évben tanult tájegységek táncairól és muzsikájáról is.
Az erdélyi muzsikusok a felnőttek számára népzenei koncerttel kedveskedtek Visken, Técsőn és Sajánban.
Becske Adrienn, a tábor koordinátora elmondta: „Szerettünk volna egy kis változatosságot idén a táborban, hiszen eddig anyaországi oktatók jártak ki hozzánk évről évre. Szerettük volna kipróbálni, hogy milyen az, amikor erdélyi oktatók foglalkoznak a diákokkal. Azt gondolom, ez nagyon jól sikerült. Tavaly a folkműhely diákjai is több tábori alkalmon vehettek részt Erdélyben, ezt a kapcsolatot mélyíteni szerettük volna, és örülünk neki, hogy idén az erdélyi muzsikusok és táncosok eljöttek hozzánk.
A tábor szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja, a program a Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület keretében valósult meg. A tábor támogatója az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Csoóri Sándor Alap.
Idén második alkalommal biztosít helyet a Rákóczi Tábor Sátoraljaújhelyen a XXVII. Kárpátaljai Népzenei, Néptánc- és Kézművestábornak, mely közel félezer kárpátaljai gyermekkel nyitotta meg kapuit. Az ifjú néptáncos és népzenész palántákat most is a Magyar Állami Népi Együttes művészei, valamint Szalonna és Bandája oktatja. A tábor nyitórendezvénye a XVI. Kárpátaljai népzenészek és néptáncosok találkozója volt.
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja, valamint a tábor vezetője köszöntőjében elmondta: az elmúlt éven sajnos nem tudtak személyesen jelen lenni a táborban, de köszönik kollégáiknak, akik becsülettel helyt álltak, és így immáron 27. alkalommal rendezték meg a tábort. Mint mondta, az, hogy ma közel félezer kárpátaljai gyermek lehet jelen itt, Sátoraljaújhelyen, azt bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is tovább kell folytatni a megkezdett utat, hiszen van kinek és kikért dolgozni.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul elmondta: a kárpátaljai magyar emberek képesek minden akadályt legyőzni, és a nehézségek ellenére is itt vannak ebben a táborban. Mint fogalmazott, ezek a gyermekek lesznek majd azok, akik a jövő nemzedékét tanítják majd népi kultúránkra néhány évtized múlva.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke mindenki számára elsősorban azt kívánta, hogy az ide érkező gyermekek felszabadultan tudjanak gyermekek lenni. Mint mondta: „Önök Rákóczi földjéről Rákóczi földjére érkeztek, hiszen ezen területek anno mind a Nagyságos Fejedelem birtokához tartoztak, és lakói mind hűséggel álltak ki a fejedelem és a haza mellett. Kívánom ezt a kitartást önöknek is magyar kultúránk megtartásában!”
A köszöntéseket követően kezdetét vette a XVI. Kárpátaljai Népzenészek és Néptáncosok Találkozója, melynek gálaműsorával egyben az egykori viski fafaragóművészre, Balázs Istvánra is emlékeztek születésnapja alkalmából, aki hosszú éveken át kézművességet oktatott a táborban.
A műsor alkalmával a Kárpát-medence magyar tájegységeinek színes világát láthatták a 15 kárpátaljai műhely táncegyüttesének és zenészeinek előadásában. A gálaesten a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja mentorprogramjában részt vevő együttesek és zenészek mutatkoztak be, akik produkcióit Módos Máté, a Hagyományok Háza munkatársa, a Magyar Állami Népi Együttes művésze, Farkas Fanni és Kiss Balázs, a Magyar Állami Népi Együttes művészei, valamint Sikentáncz Szilveszter, az Örökség Gyermeknépművészeti Egyesület elnöke értékelte.
A találkozó a Kárpátaljai Kultúrkaraván keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg. A gálát követően kezdetét vette a tábor, mely táncházzal nyitotta meg kapuit. A XXVII. Kárpátaljai Népzenei, Néptánc- és Kézművestábort június 18. és 24. között rendezik meg, a résztvevők hangszeres, táncos és kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt, majd esténként táncházra kerül sor. Csütörtök este a Szalonna és Bandája zenekar, a kárpátaljai népzenészek és a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncosai adnak népzenei koncertet, péntek este pedig táborzáró műsorra kerül majd sor.
A program a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja szakmai partnerségével, valamint a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet által valósul meg a magyar kormány támogatásával.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely a nehézségek ellenére sikeres tanévet zárt, illetve egyben első alkalommal bocsátott ki végzős csapatot. A műhelyben idén is tanévzáró gálakoncerttel mutatták be a diákok az elmúlt évben elsajátított, táncos, zenei és énekes anyagokat.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely megalakulása óta azt a célt tűzte ki, hogy ne csak megismertesse a Beregszász és környéki fiatalokkal a magyar népi kultúrát, hanem értő és használó közösséget formáljon, ahol a diákok számára a népi kultúra saját nyelvként, kifejezőeszközként szolgál. „Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek tovább is tudják adni ezt a »nyelvet«” ‒ mondta köszöntőjében Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely igazgatója. Visszaemlékezve a kezdetekre elmondta: „2016-ban tizenhat szemű csillogó kisgyermekkel találkoztunk először, amikor megalakult a Rezeda Néptáncegyüttes, akkor még nem sejtettük, hogy később egy teljes műhely jön létre, kielégítve ezáltal a helyi népzenekedvelők igényeket. Belevágtunk valamibe, amiről elmondhatom, hogy jól tettük, hiszen olyan fantasztikus csoport született, akikről biztosan tudom, hogy a célt sikerült elérnünk. Nemcsak ismerik, de már beszélik is ezt a különleges, őseink által ránk hagyományozott nyelvet.” Mint mondta: a háború sajnos átírta az elképzeléseiket, mindezt a felnőttcsoport sínylette meg a legjobban, hiszen a csapat jelentős része külföldre került, mindössze néhányan maradtak itthon. „De így sem adtuk fel, és ma ők négyen jelképezik az elmúlt nyolc év kemény munkájának lezárását” – hangzott el.
Dr. Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul elmondta: öröm látni, hogy Kárpátalján sok fiatal foglalkozik népi hagyományaink megőrzésével és elsajátításával. Ékes bizonyítéka mindez annak, hogy a Rezeda Folkműhelyben a kedvezőtlen körülmények ellenére is ötven gyermek táncol, énekel és zenél. Mint mondta: a magyar kormány lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a továbbiakban is a kárpátaljai magyar kultúrát és a helyi közösségeket.
Szilágyiné Tóth Gabriella, a folkműhely alapítótagja elmondta: „Örömmel tölt el, hogy a műhely remek úton halad, és ennyi csillogó szemű gyermek, ifjú sajátíthatja el magas szinten a népi kultúrát. Az élet engem egy másik színtérre vitt, az óvodába, de ettől függetlenül a folkműhelyre mindig szeretettel gondolok, és amiben tudok, segítek majd. Öröm látni, hogy Enikő, Péter és a többiek a nehézségek ellenére sem hagyták abba az elkezdett munkát” ‒ fogalmazott Gabriella, a műhely egykori oktatója.
Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője köszöntőjében megjegyezte: a Rezeda Folkműhely évek óta demonstrálja a népi hagyományok és a néptánc közösségformáló erejét. Kiemelte, hogy a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben évek óta minőségi oktatás zajlik, amelyért köszönet illeti a műhelyben oktató pedagógusokat. Köszönetet mondott, hogy a Rezeda Folkműhelyben nemcsak ápolják és elhívatott munkával őrzik kulturális örökségünket, de a műhely Beregszász városát is népszerűsíti határon innen és túl.
Huszár Péter, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának helyettes vezetője köszönetet mondott a folkműhelyben oktató pedagógusoknak, hogy az elmúlt nyolc évben elhivatottan végzik munkájukat. Mint mondta: „A Rezeda Folkműhely nemcsak színvonalas oktatásáról ismert, hanem mindarról a különleges közösségi létről is, amely jellemzi a műhelyt. Nem szabad hagyni, hogy hagyományaink feledésbe merüljenek, hiszen mindezek rólunk szólnak.”
A köszöntőket követően a gálakoncert következett, melynek helyszínt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház biztosított. A műsor alatt mezőföldi, viski, nagydobronyi, szilágysági, bonchidai táncokat láthattunk a folkműhely különböző korcsoportú fiataljai által, a népzenészek és énekespalánták pedig dél-dunántúli, mezőségi, bogyiszlói, szatmári és még sok érdekes más tájegység zenéjével varázsolták el a közönséget.
A produkciókat követően a folkműhely igazgatója átadta a ballagó diákok számára a jelképes okleveleket, sajnos a teljes csapat nem tudott jelen lenni, így 4 fő vehette át a tanulmányaik befejezését szimbolizáló oklevelet. A diákok is meglepetéssel készültek Várady Enikő és Orosz Péter néptánctanárok számára. Elbúcsúzva tőlük visszaemlékeztek az elmúlt nyolc év legszebb pillanataira, melyet kisebb történetbe öntve meséltek el.
A folkműhely közel ötven diákja a nehézségek ellenére is színvonalas gálaműsorral örvendeztette meg a szülőket, hozzátartozókat.
A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a magyar kormány támogatásával valósult meg.