Továbbképzést tartott a „Fogadj örökbe egy nagymamát” elnevezésű projekt partnereinek az ukrajnai Dorcas Jótékonysági Alapítvány Izkán. Az időseket segítő projekt Ukrajnában már 18 éve működik, amely most még nagyobb aktualitást kapott az országot ért orosz agresszió miatt.
A január 19-én kezdődött kétnapos továbbképzést a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács hirdette meg a Magyar Konyha Hete rendezvénysorozatukhoz csatlakozott éttermek szakácsai számára, akiket elismert magyar séfek képeztek tovább Jánosiban, a Helikon Hotelben. A szakmai fórum jól sikerült, ugyanis összesen 34 szakács képviseltette magát 19 vendéglátóhelyről.
Az esemény megnyitóján Pásztornyicki László, a szürtei Italia Snack & Pizza étterem tulajdonosa, ismert kárpátaljai séf, a Magyarország étele verseny díjazottja mutatta be az anyaországból érkezett elismert kollégáit, Asztalos Istvánt, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnökét, Friedrich Antal étterem-tulajdonost és séfet, valamint Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakácsot.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy idén tizedik alkalommal szervezik meg a Magyar Konyha Hetét, amelynek lényege, hogy a rendezvényhez csatlakozott éttermek kedvezményes áron kínálnak magyar ételeket a meghirdetett napokon a hozzájuk betérő vendégek számára. Szembesültek azzal a problémával, hogy akadtak olyan éttermek, melyek szívesen csatlakoztak a programhoz, de probléma volt számukra, hogy összeállítsanak egy magyar ételekből álló menüt. Pásztornyicki László elnökségi tag javaslatára és a magyarországi szakembereknek köszönhetően sikerült megszervezni a mostani szakmai továbbképzést, amely sok szakácsot vonzott megyénk több régiójából. Felkérték a magyarországi szakembereket, hogy az idei Magyar Konyha Hetéhez segítsenek összeállítani egy alapmenüt, melyen szereplő ételek minden étteremben rendelhetőek lesznek majd.
Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője a két kárpátaljai magyar külképviselet nevében köszöntötte a magyar gasztronómia magyarországi és kárpátaljai mestereit. Kiemelte, hogy a magyar gasztronómia, konyha a magyar nemzeti identitás igen lényeges része a regionális különbségeivel együtt. Elismerően szólt a Magyar Konyha Hetéről, amely a magyar diplomata szerint kiváló alkalom arra, hogy a világban és Magyarországon zajló gasztronómiai forradalmat kiterjesszék Kárpátaljára is.
Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke elmondta, hogy 1958 és 2018 között eltelt 60 évben nem született új magyar étel, amely széles körben be tudott volna épülni a köztudatba. Ezért hirdették meg 2018-ban a Magyarország étele szakácsversenyt. Ezzel próbálták rávenni a világ magyarságát, hogy hozzanak létre új ételeket, ismerjék meg a változó alapanyag-kínálatot. Olyan, maximum négy elemből (pl. hús, köret, mártás, ragu stb.) álló innovatív, de populáris új ételekkel való nevezéseket várnak a szervezők erre a versenyre, amelyek a tradícióra, a regionális hazai alapanyagok megjelenésére helyezik a hangsúlyt, egyben a magyar étkezési szokásoknak is megfelelnek. Asztalos István számos példával támasztotta alá, hogy a magyar szakácsművészetnek olyan nagy elődei voltak, akikhez egykor az egész világról jártak tanulni. A magyar szakácsoknak nincs miért szégyenkezniük, de ezt a kultúrát ápolni kell és tovább kell adni, ami egyfajta „gasztroönvédelem”.
A szakmai részben Asztalos István részletesen bemutatta a Magyarország étele szakácsversenyt. Nagy érdeklődés övezte a Friedrich Antal és Varga Károly mesterszakácsok előadását a modern konyhai gépek és konyhai módszerek alkalmazásáról: a korszerű kombi sütők mindennapi használatáról, a sous vide főzésről, a sokkoló gépek szakszerű használatáról és a vákuumozási technikákról. A sous vide-olással kapcsolatban volt a legtöbb gyakorlati kérdés, ami alacsony hőfokon (60–65 °C) történő hőkezelést jelent.
A program részeként mindenki megtekinthette Varga Károly művészi ételfaragásait. A szálloda konyhájában a mesterszakácsok bemutatták, hogyan főzik a Magyarország étele verseny díjnyertes alkotásait, közben a résztvevők több olyan modern eszköz használatát és innovatív módszert is megismerhettek, melyeknek köszönhető, hogy egy jó étteremben mindig egyformán jó az ételek minősége, ráadásul sokkal gyorsabban el lehet azokat készíteni. A közös munka végén mindenki megkóstolhatta a Magyarország étele standról a díjnyertes magyar ételeket, s eldönthette, hogy melyiket veszi fel az étlapjára.
A világ legjobb szakácsai között számontartott Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakács elmondta: „Sokan fel sem fogják, hogy mekkora kincs van a kezünkben. Vesznek inkább francia meg olasz alapanyagokat – jók azok is, csodálatosak, jó drágák is. De nekünk is van mangalicánk és még millió dolog, amikkel élnünk kell. Jelenleg óriási változás van a magyar gasztronómiában is, mert eddig becsmérelték a magyar alapanyagokat, nem kellett a magyar vad, a magyar hús és tradicionális fűszerek, mert az nem trendi. Igen ám, de most elfogytak a trendi vendégek, jó lenne a magyar vendég is, de ők meg már nem mennek be a legtrendibb helyekre. Szerintem az ízek a legfontosabbak egy étel elkészítésénél, ha azokat el tudjuk találni, az már siker, onnantól történhet bármi. Nekünk büszkének kell lennünk a magyar konyhára, amelyben annyi csodálatos íz van. Például sok olyan fűszer volt a hagyományos magyar konyhában, amelyeket ma már sokan nem is ismernek, például a tárkony, köménymag, lestyán, gyömbér stb. Én próbálom visszahozni a hagyományos fűszereket és hanyagolni a művi dolgokat.
Friedrich Antal hozzáfűzte: „Szerintem a híres francia konyha legjobb része a reklám. A magyar konyhának rossz a PR-ja, de ez rajtunk, egyes embereken múlik. Mi a Magyarország étele verseny kapcsán elkezdtük hirdetni: »Magyar szakács, magyar alapanyag, magyar étel«. Sokan azt mondják, hogy mi nacionalisták vagyunk. Magyarországon is vannak olyan szakácsok, akik a francia, az olasz, vagy más nemzeti konyhára esküsznek, viszont azt elértük, hogy akik hat éve még tagadták, azok körülbelül három éve már elismerik, hogy tényleg van magyar konyha. Továbbra is úgy gondolom, hogy amelyik magyar szakácsnak nem a magyar konyha az első, az inkább menjen oda, amely nép ételeit főzi. Ettől függetlenül bárhová megyek külföldre, mindig az ottani ételeket szoktam megkóstolni.”
Azt szeretném, hogy a magyar konyhának is renoméja legyen, nem csak gulyásleves, pörkölt és lángos van – ezek csak szösszenetek az egészből. Viszont annak is örülök, hogy van 15 millió magyar a világon, mégis mindenki ismeri a gulyáslevest. Gondoljanak bele, sok olyan nemzet van, melyeknek nem is létezik gasztronómiája. Én például nem tudok egy rendes osztrák ételt mondani, mert kitalálom, hogy az inkább sváb, szlovák vagy valahonnan máshonnan vették át.
Helyi szakácsok részére szervezett kétnapos szakmai továbbképzést Makkosjánosiban a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. A kárpátaljai szakemberek az elméleti rész mellett a gyakorlatban is elsajátíthatják a magyaros ételek elkészítésének csínját-bínját. Mindebben pedig magyarországi mesterszakácsok segítik őket.
A mezőgecsei Takaros Panzióban pénteken került sor annak a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) által szervezett kézműves továbbképzésnek a hivatalos megnyitójára, melyet november 12–13. között valósítanak meg.
Az eseményen elsőként Mester András köszöntötte a vendégeket és az első alkalommal szervezett képzés résztvevőit. A KMTT elnöke elmondta, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a helyi magyar kézművesekkel, akik fontos részei a vidéken megrendezett fesztiváloknak, majd kiemelve céljukat aláhúzta: szeretnék, ha a kézművesek szintet tudnának lépni, s olyan áron tudnák értékesíteni termékeiket, amely stabil bevételt jelentene a család számára. Ennek elérése érdekében vállalkozást kell elindítaniuk, amelyhez azonban elengedhetetlen a megfelelő ismeretek elsajátítása – ebben lesz segítségükre a képzés. „Eljutottunk oda, hogy nem elég az otthon készített dolgokat a fesztiválokon árusítani, hiszen egy vállalkozásnak akkor van létjogosultsága, ha minél több terméket állít elő, s azokat olyan áron értékesíti, amelyből a vállalkozó meg tud élni, másképpen ez a tevékenység csak egyfajta hobbinak számít” – jegyezte meg Mester András.
Gyebnár István beregszászi magyar konzul köszöntője elején tolmácsolta Bacskai József ungvári magyar főkonzul és Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusa ügyvivőjének üdvözletét.
„A kézművesség az ősi mesterségek ápolása és gyakorlása. Olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához” – fejtette ki Gyebnár István a kézművesség jelentőségéről szólva. Beszédében emlékeztetett arra, hogy minden tájegységnek megvan a maga sajátos tájjellemző népművészeti, gasztronómiai hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A hagyományokhoz kapcsolódó kulturális értékek ápolása és bemutatása teszi az e területen élő embereket igazi közösséggé, valamint alkalmassá arra, hogy sajátos kulturális tradíciók közvetítésével kapcsolatba lépjenek eltérő, de szintén sajátos népi értékeket felmutató közösségekkel – fogalmazott a konzul.
„A népi mesterségek, a népművészet, a gasztronómia, illetve az ezek közvetítésével keletkező alkotások, ételek fontos turisztikai vonzerőt is jelentenek, felkeltik az ide látogató hazai és külföldi vendégek érdeklődését, hatást gyakorolnak azoknak a visszajárására a helyi lakossághoz, ezáltal fontos szálakat, kötődéseket hoznak létre” – hívta fel a továbbképzés jelentőségére a jelenlévők figyelmét Gyebnár István, hozzáfűzve, hogy fontosnak tartják, hogy a Kárpátaljára látogató vendégek ne „giccseket” vigyenek haza emlékül, hanem a vidékre jellemző népművészeti emlékeket hordozó tárgyakat, termékeket.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere köszöntőjében aláhúzta: roppant fontosnak tartja, hogy a Beregvidék minél erősebb turisztikai desztináció legyen, s minél több emberhez jussanak el a helyi kézművesek termékei. „A hagyományok ápolása a kézművesség által akkora érték, amelyből nemcsak a gyerekeink, unkáink, hanem a dédunokáink is erőt tudnak meríteni” – szögezte le a polgármester.
A kétnapos továbbképzésen fontos témaköröket érintenek, s betekintést kapnak a kisvállalkozások menedzselésének hátterébe, a vállalkozások online térben történő terjeszkedésének fontosságába, a 100%-ig biztos értékesítés receptjébe, megtanulhatják egy magánvállalkozás regisztrációjának pontos menetét, valamint hasznos tippeket hallanak hagyományőrző rendezvények szervezése kapcsán. A képzés végén a résztvevők gyakorlati foglalkozás keretében ismerik meg a kézművesség és a vállalkozás közötti kapcsolatot.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2021 nyarán a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia keretén belül 30 órás továbbképzést szervez Népi játékok oktatása az óvodában, Sakkpalota, Sakkjátszótér, LEGO mint oktatási módszer, Régizene és hangszerek, valamint Robotika témakörben.
A továbbképzésre 2021. augusztus 9–13. között kerül sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
Walt Disney, a világ egyik legnagyobb média-konglomerátuma nemrég útjára indította legújabb, a faji egyenlőtlenség ellen kidolgozott továbbképzési programsorozatát kifejezetten a fehér bőrű alkalmazottai számára. A vállalati tréning a következő modulokat tartalmazza: „rendszerszintű rasszizmus”, „fehér előjogok”, „fehér sebezhetőség”, „mikroagresszió”, „antirasszizmus”.
A tréningsorozat kézikönyve szerint Amerikában a rendszerszintű rasszizmus és a transzfóbia hosszú évekre nyúlik vissza, s ennek az állításnak az alátámasztására felvonultatott érvek között az az információt is megjelenik említési szinten, hogy a koronavírus-járvány Amerikában elsősorban a fekete lakosság soraiban követelte a legtöbb halálos áldozatot.
A továbbképzés tananyaga megkéri az alkalmazottakat, hogy ne kérdőjelezzék meg a vállalat fekete alkalmazottainak a rendszerszintű rasszizmussal kapcsolatos személyes tapasztalatait. A könyv arra is figyelmezteti a továbbképzés résztvevőit, hogy a fekete amerikaiak elleni rasszizmus nem keverendő össze az Amerikában élő többi színes bőrű közösség elleni megkülönböztetéssel, ugyanis a feketék ellen irányuló rasszizmusnak egyedi története és történelme van, amely létrehozta a rasszizmusnak azt a válfaját, amely kizárólag a feketék ellen nyilvánul meg, más kisebbségek ellen nem.
Az új tréningprogram keretében a Disney 75 pontban és a témában ismert irodalom felsorolásával foglalja össze azoknak az ajánlásoknak a listáját, amelyek útmutatásul szolgálnak, hogy „mit tehetnek a fehér bőrűek a faji igazságosságért”, például: „meg kell szüntetni a rendőrség finanszírozását”, „tüntess el a könyvespolcodról minden gyarmatosító témájú és rabszolgasággal is foglalkozó könyvet”, „támogass pénzügyileg egy, a fehér kiváltságok ellen fellépő aktivista csoportot, például a Black Lives Matter-mozgalmat”, „idejekorán ébreszd fel a gyermekedben a faji igazságosság iránti fogékonyságot”, azzal indokolva ez utóbbi ajánlást, hogy „már a kisbabák is diszkriminálnak faji alapon”.
A könyv egyik ábrája megemlíti, hogy a gyermekeknek már három hónapos korukban is lehetnek rasszista megnyilvánulásaik, de a négyéves csemeték „már egészen bizonyosan részrehajlóak lesznek a fehérekkel”, írja Christopher F. Rufo filmes szakemberre hivatkozva a The Blaze.
A Walt Disney vállalat arra kéri fehér alkalmazottait, hogy ellenőrizzék és lássák be saját kiváltságos, előjogokkal teli helyzetüket a „fehér előjogok listájának” átfutásával, amelyen ezek az ellenőrző kritériumok szerepelnek: „fehérnek születtem”, „heteroszexuális vagyok”, „férfi vagyok”, „a születéskori nememmel azonosulok”, „soha nem erőszakoltak meg”, „nem használok közösségi közlekedést”, „még sosem neveztek terroristának”.
A Disney azt tanácsolja a képzés tananyagában, hogy az alkalmazottak távolodjanak el attól a „tengelytől”, amely eddig számukra a normát jelentette: a fehér közösségek domináns kultúrájától és értékeitől, egy attól teljen eltérő irányába.
Two major US food companies have said they would change the Aunt Jemima and Uncle Ben's brands, both of which feature African American mascots https://t.co/gPHyP5xIDd
Ist Melchior in #Ulm rassistisch dargestellt? Dieser Streit um die Krippe im Ulmer Münster bewegte die Republik. Nun soll es eine Lösung geben – zumindest für 2021. https://t.co/NqQyygxxA9