Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, az órákat hivatalosan hajnali háromról két órára állítják át.
Azt, hogy meddig marad Európában az óraátállítás, egyelőre nem tudni. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont előbb a koronavírus-járvány, most pedig az Ukrajnában zajló háború miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, az uniós tagállamok nagyobb táborhoz fog csatlakozni a kérdésben, vagyis nem támaszt majd ellenvetést egyik, vagy másik időszámítás bevezetésével szemben sem.
2021 márciusában az ukrán parlament is feltételesen jóváhagyta a nyári időszámítás hatályon kívül helyezését, de a második olvasatban elbukott a szavazás. A törvénytervezetet felülvizsgálatra küldték, így Ukrajnában is marad az óraátállítás.
Pontosan mikor van az óraátállítás, mikor kezdődik a téli időszámítás?
Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. Idén ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy:
A nyári időszámítás kezdete március 27-re esett, ezen a vasárnapon kellett hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előre állítani az órákat.
A téli időszámítás kezdete pedig október 30-ra esik, vagyis most vasárnap kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.
Az óramutatókat a hónap utolsó vasárnapján, azaz március 26-áról 27-éra (szombatról vasárnapra) virradóra kell egy órával előre húzni.
A nyári időszámítást mindig március utolsó vasárnapjától számoljuk, az óramutatókat egy órával előre kell majd húznunk. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A tudósok szerint az emberek sokkal könnyebben állnak át a téli időszámításra, mint a nyárira.
Az okostelefonok, plansetek, számítógépek, fitneszkarkötők és okosórák automatikusan átállnak a nyári időszámításra. Ugyanakkor a mechanikus órákon és a nyomógombos, az internethez nem csatlakozó telefonokon kézzel kell majd elvégezni az átállítást.
A világon szinte mindenütt március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítják át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. Az évi kétszeri óraátállítás miatt évek óta zajlik a vita. Összegyűjtöttük a legfontosabb érveket az óraátállítás mellett és ellen.
Érvek az óraátállítás mellett
A Nap járásához jobban igazodó időszámítás
Az óraátállítás mellett egyértelműen a legfontosabb érv az, hogy segítségével az emberek aktív időszaka jobban igazodhat a Nap természetes járásához.
Ha megszüntetnék, nem kellene sötét téli reggeleken munkába menni, illetve a nyári estéken emiatt élvezhetjük tovább a napfényt. Ha egész évben nyári időszámítás lenne, akkor a legrövidebb téli nappalokon 8.30 után kelne fel a nap. Nyáron pedig a téli időszámítás szerint a 3.45-től 4.45-ig tartó napfényes időszakot kapnánk meg a mostani 19.45-től 20.45-ig tartó óra helyett. Ha nincs óraátállítás, akkor mindenképpen választanunk kell a két kellemetlennek hangzó lehetőség között.
Amikor 6.30-kor ébrednénk, akkor még két óránk lenne a napfelkeltéig. A nyári korai sötétség azonban talán még kellemetlenebb lenne. Télen a nyári időszámítás használatával a reggeli sötétségért cserébe megkapnánk egy délutáni világos órát, amit sok mindenre lehetne használni. Nyáron a téli időszámítással viszont egy hajnali világos órát kapnánk, amit szinte mindenki átaludna. Ma ezt az esti órát a nyári időszámításnak köszönhetően az ügyeink intézésével, kültéri sportolással vagy akár egy teraszon eltöltött kellemes vacsorával is eltölthetjük. A nyári időszámítás eltörlése a hangulatunk mellett minden bizonnyal a gazdaságnak is ártana ezért.
Jót tesz az egészségnek a nyári plusz egy óra világosság
Ahogy az imént írtuk, az óraátállításnak köszönhetően nyáron többet sportolhatnak az emberek, ez pedig pozitív lehet az egészségére is. Ráadásul a több napfény következtében több D-vitamin is termelődik, ami erősíti az immunrendszert. A világosság miatt jobb lesz az emberek hangulata is, ami szintén jó hatással van az egészségünkre.
Világosság = biztonság
Számos kutatás alátámasztja, hogy világosban kisebb az esélye a közlekedési baleseteknek, ezért az óraátállítás ebből a szempontból jót tesz a közlekedésbiztonságnak. Ráadásul egyes tanulmányok szerint a betörések esélyét is csökkenti egy kicsit az óraátállítás hatására.
Érvek az óraátállítás ellen
Nincs jó hatással az emberek egészségére
Fontos érv lehet az óraátállítás eltörlése mellett ugyanakkor, hogy az egész évben egységes időszámításhoz van hozzászokva a bioritmusunk, ezért az emberek nehéz napokat élnek át félévente az óraátállítás után. Egyesek akár egy–két hétig is fejfájással, figyelmetlenséggel küszködnek ilyenkor. Amikor ősszel átállunk a téli időszámításra, akkor sokan lesznek amiatt depressziósok, mert hirtelen hamarabb lesz sötét.
Közlekedési problémák
Egyes tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a különböző közúti balesetek és az óraátállítás között. Érdekes kérdés, hogy ez valójában így van vagy csak legenda. Az Országos Rendőr-főkapitányság például cáfolta, hogy Magyarországon bármiféle összefüggés lenne az óraátállítás és a balesetek száma között.
Néhány embernek az is problémát okozhat, hogy egyes hajnali vonatok az őszi óraátállításkor hajnalban egy óráig vesztegelnek, tavasszal viszont egy órát késve érkeznek meg.
Macerás az átállítás
Bár sok eszközünk már automatikusan vált, azért még sok órát kell átállítani. Ugyanakkor még a felhasználók számára automatikusan átálló eszközök elkészítésénél is erőforrásokat igényel a probléma megoldása. A mai világban bár nem túl nagy, de azért érzékelhető költsége van annak is, hogy a különböző számítógépes rendszereket alkalmassá kell tenni az óraátállítás kezelésére. Ráadásul ellenőrizni is kell a működésüket, ennek pedig munkaerőigénye is van.
Spórolunk egyáltalán?
Az óraátállítás bevezetésekor az energiamegtakarítás volt a legfontosabb szempont. Magyarországon is először az első világháború alatt, a hadigazdálkodás miatt vezették be.
Az elmúlt száz évben azonban nagyon megváltozott a világ. Az utóbbi években a LED-s lámpák elterjedésével a világításnak sokkal kisebb lett az energiaigénye. Ugyan a fényforrások működésén még valamennyit biztosan spórolunk az óraátállítással, de összességében már nem biztos, hogy jelentős megtakarítás lesz az eredménye. Amerikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy összességében nagyobb energiafogyasztást eredményez az óraátállítás, mivel nyáron ennek következtében melegebb órákban érnek haza az emberek, és ezért több energiát használnak a légkondicionálók. A nyári aktívabb esti órák nemzetgazdasági szinten ugyancsak magasabb energiafelhasználást vonnak maguk után.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. néhány éve úgy nyilatkozott, hogy évente 4–5 milliárd forintot spórolunk évente Magyarországon az óraátállítással. Ez ugyan nem kis összeg, de az ország GDP-jének csak a nagyjából 0,01 százaléka.
Sok országban vitatkoznak tehát még, hogy manapság spórolunk-e az óraátállítással, azonban az szinte biztos, hogy ha spórolunk is valamennyit, akkor ez nem akkora összeg, ami egyértelműen eldöntené az óraátállítás körüli vitát, tehát a többi fenti érvet is figyelembe kell venni a mérlegeléskor.
Úgy tűnt megszűnik, de most még nem világos mikor
Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. A bizottság eredetileg már tavalyelőtt megszüntette volna a félévenkénti váltást, azonban hamar lelassult a folyamat.
A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbb azt közölte, hogy az ügyben „elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta.”
Korábban Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az óraátállítás tipikusan egy olyan kérdés, ahol annak van értelme, ha az Európai Unió hoz döntést, hiszen ha például Ausztriától eltérő döntést hozunk, akkor a két szomszédos ország különböző időzónába kerül, és az senkinek sem az érdeke. Ezért jó lenne, ha összeurópai döntés születne az óraátállítás kérdésében. Ugyanakkor Gulyás Gergely elmondta, Magyarország álláspontja egyértelműen az, hogy ha nem tartjuk fent a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb.
Ukrajnában már megszavazta első olvasatban a Legfelső Tanácsa az óraátállítás megszüntetését előíró törvénytervezet elfogadását. Ha a törvényt véglegesen elfogadják, akkor Ukrajnában márciusban nem állítják át az órákat nyári időszámításra, és továbbra is marad a téli időszámítás.
Vasárnap hajnalban, a helyhatósági választások napján, kijevi idő szerint 4 órakor Ukrajnában is egy órával visszaállítják az óramutatót.
A nyári időszámítás hatálya 2020. október 25-én hajnali négy órakor szűnik meg, ekkor kell egy órával visszatekerni az óramutatót. Jelenleg a kormány 1996. május 13-án kiadott 509. sz. rendelete van érvényben az időszámítás rendjéről Ukrajna területén.
Az időszámításnak az európai országokban 1996-től érvényes rendjére való tekintettel Ukrajna kormánya az időszámítás következő rendjét vezette be az ország területén: a második időzónában (kijevi idő) évente át kell állítani az óramutatót március utolsó vasárnapján 3 órakor 1 órával előrehúzva, és október utolsó vasárnapján 4 órakor 1 órával visszatekerve.
