Neurológiai és pszichológiai problémák fordulnak elő a Covidon átesett betegek számottevő részénél – állapította meg egy a Lancet Psychiatry nevű szaklapban publikált tanulmány.
Minden harmadik Covid-19-en átesett betegnél diagosztizáltak fél éven belül agyi vagy pszichés zavart – állapította meg a 230 ezer, főként amerikai páciens eseteit feldolgozó tanulmány.
A tudósok szerint a pandémia mentális és neurológia problémák hullámát válthatja ki.
A kutatást végző szerzők szerint nem világos, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) milyen módon kapcsolható az olyan pszichés zavarokhoz, mint a szorongás vagy depresszió, de ezek fordultak elő leggyakrabban a 14 rendellenesség között, amelyeket vizsgáltak.
A Covid-19 után jelentkező stroke, demencia és más neurológiai rendellenesség ritkább volt a vizsgált esetek között, ugyanakkor a kutatók szerint mégis jelentős volt az előfordulásuk, különösen azoknál, akik súlyos állapotba kerültek a Covid-19 miatt.
Max Taquet, az Oxfordi Egyetem pszichiátere, a kutatás egyik vezetője kiemelte, hogy eredményeik azt mutatják: a Covid-19 után gyakrabban fordul elő a pácienseknél az agyműködést vagy a pszichét érintő zavar, mint influenza vagy más légúti fertőzés után.
A tanulmányban nem tudták meghatározni, hogy milyen biológiai vagy pszichés folyamatok okozhatják ezeket a tüneteket, de mint a tudós hozzátette: sürgős kutatásokra van szükség, hogy azonosítani lehessen a problémát a megelőzés és kezelés érdekében.
Egészségügyi szakértők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a Covid-19-en átesett pácienseknél megnövekszik az agyi és mentális rendellenességek kockázata. A tanulmányon dolgozó tudósok egy korábbi kutatása tavaly arra a megállapításra jutott, hogy a Covid-19-en átesettek 20 százalékát diagnosztizálták három hónapon belül valamilyen pszichiátriai zavarral.
A kutatáshoz 236 379, főleg egyesült államokbeli, Covid-19-en átesett páciens orvosi dokumentációját elemezték. Eredményeik szerint 34 százalékuknál fél éven belül neurológiai vagy pszichiátriai betegséget állapítottak meg.
Összehasonlításuk szerint a Covid-19-en átesett betegeknél ezek a rendellenességek jóval gyakrabban jelentkeztek, mint ugyanebben az időszakban a kontrollcsoportbeli, influenzából vagy más légúti fertőzésből felgyógyultaknál. Mint írták, a Covid-19-nek tulajdonítható ez a különleges hatás.
A leggyakrabban előforduló rendellenesség, ami a páciensek 17 százalékát érintette, a szorongás volt, a kedélyzavart 14 százalék tapasztalta.
Úgy tűnt, hogy ezek egyike sem függött attól, hogy mennyire volt súlyos a Covid-19 lefolyása az érintett betegeknél. Az intenzív osztályra került páciensek közül azonban fél éven belül 7 százaléknál állapítottak meg stroke-ot és csaknem két százaléknál demenciát.
„Bár a legtöbb rendellenesség esetében az egyéni kockázatok kicsik, a hatás a teljes népességre nézve jelentős lehet” – hangsúlyozta Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem pszichiátria professzora, a kutatás másik vezetője.
Egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához hoztak létre magyar kutatók új modellállatot, ami 40–50 éves korra vaksághoz is vezethet. Mindez az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködés keretén belül történet – olvasható az egyetem közleményében. A Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból az is kiderül, hogy az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható.
A Pseudoxanthoma elasticum (PXE) ritka genetikai betegség, amely legtöbbször serdülőkorban vagy kora felnőtt korban jelentkezik először. A tüneteket a bőr alatti kötőszövetben és a retinában létrejövő hidroxiapatit kristály lerakódások okozzák, melyek előrehaladott állapotban a keringési rendszerben is megjelennek. Előbbi vaksághoz, utóbbi az érfalak rugalmasságának elvesztéséhez, vagyis súlyos keringési betegségek kialakulásához vezethet.
Az ELTE Genetikai Tanszékén működő, Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program által támogatott Halgenetikai kutatócsoport munkatársai az ELKH-TTK Enzimológiai Intézetének, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és az amerikai National Human Genome Research Institute (NHGRI) kutatóival együttműködve, a betegség mélyebb megértésének érdekében létrehozták a kór egy újfajta modelljét. Ehhez, a genetikai kutatásban közkedveltnek számító modellállatot, a zebrahalat (Danio rerio) hívták segítségül.
Miért jó modellállat a zebrahal?
A PXE kialakulásának hátterében legtöbbször az ABCC6 gén mutációja áll a háttérben, aminek zebrahal esetében három féle variánsa (ún. paralógja) is megtalálható. Az abcc6a a 6. kromoszómán, míg az abcc6b.1 és abcc6b.2 a 3. kromoszómán helyezkednek el. A génvariánsok vizsgálata során fény derült arra, hogy közülük kizárólag az abcc6a és az abcc6b.1 rendelkezik fehérje kódoló funkcióval. Ezzel szemben az abcc6b.2 az aktív szerepét elvesztette és ún. pszeudogénként van jelen a zebrahal genetikai állományában. Erre az eredményre az NHGRI munkatársainak közreműködésben, újgenerációs szekvenálási módszerek felhasználásával derítettek fényt a hazai kutatók.
Az ELTE kutatói a CRISPR/Cas9 rendszer segítségével mindkét fehérje kódoló paralóg génre sikeresen létrehoztak olyan mutáns zebradánió vonalakat, ahol az adott gén funkciója teljesen kiesik.
„Ezek közül az abcc6a homozigóta mutáns állatok már viszonylag korai, lárvális állapotban is mutattak olyan elváltozásokat, melyek azt jelezték, hogy ennek a génnek a funkció vesztése a zebrahalban a csontosodási mintázat felborulását fogja okozni. Felnőtt korukra az ilyen állatokban a vázrendszer erőteljesen eltorzul. A gerinc látványosan elferdül, ami a csigolyák mentén létrejött meszes gócoknak köszönhető. Ezen a gócok kialakulásának mechanizmusa hasonló a betegekben megfigyelhető patológiás meszesedési tünetekéhez” – mondta Varga Máté, az ELTE Halgenetikai kutatócsoport vezetője.
Az újfajta modell esélyt adhat a kutatóknak, hogy további hasznos információkat kapjanak erről az anyagcsere betegségről, valamint, hogy a klinikai kutatás számára is használható hátteret biztosítson a jövőben.
A mutáns vonalakat potenciális gyógyszermolekulák tesztelésére is használják a jövőben.
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a Covid-19-betegségből felépült betegek esetében; míg egyesek szervezetéből az antitestek néhány nap leforgása alatt eltűnnek, addig másokéban hónapokig, vagy akár évtizedekig kimutathatók ellenanyagok.
A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától; komolyabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is marad a szervezetben. Az alacsonyabb ellenanyagszint azonban nem jelenti azt, hogy az illető ne lenne védett a koronavírus ellen, az erős T-sejtes immunválasz ugyanis hosszú távú védelmet biztosít. Ezekre az eredményekre jutott egy új kutatás, ami a The Lancet Microbe című orvostudományi szakfolyóiratban jelent meg.
A szingapúri Duke-NUS Medical School kutatói összesen 164 beteget vizsgáltak 6-9 hónapig. A szakértők a vérmintákban található semlegesítő antitestek, T-sejtek és immunmolekulák mennyiségét elemezték, majd a kapott adatokat felhasználva gépi tanuló algoritmussal megbecsülték, hogy idővel miként fog változni a páciensek ellenanyagszintje.
A semlegesítő antitestek mennyisége és változása alapján 5 csoportot állapítottak meg.
Az első, úgynevezett „negatív” csoportba tartozó személyeknél szinte egyáltalán nem volt kimutatható ellenanyag, ők a betegek 11,6 százalékát tették ki.
A második csoportba tartozó embereknél a betegség kezdetétől számított körülbelül 20 napig magas, majd nagyon gyorsan csökkenő semlegesítő antitestszintet mértek. Sok esetben 180 nappal a tünetek kezdetétől már nem volt kimutatható ellenanyagszint. Utóbbi csoport képviselői a páciensek 26,8 százalékát tették ki.
A harmadik csoportba azokat sorolták, akik szintén magas semlegesítő antitestszintet produkáltak az első 2-3 hétben, de a csökkenés lassú volt, és még 180 nap után is volt egyértelműen mérhető ellenanyag. A betegek 29%-ánál írták le ezt a jelenséget.
A negyedik csoport tagjainál a betegség kezdetétől számított 6 hónap múlva is magas semlegesítő antitestszintet mértek. A páciensek többsége (31,7 százaléka) ebbe a kategóriába tartozott, és jellemző volt rájuk, hogy súlyos tüneteket mutattak a kórlefolyás alatt.
Végül az ötödik csoportba tartoztak azok a személyek, akiknél a felépülés szakaszában jelentkezett jelentősebb antitestszint-növekedés. Ők abszolút kisebbségbe tartoztak, a betegek mindössze 1,8 százalékát tették ki.
A kutatás másik fontos tanulsága, hogy az alacsonyabb – vagy éppen kimutathatatlan – ellenanyagszint nem jelent védtelenséget a kórokozóval szemben.
Hat hónappal a fertőzés után ugyanis még a „negatív” csoport esetében is magas volt a sejtes immunitás alapját képező T-sejtes immunválasz.
A tanulmány legfontosabb megállapításai
Dr. Jakab Ferenc virológus Facebook-bejegyzése szerint a tanulmányból négy fontos tanulság vonható le.
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a Covid-19-ből felépült betegek esetében. Minden esetben ezt csak egyéni szinten lehet mérni.
61%-ban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitestszintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.
A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.
Mivel az átvészelt betegek legalább 39%-ánál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitestszint, így nagyon fontos a járványügyi intézkedések folyamatos betartása (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés).
A hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás felvétele és az átoltott lakosság arányának emelése.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
A koronavírus ellen termelt antitestek a megfertőződést követően még legalább hat hónapig kimutathatóak a szervezetben az emberek 88 százalékánál egy brit tanulmány szerint.
A kutatók a félmillió ember egészségi adatait őrző brit biobankból csaknem 20 ezer olyan páciens adatait elemezték, akiktől 2020. május 27. és december 4. között havi rendszerességgel vettek vérmintát – olvasható a BBC News honlapján. Az érintett időszakban 1699 ember produkált pozitív ellenanyag-tesztet, ami arra utal, hogy korábban megfertőződött a vírussal. A többségüknél már a vizsgálat első hónapjában kimutatták az antitesteket, ami azt sugallja, hogy a járvány első hullámában fertőződtek meg. A tanulmány végén, vagyis hat hónappal később, az alanyok 88 százalékának szervezetében még mindig észlelhető mennyiségű antitestet mutattak ki. Ez az egészségügyi dolgozók bevonásával végzett korábbi, kisebb volumenű tanulmányok eredményeit idézi.
A szakemberek szerint lehetséges, hogy a fél év elteltével negatív ellenanyag-tesztet produkáló 12 százalék egy részének vagy egészének is maradt némi védettsége az újbóli megfertőződéssel szemben, attól függetlenül, hogy a szervezetükben lévő antitestek mennyisége nem érte el a tanulmányban meghatározott küszöbértéket. „Noha nem tudhatjuk biztosan, hogy az antitestek jelenléte milyen kapcsolatban áll az immunitással, az eredmények azt sugallják, hogy a fertőzésen átesett emberek legalább hat hónapig védettek lehetnek az újbóli megfertőződéssel szemben” – mondta Naomi Allen professzor, a brit biobank vezető kutatója, hozzátéve, hogy a védettség pontos időtartamának megállapításához hosszabb idejű utánkövetéses vizsgálatra lesz szükség.
A tanulmány részletes információkkal szolgál a fertőzöttek által leggyakrabban tapasztalt tünetekről is. Az alanyok 26 százaléka számolt be köhögésről, 28 százalék lázról és 43 százalékuk a szaglás, valamint az ízérzékelés elvesztéséről. Negyven százalékuk ezen tünetek egyikét sem tapasztalta és majdnem 20 százalék tünetek nélkül esett át a betegségen.
Az adatokat alátámasztják továbbá a korábbi tanulmányok eredményeit azzal kapcsolatban, hogy kik fertőződtek meg a legnagyobb valószínűséggel a járvány bizonyos pontjain: a fiatal felnőttek, a fekete bőrű és a dél-ázsiai emberek, valamint a szegényebb negyedek lakói produkáltak a legnagyobb eséllyel pozitív antitest-tesztet.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A koronavírus ellen termelt antitestek a megfertőződést követően még legalább hat hónapig kimutathatóak a szervezetben az emberek 88 százalékánál egy brit tanulmány szerint.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1612383000
[modified] => 1612373627
)
[title] => Az antitestek a fertőzést után legkevesebb hat hónapig kimutathatók az emberek többségénél
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=44698&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44698
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 44699
[image] => Array
(
[id] => 44699
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9.jpg
[original_lng] => 401234
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antitest9.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1612367424:5
[_thumbnail_id] => 44699
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2016
[_oembed_050a75d904d5d63fe8129d8d5ae01e2e] =>
[_oembed_time_050a75d904d5d63fe8129d8d5ae01e2e] => 1617118310
[_oembed_311ab341d2887598c8242fc8b397e69b] =>
[_oembed_time_311ab341d2887598c8242fc8b397e69b] => 1629829942
[_oembed_0b522aaab8b2e9988376ade9977fbfa6] =>
Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy a kijárási tilalomnak köszönhetően csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok létszáma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.
Az Európa Tanács felkérésére a Lausanne-i Egyetem kutatói készítettek egy tanulmányt a járvány első hulláma és a börtönnépesség közötti összefüggésekről. Négy időpontban vizsgálták meg a 35 ország börtönigazgatásai által szolgáltatott adatokat. Ez gyakran nem egyezik meg a tagállamok számával, mert előfordulhat, hogy egy országban több önálló börtönigazgatás is működik. A kutatás az uniós összképnél bővebb európai kitekintést ad, mert az Európa Tanácsnak 47 tagállama van (nem összekeverendő az EU állam- és kormányfői tanácsával, amelyet Európai Tanácsnak hívunk). A négy vizsgált időpont a következő volt:
január 31-je, a világjárvány előtt,
április 15-e, a lezárások első hónapját követően,
június 15-e, a lezárások vége és
szeptember 15-e, a nyár vége.
A svéd modell növelte a bűnözést
Már a legelső változások is szembetűnőek voltak. Ahogy a járvány miatt egyik napról a másikra leállt az élet, hasonló történt a börtönök zárt világában is. A március 15. és április 15. közötti időszakban 29 börtönigazgatóságban 4 százalékot meghaladó mértékben csökkent a börtönben fogvatartottak száma, 17 esetben nem változott (ez azt jelenti, hogy 4 százaléknál nem volt nagyobb az elmozdulás) és mindössze egyetlen helyen számoltak be arról, hogy jelentősebb mértékben nőtt a rabok száma. Ez az egyetlen állam Svédország volt, ahol a többi európai országtól eltérően nem volt szigorúan vett lezárás, a lakosság sokkal szabadabban mozoghatott, és az élet is a korábbihoz hasonló mederben zajlott tovább.
A lezárások végére, június 15-re tovább emelkedett azon államok száma, ahol kevesebben hűsöltek a rácsok mögött, a folyamat azonban nyár végére megfordult és sok helyen ismét növekedni kezdett a fogvatartottak száma. Ez 12 országot jelent (zárójelben a növekedés százalékos mértéke): Monaco (30), Andorra (22), Norvégia (16,8), Luxemburg (12,1), Szlovénia (10,9), Finnország (8,3), Skócia (7,7), Ciprus (7,2), Dánia (6,7), Belgium (4,8), Románia (4,7) és Észak-Írország (4,5). 22 börtönigazgatásban nem változott lényegesen ez a szám és összesen két ország volt, ahol a „szabadság” a fogvatartottak számának további csökkenését jelentette: Bulgária (–13,2%) és Montenegró (–7,7%).
Török nyitás
Nem az egyetlen, de az egyik oka volt a börtönpopuláció csökkenésének a világjárvány. Huszonöt államból érkezett olyan jelentés, amelyek arról szóltak, hogy a Covid-19 miatti megelőző intézkedések vezettek ahhoz, hogy adott időszakban kevesebb személy volt a börtönökben. Ezek az államok a következők: Albánia, Andorra, Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Izland, Írország, Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Norvégia, Portugália, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország, Anglia és Wales, Észak-Írország és Skócia.
Ezek a kormányzatok március és szeptember között legalább 143 000 fogvatartottat engedtek szabadon. Kiemelkedik ezek közül Törökország, ahol Oroszország után a második legtöbb embert tarják fogva. A törökök 114 460 személy engedték el, ez a börtönben lévők csaknem 40 százaléka volt. Szintén sok embert engedtek szabadon a következő országokban is annak érdekében, hogy legalább a börtönön belül ne terjedjen komolyabb mértékben a kór. Ez Katalóniában (Spanyolország) és Cipruson a fogvatartottak 23, Franciaországban és Portugáliában 17, Szlovéniában 16 és Norvégiában 15 százalékát érintette.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem amnesztia volt, a kiengedett rabokat később visszahívták, vagy vissza fogják hívni büntetésük letöltésére. Azok is ebbe a kategóriában tartozhattak, akik még csak előzetes letartóztatásban voltak és esetükben szóba kerülhetett, hogy szabadlábon védekezzenek.
A járványhelyzetre igaz ugyanakkor az is, hogy jótékony hatással volt a bűnözésre. A lezárások révén sok bűncselekményforma lehetetlenné vált, nem voltak áruházi lopások például, de a közlekedési bűncselekmények száma is jelentősen csökkent. Az utcákon kevesebb ember volt, nehezebb volt közöttük elvegyülni, vagy meglopni, kifosztani őket. A szórakozóhelyek is bezártak, a hagyományos bűnözői magatartásokat is át kellett formálni. Átmenetileg visszaesett a kábítószerpiac és más illegális tevékenységek. És itt kell felidézni azt, hogy a korlátozások kezdetén egyetlen államban nőtt az őrizetben tartottak száma: Svédországban, ahol nem voltak lezárások.
A tanulmány még egy fontos dologra mutatott rá: az első hullám során, szeptember 15-ig abban a 38 börtönigazgatásban, ahonnan erről adatok érkeztek, legalább 3800 fogvatartott és 5100 büntetésvégrehajtási dolgozó fertőződött meg koronavírussal.
[type] => post
[excerpt] => Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy a kijárási tilalomnak köszönhetően csökkent...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1609962660
[modified] => 1609888414
)
[title] => Európa-szerte kinyitották a börtönkapukat a járvány miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41590&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41590
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41591
[image] => Array
(
[id] => 41591
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok.jpg
[original_lng] => 134065
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/borton-rabok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1609881214:12
[_thumbnail_id] => 41591
[_edit_last] => 12
[views_count] => 7414
[_oembed_3667b942d836e450b0fadc04bdcb0f26] =>
Queste incredibili immagini non provengono da una sonda NASA su Marte ma bensì dalle Alpi svizzere!
Un enorme massa di aria calda si è mossa dal nord Africa fin verso l'Europa portando con sé un ingente quantità di sabbia del Sahara dando vita a paesaggi "alieni". pic.twitter.com/BxSVhtVcbE
Businesses required to demand customers present valid ‘corona passports’ under Denmark’s requirements for lifting restrictions could face heavy fines for not complying with rules. https://t.co/LoyZdcTIvM
#TransAwarnessWeek Irland hat seit 2015 das frauenfeindliche Self-ID. Davon profitierte Alejandro Gentile, nun vor dem Gesetz als "Frau Barbie Kardashian" auftretend. Als verurteilter Sexualstraftäter lag ihm am Herzen, im Frauengefängnis unterzukommen. https://t.co/pFlZZCJNSv
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Egy új, nagy léptékű tanulmány szerint az új típusú koronavírus okozta Covid-19 tüneteinek jelentkezésekor, majd az ezt követő öt napban a legvalószínűbb a fertőzés továbbadása – számolt be róla a BBC hírportálja.
A pácienseknél a betegségük elején találták a legnagyobb víruskoncentrációt, míg élő, vagyis szaporodni képes vírusok akár a tünetek megjelenése utáni kilencedik napig kimutathatók voltak – írták a kutatók a Lancet Microbe brit tudományos folyóiratban.
A tanulmány készítői 79 kutatást elemeztek, ezek teszttel igazoltan koronavírusos, kórházban kezelt, tüneteket mutató páciensek eseteit tartalmazták.
A tünetek jelentkezésétől kezdve akár a kilencedik napig is azonosítottak szaporodóképes vírusokat a torokból vett egyes mintákból.
A mintákban talált RNS-részecskékből, vagyis a vírus örökítő anyagának töredékeiből a tünetek kezdetekor vagy ezután öt napon belül volt a legtöbb.
Az inaktív RNS-töredékek az orr- és torokmintákban átlagosan még a tünetek megjelenése utáni 17 napon is kimutathatók voltak.
A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy mivel kilenc napon túl nem volt a mintákban szaporodóképes vírus, ezért – a tovább kimutatható inaktív töredékek ellenére – valószínűtlen, hogy a páciensek többsége fertőzne a kilencedik nap után is.
Az emberekben azt kell tudatosítani, hogy amint akár a legenyhébb tüneteket is érzik, ne érintkezzenek másokkal, izolálják magukat. Vannak, akik olyan későn kapják meg a teszteredményüket, hogy talán már túl is vannak a legfertőzőbb időszakon – mondta el a BBC-nek Muge Cevik, a St. Andrews-i Egyetem tudósa.
A kutatás nem vizsgálta a tünetmentes fertőzötteket, de a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy más kutatások kimutatták, egyesek már a tünetek megjelenése előtt és tünetmentesen is fertőzhettek.
A tudósok bemutatták Volodimir Zelenszkij elnöknek a koronavírus ellen kifejlesztett, a klinikai tesztvizsgálat előtti szakaszba lévő eredeti ukrán vakcináról szóló tanulmányok eredményeit – számolt be az Elnöki Hivatal.
„A kutatók bemutatták az államfőnek az eredeti ukrán oltóanyag klinikai tesztvizsgálat előtti szakaszának eredményeit. Ezek a vizsgálatok hat hónapig tartottak, és magukba foglalják a Covid-19 vírus, a fertőzött emberi sejtekben zajló semlegesítés eredményeit. Az eredeti ukrán „vakcina-jelöltet” ezen egyedi megközelítés alapján hozták létre” – áll a közleményben.
A megbeszélésen megvitatták azt is, hogy ki, mikor és milyen határidőn belül biztosítja a klinikai vizsgálatok elvégzését, valamint az összes érintett intézmény jövőbeni együttműködésének logisztikáját a vakcina előállításának és felhasználásának biztosítása érdekében az összes fázis sikeres befejezése esetén.
„Az egyik fejlesztő – Mihajlo Favorov, egészségügyi és epidemiológiai nemzetközi szakértő – elmondta, hogy a jelenlegi fejlesztés azt sugallja, hogy a jövőbeli gyógyszer segít az újfajta, folyamatosan mutálódó koronavírus által okozott fertőzések leküzdésében” – tette hozzá az Elnöki Hivatal.
A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején – állapította meg egy friss amerikai tanulmány.
Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.
„Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban” – mondta el a BBC hírportáljának.
A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét. Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, „szexibb” hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék.
„Amikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól példázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszennyezés ártalmaiból” – magyarázta Derryberry.
A tavaszi kijárási korlátozások természetes kísérletként mutatták meg, hogyan reagál az emberi zajokra az állatvilág. A Golden Gate híd forgalma az 1950-es szintre esett vissza, a közösségi hálón sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat láttak sétálni a világhírű hídon. A kutató szerint tanulmányuk újabb adatokkal bizonyította, hogy a „csendes tavasz” jót tett mind az állatvilágnak, mind az embernek. „Javítja az egészségi és a lelki állapotot is, ha több madárdalt hallhatunk” – mondta Derryberry.
A jellegzetes fekete-fehér csíkos fejű koronás verébsármányok megtalálhatók az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb részén, éneküket régóta kutatják. Különböző alfajai kicsit eltérő hangokat adnak ki, de mindegyikre jellemző a finom, füttyszerű bevezetés, az ezt követő kusza füttyök, majd a lezáró trillázó ének.
A San Francisco-öböl verébsármányainak hangját az 1970-es évek óta rendszeresen rögzítik. Közismert, hogy a városok környékén élő madaraknak az utóbbi évtizedekben meg kellett változtaniuk az éneküket, nagyjából úgy, ahogy egy zajos összejövetelen az ember önkéntelenül hangosabban kezd beszélni.
A tanulmány, amely a San Antonió-i Texasi Egyetem és a fairfaxi George Mason Egyetem kutatói közreműködésével készült, a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg.
Szeptember 21-én, az ENSZ nyilvánosságra hozta az „ENSZ 75: milyen jövőt, szeretnénk és milyen ENSZ-re van szükségünk” tanulmány eredményeit. Szakértők kiderítették, hogy pontosan mit várnak el az emberek kormányaiktól és a nemzetközi szervezetektől – írja a Korrespondent.net a TASZSZ-ra hivatkozva.
Az emberek elsődleges igényei az egészségügyi ellátáshoz, a tiszta vízhez, a higiéniához és az oktatáshoz való hozzáférés. Csaknem 300 000 válaszadó külön kiemelte az egészségügyet. A tanulmány készítői kihangsúlyozták, hogy a megkérdezettek 72%-a úgy véli, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés változatlan marad, vagy javulni fog a jövőben. Az emberek számára prioritást élvez a „szegénység, az egyenlőtlenség és a munkanélküliség felszámolása”. A megkérdezettek hosszú távú céljai között „az oktatáshoz való hozzáférés és női egyenjogúság” szerepel.
Az ENSZ-tanulmány szerzői megtudták, mitől félnek az emberek.
A legfőbb félelmek:
a jelentős éghajlatváltozás (a válaszadók 49%-a meg van győződve arról, hogy romlik a bolygó ökológiai helyzete)
korrupció (a válaszadók 41%-a a helyzet romlására számít)
szegénység
konfliktusok.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az ENSZ Közgyűlésének mondott ünnepi beszédében „az emberek elvárásainak való megfelelést kötelességnek nevezte”. A tanulmány során több mint egymillió embert kérdeztek meg a világ minden táján.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Világszerte törmelék borítja a gleccserek felét. Azt, hogy milyen mértékben fedi kőtörmelék a gleccsereket, a svájci Erdő, Hó- és Tájkutatási Szövetségi Intézet (WSL) első alkalommal vizsgálta meg műholdak segítségével.
A Nature Geoscience című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint világszerte több mint 29 ezer négyzetkilométeren borítja törmelék a hegyi gleccsereket.
A kőtörmelékkel fedett gleccserek lassabban olvadnak, mint azok, amelyek felszínén puszta jég van. Bár ez a hatás már ismert, eddig nem készítettek erről alapos térképet és nem vették figyelembe a globális gleccsermodelleknél – közölte csütörtökön a WSL.
„Most már tudjuk, hogy a világ gleccsereinek felét törmelék borítja” – mondta Sam Herreid, a tanulmány szerzője.
A legtöbb törmelék a gleccserek végénél található, ott, ahol általában a jég a legerőteljesebben olvad. „Eddig azonban a globális gleccsermodellek figyelmen kívül hagyták a törmelékkel fedettséget akkor, amikor megjövendölték a gleccsereknek a változó klímára adott reakcióit” – mondta Herreid.
Az új adatok arról is szolgálnak információval, hogy a gleccserek lassabban is olvadhatnak, mint azt eddig feltételezték. Ennek jelentősége van a jövőbeli vízforrások és a tengerszint-emelkedés megjövendölése szempontjából – írták a kutatók.
