Vlagyimir Putyin orosz elnök 2640 katonával, 1 502 640-re növelte az orosz fegyveres erők engedélyezett létszámát – áll az államfő által közzétett rendeletben, írta a TASZSZ.
Putyin azt is elrendelte, hogy az orosz fegyveres erők engedélyezett létszáma 2,4 millió fő legyen. Ez a korábbi szinthez képest több mint 2500 fős növekedést jelent.
A dokumentum szerint az orosz fegyveres erők engedélyezett létszáma jelenleg 2 391 770 egység, beleértve 1 502 640 katonai személyzetet. Korábban az orosz fegyveres erők katonai személyzetének létszáma 1,5 millió volt.
Több mint 1000 kenyai állampolgárt sorozhattak be az orosz hadseregbe, többségüket kényszerrel – derült ki egy hírszerzési jelentésből, amelyet Kimani Ichung’wah kenyai parlamenti képviselő terjesztett a kelet-afrikai ország parlamentje elé. A jelentés szerint az embereket az ukrajnai frontvonalakon vetették be.
A képviselő a törvényhozásban elmondta, az emberek turista vízummal, többnyire az Egyesült Arab Emírségeken és Törökországon át jutottak Oroszországba, ahol aztán sokukat kényszerítették, hogy aláírják a katonai szerződést, majd szinte azonnal az ukrajnai hadszíntérre vitték őket.
A jelentés szerint az embereket a nairobi repülőtér megvesztegethető munkatársaival közösen dolgozó munkaközvetítő cégek, illetve Oroszország Nairobiban és Kenya Moszkvában működő nagykövetségének dolgozói segítségével juttatják Oroszországba.
Az afrikai ország hatóságai mind ez idáig körülbelül 200, az orosz egységek soraiban harcoló kenyairól tudtak.
Közülük – a februári összesítés szerint – 28-at eltűntként tartanak nyilván, 35-en támaszpontokon szolgálnak, 89-et küldtek a frontvonalakra és 39-et kórházban ápolnak, 30-at pedig sikerült hazaszállítani Kenyába.
Négy hazatérő a sajtónak azt mondta, egy nairobi munkaközvetítő álláslehetőséget vagy sportkarriert ígért neki Oroszországban.
Musali Mudavadi kenyai külügyminiszter a tervek szerint márciusban Moszkvába utazik.
A kenyai kormány korábban több alkalommal szót emelt az ellen, hogy állampolgárait „ágyútölteléknek” használják.
Oroszország online játékplatformokat használ külföldiek toborzására az Ukrajna elleni háborújához. A Bloomberg jelentése szerint az oroszok dél-afrikai játékosokat céloztak meg, akik a Discord alkalmazáson beszélgettek, miközben az Arma 3 katonai szimulátorral játszottak.
A hírügynökség információja szerint a körülbelül 20 éves dél-afrikaiak a katonai témájú Arma 3 játék Discord oldalán beszélgettek egy @Dash becenevű felhasználóval. A diplomaták egy eltűnt személy barátjával folytatott e-mail levelezésből értesültek eltűnésük körülményeiről és a harcokban való esetleges részvételükről.
A férfiak július 29-én repültek Oroszországba, átutazva az Egyesült Arab Emírségeken. Ezt megelőzően Fokvárosban találkoztak és ellátogattak az orosz konzulátusra. Szeptember elején egyéves katonai szerződést írtak alá. Több hetes alapkiképzés után az egyik dél-afrikait az ukrajnai frontra küldték, ahol gránátvető segédként szolgált. Utoljára október 6-án vette fel a kapcsolatot családjával. December 17-én egy barátja értesítette rokonait a férfi haláláról.
A forrás elmondása szerint egy dél-afrikai állampolgár családja által 2025. január 10-én kapott orvosi igazolás szerint az elhunyt állítólag szolgálatteljesítés közben halt meg 2024. október 23-án a Luhanszki régió Verhnyekamjanszki járásában. A másik férfi holléte jelenleg ismeretlen.
Egy tájékozott forrás elmondása szerint a toborzottaknak kedvező anyagi feltételeket, orosz állampolgárság megszerzésének lehetőségét és további képzést ígértek.
A dél-afrikai hatóságok, valamint a fokvárosi orosz nagykövetség és konzulátus nem kommentálták az esetleges toborzást. A Discord képviselői sem reagáltak az újságírók megkereséseire.
A Discord alkalmazás 2024 októbere óta blokkolva van Oroszországban.
A frontvonalak csak lassan mozdulnak Kelet-Ukrajnában, de a háttérben sokkal meghatározóbb mutatók jeleznek hatalmas változásokat. Moszkva hihetetlen mennyiségű katonát toborzott 2025-ben. Ukrán hírszerzési állítások és orosz vezetői megszólalások egybehangzóan arról szólnak, hogy 2025-ben is bőven 400 ezer fölé emelkedett a szerződéskötések száma, és 2026-ra is hasonló nagyságrenddel számolnak. A sikert sugárzó számok mögött ugyanaz a recept: pénz, régiós bónuszok, agresszív kampány, és a társadalom legsebezhetőbb rétegeinek megcélzása.
A Kyiv Independent cikke szerint az ukrán közszolgálati médiának adott év végi nyilatkozatában Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt mondta: Oroszország 2025-ös toborzási terve 403 ezer fő volt, és ezt a szintet már december elején elérték.
Budanov szerint az oroszok év végére még rá is tesznek egy lapáttal – vagyis a terv „túlteljesítése” is reális lehetőség. Az orosz toborzás fő forrása az egyre gyarapodó szerződéses állomány.
Plusz 36 ezer önkéntes
A másik oldalon, Moszkvából is érkezett egy látványos szám: a The Moscow Times beszámolója alapján Dmitrij Medvegyev – az orosz Biztonsági Tanácsban betöltött alelnöki szerepkörében – arról beszélt, hogy 2025-ben 417 ezer ember írt alá szerződést a hadsereggel, és további mintegy 36 ezer fő önkéntesként csatlakozott.
A lap megjegyzi: a számokat nem tudták független forrásból ellenőrizni, ugyanakkor a trendet Medvegyev saját korábbi bejelentései is alátámasztják (néhány héttel korábban még 400 ezer szerződésesről és 34 ezer önkéntesről beszélt).
A Medvegyev által közölt adat egyben azt is jelzi: 2024-hez képest csökkenés látszik, hiszen akkor – saját állítása szerint – 450 ezer szerződéses és 40 ezer önkéntes érkezett. A Moscow Times ezt részben azzal köti össze, hogy több orosz régió visszavágta az egyszeri belépési bónuszokat.
Budanov a 2026-os orosz tervről is beszélt: állítása szerint 409 ezer fő a következő év célja.
A Kreml nem kiugró célokkal tervez, hanem stabilan fenntarthatót folyamatos utánpótlással, amellyel szükség esetén akár még évekig is folytatható a háború.
Az ukrán hírszerzés szerint a rendszer egyik kulcsa a pénz. Budanov úgy fogalmazott: az oroszok régiónként eltérő mértékben időről időre emelik az egyszeri kifizetéseket, hogy egyre jobban ösztönözzék a katonának jelentkezőket.
A Moscow Times cikke felidézi: Putyin korábban elrendelte, hogy a hadsereg aktív létszámát 2026-ra 1,5 millió főre növeljék, és Andrej Belouszov védelmi miniszter augusztusban arról beszélt, hogy a szerződéses toborzási célokat a jövőben teljesítik.
Az indiai külügyminisztérium szerint 2022 óta összesen 202 indiai állampolgárt toboroztak az orosz hadseregbe, közülük legalább 26 személy meghalt és 7 ember eltűnt – írta a The Kyiv Independent ukrán hírportál. A tárca az adatot egy hivatalos jelentésben közölte, amit december 18-án nyújtott be a parlament felsőházának.
A nyilatkozat alátámasztja azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint Oroszország aktívan toboroz külföldi állampolgárokat az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. Az ukrán hadifoglyok kezelésével foglalkozó koordinációs központ szerint Oroszország októberig 128 országból 18 092 külföldit mozgósított.
A rendelkezésre álló információk szerint 202 indiai állampolgárt toboroztak az orosz fegyveres erőkbe. A kormány összehangolt erőfeszítéseinek eredményeként 119 főt leszereltek, 26-an életüket vesztették, héten eltűntként szerepelnek az orosz oldalon – áll a jelentésben. A minisztérium szerint 50 indiai állampolgár továbbra is az orosz hadseregben szolgál, és India „folyamatosan tárgyal az orosz féllel” korai leszerelésük és hazaszállításuk biztosítása érdekében. A tárca megerősítette, hogy 10 indiai katona holttestét hazaszállították, míg két másikét helyben hamvasztották el.
Moszkva pénzügyi ösztönzők és toborzási programok – félrevezető állásajánlatok és orosz állampolgárság ígérete – segítségével vonzza a külföldi harcosokat – állítja a The Kyiv Independent. Októberben az ukrán katonai hírszerzés a lapnak elmondta, hogy az oroszok oldalán harcoló külföldi állampolgárok közül a legnagyobb kontingenst az észak-koreaiak alkotják, majd az üzbég, tádzsik, kazah, belorusz és kubai csapatok.
A nairobi külügyminisztérium közlése szerint több mint kétszáz kenyai állampolgár harcol jelenleg az orosz hadsereg oldalán Ukrajnában. A tárca figyelmeztetett, hogy a toborzóhálózatok továbbra is aktívak mind Kenyában, mind Oroszországban, és a kelet-afrikai országban működnek olyan irodák, amelyek külföldi konfliktusokba közvetítenek embereket – írta meg a BBC.
Feltehetőleg több mint kétszáz kenyai csatlakozott az orosz hadsereghez (…) a toborzóhálózatok továbbra is aktívak Kenyában és Oroszországban is – áll a közleményben.
A beszámoló szerint a moszkvai kenyai nagykövetség arról tájékoztatta a hatóságokat, hogy az orosz fél fejenként mintegy 18 ezer dollárt ígért a kenyaiaknak a vízum-, utazási- és szállásköltségek fedezésére. A külképviselet szerint a már Ukrajnában harcoló kenyaiak közül többen meg is sebesültek.
A kenyai hatóságok szeptemberben egy nairobi razzia során 21 állampolgárt mentettek meg attól, hogy a háborús övezetbe kerüljenek. A gyanú szerint a toborzók megtévesztették őket: azt állították, hogy nem harci, hanem technikai és logisztikai munkákra – például drónok összeszerelésére, vegyszerek kezelésére és festési feladatokra – keresnek embereket. Az ügyben egy személyt letartóztattak, ellene büntetőeljárás indult.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy az orosz csapatok oldalán több mint 1400 katona harcol három tucatnyi afrikai országból és szerinte egyeseket megtévesztéssel vehettek rá erre.
Az önkéntesek katonai állomány státuszt kapnak minden megfelelő juttatással arra az időszakra, amíg „fontos létesítményeket” védenek. Oroszország legalább 20 régiójában megkezdődött a tartalékosok tömeges toborzása állítólag a kritikus infrastrukturális létesítmények védelmére, számolt be az orosz média november 10-én, hétfőn.
Az orosz hatóságok kijelentették, további csapatokat hoznak létre az ukrán nagy hatótávolságú drónok elleni védelem megerősítésére, mobil tűzcsoportok létrehozására és szabotázsellenes tevékenység lefolytatására.
A szolgálat időtartamára a tartalékosok katonai állomány státuszt kapnak megfelelő fizetésekkel, szociális garanciákkal és juttatásokkal. A szolgálat időtartama a szerződés szerint hat hónaptól egy évig terjed. A szerződés kiköti, hogy a tartalékosok csak a saját régiójukban szolgálhatnak.
Egyes régiókban az egységek felállítása már az erre vonatkozó törvény hatálybalépése előtt megkezdődött. Például Tatarsztanban október végén az első, 21 fős tartalékos egység már elindult az kőolajlétesítmények őrzésére, a Nyizsnyij Novgorodi régióban pedig 15 fő esett át a kiválasztáson és írta alá szerződést.
Baskíriában speciális mobil tűzoltócsoportokat hoznak létre az üzemanyag- és energiaipari komplexumok elleni dróntámadások elhárítására.
Hasonló egységek létrehozásáról szóló jelentések érkeztek Szentpétervár, Leningrád, Kalinyingrád, Tver, Pszkov, Rosztov, Jaroszlavl, Brjanszk, Kurszk, Tula, Szmolenszk, Szamara, Tyumen, Nyizsnyij Novgorod megyéből, valamint a Permi, Krasznodar és Krasznojarszk régiókból.
A határ menti területeken – Belgorod, Brjanszk és Kurszk megyékben – a meglévő BARS különítmények bővítését tervezik új egységekkel.
Az orosz hadsereg modernizálta a Gerber pilóta nélküli légi eszközöket, és azok még veszélyesebbek lettek a harci körülmények között, számolt be Szerhij Beszkresztnov, hívónevén Flash kommunikációs, elektronikus hadviselési és hírszerzési szakember Facebookon.
A megszállók egyre gyakrabban alkalmaznak Gerber drónokat, amelyekben robbanófejek is vannak. A detonátor a drón repülése során aktiválódik, és amikor eltalálja a célpontot, működésbe kezd, ami robbanáshoz vezet.
A szakember egy detonátorral ellátott robbanófejet mutatott, amelyet az egyik drón belsejében talált.
Ahogy Flesh megjegyezte, a repülésirányító jelet küld a relének, amely bezárul és feszültséget biztosít három akkumulátorról a detonátor csatlakozójához. Elmondása szerint ez a magassági kritérium szerint történik.
Ez a jel nem robbantja fel a robbanófejet, ahogy sokan gondolják. Ez a jel a detonátort a harci szakaszba helyezi. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a Gerbert kilövő legénység ne kockáztasson. Vagyis a detonátor repülés közben aktiválódik. Amikor földet ér, a detonátor beindul, és a robbanófej felrobban, pontosított a szakértő.
A Gerbera lágy leszállása során a detonátor nem feltétlenül lép működésbe, de a drón a harci szakaszban marad. Ezért a drónt nem szabad a földre dobni vagy jármű csomagtartójában szállítani, mert robbanás történhet.
Oroszország legszegényebb, távol-keleti régióiban nem tudják teljesíteni a szerződéses katonák toborzására vonatkozó tervet.
Az orosz régiókban, különösen a Szaha Köztársaságban (Jakutia), kudarcot vall a csapatok utánpótlása érdekében folytatott, a szerződéses katonák toborzására vonatkozó terv. Ezt bizonyítják az orosz védelmi minisztérium belső dokumentumai, közölte az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési főigazgatóságának sajtószolgálata október 22-én, szerdán.
„Az orosz fegyveres erőkbe a szerződéses katonák toborzásának problémái elsősorban az Oroszországi Föderáció legszegényebb régióiban, különösen a Szaha Köztársaságban figyelhetők meg”, áll a jelentésben.
Az alacsony mutató oka az elégtelen regionális kifizetések és a helyi hatóságok vonakodása a toborzási kampány elősegítésével kapcsolatban. A régióban a toborzási pontok mutatói a Moszkva által meghatározott normák körülbelül 40%-a, jegyezte meg a Hírszerzési főigazgatóság. „A kudarc további tényezője a helyi lakosság, különösen bizonyos etnikai csoportok – jakutok, evenkek és evenek – képviselőinek jelentős veszteségei, akik nem akarnak meghalni Moszkva érdekeiért.
Hasonló dinamika figyelhető meg Oroszország más távol-keleti régióiban is”, áll a közleményben.
