Az Ukrajnában dúló fegyveres konfliktus időtartama a napokban döntötte meg az első világháború szomorú rekordját. Kirobbanása negyedik évfordulóján, február 24-én indult el a Katolikus Karitász budapesti székházától a 693. segélyszállítmány Ukrajnába.
A szervezet az első napok óta jelen van: a belső-ukrajnai menekültáradatot éppúgy igyekezett segíteni, mint a Magyarországra érkezőket.
„Kárpátalja maga is rengeteg menekültet fogadott be, nekünk is sok menekültszállást kellett megnyitnunk, helyben kezelni a kríziseket, s eközben integrációs feladatok vártak otthon az oda érkezőkkel” – sorolja Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász magyarországi igazgatója. Ekkor nyíltak a római katolikus és görögkatolikus egyházmegyék első népkonyhái is. Nagy szerencse, hogy mindenhol tudnak helyi szervezetekre támaszkodni, így közvetlenül a rászorulókhoz jut a támogatás. Eddig ötvenezer embert tudtak valamilyen formában segíteni Magyarországon és további több tízezer embert Ukrajna területén. Természetesen ők is gyakran utaznak terepre, ami a helyieknek különösen fontos. „Sokan meghatódnak pusztán attól is, hogy a támogatást személyesen visszük el, és ellátogatunk arra a veszélyes helyre, amit ők otthonuknak hívnak.
A kárpátaljaiak rendszeresen kifejezik, mennyire hálásak az anyaország támogatásáért és figyelméért” – teszi hozzá.
Az igények értelemszerűen változtak az idő múlásával: miután megindult az infrastruktúra elleni támadás, a generátor lett a segélyezés legkeresettebb eszköze. „2026 februárjában a mínusz húsz fokos hidegben harminckét áramfejlesztőt és 10 millió forintot tudtunk küldeni Ukrajnába” – mondja Zagyva Richárd. Varga László kaposvári megyés püspök adománygyűjtést indított, amely a Katolikus Karitászon keresztül további 14 millió forinttal járult hozzá a fűtés nélkül maradt családok támogatásához.
Az is igaz, hogy idővel lankad az emberek adakozókedve, ahogy a hírekben megszokják és félig-meddig napirendre térnek a szomszéd országban folyó borzalmak fölött. „Négy év alatt fáradnak, ez természetes” – fogalmaz az igazgató. Szerinte éppen ezért volt jó látni, hogy amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghirdette az országos gyűjtést, rengetegen megmozdultak, és végül 133 millió forint jött össze adományokból.
Ebből tudtak fontos programokat finanszírozni, például 1170 rászoruló, köztük 350 gyermek megsegítését ruházattal és étkezéssel, illetve mentális segítségnyújtást a háborúból hazatérő katonáknak. Ezt általában a helyi karitászszervezetek végzik, de Magyarországról is mentek már pszichológusok Ukrajnába. „A Katolikus Karitász igyekszik a helyiekkel külön csoportokat szervezni, hogy például a hadiözvegyek egymást is tudják segíteni” – mondja az igazgató.
A fókusz idővel áthelyeződött az integrációra: igyekeznek a menekülteket mindennap fogadni, programokat szervezni nekik, nyelvtanfolyamokat indítanak, segítik őket eligazodni a bürokráciában vagy éppen egészségügyi ellátáshoz jutni, illetve a gyermekeik magyarországi iskolába való beilleszkedését is támogatják. Kiemelten igyekeznek a gyermekek integrációját segíteni családi programokkal, napközis táborokkal vagy éppen a balatoni nyaralással. Utóbbi egyébként éppen most kezdődik.
„Ahogy az előző négy évben mindig, elsőként kárpátaljai gyerekeket fogadunk” – emeli ki az igazgató.
Emellett ott van még az orvosmissziós tevékenység: a kórházmisszióként induló program kilencedik éve működik. „Akkor ismertük fel, hogy a kárpátaljaiaknak szükségük van az egészségügyi szolgáltatások támogatására” – teszi hozzá Zagyva Richárd, s példaként megemlíti a legutóbbi, gyermeknapi szűrővizsgálat-sorozatot. „Az integrációs munkát is kiegészíti, hogy az önkéntes orvoscsapat meglátogatja a családokat, és kézzelfogható támogatást visz. Érezzük, hogy ez mennyire fontos nekik.”
Az ukrajnai humanitárius válság továbbra is emberek millióit érinti, miközben a nemzetközi segélyezés visszaesése jelentősen rontja a helyzetet – jelentette ki szombaton Kijevben a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) elnök-vezérigazgatója.
David Miliband a menekültek világnapján tett ukrajnai látogatásán arról beszélt, hogy a háború következményei továbbra is súlyos terheket rónak a lakosságra, különösen a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberekre. Hangsúlyozta: fontos, hogy a nemzetközi közvélemény ne veszítse szem elől az ukrán társadalmat érő megpróbáltatásokat.
Az ENSZ adatai szerint e pillanatban világszerte mintegy 118 millió ember van, akinek el kellett hagynia otthonát fegyveres konfliktusok, erőszak, üldöztetés, betegségek vagy természeti katasztrófák miatt.
Közülük körülbelül 10 millió ukrán, és ebből csaknem 4 millióan az országon belül menekültek máshová.
Miliband szerint a nemzetközi segélyforrások csökkenése tovább nehezíti a helyzetet. Az IRC ukrajnai költségvetése a tavalyi 40 millió dollárról a szervezet jelenlegi előrejelzése szerint 2027-re mintegy 20 millió dollárra csökken. A visszaesés hátterében elsősorban az Egyesült Államok külföldi segélyprogramjainak jelentős megnyirbálása áll, amelyet más donorországok hasonló lépései követtek.
Az IRC mobil egészségügyi szolgáltatásokat biztosít a mintegy 1200 kilométer hosszú frontvonal közelében élő közösségeknek, emellett traumafeldolgozó és pszichoszociális támogatást nyújt kiszolgáltatott helyzetű gyermekeknek, valamint bántalmazást elszenvedett nőknek.
A szervezet vezetője külön kiemelte a háború mentális egészségre gyakorolt hatásait, amelyek szerinte kevés figyelmet kapnak a nemzetközi közbeszédben. Úgy vélte, hogy az Ukrajnának nyújtott több milliárd dollárnyi katonai támogatás akár csekély részének humanitárius és pszichoszociális programokra történő átcsoportosítása is jelentősen hozzájárulhatna az ukrán társadalom ellenálló képességének fenntartásához.
A Menekültek Világnapja előtt egy nappal, június 20-án az otthonukat elhagyni kényszerülők megsegítéséért végzett munkájára hívta fel a figyelmet a magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amely egy fotókiállítással mutatta be munkáját.
A fotókiállítás képei a rendezvényen megjelent kormányzati szereplőknek, diplomáciai testületek és nemzetközi szervezetek képviselőinek az alapítástól eltelt 35 év segélyszervezeti munka fontosabb állomásait mutatták be a kilencvenes évek délszláv konfliktusától, Csecsenföldön, Afganisztánon és Irakon át az orosz–ukrán háborúig. Az eseményen Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke köszöntötte a nemzetközi és hazai vendégeket. Felszólalt Breuer Klára, a Külügyminisztérium bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkára és Tóth Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára is. Dékány Bence, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programjainak igazgatója pedig a menekültekért végzett segítségnyújtás sok éves tapasztalatairól számolt be.
A résztvevők méltatták Segélyszervezet több évtizedes elköteleződését a természeti katasztrófák és háborúk miatt menekülők megsegítése iránt.
A kiállítás képein a menekültlét kihívásai mellett a Segélyszervezet által biztosított kapaszkodópontok is megjelennek.
Gáncs Kristóf köszöntőjében hangsúlyozta: az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját a segítségnyújtás során kettős küldetés vezérli: Segíteni kell ott, ahol a válság kialakul, és védelmet és támogatást biztosítani ott, ahol a menekülők biztonságot keresnek.
A Segélyszervezet harmincöt éves munkája annak a bizonyítéka, hogy a közös erőfeszítések és az összefogás által biztonságot, méltóságot és reményt adhatunk azoknak a bajbajutottaknak, akik hazájukat elhagyni kényszerülnek – fogalmazott. Beszédében a diplomáciai testületek, kormányzati partnerek és más civil szervezetek képviselőit arra kérte, hogy továbbra is támogassák ezt az összefogást a bajbajutottakért.
A Segélyszervezet munkájának az alapítástól kezdve központi része a menekültek támogatása.
Az orosz–ukrán háború négy évvel ezelőtti kitörése óta több, mint 900 ezer bajbajutottat támogatott a magyar segélyszervezet. A jövőjüket Magyarországon tervezők számára az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központ a kézzelfogható segélyáru biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektet az integrációt segítő szolgáltatásokra is.
My Website
Az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz jutásban, a munkavállalás elősegítésében, az állami adminisztratív eljárások ügyintézésében, továbbá pszichológiai nehézségek kezelésében, jogi ügyekben, illetve felnőttképzéseken túl a gyermekek gondozásában és a nyelvtanulás terén is segítenek a központ munkatársai.
Az ukrajnai háborúból Magyarországra menekülőkön túl az elmúlt években segítő kezet nyújtott a törökországi és afganisztáni természeti csapásokban otthonukat vesztetteknek és a Közel-Kelet keresztény és jezidi kisebbségeinek, akiket az Iszlám Állam kegyetlensége üldözött el – mindezt nemzetiségi, vallási és világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Az itthoni segítői munka mellett azonban a kiváltó okok megszüntetése és mérséklése, a helyben tapasztalható emberi szenvedés csillapítása is fontos célkitűzése az ökumenikusoknak, ezért nemzetközi programjaikon keresztül azért dolgoznak, hogy helyben tudják segíteni azokat, akik különben menekülni kényszerülnének.
Németországban az utóbbi időben jelentős növekedést regisztráltak a hadköteles korú ukrán férfi menekültek számában. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) adatai szerint jelenleg több mint 1,3 millió ukrajnai menekült tartózkodik az országban, közülük több százezer férfi a 18–63 éves korosztályból.
Az adatok alapján a legutóbbi hónapokban érkezők között már a férfiak aránya kiemelkedően magas. Ez éles kontrasztot mutat a háború kezdeti időszakához képest, amikor főként nők és gyermekek hagyták el Ukrajnát.
A jelentések szerint a változás összefügghet azzal is, hogy bizonyos korosztályok számára ismét könnyebbé vált az ország elhagyása, ami átalakította a migrációs mintákat. A német hatóságok és politikai szereplők emiatt a menekültügyi szabályok felülvizsgálatát is napirendre vették.
Egyes javaslatok szerint a hadköteles korú férfiak esetében szigorúbb elbírálásra térhetnek át, és az Európai Unió is fontolgatja, hogy számukra a jövőben a szokásos menekültügyi eljárás vonatkozzon, ami megnehezítheti a védelem megszerzését.
Az orosz agresszió 2014-es kezdete óta körülbelül 8,5 millió, a 2022-es teljes körű háború kezdete óta pedig több mint 5,7 millió állampolgár utazott külföldre, számolt be Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa. Elmondása szerint az ukránok kényszermigrációjának mértéke globális kihívás, amely összehangolt lépéseket igényel.
Lubinec hangsúlyozta, hogy az ukránok külföldi védelmének egyik kulcsfontosságú mechanizmusának továbbra is az ideiglenes védelmi státusznak kell maradnia. Véleménye szerint ennek az ukrajnai aktív harcok végéig kell működnie, és elsősorban a kiszolgáltatott kategóriájú polgárokra kell kiterjednie.
Megjegyezte, hogy az ombudsman hivatala külföldi képviselőkből és tanácsadókból álló hálózatot épít ki, akik tanácsokkal látják el az ukrán állampolgárokat, és segítik őket jogaik védelmében.
Lubinec kiemelt figyelmet fordított azokra az esetekre, amikor külföldi gyámügyi intézmények ukrán gyerekeket helyeznek gondozásba. Olaszországban történt hasonló eset, amikor egy gyermeket kiemeltek a családból, és külföldiek felügyelete alá helyezték. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiltja a gyermekek örökbefogadását olyan országokból, ahol harcok folynak, és felszólította a nemzetközi partnereket, hogy fordítsanak figyelmet az ilyen esetekre.
Az ombudsman ugyanakkor megjegyezte, hogy a felszólítások önmagukban nem elegendőek több millió ukrán hazatéréséhez. Az ilyen politika alapját megbízható nemzetközi biztonsági garanciáknak és egy külön nemzetközi kezdeményezésnek kell képeznie a lakhatás biztosítására. Ezen feltételek nélkül az állampolgárok tömeges visszatérése Ukrajnába rendkívül nehéz lesz.
Lubinec hozzátette, hogy Ukrajna várja állampolgárai hazatérését, és az államnak a nemzetközi partnerekkel együtt biztonságos és méltó feltételeket kell teremtenie ehhez.
Az EU Belügyi Tanácsának luxemburgi, június 4-i ülésén folytatott megbeszélés eredményei szerint a résztvevők többsége támogatta az ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbításának szükségességét az Európai Unióban 2027 márciusa után – jelentette be Magnus Brunner, a migrációért felelős európai biztos, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
Az EU Tanácsának június 4-i ülésének eredményeit követően az EU belügyminiszterei arra a következtetésre jutottak, hogy helyénvaló lenne meghosszabbítani az ukránok ideiglenes védelmét.
„Pontosan egy évvel ezelőtt meghosszabbítottuk az ideiglenes védelmet 2027 márciusáig. Természetesen ma is megvitattuk. És az ötlet az volt…, hogy meg kellene hosszabbítanunk az ideiglenes védelmet” – mondta Brunner.
Elmondta, hogy az Európai Bizottság most meg fogja vitatni ezt a kérdést az ukrán féllel: „fontos számunkra, hogy meghallgassuk az ukránok véleményét, hogy ők mit szeretnének.”
Ugyanilyen fontos, elmondása szerint figyelembe venni azoknak az EU-tagállamoknak a véleményét is, amelyek a legtöbb ukrán állampolgárnak nyújtottak menedéket.
„Az ideiglenes védelem meghosszabbítása kulcsfontosságú, de vannak különböző megközelítések. Az egyik az, hogy kizárjuk a 23 és 60 év közötti férfiakat, a hadköteles korúakat. És ezt szeretnék az ukránok is” – mondta az Európai Bizottság biztosa.
Magnus Brunner elmondta, hogy az elkövetkező hetekben az Európai Bizottság előterjeszti az erre vonatkozó jogalkotási javaslatot az ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítására.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta: „Számunkra ez valóban biztonsági kihívássá válik. Egyenesen kijelentjük, hogy megtesszük a szükséges intézkedéseket, kidolgozzuk a szükséges lépéseket az ukránok hazatérésének ösztönzésére vagy megfelelő feltételek megteremtésére. Ez a fő stratégiai cél.”
Szibiha megjegyezte, hogy ehhez meg kell teremteni a feltételeket, elsősorban az ukrajnai biztonsági feltételeket. Hozzátette, hogy ezt a kérdést Kijev partnereivel tárgyalják. „Azt is látjuk, hogy nem minden ország érdeklődik az ukránok visszatérése iránt, figyelembe véve állampolgáraink hozzájárulását a gazdaságuk fejlődéséhez, képzettségük szintjét, alkalmazkodóképességüket ezekben az országokban. Ezért valójában továbbra is harcolnunk kell népünk visszatéréséért” – jegyezte meg.
Az ukrán diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy már vannak precedensek, elsősorban Svájcban, ahol egy speciális programot vezettek be a hazatérés ösztönzésére. Bern például az útdíjból származó pénzt különíti el ideiglenes lakbérre a hazájukba való visszatérés után. „Vagyis ez a folyamat elindult. Kommunikálunk mind az európai intézményekkel, mind az egyes fővárosokkal arról, hogyan, beleértve anyagi és pénzügyi támogatást is, támogassuk az ukránok jövőbeli vagy jelenlegi hazatérését” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1780087680 [modified] => 1780075186 ) [title] => Ukrajna küzdeni fog a külföldön lévő 8 millió ukrán hazatéréséért – Szibiha [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285407&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285407 [uk] => 285410 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 282081 [image] => Array ( [id] => 282081 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [original_lng] => 84288 [original_w] => 1140 [original_h] => 713 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1780065183:3 [_thumbnail_id] => 282081 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1009 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Egyre drasztikusabb szigorításokkal néznek szembe az Európai Unióban menedéket kereső ukrán állampolgárok, miközben egyes tagállamok csökkentik a szociális juttatásokat és a lakhatási támogatásokat. A jogszabályi változások miatt sokan kényszerülhetnek visszatérni Ukrajnába, ahol súlyos létszámhiánnyal küzd a hadsereg.
Az Európai Unió tagállmaiban egyre gyakrabban vizsgálják felül az ukrán háborús menekültek tartózkodási feltételeit és szigorítják a letelepedési szabályokat. Emiatt az ukrán állampolgárok egy része elveszítheti az ideiglenes védelemi státuszát és hazatérésre kényszerülhet – írja a znaj.ua.
Egy interjúban Ukrajna Állami Migrációs Szolgálatának (DMS) vezetője, Natalija Naumenko kifejtette, hogy Írország például megszünteti a menekültek számára biztosított kedvezményes lakhatást, néhány ország csökkenti a szociális juttatásokat, míg egyes tagállamok már nem fogadnak be új védelmi státuszra vonatkozó kérelmeket. Naumenko elmagyarázta, hogy az EU országai egyeztetik döntéseiket annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ukrán menekültek egyik tagállamból egy másikba költöznek a korlátozások bevezetése után. Például ha valaki már ideiglenes védelemben részesült Németországban, Csehország megtagadhatja számára ugyanennek a státusznak az újbóli kiadását.
Elmondása szerint az európai országok így próbálják helyben tartani az ukránokat ott, ahol először menedéket kaptak.
A DMS vezetője arról is beszámolt, hogy nőtt az európai országok részéről érkező megkeresések száma az ukrán menekültek visszaküldésére vonatkozóan. A legtöbb ilyen kérelem Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkezik.
Elsősorban olyan ukrán állampolgárokat érint a visszafogadási eljárás, akik megsértették a bevándorlási jogszabályokat, illegálisan lépték át a határt, vagy elveszítették az EU területére vonatkozó tartózkodási engedélyüket. Álláspontja szerint az EU-s munkaerőpiacnak megvannak a maga korlátai, ezért a tagállamok az ukrán állampolgárok tartózkodási szabályait a jövőben tovább szigoríthatják.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A cseh belügyminisztérium jelentősen módosítaná az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes védelmére és humanitárius segítségnyújtására vonatkozó szabályokat – jelentette a Ceské Noviny cseh portál.
A közzétett adatok szerint mostantól az ukránoknak ahhoz, hogy pénzügyi támogatást kapjanak, igazolniuk kell „tevékenységüket”. A menekülteknek hivatalosan alkalmazásban kell állniuk, vállalkozást kell működtetniük, vagy regisztrálniuk kell a Munkaügyi Hivatalnál.
Ezenkívül az ukránoknak havonta legalább 16 napot kell a Cseh Köztársaságban tartózkodniuk, amelyért pénzügyi támogatásra jogosultak. Az új pénzügyi korlátozások azonban nem érintik a kiszolgáltatott kategóriákat – a gyermekeket, a diákokat és a nyugdíjasokat.
A rendelkezésre álló adatok szerint a kötelező 16 napos Csehországban való tartózkodás követelményét a cseh humanitárius ellátásokkal való visszaélések megakadályozása érdekében vezetik be.
Az újítások a Cseh Köztársaságban élő ukránok életének számos más területét is érinteni fogják. Különösen az ideiglenes védelmet automatikusan visszavonják bírósági kilakoltatás esetén, vagy ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja a schengeni övezetet.
Továbbá arról számoltak be, hogy az állam ingyenes egészségbiztosítását csak azok kapják meg, akiknek egyértelműen megállapított, meghatározott mértékű önellátási korlátozásaik vannak.
Továbbá a Belügyminisztérium leállítja a cseh úti okmányok és külföldi útlevelek kiadását a menekülteknek.
A járművezetőkre vonatkozó szabályok is változnak: kötelezettséget vezetnek be az ukrán rendszámú autók tulajdonosai számára. Kötelesek lesznek járműveiket bejegyezni a cseh járműnyilvántartásba.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az orosz–ukrán háború lezárása után is ukrán menekültek milliói maradhatnak hosszú távon Európában – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentéséből, melyet a Sztrana szemlézett.
A szervezet a jelentésben három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború alakulására 2029 végéig:
a harcok folytatódását,
egy „törékeny békét engedményekkel”, valamint
Ukrajna győzelmét.
A „törékeny béke” forgatókönyve szerint a harcok ugyan véget érnek, de Oroszország megtartja az elfoglalt területek feletti ellenőrzést, miközben az Európai Unióban biztosított ideiglenes védelem 2027 márciusában lejár.
Az UNHCR becslése alapján ebben az esetben mintegy 2,9 millió ukrán maradna Európában, ami a jelenlegi menekültek 56 százaléka.
A jelentés szerint, ha a háború folytatódik, az ukrán menekültek 99 százaléka továbbra is Európában maradna. Még egy ukrán győzelem esetén is körülbelül 1,67 millió ember maradhat külföldön, ami a jelenlegi létszám nagyjából egyharmada. A legtöbb ukrán várhatóan Németországban maradna, ahol közel 789 ezer ember élhet hosszabb távon is. Lengyelországban több mint 530 ezer ukrán maradhat.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ szerint sok ukrán már beilleszkedett az európai életbe: a gyerekek helyi iskolákba járnak, a családtagok dolgoznak, és sokan nem látják a gyors hazatérés feltételeit.
Marina Tverdostup, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (wiiw) kutatója is kiemelte, hogy az Eurostat-alapú elemzések azt mutatják, hogy a munkaképes korú ukránok körében a foglalkoztatási ráta lényegesen magasabb, mint az elmúlt években az EU-ba érkezett más menekültcsoportok körében. Az ENSZ jelentése azonban arra is kitér, hogy az Európában dolgozó ukránok közel 60 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkát végez, ráadásul átlagosan mintegy 40 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kap, mint a helyi lakosok. Az UNHCR figyelmeztette Brüsszelt, hogy az ideiglenes védelem 2027-es hirtelen megszüntetése káoszt okozhat, túlterhelheti a menekültügyi rendszereket, és újabb migrációs hullámot indíthat el Európán belül.
A szervezet ezért azt javasolja, hogy az uniós országok hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki az ukránok tartózkodásának rendezésére, például egyszerűsített tartózkodási engedélyekkel és új védelmi formákkal.
