Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxMDQ0Mzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 163262
[content] =>
Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
„Egyik szélsőséges esztendő a másik után következik. 2022-ben a svájci gleccserek hat százalékot veszítettek a tömegükből. 2023-ban 4 százaléknyi jég olvadt el, ez a második legmagasabb adat, amióta elkezdődtek a mérések” – közölte a Földön található jégtömegek és hó vizsgálatával foglalkozó svájci bizottság.
„A svájci gleccserek egyre gyorsuló ütemben olvadnak. A gyorsulás drámai, miután csak az elmúlt két évben annyi jég tűnt el, mint 1960 és 1990 között” – tette hozzá az SCC.
A bizottság a jégveszteséget a 2022–2023 telén lehullott kis hómennyiségnek és a magas nyári hőmérsékleteknek tulajdonította.
Több gleccser jégnyelve összeomlott, kisebb gleccserek nyom nélkül eltűntek. Még a déli Wallis kantonban és az Engadin-völgyben, ahol a gleccserek a 3200 méter fölötti magasságban eddig megőrizték az egyensúlyi helyzetüket, több méteres olvadást jegyeztek fel.
Ebben a két évben a gleccservastagság fogyása akár a három métert is elérhette. A Berni-felvidéken és Wallis kanton egyes részein kevésbé súlyos a helyzet, a veszteség itt több mint kétméteres, de önmagában ez is „túlságosan magas” – közölte az SCC.
Az adatok az ország egyetemei által működtetett Svájci Gleccsermegfigyelő Központtól (GLAMOS) származnak.
[type] => post
[excerpt] => Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1696026660
[modified] => 1695986100
)
[title] => Ijesztő sebességgel zsugorodnak a svájci gleccserek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=163262&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163262
[uk] => 163283
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163263
[image] => Array
(
[id] => 163263
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[original_lng] => 262918
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1695975301:12
[_thumbnail_id] => 163263
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4265
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1695967002
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719559974
[_algolia_sync] => 831789362002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 184808
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Genf
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 148890
[content] =>
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók egy pénteken közzétett tanulmányban.
Három évtized alatt harmadával csökkent az áramlatok sebessége
Az oxigénben gazdag antarktiszi fenékvíz (AABW) akkor keletkezik, amikor a „sűrű” oxigénben gazdag víz nagy mélységekbe süllyed le a tengeri jégpajzsról. Ez a víz aztán észak felé mozdul el a tengerfenék mentén mélytengeri áramlatok formájában, amelyek a globális óceántömeg mintegy 40 százalékát teszi ki.
Ez a vízmozgás hajtja a tengeri áramlatok globális hálózatát, a déli-óceáni bukókeringést, amely átrendezi a hő és a tápanyagok eloszlását, a lassulása emiatt hatással lehet a tengeri ökoszisztémákra.
Ausztrál kutatók egy új módszerrel kimutatták, hogy a déli-óceáni bukókeringés sebessége 30 százalékkal csökkent 1992 és 2017 között.
Globális kihatásai lehetnek változásoknak
A lassulás ezek szerint már a vártnál sokkal korábban bekövetkezik, egy márciusban közzétett tanulmányban ugyanis még azt jósolták, hogy 2050-re lehet majd 40 százalék körül.
A gleccserek olvadása következtében csökken annak a sűrű, oxigénben gazdag víznek a mennyisége, amely le tud süllyedni a nagyobb mélységekbe, és ezzel lassulnak a mélytengeri áramlatok.
„Ahhoz a gondolathoz már hozzászoktunk, hogy az Antarktisz jegének olvadása következtében emelkedik a tengerszint. De ez az új tanulmány arra is rámutat, hogy az olvadás a tenger mélyének szerkezetére és az óceánok kémiájára is hatást gyakorol” – mondta el Steve Rintoul, a kutatásban részt vevő ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) munkatársa.
[type] => post
[excerpt] => Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál ku...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685226960
[modified] => 1685163864
)
[title] => Komoly éghajlatváltozás formálódik az Antarktisz térségében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=148890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148890
[uk] => 149003
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148892
[image] => Array
(
[id] => 148892
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[original_lng] => 137712
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685266868:2
[_thumbnail_id] => 148892
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 4100
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1685153066
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1202913197001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 587791
[2] => 587792
[3] => 10443
[4] => 587790
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => áramlások sebessége
[2] => oceánok ökoszisztémája
[3] => olvadás
[4] => tengerszint emelkedés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 117024
[content] =>
Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint száz éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.
A gleccserek Európa vízellátása szempontjából nélkülözhetetlenek, az idei hosszú, forró nyár pedig felgyorsította a jégmezők olvadását.
Az Ötz-völgyi jégmező idén tömegének öt százalékát veszítette el, ami húszmillió köbméter vizet, Innsbruck város húszhavi ivóvízfogyasztásával egyenlő mennyiséget jelent.
Az Alpok egyik legbehatóbban vizsgált gleccserére, a Hintereisfernerre az elmúlt télen mindössze két méter hó hullott a szokásos három méter helyett, nyáron pedig minden idők második legmagasabb hőmérsékletét jegyezték fel a térségben – közölte pénteken az Innsbrucki Egyetem.
A gleccser tömegére vonatkozóan 1952 óta állnak rendelkezésre részletes adatok, 2016 óta pedig naponta szárazföldi lézerszkennerrel világítják át, ami a világon egyedülálló módon valós időben mutatja a változásokat.
„A gleccser idén mért rekordszintű olvadása az ember okozta klímaváltozás egyértelmű jele” – mondta Rainer Prinz, az Atmoszféra- és Krioszfératudományi Intézet jég- és klímamunkacsoportjának tagja.
A kutatók az MTI szerint azt jósolják, hogy a jövőben egyre gyakoribbak lesz az ötszázalékos jégtömegvesztés, és tíz-húsz év múlva már csak fele lesz meg a Hintereisfernernek, amely jelenleg mintegy hét négyzetkilométernyi területet fed le. Ausztriában összesen kilencszáz gleccsert tartanak számon.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint száz éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1662242940
[modified] => 1662232632
)
[title] => 20 millió köbméter vizet vesztett Tirol legnagyobb gleccsere
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=117024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117024
[uk] => 117222
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117025
[image] => Array
(
[id] => 117025
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[original_lng] => 115689
[original_w] => 900
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-300x120.jpg
[width] => 300
[height] => 120
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-768x307.jpg
[width] => 768
[height] => 307
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1662292702:2
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662151987
[_thumbnail_id] => 117025
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3899
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1662152089
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5bfbcb0c478c27eefac6386770be878b] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_5bfbcb0c478c27eefac6386770be878b] => 1719558033
[_algolia_sync] => 508243166000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => olvadás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 114351
[content] =>
Több mint kétezer év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
A hágót 2012-ben még tizenöt méteres jég borította. Az átjáró által elválasztott Scex Rouge és Zanfleuron gleccser idén az elmúlt tíz nyár átlagánál háromszor többet vesztettek vastagságukból. Szakértők szerint a Zanfleuron-hágó szeptember végére lesz teljesen jégmentes.
A tudósok úgy becsülik, a Vaud és Valais kanton közötti, 2800 méter magasan fekvő keskeny földdarabot legalább kétezer éve, valószínűleg azonban még ennél is régebb óta borítja jég. Mauro Fischer, a Berni Egyetem glaciológusa szerint további kutatások nélkül egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hatezer évvel ezelőtti, utolsó interglaciális időszakban a hágó valóban jég alatt volt-e.
A Glacier 3000 régiót kezelő szervezet beszámolt arról is, hogy a változások már a közeljövőben is jelentősen befolyásolják a téli sportokat, eddig például a Zanfleuron-gleccseren a Scex Rouge gleccser alsó végénél lévő ülőliftig lehetett síelni.
Bernhard Tschannen, a Glacier 3000 kötélpályákért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy az új helyzetben meg kell fontolni, miként alakíthatják át a meglévő infrastruktúrát.
A következő tíz-tizenöt évben várhatóan a Scex Rouge-gleccser helyét egy természetes tó foglalja majd el, amely előreláthatólag körülbelül tíz méter mély lesz, térfogata pedig eléri a 250 ezer köbmétert.
[type] => post
[excerpt] => Több mint kétezer év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1660428000
[modified] => 1660339948
)
[title] => Több mint kétezer év után felszínre került egy svájci hágó
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=114351&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114351
[uk] => 114406
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114353
[image] => Array
(
[id] => 114353
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[original_lng] => 421073
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/hago.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1660329149:12
[_thumbnail_id] => 114353
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4452
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662652873
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675192037
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685816439
[_oembed_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] =>
[_oembed_time_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] => 1718632808
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719746138
[_algolia_sync] => 1202821523001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 111899
[content] =>
Grönland északnyugati partjainál a víz még szilárd jégként terül el, viszont a régió jéghegyein tócsák jelzik a jégtakaró magasabb pontjain zajló átalakulást.
A több napig tartó szokatlanul meleg időjárás Észak-Grönlandon gyors olvadást idézett elő, amelyet az óceánba ömlő olvadt vízfolyamok tesznek láthatóvá.
A hőmérséklet 15,5 fok körül alakult, ami 10 fokkal melegebb a megszokottnál. Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont adatai szerint csak a július 15. és 17. között Grönlandon elolvadt jég mennyisége – napi 6 milliárd tonna víz – 7,2 millió olimpiai méretű úszómedencét tudna megtölteni.
Riasztó következményekről számolnak be
A jégtakaró tudósai számára a felmelegedés riasztó volt. „A múlt heti északi olvadás nem normális, ha a 30-40 éves éghajlati átlagokat nézzük” – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem Nemzeti Hó- és Jégadatközpontjának vezető kutatója.
De az olvadás egyre fokozódik, és ez az esemény az olvadás csúcspontja volt. Ez határozottan aggaszt. Tegnap még pólóban bolyonghattunk, amire nem igazán számítottunk – mondta Kutalmis Saylam, a Texasi Egyetem kutatója, aki a CNN szerint jelenleg Grönlandon állomásozik.
Jelentősen emelkedhet a tengerszint
A tudósok minden nyáron aggódnak, hogy megismétlődik a 2019-ben bekövetkezett rekordolvadás, amikor 532 milliárd tonna jég ömlött a tengerbe. Abban az évben egy váratlanul forró tavasz és egy júliusi hőhullám miatt szinte a teljes jégtakaró felszíne elolvadt. Ennek következtében a globális tengerszint tartósan 1,5 milliméterrel emelkedett.
Grönlandon annyi jég található – ha az egész elolvadna –, hogy a tengerszint világszerte 7,5 méterrel emelkedne. A legújabb kutatások szerint egyre bizonytalanabb a helyzet az északi félteke legjegesebb szigetén. Egy februárban közzétett tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró alján soha nem látott mértékű olvadást figyeltek meg, amelyet a felszínről lecsorgó hatalmas mennyiségű olvadékvíz okoz.
A tudósok pedig 2020-ban megállapították, hogy a grönlandi jégtakaró már túlolvadt azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút. A globális felmelegedés megakadályozására tett erőfeszítések sem tudják megakadályozni, hogy végül felbomoljon – mondták az Ohiói Állami Egyetem kutatói.
Egy másik tanulmány szerint az utóbbi évek olvadási üteme meghaladja mindazt, amit Grönland az elmúlt 12 000 évben tapasztalt.
[type] => post
[excerpt] => Grönland északnyugati partjainál a víz még szilárd jégként terül el, viszont a régió jéghegyein tócsák jelzik a jégtakaró magasabb pontjain zajló átalakulást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658486880
[modified] => 1658466151
)
[title] => Hatmillió tonna víz olvad el naponta Grönlandon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=111899&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111899
[uk] => 111923
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111900
[image] => Array
(
[id] => 111900
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[original_lng] => 30930
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/gronland.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1658486760:3
[_thumbnail_id] => 111900
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3908
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1658455353
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663092741
[_algolia_sync] => 831668047002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4905
[1] => 26234
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Grönland
[1] => jégtakaró
[2] => olvadás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 109317
[content] =>
A Nature Biotechnology című folyóiratban számoltak be a Kínai Tudományos Akadémia kutatói legújabb munkájukról, ami a Tibeti-fennsík gleccserei között zajlott. A szakértők új, addig nem ismert mikroorganizmusok után kutattak, és találtak is ilyeneket – összesen 968-at.
A Live Science szerint ma még valamennyi mikroba a jég börtönében található, és ha kiolvadnának, az nem sok jót jelentene: feltételezhető ugyanis, hogy új járványok kialakulásához vezetnének.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói összesen 21 gleccserből vettek jégmintát a Tibeti-fennsíkon. Ezután végezték el a mikrobák genomjának elemzését.
A felfedezett mikroorganizmusok között baktériumok, gombák és algák is voltak. Ennél azonban sokkal meglepőbb, hogy a fajok mintegy 98 százaléka teljesen ismeretlen volt a tudomány számára.
A szélsőséges környezeti feltételek, például az alacsony hőmérséklet, a napsugárzás, az időszakos fagyási-olvadási ciklusok és a tápanyaghiány ellenére a gleccserek felszíne változatos életformákat rejt – összegezték munkájukat a kutatók.
A Live Science szerint 2020 januárjában egy másik kutatócsapat, amely egyetlen gleccserből származó jégmintákat elemzett, vírusok 33 különböző csoportját fedezte fel. Ezek közül 28-at még soha nem láttak.
A kutatók azonban nem is a felfedezett vírusok miatt aggódnak igazán, hanem a klímaváltozással járó jégolvadás miatt. Egy 2021 áprilisában megjelent tanulmány szerint 2000 és 2019 között a Föld szinte minden gleccsere gyorsuló ütemű jégveszteséget mutatott. Ez pedig növeli annak az esélyét, hogy a különféle organizmusok kiszabadulnak a jeges börtöneikből.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Nature Biotechnology című folyóiratban számoltak be a Kínai Tudományos Akadémia kutatói legújabb munkájukról, ami a Tibeti-fennsík gleccserei között zajlott.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656884640
[modified] => 1656827545
)
[title] => Közel 1000 ismeretlen mikroorganizmust fedeztek fel a jégbe zárva, ha kiolvadnak, új járványok törhetnek ki
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=109317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109317
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109318
[image] => Array
(
[id] => 109318
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[original_lng] => 54130
[original_w] => 610
[original_h] => 344
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/78tq0woxqrfu1ckfos-610x344-1.jpeg
[width] => 610
[height] => 344
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1656816745:12
[_thumbnail_id] => 109318
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2667
[_oembed_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] =>
[_oembed_time_37eda7ab362a86ea01e13b258925f7b9] => 1656873846
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662889533
[_oembed_f42f6c4141beac770e0cac4fa3122df7] =>
[_oembed_time_f42f6c4141beac770e0cac4fa3122df7] => 1700513991
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] => New mystery Chinese virus thought to 'already be in UK' with symptoms like Covidhttps://t.co/GMjN4wjyxn pic.twitter.com/adfAMa0E8Q
— OK! Magazine (@OK_Magazine) January 5, 2025
[_oembed_time_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] => 1740025276
[_algolia_sync] => 1202801639001
[_oembed_cfb25ef0f4608e07fe36b3edb135609c] =>
[_oembed_time_cfb25ef0f4608e07fe36b3edb135609c] => 1773653089
[_oembed_594a84f5aae61a39f692529b1647680e] =>
[_oembed_time_594a84f5aae61a39f692529b1647680e] => 1774615317
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1852
[1] => 12029
[2] => 27762
[3] => 10443
[4] => 184827
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fertőzés
[1] => gleccserek
[2] => mikroorganizmusok
[3] => olvadás
[4] => Tibeti-fennsík
)
)
[6] => Array
(
[id] => 95762
[content] =>
Az Antarktiszt eddig nem érte el a világ többi részéhez képest a felmelegedés, ezért igazán megdöbbentő, hogy az átlagosnál 40 fokkal melegebb hőmérsékleteket mértek a kontinensen.
Párhuzamosan melegedett fel extrém mértékben az északi és a déli sark és környéke az elmúlt napokban – jelenti az AP hírügynökség. Az Antarktiszon, a több mint 3 ezer méteres magasságban található Concordia állomáson -12,2 fokot mértek, ami 40 fokkal magasabb a megszokottnál, míg a még magasabban fekvő Vosztok állomáson a korábbi rekordnál 15 fokkal magasabb értéket jeleztek. A kontinens partvidékén található Terra Nova bázison pedig bőven fagypont feletti 7 fokos hőmérsékletet találtak.
Ugyanakkor az északi sarkvidéken is harminc fokkal melegebb van az ilyenkor megszokottnál, és az Északi-sark közelében is közelíti a fagypontot a hőmérséklet, ami március közepén nem szokott jellemző lenni. Arra pedig, hogy az olvadásra egyszerre kerüljön sor mind a két területen, nem nagyon volt korábban példa.
A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők is döbbenetüket fejezték ki az események kapcsán, ám az Antarktiszon tapasztalt rendkívüli hőmérsékletről azt állították, hogy valószínűleg egy véletlenszerű időjárási jelenség, és nem a klímaváltozás eredménye. Azonban ha megismétlődik, akkor érdemes jobban megvizsgálni a történés hátterét.
Az Antarktisz egészének hőmérséklete 4,8 fokkal haladta meg az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázisértéket, miközben az északi sarkkör egésze 3,3 fokkal volt ennél az átlagnál melegebb. Összehasonlításként a bolygó egésze csak 0,6 fokkal volt melegebb ennél az átlagnál, ám érdemes megjegyezni, hogy az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázis is 0,3 fokkal melegebb a teljes huszadik századból számított átlagértéknél.
Még furcsábbá teszi az adatokat az, hogy az Antarktisz a világ többi részéhez képest nem igazán melegedett fel az eddigiekben, ugyanakkor február végén az 1979 óta rendelkezésünkre álló adatok alapján a legkisebb nyári jégtakaróval rendelkezett, miután 1,9 millió négyzetkilométert (több mint Magyarország területe 20-szor) vesztett jégpáncéljából.
[type] => post
[excerpt] => Az Antarktiszt eddig nem érte el a világ többi részéhez képest a felmelegedés, ezért igazán megdöbbentő, hogy az átlagosnál 40 fokkal melegebb hőmérsékleteket mértek a kontinensen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1647900840
[modified] => 1647888565
)
[title] => Egyszerre olvad mind a két sarkvidék
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=95762&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95762
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 95763
[image] => Array
(
[id] => 95763
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-scaled.jpg
[original_lng] => 465490
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1647881366:5
[_thumbnail_id] => 95763
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3081
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1647893648
[_oembed_4af66a8e8b18b813e5c59f2a7e42e1cb] =>
[_oembed_time_4af66a8e8b18b813e5c59f2a7e42e1cb] => 1650960617
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662369088
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1676401343
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685805697
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719757699
[_algolia_sync] => 831637577002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 10443
[2] => 4675
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => olvadás
[2] => sarkvidék
)
)
[7] => Array
(
[id] => 89418
[content] =>
Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint. A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században – idézte a BBC hírportálja a Maine-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tanulmányát.
A gleccser, amely mintegy 7900 méter magasságban terül el, 80-szor gyorsabban vékonyodik, mint amennyi idő alatt jég alakul ki a felszínén.
Az olvadás mértékét az emelkedő hőmérséklet és az erős szelek számlájára írják.
A Nature tudományos lap aktuális számában közölt kutatás azt állapította meg, hogy az 1990-es évektől kezdve eltűnt az a jég, ami nagyjából 2000 év alatt alakult ki. Azt is megjegyezték, hogy a gleccsert borító vastag hótakaró is lekopott, ez kitette az alatta fekvő sötét jeget a napsütésnek, ami tovább gyorsítja az olvadást.
Az eredmények arra utalnak, hogy a Dél-nyereg-gleccser a megsemmisülés felé tart, esetleg már csak „a régi, hidegebb idők” emlékeztetője maradt meg belőle – közölte Mariusz Potocki, a tanulmány egyik szerzője.
Tom Matthews, a londoni King’s College klímakutatója, a tanulmány egy másik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy nem volt a régió éghajlatában egyetlen olyan különleges változás sem, amely az olvadás felgyorsulását okozta volna. „Ehelyett azt látjuk, hogy a hőmérséklet folyamatos emelkedése végül elért egy küszöböt, amely után hirtelen minden megváltozott” – mondta a tudós.
Noha a gleccserek olvadását régóta sokan kutatják, a klímaváltozás hatása az ilyen nagy magasságban elhelyezkedő jégfolyamokra eddig ismeretlen volt. Egy 12 tagú kutatócsoport ellátogatott a gleccserre, ahová a világ két legmagasabban telepített meteorológiai állmását helyezték el, és tízméteres furatmintákat emeltek ki a jégmagból.
Paul Mayewski, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a gyors olvadásnak „jelentős regionális és akár világszintű” következményei is lehetnek: emberek millióinak ivóvizét biztosítják ugyanis a Himalája gleccserei, és ha a régió – és a világ – más jégfolyamai az Everest példáját követik, jelentősen csökkenhet az ivóvízadó képességük.
A hegymászóknak azzal a kihívással kell számolniuk, hogy a jövő expedícióinak valószínűleg nagyobb felületen kell sziklákon és jégen haladniuk.
Matthews megjegyezte, hogy a Déli-nyereg-gleccser „a dolgok nagy egészében nagyon kis szeletet” képvisel, ezért további kutatásoknak kell megvizsgálnia, hogy a most feltárt jelenség mennyire jellemző a világ tetejének jégtartalékaira.
[type] => post
[excerpt] => Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint. A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1644264480
[modified] => 1644243065
)
[title] => Sokkal gyorsabban olvad egy gleccser a Mount Everestenen, mint arra bárki is számított
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=89418&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89418
[uk] => 89483
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89419
[image] => Array
(
[id] => 89419
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[original_lng] => 120500
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1644305958:8
[_thumbnail_id] => 89419
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5477
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644235977
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648515053
[_oembed_26fbc1e47d4181cfece8cb56655ce4ac] => Nepal to transform Mount Everest trash into art to raise environmental awareness https://t.co/Yt9PeiT5EX
— South China Morning Post (@SCMPNews) January 21, 2021
[_oembed_time_26fbc1e47d4181cfece8cb56655ce4ac] => 1651213459
[_oembed_9fae23e11431b70252dbf8d80e5689c8] => 'We want to showcase how you can transform solid waste to precious pieces of art...'
Mount Everest has a litter problem. To combat this, people are turning the waste into art. https://t.co/kuoSsNsNyN
— inkl (@inkl) January 21, 2021
[_oembed_time_9fae23e11431b70252dbf8d80e5689c8] => 1651213459
[_oembed_d5345c4aae10cb648ad0e6cdaa90a25a] => VIDEO: ???? 'It was a beautiful flight down': S. African paraglider makes first legal flight off Everest
Daredevil Pierre Carter, 55, took off from near the summit of the world's highest mountain at an altitude of nearly 8,000 metres pic.twitter.com/Xgs6yHPZ8S
— AFP News Agency (@AFP) May 24, 2022
[_oembed_time_d5345c4aae10cb648ad0e6cdaa90a25a] => 1654092052
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654696332
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662790164
[_algolia_sync] => 1202766587001
[_oembed_94c9a29ce82f149ebf3c64b5ed7887aa] => Operating a drone from the summit of Mount Everest.
[📹 8kraw_official / DJI]pic.twitter.com/RKRAjuuvrh
— Massimo (@Rainmaker1973) April 9, 2025
[_oembed_time_94c9a29ce82f149ebf3c64b5ed7887aa] => 1746128169
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 709
[1] => 2462
[2] => 7861
[3] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímaváltozás
[1] => környezetszennyezés
[2] => Mount Everest
[3] => olvadás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 71189
[content] =>
Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
A balti-tengeri klímaváltozási jelentés (Baltic Sea Climate Change Fact Sheet) a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a döntéshozóknak és a nagyközönségnek arról, hogyan befolyásolja a Balti-tengert jelenleg a klímaváltozás és mi mehet végbe a jövőben – mondta Markus Meier professzor, a Balti-tengeri Leibniz Kutatóintézet munkatársa, a jelentés koordinátora.
A dokumentum szerint a balti tengeri jeget 1750 óta kísérik figyelemmel. 1985 és 2015 között évtizedenként 10 százalék csökkenést figyeltek meg a tenger sok területén.
„A tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a XXI. században is folytatódik” – mondta Meier. A jelentés leírja a melegedő tengervíz, az emelkedő vízszint és a csökkenő jégborítás hatásait az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra. Ezek a tényezők befolyásolják a hajózást, a halászatot, valamint a vízi állattenyésztést és növénytermesztést, vagyis az akvakultúrát is.
A jelentést a Baltic Earth és a HELCOM néven is ismert Baltic Marine Environment Protection Commission állította össze a térség mintegy száz szakértője részvételével. Mostantól hétévente frissítik a dokumentumot.
[type] => post
[excerpt] => Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631468160
[modified] => 1631440750
)
[title] => Eltűnhet a jég a Balti-tengerről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=71189&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71189
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71190
[image] => Array
(
[id] => 71190
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[original_lng] => 88852
[original_w] => 880
[original_h] => 586
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631429950:12
[_thumbnail_id] => 71190
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3872
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1631429957
[_oembed_85595e7ab36c9e2cf8a7b8a81a75bb9a] => Spektakulärer Fund in Wismar: Archäologe entdeckt Wrack eines Schaufelraddampfers in der Ostsee. https://t.co/ST2cMxYmY9 #Ostsee #Wismar
— Die Nachrichten (@DLFNachrichten) November 24, 2020
[_oembed_time_85595e7ab36c9e2cf8a7b8a81a75bb9a] => 1648539902
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663314499
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1676859361
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1684850278
[_oembed_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] =>
[_oembed_time_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] => 1719147619
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1720207283
[_algolia_sync] => 831558148002
[_oembed_31ae72b773b3929f186b682dc33e5e1f] => 🇩🇪🐋🚨
RESCATE URGENTE DE BALLENA JOROBADA EN ALEMANIA
Un drama contra el reloj se vive en la playa de Timmendorfer Strand, donde equipos de rescate luchan por devolver al mar a una ballena jorobada de 10 metros varada en aguas poco profundas de la bahía de Lübeck desde el… pic.twitter.com/IuDfdlNu4n
— ULTIMAHORAENX (@ULTIMAHORAENX) March 25, 2026
[_oembed_time_31ae72b773b3929f186b682dc33e5e1f] => 1775244614
[_oembed_48ec13ff5a25b77c1f3066da4a6b4bce] =>
[_oembed_time_48ec13ff5a25b77c1f3066da4a6b4bce] => 1775244614
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28375
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Balti-tenger
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 67092
[content] =>
A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
A nyáron kizöldülő tájon nem csak a kéken csillogó víztükrök jelentek meg az eddig állandóan fagyott talajtakaró olvadásával, hanem szürke foltok is a vízfelületek körül.
A talajrétegből kiolvadó és a mélyedésekben összegyűlő felszín alatti vizekben a növénytakaró egy része megfullad és rothadásnak indul.
Az élő növényfelület csökkenésével a táj kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hiszen kevesebb növény végez fotoszintézist, azaz szénmegkötést napfény segítségével.
Végleg víz alá kerülhet
Szibéria déli részén, a Sayan-hegység Alash nevű fennsíkján a föld eddig sosem olvadt fel, a nyári félévben sem. A hőmérséklet emelkedése azonban itt is olvadásához vezetett.
A tomszki és a tyvai egyetem tudósai arra számítanak, hogy ez a terület a nem is olyan távoli jövőben teljesen víz alatt lesz. Erre következtetnek abból, hogy évente egyre nagyobb a termokarszt vízfelülete.
2-4 fok közötti melegedés fél évszázad alatt
A szibériai telek 2-4 Celsius fok között melegedtek az elmúlt 50 évben. Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás között egyértelmű a kapcsolat.
„Amikor a hőkarsztos folyamatok felerősödnek, ezekben a tavakban szerves anyagok kezdenek bomlani, és ennek megfelelően sok szén kerül a vízbe, amely aztán szén-dioxid vagy metán formájában kerül a légkörbe” – magyarázta Szergej Kirpotin, a Tyva Állami Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy míg az élő növény kivonja a levegőből a szén oxidjait, addig a víz alá került területeken elrohadó növényi maradványokból visszajut a légkörbe a korábban megkötött karbonmennyiség.
A tudósok már most tanulmányozzák a jelenséget, hogy a COP26 skóciai klímacsúcsra már publikálhassák megfigyeléseiket.
Forrás: euronews.com
[type] => post
[excerpt] => A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1628719260
[modified] => 1628700710
)
[title] => Olvad az állandóan fagyott talaj Szibériában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67092&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67092
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 67093
[image] => Array
(
[id] => 67093
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[original_lng] => 638116
[original_w] => 786
[original_h] => 378
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-300x144.png
[width] => 300
[height] => 144
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-768x369.png
[width] => 768
[height] => 369
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1628689912:12
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1628664455
[_thumbnail_id] => 67093
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3689
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— Prof Jamie Woodward (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1648539908
[_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
— CNN International (@cnni) September 4, 2020
[_oembed_time_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => 1648539908
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663150861
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675602472
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1686160340
[_oembed_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] =>
[_oembed_time_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] => 1719418922
[_oembed_de45705a9e7eb06cb5afab5835f7c549] =>
[_oembed_time_de45705a9e7eb06cb5afab5835f7c549] => 1720243375
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1720538109
[_algolia_sync] => 1202738402001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 10443
[2] => 9793
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => olvadás
[2] => Szibéria
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
olvadás (2 Oldal)
