Az elnök elmondása szerint az agresszor lényegesen több katonát mozgósít, de többet is veszít. Oroszország havonta legalább másfélszer több embert mozgósít, mint Ukrajna, mondta Volodimir Zelenszkij elnök a The Economistnak adott interjújában.
„A legnagyobb mértékű mozgósítás tavaly volt, havi 30 000”, mondta az ukrajnai mozgósítás problémáit kommentálva.
Az elnök szerint Oroszország havonta 45 ezer embert mozgósít. Ugyanakkor az orosz hadsereg létszáma, elmondása szerinte1,5-szer, sőt 1,9-szer nagyobb, mint az ukrán.
Volodimir Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oroszok nemcsak több embert mozgósítanak, hanem többet is veszítenek.
„Ők is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Egyes területeken, ahol bonyolult a helyzet, például a dandárokban [állomány] 60%-a, 50%-a vagy 70%-a, ugyanaz a helyzet. (…) Nincsenek a legjobb helyzetben. Az észak-koreaiak nem véletlenül jöttek. Neki (Putyinnak) problémái vannak az emberekkel. Húzza be az észak-koreaiakat… Nos, ők nem emberek számára; csak hústömegek. Szóval, higgyék el, hasonlóak a kihívások. Egyszerűen többen vannak. A hadseregük nagyobb, 220 harci dandár a 110 dandárral szemben”, fogalmazott Zelenszkij elnök.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz és Denisz Smihal, miniszterelnökhöz. A hivatalos levélben Brenzovics László köszönetét fejezte ki a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos erőfeszítésekért, azonban kihangsúlyozta, hogy az előrelépés nem mentes a kihívásoktól. Kiemelte, hogy a magyar közösség és a kormány közötti párbeszéd a legutóbbi években jelentős események sorozatával gazdagodott. 2024 augusztusában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott a kárpátaljai magyarok képviselőivel, és egyéb kormányzati intézkedések is történtek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. A közelmúltban megrendezett kisebbségi fórum – A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség Ukrajna védelmében és fejlesztésében –, amelyen a magyar közösség tagjai és kormányzati szereplők egyaránt részt vettek, az együttműködés és a közös célok elérésére irányult. A közösség képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék javaslataikat nemzeti és kulturális jogaik helyreállításáról. Az események egyik legfontosabb momentumai a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállításáról folytatott konzultációk voltak. A kisebbségi szervezetek vezetői kiemelték, hogy a magyar közösség jogainak védelme nemcsak politikai, hanem kulturális kötelesség is, és örömmel fogadták, hogy számos javaslatukat figyelembe vették. Azonban a valódi előrelépéshez szükséges konkrét jogszabályi változtatások még nem következtek be. A legutóbbi jelentős jogszabályi módosítás, amely a kisebbségek jogait érintette, 2023 decemberében került elfogadásra, és ez a törvény a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozza. Ennek ellenére „nem születtek új jogszabályok, és nem történt meg a szükséges jogszabálytervezetek regisztrálása az ukrán parlamentben” – olvashatjuk a levélben. Az egyik legfontosabb szempont a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, a magyar nyelvű oktatás korlátozását célozzák, és ezzel ellentétes hatásokat eredményezhetnek a kisebbségi nyelvek jogainak terén. „Az ilyen jogszabályok elfogadása tovább szűkítheti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait” – hangsúlyozta az ország vezetőinek írt kérelmében Brenzovics László. „Szeretnénk biztosítani Önöket, hogy mi, a kisebbségi szervezetek képviselői és az ukrajnai magyar kisebbség többsége elkötelezett országunk európai irányvonala iránt. Meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk Ukrajna nemzeti kisebbségeinek jogait az európai normák és az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb gyakorlatok szerint” – tette hozzá. A levélhez csatolták a szervezet javaslatait a nemzetközi szervezetek ajánlásainak teljes körű végrehajtása és a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása érdekében, illetve kérték a második világháború idején és a szovjet katonai közigazgatás által a Kárpátalján élő magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismerését és elítélését is. Az utóbbi kérdéseket célzó törvényjavaslatokat bár a parlament elé terjesztették, de nem tárgyalták azokat tovább.
A 18–25 év közötti ukránok, akik egyéves szerződést kötnek a hadsereggel, egymillió hrivnyát, ingyenes felsőoktatási intézményi oktatást és kedvezményes jelzáloghitelt kapnak – jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben a Nadia Calvinóval, az Európai Beruházási Bank elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Ez egy nagyon jó ajánlat azoknak, akik 1 évre szeretnének szerződéssel bevonulni. Igen, folytathatják, ha akarják, de ez egy évre szól.” Szerinte a következő 2-3 napban minden részletet hivatalosan is bejelentenek.
„Van, hogy az ember évente akár 1 millió hrivnyát is kereshet, egy háborús év után vizsga nélkül választhat egyetemet, és ingyen tanulhat. A harmadik a jelzáloghitelek speciális feltételei – 0%, az összes kamatot az állam fedezi. Még sok részlet, fontos ajánlat van, hova mennek, melyik dandár, ez egy kísérleti szerződés lesz minden tekintetben”
Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem tárgyalásokra, hanem folyamatos háborúra készül, amit az is jelez, hogy az ellenség több mint 100 000 katonával növeli seregét – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szombat esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Putyin nem tárgyalásokra készül, nem a békére, hanem a háború folytatására, és nem csak ellenünk, Ukrajna ellen. Most több mint 100 ezer katonával növeli a hadseregét.” Mint megjegyezte, erről minden partnernek tudnia kell, és látnia kell. Ukrajna készen áll a releváns információk továbbítására, és a megfelelő kommunikáció már a titkosszolgálaton keresztül folyik – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy Európában minden országnak meg kell erősítenie a védelmét.
„Együtt kell meglátnunk, mik a fenyegetések és mik a mi ellenintézkedéseink. Világos megértésre van szükség: itt, Európában minden országnak meg kell erősítenie a védelmét, és a GDP 5 %-os védelmi célkitűzése sem fog eltűnni a napirendről” – mondta az elnök.
Az államfő arról is tájékoztatott, hogy ma Ukrajnában tartózkodik a NATO Katonai Bizottságának új vezetője. Elsősorban a Ramstein formátumú találkozó előkészületei kerültek szóba és az, hogy az ukrán hírszerzés szerint az ellenség új hadiipari termelési létesítményeket fejleszt – tette hozzá.
„Ma megbeszéltük a Ramstein előkészületeit és a védelmünk – a közös védelmünk – igényeit. Most már tudjuk – a hírszerzésünk jelenti nekünk –, hogy az oroszok új hadosztályokat hoznak létre, új haditermelést fejlesztenek. Nyilvánvalóan tovább fog bővülni az együttműködésük Észak-Koreával. Sajnos Moszkva a modern haditechnikákat is terjeszti ebben a térségben, különösen a dróntechnológiákat” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy Putyin a háború folytatására készül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a világot, hogy fokozza a nyomást Putyinra a Szumit ért orosz támadások. Erről a Telegramon számolt be.
„A helyszínen még mindig zajlanak a mentési munkálatok, folytatódik a romok eltakarítása, és segítséget nyújtanak az embereknek. Szörnyű tragédia, borzalmas orosz bűncselekmény. Nagyon fontos, hogy a világ ne tartson szünetet a nyomásgyakorlásban Oroszországra. Hálás vagyok minden vezetőnek, aki kifejezi támogatását Ukrajna és az ukránok iránt” – írta az államfő.
Ukrajnában a jogszabályok értelmében a 25 év feletti férfiakat mozgósítják, a katonai állomány rotációra és szabadságra jogosult, de a leszerelés jelenleg nem lehetséges – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök Il Foglio című olasz lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „A jogszabályok szerint ma már 25 év fölött mozgósítunk. A mozgósítás folyamatban van, és kellő számú embert mozgósítunk. Van rotációjuk vagy szabadságolásuk, de ez nem elég. Dolgoznunk kell a minőségen.” Mint megjegyezte, vannak olyan kérések a hadsereg részéről, hogy „hogyan térjenek haza, és ne menjenek vissza a frontra”.
„Természetes, hogy vannak. Ma törvény nem rendelkezik erről. A hadiállapot megköveteli az emberek és minden erőforrás mozgósítását. És sajnos ez a háború kihívása. Ma megvédjük magunkat. Ha holnap a hadsereg fele egyszerűen hazamegy, akkor már az első napon meg kellett volna adni magukat, ha holnap a fele hazamegy, Putyin mindannyiunkat megöl” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke pontosította azt a kijelentését, amelyben a békefenntartók számát említette, akik szükségesek lehetnek egy esetleges orosz támadás megakadályozására Ukrajna ellen bármely lehetséges tűzszüneti megállapodás után. Zelenszkij elmondta, hogy a szükséges békefenntartók száma a ukrán hadsereg létszámától függ.
„Nem mondtam, hogy 200 ezer békefenntartóra van szükség. Egy újságíró megkérdezte: 200 ezer. Én azt mondtam, hogy lehet több, lehet kevesebb” – nyilatkozta Zelenszkij a Bloombergnek adott interjújában.
Azt is hozzátette, hogy Putyin megállításához egy milliós hadsereg szükséges, de ha az Egyesült Államok és Európa ragaszkodnak a hadsereg létszámának csökkentéséhez, akkor más típusú erők lesznek szükségesek.
Ha 200 ezerrel, 300 ezerrel, 500 ezerrel csökkentjük a létszámot, akkor más erőkre lesz szükség helyettük. Azokban a mennyiségekben, amennyivel csökkentettük
Ukrajna nem tervezi, hogy a hadsereg létszámának csökkentéséről tárgyaljon, mert ma ez a biztonság egyetlen garanciája, jegyezte meg az elnök. Jelenleg 880 000 katona szolgál az ukrán hadseregben. Volodimir Zelenszkij elnök ezt a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón közölte Varsóban, január 15-én, szerdán.
„Jelenleg az orosz kontingens 600 000 képviselője tartózkodik országunk területén. Ami az ukrán hadsereget illeti, ma 880 ezres (katonai állomány – szerk.). De 880 ezer – védik az egész területet. Az orosz csapatok több irányba koncentrálódnak, így egyes területeken mennyiségi előnyük van”, mondta az elnök.
Zelenszkij elmondta, hogy tárgyal a szövetségesekkel az ukrajnai békefenntartók kérdéséről, de egyelőre „általános dolgokról” beszélnek.
„Amikor a háború véget ér, meg kell értenünk, mit jelent a más országok kontingense. Támogatjuk ezt az ötletet, és tudnunk kell, mennyien lesznek. Másodszor azt is tudnunk kell, milyen lesz az ukrán hadsereg”, jegyezte meg.
Az államfő biztosított arról, hogy Ukrajna nem tervez a hadsereg csökkentéséről szóló tárgyalásokat.
„Ma pontosan egy ekkora nagy hadsereg tartja vissza az ellenséget. Ez komoly dolog, és ma ez az egyetlen garancia a biztonságra. Plusz támogatás, plusz fegyverek a partnereinktől. Tehát a nagy hadsereg fenntartásának módja is része ezeknek a megállapodásoknak”, tette hozzá Zelenszkij.
Az államfő véleménye szerint a szövetséges kontingens esetleges bevetése egy pont lehet Ukrajna biztonsági garanciái között, ugyanakkor szükség van a „biztonsági garanciák teljes térképére”.
Ukrajnában pénzbírsággal sújtják azokat a 17 éves fiúkat, akik nem vétetik magukat időben katonai nyilvántartásba, a bírság összege 17 ezer hrivnya – jelentette ki csütörtökön Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő a Legfelső Tanács védelmi bizottságának tagja az Eszpresszo tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Veniszlavszkij 17 éves fiúk pénzbüntetésének lehetőségét kommentálva hangsúlyozta: „Ha a közigazgatási szabálysértés ténye megállapításra kerül, és nincs olyan körülmény, amely kizárná a közigazgatási felelősségre vonást, akkor az ilyen személy közigazgatási felelősségre vonható.”
A honatya emlékeztetett arra, hogy azok a fiúk, akik idén töltik be a 17. életévüket, az év első felében kötelesek katonai nyilvántartásba vétetni magukat. „A Legfelső Tanács olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az ilyen fiúk nyilvántartásba vételét elektronikus kommunikáció révén anélkül, hogy felkeresnék a területi toborzási és szociális támogatási központot (TCK).