Nemrég szinte minden helyi sajtóorgánum beszámolt a szomorú hírről, miszerint március 27-én életét vesztette Indiában a szívátültetésre váró beregszászi Dmitro Paljok. A 10 éves gyermeket, aki 15 hónapot töltött Indiában, az egész város gyászolja.
Az információk szerint India egyik kórházában hat ukrán
állampolgár vár szervátültetésre – egyelőre eredménytelenül. Szörnyű csapdába
kerültek: mindannyiukat az Ukrán Egészségügy Minisztérium (MOZ) küldi az
említett intézménybe, azonban az indiai kormány nem hajlandó a saját
állampolgárai szerveit idegeneknek adni – az országban erre egy ki nem mondott
szabály van érvényben. A klinikák nem tagadják meg a kezeléseket, természetesen
elfogadják az értük járó pénzt, azonban senkit nem műtenek meg. Ennek
eredményeképp honfitársaink éveket töltenek a klinikán és csak reménykedhetnek
abban, hogy megmentik az életüket.
A beregszászi kisfiú nagymamája az Obozrevatelnek adott
interjúban elmondta azt is, hogy unokája sorsával a MOZ sem igazán
foglalkozott. „Kifizették a pénzt, elküldtek minket és magunkra hagytak. Miért
küldtek el minket ide meghalni? Az unokámmal 2018 decemberében érkeztünk meg.
Tavasszal már elkezdtem aggódni. Nyáron levelet írtam az Elnöki Hivatalnak, a
Legfelső Tanácsnak, mindenkinek. Megírtam, hogy mi itt senkinek nem kellünk!
Senki nem foglalkozik velünk, és semmilyen szívátültetést nem akarnak elvégezni
rajtunk” – mesélte könnyek között a hölgy.
A MOZ-nál ígéretet tettek arra, hogy az elmúlt év folyamán
látogatást tesznek Indiában, s tárgyalást kezdeményeznek a szervátültetésre
váró ukrán állampolgárokkal kapcsolatban, azonban a megbeszélésre nem került
sor. Később Dmitro Koval egészségügyi miniszterhelyettes azt rebesgette, hogy a
tárgyalások februárban zajlanak majd – természetesen az értekezlet újra
elmaradt.
„Azalatt az idő alatt, míg mi ott voltunk, Gyimocskán kívül
további két ukrajnai, négy oroszországi, egy kazahsztáni és egy grúziai gyermek
vesztette életét. Rajtuk sem végezték el a műtétet” – mondta el Anna Paljok.
A kis Gyima csupán a második osztályt érkezett befejezni.
Okos, jószívű gyermek volt, hősiesen tűrte a fájdalmakat, s amikor rosszul
érezte magát, nagymamájának azt állította, jól van. „Az utolsó napon nappal
aludt egyet, amikor felébredt, kezébe vette a telefont, s megkért, hogy adjak
neki húsgombóclevest. Kimentem, megmelegítettem, s bevittem a szobába. Evett
egy kanállal, s azt mondta: „Nagyi, keserű”. Ezek voltak az utolsó szavai, ezt
követően elájult” – emlékszik vissza a nagymama.
Anna egészségügyi dolgozó, ez előtt a kisfiú szíve már
kétszer leállt, azonban a nagymamának sikerült visszahoznia. „Azonnal elkezdtem
a szívmasszázst, azonban ő csak sóhajtott egyet és kész. A mentő kiérkezett, a
kardiográf azonban már csak egy egyenes vonalat mutatott. Harmadjára már nem
tudtam megmenteni” – mondta el.
Dmitro Paljok
Hozzátette azt is, hogy az ottani orvosok a kisfiú bőre alá
helyeztek egy speciális szerkezetet, amely éjjel-nappal figyelte a gyerek állapotát,
s az általa rögzített adatokat láthatták a kórházban is. Ez 5400 dollárba
került, az összeg megszerzésében Dmitro Koval egészségügyi miniszterhelyettes
járt közben. Később a nagymamának elmondták, hogy a készülék délután háromkor
zavart mutatott a szívműködésben – azonban az orvosok közül erre senki nem
reagált.
A nagymama elmondta, hogy Gyima halála előtt rögzített egy
imát hangfelvételre, melyben azt kérte, hogy érjen véget a koronavírus-járvány,
ne betegeskedjenek a gyerekek és mindenki érezze magát jól. „Ő tanított meg
templomba járni és esti imát mondani. Még ha fáradt is voltam és szerettem
volna aludni, este mindig megkérdezte: Nagyi, és az ima?” – mesélte a nagymama.
Anna jelenleg még Indiában tartózkodik, a világjárvány miatt
egyelőre nem tud hazatérni. Elmondása szerint az egyetlen ember, akivel
beszélni tud, a konzul. Egyedül ő támogatja, s biztosítja afelől, hogy amint
lesz repülőjárat, mindent megtesznek annak érdekében, hogy hazajöhessen.
Sajnálatos módon nem először fordul elő, hogy ukrajnai
gyerekek halnak meg Indiában szervátültetésre várva. 2019 nyarán a 15 éves
Voliny megyei Nazar Balik vesztette életét, aki szintén egy évet töltött az
említett klinikán.
Az Obozrevatel értesülései szerint az egészségügyi
intézményben jelenleg 6 ukrán állampolgár várakozik. A hírportál a tüdőátültetésre
váró Szerhij Hanzjával vette fel a kapcsolatot, aki elmondta, hogy bár Indiában
a törvény engedélyezi a szervátültetést a külföldi állampolgárok számára, az
országban elsősorban a saját lakosaiknak adják a szerveket. „Abban az estben,
amikor valaki szerveit transzplantáció céljából veszik ki, megkérdezik a
hozzátartozókat, hogy odaadhatják-e azokat idegen állampolgároknak. Sokan nem
egyeznek bele” – mondta el.
„A MOZ semmilyen módon nem reagál. A hozzátartozók írják a
leveleket, egyetlen válasz sem érkezik. Csak a konzul látogat meg minket, azt
állítja, ők is leveleznek az ukrán kormánynak” – tette hozzá. Az információk
szerint a legutóbbi szervátültetést ukrán állampolgároknak 2018 őszén és 2020
februárjában végezték el. Szerhij elmondta, hogy a legutóbbira is csak azért
került sor, mert a páciens már több mint egy hónapot az intenzív osztályon töltött,
mesterséges lélegeztetésre szorult, s orvosa éjszakákon át tárgyalt a
szervátültetésért felelős központtal.
A betegek panaszkodnak, hogy semmilyen részletet nem tudnak
a kezelésük feltételeiről, hiszen a MOZ nem az indiai egészségügyi
minisztériummal kötött szerződést a szervátültetésre váló betegekkel
kapcsolatban, hanem egyes klinikákkal.
Jurij Andrejev, az ukrán Mozgalom
a transzplantációért civil szervezet vezetője elmondta, hogy a jelen
helyzet már több mint másfél éve tart. „Míg 2–4 éve az ukrán állampolgárok
elrepültek Indiába, elvégezték rajtuk a műtétet és minden rendben zajlott,
addig az utóbbi másfél évben hatan haltak meg. A MOZ tud erről a helyzetről.
Valóban kétszer is ígéretet tettek, hogy elutaznak és megpróbálják megoldani a
problémát, azonban még sem mentek el” – közölte.
A helyzeten az is ront, hogy India az egyedüli ország, mely
vállalja az ukrán gyermekek kezelését. Ukrajnában évek óta nem tudják megoldani
a szervátültetés kérdését, azonban nem fordítanak kellő figyelmet arra sem,
hogy megoldják az indiai problémát. „Vannak orvosaink, akik el tudják végezni a
szervátültetéseket. Fel kell újítani a helyiségeket, pénzt kell fektetni a
speciális steril boxok kialakítására, létre kell hozni egy transzplantációs
rendszert és itthon kell elvégezni a műtéteteket – ez jelentősen olcsóbb lesz”
– mondta el Andrejev.
