A beregszászi református templomban került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) ünnepélyes tanévnyitójára szeptember 27-én. A régió meghatározó felsőfokú oktatási intézménye 508 elsőssel kezdte meg a 2024/2025-ös tanévet.
A tanévnyitó ünnepség kezdetén a főiskola kuruc kori viseleteibe öltözött hallgatói elhelyezték a történelmi és nemzeti lobogókat, valamint a főiskola zászlóját a templomban. Mindezt Schreiner Sándor tárogatóművész a Rákóczi-nótával tette felemelővé. A jelenlévőket ezután Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkésze köszöntötte a Jeremiás siralmai 3. fejezetének 20–24. verséből vett igeszakasszal.
A Himnusz, majd Rákóczi imájának – mely az intézmény himnusza is – eléneklése után Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte az egybegyűlteket. A rektor ünnepi beszédének kezdetén rámutatott, hogy a háború harmadik évében vagyunk, amely továbbra is tele van bizonytalansággal, s ebben a helyzetben mindenkinek szüksége van egy biztos pontra. „Azt hiszem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az egyik ilyen biztos pont a régió magyar közössége számára” – jelentette ki Csernicskó István, hozzátéve: „A főiskola szakmai alapja stabil, és egyre szorosabban kapcsolódunk az európai felsőoktatási térhez. Mi vagyunk az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény egész Ukrajnában, amely rendelkezik intézményi akkreditációval. Az intézmény képzési kínálata egyre bővül, tanári gárdánk folyamatos szakmai fejlődésen megy keresztül, s eredményeink alapján észrevettek bennünket a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok is, melyekben évről évre egyre előrébb tartanak számon bennünket.” Kiemelte továbbá, hogy míg 2020-ban csupán 19-féle képzést hirdettek az alap- és mesterképzés szintjén, erre a tanévre már 30 képzési programra várták a jelentkezőket. Az intézmény hallgatói létszáma is fokozatosan gyarapodik: miközben 2020-ban 939 hallgatóval kezdték a tanévet, a 2023/2024-es év már 1 371 diákkal indult, idén szeptemberben pedig már 1 388 hallgatóval kezdték el az oktatást-tanulást. Ez a növekedés meghaladja a 30 százalékot.
Az statisztikát folytatva a rektor kifejtette: a főiskola alap- és mesterképzéseire idén 508-an, a felsőfokú szakképzőbe 61-en, a szakmunkásképzőbe 190-en, a líceumba 150-en, a főiskola által fenntartott óvodai hálózatba 63-an nyertek felvételt. Mindez nem lenne lehetséges az oktatói gárda munkája nélkül. „Őszintén köszönöm, hogy munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a főiskola stabil és biztos pont lehessen a sarkából kifordult világban” – szólt munkatársaihoz Csernicskó István, majd az elsős hallgatókhoz fordulva megjegyezte: „Minden elsősnek köszönöm, hogy minket választottak, köszönöm az önök, illetve szüleik bizalmát! Mindenkinek sikerekben, eredményekben gazdag és főként békés tanévet kívánok!”
„A mai nap ünnep. A kárpátaljai magyar felsőoktatás ünnepe, hiszen éppen harminc esztendeje született meg a gondolat a kárpátaljai felsőoktatási képzés megteremtésére. Ünnep ez a nap az alapítóknak, mert immár majd három évtizednyi évnyitó jelzi, hogy helyes döntést hoztak az intézmény létrehozásakor. Ünnep ez a nap az újonnan belépő hallgatók számára, valamint az egész kárpátaljai magyar közösségnek, hiszen a jövő értelmisége kerül ki e falak közül: az az értelmiség, mely megtartja a nemzetet, formálja a világot” – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Országgyűlés volt elnöke. „A főiskola a kárpátaljai magyarság életének olyan sarokköve, súlypontja, gerince, melyen az egész közösség jelene és jövője nyugszik” – jelentette ki.
„Ez a közösség olyan, mintegy nagy család, amely nemcsak tudást, biztonságot ad a mai időkben, hanem tartást és küzdeni tudást is. Egyben a szülőföld megbecsülésére, szeretetére nevel. Ez az iskola segíti önöket, hogy megszilárdítsák gyökereiket, hisz ez fogja meghatározni egész életüket; bárhova viszi önöket a sors, ezek az évek meghatározóak lesznek” – szólt a hallgatókhoz, majd hozzátette, az ő feladatuk az anyaországban az, hogy „felelősen, minden eszközzel segítsük önöket ezen az úton”. Felszólalásának végén Szili Katalin külön köszönetet mondott Orosz Ildikónak, a Rákóczi-főiskola elnökének, Csernicskó István rektornak és minden oktatónak a kitartó munkájukért.
A tanévnyitó keretében sor került az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételére. Az eskü szövegét Svetku Cintia magyar szakos hallgató olvasta elő diáktársainak. Az eskütételt követően Csernicskó István rektor és Orosz Ildikó elnök kézfogásukkal szimbolikusan az intézmény diákjaivá avatták a szakonként felvonuló diákokat.
Az ismert diákhimnusz eléneklése után az elsősöket Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára köszöntötte, aki beszédében aláhúzta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kárpátalján az egyetlen olyan tanintézmény, amely az itt élő fiatalok számára magyar nyelvű felsőoktatást és felsőfokú szakképzést biztosít, széles körű tevékenységének köszönhetően pedig „biztos szellemi bázisát képezi a kárpátaljai magyarságnak, és jelentős szerepet vállal a magyar identitástudat megőrzésében, a magyar nyelvű oktatás biztosításában és a magyar anyanyelv továbbörökítésében is” – fogalmazott.
Varga-Bajusz Veronika rámutatott: a magyar kormány számára rendkívül fontos – a nemzeti összetartozást szem előtt tartva – „felelősséget vállalni a magyar testvéreink sorsáért Kárpát-medence-szerte, hiszen a magyar nyelv, oktatás és kultúra ápolása közös, nemzeti érdekünk”. Ehhez elengedhetetlen a magyar nyelvű felsőoktatás megerősítése és versenyképessé tétele, „mi is ennek segítésén dolgozunk folyamatosan” – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: az a cél, hogy a magyar felsőoktatás külhoni rendszere versenyképes életpályát jelentsen az oktatóknak és a kutatóknak, hogy a magyar nyelvű felsőoktatás kiszolgálja a külhoni magyarság egész életen át való tanulásának igényeit, hogy a magyarok társadalmi, gazdasági, kulturális és művészeti érvényesüléséhez szükséges képzések, oktatási kapacitások legyenek helyben biztosítva.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai támogatásával a főiskola 2022-ben együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a Nyíregyházi Egyetemmel úgynevezett double degree képzések indítására, mely képzések lényege, hogy a hallgatók az egyeztetett programok és mintatantervek alapján folyó képzéseken egyszerre szerezhetik meg a főiskola és a partneregyetem oklevelét – emelte ki Varga-Bajusz Veronika.
A köszöntőket követően átadták a főiskola által 2014-ben alapított Rákóczi-díjat, melyet minden évben két olyan, az intézmény megmaradása és fejlődése szempontjából döntő szerepet vállaló személy kap, akik jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A Rákóczi-főiskola legmagasabb kitüntetésének idei díjazottjai Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia V. M. Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke.
A tanévnyitó keretében elsőként adták át Az év középiskolája dicsérő oklevelet. Az elismerést a főiskolával együttműködő kárpátaljai középiskolák kaphatják meg, amelyekből az elmúlt felvételi időszak során a legtöbb jelentkező iratkozott be a Rákóczi-főiskola által meghirdetett képzési programokra. Idén Az év középiskolája elismerő oklevelet a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum, a Péterfalvai Református Líceum, a Beregszászi Platán Líceum, valamint a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézete érdemelte ki.
Záróbeszédében Orosz Ildikó, a főiskola elnöke az Edda Művek Álmodtam egy világot című közismert dalának refrénjét idézte: „Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt. Adj erőt, hogy be tudjak lépni, van hitem a magas falak előtt.” A népszerű dal soraival arra biztatta az elsősöket, hogy merjenek nagyot álmodni, s Istenbe vetett hittel felvértezve valósítsák meg az együttműködésre, a közös gondolkodásra és közös cselekvésre épülő új világot.
Felidézve az intézmény harminc évvel ezelőtti alapításának körülményeit, az elnök asszony elmondta: „Sokan nem hittek és nem bíztak abban a tervben, amelyet akkor elkezdtünk, de akadtak, akik az ügy mellé álltak, és saját lehetőségeik szerint, saját helyükön támogatták azt – mint a mai nap kitüntetettjei is. […] Ők is, mi is és önök is, kedves elsősök, álmodtunk egy világot magunknak, és csak Isten segítségével sikerülhet megvalósítani azt, különösen ebben a változó világban.”
A tanévnyitó ünnepség zárásaként a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték a főiskolára, annak minden munkatársára és diákjára, majd a jelenlévők elénekelték a Szózatot.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) 2016 óta szoros együttműködést ápol a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ ECL Nyelvvizsgaközpontjával, lehetővé téve, hogy a kárpátaljai diákok nemzetközileg elismert nyelvvizsgát tegyenek helyben. Az idei tanúsítványok ünnepélyes átadására augusztus 8-án került sor, ahol a sikeres vizsgázók megkapták bizonyítványaikat.
Az együttműködés óta eltelt évek során a beregszászi ECL-nyelvvizsgaközpontban eddig összesen 292 vizsgázó mérettette meg magát. Közülük 253 fő sikerrel vette az akadályokat, és angol, német, magyar vagy orosz nyelvből szerzett bizonyítványt az A2, B1, B2, illetve C1 szinteken.
A legutóbbi vizsgaidőszakra – amelyre május 9-ig lehetett jelentkezni – 41 fő nyújtotta be jelentkezését. A vizsgákon végül 40 fő vett részt, és közülük 37-en érdemelték ki, hogy átvegyék a sikeres teljesítményt igazoló tanúsítványt. Az esemény különleges volt abból a szempontból is, hogy megtisztelte jelenlétével Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, aki gratulált a sikeresen vizsgázóknak. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nyelvtanulás olyan terület, amelyet soha nem lehet elég alaposan művelni, hiszen minden új nyelv tanulása új világokat, kultúrákat és kapcsolódási lehetőségeket nyit meg számunkra.
Az ünnepségen jelen volt Kiss Dávid, a magyarországi Oktatási Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetője is, aki köszöntőbeszédében kiemelte az élő nyelvtudás fontosságát. Mint fogalmazott: a nyelvek ismerete összekötő híd szerepét tölti be köztünk és más népek, különböző anyanyelvű és gondolkodású emberek között. Ezzel a tudással gazdagodva jobban megértjük egymást és mélyebb kapcsolatokra tehetünk szert.
Váradi Natália, a II. RF KMF ECL Nyelvvizsgaközpont vezetője szintén kiemelte a nyelvtanulás fontosságát, hiszen a nyelvtudás nem csupán intellektuális eszközként szolgál, hanem hozzájárul a személyiség fejlődéséhez is. A nyelvek ismerete empatikusabbá teszi az embereket, segíti a másik megértését és tágítja a világképünket. Ahhoz azonban, hogy sikeresen elsajátítsunk egy idegen nyelvet, először a saját anyanyelvünket kell jól ismernünk. Ezenfelül szükség van kitartásra, akaraterőre és megfelelő motivációra is.
Az eseményen részt vett Fülöp Andrea, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja is, aki egy inspiráló cseh közmondással bátorította a jelenlévőket a nyelvtanulás folytatására: „Ha nem ismerünk az anyanyelvünkön kívül még egy nyelvet, csak egy életet élünk. Minden új nyelv felfedezése egy új élettel is kecsegtet.” Ez a bölcsesség jól tükrözi a nyelvtanulás értékét, hiszen minden új nyelvvel új lehetőségeket, kultúrákat és élményeket ismerhetünk meg, amelyek gazdagítják az életünket.
A nyelvtudás nem csupán a karrier szempontjából fontos, hanem a személyes fejlődés és az emberi kapcsolatok építése vonatkozásában is alapvető jelentőségű. Ez az a készség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy áthidaljuk a kulturális különbségeket, és valódi, mélyreható kapcsolatokat alakítsunk ki másokkal, bárhol is legyünk a világban.
Az átadóünnepségen jelen volt Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, valamint Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora.
Ünnepélyes keretek között a beregszászi református templomban került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanévzáró és diplomaátadó ünnepségére június 28-án. A rendezvényen az intézmény alapképzésein (BA, BSc) tanulmányaikat befejező 187 hallgató kapta kézhez a végzettséget igazoló oklevelét.
Az ünnepség a hagyományokhoz hűen a történelmi és nemzeti lobogók, valamint a főiskola zászlójának behozatalával vette kezdetét. Az egybegyűlteket elsőként Margitics János főiskolai lelkész, a Beregszászi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte a 103. zsoltár 1–5. verséből vett igeszakasszal, majd elhangzott nemzeti imádságunk, valamint a Rákóczi-főiskola himnusza.
„A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola társadalmi beágyazottsága, szerepe és hatása Kárpátalján, a Beregszászi járásban, illetve Beregszász városában megkérdőjelezhetetlen. A főiskola – amellett, hogy a Beregszászi kistérség egyik legnagyobb munkáltatója és ezáltal közvetlenül és közvetve az egyik legjelentősebb adózója is – meghatározó oktatási, tudományos, kulturális és sportközpont” – jelentette ki évértékelő beszédében Csernicskó István, a II. RF KMF rektora. Kifejtette, hogy az intézmény képzési kínálata egyre bővül: míg 2020-ban csupán 19-féle képzést hirdettek alap- és mesterképzés szintjén, a következő tanévre már 30 képzési programra várja a főiskola a jelentkezőket. Fokozatosan gyarapodik a hallgatói létszám is: miközben 2020-ban 939 hallgatóval kezdték a tanévet, a 2023/24-es év már 1 371 diákkal indult.
„A beregszászi főiskola olyan oktatási intézményhálózatot alakított ki, ahol az óvodától az egyetemig, sőt a felnőttképzésig és továbbképzésig kínálunk tanulási lehetőséget a kárpátaljaiak számára. Ebben a ma már szinte egész Kárpátalját átfogó struktúrában több mint ötezer fiatal képzése, oktatása folyt ebben a tanévben” – szögezte le a rektor, hozzátéve: a Rákóczi-főiskola az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény egész Ukrajnában, amely rendelkezik nemzetközi intézményi akkreditációval.
Az eddig elért eredmények alapján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola feltűnt a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok listájában is. Az ukrajnai felsőoktatási intézmények rangsorában az intézmény a 211. helyre került 2023-ban, miközben 2022-ben még 21 helyezéssel hátrébb állt. A «ТОП–200 Україна 2024» rangsorban is sikerült előrébb lépnie: a főiskola idén a 155. helyen szerepel, a 2023-as pozícióhoz mérten 30 helyezést ugorva előre. A világ több mint 31 ezer felsőoktatási intézményét számontartó Webometrics rangsorban a 2022-es helyhez képest több mint 1 700 helyet léptek előre 2023-ra. „A közösen elért eredmények, az objektív számok és mutatók alapján mára egyértelmű: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2024 nyarára szakmailag megérett arra, hogy akár egyetemmé alakuljon. Csak rajtunk múlik, megtesszük-e ezt a lépést” – tette hozzá Csernicskó István, aki a nemzetközileg elismert tudományos sikerek mellett kiemelte az intézményi eredményeket is. A főiskola történetében az első diplomaátadó ünnepségre 2001. június 20-án került sor. Az első diplomát Ábrány Diána tanító szakos kolléga vehette át. A mai napig mindösszesen 3 830 felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet adtak ki, összesen 2 473 személynek. Ma ismét kerek számokhoz érkeztek a diplomák nyilvántartásában: a főiskola történetének négyezredik oklevelét Piroscsák Orsolya földrajz szakos hallgató veheti ma át, a 2 500. személy pedig, aki diplomát szerez náluk, nem más, mint Berghauer Kincső Anna turizmus szakos végzős diák, akinek édesanyja és édesapja itt, a főiskolán váltak egy párrá, hiszen mindketten itt szereztek diplomát 2003-ban.
„Sok-sok ember munkájának eredménye mindaz, amiről eddig szó esett. A kollégáknak köszönöm, hogy munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez, a hallgatóknak, diákoknak pedig azt, hogy amikor minket választottak, megtiszteltek bennünket a bizalmukkal” – mondta a rektor sok sikert kívánva a végzősöknek céljaik eléréséhez, s végül egy Vergilius-idézettel zárta beszédét: „Nulla salus bello, pacem te poscimus omnes” – mely magyarul annyit tesz: „Nincs öröm a háborúban, mindenki békét akar”.
Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a végzős hallgatók mellett külön köszöntötte azokat az édesapákat, szülőket és hozzátartozókat, akik a háború miatt nem lehettek jelen a diplomaátadó ünnepségen. „A mai nap legfontosabb üzenete a remény üzenete: a megmaradásba, a megújulásba, a közösség erejébe, egy gyarapodó jövőbe vetett makacs hit. Sőt, több mint hit: elköteleződés, társadalmi szerződés, nemzeti küldetés” – jelentette ki a miniszterhelyettes.
A kárpátaljai magyar közösség – ahogyan a történelem során annyiszor – küzd és kitart szülőföldje, anyanyelve és a magyar kultúra, a közösség mellett, sőt mindeközben dolgozik saját és a térség jövőjének építésén is – konstatálta Panyi Miklós, hozzátéve: „Méltó ápolása ez államférfiaink, szellemi nagyjaink, szabadságharcosaink örökségének, s méltó megtestesülése az ezeréves Kárpát-medencei magyar küldetésnek.”
Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy a közel két és fél éve tartó háború ellenére a tény, hogy a kárpátaljai magyar közösség legfontosabb bástyája, a Rákóczi-főiskola működik egy, a háborút megelőző évekre jellemző, közel kétezres létszámmal, magas minőségben, rendkívül gazdag képzési kínálattal, ez bizony a főiskolát vezető elnyűhetetlen, határozott és kitartó vezetők mellett a sok száz, sok ezer fiatal döntésének is köszönhető, akik az elmúlt időszak ellenére is Kárpátalja, a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás, a kárpátaljai élet mellett tették le a voksot.
„A magyar nyelv és kultúra megőrzése, ahogyan a magyar oktatás is, mindannyiunk ügye, nemzeti ügy. Azt az értékteremtő és közösségmegtartó munkát, amelyet egy határon túli oktatási intézmény nyújtani tud, a magyar kormány eddig is minden lehetséges módon támogatta, és ezután is támogatni fogja” – szögezte le felszólalásában Panyi Miklós.
A köszöntőket követően a végzős hallgatók nevében Temető Ádám matematika szakos végzős diák mondott köszönetet, majd a hallgatók fogadalmat tettek, melynek szövegét a történelem szakot befejező Orosz Melánia olvasta elő diáktársainak.
A diplomák általános ismertetése után Csernicskó István rektor és Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke átadták a szakonként felvonuló végzősök okleveleit.
Az ismert diákhimnusz közös eléneklését követően Orosz Ildikó szólt a friss diplomásokhoz. Beszédében a tartós siker hat összetevőjét helyezte a diákok szívére útravalóul, kiemelve a naprakész információ, az intuíció, a kezdeményezőkészség, az eltökéltség, az intenzitás, valamint a mindezeket összekötő integritás fontosságát. A főiskola elnöke Winston Churchill egy gondolatát idézve arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy „A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes: az számít csak, hogy legyen bátorság a folytatáshoz”. Mindezek mellett a Gulágot megjárt Placid atya túlélési szabályaira is felhívta a figyelmet: „A szenvedést nem szabad dramatizálni, nem szabad keresni azt, ugyanakkor keresni kell az élet apró örömeit. S bár nem vagyunk tökéletesek, de meg kell mutatnunk, hogy különbek, értékesek vagyunk. Soha ne feledjük azt sem, hogy akinek van hova kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést.”
A diplomaátadó ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre, majd a rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) immár hetedik alkalommal szervezett tudományos vitadélutánt május 16-án. A fórumnak a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasóterme adott otthont.
A „GENIUS” JA az Ukrán Tudomány Napjához igazodva évről évre megszervezi a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK), amelynek előestéjén tartják meg a tudományos vitadélutánt.
A rendezvényen megjelenteket a szervezők nevében Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy „a vitadélutánok alkalmat adnak arra, hogy figyelmet szenteljünk történelmi nagyjainknak, gyökereinknek, hagyományainknak, nemzettudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző, minket megerősítő szellemi értékeinket, kutatási eredményeinket, tehetséggondozó programjainkat”. A tudományos vitadélután célja, hogy minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzenek a kárpátaljai felsőoktatásban tanuló hallgatók, hiszen fontos, hogy rálátásuk legyen a világban zajló folyamatokra, problémákra, kihívásokra, lehetőségekre, kutatási szakterületekre és hogy találkozzanak elismert neves szakemberekkel – tette hozzá.
A vitadélután témája minden évben igazodik az adott év jeles évfordulóihoz. Idén Váradi-Sternberg János tanár, tudós, helytörténész születésének 100. évfordulójáról, a málenkij robot 80. évfordulójáról, valamint az 1999-ben a főiskola bázisán létrehozott Limes Társadalomkutató Intézet 25. évfordulójáról emlékeznek meg.
„A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége, vagy az energia- és élelmiszer-biztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára kapaszkodót jelent” – szögezte le Trieb Gergely beregszászi magyar konzul, hozzátéve: „Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. A XX. századot a magyarok készítették elő Budapesten – hangzott a szállóige a múlt században. Hiszen meghatározó számítástechnikai, atom-, űrkutatási és gyógyszerészeti találmányok is köthetők a magyar lángelmékhez” – húzta alá a diplomata, reflektálva többek között Neumann Jánosra, az első számítógép megalkotójára, Bíró Lászlóra, a golyóstoll feltalálójára, Rubik Ernőre, a hatszínű bűvös kocka megálmodójára, Szent-Györgyi Albertre, a C-vitamin felfedezőjére, Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére. Amit ők alkottak, az magyar „termék” is: tükrözi a sajátosan magyar gondolkodást, a világnézetet, a ránk, magyarokra jellemző kreativitást, állhatatosságot – tette hozzá Trieb Gergely, folytatva: „A magyar tudós különleges bölcsőbe születik. Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot, a magyar észjárást, inspirálja őt a gazdag magyar kultúra és a csodálatos Kárpát-medencei környezet. A mostani nehéz időkben életünknek számtalan területét kell újragondolni. Ebben segíthet nekünk a tudomány világa és annak eszköztára: fogódzót ad az útkeresésben, irányt mutat az új utak felfedezésében.”
Köszöntőjében Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjának professor emeritusa a társadalmi innováció fontosságát hangsúlyozta, hiszen – mint fogalmazott – a társadalomból, a résztvevőktől származó kezdeményezések adják a legnagyobb inspirációt. „Ugyanis ez egy olyan közösség, amelynek tagjai egymástól tanulhatnak. Egy tudományos közösséget formálva a saját társadalmunkat formáljuk, s a tudományos közösség formálása pedig nem megy tudomány nélkül, ezért közösen kell dolgozni a projekteken ahhoz, hogy a közösség – melynek tagjai vagyunk – eszmét tudjon cserélni” – mondta.
„Ma a KTDK felvezető napja van. A KTDK egy regionális elődöntője az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, amely olyan mozgalom, ahol a kutatás és a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik” – konstatálta Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, aki örömét fejezte ki, amiért vidékünkön sokan kapcsolódnak ehhez a „mozgalomhoz”.
Az alkalom szüli nemcsak a tolvajt, de a tudóst, a tehetséges művészt, az olimpiai bajnokot is, tehát azt a lehetőséget, hogy a tehetségét mindenki az érdeklődésének megfelelően tudja kibontakoztatni – fogalmazott köszöntőjében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke. Ezért a fiatalok számára meg kell teremteni a megfelelő alkalmat a bemutatkozásra, ahol a szakemberek észreveszik a tehetségüket, majd lehetőséget kell biztosítani a tehetségük kibontakoztatásához – szögezte le, hozzátéve: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és alintézményei ezt a célt szolgálják.
A köszöntőket követően kárpátaljai és Magyarországról érkezett elismert kutatók és szakemberek tartottak rendkívül tartalmas előadásokat. A hallgatóságot nagyrészt a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium ösztöndíjasai, a XVIII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői, valamint az intézmény hallgatói, fiatal kutatók alkották.
Május 10-én második alkalommal tartottak nyílt napot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A rendezvény célja, hogy az érdeklődők betekintést nyerhessenek a felsőoktatási intézmény és a hozzá tartozó egységek életébe, valamint tájékoztatást kapjanak a 2024. évi felsőoktatási felvételi eljárásról.
A hallgatóknak lehetőségük nyílt megismerkedni a főiskola mindennapjaival és tájékozódhattak a karok munkájáról, megismerkedtek a tanszékek oktatási programjaival, pedagógusaival.
Tóth Attila, a Felvételi Bizottság titkára bemutatta a jelenlévőknek a karok képviselőit és ismertette a rendezvény programját, ezt követően tájékoztatta a résztvevőket a 2024-es felvételi szabályokról.
Minden tanszék felkészült a leendő hallgatókkal való találkozásra, és érdekes programokkal várták a végzősöket. A nyílt napon először vettek részt óvodások is, a szervezők szerint nem lehet elég korán elkezdeni a felsőoktatási intézmény látogatását: kézműves foglalkozással, interaktív játékokkal, népi foglalkozásokkal és mesesarokkal készültek számukra.
József Attila születésnapján a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet ismét meghirdette a Vers a tér(b)en névre keresztelt villámcsődületet, angolosan flash mobot. A magyar költészet napján több mint félezer fiatal szavalta együtt Váci Mihály Még nem elég című versét Beregszászban, a Rákóczi-főiskola átriumában.
A szervezők nevében Molnár Krisztina köszöntötte a megjelenteket, a háború miatt Beregszász főteréről a főiskola belső terébe kényszerült rendezvényük kapcsán elmondta, hogy Kárpátalja legkülönbözőbb részeiről, 25 magyar iskolából, több mint 500 diák és kísérőik jelentek meg az eseményen, hogy április 11-én, pontban 11 óra 11 perctől közösen szavaljanak. A PCS civil szervezet 2015-ben indította el versmondó flash mobját, azzal a céllal, hogy az adott évben jubiláló magyar kötő egy versét közösen szavalják el. 2024-ben, tizedik alkalommal, a száz éve született Váci Mihály Még nem elég című költeményét emelték ki a remekművek sorából.
„A költészet egy olyan híd, amely összeköti a múltat a jelenünkkel és megvilágítja az utat a jövő felé. A szavak ereje által képesek vagyunk átérezni a mások által megélt érzéseket és tapasztalatokat. Kívánom, hogy legyen a költészet mindig része életünknek és inspiráljon bennünket a szépség, az emberség és az álmok felé vezető úton. Kellemes rímelést kívánok mindenkinek” – fogalmazott köszöntő beszédében Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul.
Orosz Ildikó, a PCS és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke emlékeztette a fiatalokat arra, hogy számunkra, kárpátaljai magyarok számára a magyar költészet napja több mint egy versünnep. „A kommunizmus idején, amikor a Szovjetunióhoz tartozott ez a terület, a nemzeti és vallási ünnepeinket nem volt szabad ünnepelni. Egy volt, amit lehetett ünnepelni, a költészet napját. Ekkor fogalmazhattunk meg minden olyan magyar nemzeti és vallási gondolatot, amelyre máskor nem volt módunk” – idézte fel az elnök asszony, hogy miért is volt annyira fontos Kárpátalján április 11., a magyar költészet napja, és miért annyira fontos ez az ünnep számunkra ma is.
Váci Mihály Még nem elég című költeményét először Orbán Viktória, a Rákóczi-főiskola filológus hallgatója, a PCS munkatársa szavalta el, majd vele együtt minden jelenlévő együtt mondta a jól ismert verssorokat.
A közös versmondást követően a résztvevők számára kihelyezett Váci Mihály portré körüli, fehér papíron hagyhatták a jelenlévők a kézjegyüket, emlékként.
A villámcsődület végén az X-Faktor tehetségkutató műsorból ismert Beretka Ádám énekelt általa megzenésített Radnóti-, Petőfi- és József Attila-verseket, valamint saját szerzeményeit.
A programja végén a fiatalokkal hosszasan fényképezkedő, szelfiző Beretka Ádám tudósítónknak elmondta, hogy először lépett fel megzenésített verseket felvonultató előadással, inkább klubkoncertekre, fesztiválokra szokták hívni. Saját dalai mellett eddig csak egy verset zenésített meg, Petőfi Sándor Szeptember végén című versét, amivel tavaly nyert a Petőfi Felhő pályázaton. A többi énekelt vers mind a mostani, beregszászi fellépésre készült. Ádám elárulta: „Most úgy néz ki, hogy több versmegzenésítést is fogok készíteni, mert tetszik ez az irány. Egyébként saját dalokkal foglalkozok. Nagyon örülök az itt, Beregszászban megtapasztalt szeretetteljes fogadtatásnak. Örömmel jöttem Beregszászba, mert úgy gondolom, hogy a szeretet, a mély szövegek, gondolatok nagyon fontosak a mai világban, pláne egy háborús országban.”
A villámcsődületet követően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszéke is szervezett az átriumban egy költészetnapi megemlékezést. Csordás László, a Magyar Tanszéki Csoport oktatója Weöres Sándort idézve elmondta, hogy 10‒12 éves korunkig mindannyian költők vagyunk, a legtöbb ember ekkorra veszíti el költői vénáját. Azok, akik nem hajlandók elveszíteni, közülük kerülnek ki később a költők és az értő versolvasók. Az ezt követő, a tanszék által összeállított zenés verses montázs az élet és a felnőtt lét fontos dolgait igyekezett megragadni Reményik Sándor, Juhász Gyula, József Attila és más ismert költőink versei alapján.
Az esemény végén sor került a Filológia Tanszék és a Hallgatói Önkormányzat által meghirdetett versíróverseny eredményhirdetésére. A zsűri döntése értelmében 1.Vári Vivien Csendre várva, 2. Radvánszky Ágoston Jobbá leszel, 3. Fancsik Eszter Kárpátok ábc-je című versét sorolták az első három helyre, a díjazott fiatal költők el is szavalták versüket.
A Rákóczi-főiskola a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola közreműködésével húsvéti foglalkozást tartott a főiskola átriumában, melynek célja, hogy a hallgatók és a gyakorló óvodapedagógusok közösen vegyenek részt a játék hagyományok megélésében a kézműves foglalkozáson. A népi játékok között vannak olyanok, amelyek az egész Kárpát-medencében ismertek, viszont vannak kárpátaljai kuriózumok is, amelyeket meg kell őrizni. Ilyenek a dobronyi játékok is, amelyeket közösen elevenítettek fel. A foglalkozáson csaknem 100 fiatal vett részt.
A Rákóczi Napok rendezvénysorozat keretén belül adták át a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Felnőttképzési Központja által lebonyolított nyelvtanfolyamok végzőseinek a képzés sikeres teljesítését igazoló tanúsítványokat március 25-én.
Az átadóünnepség résztvevőit elsőként Váradi Natália, a II. RF KMF Felnőttképzési Központjának vezetője köszöntötte. Manapság már elengedhetetlen az idegen nyelvek elsajátítása a mobilitás és a kultúrákon átívelő kapcsolatok megteremtéséhez, valamint a kölcsönös megértés elősegítéséhez. Legalább egy idegen nyelv ismeretét napjainkban nem csupán a diploma követeli meg, hanem már egyfajta létszükségletté vált – fogalmazott.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke és Csernicskó István, az intézmény rektora köszöntötte a jelenlévőket, gratulált az elért eredményekhez és további sikereket kívánt számukra.
A II. RF KMF Felnőttképzési Központja szervezésében a 2023–2024-es tanévben is zajlottak nyelvtanfolyamok. Az angol, magyar, ukrán, valamint német alap- és középszintű nyelvi képzések 2023. október 7. és 2024. február 29. között valósultak meg, melyekre előzetesen 175 fő jelezte részvételi szándékát. A foglalkozások 8 kis létszámú csoportban zajlottak, 7 szakképzett tanár bevonásával. A megfelelő módszerek kiválasztása fontos szerepet játszik az idegennyelv-oktatás tekintetében, ezért a szakemberek a legoptimálisabb módon határozták meg azokat a diákok már meglévő nyelvismeretéhez igazodva.
A sikeres szóbeli és írásbeli vizsgákat követően 67-en kapták kézhez a kétnyelvű, ukrán–magyar tanúsítványt: angol nyelvből 26-an, német nyelvből 4-en, ukrán nyelvből 22-en, míg magyar nyelvből 15-en. Számukra Váradi Natália, Orosz Ildikó és Csernicskó István adták át a képzések elvégzését igazoló dokumentumot.
A főiskola 2016 óta együttműködésben áll a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ, ECL Nyelvvizsga Központjával. Az intézmények megállapodásának értelmében így már Beregszászban is lehetőség nyílt nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványok megszerzésére. A rendezvény végén 3-an vették át a középfokú, B2 szintű angol nyelvtudást igazoló nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványukat.
A Vérke-parti városban a főiskola épületében gyülekeztek az 1848–49-es magyar forradalomról megemlékező magyarok, ahol az eseményeket felidéző, azok üzenetét tolmácsoló beszédek elhangzását követően kivonultak a főtérre, és megkoszorúzták Kossuth Lajos emléktábláját a felsőoktatási intézmény külső falán, majd Petőfi Sándor emléktábláját az egykori Arany Oroszlán Szálló falán, végül Petőfi szobrához vonultak. A szobor koszorúzásával és a Himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés.
A Rákóczi-főiskola átriumában nagy tömeg gyűlt össze és énekelte közösen nemzeti imánkat. Azt követően Molnár Biankának, a főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete 3. évfolyamos, számvitel és adóügy szakos hallgatójának a nemzeti ünneppel kapcsolatos szónoklatát hallhattuk.
„Immár 176 év választ el bennünket 1848 hőseitől, de a szabadságvágy, függetlenség, bátorság és a hazaszeretet eszméje, az eszmék melletti határozott kiállás semmit sem változott. Tudjuk, hogy a magyar nép sorsának alakításában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. Nem várhatjuk másoktól gondjaink megoldását” – kezdte ünnepi beszédét dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz címzett ünnepi köszöntőlevelét.
Molnár Ferenc, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium vezetője, a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója ismertette az 1848-as forradalom pesti eseményeit, valamit az akkori nemzetközi helyzetet. Kitért az 1848-as események helyi fogadtatására is: „Az országgyűlésben zajló vitákban, az új törvények meghozatalában a négy vármegye (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros) követei is részt vettek. A hírek – néhány napos késéssel ugyan – ide is eljutottak és felbolygatták a helyi közéletet. Az áprilisi törvények alapjaiban változtatták meg az addigi feudális berendezkedést. Az országos események kicsiben itt is lezajlottak. Megtörténtek a megyei, illetve országgyűlési választások, összeírták a nemzetőrségre alkalmasakat. A kortárs Lehoczky Tivadartól tudjuk, hogy Munkács polgárai már március 18-án olvasták a Nemzeti dal szövegét, és ezen a napon a városban megjelentek azok a falragaszok is, melyek a pesti forradalomról tudósítottak. Bereg vármegyében megalakultak az első nemzetőregységek, kezdetben Munkácson, Tarpán, Beregszászban, Nagyberegen és Mezőváriban” – tudhattuk meg Molnár Ferenctől. Beregszász akkori helyzetét jellemezve elmondta: „Az 1848-as forradalom előestéjén Beregszász megyeszékhely és járási központ egyben, lakossága 3 463 fő. A Bereg vármegyei vezetés a reformkor késői szakaszában elköteleződött a reformtörekvések mellett, és támogatta az ellenzéki politikát. Ezért nem meglepő, hogy az 1848. márciusi pesti eseményeket Beregszászban is kitörő örömmel fogadták. Március 20-án a városban megyei gyűlést hívtak össze, ahol kijelentették: »Bereg megye meggyőződött arról, hogy az átalakulás nehéz munkáját be kell végezni.«” A forradalomról elsőként 1849. március 15-én emlékeztek meg a városban.
Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskolai Filológiai Tanszékének munkatársa gitáron eljátszotta és elénekelte a Nemzeti dalt, majd minden jelenlévő kivonult Beregszász főterére, ahol elsőként megkoszorúzták a főiskola homlokzatán Kossuth Lajos emléktábláját és elénekelték a Kossuth-nótát. Az ünneplők tovább mentek az egykori Arany Oroszlán Szállóhoz, melynek falán az Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna által készített Petőfi-emléktáblánál is elhelyezték koszorúikat. A beregszászi megemlékezés a Petőfi-szobor megkoszorúzásával és a Himnusz eléneklésével ért véget, délután pedig a KMKSZ szervezésében a főiskola átriumában közel háromszázan nézték meg Rákay Philip Most vagy soha! című filmjét.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) diákjai személyesen is megismerhették Horvátország kijevi nagykövet asszonyát. Anica Djamić a főiskolán Horvátország harmincéves függetlenségi törekvéseiről, valamint a délszláv háborúról tartott előadást.
A Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének szervezésében létrejött rendhagyó előadáson az intézmény nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikáció és regionális tanulmányok szak hallgatói vettek részt. A program elején Maruszinec Marianna, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően a horvát nagykövet asszony előadása következett. Anica Djamić kérdésünkre elmondta: „Elsősorban országunk függetlenségéről beszéltem, azokról az eseményekről, amelyek miatt mi sem kerülhettük el a háborút a kilencvenes években. Ebből a szemszögből sok hasonlóságot látunk Ukrajna és Horvátország között. Azokat a nemzetközi viszonyokat mutattam be, amelyek országomat is belekényszerítették egy háborúba, majd a háború végét követő eseményekbe.” Mint fogalmazott, ez egy üzenet akart lenni ukrán barátainknak, vagy egy példa, hogy mi lehet az ő küzdelmüknek is a vége. A nagykövet asszony azt is elmondta, hogy 2019 óta tölti be a nagyköveti posztot Kijevben, így pontosan ismeri a háború előtti és az azóta kialakult viszonyokat. „A háború előtt úgy véltem, hogy nem találják saját magukat, és önbizalom hiányban szenvednek az ukránok, a háború miatti kiállásuk viszont példaértékű, az az önbizalom, amellyel kiállnak függetlenségükért, az teljes mértékben megerősítette önazonosságukat” ‒ fogalmazott a nagykövet.
Csatáry György, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi tanszék vezetője az előadást követően megjegyezte: „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a nagykövet asszony ellátogatott a főiskolánkra. Egy évvel ezelőtt indítottunk a főiskolán nemzetközi kapcsolatok szakot, ezért sokat jelent egy diplomata személyes látogatása. Anica Djamić előadásában beszámol azokról a nemzetközi kapcsolatokról, melyek kulturális és gazdasági szempontból nagyon fontosak egy ország életében. Diákjaink számára kiemelt szempont, hogy megismerjék a diplomácia világát, s szeretnénk, ha a gyakorlatukat a konzulátusokon töltenék majd el. Mi pedig azon dolgozunk, hogy minél több diplomata látogasson el hozzánk.”
Az előadás végén a diákok személyesen is feltehették kérdéseiket a nagykövet asszonynak.
