Ukrajna nagy hatótávolságú drónjai és rakétái számos orosz nukleáris létesítményt támadhatnak, az agresszor ország atomarzenáljának mintegy harmada bizonytalan helyzetben van – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratra hivatkozva.
Az amerikai kiadvány szerint Oroszország közel 5580 nukleáris robbanófejének mintegy 30 %-át az ukrán nagy hatótávolságú fegyverek által elérhető helyen tárolják. Az újságírók felhívták a figyelmet arra, hogy mivel az ukrán drónok már elérik Moszkvát, legalább 14 orosz atomtároló is a hatótávolságukon belül van, közülük legalább kettő kevesebb mint 160 kilométerre van az ukrajnai határtól, további öt kevesebb, mint 320 kilométerre van Ukrajnától.
A Foreign Affairs megjegyezte, hogy Oroszország vonakodása attól, hogy megfelelően biztosítsa nukleáris arzenálját az ország nyugati részén, „szörnyű veszélyt jelent”. Az újságírók szerint Oroszország több okból is megtagadhatja atomarzenáljának elvitelét a határtól. Az egyik Vlagyimir Putyin orosz diktátor vonakodása, hogy a gyengének mutatkozzon, a másik pedig az, hogy az orosz vezetés nincs tisztában a robbanófejek ilyen tárolásának minden veszélyével. A nukleáris rakéták különösen sérülékenyek, ha karbantartás céljából szállítják őket, és vasútállomásokon állomásoznak.
A megkérdezett ukránok 47 %-a 2024 őszén gondolta úgy, hogy Oroszországnak elegendő forrása van a Ukrajna elleni hosszú háborúhoz, míg 46 %-uk éppen ellenkezőleg, úgy vélte, hogy Oroszország erőforrás-tartalékai kimerülőben vannak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A szociológusok emlékeztettek arra, hogy az ellenség egyik fontos propaganda-narratívája, hogy hiábavaló harcolni Oroszország ellen, hiszen Oroszországnak „gyakorlatilag korlátlan erőforrásai vannak”, mint például pénz, emberek, fegyverek stb. „Az orosz propaganda számítása az, hogy megrendítse az ukránok hitét a győzelem lehetőségében, valamint kétséget szítson nyugati partnereink körében. Ezért 2023 februárjában először megkérdeztük a válaszadókat, hogy melyik nézőponttal értenek egyet” – áll az KMISZ közleményében.
2023 februárja és októbere között 22 %-ról 49 %-ra nőtt azok aránya, akik úgy gondolták, hogy Oroszország még mindig jelentős erőforráskészletet tart fenn, és még sok éven át tud háborúzni Ukrajna ellen. Ezzel szemben 67 %-ról 43 %-ra csökkent azok aránya, akik éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy Oroszország kimeríti erőforrásait, és a háború belátható időn belül Ukrajna számára is elfogadható feltételekkel zárulhat. 2023 októbere és 2024 októbere között a helyzet alig változott.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, az Oroszország határtalan erőforrásairól szóló narratíva valóban negatív hatással van az ukránok hangulatára. „Eddig az Oroszország korlátlan erőforrásaiba vetett hit hatása nem járt kritikus romboló következményekkel, de már most láthatjuk bizonyos fontos attitűdök erózióját (és a különösen riasztó tendenciákat a frontrégiókban). Természetesen az ellenséget nem lehet alábecsülni, és szükséges, hogy egészségesen és visszafogottan érzékeljük az Oroszországban rejlő lehetőségeket, azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy belefulladjunk a legyőzhetetlen Oroszország mítoszába a határtalan erőforrásokkal” – hangsúlyozta a szociológus.
A KMISZ saját felmérését 2024. szeptember 20. és október 3. között végezte 2004 válaszadó körében. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
A szociológusok most először észlelték, hogy csökkent azoknak az ukránoknak az aránya, akik készek a háborút addig elviselni, amíg szükséges, de a többség (63 %) a kitartás mellett van – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint 2024 szeptemberében-októberében a válaszadók 15 %-a nyilatkozott úgy, hogy kész több hónapig, 4 %-a pedig fél évig elviselni a háborút. Februárhoz képest 3 %-ról 6 %-ra nőtt azok száma, egy évről beszélnek, vagyis összességében az ukránok 69 %-a viszonylag hosszú időszakról beszél.
Az invázió kezdetétől 2024 februárjáig a helyzet gyakorlatilag nem változott: folyamatosan körülbelül 71-73 % válaszolta azt, hogy készen áll a háború elviselésére, ameddig csak szükséges (és további 2-3 % mondta, hogy 1 évig). Ugyanebben az időszakban 18-21 % beszélt rövidebb saját biztonsági határról (néhány hónaptól másfél évig).
A szociológusok 2024 februárja és októbere között először regisztrálták azoknak a részarányának a csökkenését, akik készek arra, hogy addig viseljék el a háborút, ameddig csak szükséges. Ahogy Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy „a bizonytalan jövő minden nehézsége és objektív oka ellenére, a növekvő fáradtság ellenére az ukránok többsége elszánta magát, hogy addig harcoljon, ameddig csak kell”.
A KMISZ a saját felmérését 2024. szeptember 20. és október 3. között végezte 2004 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
Ukrajna aktívan bevezeti a mesterséges intelligenciát drónjaiba, hogy biztosítsa a célpontok nagy pontosságú eltalálását. A hírt a Reuters közölte.
Megjegyzik, hogy az ilyen technológiáknak köszönhetően a drónok önállóan képesek megtalálni és eltalálni a célokat még erőteljes elektronikus zavarás körülményei között is, ami korlátozza a kézi vezérlésű drónok hatékonyságát.
Már több tucat megoldás van ukrán gyártóktól a piacon, ezeket megvásárolják és szállítják a hadseregnek és más védelmi egységeknek
– mondta Katerina Csernohorenko, Ukrajna digitális fejlesztéséért felelős védelmi miniszterhelyettese.
A mesterséges intelligenciával rendelkező drónok segítenek leküzdeni az ellenséges elektronikus védelmet, amely megzavarja a pilóta és a drón közötti kommunikációt.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) módosította az ukrajnai háború időtartamára vonatkozó előrejelzését, a háború legalább 2025 folyamán negatív hatással lesz Európára – jelentette ki Alfred Kammer, az IMF európai igazgatója, számolt be pénteken az IMF 2024. októberi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kammer elmondta: „Ha megnézik a 2025-re vonatkozó előrejelzéseinket, Ukrajna esetében is rontottuk azokat. És ez azt tükrözi, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja folytatódni fog. Feltételeztük, hogy korábban véget ér. Nem így történt. És ez megint csak további növeli az ukrán gazdaság költségeit.” Korábban az IMF az alapforgatókönyvében 2024 végére várta a háború befejezését. Októberben ezt egy évvel – 2025 végéig – meghosszabbította.
Az IMF tisztviselője szerint az idei növekedési számokat erősen megzavarta az ukrajnai energetikai infrastruktúra bombázása, és ez is visszafogja a növekedést és a kilátásokat. „És emellett természetesen egész Európát tekintve ez Ukrajnában is bizonytalanságot kelt, és mérsékli az aggregált keresletet” – tette.
Az európai igazgató elmondta, hogy az IMF gazdasági csapata továbbra is „kiváló munkát végez, elsősorban a makrostabilitás támogatása terén” Ukrajnában. „Másodszor, a gazdaság támogatása a növekedés beindításához és a vállalkozások támogatása abban, hogy ebben a környezetben működjenek, védve a háború által sújtott sebezhető embereket. Harmadszor pedig az alapok előkészítése a reményeink szerint gyors újjáépítéshez és az Európai Unióba való belépés középtávú útjához vezet” – fogalmazott Alfred Kramer.
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Valutaalap (IMF) módosította az ukrajnai háború időtartamára vonatkozó előrejelzését, a háború legalább 2025 folyamán negatív hatással lesz Európára – jelentette ki Alfred Kammer, az IMF európai igazgatója.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729872480
[modified] => 1729854091
)
[title] => Az IMF elismerte, hogy tévedett az ukrajnai háború befejeződésére vonatkozó előrejelzésben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=219784&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 219784
[uk] => 219792
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 219787
[image] => Array
(
[id] => 219787
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf.jpg
[original_lng] => 62923
[original_w] => 750
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/alfred-kammer-imf.jpg
[width] => 750
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1729843704:2
[_thumbnail_id] => 219787
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1408
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 706764
[1] => 85053
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[1] => orosz–ukrán háború
)
)
[5] => Array
(
[id] => 219043
[content] =>
Újabb hadifogolycsere történt Ukrajna és Oroszország között, amelynek eredményeként 95 ukrán katona térhetett haza – számolt be a korrespondent.net október 18-án, pénteken este, a Hadifogoly-kezelési Koordinációs Törzs és Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatára hivatkozva, írja a Kárpátalja hetilap.
A hazatérők közül 69 legénységi és altiszti, 26 pedig tiszti állományú.
A kiszabadult katonák Mariupolt és az Azovsztalt, valamint Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Kijev, Csernyihiv és Herszon megyéket védték. A hazatérők a nemzeti gárda, a haditengerészet, az Ukrán Fegyveres Erők katonái, határőrök, valamint a biztonsági és védelmi erők más egységeinek kötelékében szolgáltak – közölte a Hadifogoly-kezelési Koordinációs Törzs.
A mostani fogolycsere sajátossága, hogy sok Oroszországban szabadságvesztésre ítélt ukrán is hazatért. Huszonnyolcat közülük hosszan tartó, húszat pedig életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek.
A szabadultak közül számosan betegségektől és súlyos sérülések következményeitől szenvednek, valamint jelentős súlyvesztéstől a kínzások és az alultápláltság miatt.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a mostani volt a Hadifogoly-kezelési Koordinációs Törzs által szervezett 58. fogolycsere, melyek eredményeként összesen 3767 személyt sikerült kiszabadítani.
Az észak-koreai csapatok már Ukrajna oroszok által megszállt területén tartózkodnak, hogy megfigyeljék az orosz hadsereget és tanulmányozzák a csatateret. A hírt a The Washington Post közölte.
Az ukrán katonai hírszerzés egyik képviselője elmondta, hogy jelenleg több ezer észak-koreai gyalogos katona vesz részt kiképzésen Oroszországban, és az év végéig Ukrajnába kerülhetnek a frontvonalba.
A tisztviselő elmondta, hogy az észak-koreai tisztek már Ukrajna oroszok által megszállt területén tartózkodnak, hogy megfigyeljék az orosz csapatokat és tanulmányozzák a csatateret.
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Ukrajnának sikerül csapatrotációt végrehajtania és növelnie a tartalékainak számát, és Oroszországnak is nehéz a dolga a fronton – jelentette ki hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének a tanácsadója a The Wall Street Journal című amerikai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak megjegyezte, hogy Ukrajnában lehetőség nyílt a fronton egyes csapatok rotációjára és a tartalékosok számának növelésére, így a helyzet javul. Ukrán tisztviselők és katonai elemzők ugyanakkor azt mondták az amerikai újságnak, hogy Oroszország is nehézségekkel küzd a fronton. A megszálló erők a hatalmas erőfeszítések ellenére sem értek el jelentős áttörést.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó Ukrajna győzelmi tervét kommentálva kifejtette, hogy szerinte az egy részletes stratégia, amely magában foglalja azokat a katonai, gazdasági, politikai és diplomáciai lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Oroszországot a háború befejezésére kényszerítsék. A javasolt lépések között szerepel további nagy hatótávolságú rakéták, például ATACMS és Storm Shadow kérése, valamint az Oroszország mélyén lévő katonai célpontok elleni támadások engedélyezése. „Ez megváltoztathatja Vlagyimir Putyin orosz diktátor kalkulációját a belső nyomás növelésével, valamint az orosz erők gyengítésével” – mutatott rá.
A tanácsadó továbbá kiemelte: többlettámogatás nélkül a háború évekig elhúzódhat, és a nyugati országok globális pozíciójának eróziójával végződhet. „Ukrajnának a gyenge pozícióból való tárgyalásra kényszerítése nem vet véget a konfliktusnak, hanem arra ösztönzi Putyint, hogy folytassa fő célját – az Ukrajna feletti teljes ellenőrzés megszerzését” – tette hozzá Mihajlo Podoljak.
2024. október 1-jétől Kopriva Attila munkácsi festőművész egyéni kiállítása látható Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. A tárlaton bemutatott 13 festmény az orosz–ukrán háború kegyetlen eseményeit idézi meg, és a sötétség és a fény küzdelmébe nyújt bepillantást. A festménysorozat középpontjában a háború alatt Ukrajnában elkövetett bűnök, a személyesen átélt fájdalmak és a bizonytalanság állnak. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján a kárpátaljai művészeti élet és közélet számos prominens alakja mellett a művészet iránt érdeklődő közönség is részt vett.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul köszöntötte a tárlatmegnyitón megjelent népes közönséget, rámutatva: „Folytatjuk azt a hagyományt és kulturális diplomáciai tevékenységet, amellyel bemutatkozási lehetőséget kívánunk biztosítani a kárpátaljai művészek számára.” A főkonzul a kiállító művészről és a kiállításról elmondta: „Kopriva Attilát nem kell bemutatni a kárpátaljai közönségnek. Nemcsak kitűnő és Ukrajna határain kívül is jól ismert festőművész, művészettörténész, pedagógus, hanem egyben kultúra és művészetszervező, művészetpártoló közéleti személyiség, aki a kárpátaljai magyar és ukrán közösség elismert és megbecsült tagja. A művész korábbi alkotásain egy színes és végtelenül gazdag világ tárul elénk, amelyből árad a szülőföld, Kárpátalja, az itt élő emberek szeretete. A főkonzulátuson ma megnyíló tárlata azonban más hangulatában, témájában egyaránt, hiszen a művészetére is kihatnak a háború borzalmai. A most bemutatásra kerülő festményei az orosz‒ukrán háború fájdalmas eseményeire reflektálnak, betekintést engednek a sötétség és a fény harcába. Festménysorozata középpontjában személyes elmélkedésén keresztül az Ukrajnában zajló háborús bűnök elkövetése, az átélt fájdalmak, az instabilitás áll” – mutatott rá Bacskai József.
Az ungvári magyar főkonzul biztosította hallgatóságát arról, hogy a magyar nép azt szeretné, hogy az igazságos béke minél előbb visszatérjen a térségbe. Elmondta, hogy hosszú szünet után, idén újraindult a magas szintű párbeszéd Ukrajna és Magyarország legfelsőbb vezetése között, amely közelebb visz bennünket egymás jobb megértéséhez.
Andrij Seketa, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese megköszönte a magyar főkonzulátus munkatársainak, hogy hivatali feladataik mellett mára hagyományt teremtve igyekeznek bemutatkozási lehetőséget biztosítani kárpátaljai művészek számára, ezzel is javítva a két ország kapcsolatait.
Jevhen Tiscsuk, a megyei katonai közigazgatás kulturális osztályának vezetője elismerően szólt Kopriva Attiláról mint emberről, mint pedagógusról, tanárról és mint művészről. A kiállítás kapcsán elmondta, nem reprodukciót lát, hanem átalakulást, színekben, kompozíció tekintetében, ábrázolásmódban, amelyeket a művész által megélt érzelmek ihlettek. A művek megtekintők számára javasolta az alapos szemlélődést, a gondolkodást, majd a gondolatok kicserélését.
Méltatta még a kiállító művész munkásságát és a kiállításon látható műveket Mihajlo Himics, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektora, Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke és Erfán Ferenc, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója is.
Maga az alkotó, Kopriva Attila megköszönte a lehetőséget, hogy kiállíthat az ungvári főkonzulátuson, valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatását és azt, hogy kiadhattak egy katalógust a kijevi magyar nagykövetség segítségével. Elmondta, hogy a kiállított művek a háború kitörése óta készültek, a kiállításon 13 kép látható, de valójában 21 képből áll ez a sorozat. „Mindenki átérzi a mostani helyzetet, tragédiát. Ez egy reflexió. A képek az én érzéseimet mutatják, ilyen lecsupaszított formában próbálom bemutatni a gondolataimat, amikor elgondolkodom azon, hogy mi is történik körülöttünk valójában” – fogalmazott Kopriva Attila, aki elárulta, hogy a képsorozat forrása egy idősebb festőművész, Sepa Antal gondolata volt, aki amikor megkérdezték az orosz‒ukrán háború kitöréséről, csak annyit mondott: „A sötétség a világosságban ragadt.”